Hirnök, 1837. július-december (1. évfolyam, 1-52. szám)

1837-09-26 / 25. szám

a’ gőzösnek küzdenie kellett, ’s mellyek annál diadalmasab­ban győzettek le, minthogy a’ hajó egy pillanatig sem álla­podott meg; hanem m­ig minden egyéb naszád kedvezőbb szélre mozdulhatatlanul várakozott, útját saját erejéből gyor­san és biztosan folytatta. A’ linzi lakosság’ részvétét szinte rendkívülinek kell mondanunk. A’ kellemetlen idő daczára is minden partok rakva valának nézőkkel, ’s örömlövések és muzsikakarok hangzottak a’ kedves érkező’ elébe. Hétfőn, September’ Iádikán, a’ gőzös egy kis örömutat csinált, reg­geli 10 órakor indulva ki Linzből ’s déli 121­. órakor már oda visszatérve. Ebben minden rendű lakosok részt vettek, ’s az út valóban pompás és nagyszerű volt, minthogy minden part, minden Zlid, minden ablak és halom telve volt nézők­kel, kik a’ valamennyi zászlójával díszelgő hajót alá- vagy fölfelé tisztában látni törekedtek, mig annak fedelén az oda h­erczeg Schwarzenberg ezredes’ szívességéből rendelt muzsikakar a’ koz lelkesedést még inkább nevelte. — Ked­den , sept. 19-én, reggeli 7 órakor indul a gőzösünk Linzből Bécsbe vissza, még ugyanazon nap, délutáni 5 és fél órakor, Nussdorfba (Bécs mellett) már megérkezett, ezen egész út­jára 9 óra ’s 88 percznél többet nem fordítván, minthogy a’ többi idő az utasoknak a’ közép állomásokbani kirakásával vagy fölvételével telt el. Alkalmasabb kikötési helyek még csak ezután készülhetnek. A’ másnemű hajókra nézve olly veszedelmes örvényen keresztül két perez alatt jutott a’ gő­zös. Már a’ hely’ közeledtekor mindenki elnémult a’ hajón, ’s figyelmét az átmeneteire fordítá, melly midőn megtörtént, mind az utasok , mind a’ parton összetolongott sokaság a’ legélénkebb éljenkiáltásokkal üdvözlé a’ kapitányt, mivel a’ nyugalom és biztosság, mellyel a’ hajó itt is, mint minden­ütt, áthaladott, minden legkisebb aggodalmat elűze a’keb­lekből. — A’ fogadás a’ lakosság’ részéről visszajövet még élénkebb volt, ’s az utazók nem láthatók megindulás nélkül, mi mélyen gyökerezik e’ hatalmas folyam’ minden parti la­­kosinál azon meggyőződés, hogy e’hasznos vállalatnak szé­lesebb kiterjedése nem sokára ezen felsőbb vidékek’ keres­kedésével ’s műszorgalmával is fogja jótékony hatását érez­tetni. A’ linzbeni rövid mulatós miatt csak kevés ottani la­kosok, ezek is a’ legelső rangból, szállhattak hajóra ; ellen­ben a’jelen volt idegenek annál gyorsabban ’s csaknem mind­nyájan használták e’ könnyű és kényelmes visszajöveti alkal­mat, ’s most Bécsben azon ritka eset adta elő magát, hogy egy bevégzett út után senki sem akart a’ hajóból kiszállani. — A’ Linzben talált kőszén nem felelt meg a’ kívánatnak, ’s folyvást fával kelle tüzelni. Egy jobb tüzelőszer’ igen óhaj­­tatos feltalálásával ezen útidő is tetemesen meg fog rövi­dülni. (Örst. II.) JVagybrilaimici. September’ 20kára Windsor palotába kabineti tanácskozás hirdetteték, mellyen a’ parlament’ megnyitásnapja fog meg­­határoztatni. O'Connell’ mult számunkban közleni kezdett levelének folytatása ’s vége a’ főbbekben ekkép hangzik: „Hanem azt kérdezi talán valaki: valljon a’ ministeriumot saját elveimnek ’s azon rendszabásoknak, mellyek Izland’ csendére és jólé­tére szükségesek, feláldoztával is akarom e támogattatni­? Sőt inkább. Én lehetetlennek tartom, hogy az izlandi kép­viselők valamelly elvet megszegjenek. Ha például, a’ minis­terek a’ jövő ülésben meg fognak maradni alkotmány elleni rendszabásaiknál Canada’ ügyében, akkor én, valamint a’ múlt parlamentben, minden e’ tárgybeli szavazásnál