Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / Különszám - SZAKCIKKEK - Simon Brigitta, Kucserka Tamás, Simon Szabina, Soós Gábor, Anda Angéla: A nád lebontási ütemének vizsgálata a Balaton és a Kis-Balaton területén
BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉSEK Az EU VKI (,DIRECTIVE 2000/60/EC 2000) célul tűzte ki felszíni vizeink jó ökológiai állapotának elérését. Ehhez nélkülözhetetlen a víztestekben lejátszódó alapvető anyagforgalmi folyamatok (pl. lebontás) vizsgálata. Vizsgálataink során elemeztük az avas nád szárának, illetve levelének lebontási ütemét, hőmérséklettől való függését, valamint a lebontásban résztvevő makrogerinctelen szervezetek összetételét. ANYAG ÉS MÓDSZER Vizsgálatainkhoz három területet jelöltünk ki: Balaton, Keszthelyi-öböl (NY 46,7256; É 17,2461), Kis-Balaton, Ingói berek (NY 46,6650; É 17,2079), Kis-Balaton, Zala meder (NY 46,6594; É 17,2087). A közönséges nád (Phragmites australis) levelének és szárának (továbbiakban avar) lebontási ütemét vizsgálatuk avarzsákos módszerrel (Bärlocher 2005) 2016. február 24 és szeptember 7. között. A vizsgálati anyagokat 75°C-on tömegállandóságig szárítottuk, majd ezekből 10g-ot töltöttünk 15x15 cm-es zsákokba. Két különböző lyukbőségű zsákot alkalmaztunk: 0,3 mm (avarzsák) és 0=900 pm (planktonháló zsák), így a kísérlet során a lebontás ütemét makrogerinctelen szervezetek jelenlétében és hiányában is meg tudtuk határozni. A megtöltött avarzsákokat a víztestben műanyag rekeszekhez rögzítettük 1 m-es mélységben, egymástól 20 cm távolságra. A kihelyezést követően 28 naponként 3 párhuzamos mintát vettünk. Mértük a víztestek pH-ját, vezetőképességét, továbbá NO3', NHV, SO42', POO’ és Cl'1 ion koncentrációt. A vízhőmérsékletet HD226-1 típusú, adatgyűjtő-műszerrel insiti mértük folyamatosan. Az avarmintákat laboratóriumban megtisztítottuk, majd szárítás után visszamértük a tömegüket. A mintákban talált makrogerintelen szervezet faj összetételét és egyedszámát meghatároztuk. Az avarlebontás ütemének meghatározásához a szakirodalomban elterjedt exponenciális formulát alkalmaztuk: Mt~M0*e"kt (1) ahol Mt a visszamaradt száraz avar tömege (g). Ma a száraz avar tömege a 0 időpontban, k az exponenciális bomlási együttható, a kihelyezés óta eltelt idő (nap) (Garca és társai 2005, Steward és Davies 1989). Ebből az összefüggésből kifejeztük a lebontási rátát, melynek segítségével az avarok gyors, közepes, illetve lassú bomlási kategóriákba sorolhatók. Ha kα 0,005, akkor az avar lassú, ha k=0,005-0,01, akkor közepes, ha k~0,01, akkor gyors bomlási kategóriába kerül (Garca és társai 2005, Bärlocher és társai 2005). Minden minta esetében meghatároztuk a nádszár, ill. a levél lebomlásának felezési idejét a Them2*k_1 összefüggés segítségével. Hidrológiai Közlöny 2017. 97. évf. különszám A nád lebontási ütemének vizsgálata a Balaton és a Kis-Balaton területén Simon Brigitta, Kucserka Tamás, Simon Szabina, Soós Gábor, Anda Angéla Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Meteorológia és Vízgazdálkodás Tanszék (E-mail: simonbrigitta.georgikon@gmail.com) Kivonat A közönséges nád (Phragmites australis) vizeink part menti sávjának jellegzetes növényfaja, emellett Földünk egyik legelterjedtebb növénye, amely legkülönbözőbb éghajlati viszonyok mellett is megtalálható. Tavak és tágabb környezetük életében a nádasok egyrészt víztisztító funkciójuk, másrészt trofikus kapcsolatokban játszott szerepük miatt nagyon jelentősek. A nád esetében, az adott vízben elsődleges energiaforrásaként nagyrészt a vízbe kerülő elhalt növényi részek szolgálnak. Vizsgálataink során célul tűztük ki az avas nád levél és szár lebomlási ütemének meghatározását három különböző típusú (sekély tó, wetland, folyó) vízben (Balaton, Kis-Balaton, Zala meder). Kísérletünk során avarzsákos módszert alkalmaztunk két különböző lyukbőséggel. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a nád szár lebontási üteme a lassú kategóriába esik, míg a nád levél lebontási üteme víztestenként eltérő. A három különböző víztest közül a Balatonban figyeltük meg a legnagyobb mértékű fogyást, ami az intenzívebb vízmozgásnak köszönhető. Kulcsszavak Avarlebontás, nád, avarzsák, Balaton, Kis-Balaton Investigation of Phragmites australis decomposition rate in the area of Lake Balaton and Kis- Balaton Wetland Abstract Common reed (Phragmites australis) is the dominant macrovegetation of littoral areas, beside one of the most common plants on Earth, which is present at very different climate conditions. Reedy areas are important in the life of lakes and their environment for their purifying fimction and role in trophic relationships. Detritus is the most important energy source in water bodies. Our aim was to study the decomposition rate of reed leaves and stalks in three different (shallow lake, wetland, river) water bodies (Lake Balaton, Kis-Balaton Wetland, River Zala). Leaf litter bag method (Bärlocher 2005) was used with two mesh sizes. Reed stalk was classified as slow decomposing matter, while the decomposition rates of leaves differed in different water bodies. The fastest leaf mass loss was observed in Lake Balaton due to intensive water movement. Keywords Leaf litter decomposition, reed, litter bag, Balaton, Kis-Balaton Wetland___________________________________________________