Hévíz, 2005 (13. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 4. szám - Kardos Gy. József: Egy elfelejtett költőnő (tanulmány)
szavát is ő írta.) Az előszót pedig az a Weöres Sándor, aki aztán 1977- ben két versét közölte az általa összeállított Három veréb hat szemmel (Antológia a magyar költészet rejtett értékeiből és furcsaságaiból) című kötetében. Az 1996-ban kiadott Hét évszázad magyar költői című antológiában kilenc verssel szerepel Czóbel Minka. (Az „elődkiadvány” a négykötetes Hét évszázad magyar versei még csak három költeményt tartott érdemesnek közölni tőle. Viszont A magyar költészet kincstára - sorozat 84. kötetében a Századforduló költészete című összeállításában már ötvenhat művét olvashatjuk.) Ki is volt tehát Czóbel Minka, és miért érdemli meg, hogy a felejtés homályából „visszaidézzük” alakját és irodalmi munkásságát? Anyai dédapja az az Orczy Lőrinc volt, aki Bessenyei Györgyék idősebb kortársaként a nemesi ellenállás és a népies hangvétel költőjeként - eljutott a felvilágosodás eszméihez. Anyai nagyanyja, Kazinczy Zsófia pedig az irodalomszervező Kazinczy Ferencnek, a magyar klaszszicizmus és nyelvújítás vezéralakjának volt az unokatestvére. Zsófia 1810-ben ment feleségül Vay Ábrahám grófhoz (aki Borsod vármegye követeként az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen 800 forintot adott a Magyar Tudományos Akadémia megalapításához). Egyik lányukat, Évát (Eveline-t) Czóbel Imre vette feleségül, s vele került a Czóbel család birtokába a nyírségi Anarcs-puszta (ma: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), ahol Minka is született, és ahol élete nagyobb részét töltötte. (Ott egyre magányosabbá vált, s a második világháború után még azt is meg kellett érnie, hogy halála előtt a családi kastélyból kilakoltassák.) Czóbel Minka apai ősei német köznemesek voltak. Egyikük a 30 éves háború legnagyobb hadvezérének, Wallensteinnek a segédtisztje. A család másik tagja Nádasdy-huszár lett, s maga Czóbel Imre is a 4. számú magyar huszárezredben főhadnagyként szolgált akkor, amikor 1846. augusztus 15-én Berkeszen házasságot kötött. Császári és királyi kamarási címe ellenére nagy Kossuth-hívő lett belőle. Példaképét hoszszú levelekben gyászolta meg! Jó kedélyű, széles érdeklődési körű egyén volt. Utóbbi tulajdonságát István fiára is „ráhagyományozta”. (István különc társadalombölcselővé vált. Filozófiai, esztétikai, gazdasági, politikai, szociológiai és főleg kultúrtörténeti írásairól ismert, aki - többek között - a darwinizmus és a sumér-magyar rokonság kutatója is volt. Czóbel Minka unokatestvére, Vay Sarolta is irodalmár (író, újságíró, műfordító), aki Vay Sándor néven publikált. (Férfiként is élt.) A költőnőt sógora, a híres festő, Mednyánszky László és bátyjának barátja, Justh Zsigmond, az író-kortárs segítette a művészi érvényesülés útjára. Mednyánszky az 1870-es években az „írófejedelem” Jókai Hévízi 49