Hirnök, 1837. július-december (1. évfolyam, 1-52. szám)

1837-10-10 / 29. szám

POZSONY, kedden Tartalma: a’ honi politikai ’s nem politikai tárgyak, neveze­­tesb esetek’ ’s kinevezések’ minél gyorsabb, bő­vebb ’s részrehajlatlanabb közlése; a’külföldi po­litikai tudósításoknak környülállásos és olly gyors hirüladása, hogy e’ tekintetben minden honi ujság­­levelet megelőz; a’magyar literaturában újlag fel­tűnő vagy hazánkat érdeklő tudományos mun­kák’ közlése ’s ismertetése; a’ hazai ’s külföldi művészet’, közhasznú intézetek’, gyárak’, kézmű­vek’, gazdaság’, közösülés­mód’ leírása; közélet­beli érdekes esetek’ elbeszélése ’s egyéb mulat­tató czikkek; a’ pénz’, statuslevelek’, élelmek’, lég’ ’s víz’ álladalma, ’s mindennemű hirdetmények. Szerkeszti ’s kiadj Balásfalvi Orosz József. Feltételek: Megjelelt e’ hírlap minden kedden’s pénteken; — félévi előfizetés Pozsonyban házhoz hordással 4 ezüst forint, postán borítékkal 4 fr. 24 kr. — Elő­fizethetni Pozsonyban a’ kiadó tulajdonosnál, vagy Wigand K. F. könyvárulásában, Pesten Fi­skátl Landerer Lajos­ köny­vmű­helyében, hol a’ hirdetmények ’s egyéb a’ szerkesztőséget il­lető közlemények is legolcsóbb áron elfogadtat­nak, nemkülönben minden postahivatalnál. Az értekezések e’tzím alatt kü­ldetendők­­ UA’ N­írnok' szerkesztő hivatalának, Pozsonyban.“ — A’ nem­­hivatalosoknak bérmentes levelekben küldése ké­retik ki; untató ’s izetlen bohózatok vagy sze­mélyességek fel nem vétetnek. Magyarország és Erdély. Hiteles privát levelezés’ következtében tudjuk, hogy: O cs. k. apostoli Felsége a’ szepesi székesegy­házi káptalanban Marszinko József főesperest őrkanonokká, Nemessányi Gáspár árvai főes­perest széke­segyházi főesperessé, 11­­­a­cz­o­vs­z­ky Domonkos liptói főesperest árvai főesperessé, B­­u­­lovics Jakab kanonokot pedig liptói főesperessé kegyelmesen kinevezni m­éltoztatott. Reviczky Fal. József u­. Árva vármegye’ rendes jegyzője a’ dunamelléki kerületi Tábla’ (nagyszombati) bi­­rájává nevezteték. Pest,­­ cs. kir. Felsége által a’ femért, hétszemélyes­ tör­vényszéknél egy rendszeres fizetéssel járó segéd-iktatói tiszt­ségnek felállítása kegyelmesen megengedtetvén , a’ nevezett főtörvényszék f. évi aug. 26k án tartott ülésében, keblebeli segéd-iktatóvá a’ több folyamodtak közül Gáli Antal urat, ki öt év óta kettőzött szorgalommal ’s ügyességgel viselé ugyanezen fő törvényszéknél az irnoki ’s iktató-helyettesi hi­vatalt; ennek helyére pedig N­­er­anus János urat nevezte, kik a’ hétszemélyes tábla’ következő ülésében a’ hitet le is tették. (Ház. é s K. Tud.) Arad, sept. 20án. Szigethi Szerencsy István udv. taná­csos és referendár, Arad megye’ főispáni székét f. h. 18án ünnepélyesen foglalá el. Jóllehet a’ beiktatási szokott szer­tartásoktól legfelsőbb rendeletnél fogvást föl vala oldva, mind­­azáltal semmit sem mulasztónk el, a’ megyétől őszinte öröm­mel ünnepelt beiktatásnak illő tisztelgési ki­ljelekkel fénye­­sitésére. Ugyanis a’ székfoglalást előzött napon a’ tisztelt főispán urat a’ megye’ határszélén , a’ másod alispán’ vezér­lete alatt, fényes megyei választottság üdvözlé, ’s útközben Simándon a’ megyei első alispán vendéglé meg, honnan a’ megyei