ellenök leszek. De mennyiben az elv’ megsértése nélkül lehetséges, kötelességünk a’ ministeriumot elhatározottan támogatnunk. Ők talán nem lesznek képesek, minden jót, a’ mit Izland iránt szándékba vettek, végre is hajtani; talán a’ lordok’ háza őket teljességgel akadályozni fogja, Irlanddal akarni igazságot is éreztetni; de mivel az ő jóakaratjok Izland iránt kétségtelen, nem kell nekik a’ hiányt, mellyet az ő és a’ mi ellenségeink a’ kivitelben okozni fognak, vétkül tulajdo­nítani. Annyi bizonyos , hogy a’ mi ellenségeink nem fogják a’ ministeriumot, mig csak ez a’ kormányon leend, hátrál­tathatni abban, hogy Izlanddal tettlegesen sok jót éreztes­senek. Mindenek előtt barátim, becsüljük azt, mit a’ mos­tani ministerium a’ népnevelés’ egyenessége’ ’s egyenlősége’ ügyében tett Izlandban; én nem hiszem, hogy ezen jótéte­ményt elegendőkép becsülni vagy csak méltókép leírni is le­hessen. — Ezek szerint tehát legelső kötelességünk a’ mi­nistereket támogatni. Második kötelességünk, igazságot sür­getni Izlandnak. Igazság fog pedig adatni Izlandnak, ha a’ következő négy dolgok megadatnak: 1) ha a’ választójog a’ grófságokban legalább is az 5 font sterlingnyi adót fizető házbirtokosokra kiterjesztetik, ’s a’ szózatok’ lajstromozta­­tása minden lehető módon megkönnyebbítetik; 2) ha a’ vá­lasztójog a’ városokban minden adózási korlátok alól tökéle­tesen fölmentetik, ’s ha a’ lakhely’ változtatása sem teheti a’ szavaztatást azon esztendőben semmivé ; 3) ha a’ városi hatóságok’ tökéletes reformja minden elegendő népszámú ’s vagyonú városra kiterjesztetik; ’s 4) ha az egyházi tized­­rendszer végképen eltöröltetik, ’s a’ protestáns egyház’ pap­jait a’ status fizeti. —­ Ezek a’ legelső rendszabások, mel­­lyekre Izland jogot tart ’s mellyek’megnyerését képviselőinek minden erejűkből sürgetniük kell. Hanem az izlandi képvise­lők még kötelesség ’s hajlandóság szerint tartoznak Anglia’ ’s Skóczia’ reformereit is gyámolítani. Most már mindenki előtt tudva van, hogy a’ reformbili Angliában és Skócziában nem ment elég messze. Ezen bili az angol népnek iszonyú nagy számát rekeszti ki a’ választójogból. Valljon a’ kire­kesztettek jónak és igazságosnak tartják e ezt ? Én megvetném őket, ha azt tűrnék. Én azt hiszem , hogy az egész angol népet a’ legnagyobb bátorsággal fel lehet hatalmazni arra, hogy képviselője’ választásakor kiki szavazhasson. Ugyanezt kell érteni ’s kiterjeszteni Skócziára. Továbbá második kö­telességünk a’ reformbill’ kiterjesztésére nézve a’ parlament­tartás’ idejének legfölebb is három évre szorítatása , és min­denek felett a’ ballotage’ (titkos vagyis golyóbissal szavazás a’ választásoknál) behozatala. Valóban ezen utolsó választá­sok ’s azoknál történt visszaélések óta én meg nem foghatom, mikép lehet valamelly becsületes ember a’ titkos szavazás el­len. Még a’ kisebb választógyülekezeteknél is nehezebbé ’s könnyebben bebizonyíthatva tenné ez a’ megvesztegetést, nagyobbaknál pedig a’ megvesztegetést csaknem lehetetlenné, a’ megijesztést pedig épen lehetetlenné és haszontalanná te­szi, következésképen én azt mondom, hogy Izland’ népe mindenben, ki a’ ballotage mellett nem szavaz, csak kevés bizodalmat helyezhet. (Itt elfelejtette O’Connell, hogy nem­régiben csaknem valamennyi minister a’ titkos szavazás’ be­hozatala ellen nyilatkozott.) Izlandiak, szeretett honosim, jusson eszetekbe, hogy én repealer vagyok. Én azt hi­szem, hogy ti sohasem nyertek igazságot, mig saját parla­mentetek nem lesz ismét a’ College-Greenen. A’ legutóbbi választások az angol grófságokban