Hirnök, 1837. július-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1837-09-26 / 25. szám
POZSONY, kedden 35. szám. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. SEPTEMB. 36. 1837. Tartalma: a’ honi politikai ’s nempolitikai tárgyak, nevezettebb esetek’ ’s kinevezések’ minél gyorsabb, bővebb ’s részrehajlatlanabb közlése; a’ külföldi politikai tudósításoknak környülállásos és olly gyors kihladása, hogy e’ tekintetben minden honi újságlevelet megelőz; a’magyar literaturában ujlag feltűnő vagy hazánkat érdeklő tudományos munkák’ közlése ’s ismertetése; a’ hazai ’s külföldi művészet’, közhasznú intézetek’, gyárak’, kézművek’, gazdaság’, közösülésmód’ leírása; közéletbeli érdekes esetek’ elbeszélése ’s egyéb mulattató czikkek; a’ pénz’, státuslevelek’, élelmek’, lét-’ ’s víz’ álladalmak ’s mindennemű hirdetmények. Feltételeit: Megjelent’ hírlap minden kedden’s pénteken; — félévi előfizetés Pozsonyban házhoz hordással 4 ezüst forint, postán borítékkal 4 fr. 24 kr. — Előfizethetn! Pozsonyban a’ kiadó tulajdonosnál, va°*y Wigand K. F. könyvárulásában, Pesten Füskirti Landerer Lajos könyvműhelyében, hol a’ hirdetmények ’s egyes a’ szerkesztőséget illető közlemények is legolcsóbb áron elfogadtatnak, nem különben minden postaifivatalnál. Az értekezések e’czím alatt küldetendők. $A’Hírnök' szerkesztő hivatalának. Pozsonyban,a ’ A’ nemhivatalosoknak bérmentes levelekben küldése kéretik ki; untató ’s izetlen bohózatok vagy személyességek fel nem vétetnek. Magyarország'. Ő cs. kir. aj). Felsége i. e. augustus’ 28kán költ legfensőbb határozlatánál fogva Kelecsényi János nyitrai fökáptalanbeli kanonokot esztergom-mezei b. s/j. Maria’ c/.ím/.etes apátjává méltóztatott kegyelmesen kinevezni. Szombathely, sept. 14-Megyénk szomorú eseményeknek volt színhelye, még szomorúbb következéseket magok után vonandóknak. Zalonoki jobbágyok (mváros Kőszeghez 3 órányira, Batthyáni grófok’ birtoka) legelőjüknek az új törvények’ rendelése szerint leendő elkülönözéséért folyamodtak. A’ szerencsétlen folyamodók, valamelly részlelkű tanácsadó’ hajtogatásai által elvakítva, kérésük’ törvényes teljesítését várni tűrhetetlenek, az uradalom’ juli nyáját a’ közös legelőről önhatalommal elhajtották. A’járásbeli tisztvivőség ezen kicsapongást megvizsgálni ’s a’ körülmények úgy kívánván fenyíteni a’ hely’ színére kimenvén, minden előadásainak ellenére, a’jobbágyok makacsul állíták , hogy ők az uradalom ellen jogukat hatalommal is készek és elszántak kivívni. Az elöljárók , kik sértő szavakkal illették a’ nyomozó tisztvivőséget, az uradalmi börtönökbe záratván, minthogy a’többiek a’ legelőre indult urasági juhokat még is tüstént visszaverték, vizsgáló főszolgabíró úr a’ történteket a’ megyének béjelentvén, a’makacsok ellen hatalomkart kére. Az elrendelt hatalomkarral sept. 11 kén járásbéli joszbiró ’s esküit urakon kívül egy érdemteljes táblabiró ’s a’ tiszti főügyész urak a’ hely’ színére kimenvén, a’ várba elejékbe rendelt községet arról kívánták meggyőzni, hogy hatalmaskodása törvénytelen ’s hogy fog neki a’ rendes utón okvetetlen orvosoltatás eszközöltetni. De a’ szerencsétlenek a’ szép szavaknak sem engedvén, kijelentették, hogy el vannak határozva, igazságukat önhatalmukkal