választottság, ’s egykori szeretett lelkes tisztviselőjét tisztelni kívánó Ung megye’ számos tagú küldöttsége, mint szinte 160 f. díszes egyenruháju megyei lovas nemesség’ kísére­tében a’ megyei házhoz érkezvén, ott azonnal Arad megye’ RR., Ung’, ’s a’ nyolcz szomszéd megye’ küldöttjei, és szabad k. Arad város’ tanácsa’tisztelgéseit fogadó. Estve az egész város ’s a’városi mulatóerdőcske, hol a’ vendégeket szabad ég alatt terített asztalok kinálák frisitőkkel, — fényes világitásban díszlett; a’ megyei másod alispánnál pedig vidor tánczmu­­latság tartalék. Másnap a’ ,,Jöj sz. lélek“ után megnyittat­ván a’ gyűlés, a’ főispán, hivatali esküjét letevén, érzésteli, szivreható ékes beszédet monda, mire a’ megyei RBek’ ne­vében a’ főjegyző köszönve válaszolt. Következők a’ táblabi­­rák’ kineveztetése, kik között a’ magyar tudós Társaság’ több hazafi tagjainak nevöket is lehete hallani. A’ gyűlés után ez örömünnepet tág sátorban 620 személyre igen gazdag lakoma, estve pedig a’ megyei teremben pompás tánczmulatság re­kesztil. — (Jel.) Veszprémből September’ 29kén. E’ folyó hónap’ 28kán tartatván a’ megye’ tisztújító széke , ez alkalommal a’ min­denki által szeretve tisztelt t. Kocsi Ilorvát Sámuel ur, kivétel nélkül való hajlandóságból llő alispánnak kikiálta­­tott; 2nak pedig t. Kopácsy József ur szavak’ többsége által elválasztatott. Veszprémi járásban szavatolással Mol­nár Dienes fő, Kenessey Antal és Rosos Antal urak fel­kiáltással szolgabirákká ; Balog József, Molnár György, Kenessey Lajos urak pedig esküitekké lettek; devecseri já­rásban Szakonyi István fő, Kőrösy József alszolgabirák­­ká ; Saáry László, Martonfalvay Miklós pedig esküitek­ké választattak; pápai járásban Pap János fő , Barcza Pál alszolgabirákká ; Csoknyai Károly és Ihász Lajos urak es­küitekké tétettek; csesznekiben Ányos Farkas fő, szava­tolással, Takó Miklós alszolgabirákká; Holla György, Balassa Ágoston urak pedig esküitekké lettek; a’ tiszti ügyviselői hivatalban, közfelkiáltással Sebestyén Gábor fő, Pap Gábor lső, Gombás Mózes pedig 2dik alü­gyviselő urak megmaradtak; valamint a’jegyzői hivatalban is Zsol­dos Ignácz fő, Boronkay Boldizsár első, Rosos István urak pedig 2 cs­ik aljegyzőknek kineveztettek; úgyszintén a’biz­tosok is Né­m­etis János devecseri, Szentgál­i László vesz­prémi, Szabó Antal cseszneki és Balog Ádám a’ pápai járásokban meghagyattak. (Ház. 's Küld. Tud.) Fiume, October’ 4. Bindocci Antal ur, az Europa - szerte hires hevenyész, 1. hónap’ oka’ estéjén a’ tengeri kereskedői casino’ nagyobb teremében szépszámú hallgatóit hevenyészetivel a’ természet’ illy ritka tüneményének bámulására, lángesze’­­s ügyessége’ csodálására ragadta; tegnap este egy pár magyar ifjú’ társa­ságában Spalatóba vitorlázott, az ottani római régiségeket ’s aztán Zárát is megtekintendő. Halljuk, hogy a’ trieszti Lloyd-társaság’ határozata’ követ­kezésében „Principe Metternich“ nevű gőzös jövő vasárnap hozzánk érkezendik; ’s hogy az ottani hajógyáron épülőben lévő négy gőzös közül egy, melly az adriai tengerpartok közt teendő utakra fog fordítatni, útjában Fiumét is rendesen lá­­togatandja meg, így nem sokára Pestről öt-hat nap alatt Zá­rába, Anconába