és az angol sajtó’ pö­­kedelmei, mellyekre a’ toryk olly tetszőleg hunyorítanak, minden világosan mutatja, hogy Anglia’jó szántából Izland igazságra számot nem tarthat. Azonban, barátim, izlandiak, figyelmezzetek arra, a’ mit mondok. A’ most említett meg­győződésnek mélysége mellett is lelkemben, én mégis a’ mi mostani próbánkat, tűrésünket felette okosnak, politi­kainak és bölcsnek hiszem. A’ királyné mellettünk nyilatko­zott: Bízzunk ő benne ’s ne adjunk neki legkisebb okot is jó szándékát irántunk megmásítania. Ha neki sem sikerül, ha ő is elhagy minket igaz ok nélkül, akkor igenis csak egy honi törvényhozásban lehet reménylenünk. A’ királyné’ mi­nisterei barátunk. Ők átlátták, hogy mi eddig az unió’ terhei­ből egy hasonló, —­oh, egy több mint igazságos részt visel­tünk , a’ nélkül hogy a’ politikai egyenlőség’ jótéteményiben részesültünk volna. A’ királyné’ miniszerei el vannak szánva, teti haladáson őszinte szívvel örvend, köszönetét tőle meg nem tagadhatja. A’ nehézségek, mellyekkel vállalatában küzdenie, az akadályok, mellyeket elhárítnia kell, szerfe­lett nagyok; ’s azért ha néhol még némi hiányok mutat­koznak is benne, azokat kiki örömest megbocsáthatja, ha meggondolja , hogy minden kezdet, kivált honunkban, ne­héz, és arra, hogy valami tökélyre jusson, idő kell. Az úti díj Fiumétól Pestig, a’ 73—­75 mérföldnyi távol­ságra, csak 22 f. 22 kr. pengőben. — Nekem azonban egy észrevételem van a’ gyorskocsira adandó árunemek’ vagy pogyászok’ vitelbére iránt, melly tán megérdemelné, hogy azt a’ vállalat’ igazgatói is figyelműkre méltassák. Fiúmétól Károlyvárosig ’s Zágrábig, 4 latnyi teherre 10 p. k. vitelbér van határozva; ’s tőlünk Varasáig és szinte Pestig, csak 14. kr. — 12. fonton felül, minden fontra Károly­városig vagy Zágrábig 3 kr. ’s Pestig innen 14 kr. Ennél­fogva egy mázsányi teher’ vitelbére Fiumétól Károlyvárosig vagy Zágrábig 5., — Varasáig pedig vagy Pestig 6­­. 40 krba kerül. Ezen árszabásban nincsen semmi arány; én legalább azt nem látok. A’ vállalat’ igazgatóinak lehettek okaik, mellyek őket ezen árszabásra elhatározák, ’s én távol vagyok attól, hogy okaik’ kutatásába, vagy fejtegetésébe bocsátkozzam; csak azt jegyzem meg, hogy számolásuk részűl fog kiütni, ha meggondolják, hogy innen Károlyvárosig vagy Zágrábig, más alkalommal, egy mázsától csak 1 f. 30 kr., legfölebb 2 f. p. a’ vitelbér; hakinek tehát felette sürgető küldeménye nincsen, a’ gyorskocsival soha sem fog valamit küldeni, mi­vel egyéb fuvart is majdnem naponta talál, melly öt, hat nap alatt sokkal jutalmasb bérért viendi el áruit; az pedig két­séget sem szenved, hogy a’ leggyakoribb áruszállítások , fő­kép eleinte, Károlyvárosba ’s Zágrábba fognának történni. Még akkor sem czélszerű­ ezen magas árszabás, ha a’ válla­lat’ igazgatói általa tán a’ gyorskocsik’ rendkívüli megterhel­­tetését akarják elhárítani, mert azok’ szerfeletti megterhe­lését, a’feladandó árukat vagy más holmikat elfogadó ügyvi­vők mindig eltávolíthatják. — Minden esetre tehát hasznos ’s azért tanácsos volna ezen árszabáson változtatni, ’s azt a’ mennyire lehet alább szállítván , a’ Fiume ’s Pest közöttivel arányba hozni. A’ holnap reggel, pontban 8 órakor indulandó gyorskocsi érkezése után fél órára már el volt foglalva; öt utazó jelenté magát tüstént a’helyekre ’s már a’ szerdaira is van, mint hal­lom , jelentkező. Én e’ gyorsutazásnak őszinte lélekkel kí­vánom a’ gyarapodást és szakadatlan fenmaradást ; ’s ha annak jó rendbe­ hozására ’s tartására olly hő részvéttel és nyereség-vágy nélkül munkálandnak a’ vállalat’ egyéb társai ’s ügyvivői is, mint minővel nálunk Sporer Károly úr buzgólkodik, óhajtásom bizonynyal teljesedni fog. Tengeri­. Pesti magyar színház. .............. September 4. Legjobban tudja Ön, kedves barátom, milly sokan vannak honunkban, kik sajtó- és szólásszabadságot óhajtanak; ’s még is, midőn valaki ínyök szerint nem szól vagy ir, úgy beszélnek honfitársaikkal , mint a’Pest megyei táblabiró a’ T­ár­s­a­lkodóban beszélt barátom’ Hírnökével. Ért azonban nem bocsátkozom itt ezen vitába. Elmélked­tem fölötte ’s azt, mit felőle hiszek, nem akarom nyilvánitni. Elmélkedtem a’ pesti nemzeti színház’ megnyitása fölött, ’s ezen elmélkedésimet nem bánom, ha Ön lapjaiba iktatandja. — Az egy pár sorból álló vezérszót pedig csak azért bigyesz­­tem levelem f­elébe, hogy, ha ennek folytában valamit szó­lok, mi némelly nagy patriótáknak nem tetszik, ne kérdezze tőlem valami tekintetes úr : „valljon ki jogosított’s hatalma­zott fel engem annak elmondására ?“ Mert hiába, akármint kiabáljanak is ezen nagy patrióta urak, az tagadhatatlan, hogy mi a’ köz dolgokat ’s jól érdekli, szabad ahoz minden ma­gyarnak szólani,’s fölötte az illendőség’korláti közt vélemény­ét,akár jóváhagyó, akár roszaló, ’s annálfogva azon nagy patrió­táknak kedves vagy nem­ kedves legyen is az, nyilván kimon­dani. Hiszen a’ magyar nemzet szabad nemzet­e ’s én külö­nösen a’ pesti álló színházra adakoztam is, ’s pedig a’ nél­kül, hogy egykönnyen vagy hamar csak reményem lehetne is azt láthatni! ergo . . . Vagy tán mivel ezreket nem adtam, jogom csekélyebb ? — Ez már más. A’ pesti nemzeti színház megnyílt. Hála a’ jó égnek! Örül­nek sokan a’ Hatvani-kapunál álló színháznak s jól teszik. Én nem örülök. ’S azért még is csalatkoznék ám, ki hinné, hogy én nem vagyok képes a’ hon’ ’s nemzet’ haladásán szív­ből örvendeni. Tán képesebb vagyok arra, mint sok más, ki az említett színház’ megnyitásán ollyat ugrott, hog­y majd­nem „sublimi feriens sidera vertice“ Árpád apánk’ ölébe esett. — Ha azonban örvendeni ezen képes nem vagyok is, bán­kódni ’s boszankodni tudok azokon, mellyek a’ magyar nem­zeti szinház’ megnyitása’ alkalmakor történtek. Nem illő nemzethez, hogy színháza — mivel nemzeti szín­háznak nevezzük a’ pesti magyart — kereskedés’ ’s aljas in­­teressentia’ tárgyává tétessék. Pedig a’ magyar színházzal igy történt a’ dolog. — Még nem volt (’s tán m­áig sincs) bevégezve építése, ’s már is nyakrafőre megnyitják ; ’s miért­­­ mert sokadalom , a’ legnépesb sokadalom van a’ városban. Hogy lássa tán ’s csodálja a’ számos vendég a’ magyar szín­házat’? Ezt lehetne hinni, igen, ha a’megnyitás a’ belépti díj’ szembeszökő fölemelésével nem történik. Vagy igy maradt e ezen díjszabat egész augustusra? tudjuk, hogy a’ vásár majd­nem e­ hónap’ végéig tart. ’S ha egész évre vagy továbbra is igy maradand ezen díjszabat, mellyet méltán szertelen ma­gasnak mondhatni, én vásár’alkalmával alább szállítottam vol­na ; vagy, mi nemzeti színházhoz még jobban illik vala, díj nél­küli bemenetelt határoztam volna annak megnyitására. Erről én igy vélekedem ; ’s tán nem csupán én, többen igy gondolkodnak. 'S pedig a’ külszín csalhat? De kérem az egekre azon hon­fiakat, kikre ez úgy bízva van, vagy volt, miért adnak okot Izlandnak igazságot szolgáltatni, ha csak lehetséges. Azért tehát hajtsuk végre próbánkat ’s támogassuk őszintén és szí­vesen azon ministeriumot, melly nem szóval, hanem tettel akarja nekünk megmutatni, hogy az unió’ felbontása szük­ségtelen. — Izlandiak, még egyet. Én ismét czéllapja, ki­keresett czéllapja lettem különféle ’s pajkos rágalmaknak, még pedig egy ollyan oldalról is, honnan azt nem vártam. (Crawford’ polémiáját érti.) Lefogok e a’ feleletig eresz-' kodul? Igenis, én felelek, ezen két szóval felelek: Éle­tem válaszom. — O’Connell Daniel.