védeni. Midőn a’ küldöttség igyekezetét igy meghiúsítva szemlélé, a’ már uradalmi börtönben ülő 7 fővétkest a’ jelen volt 14 pandúr által a’ megye’ törvényszéke’ elébe kísértetni rendelvén, maga őket két kocsin némi távolságra követé. Midőn a’ mvárosnak Ó-Zalonok nevű részéhez értek, egy asszonytól hallván ezen szavakat mormogni: „Csak haladjatok tovább, majd kikapjátok a’magatokét,és a’ kocsikról leszállottak. Ekkor a’ harangok megkondultak, ’s nagy sokaság tódult az útra, mellyen haladniok kellett volna. A’ küldöttség a’várba vissza, onnét pedig egészen más irányban F.Őrbe,’s itt 13 fegyveres nemesnek kíséretében Szombathelynek ment. Alig ezek a’ veszélyes helyet szerencsésen elkerülék, a’ kisérő rendőrséget a’ bőszült sokaság kőzáporral, sőt négy lövéssel is fogadá. Ősz hajú öregek, nők, gyermekek, leánykák részt vettenek a’ kicsapongásokban. A’ fegyvernek minden nemei, mellyeket áradó indulat nép’kezébe adhat, láthatók valának ; dorongok, póznák, vasvillák, sőt gereben is, szolgáltak fegyverül. Illy veszélyben a’ rendőrök’ vezére először vakon tüzelni parancsolt; azonban ennek sikere nem mutatkozván, a’ támadókat lábaiknak irányzott lövésekkel széleszté el némikép; még is meg-megújulva tolakodott a’ néptömeg ostromárjával feléjük, ’s a’ rabok közül kettőt kiszabadított. Sept. 12k én reggeli 8x/2 órakor érkeztek a’ megyeházhoz nagyobb vagy kisebb mértékben mindnyájan sebesülve, megmaradt öt rabjokkal. A’ szerencsétlen nép között minő pusztítást tön a’ rendőrök’ fegyvere, még hitelesen nem tudatik. Követeik, kik nem sokára szintazon nap érkeztek a’ megyei hatósághoz könyörűletességért esedezők, azt állíták, hogy halva senki sem maradt , de egy 72 éves agg életveszélyben nyomorog, ’s a’ több tetemesen sérűltek között egy leánykának keze egészen levágatott. Ugyanazon napon, azaz 12kén tartott kisgyülésből a’ szabaudiai lovas ezred fölszólítatott, hogy a’ rendzavarok’ fékezésére egy osztályt küldjön, mellynek fedezése alatt f. hónap’ 18kán’s következő napjain fogja a’ megyei küldöttség a’vétkesek iránti nyomozását teljesíteni. Hrabovszky Zsigmond, felv. us. Vas vármegye’ aljegyzője. Pesti hir. Budapestnek egy igen jeles, és minden tekintetben remekműnek nevezhető tájleirása jelent meg Vasquez Károly gróf által a’ legnagyobb pontossággal és szorgalommal rajzolva, —132 pompásan kifestett aczélmetszésben. Ezek kisebb mellék képek, mellyek mintegy rámáját képezik a’ testvér-városok’ gyönyörű táj-abroszának, magokban foglalják mind azt, mi szépet csak Buda-Pest akár természetbáji, akár pedig építészi tekintetben előmutathat, ’s azon nagy hiányt pótolják, mellyet a’ mármár számosabban hozzánk utazó külhoniaknak e’ részben eddig érezniük kellett. Ezen remekmű összesen hét royalivből áll. A’czimlapok a’ legnagyobb csínnal és műgonddal aczélba nyomtatvák, felülhaladnak mindent, mit bonunk e’ nemben eddigelé látott. A’ czimlapok a’ magyarországi megyék’ czímereivel dísziték, valamint azon részint kül, részint belhoni pártfogókéival is, kiknek az egész munka ajánltatott. A’ már megjelent első nyaláb’ ajánlását elfogadók’nevei között olvashatók: a’ Luccai és Würtembergi herczegek, Széchenyi István, Zichy, Eszterházy, Károlyi, Andrásy, Hunyady grófok, Orczy