Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

2. szám - Szeglet Péter–Szabó István–Dömötöfy Zsolt–Busics Imre–Takács András Attila: A Velencei-tó nádas állományának felmérése

SZEGI J­T P. és munkatársai: A Velencei-tó nádas állományának felmérése­ nyisége nem túlzottan jelentős (Szeglet, 1985, 1987). Ez a kezelési fom­a lenne az ideális a nádasok többségénél, de a degradáció jeleit mutató állományokban feltétlenül Ezt a nem rendszeres beavatkozást a nádas életközössége nem sínyli meg annyira, mint a rendszeres aratást, vagy az égetést. Van lehetőség fészkeléshez szükséges avas nád képződésére, a teljes táplálékhálózat gyors regenerálódá­sára, ugyanakkor biztosított a nádas időszakonkénti megújítása Ugyancsak fontos az aratás időpontjának helyes meg­választása. A túl késői, tavaszba nyúló aratás megsérti, le­töri a fejlődő hajtás­kezdeményeket, ami a nádas gyengü­léséhez, kiatkulásához vezet A vegetációs periódusban a zöld nád levágása a nádirtás egyik formája. A nádégetés régóta alkalmazott „nádas felújítási" mód­szer. Szakszerű végrehajtása nagy körültekintést igényel Az égetés csak bizonyos meteorológiai feltételek között eredményes, a tüzet pedig kontrolálni kell. Veszélyes, és ritkán jár teljes sikerrel, a tűzoltóságnál bejelentésre köte­lezett. Kockázata ellenére nagy nádas­ részek tisztításának gyors módszere (ha sikerül). A nádas életközösségére gyakorolt hatása az aratásnál kíméletlenebb, de a nádkár­tevők és kórokozók gyérítésének eredményes módja. Magas vízállásnál a hajtás­kezdemények nem káro­sodnak, ugyankkor a vízben álló nádas nehezen égethető A nádasok kezdésének mindig az legyen a fő célja, hogy az élőhely változatosságát továbbra is megőrizzük, s a nádat jó egészségi állapotban tartsuk.­­ A tó keleti és középső medencéjének belső terhelés csökkentése érdekében szükséges a nád jégről történő a­ratása és kihordása. A két medence szigetszerű nádasai­nak állapota sokat romlott az utóbbi 5 évben Ezért fon­tos, hogy felújításuk­ megtörténjen. Ha az aratást köve­tően helyben égetik el a levágott nádat, a szállítás, kihor­dás nem vesz igénybe munkaerőt, ennélfogva még na­gyobb területet lehet learatni. Bár kívánatos lenne a nád kihordásával a tápanyag-terhelés csökkentése, a jelenlegi állapotok indokolttá tehetik a szigetszerű nádasok lábon történő égetését is! Az avas nád elégetésével a következő vegetációs periódusban egyidejű növekményt kapunk, melynek minősége is jobb lesz. A következő aratási sze­zonban gazdaságosan aratható, ennélfogva kezelése, is­mételt megújítása hosszú ideig biztosítható A szigetnáda­sok lábon történő égetése csak jégről lehetséges (7/1989. (VII 10.) KVM rendelet, 5. § (1­) bekezdés) - A Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Területen a nádasok égetése a természetvédelmi szem­pontok miatt továbbra is tilos. - A lápterületet övező természetes partszakasz és a láp­terület nyíltvízi oldalán kialakított „pufferzóna" fenntar­tása szükséges - A horgászat jelenlegi szabályozása, úgy tűnik, jól működik a nádasok védelme érdekéből, ez tovább szi­gorítandó, az illegális csónakbejárók, csónakkikötők to­vábbi hatékony felszámolása érdekében. - A tóba érkező befolyók­nál elképzelhetőnek tartjuk előtározó nádas tavacskák — nádas szűrő — kialakítását a tó vízminőség védelme érdekében . A jelenlegi vízszinttartás a nádasok számára létfon­tosságú. A Ny-i medencében a vízkormányzás jelentős hatású a nádasokra (Gorzó, 1985). Ahol „friss víz" jut a nádasba, ott a nád vitalitása megnövekszik A vízkor­mányzást mindig alá kell rendelni a természetvédelmi szempontoknak, pl. lápi reaktumok élőhelyének fenntar­tásának (Balogh, 1971). A TI tábla gyékényes állománya visszaszorítását, a nádas úszóláp revitalizációját egy felül­vizsgált vízkormányzási rendszer segítségével tartjuk cél­szerűnek elkezdeni - Továbbra is ragaszkodni kell ahhoz, hogy a vizes nádterületek aratása csak jégről történjen - A nádat minél nagyobb felületen aratással, és kihor­dással távolítsák el. Minden aratási tevékenységnél fon­tos, hogy a min. 15-20 cm magas tarló megmaradjon - A nádszigeteknél javasolható az uralkodó szélirány felől (É-i, É-Ny-i oldal) aratáskor 10-15 m széles nádsze­gély meghagyása a belső nádas­ rész védelme érdekében.­­ A nádasban használatos védőkerítések alkalmazása e­gyelőre szükségtelen, a csónakok közlekedésére veszé­lyes lehet (lásd: Balaton, Bozsai-öböl).­­ Az I. és II. osztályú nádasok téli aratása előnyös, gazdasági szempontból jövedelmező, kezelésük ily mó­don biztosított. Ha a jégviszonyok egyik évben nem te­szik lehetővé aratásukat, úgy a következő szezonban gondot kell fordítani vágásukra, hogy a nád jó minőségét fenntartsuk.­­ A II. osztályú nádasok csak alkalmanként kerülnek learatásra. 2-3 évenként beiktatott tisztító vágásuk feltét­lenül javasolható. Amennyiben a jégviszonyok és a mun­kaerő kapacitás lehetővé teszi gyakoribb vágásuk is elvé­gezhető.­­ A IV. osztályú nádasok tisztító vágását feltétlenül ja­vasoljuk! Mivel az állomány úgysem szolgáltat iparilag hasznosítható nádat, a vágást célszerű úgy végezni, hogy egy-egy aratott sáv mellett maradjon aratatlan rész is a nádrzómák jobb átszelőzése érdekében a téli - kora ta­vaszi időszakban. Ily módon biztosítható a rizoszféra ae­robitása és az állomány szakaszos megújítása.­­ Az V osztályú nádasok teljesen leromlott állományá­ban a nád aratásának alig van jelentősége A rizómák át­szellőzése szempontjából kívánatos, hogy legyen vala­mennyi avas nád is. A feljavuló állományok tisztító vágá­sa megkezdhető A Velencei-tavi Madár­­ ez­ a vám­• Term­észetvédel­tmi Terület A terület elsődleges rendeltetése a természetvédelmi értékek megóvása. A védelem célja: - hosszú időléptékben megőrizni a nyugati tómedence úszóláp világát, - fékezni a primer (fűzláp terjedés) és szekunder (The­lypteris-es úszólápok elnádasodása, úszóláp erózió a túla­ratottság miatti) szukcessziós folyamatokat (Takács, 1996). Parti nádasok a 150 cm-es vízszintnél már nem úszó nádasok, amelyek aratása jégmentes időszakban is lehet­séges, és az alacsony vízszint miatt nagygéppel is aratha­tók. Az átmeneti úszólápi nádasok jobbára csak jégről a­rathatók nagygépes, ill. kisgépes aratással. Szükséges a­zonban minden aratási szezon után értékelni, nem történt­e nagyobb károkozás a nádasban. Az úszólápok a 150 cm-es vízszintnél detektált úszóláp 129

Next