Híd, 1994 (58. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 5-6. szám - KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK - Gerold László: Petőfi Sándor: Nemzeti dal

vény előtti egyenlőséget, nemzeti „őrsereget”, közös teherviselést, az úrbéri terhek megszüntetését, esküdtszéket, egyenlőség alapján létrehozott képvise­letet kérnek, továbbá azt kérik, hogy a katonák az alkotmányra esküdjenek fel, a magyar katonákat ne vigyék külföldre, a külföldieket pedig vigyék el, s hogy létesüljön Unió Erdéllyel. Ezen a napon, március 12-én írja Petőfi a Dicsőséges nagyurak . . . című versét, amelyet azonban, mert barátai is túl merésznek találták, tüstént elégetett. Március 13-án kitör a bécsi forradalom, és Petőfi megírja a Nemzeti dalt. A bécsi események hírére, de még inkább mert úgy értesültek, hogy Petőfi negyvenezer felfegyverkezett paraszt élén Pozsonyba készül, az országgyűlés példátlan egységben határoz. Március 14-e az esemé­nyek ellenére is a vihar előtti csend napja. Másnap „A vész kitör”, ahogy majd Vörösmarty írja az Előszó­ban. A krónika kiteljesítéseként idézzük tovább a költőt: Öröm­­s reménytől reszketett a lég, Megszülni vágyván a szent szózatot, Melty által a világot mint egy új, egy Dicsőbb teremtés hangján üdvözölje. Hallottátok a szót. Mélység és magasság Visszhangozák azt... És bár Petőfi nem március 15-ére, hanem a tervezett Rákos­mezei nagygyű­lésre írta a Nemzeti dalt, a „szent szózatot”, kétségtelenül „azzal a forradalmi elszántsággal” tette, „mely e nevezetes napon tört ki”, olvashatjuk Horváth János monográfiájában. S a költő elszántságának bizonyítékául mi másra hi­vatkozhatnánk, mint verseire, melyeket a Nemzeti dal előtt az év kezdetétől írt. A két „uitán” jelzésű fordítást nem számítva a Nemzeti dal Petőfi huszonötödik verse abban az esztendőben. * Köztük szám szerint a legtöbb a szerelmes és a politikai vers, azzal, hogy az előbbiek a periódus első, az utóbbiak pedig - kivált, ha a két „téli” verset (A puszta, télen, A tél halála) szintén közéjük soroljuk, s ezt joggal tehetjük - az időszak második részében születtek. Idill és izgalommal, várakozással teli politikai figyelem ismerhető fel, váltakozik a két és fél hónap verseiben. Ki­vonható e párhuzam alól a „kedves, huncutkodó anekdota”, a „csattanós diák­csíny emlékezete” (Lukácsy Sándor) - A jó tanító, a költő „kedves élénkségű intérieurje” (Horváth János) - az Anyám tyúkja, továbbá „a szép, szabályos kettős­ szerkezetű” (Lukácsy), az örökké másra vágyó elégedetlenség példaver­se -A völgy s a hegy, valamint a Júlia-versek öt boldogságdarabja: a könyveim­mé lett Feleségek felesége, egész szerelmi líránk egyik legszebb költeménye, az ősi, mindig visszatérő, ám megnyugtatóan soha meg nem válaszolható szerel­mes kérdés - Minek nevezzelek? - köré rendeződő feleségversek (Szeretlek én.

Next