Hirnök, 1837. július-december (1. évfolyam, 1-52. szám)

1837-09-26 / 25. szám

POZSONY, kedden 35. szám. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. SEPTEMB. 36. 1837. Tartalma: a’ honi politikai ’s nempolitikai tárgyak, nevezet­tebb esetek’ ’s kinevezések’ minél gyorsabb, bő­vebb ’s részreh­ajlatlanabb közlése; a’ külföld­i po­litikai tudósításoknak környülállásos és olly gyors k­ih­­ladása, h­ogy e’ tekintetben minden honi újság­­levelet megelőz; a’magyar literaturában ujlag fel­tűnő vagy hazánkat érdeklő tudományos mun­kák’ közlése ’s ismertetése; a’ hazai ’s külföldi művészet’, közhasznú intézetek’, gyárak’, kézmű­vek’, gazdaság’, közösülés­mód’ leírása; közélet­beli érdekes esetek’ elbeszélése ’s egyéb mulat­tató czikkek; a’ pénz’, státuslevelek’, élelmek’, lét-’ ’s víz’ álladalmak ’s mindennemű hirdetmények. Feltételeit: Megjelen­t’ hírlap minden kedden’s pénteken; — félévi előfizetés Pozsonyban házhoz hordással 4 ezüst forint, postán borítékkal 4 fr. 24 kr. — Elő­­fizethetn! Pozsonyban a’ kiadó tulajdonosnál, va°*y Wigand K. F. könyvárulásában, Pesten Füskirti Landerer Lajos­ könyvm­űhelyében, hol a’ hirdetmények ’s egyes­ a’ szerkesztőséget il­lető közlemények is legolcsóbb áron elfogadtat­nak, nem különben minden postaifivatalnál. Az értekezések e’czím alatt küldetendők. $A’Hírnök' szerkesztő hivatalának. Pozsonyban,a ’ A’ nem­­hivatalosoknak bérmentes levelekben küldése ké­retik ki; untató ’s izetlen bohózatok vagy sze­mélyességek fel nem vétetnek. Magyarország'. Ő cs. kir. aj). Felsége i. e. augustus’ 28kán költ legfen­sőbb h­atáro­zlatánál fogva K­el­e­cs­ény­i János nyitrai fökáptalanbeli kanonokot esztergom­-mezei b. s/j. Maria’ c/.ím­/.etes apátjává méltóztatott kegyel­mesen kinevezni. Szombathely, sept. 14-Megyénk szomorú eseményeknek volt színhelye, még szo­morúbb következéseket magok után vonandóknak. Zalonoki jobbágyok (mváros Kőszeghez 3 órányira, Batthyáni gró­fok’ birtoka) legelőjüknek az új törvények’ rendelése szerint leendő elkü­lönözéséért folyamodtak. A’ szerencsétlen folya­modók, valamelly részlelkű­ tanácsadó’ hajtogatásai által el­vakítva, kérésük’ törvényes teljesítését várni tűrhetetlenek, az uradalom’ j­u­li ny­áj­á­t a’ közös legelőről önhatalommal el­hajtották. A’járásbeli tisztvivőség ezen kicsapongást megvizs­gálni ’s a’ körülmények úgy kívánván fenyíteni a’ hely’ szí­nére kimenvén, minden előadásainak ellenére, a’jobbágyok makacsul állíták , hogy ők az uradalom ellen jogukat hata­lommal is készek és elszántak kivívni. Az elöljárók , kik sértő szavakkal illették a’ nyomozó tisztvivőséget, az uradal­­mi börtönökbe záratván, minthogy a’többiek a’ legelőre indult urasági juhokat még is tüstént visszaverték, vizsgáló főszol­gabíró úr a’ történteket a’ megyének béjelentvén, a’makacsok ellen hatalomkart kére. Az elrendelt hatalomkarral sept. 11 kén járásbéli joszbiró ’s esküit urakon kívül egy érdemteljes táblabiró ’s a’ tiszti főügyész urak a’ hely’ színére kimenvén, a’ várba elejékbe rendelt községet arról kívánták meggyőzni, hogy hatalmaskodása törvénytelen ’s hogy fog neki a’ rendes utón okvetetlen orvosoltatás eszközöltetni. De a’ szerencsét­lenek a’ szép szavaknak sem engedvén, kijelentették, hogy el vannak határozva, igazságukat önhatalmukkal