juthatandunk. Tengeri). Bécsben a’ cs. kir. egyetemnél a’ múlt oskolai év’folytá­val következő hazánkfiai lettek orvos -­doctorokká : Bauer József, Buchwald Gyula, Csécsi Imre, Csehi Samu, Cservinka Ferencz, Cornel Raj­mun­d , I­­a­n­i 11­o Fe­­rencz, G­elei­ch Ferencz, Glatz Samu, Goldberger Móricz, L­i­b­a­y Gusztáv , Marceglia József, Némethi Miklós, R­e­i­s­i­n­ge­r Ferencz, R­o­s­ent­h­a­l Mózes, Schwar­zenberg Ignácz, S­c­h­warzenfeld Ferencz , Seyfried János, Szombathelyi Gusztáv, Vizi József, sebész­­di. Antal László urak. Mindössze a’ gradualtak’ száma 106ra ütött. (Ház. és Küld. Tud.) Budapest’ közelében, Hidegkút mellett, a’ „remete - bar­langban,a melly a’ kápolna megett folyó hegyi patak’ olda­lán magasra emelkedő sziklák közt nyílik, a’ napokban egy remetére bukkantak , egy szerencsétlen hölgyre, ki magát az emberi társaságból ide száműzé, ’s mint látszik nyomorú vad­gyümölcsön és gyökereken kívül, mellyeket bő mennyiségben gyűjtött már össze magának, minden más élelemszertől eltil­tó. De a’ mi őt még szembetűnőbbé ’s közfigyelemre méltóvá tévé, az, hogy szegény szüntelen sír és kesereg, hogy min­den megszólításra csak könyükkel válaszol — szólni pedig egyátaljában nem akar, noha egyébként szelíden viseli ma­gát ’s őrültségnek semmi nyoma rajta. A’ szerencsétlen mint­egy 40 esztendős lehet, magas termetű, sovány, ’s rendkí­vül halvány, öltözete noha már igen viselt, városi viseletre fiazafiúi óhajtás. „Jó tanácsot nem kell megvenni!“ Ilonunk olly szerencsés, hogy tudós t­ár­s­a­s­á­g­o­t nyert, melly nélkül az osztriai birodalom még Bécsben ’s egész­­Isztriában szűkölködik (mert a’ gazdasági társaságot nem lehet ide számlálni), ’s mellyel csak Prága Csehországban é s a’ lombard-velenczei királyság dicsekedhetik ; ’s a’ magyar tudós társaság kitett jutalomkérdéseinek legjobb megfejtéseit sokkal nagyobb jutalommal (i. i. 100 aranynyal) jutalmazza, mint akármelly német tudós társaság, p. o.a’ göttingai, ber­lini, müncheni; ’s a’ jutalomértekezéseken és rendes társai’ munkálatain kívül még sok más magyar irók’ jeles könyveit is maga költségein adja ki, mit a’ német, franczia, angol, olasz ’sat. tudós társaságok nem cselekesznek. Nem lehet ta­gadni , hogy a’ magyar tudós társaság a’ csírázó magyar nem­zeti literaturát tetemesen előmozdította, ’s hogy költségei­vel jeles magyar munkák jöttek ki, mellyek másként világot nem láttak volna , mivel a’ magyar könyvek’ vevői még igen kevesek. — De más részről nagyon sajnálható , hogy a’ ma­gyar tudós társaság magát a’ külföldi tudós világtól az által szigetelt el, hogy társai csak magyar nyelven értekezhetnek. Ezáltal nemcsak azon tudósok, kik Magyarországban, melly­­ben mint Csehországban , Carnioliában, Dalmatiában , Hor­­vát- ’s Tótországban, Morvaországban, Sziléziában, Gali­­cziában, Orosz birodalomban ’sat. egynél több anyanyelv van divatban, laknak’s a’ magyar nyelvet értik és becsülik ugyan, de magyarul vagy épen nem, vagy csak nehezen ’s hibásan írhatnak; hanem minden külföldi tudósok, kik magyarúl épen nem írhatnak, ki vannak a’ magyar tudós társaságtól zárva; — ámbár a’ magyar tudós társaság némelly tudós ide­geneket, p. o. ama’hires orientalistát