“ Francai­a ország". A’ „Courier Francais“ szerint Wü­rtemberg Sándor herczegnek egybekelése Mária kir. herczegnével folyó Sep­tember hónap’ végén vagy October’ elején fog megtörténni. A’ kamarától semmi kiházasítási költség nem fog kivántatni. Lajos Fülep 300,000 frank évpénzt adand leányának. September’ Sdikán tartatott Compiegneben a’ legelső tábori szemle. Orleans kir. h­erczeg lóháton jelent meg, tiszti karától kisértetve; utána Orleans kir. herczegné és az özvegy Mecklenburg herczegné kocsin jöttek. A’ nézők között Salvandy oktatásminister is lóháton jelen volt. A kir. ma­gassága nagy megelégedését fejezte ki a’ seregek’ tartásával, ’s a’ szemle után bort és kenyeret osztatott ki a’ legények, és altisztek között. Paris, September’ 9. A’ követválasztások’ ügye naponként mindinkább foglalat­­oskodtatja a’ pártokat, annál is inkább, mivel a’ rainiste­­rium most egy új és saját módon készül e’ vitára. Valóban­ úgy látszik , hogy Malé úr’ ministeriuma azt ez úttal egé­szen a’ nyilvánosság’mezején akarja kiküzdeni, azaz minden előbbi titkos munkálatokkal felhagyni, ’s a’ választókra csu­pán a’ sajtó , tehát szinte a’ pártok’ fegyvere, által hatni. Malé és Montalivet urak ezen bánás által a’ júliusi dynastiá­­nak vissza akarják régi népszerűségét szerezni, a’ nélkül hogy az ellenállási rendszer ’s a’ doctrinairek által már ki­vívott nyereségekről legkisebb részben is lemondanának. Ezen fogás valóban nincsen ügyetlenül számítva ama’ mély politi­kai indifferentismusra, melly az országban már több eszten­dő óta gyökeret vert, ’s melly egy két látszatos engedménynyel ’s fitogatott becsületességgel olly könnyen megelégszik. A’ ministerelnök által igazgattatott sajtó tehát most saját szine­­zettel bir ; nem ministeri a’ régi értelemben , miilyenek t. i. a’ doctrinair lapok ’s a’ „Journal des Débats“ voltak, hanem szántszándékkal megengedtetik némi oppositiobeli elegyíték is; és Malé úr leginkább azon írókat ’s intézeteket igyekszik megnyerni, kik a’ júliusi revolutióban sokkal több részt vet­tek, hogysem az akkor felállított elveket újra meg újra ne dicsérnék ’s megelőzőikre ne hivatkoznának. A’ mai naptól fogva nemcsak a’ ,,Tempso­ir ezen itt kijelölt ministeri irány­ban és szellemben. Csak épen most kötött a’ ministerium al­kut a’ Messager’, ezen a’ constitutionalisok közűl a’ demo­­crataiakhoz legközelebb álló lap’, részvényeseivel, ’s e’ lap ezentúl szinte azon tacticát fogja követni, mellyet a’ Temps, azaz egy lassanként mind gyengébb­ és gyengébben nyilatkozó oppositio mellett a’ ministeriumot támogatni. Az oppositio’ kezéből ez által egy igen hatalmas fegyver vétetik ki, mert a’ Messager vala azon lap, mellyet, mint estve, mindjárt a’ kamaraülések után, az ellenzési szellemben egye­dül megjelenőt, a’ reggeli komolyabb viták’ előkészítésére ’s a’ kamara’ színfalai mögött szétszórt politikai krónikák’ köz­lésére használt vala. Igaz, hogy ezen veszteség nem sokára ismét ki fog pótoltatni, ’s már is egy uj hírlap’ alapításáról vagyon szó, melly még közvetlenebbül mint a’ Courrier és a’ Sté­ele Odilon-Barrot úr’ befolyása alatt fogna áldani, reggel is estve is megjelenni, ’s mégis csak 60 frankba ke­rülni évenként. — A’ mi a’ constitutionalis ellenzés’ válasz­tási biztosságát (Wahl-Comité) illeti, ez egy újabb gyűlést

Next