Híd, 1997 (61. évfolyam, 1-12. szám)

1997-02-01 / 2-4. szám - Hoffmann Hedvig: Kálmán Péter festészete

144 HÍD A harmadik, a legfiatalabb Kálmán Péter (1877-?) volt, aki előbb Budapes­ten, majd Münchenben tanult, s mindvégig ez utóbbi városban élt és alkotott. * Kálmán Péter 1877. február 28-án született Zsablyán, szegényparaszti csa­ládban. Szülei, Kálmán György és Gyurcsik Erzsébet egy zsablyai nagygazdánál voltak béresek. Ugyanez a sors várt volna Péterre is, ha nem mutatkozott volna meg igen korán a rajztehetsége. A birtokon élő parasztok arcképét rajzolta, akik tehetségét megsejtve, anyagilag támogatták. Miután sikerült valamennyi pénzt összegyűjtenie, Kálmán Péter Újvidékre került inasnak Singer Józsefhez, aki montenegrói udvari fényképésznek is nevezte magát.­ Singer műtermében eleinte a fényképeket retusálta, hamarosan azonban más feladatot is kapott. Mestere ugyanis felismerte a tehetségét, s azzal bízta meg, hogy fényképek alapján olajképeket fessen. Ezeket az arcképeket azután Singer a kirakatba tette és a saját műveiként adta el őket.5 A múlt század legvégén Kálmán bevonult katonának. Zágrábban, Ljublja­nában és Budapesten szolgált.6 Leszerelése után Zomborba került, ahová Singer Samu, az újvidéki József testvére hívta, úgyszintén fényképészeti mű­terembe. Kálmán a zombori fényképésznél is olajportrékat festett fényképek­ről. Ugyanakkor rendszeresen eljárt Steiner Lajos címfestő magánrajziskolájába.­ A zombori képzőművészeti légkör, Steiner Lajos rajziskolája és Singer Samu pénzbeli támogatása azt eredményezte, hogy Kálmán végérvényesen eldöntöt­te: festőnek tanul. Az első állomása Budapest volt, ahová 1902-ben érkezett. Beiratkozott a Mintarajziskolába, s Székely Bertalan­ tanítványa lett. Rövid ideig volt Pesten, ugyanis a tehetségét látva, Székely Bertalan a Müncheni Akadémiára küldte, amelynek korábban ő maga is növendéke volt. München akkor jelentős európai képzőművészeti központ volt; itt működött a híres királyi festőakadémia (Die königliche Akademie der bildende Künste), Anton Azbe, valamint Hollósy Simon magániskolája, a Szecesszió Társulás (Se­cession - Verein bildender Künstler Münchens), és több más művészcsoport. A huszadik század első éveiben vidékünkről is fiatalok nemzedékei igyekez­tek Münchenbe, hogy hosszabb-rövidebb ideig tanulhassanak az ottani aka­démián vagy a magániskolákban. Az akadémia akkori tanárai, Ludwig von Löitz, Wagner Sándor, Otto Seitz és mások természetesen az akadémiai festészetért szálltak síkra, míg Azbe és Hollósy magániskolái ebből a szempontból sokkal szabadabbak, kevésbé ha­gyománytisztelők voltak. Kálmán Péter 1904-ben került ki Münchenbe. Habár akadémiai képzést akart szerezni, a figyelmét felkeltette Anton Azbe magániskolája is, de úgy

Next