Ha­mm ért, ki pedig a’ magyar nyelvet nem érti ’s nem beszéli, tiszteleti tagjaivá nevezett. Szintigy sajnálható, hogy kitett jutalomkérdéseire csak magyarúl szabad felelni. A’ külföldi tudós társaságok­nál ez másképen van. A’ berlini tudós társaságban németül, francziáúl ’s diákul, a’ pétervári tudós társaságban oroszul, németül, francziáúl’s diákul, a’ hollandi tudós társaságok­ban hollandi ’s diák nyelven ’sat. értekezhetni. A’ göttingai tudós társaságnak tagjai ugyan csak latin nyelven értekeznek ; de ezen tudós társaság a’ göttingai egyetemmel szoros össze­köttetésben áll ’s a’ latin nyelvet az európai mívelt nemzetek­nél minden tudós érti. A’franczia, angol’s olasz tudós társasá­gok’ rendes tagjai ugyan anyanyelvökön munkálódnak; de idegenektől más miveit ’s divatban lévő nyelveken ’s latin nyelven irt értekezések is elfogadtatnak. A’ mi pedig a’ kül­földi tudós társaságok’ jutalomkérdéseit illeti, ezekre több élő mívelt nyelveken, ’s latin nyelven lehet felelni; p. o. a­ pétervári tudós társaságnál orosz, német, franczia, olasz, angol, latin nyelven; a’ varsói tudós társaságnál lengyel, orosz, franczia, német nyelven; a’ berlini tud. társaságnál német, franczia, latin nyelven ; a’hollandi tudós társaságok­nál hollandi, latin, német és franczia nyelven; a’ dán és svéd tudós társaságoknál dán, svéd, latin, német, franczia nyelven ’sat. Az idegen nyelven érkezett ’s jutalmaztatott feleletek vagy nemzeti vagy latin nyelvre fordítatnak ’s közre bocsátatnak. A’ göttingai tudós társaság’jutalomkérdéseire (a’ gazdasági jutalomkérdéseken kivűl , mellyekre németül is szabad felelni, ’s mellyek német nyelven adatnak ki­ ugyan csak latin nyelven felelhetni; de ezen nyelvet minden tu­dós érti, ’s ki a’ latin hibátlan stylusban nem jártas , annak jobb latin stylista a’ nyelvbeli hibákat kijavíthatja. A’ magyar tudós társaság’jutalomkérdései’ fejtegetéseitől ellenben a’ kül­földi tudósok egészen ki vannak zárva. ’S ki kételkednék ar­ról, hogy a’ mathematical, physical, gazdasági jutalomkér­désekre sokszor a’ német, franczia, angol, hollandus tudó­sok jobban felelhetnének, mivel ott ezen tudományok által­ában (ezt a’ jeles magyar mathematicusok’ , physicusok’ és mívelt gazdák’, kiket becsülni tudok, minden sértése nél­kül állítom) jobban míveltetnek; úgyszinte néha az orvosi, philosophiai (a’ philosophia’ mezeje honunkban még nagyon parlag!) és históriai kérdésekre is jobban felelnének, mint a’ magyar tudósok. Vagy talán nem kell külföldieknek en­gedni a’ száz arany jutalmat­? Ilyen irigység ellenkeznék a’ magyar nemes characterrel ’s magasztalt liberalitassal ! Te­hát e’ részben valóban javítani kellene a’ magyar tudós tár­saság’ alapszabályait, mert másként a’ külföldiek azt fogják gondolni, hogy a’ magyarok e­­ s­z­i­g­e­t­e 11 hyperboraeu­­sok akarnak lenni. Hogy pedig a’ koszorúzott jutalomérte­kezésekből az egész tudós világ hasznot vegyen, azokat, mellyek az egész tudós világot érdeklik , t. i. a’ philosophiai, physicai, gazdasági, orvosi, históriai értekezéseket latin, vagy német, vagy franczia nyelvre kellene fordítani ’s e’for­dításban a’ külfölddel közölni. Dixi et salvavi animam. Philalethes. OCTOBER’ 16. 