Hévíz, 2000 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2000 / 1. szám - Balogh Petres Judith: Magyar kultúrélet Amerikában (esszé)

Árpád Akadémia 1965-ben, Dr. Somogyi Ferenc professzor sugallatára. 1971-ben Petres Judith és Füry Lajos ugyancsak Clevelandben, megindította a Képes Magyar Vi­lághíradó című havi folyóiratot, hasonló szellemben. A Társaság, az Akadémia és a Vi­lághíradó szoros kapcsolatban állt és teljes egyetértésben működött; sokan tévesen azt hitték, hogy a három fórum azonos. A legrövidebb időn belül mindhárom szerv szinte elképesztő sikerrel működött és kitűzött céljaikat teljes mértékben megvalósították. Néhány éven belül az öt világrész magyarságát összefogta a Társaság és az Akadémia működése, míg a Világhíradó el­vitte a magyarságot érdeklő híreket Ausztráliától Afrikáig, Svédországtól Argentínáig. Lehetetlen lenne a magyar tudományos és művészeti élet kimagasló egyéniségeit felsorolni, akik tagjai (voltak), így csak néhányat említek: Mindszenty József bíboros érsek, Gróf Wass Albert de Czege, Pulvári Károly, D’Albert Ferenc, Laurisin Lajos, Szeleczky Zita, Mécs László, Vaszary Gábor, Béky Zoltán püspök, Gábriel Asztok, Daruvár Yves, Dálnoki Veress Lajos, Kisbarnaki Farkas Ferenc, Szitnyai Zoltán, Ba­logh Győző, Petres Judith, Zaduban György, Ruttkay Arnold, Füry Lajos, Tollas Tibor, Szász Béla és sokan, akiket igazán csak új hazájukban ismernek, de itthon a nevük alig jelent valamit. Nádasék érdeme az a hallatlan merészség, hogy azonnal nagyvonalúan kezdték működésüket, olyan biztosak voltak a sikerben. A Társaság egész évi munkáját, (be­leértve kisebb találkozókat, ünnepélyeket, közös vacsorákat, monumentális levelezése­ket - a számítástechnika segítsége nélkül­ etc.) nehéz lenne röviden ecsetelni, de a test­vérek napi tizenhat órás munkája minden évben, novemberben kulminál, amikor a hosszú amerikai ünnep (Thanksgiving) lehetővé teszi, hogy szerda estétől vasárnap délutánig folyamatos előadások és programok legyenek, mivel legalábbis Amerika te­rületén a négy nap alatt általában munkaszünet van. Ilyenkor a belvárosi Hilton hotelt teljes egészében kibérlik. Itt szállnak meg a vidékről, más US tagállamokból, valamint a más földrészekről idelátogató vendégek százai. A Hilton konferenciatermeiben reg­geltől estig előadások hangzanak el. Tudományos (fizika, asztronómia, számítástech­nika etc.) orvosi, mérnöki, könyvtártudományi, pedagógiai, politikai, művészeti, ma­gyar nyelvoktatási és egyéb szemináriumok, konferenciák, beszámolók, ülések gazdag választéka áll a látogatók rendelkezésére. Ugyancsak itt a hotelben rendezik meg a ma­gyar művészek pazar kiállítását, és az emigrációban kiadott magyar könyvek piacát, majd pénteken este az igen magas színvonalú irodalmi estet. Szombaton van a hagyo­mányos díszvacsora, amely keretében kiosztják az Akadémia arany- ezüst- és bronzér­meit a legkiválóbb alkotásokért. Utána fényes bál következik, ahol az első bálozó ma­gyar lányok figurás, klasszikus bécsi keringővel mutatkoznak be, majd a másod- és harmadbálozók pompás díszmagyarban, palotással nyitják meg a bált. A találkozóval a lapok és televízió is foglalkoznak és a díszvacsoránál nem hiányozhat Cleveland főpol­gármestere és számos más amerikai előkelőség. Minden találkozó teljes anyagát az elkövetkező hónapokban feldolgozzák, vala­mennyi fontos előadást szó szerint belefoglalnak, az előadók és kitüntetettek rövid élet­rajzzal felsorolják és a fontosabb hozzászólásokat is mellékelik. A szépen kötött könyv A Magyar Találkozók Krónikája címen minden évben megjelenik,­­a magyar „Classic

Next