Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
1. szám - Anda Angéla–Boldizsár Anett: A balatoni nád mikroklímájának a termőhely vízellátás-változásából fakadó eltérései
tuk elő. A szokásosnál gyakoribb mintavételt a mikroklíma különbségeinek rendkívüli változékonysága indokolja, mely a modern adatgyűjtőkkel lett igazán jól kezelhető. A kombinált szenzorokat az állományok belsejében a standard elhelyezésnek megfelelően állítottuk be, a talajfelszíntől mintegy 1,5 méter magasságra, hőmérő-házikóban. A sugárzásmérő az állomány felett 2 m-re került elhelyezésre. A makroklímára vonatkozó adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat mintegy 1500 m-re a Keszthelyi Agrometeorológiai Kutatóállomáson elhelyezett QLC 50 típusú automatája szolgáltatta. A makro és a mikroklíma mérések mintavételi gyakorisága azonos volt. 3. Eredmények és értékelésük 3.1 A mikroklímát meghatározó nádállományok fontosabb növényi jellemzői a megfigyelések idején A nád morfológiájáról tudni érdemes, hogy nincs valódi gyökérzete, hanem a gyökértörzs oldalrügyeiből fejlődött tengelyképletekből áll, melyek vízszintes helyzetű, a talajban 3-4 méterre kúszó csomókkal szártagokra tagolt hengeres csövek. Szára kör keresztmetszetű, hengeres, felálló, aránylag vékony, de nagyon erős, 5-25 csomó által szártagokra tagolt. Levelei egyszerűek, tagolatlanok, a levéllemez lándzsás alakú, csúcsa hegyes, hossza akár a 60 cm-t is elérheti. Virágzata bugában öszszetett füzéres fürt, termése szemtermés. Vízben szárazon élő nád felület eltérése [cm2] 1. ábra. Vegetatív fejlődési fázisban lévő, vízben álló és száraz élőhelyen gyökerező nád levélfelület különbségének szintenkénti megoszlása Mind a vegetatív, mind a generatív fejlődési fázisban lévő nádnál a vízben gyökerező nád ritkább volt 2003-ban, mint a szárazon álló állomány (38, illetve 55 hajtás/ m2). Itt szükséges megjegyezni, hogy különösen a vízben élő növényeknél a tősűrűség értékeinek térbeli változékonysága nagy fokú volt, s a fenti eltérés ezért nem bizonyult szignifikánsnak. Ennek ellenére a mikroklíma elemeinek alakulása a két vízellátású állomány felépítése és habitusa közötti különbség meglétét igazolta. A választott egyedek magassága július hónapban közel azonos volt, a száraz állomány mintanövénye 266,1 cm-es, a vízben gyökerező mintanövény 265,7 cm-es nagysággal. A vízben álló nád levélfelület-indexe 4,3, a száraz állományé 5,1 volt. A vízben gyökerező nád levélemeletei kb. 20 centiméterrel a víz felett kezdődtek, mely a folyamatos hullámverés miatt lehullott levelek következménye. Bár a mintanövények magassága közel azonos volt, a szárazon álló nádon csak 12, míg a vízben állón 16 levélszint fejlődött (1. ábra). A vízellátás hatását a két eltérő vízellátású növényzet szintenkénti levélfelület eltérésével szemléltetjük. A vegetatív szakaszban a vízi és szárazon élő nád felület eltérésének iránya magasság-függő volt. A növénymagasság alsó és felső harmadában a tóban álló növények, a magasság középső harmadában pedig a szárazon lévő egyedek szintenkénti zöldfelülete volt a nagyobb (1. ábra). Az egy hajtásra jutó zöldfelület a vízben álló növényeknél mintegy 200 cm-rel magasabb volt. A generatív fázisra ez az eltérés kiegyenlítődött. 3. ábra: Generatív állapotú, vizes-száraz élőhelyről származó nád levélhosszúságának szintenkénti különbsége Augusztusban a mintanövények magassága között már nagyobb különbség alakult ki. A száraz állomány magassága mérsékeltebben, szinte csak a virágzat értékével, 13,5 cm-rel növekedett, a vízben gyökerezvé jelentősebben, több mint fél méterrel emelkedett. Változatlan tőszám mellett a LAI értéke száraz nádnál 7,1-re emelkedett. A vízben álló növények asszimiláló zöldfelülete a júliusi értékről nem változott, aminek oka valószínűleg az alulról történő, állandó vízmozgás miatti, júliusi mértéket meghaladó felkopaszodás-levélvesztés lehetett, melyet a növény új levelek képzésével kompenzálni nem tudott. A zöldfelület szintenkénti különbségében a száraz növények fölénye csaknem a növénymagasság teljes egészére jellemző volt (2. ábra). 20 0 20 40 60 Vízben szárazon élő nád felület eltérése [cm ] 2. ábra. Generatív fejlődési fázisban lévő, vízben álló és száraz élőhelyen gyökerező nád levélfelületkülönbségének szintenkénti megoszlása 2003 augusztus közepe