védeni. Mi­dőn a’ küldöttség igyekezetét igy meghiúsítva szemlélé, a’ már uradalmi börtönben ülő 7 fővétkest a’ jelen volt 14 pan­dúr által a’ megye’ törvényszéke’ elébe kísértetni rendelvén, maga őket két kocsin némi távolságra követé. Midőn a’ mvá­­rosnak Ó-Zalonok nevű részéhez értek, egy asszonytól hall­ván ezen szavakat mormogni: „Csak haladjatok tovább, majd kikapjátok a’magatokét,é­s a’ kocsikról leszállottak. Ek­kor a’ harangok m­egkondultak, ’s nagy sokaság tódult az útra, mellyen haladniok kellett volna. A’ küldöttség a’várba vissza, onnét pedig egészen más irányban F.Őrbe,’s itt 13 fegy­veres nemesnek kíséretében Szombathelynek ment. Alig ezek a’ veszélyes helyet szerencsésen elkerü­lék, a’ kisérő rend­őrséget a’ bőszült sokaság kőzáporral, sőt négy lövéssel is f­ogadá. Ősz hajú öregek, nők, gyermekek, leánykák részt vettenek a’ kicsapongásokban. A’ fegyvernek minden nemei, mellyeket áradó indulat nép’kezébe adhat, láthatók valának ; dorongok, póznák, vasvillák, sőt gereben is, szolgáltak fegyve­rül. Illy veszélyben a’ rendőrök’ vezére először vakon tüzel­ni parancsolt; azonban ennek sikere nem mutatkozván, a’ támadókat lábaiknak irányzott lövésekkel széleszté el némi­­kép; még is meg-megújulva tolakodott a’ néptömeg os­tromárjával feléjük, ’s a’ rabok közül kettőt kiszabadított. Sept. 12k én reggeli 8x/2 órakor érkeztek a’ megyeházhoz nagyobb vagy kisebb mértékben mindnyájan sebesülve, meg­maradt öt rabjokkal. A’ szerencsétlen nép között minő pusz­títást tön a’ rendőrök’ fegyvere, még hitelesen nem tudatik. Követeik, kik nem sokára szintazon nap érkeztek a’ megyei hatósághoz könyörű­letességért esedezők, azt állíták, hogy halva senki sem maradt , de egy 72 éves agg életveszélyben nyomorog, ’s a’ több tetemesen sérűltek között egy leányká­nak keze egészen levágatott. Ugyanazon napon, azaz 12kén tartott kisgyülésből a’ szabaudiai lovas ezred fölszólítatott, hogy a’ rendzavarok’ fékezésére egy osztályt küldjön, melly­nek fedezése alatt f. hónap’ 18kán’s következő napjain fogja a’ megyei küldöttség a’vétkesek iránti nyomozását teljesíteni. Hrabovszky Zsigmond, felv. us. Vas vármegye’ aljegyzője. Pesti hir. Budapestnek egy igen jeles, és minden tekin­tetben remekműnek nevezhető tájleirása jelent meg Vas­­quez Károly gróf által a’ legnagyobb pontossággal és szor­galommal rajzolva, —132 pompásan kifestett aczélm­etszés­­ben. Ezek kisebb mellék képek, mellyek mintegy rámáját képezik a’ testvér-városok’ gyönyörű táj-abroszának, magok­ban foglalják mind azt, mi szépet csak Buda-Pest akár ter­­mészetbáji, akár pedig építészi tekintetben előmutathat, ’s azon nagy hiányt pótolják, m­ellyet a’ mármár számosabban hozzánk utazó külhoniaknak e’ részben eddig érezniük kel­lett. Ezen remekmű összesen hét royalivből áll. A’czimlapok a’ legnagyobb csínnal és műgonddal aczélba nyomtatvák, felül­haladnak mindent, mit bonunk e’ nemben eddigelé látott. A’ czimlapok a’ magyarországi megyék’ czím­ereivel díszit­ék, valamint azon részint kül, részint belhoni pártfogókéival is, kiknek az egész munka ajánltatott. A’ már megjelent első nyaláb’ ajánlását elfogadók’nevei között olvashatók: a’ Luccai és Wü­­rtemb­er­gi herczegek, Széchenyi István, Zichy, Eszt­erh­ázy, Károlyi, Andrásy, Hunyady grófok, Orczy