Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)

1-4. szám - dr. TOMOR JÁNOS: AZ OLAJMEZÖK VIZEI ÉS ÁBRÁZOLÁSUK GYAKORLATI FELHASZNÁLÁSA AZ OLAJBÁNYÁSZATBAN

2 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY XXVII. évf. 19',7. 1.',. szám. AZ OLAJMEZŐK VIZEI ÉS ÁBRÁZOLÁSUK GYAKORLATI FELHASZNÁLÁSA AZ OLAJBÁNYÁSZATBAN.1 irta: dr. TOMOR JÁNOS. (Water Analysis Diagrams in Oil Exploration. By J. TOMOR, D. Sc. Extract under Revue p. 35.) D. C. 551. Az olajmező és az olajtermelés rendkívül fontos tényezőjé a víz. Szerepe megkezdődik az olaj keletkezé­sekor, amikor élettere azoknak az organizmusoknak, ame­lyekből az olaj keletkezik. Jelentős ez a szerep az olaj migrációjakor és ezen folyamatnak, legalább is szá­munkra történő befejeződésekor, amikor mind a vándorló szénhidrogének, mind a víz elfoglalja fizikai törvények által megszabott helyét egy geológiailag meghatároz­ható alkalmas szerkezetben, és tárolódik. Később egy olajmező feltárásakor fontos szerepe van az olaj felszínre jutásában. A kitermelés folyamán azonban az olajbányászat legnagyobb ellenségévé vál­hat, úgyhogy a vízproblémák jelentősége a termeléssel és a mező életkorával párhuzamosan mind nagyobb lesz. Csak a leglényegesebbeket említve: az előrehala­dott termelés következtében meginduló víztermelés he­lyének megállapítása, a vízhozzáfolyás kiküszöbölése, az elkerülhetetlenül termelt rétegvíz eltávolítása, anél­kül, hogy a környező termőtalajokat elrontsuk, a víz­olaj emulziók kérdése, term­előcső eldugulások a víz­ből lerakódó, ill. kiváló anyagok hatására, a tároló kőzet hézagainak eltömődése, stb. ezen feladatok soka­ságából kiragadott példák csupárt. Mielőtt a délzalai olajmezőket érintő vízproblémák­kal foglalkoznék, röviden az olajmezők vizeivel kapcso­latos ismereteket foglalom össze. Az olajmezők vizei több szempontból osztályozha­tók. Függőleges elterjedésük szerint vannak: 1. Fedővizek, egy olajtartalmú rétegsor fedőréte­geiben. 2. Tulajdonképpeni olajrétegvizek, amelyek szén­hidrogéntartalmú rétegekben vannak. 3. Közbenső vizek, olajmezők rétegsorában, szén­hidrogéntartalmú rétegek között fekvő, de szén­hidrogéneket nem tartalmazó tároló kőzetben. 4. Feküvizek, amelyek a szénhidrogéntartó rétegsor alatti rétegekben vannak. A tulajdonképpeni olajrétegvíz vízszintes elhelyez­kedése szerint peremi és talpi vízre osztható. Peremi 1 A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT HIDROLÓGIAI SZAK­OSZTÁLYÁnak 1947. évi február hó 26.i ülésén elhangzott előadás: vízen kell értenünk az olajtartó réteg szélén, az olaj alatt elhelyezkedő vizet. A két folyadék érintkezése el­méletileg vízszintes sík mentén történik. Ez azonban a valóságban olajvíz-öv, mert a réteg felső részében tiszta olaj, alsó részében tiszta víz van, a kettő közötti övben, lefelé fokozódó mennyiségű vizet tartalmazó olajmennyi­ség tölti ki a kőzethézagokat. Az olaj­­vízhatárnak a síktól való eltérését főképpen a tároló kőzet hézagos­sága befolyásolja, amennyiben kisebb porozitású kőze­tek a vizet fokozottabb kapilláris hatásuknál fogva magasabbra emelik, mint porozusabb­­ helyek kőzetei. Itt kell még megemlíteni a tapadó vizet, amelyet a tároló kőzet homokszemcséihez az adhéziós erő és a kapilláris hatás­kör. Ez a víz a hézagtérfogatnak szin­tén tekintélyes százalékát töltheti ki, azonban mint kü­lönálló víz lényeges szerepet nem játszik a termelésben. A talpi víz főképpen lapos településű boltozatok­nál ismert. Ezen azt a vizet értjük, amely azonos tulaj­donképpen az olaj alatt levő peremi vagy szegélyvíz­zel, de lapos boltozatoknál nemcsak a mező pereme felől nyomul előre, hanem alulról is emelkedik felfelé. Erre a jelenségre azonban később még visszatérünk Az olaj termelésénél a víz szerepet játszik mind a gáznyomásos, mind pedig a vízfelhajtásos olajmezőknél. Az első esetben, gáznyomásos mező­k­nél, a megnyitott rétegből a gázkúp és az olajban oldott gáz által adódó nyomás hajtja fel az olajat a kútban. Az olajtermelés következtében nyomáscsökkenés áll elő a boltozatban, ami a peremi víznek a boltozat maximuma felé való előnyomulását eredményezi. A peremi víz elő­nyomulásának oka a hidrosztatikai nyomás is, amely annál inkább érvényesül, minél nagyobb a rétegmegnyitáskor előálló nyomáskülönbség, minél nagyobb a tároló kőzet hézagossága, áteresztőképessége és minél kisebb az olaj viszkozitása. A legelőnyösebb az, amikor a víz utánáramlása egyensúlyban van a rétegben előállt réteg­nyomás csökkenéssel. Ideális termelési állapot az, amikor a rétegnyomás csökkenés gáznyomásos mezőknél oly mértékű, hogy a peremi víz a mező szélétől egyenletesen befelé haladva, az olajtermelő területet minden oldalról mindig kisebb és kisebb területre szorítja össze. Dr. BARNABÁS KÁL-491439.11­ : 622.323 55* Termelő kút. Peremi vízbetörés. 55* Vízhozam a term.­­-ban. Talpi vízbetörés. Rétegvonal. 40* Olajtartalmú ter. határa. I. ábra. Olajmező vizesedési térképe.

Next