Hirnök, 1837. július-december (1. évfolyam, 1-52. szám)

1837-10-20 / 32. szám

POZSOHY, pénteken 32. szám. Tartalma: a’ honi politikai ’s nem politikai tárgyak, nevezetesb esetek’ ’s kinevezések’ minél gyorsabb, bővebb ’s részrehajlatlanabb közlése; a’ külföldi politikai tudósításoknak környülállásos és olly gyors hirüladása, hogy e’ tekintetben minden honi újságlevelet megelőz; a’magyar literaturában újlag feltűnő vagy hazánkat érdeklő tudományos munkák’ közlése ’s ismertetése; a’ hazai ’s külföldi művészet’, közhasznú intézetek’, gyárak’, kézművek’, gazdaság’, közösülésmód’ leírása; közéletbeli érdekes esetek’ elbeszélése ’s egyéb mulattató czikkek; a’ pénz’, statuslevelek’, élelmek’, lég’ ’s víz’ álladalmak ’s mindennemű hirdetmények. Balásfalvi Orosz József. OCTOBER’ 30. 1837. Feltételek: Megjelen e’hírlap minden kedden’s pénteken; — félévi előfizetés Pozsonyban házhoz hordással 4 ezüst forint, postán borítékkal 4 fr. 24 kr. — Előfizethetni Pozsonyban a’ kiadó tulajdonosnál, vagy Wigand K. F. könyvárulásában, Pesten Fiskáti Landerer Lajos könyvműhelyében, hol a’ hirdetmények ’s egyéb a’ szerkesztőséget illető közlemények is legolcsóbb áron elfogadtatnak, nemkülönben minden postahivatalnál. Az értekezések e’czím alatt küldetendők: „A* Hírnök' szerkesztő hivatalának. Pozsonyban.“ A’ nemhivatalosoknak bérmentes levelekben küldése kéretik ki; untató ’s izetlen bohózatok vagy személyességek fel nem vétetnek. Magyarország. A császári k. apostoli Felsége Ottó görög királynak a Sz. István-rend’ nagykeresztjét megküldeni, görög királyi udvari marsai Laporta gróf ezredest pedig ugyanazon rend’ középkeresztjével megajándékozni méltóztatott. Ugyan ő cs. k. a. Felsége i. e. October’ hónap’ Mén költ legfensőbb határozatánál fogva, Jakabffy Simont, a’ mi. m. k. udvari Cancellaria’ tanácsosát 50 évi hű ’s jeles szolgálata’ tekintetéből Sz. István a. király’ rendje’ kiskeresztjével; Sermage Dienes grófot, a’ horvátországi törvényes tábla’tiszteletbeli biráját pedig cs. k. kamarás czimmel megajándékozni méltóztatott. Azon czím, mellyel nagys. Deresik Nép. János ur 23 sz. lapjaink szerint megajándékoztatott, „Pristiniai püspök“ czím. Eger, oc. fökén. E’ f. oc. Sdikának délestén jőve Egerbe a’ megye’ és város’ tisztelkedései közben Heves-Szolnok megyének imént kinevezett főispáni helytartója méltós. Gombosfalvi Gombos Imre, magyar kir. kanczelláriai előterjesztő, udv. tanácsos, aranykulcsos, ’s m. tud. társasági t. tag. Következett napon a’karok’ és rendek’ ’s külmegyei küldöttek’ nagy számának jelenlétében jeles csíny velős beszéddel nyitá meg az iktatási gyűlést, és sokszorzott hangos éltetések között szokott szerrel foglalá el helytartói székét, ’s több lelkes beszéd után a’ tisztelt helytartó a’ tisztújítás’ határidejét következő nov. tikára tűzte ki, ’s majd táblabirákat neveze ’s közöttük Vörösmarty, Thaisz ’s több írónkat is. A’ népes gyűlést a’ helytartó urnak 323 személyre készült fényes lakomája követé a’ lyceum’ három teremében. Városunk a’ helytartó ur’ bejövete’ napján ki lön világítva , ’s más napon a’ díszes polgári ünnepet az esős idő’ daczára is a’ casino’tereműben csinos tánczmulatság végző mellyet a’ helytartó ’s helytartóné is óhajtott megjelenésükkel böcsösbítének. (Jelenkor.) A’ magyar tudós társaság’ f. évi nagy gyűlésében következő 10 levelező tag választatott: Brassai Sámuel, kolozsvári unitar, collegiumbeli professor; Fényes Elek, h. ügyvéd Pesten; Gaal József, m. kir. helytartósági accessista; Jerney János, h. ügyvéd ’s táblabiró Pesten; Kacskovics Lajos, h. ügyvéd ’s a’gazdasági egyesület’titoknoka; Kerekes Ferencz , természettörténet’és chemia’ prof. a’ debreczeni ref. collegiumban ; Tanárky Sándor, cs. kir. őrnagy a’ sz. györgyi határvidéki ezredben; Vajda Péter, Pesten; Vállas Antal philos. dr., Pesten; Zsoldos Ignácz, Veszprém vármegyei főjegyző. — Továbbá ugyanazon alkalommal két uj rendes tag neveztetett ki a’ levelezők közül, u. m. Péczely József, debreczeni histor. prof., a’ történetirási osztályban, és Vállas Antal philos. dr., a’ mathematicaiban.