Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)

2014 / 2. szám - Soós Gábor - Anda Angéla: A nád növénykonstansának alakulása hosszú idősoros mérések alapján

14 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. EVF. 2 SZ. fü­gg a Kő együtthatótól, vagyis a növény fajától, fajtájá­tól, fejlődési fázisától és állapotától (Antal et al., 1974). Vizsgálatainkban a napi csapadék levonásával kiszá­moltuk a nád napi tényleges mért evapotranspirációit (ETm), majd a FAO-56 egyenlettel meghatároztuk a napi referencia evapotranspirációkat, és végül kettőből a 3-as egyenlettel meghatároztuk a napi növénykonstansokat (Kc), melyek átlagából megkaptuk a havi értékeket. Az időjárási paraméterek és a nád evapotranspiráció­­jának korrelációs koefficiensei alapján a korrelált tagok­ra különböző típusú regressziós görbét illesztettünk SP­SS 17.0 statisztikai program segítségével. A kapott re­gressziós egyenleteket az Akaike-féle információs krité­rium (AIC) alapján (Motulsky és Christopoulos, 2004) Excel táblázatkezelő segítségével értékeltük: AIC ( N xln — +2K SS) N H (4) ahol N az adatok száma, K a regressziós illesztés para­métereinek száma plusz egy, SS a regressziós modell va­­riancia analízisével számolt reziduális négyzetösszeg vagy hiba négyzetösszeg. Az Akaike-féle információs kritérium (AIC) a maximum likelihood becslést és az in­formáció entrópiájának koncepcióját ötvözi. A Thornthwaite­ Index-szel kategorizált évek havi nö­vénykonstansait párosított t-próbával hasonlítottuk össze. A legtöbb hónap 2008-ban, 2009-ben, 2010-ben és 2011-ben melegebb és szárazabb volt, mint a sokéves át­lag. 2005-ben hidegebb és csapadékosabb volt a vegetá­ciós időszak. A megfigyelt térség sokéves átlagához leg­közelebbi éve 2007 volt. A nád két növényi mutatójának (h és LAI) alakulása Az evapotranspirométer zárt és relatív sekély edény­­zete miatt, bár növényfajtól függően eltérő mértékben, de nem jelent optimális élőhelyet a benne elhelyezett e­­gyedek számára, ezért már a betelepítést követően folya­matosan összehasonlítottuk az evapotranspirométerben nevelt növények növekedési jellemzőit a természetes é­­lőhelyen növő nád értékeivel. Amint azt már az Anyag és módszer fejezetben említettük, az alulról történő víz­ellátásra a nád rendkívül érzékenyen reagált, ezért módo­sítani kellett a vízellátás rendszerét. Az alulról történő vízellátás fejletlen, satnya növényeket eredményezett, a növénymagasság (h) a tenyészedényben mindössze a 2/3-a volt a természetes körülmények között élő egyede­­kének, s a LAI is jelentősen elmaradt (kifejlett állomány­nál 0,5-0,7-del) a kis-balatoni nád értékeitől. A felülről történő vízellátás bevezetését követően (2005-től) az e­­vapotranspirométerben nevelt nád növényi paraméterei statisztikailag megegyeztek a természetes élőhelyen élő nád értékeivel; a köztük lévő eltérés minden évben 10% alatt maradt, s az eltérés sem a h-nál, sem a LAI-nél nem jelentett szignifikáns különbséget. Eredmények A vizsgált időszakok időjárásának jellemzése. A hosszú idősoros (1971-2000) havi léghőmérséklet átlag a vegetációs időszakban (április-szeptember) 16,9° C, 10,5°C-os áprilisi minimummal, és 20,5°C júliusi ma­ximummal. A vegetációs időszakra a hosszú idősoros csapadékösszeg Keszthelyen 384,4 mm, mely nagy vál­tozékonyságot mutat, 209,4 mm-től 680,6 mm-ig terjedő összegekkel. A vizsgált időszakok összehasonlítására a Thomb­wa­­ite-index-szel (TI) - mint a leggyakrabban mért meteoro­lógiai paramétereket, csapadékot és léghőmérsékletet tartalmazó­­ időjárási mutatót alkalmaztak (1-es egyen­let). A keszthelyi hosszú idősor (1971-2000) alapján meghatározott havi TI-index­szek ±20%-os eltérései ad­ták az egyes hónapok időjárási besorolásának alapját. E­­zek szerint az alábbi három kategóriát különítettünk el: 1) Meleg-száraz hónap: TIhavi›TInormál x 0,8 2) Hideg-nedves hónap: TIhavi›TInonnál x 1,2 3) Átlagos hónap: TInormál x 0,8 ‹= TIhavi ›‹TInonnál x 1,2 A havi időjárási kategóriák összesítésével jellemeztük a vegetációs időszakot melegként, hidegként, és átlagos­ként (1. táblázat) Meglepetésként szolgált, hogy a vizsgálat 6 éve alatt mért növényi tulajdonságok (h­­LAI) alakulásában szig­nifikáns évjárathatást nem tapasztaltunk. A kifejlett vi­rágzattal rendelkező növények magassága időjárástól függetlenül 2,60-2,75 m között alakult, mely értékek jú­lius végén jelentkeztek. A LAI-ek 6 éves átlaga 2,2±0,3 volt. Bár statisztikailag igazolható évjárathatás a hat év során nem volt kimutatható, tendencia jelleggel a hűvö­sebb és átlagos időjárású nyarak méniképp alacsonyabb LAI-et eredményeztek. A vizsgálat helyszínén, Keszt­hely környékén a LAI maximuma júliusban várható, mely nagyságát tekintve a vizsgálat ideje alatt LAI­ 3 kö­zelében alakult. Az időjárás hatása a nád evapotranspirációjára A mért párolgás és a referencia evapotranspiráció közti korrelációs koefficiens értéke magas: 10 0,79, mely indokolja, hogy a későbbiekben a növénykonstans (3-as egyenlet) és a FAO-56 (2-es egyenlet) alapján számoljuk a kis-balatoni nád párolgását. Az egyes meteorológiai elemek közül a csapadék kor­relációs koefficiense olyan alacsony volt, hogy a további elemzésekből a csapadék-párolgás hatást kizárhattuk. Ez csak első közelítésben jelenthetett volna problémát, mi­vel a nád mocsári növény, vízellátása a párolgásnak kor­látozó tényezője elméletileg nem lehet. A légnedvesség hatása negatív együtthatóval jellemezhető, mely esetünk­ben 1­­ -0,43 volt. A legszorosabb kapcsolat a lineáris . at. A vizsgált időszakok Thornt­wwaite-index-szel jellemzett időjárásai Április Május Június Július Augusztus Szeptember Szezon 2005 Átlagos Átlagos Hideg Hideg Hideg Hideg Hideg 2007 Meleg Hideg Átlagos Meleg Hideg Hideg Átlagos 2008 Meleg Átlagos Meleg Átlagos Meleg Meleg Meleg 2009 Meleg Átlagos Meleg Meleg Átlagos Meleg Meleg 2010 Átlagos Hideg Meleg Meleg Átlagos Hideg Meleg 2011 Meleg Meleg Meleg Átlagos Meleg Meleg Meleg

Next