Hidrológiai tájékoztató, 1982
1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula-Tóthné Németh Ildikó: A Budakalászi-Óbudai-öblözet építéshidrológiai viszonyai
Külön meg kell említenünk — mint a vízföldtani tájegységen belüli helyi sajtosságot — a már hivatkozott termális karsztforrások talajvizet dúsító szerepét. A korábbi vizsgálataink szerint a felső eocén és triász mészkőképződmények sasbércként a dunai üledéksor alá felnyomuló össztetei, nyomás alatti víztükrüktől fogva dúsítják a dunateraszban mozgó talajvizet. A vízdúsításnak mennyisége, illetve a talajvízszín magassága szorosan összefügg egyrészt a vízkivétel menynyiségével, másrészt pedig a dunai vízállással. Ezt szemlélteti az 1. ábrán közölt Rómanfürdő területén kialakuló vízdóm. Ugyaniezen az ábrán szerepelnek a labor u-i árok & Szentendrei út ?V !'Csillaghegyi árok /t -v fj w. -ii^ijjr^ I • is^ ^i • li\Áp)-J 0 Vörös H. útja Pomázi út Szentendrei út IV-IV Szentendrei út vörösvári út Óbudai sziget "u , Árpád f. útja Amfiteátrum i Margit-sziget o 1000 m mj mB. 104 -100 -96 • 92 -106 -102 -96 -94 -90 • 106 -104 • 100 -96 -92 -106 -104 -100 -96 -92 • 106 -104 -100 -96 -92 -SS • 94 - 2. ábra. Áttekintő építéshidrológiai szelvények szerkesztette: Szentirmai L -né 1. Humusz, 2. Feltöltés, 3. Szerves agyag, a Barát patak üledéke, 4. Artéri iszapos homokliszt, 5. Futóhomok, 6. Csillaghegyi árok iszapos, agyagos üledéke, 7. Óbör úti árok hordalékanyaga, 8. Aranyhegyi patak kőtörmelékes agyag, iszapos hordalékkúpja, 9. Aranyhegyi patak szemcsés üledéke, 10. Hévízi úti árok agyag, iszap hordalékanyaga, 11. Dunai iszapos homok, 12. Negyedkori homokos kavics, 13. Középső oligocén kiscelli agyag.