— Végre Czu cz o r Gergely r. t. mint a’ társaság’ eddigi segédjegyzője’ ’s levéltárnoka’ helyébe (ki pesti lakását elhagyta) Szalay László h. ügyv. ’s lev. tag választatott. Liebe ur, született magyar, hires kőmetsző ’s festő, ki Londonban és Párisban sok évig tartózkodik , jelenleg Prágában van , ’s Sz. Pétervárba fog meghivatása’ következtében utazni. A’ csuda forrás 11 ilar vármegyében.—Bihar vármegyének Erdély országgal keletre határos részében , a’ baskai uradalomhoz tartozó Kab úgyer oláh falu’ földén, egy, magas erdős hegyekkel körülvett völgyben van az úgynevezett Dagadó forrás. Ez ered egy bükk’s egerfákkal benőtt meredek hegynek két láb mély, keletre néző nyílású aljából. A’ kibuzogás’ helye nem mély 's a’ kövek közt csakhamar elenyészik. Alább a’ folyam’ mélysége egy lábnyi ’s méhlepte kövek fedik a’viz’ folyását, melly nem sokára más forrásokkal egyesülvén, a’ Körös vize felé siet. Ezen forrás’ nevezetessége abban áll, hogy naponkint többször rendkívüli sebességgel nagymennyiségű vizet taszít elő ’s akkor ismét lecsillapodik, sőt nem ritkán ki is szárad. A’víztömeg’ mindenkori kilökését valamelly földalatti mormogás előzi meg annyira, hogy azt már meglehetős távolságban észre lehet venni. Ágya ezen forrásnak 2 perez alatt mindenkor megtelik vízzel, melly sebesen előomlik ’s mohos kövek között lassú mormogással folydogál. E’ forrás’ vize kristálytiszta, hideg, hanem ízletes, iható ’s a’ legkeményebb hidegben sem fagy be soha. Az egyszeri lökésre kiömlő viz’ tömege ugyan nem mindenkor egyforma, mégis föltehetni, hogy minden kirohanás’ alkalmával 40— 50 magyar akónyi ömlik elő. A’kibuzogások sem bizonyos határozott időhöz köttetvék; gyakran napjában egymásután hirtelen történnek, néha pedig két óra is elmúlik, mig a’ forrás újólag előömlik. E’ forrás’ kirohanásai leggyakoriabbak ’s erősebbek Karácsontól kezdve nyár’ közepéig, midőn minden óranegyedben egy kirohanás történik. Ritkább a’ nyár’ másik felében ’s őszkor; ámbár ezen időszak nedvesebb ’s gyakori esőzéssel jár. A’ forrás’ környékén lakók (oláhok) a’ víznek csoda erőt tulajdonitnak , a’ honnan is általában „csoda forrás“ név alatt ismeretes. Mondják, hogy ezen, a’ közönséges víznél semmivel sem előbbvaló forrás-víznek használata leginkább a’ bőrsebeket, bőrbetegségeket ’s a’ köszvényt gyógyítja meg, miért is kikeletkor számos efféle betegek látogatják , hogy kibuzogása’ alkalmával vizében testeiket meg fűreszszék. Azt mondják, hogy e’ forrásnak már sokan köszönhetik meggyógyulásukat, holnapra váratik Schönbrunnba. — Konstantinápolyból legújabb alkalommal privát levelek érkeztek az ausztriai és porosz fens, herczegek’ kíséretében lévő főbb személyektől, mellyek mindnyájan megegyeznek abban, hogy e’ két herczeg, de különösen János Főherczeg, az orosz császári családtól elhalmoztatott figyelmekkel. Orosz császár ő felsége tisztelettel és szeretettel viseltetik e’ nagy elméjű főherczeg iránt ’sőt a’ koronaörökösnek mint a’ nemes gondolkozás’ és mély tudomány’ példányát mutatta be. A’ Sebastopolnál történt elbucsúzáskor a’ császár elkísérte a’ főherczeget, az orosz koronaörökös pedig megígérte , hogy a’ jövő évben a’ mi cs. kir. Házunkat meg fogja látogatni. — Midőn János Főherczeg Perában kiszállott, a’ szultán’ vejét elfogadására már az Internunciusi palotában találta. — A’ szerb határszélekről, e’ h. 8dikáról , jött legújabb tudósítások jelentik, hogy a’ dögvész a’ török Dunapart’ koszában folyvást dühöngött, de hogy az ausztriai részen minden