Híd, 2010 (74. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 1. szám - Szabó Szilvia: A másság-mozzanatok mentén elmozduló Pavić-olvasás (Milorad Pavić és a magyar irodalmi diskurzus)
anyuk révén szervezik a Kazár szótár és A könnymutatványosok legendájának elbeszélői szerkezeteit, a Szélatlasz című Pavié-szövegre utalva pedig e hiány tematizálódására is rámutat: „A Szélatlasz című novellában egy a címmel azonos nevű könyv kapcsán témává válik a szelekhez és tevékenységükhöz köthető hiány. A széljárás változásával kezdődik az elbeszélő könyvtárában és szakírói munkásságában az a folyamat, amely az információ, a szövegek hiányán keresztül a művek átkonstruálásáig vezet, s amelyben az elbeszélő teljes munkássága megsemmisül, végérvényesen hiánnyá válik, helyét az elbeszélő számára ismeretlen Milorad Pavic életműve veszi át. Az egyik legfontosabb hiány éppen az értelmezésre vonatkoztatható.”91 Nem kizárólag esztétikai jellegű interpretációi is vannak a Kazár szótárnak, fiktív mivolta ellenére a tudományos értékek hiányát rója fel Svetlana Slapšak.92 Paviéról mint a történelem és a történelmi kultúrák ismerőjéről beszél, ki nagy jelentőséggel felruházott fiktív terekkel dolgozik, de műveiben mindig ugyanazokat a tereket teremti meg, s ez egyfajta térhiányos állapotot eredményez. Slapšak veszélyt lát a térleírások hiányában, úgy véli, ideológiai célokat szolgálnak. Virágh András93 álláspontja szerint viszont, ki Hayden White elveire hivatkozik, Pavic regénye nem sérti a történelmet: a kazár identitás megkérdőjelezését releváns gondolatnak tartja, ugyanakkor az „elfolyó” identitásból levezethetőnek hisz egy (nem koherens) történelmi narratívát. Két lehetséges olvasásmódot emel ki a Kazár szótár kapcsán, a parabolisztikus célzatút és a textus olvasói recepciójának a szövegre gyakorolt (vissza)hatását. Virágh meglátása szerint noha a mű irodalmisága, az újraolvasási kényszer a vita eldöntése iránti olvasói vággyal áll összefüggésben, de az nem eldönthető a történelem bevonásával (sem). Kelemen Zoltán tanulmánya sem tudja/akarja megkerülni azt a nem esztétikai jellegű kérdéskört, mely a kazárok szerbségével foglalkozik: interpretációja elveti a Kazár szótár allegorikus olvashatóságát. A Pavic-életmű mozaikjai idegen kontextusba kerülve nem kizárólag a poétikai értékek mentén interpretálják a szerzőt és művészetét, azok kulturális és politikai aspektusaira is hangsúly helyeződhet. Pavic Nyugat- és Kelet-Európa kulturális integrációjával kapcsolatos, az interjúkban is hangoztatott eszméi, nézetei mögött a más kultúrák megértésére irá- 91 Kelemen Zoltán, i. m. 94. 92 Svetlana Slapšak: A régészeten túl. 2000, 1992. 7. 15-16. 93 Virág András: A Kazár szótár látszólagos ellentmondásai (Egy történelmi nyom és Pavic regényének kapcsolata). Palimpszeszt, 25. http://irodalom.elte.hu/ palimpszeszt/25_szam/07.html