bárók, Szerencsy, Plat­ty, Lónyay, Szögyényi, 11 u­dics urak ’stb. Az egész tájforrási munkának előfizetési ára 40 pengő sor. A’ három első lap tizennégy nap múlva ifjabb Kilián György’ könyvkereskedésében megvehető. (Rajzolatok.) Pest, sept. 16-Áta ismét egy közönség-vonó újság, egy mágnes, egy drága­kő (mert méltán annak mondhatni) állott színpadunkon, Carl Henriette k. a. spanyol udvari énekesné, ki játék előtt üdvözlő­ dalt magyar nyelven ’s kar-kisérettel volt szives éne­kelni. Zajos tapsok üdvözlők, zajos tapsok­ ’s természetes virágokból font koszorúval megtisztelve (mellyet fel is kelle tennie) ismétlé üdvözlő dalát, mellynek zenéjét egy pár év előtt Pozsonyban ugyan C. k. a. számára gr. Keglevich Károly szerző. Első felvonás után közkivánságra „alla­groja“ kedves olasz dalt éneklé, mellynek allegroját zajos tapsok után viszont ismétlé. A második felvonás után ismét két vörös szalagú repkény-koszorúval tiszteltetek meg, mellyeket Egres­­sy és Szentpéteri urak adának neki által. Játék’ végén pedig „Romeo és Julia“ daljátékból egy egész jelenetet énekelt olasz nyelven, a’ dalszinész tagok’ segítségével, mellynek allegro-ját ismét szives volt ismételni, ’s végén előhívatván, uto­­­lag egy zöld repkény-koszorúval tisztelteték meg. A’ szerény művésznő magyar szavakkal „éljen a’ magyar nemzet!“ kö­szöné a’ lelkesedett közönség’ részvétét. Összesen négyszer hivatott elő. Aminthogy a’ művésznő egyedül a’ nemzet iránti tiszteletből ’s igy minden jutalom nélkül lépett fel, a’ színi részvényes társaság őt e’ szívességéért 15 aranyat nyomó ’s drága kövekkel ékesített karporeczczel (Bracelet) tisztelé meg. (Honművész.) Fest ’s Fiume közötti gyorskocsizás. Fiume, September’ 16. A’ „Hírnök’“ 17ik’s 16 ik számában jelentett újon­ nyitott gyorsutazás Pest és Fiume között létre jött. A’ pesti gyors­kocsi tegnap délutáni két óra tájban hozzánk megérkezett, holnap reggeli 8 órakor Pestre visszaindulandó. — Beám ezen kocsinak látása különös hatással volt. Fiumét, a’ haza’ vég­pontját, Pesttel, az olly szépen fejledő ország’ szívével össze­kötve látni, egy hoszabb ideig itt lakó, ’s Ilonától ekkép mintegy elszigetelt magyarban édes, kedves érzést gerjesztő ; ’s jóllehet részemről azon szép álmoknak, mellyeket a’„Raj­zolatok’“ érdemes szerkesztője lapjai’ 73ik számában olly bá­­jolólag rajzola, hogy a’ valóra ébredés csak szomoríthatja az álm­odókat, magamat egészen átengedni nem merem — mert, eli­be igen messze vagyunk még­ azon időtől, mellyben e’ szép kapun kelet’ kincsei beszállítatandnak , még maradé­kaink’ számára is! — Azt azonban erősen hiszem, hogy e’ gyorskocsizás, ha czélszerűen fog intéztetni, nem csekély befolyással leend a’ kereskedési munkálatokra, mellyeket a’ közlekedés’ sebessége mindig élénkebbekké tesz. A mondom, élénkebbekké; felteszem ugyanis, h­ogy azok már léteznek. Alert mit használ ott a’ gyors közlekedés, hol a’ kereske­dési összeköttetések csak téli fecskék ? — Arról kellene te­hát főképen ’s mindenek előtt gondoskodni, hogy a’ fiumei kalmárok az országbeliekkel ’s különösen a’ pestiekkel ke­reskedési viszonyokba lépjenek. De miként lehetne ezt esz­közölni ? Ez már nagyobb feladás, ’s megfejtése egy rövid levél’ körét túlhaladja. Annyit azonban itt is mondhatok, h­ogy fő ’s egyetlen mód erre a’ hitel, mellyet mikép lehes­sen ’s kelljen létre hozni, egyebek felett Széchenyi bőven megmutatta.