1§3­. mutat; de mindeddig beszédre nem lehetvén birni, kilétét homály fedi. (Rajzolatok.) Az ausztriai gőz­hajózási társaság ezért­ángos alak látta a­ gőzhajóknak f. oktober hónapi indulásaira és érkezéseire nézve következő változásokat tenni: Maria Anna , 60 ló erejű : Bécsből Pozsonyba (dél u. 2­6.) II. 13.15. 18.20. 23.25.27.29. Pozsonyból Bécsbe (regg. 5%) 12. 14.17.19. 22.24..26. 28.31. Nádor, 42 lóerejű : Pozsonyból Pestre (reggel 6 ó.) .... 14. . 19. . 24. . 28. Pestről Pozsonyba (reggel)............ 15. . 20. . 26. . 29. Árpád, 80 lóerejű : Pozsonyból Pestre (reggel 6. ó.) . 12. . 16. . 21. . 26. . 30. Pestről Pozsonyba (reggel)...............13. . 17. . 22.­. 27. N. Szeben September’ 22-én. Főherczeg estei Ferdi­­nánd királyi magassága bécsi últjából tegnap estre 10 óra­kor kívánt jó egészségben ide szerencsésen megérkezett. N. Enyed sept. 27. T. I. Kovács József ur a’n. enyedi ev. ref. 16 oskolában mathesist és természettudományt 43 évig tanított ’s közelebbről nyugalomra lépett k. r. oktató, ma délelőtt csendesen elhunyt; földi része holnapután fog az itteni köz­temetőbe elhelyeztetni. — Béke hamvainak! (Érd. Híradói.) A­usztria. A’ clumikiai iskelessii békekötés’ titkos czikkelye, úgymond a’ „Morning-Comnicle“, úgy látszik, csupán Angliára és Fran­­cziaországra nézve tartatik meg szorosan. Annyi bizonyos, hogy azon fegyveres gőzhajó, melly János ausztriai főher­­czeget Odessából Konstantinápolyba vitte, ezen utat minden tetemes­ felakadás és ellenszólás nélkül megtette. Becs, october’ 6. Több levél, mellyet Parisból kaptam, erősíti azon hirt, hogy Maria kir. hgnő’ egybekelése W­üittemberg Sándor hggel folyó octob. 12dikén fog véghez menni. A’ kamarák’ közelgő feloszlatása miatt egész Paris forrongásban volt, ’s ámbár a’ francziák megszokták, hogy követuraik minden or­szágos érdeket el tudnak feledni, csak a’ magokét nem, még­is kiki feszülten várja az uj kamara’ egybegyű­lését. Guizot ezen alkalommal a’ tévedések’ legroszabbikába , t. i. a’ csel­­szövények- és czimboraságokéba esett. E’ férffia egykor a’ históriát tanította, ’s mégis ministerkorában elfelejtette azt, miképen a’ történetek mutatják épen, hogy ott, hol az igaz­gatás’ központosítása a’legfőbb jónak tekintetett, a’ polgá­rok csak bábjai voltak nehány becsvágyos hivatalbelinek ’s szűkkeblű pénzaristocratának. Most, midőn már nem mi­nister, Guizot ur saját munkája ellen tör. — Persil ur a’ múlt hó’ végén Condomban volt. Egyik párisi hírlap az ő ottani fogadtatását igy adta elő: ,,A’ Condomiak persil­re (petrezselyemre) éheztek ; ez már csakugyan különös egy íz­lés. — Thierst, ki szinte minister akar ismét lenni, a’ hírlapok szintolly kevéssé kímélik; a’ „Gazette de France“ a’ „Constitutionnelnek“ következő régibb ítéletét hozza fel felőle : „Arbitraire et revolutionare, inconsidéré et déconsi­­déré , en quatre mots voilà Mr. Thiers“ (Önkénybarát és lázadásbarát, meggondolatlan és tekintetvesztett: ime Thiers E4 ír H j' v i m in e i* t c t­­* s. „Magyarország’ bortermesztését ’s készítését tárgyazó fo­lyóírás. A’ szőlőbirtokosak’, művesek’ ’s mezei­ gazdák’ szá­mára, Sell­a­ms Ferencztől. Első füzet, 1836. Budán, a’

Next