Hidrológiai tájékoztató, 1970 június

Kontur István: A Duna-Majna-Rajna csatorna (RMD) munkálatai előtérbe hozzák a Duna-Tisza csatorna megvalósítását

A hidrotermális hatásokra létrejött agyagos szeny­nyeződések a karsztosodással összefüggő, illetve az egyéb mállási folyamatok révén a kőzet repedéseibe került, agyagféleségektől a vizsgálati eredmények alapján is elkülöníthetők. A hidrotermális nyomok — a nagyobb kalcittelérek kivételével — a mészkő technológiai felhasználhatósá­gát nem befolyásolják. IRODALOM Láng L.—Miháltz I.-né—Vitális Gy.: A miskolctapolcai Nagyka­mázsa dolináinak morfológiai és földtani vizsgálata. Föld­rajzi Értesítő XIX. 1970. 77—85. Vitális Gy.: Földtani és vízföldtani megfigyelések a miskolc­tapolcai Nagykőmázsán. Hidrológiai Közlöny 50. 1970. 49—55. A Duna-Majna-Rajna csatorna (RMD) munkálatai előtérbe hozzák a Duna-Tisza csatorna megvalósítását KONTÚR ISTVÁN Budapesti Műszaki Egyetem A tervek szerint 1981-ig elkészül a Duna-Majna-Raj­­na összeköttetését szolgáló víziút, az ún. „Európa csa­torna". Ez több mint 3500 km egységes víziutat teremt Európa szívében, Amsterdam és Sulina között. A csa­tornán 1981—2000 között 7—15 millió t/év forgalom­ra számítanak. A Rajna-Majna-Duna Részvénytársaság (RMD) 1969-ig 1400 millió márkát fektetett a hajózóút és a vízi­energiatelepek kiépítésébe. 1968-ban 147 millió DM volt a beruházás összege. Ebből 97 millió DM esett a hajózóút építésére, 17 millió DM egy vízilépcső átépí­tésére a Majnán (Kleinostheim), és 33 millió DM a Felső Duna­i vízierőművek építésére. Vízerőművek Az RMD illetve leányvállalata (1, 1—2—3—4 irodal­mi hivatkozást) 1968. év végéig 43 erőművet épített (összesen 56 vízlépcsőt tervez). 1968. évben összesen 3,15 milliárd kW óra áramot termeltek, ennek a meny­nyiségnek 46,2%-a esett a téli félévre. A német felső­dunai erőművek közül a legutóbb elkészült (Bertold­sheim) 1968-ban teljes évben dolgozott, összesen 120 millió kW óra áramot termelt. 1968. évben építés alatt állt további három felsődunai erőmű, ezek építésére egyenként 16, 11,2 és 0,8 millió DM-ot fordítottak (Bittenbrunn, Bergheim és Ingols­tadt). Jellemző, hogy aránylag kis kapacitású erő­műveket is kiépítenek, az átlagos évi teljesítmény erő­művenként 50 millió kW óra. Dr. Heinz Fuchs vezérigazgató az RMD 1968. évi je­lentésében (1) hosszabb értekezésben mutatott rá arra, hogy a vízerőművek kiépítése rendkívül kedvező hatá­sú a mederviszonyokra, és ezáltal költséges folyósza­bályozási munkákat takaríthatnak meg. Az elmondottakból kitűnik, milyen komoly beruhá­zásokat valósít meg az RMD az „Európa csatorna" mentén. A 3500 km-es nemzetközi víziút 417 km-es szakaszon Magyarország is érdekelt. A Dunán, a Rajnán és a Majnán végzett és tervbe­vett munkálatok szoros összefüggésben vannak a ma­gyarországi Duna csatornázásával, és a Duna-Tizsa csatornával, valamint hasznos tapasztalatokat is je­lentenek a tervezés és az építkezés tekintetében. Ezért számolok be néhány olyan kérdésről, amelyek való­színűleg felmerülnek a magyarországi építkezések megvalósítása során is. 1. kép: Légifelvétel az Európa- csatornáról Forchheim vidékén 118

Next