bárók, Szerencsy, Platty, Lónyay, Szögyényi, 11 udics urak ’stb. Az egész tájforrási munkának előfizetési ára 40 pengő sor. A’ három első lap tizennégy nap múlva ifjabb Kilián György’ könyvkereskedésében megvehető. (Rajzolatok.) Pest, sept. 16-Áta ismét egy közönség-vonó újság, egy mágnes, egy drágakő (mert méltán annak mondhatni) állott színpadunkon, Carl Henriette k. a. spanyol udvari énekesné, ki játék előtt üdvözlő dalt magyar nyelven ’s kar-kisérettel volt szives énekelni. Zajos tapsok üdvözlők, zajos tapsok ’s természetes virágokból font koszorúval megtisztelve (mellyet fel is kelle tennie) ismétlé üdvözlő dalát, mellynek zenéjét egy pár év előtt Pozsonyban ugyan C. k. a. számára gr. Keglevich Károly szerző. Első felvonás után közkivánságra „allagroja“ kedves olasz dalt éneklé, mellynek allegroját zajos tapsok után viszont ismétlé. A második felvonás után ismét két vörös szalagú repkény-koszorúval tiszteltetek meg, mellyeket Egressy és Szentpéteri urak adának neki által. Játék’ végén pedig „Romeo és Julia“ daljátékból egy egész jelenetet énekelt olasz nyelven, a’ dalszinész tagok’ segítségével, mellynek allegro-ját ismét szives volt ismételni, ’s végén előhívatván, utolag egy zöld repkény-koszorúval tisztelteték meg. A’ szerény művésznő magyar szavakkal „éljen a’ magyar nemzet!“ köszöné a’ lelkesedett közönség’ részvétét. Összesen négyszer hivatott elő. Aminthogy a’ művésznő egyedül a’ nemzet iránti tiszteletből ’s igy minden jutalom nélkül lépett fel, a’ színi részvényes társaság őt e’ szívességéért 15 aranyat nyomó ’s drága kövekkel ékesített karporeczczel (Bracelet) tisztelé meg. (Honművész.) Fest ’s Fiume közötti gyorskocsizás. Fiume, September’ 16. A’ „Hírnök’“ 17ik’s 16 ik számában jelentett újon nyitott gyorsutazás Pest és Fiume között létre jött. A’ pesti gyorskocsi tegnap délutáni két óra tájban hozzánk megérkezett, holnap reggeli 8 órakor Pestre visszaindulandó. — Beám ezen kocsinak látása különös hatással volt. Fiumét, a’ haza’ végpontját, Pesttel, az olly szépen fejledő ország’ szívével összekötve látni, egy hoszabb ideig itt lakó, ’s Ilonától ekkép mintegy elszigetelt magyarban édes, kedves érzést gerjesztő ; ’s jóllehet részemről azon szép álmoknak, mellyeket a’„Rajzolatok’“ érdemes szerkesztője lapjai’ 73ik számában olly bájolólag rajzola, hogy a’ valóra ébredés csak szomoríthatja az álmodókat, magamat egészen átengedni nem merem — mert, elibe igen messze vagyunk még azon időtől, mellyben e’ szép kapun kelet’ kincsei beszállítatandnak , még maradékaink’ számára is! — Azt azonban erősen hiszem, hogy e’ gyorskocsizás, ha czélszerűen fog intéztetni, nem csekély befolyással leend a’ kereskedési munkálatokra, mellyeket a’ közlekedés’ sebessége mindig élénkebbekké tesz. A mondom, élénkebbekké; felteszem ugyanis, hogy azok már léteznek. Alert mit használ ott a’ gyors közlekedés, hol a’ kereskedési összeköttetések csak téli fecskék ? — Arról kellene tehát főképen ’s mindenek előtt gondoskodni, hogy a’ fiumei kalmárok az országbeliekkel ’s különösen a’ pestiekkel kereskedési viszonyokba lépjenek. De miként lehetne ezt eszközölni ? Ez már nagyobb feladás, ’s megfejtése egy rövid levél’ körét túlhaladja. Annyit azonban itt is mondhatok, hogy fő ’s egyetlen mód erre a’ hitel, mellyet mikép lehessen ’s kelljen létre hozni, egyebek felett Széchenyi bőven megmutatta.