Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
2. szám - Szeglet Péter–Szabó István–Dömötöfy Zsolt–Busics Imre–Takács András Attila: A Velencei-tó nádas állományának felmérése
SZEGI JT P. és munkatársai: A Velencei-tó nádas állományának felmérése nyisége nem túlzottan jelentős (Szeglet, 1985, 1987). Ez a kezelési foma lenne az ideális a nádasok többségénél, de a degradáció jeleit mutató állományokban feltétlenül Ezt a nem rendszeres beavatkozást a nádas életközössége nem sínyli meg annyira, mint a rendszeres aratást, vagy az égetést. Van lehetőség fészkeléshez szükséges avas nád képződésére, a teljes táplálékhálózat gyors regenerálódására, ugyanakkor biztosított a nádas időszakonkénti megújítása Ugyancsak fontos az aratás időpontjának helyes megválasztása. A túl késői, tavaszba nyúló aratás megsérti, letöri a fejlődő hajtáskezdeményeket, ami a nádas gyengüléséhez, kiatkulásához vezet A vegetációs periódusban a zöld nád levágása a nádirtás egyik formája. A nádégetés régóta alkalmazott „nádas felújítási" módszer. Szakszerű végrehajtása nagy körültekintést igényel Az égetés csak bizonyos meteorológiai feltételek között eredményes, a tüzet pedig kontrolálni kell. Veszélyes, és ritkán jár teljes sikerrel, a tűzoltóságnál bejelentésre kötelezett. Kockázata ellenére nagy nádas részek tisztításának gyors módszere (ha sikerül). A nádas életközösségére gyakorolt hatása az aratásnál kíméletlenebb, de a nádkártevők és kórokozók gyérítésének eredményes módja. Magas vízállásnál a hajtáskezdemények nem károsodnak, ugyankkor a vízben álló nádas nehezen égethető A nádasok kezdésének mindig az legyen a fő célja, hogy az élőhely változatosságát továbbra is megőrizzük, s a nádat jó egészségi állapotban tartsuk. A tó keleti és középső medencéjének belső terhelés csökkentése érdekében szükséges a nád jégről történő aratása és kihordása. A két medence szigetszerű nádasainak állapota sokat romlott az utóbbi 5 évben Ezért fontos, hogy felújításuk megtörténjen. Ha az aratást követően helyben égetik el a levágott nádat, a szállítás, kihordás nem vesz igénybe munkaerőt, ennélfogva még nagyobb területet lehet learatni. Bár kívánatos lenne a nád kihordásával a tápanyag-terhelés csökkentése, a jelenlegi állapotok indokolttá tehetik a szigetszerű nádasok lábon történő égetését is! Az avas nád elégetésével a következő vegetációs periódusban egyidejű növekményt kapunk, melynek minősége is jobb lesz. A következő aratási szezonban gazdaságosan aratható, ennélfogva kezelése, ismételt megújítása hosszú ideig biztosítható A szigetnádasok lábon történő égetése csak jégről lehetséges (7/1989. (VII 10.) KVM rendelet, 5. § (1) bekezdés) - A Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Területen a nádasok égetése a természetvédelmi szempontok miatt továbbra is tilos. - A lápterületet övező természetes partszakasz és a lápterület nyíltvízi oldalán kialakított „pufferzóna" fenntartása szükséges - A horgászat jelenlegi szabályozása, úgy tűnik, jól működik a nádasok védelme érdekéből, ez tovább szigorítandó, az illegális csónakbejárók, csónakkikötők további hatékony felszámolása érdekében. - A tóba érkező befolyóknál elképzelhetőnek tartjuk előtározó nádas tavacskák — nádas szűrő — kialakítását a tó vízminőség védelme érdekében . A jelenlegi vízszinttartás a nádasok számára létfontosságú. A Ny-i medencében a vízkormányzás jelentős hatású a nádasokra (Gorzó, 1985). Ahol „friss víz" jut a nádasba, ott a nád vitalitása megnövekszik A vízkormányzást mindig alá kell rendelni a természetvédelmi szempontoknak, pl. lápi reaktumok élőhelyének fenntartásának (Balogh, 1971). A TI tábla gyékényes állománya visszaszorítását, a nádas úszóláp revitalizációját egy felülvizsgált vízkormányzási rendszer segítségével tartjuk célszerűnek elkezdeni - Továbbra is ragaszkodni kell ahhoz, hogy a vizes nádterületek aratása csak jégről történjen - A nádat minél nagyobb felületen aratással, és kihordással távolítsák el. Minden aratási tevékenységnél fontos, hogy a min. 15-20 cm magas tarló megmaradjon - A nádszigeteknél javasolható az uralkodó szélirány felől (É-i, É-Ny-i oldal) aratáskor 10-15 m széles nádszegély meghagyása a belső nádas rész védelme érdekében. A nádasban használatos védőkerítések alkalmazása egyelőre szükségtelen, a csónakok közlekedésére veszélyes lehet (lásd: Balaton, Bozsai-öböl). Az I. és II. osztályú nádasok téli aratása előnyös, gazdasági szempontból jövedelmező, kezelésük ily módon biztosított. Ha a jégviszonyok egyik évben nem teszik lehetővé aratásukat, úgy a következő szezonban gondot kell fordítani vágásukra, hogy a nád jó minőségét fenntartsuk. A II. osztályú nádasok csak alkalmanként kerülnek learatásra. 2-3 évenként beiktatott tisztító vágásuk feltétlenül javasolható. Amennyiben a jégviszonyok és a munkaerő kapacitás lehetővé teszi gyakoribb vágásuk is elvégezhető. A IV. osztályú nádasok tisztító vágását feltétlenül javasoljuk! Mivel az állomány úgysem szolgáltat iparilag hasznosítható nádat, a vágást célszerű úgy végezni, hogy egy-egy aratott sáv mellett maradjon aratatlan rész is a nádrzómák jobb átszelőzése érdekében a téli - kora tavaszi időszakban. Ily módon biztosítható a rizoszféra aerobitása és az állomány szakaszos megújítása. Az V osztályú nádasok teljesen leromlott állományában a nád aratásának alig van jelentősége A rizómák átszellőzése szempontjából kívánatos, hogy legyen valamennyi avas nád is. A feljavuló állományok tisztító vágása megkezdhető A Velencei-tavi Madár ez a vám• Természetvédeltmi Terület A terület elsődleges rendeltetése a természetvédelmi értékek megóvása. A védelem célja: - hosszú időléptékben megőrizni a nyugati tómedence úszóláp világát, - fékezni a primer (fűzláp terjedés) és szekunder (Thelypteris-es úszólápok elnádasodása, úszóláp erózió a túlaratottság miatti) szukcessziós folyamatokat (Takács, 1996). Parti nádasok a 150 cm-es vízszintnél már nem úszó nádasok, amelyek aratása jégmentes időszakban is lehetséges, és az alacsony vízszint miatt nagygéppel is arathatók. Az átmeneti úszólápi nádasok jobbára csak jégről arathatók nagygépes, ill. kisgépes aratással. Szükséges azonban minden aratási szezon után értékelni, nem történte nagyobb károkozás a nádasban. Az úszólápok a 150 cm-es vízszintnél detektált úszóláp 129