Híd, 1997 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1997-02-01 / 2-4. szám - Hoffmann Hedvig: Kálmán Péter festészete
144 HÍD A harmadik, a legfiatalabb Kálmán Péter (1877-?) volt, aki előbb Budapesten, majd Münchenben tanult, s mindvégig ez utóbbi városban élt és alkotott. * Kálmán Péter 1877. február 28-án született Zsablyán, szegényparaszti családban. Szülei, Kálmán György és Gyurcsik Erzsébet egy zsablyai nagygazdánál voltak béresek. Ugyanez a sors várt volna Péterre is, ha nem mutatkozott volna meg igen korán a rajztehetsége. A birtokon élő parasztok arcképét rajzolta, akik tehetségét megsejtve, anyagilag támogatták. Miután sikerült valamennyi pénzt összegyűjtenie, Kálmán Péter Újvidékre került inasnak Singer Józsefhez, aki montenegrói udvari fényképésznek is nevezte magát. Singer műtermében eleinte a fényképeket retusálta, hamarosan azonban más feladatot is kapott. Mestere ugyanis felismerte a tehetségét, s azzal bízta meg, hogy fényképek alapján olajképeket fessen. Ezeket az arcképeket azután Singer a kirakatba tette és a saját műveiként adta el őket.5 A múlt század legvégén Kálmán bevonult katonának. Zágrábban, Ljubljanában és Budapesten szolgált.6 Leszerelése után Zomborba került, ahová Singer Samu, az újvidéki József testvére hívta, úgyszintén fényképészeti műterembe. Kálmán a zombori fényképésznél is olajportrékat festett fényképekről. Ugyanakkor rendszeresen eljárt Steiner Lajos címfestő magánrajziskolájába. A zombori képzőművészeti légkör, Steiner Lajos rajziskolája és Singer Samu pénzbeli támogatása azt eredményezte, hogy Kálmán végérvényesen eldöntötte: festőnek tanul. Az első állomása Budapest volt, ahová 1902-ben érkezett. Beiratkozott a Mintarajziskolába, s Székely Bertalan tanítványa lett. Rövid ideig volt Pesten, ugyanis a tehetségét látva, Székely Bertalan a Müncheni Akadémiára küldte, amelynek korábban ő maga is növendéke volt. München akkor jelentős európai képzőművészeti központ volt; itt működött a híres királyi festőakadémia (Die königliche Akademie der bildende Künste), Anton Azbe, valamint Hollósy Simon magániskolája, a Szecesszió Társulás (Secession - Verein bildender Künstler Münchens), és több más művészcsoport. A huszadik század első éveiben vidékünkről is fiatalok nemzedékei igyekeztek Münchenbe, hogy hosszabb-rövidebb ideig tanulhassanak az ottani akadémián vagy a magániskolákban. Az akadémia akkori tanárai, Ludwig von Löitz, Wagner Sándor, Otto Seitz és mások természetesen az akadémiai festészetért szálltak síkra, míg Azbe és Hollósy magániskolái ebből a szempontból sokkal szabadabbak, kevésbé hagyománytisztelők voltak. Kálmán Péter 1904-ben került ki Münchenbe. Habár akadémiai képzést akart szerezni, a figyelmét felkeltette Anton Azbe magániskolája is, de úgy