• Ugy de azt kérdhetné valaki: ha nincs hitelünk , mint jöhettek ’s állhatnak több városaink’ kereskedői Becsesei ’s Trieszttel, de különösen az elsővel, kereskedési szövetkezésben? Erre nem nehéz felelni. Ezen szövetkezés ugyanis nem általános, hanem csupán azon személyes hitelben gyökerezik, mellyet a’ bécsi vagy trieszti kereskedő Péterbe vagy Pálba , mint személyesen vagy más levelezői által ismert becsületes emberbe helyez; ’s többnyire ama’ szükségben is, melly amazt a’ magyarhoni, eleinte nagy részben készpénzzel jövő kereskedőnek később hitelt nyitni kényszeríti, hogy nála levő tőkéjét rögtön ne veszélyeztesse, hanem lassanként visszaszerezhesse ; ’s még abban , hogy a’ bécsi vagy trieszti kalmár kész ’s gyakran tán kénytelen is, tömérdek áruinak egy részét csekély nyereség’ fejében koczkáztatni, mit a’ fiumei kereskedők, még most legalább, nem tehetnek. Ezek tehát mind kivételek, mellyek ha terjesztik is kereskedésünket, azt azonban valódi virágzásba, mellynek gyümölcse aztán az országra ’s nemzetre hasson , soha sem hozandják. Fiume’ kereskedése Ilonunkra nézve mindeddig parlagon fekszik , ’s a’ kormány által reá tett ’s folyvást tartó tömérdek költségek nem voltak képesek azt élénkké tenni; a’ nemzet úgy látszik megfeledkezett arról, hogy tengere ’s szabad kikötője van , vagy inkább beelégedik azzal, hogy van? — A’ láng, mellyet Adami ed A. L. 1825 ben gyújtott, szalmatűz volt, ’s a’ szító’ halálával végső szikrájáig elhunyt; pedig Fiume minden esetre figyelmet érdemelne. Akit jelenleg benne látunk, azt a’ kormány’ gondoskodása után egyedül saját erejének köszönheti. Ez teszi, hogy jóllehet Fiume’ sziklás határa ’s terméketlen környéke magában felette szegény föld, még is a’ valóban igen csinos városnak tiz ezerre menő lakosi közt több vagyonos polgárok találkoznak, mint azt az uj város’ tiszta , tágas utczáiban díszelgő házak is bizonyítják ; az egész város tele boltokkal, szatócsokkal ’s egyéb tözsérekkel, kik áruikból ’s többnyire — hitelből élnek; ez tartja fenn őket, ez teszi valamivé a’ kereskedési tekintetben jelenleg olly csekély magyar szabad kikötőt, mellybe nem honunkból , hanem a’ közel Triestből szivárog leginkább az életerő. Pesttel tehát még most nehéz lesz az ittenieknek kereskedési szövetkezésekbe lépni, ’s egyéb városinkkal még nehezebb. Eddig, tudtomra, egyetlen kereskedő volt nálunk, ki Pesttel, ’s különösen a’ Liedernann - házzal némi viszonyban állott; ez meghalt; ’s most még Zágrábba is csak ritkán ’s nehezen kaphatni váltókat, midőn Triestbe, Bécsbe naponként beirásába juthatunk azoknak. — Adjon a’ magyar törvény a’ hitelezőnek ’s különösen a’ váltó-hitelezőnek biztosítást, — de nagyobbat annál, mellyel az 1792iki 17ik czikkely ajánlkozik, — ’s vesse meg alapját az általános hitelnek, melly körül az ezerféleképen bonyolódó kereskedési ügyek ’s viszonyok mint egy sark körül forognak; könnyítessék a’ vízi szállítás Károlyvárosig; szállítassék alább a’Ludovicea után fizetendő vám; tétessenek szigorú rendelkezések a’ fuvarozás’ tárgyában , hogy a’ bánsági búza a’ fekete tengerről jövővel, a’ magyarhoni