­­• Ugy de azt kérdhetné valaki: ha nincs hi­telünk , mint jöhettek ’s állhatnak több városaink’ kereske­dői Becsesei ’s Trieszttel, de különösen az elsővel, keres­kedési szövetkezésben? Erre nem nehéz felelni. Ezen szö­vetkezés ugyanis nem általános, hanem csupán azon sze­mélyes hitelben gyökerezik, mellyet a’ bécsi vagy trieszti kereskedő Péterbe vagy Pálba , mint személyesen vagy más levelezői által ismert becsületes emberbe helyez; ’s többnyire ama’ szükségben is, melly amazt a’ magyarhoni, eleinte nagy részben készpénzzel jövő kereskedőnek később hitelt nyitni kényszeríti, hogy nála levő tőkéjét rögtön ne veszélyeztesse, hanem lassanként visszaszerezhesse ; ’s még abban , hogy a’ bécsi vagy trieszti kalmár kész ’s gyakran tán kénytelen is, tömérdek áruinak egy részét csekély nyere­ség’ fejében koczkáztatni, mit a’ fiumei kereskedők, még most legalább, nem tehetnek. Ezek tehát mind kivételek, mellyek ha terjesztik is kereskedésünket, azt azonban valódi virágzásba, mellynek gyümölcse aztán az országra ’s nem­zetre hasson , soha sem hozandják. Fiume’ kereskedése Ilo­nunkra nézve mindeddig parlagon fekszik , ’s a’ kormány által reá tett ’s folyvást tartó tömérdek költségek nem vol­tak képesek azt élénkké tenni; a’ nemzet úgy látszik meg­feledkezett arról, hogy tengere ’s szabad kikötője van , vagy inkább beelégedik azzal, hogy van? — A’ láng, mellyet A­da­mi ed A. L. 1825 ben gyújtott, szalmatűz volt, ’s a’ szító’ halálával végső szikrájáig elhunyt; pedig Fiume min­den esetre figyelmet érdemelne. Akit jelenleg benne látunk, azt a’ kormány’ gondoskodása után egyedül saját erejének köszönheti. Ez teszi, hogy jóllehet Fiume’ sziklás határa ’s terméketlen környéke magában felette szegény föld, még is a’ valóban igen csinos városnak tiz ezerre menő lakosi közt több vagyonos polgárok találkoznak, mint azt az uj város’ tiszta , tágas utczáiban díszelgő házak is bizonyítják ; az egész város tele boltokkal, szatócsokkal ’s egyéb tözsérek­­kel, kik áruikból ’s többnyire — hitelből élnek; ez tartja fenn őket, ez teszi valamivé a’ kereskedési tekintetben je­lenleg olly csekély magyar szabad kikötőt, mellybe nem ho­nunkból , hanem a’ közel Triestből szivárog leginkább az életerő. Pesttel teh­át még most nehéz lesz az ittenieknek kereskedési szövetkezésekbe lépni, ’s egyéb városinkkal még nehezebb. Eddig, tudtomra, egyetlen kereskedő volt nálunk, ki Pesttel, ’s különösen a’ Liedern­an­n - házzal némi vi­szonyban állott; ez meghalt; ’s most még Zágrábba is csak ritkán ’s nehezen kaphatni váltókat, midőn Triestbe, Bécsbe naponként beirásába juthatunk azoknak. — Adjon a’ magyar törvény a’ hitelezőnek ’s különösen a’ váltó-hitelezőnek biz­tosítást, — de nagyobbat annál, mellyel az 1792iki 17ik czikkely ajánlkozik, — ’s vesse meg alapját az általános hi­telnek, melly körül az ezerféleképen bonyolódó kereske­dési ügyek ’s viszonyok mint egy sark körül forognak; kön­nyítessék a’ vízi szállítás Károlyvárosig; szállítassék alább a’Ludovicea után fizetendő vám; tétessenek szigorú rendel­kezések a’ fuvarozás’ tárgyában , hogy a’ bánsági búza a’ fe­kete tengerről jövővel, a’ magyarhoni tengeri