tengeri az olaszországival a’ concurrentiát kiállhassa; hozassák létre azon társaság, mellynek tervét néhai Adamich A. L. még 1925 ben elkészítette; ’s ha ez meg lesz, nem csupán pompanév leend hazánkra Fiume’ szabad kikötője, hanem kiszámolhatatlan haszon fog abból áradni az egész országra ’s annak minden rendű lakosira; mert ha az említett fókivánatok teljesítvék, a’ többiek önként fognak következni. A’ gyorskocsizás tehát maga, de még a’ vasutoni közösülés sem hozhat még most sok gyümölcsöt; de bimbózás gyanánt tekinthetjük azt, melly után levelezés, virágzás’s egykor érett gyümölcs következendnek. Azért Rottenbiller urnak’s munkás társainak — kiket nyereségvágyról senki sem igen vádolhat — köszönettel tartozunk; mert ő, vállalata által, minden esetre nagy lépést tett előre, ’s ki a’ nem- Ausztria. Széch, sept. 32. A’ wosnesenski táborból negyed nappal ezelőtt ide érkezett magányos levelek igen nagyszerűeknek festik az ottani hadi gyakorlatokat. Az egybegyűlt seregek még nagyobb számmal voltak, mint ezt az újságok előre hirdetők. János cs. kir. Főherczeg rendkívül meg vala lepetve az orosz seregek’ pompája , szépsége ’s magatartása által. A’ két orosz felség elkövetett mindent, hogy a’ megérkezett magas vendégeknek az itteni mulatást minél nyájasabbá tegye. Ikre volt a’ táborban, hogy Auguszt porosz királyi herczeg és Leuchtenberg herczeg János ausztriai Főherczeggel együtt fognak onnan e’hónap’] Sdikén Konstantinápolyba ’s úgy Athénébe indulni. — A’ Nádor Főherczeg tegnap indult el innen Budára, hol őt fényes és örömteljes fogadtatás várja. Ugyancsak tegnap nagy szemle-gyakorlat tartatott itt a’ városi őrizeten , az úgynevezett Schmelzen , a’ Alara- H 1f külváros előtt, mellyen a cs. kir. Felsége ’s minden most Bécsben levő herczegek jelen voltak. Felsége a’Császárné hintók követte a’ szemlét Karolina Főherczegné’, Károly Főherczeg’ leánya’ társaságában. A’ gyakorlatok’ elvégeztével a’ seregek 6 FF. előtt elléptettek. A’ legszebb idő kedvezett ezen ünnepélynek, ’s Bécs’ fél népessége kisietett e’ pompás látvány’ szemléletére. — Tegnapelőtt a’ schönbrunni kertekben azon szerencsétlenség történt, hogy midőn ő Felsége szolgálattévő kamarásával, * * r gróffal, sétálna, ez utóbbit egy szélütéshez hasonló ájulás hirtelen leejtő lábáról. Ő Felsége a’ legnagyobb éberséggel fogá fel a’ leroskadtat, mindaddig , mig inas érkezett, ’s a’ grófot, miután ez ismét magához tért, a’ schönbrunni palotába vissza is kisérte. Érzékeny részvétre gerjesztő volt, a’ fejedelmet itt saját kezeivel ’s biztatásával segedelmet nyújtani látni. A „Maria Anna“ gőzös most már a’ Brigitta-ligetben horgonyoz ’s tegnap több főrendű uraságtól látogattatott meg. „Alaria Anna“ gőzhajó (kapitánya 11 au) e’ hónap’ 13dikán déli 12 órakor indult el Bécsből legelső útjára Linz felé, ’s ezen utat, 17dikén reggeli 8 órakor érkezvén Linzbe , mindössze 53 óra ’s 22 perez alatt szerencsésen végezte el. Az elindulás igen kedvező széllel történt, melly is esti 9 óráig tartott, de már 11 órakor egészen megfordult ’s csakhamar valóságos viharrá fajult el, melly három nap’ folytáig szakadatlanul dühödött. Szél, tartós eső ’s egy rendkívül magas és sebes folyamát valának azon akadályok , mellyekkel