az olaszország­ival a’ concurrentiát kiállhassa; hozassák létre azon tár­saság, mellynek tervét néhai Adamich A. L. még 192­5 ben elkészítette; ’s ha ez meg lesz, nem csupán pompanév leend hazánkra Fiume’ szabad kikötője, hanem kiszámolhatatlan haszon fog abból áradni az egész országra ’s annak minden rendű­ lakosira; mert ha az említett fókivánatok teljesítvék, a’ többiek önként fognak következni. A’ gyorskocsizás tehát maga, de még a’ vasutoni közö­sülés sem hozhat m­ég most sok gyümölcsöt; de bimbózás gyanánt tekinthetjük azt, melly után levelezés, virágzás’s egykor érett gyümölcs következendnek. Azért Rottenbil­­ler urnak’s munkás társainak — kiket nyereségvágyról senki sem igen vádolhat — köszönettel tartozunk; mert ő, válla­lata által, minden esetre nagy lépést tett előre, ’s ki a’ nem- Ausztria. Széch, sept. 32. A’ wosnesenski táborból negyed nappal ezelőtt ide ér­kezett magányos levelek igen nagyszerűeknek festik az ottani hadi gyakorlatokat. Az egybegyű­lt seregek még nagyobb számmal voltak, mint ezt az újságok előre hirdetők. János cs. kir. Főherczeg rendkívül meg vala lepetve az orosz sere­gek’ pompája , szépsége ’s magatartása által. A’ két orosz felség elkövetett mindent, hogy a’ megérkezett magas ven­dégeknek az itteni mulatást minél nyájasabbá tegye. Ik­re volt a’ táborban, hogy Auguszt porosz királyi herczeg és Leuchtenberg herczeg János ausztriai Főherczeggel együtt fognak onnan e’hónap’] Sdikén Konstantinápoly­­ba ’s úgy Athénébe indulni. — A’ N­á­d­o­r Főherczeg tegnap indult el innen Budára, hol őt fényes és örömteljes fogadta­tás várja. Ugyancsak tegnap nagy szemle-gyakorlat tartatott itt a’ városi őrizeten , az úgynevezett Schmelzen , a’ Alar­a- H­­ 1­f külváros előtt, mellyen a cs. kir. Felsége ’s minden most Bécsben levő herczegek jelen voltak.­­ Felsége a’Császárné hintók­ követte a’ szemlét Karolina Főherczegné’, Károly Fő­­herczeg’ leánya’ társaságában. A’ gyakorlatok’ elvégeztével a’ seregek 6 FF. előtt elléptettek. A’ legszebb idő kedvezett ezen ünnepélynek, ’s Bécs’ fél népessége kisietett e’ pompás látvány’ szemléletére. — Tegnapelőtt a’ schönbrunni kertek­ben azon szerencsétlenség történt, hogy midőn ő Felsége szolgálattévő kamarásával, * * r gróffal, sétálna, ez utóbbit egy szélütéshez hasonló ájulás hirtelen leejtő lábáról. Ő Felsége a’ legnagyobb éberséggel fogá fel a’ leroskadtat, mind­addig , mig inas érkezett, ’s a’ grófot, miután ez ismét ma­gához tért, a’ schönbrunni palotába vissza is kisérte. Érzé­keny részvétre gerjesztő volt, a’ fejedelmet itt saját kezeivel ’s biztatásával segedelmet nyújtani látni. A „Maria Anna“ gőzös most már a’ Brigitta-ligetben horgonyoz ’s tegnap több főrendű­ uraságtól látogattatott meg. „Alaria Anna“ gőzhajó (kapitánya 11 au) e’ hónap’ 13dikán déli 12 órakor indult el Bécsből legelső útjára L­i­n­z felé, ’s ezen utat, 1­7dikén reggeli 8 órakor érkezvén Linzbe , mind­össze 53 óra ’s 22 perez alatt szerencsésen végezte el. Az elindulás igen kedvező széllel történt, melly is esti 9 óráig tartott, de már 11 órakor egészen megfordult ’s csakhamar valóságos viharrá fajult el, melly három nap’ folytáig sza­kadatlanul dü­hödött. Szél, tartós eső ’s egy rendkívül ma­gas és sebes folyamát valának azon akadályok , mellyekkel

Next