szükséges rendszabások megtétettek e’ csapás’ elöhaladásának meggátlására. Háromszoros katonavonal fedi határszéleinket mindenfelől, ’s minden megszegője az ezen vonalon átlépést tiltó törvénynek halállal fenyítetik. — A’ londoni udvarhoz rendelt uj török követ, Sárim effendi, ma vagy holnapra váratik ide, Bécsbe. — Ma ünnepeltetett itt az agg-katonák’ épületében a’ lipcsei csata’ évnapja Te Deum énekléssel, mellyen minden itt levő generálok megjelentek. Levelezés. Drága kedves szerkesztő úr. *1 Tilosabb lévén a’ szavak’ mint dolgok’fejtegetése, azomba viszonyban állván úgy mint test a’ lélekkel szavaink az általok kijelentett dolgok’ értelmével, szó-rostálás pedig szintúgy köszörülhetvén gondolkozó tehetségünket, kérem kegyedet, tessék a’ társalkodási „kegyed’s ön“ szócskák iránt gondolatimat ’s érzelmimet a’ Hírnökbe felvenni. Az ez évi töbnyire nagyon becses Athenaeum’ September 7-i számában Vörösmarty királgatván Angelo Padua zsarnokának Csató Páltól szerzett fordítását, így szólt: „Csupán a’ sok kegyed ellen van kifogásunk. Ez a’ kegyed valóban kegyetlen szó. Nem veszik-e észre íróink, hogy szintúgy czím, mint nagyságod, méltóságod, ’s németül Euer Gnaden? ’s evvel akarják-e a’ társalkodást egyenlőségi lábra állítani ? A’ kegyed megmaradhat, midőn valakit czimezni akarunk, de egyenlő conversatióban az ön hasonlithatlanúl jobb.“ Kimoss úr utolsó szó-füzérében ekkép’: ,,A’némellyek által Sie gyanánt használtatni szokott ön szócska nem bizodalmas, nem szabad szellemű körökbe való, mert a’ hidegségnek ’s rang-külömbségnek bélyegét hordja magán. Ott azonban, hol ezt kitüntetni szükséges, sokkal helyesebben alkalmaztatik mint a kegyed szócska, melly nyersebb hangon bizonyos gyengédséget, vonzódást, ’s jószívűséget gyanittat.“ Végre Hideg úr, (ha nem vétem el) a’ tavalyi társalkodóban, vagy hasznos mulatságokban a’ kegyed szót azon megjegyzés által akarta nevetségessé tenni, mi szerint beszéd közben a’kegyed kegyetlennek is juthatna. Szkeptikusz létemre ezen okadásokra merészlek tenni némi észrevételeket, azt vélem t. i.: Nem olly egészen bizonyos, hogy kegyed czímzet minálunk magyaroknál, ’s egyértelmű a’ német Euer Gnadennel, mert Gnade kegyelem, azaz talán a’kegy’eleme, fons, ul Betű szerint, a’ mint beküldetett. Szerk. elementum favorum. Innen jó a’kellem,’s a’ kellemek azaz : grátziák is. Senki se mondja: „Ő Felsége az olasz carbonariknak, megkegyezett, avagy adná Isten, N.nek kegyezne ;“ hanem a’magyar igy mondja: „megkegyelmezett, kegyelmezne“ holott a’ német így szólt: „Sie erhielten Gnade.“ Csak úgy kellene talán némely szóllásunknak nyelvünk’ gazdagúlása, és szépítése végett külföldi értéket, becset, bélyeget adni, hahogy erőszak nem létetik szavaink’ rég’ honosodott értelmén. hogy azt teszi, mit a’ franczia gracenak nevez olykor erkölcsi, máskor testi értelemben, ’s egyedül theologyiaiban és jogiban kegyelem ő nála a’ grace szó. Néha személyileg is veszi a’ többesben, és ekkor a’ három kellemeket, grátziákat érti. Ismeretes a’ szójáték Grácz városáról a’ Múr’ folyóvize’ partjain Stíriában „C’est la ville des graces sur les rives de l’amour.“ A’ kegy szó talán legközelebb jár értelmére nézve a’ német’ ezen szavához Wohlwollen: jóvolt, (mi más mint jó akarat, guter Wille) mert a’ francziáknál a’ szó bonté, Güte, jóságot, valamint bonhomie, Gutherzigkeit, jámborságot, a’ charmes, Liebreit, kellemet is, azattrait, Anmuth, bájt; appas pedig, Reiz, kecset is tészen. A’ gazdag nyelvű német, némellyekben szegényebb nálunknál p. o. „Was haben Sie gestern gemacht? kegyed vagy ön mit csinált tennap? Ich war bey meinen guten Freunden. Sie haben zur Unterhaltung manche geschmaklose Ausdrikke geschmiedet.“ Jó barátimnál valók; ők mulatság kedvűért némelly szeletlen kitételeket koholtak.“ A’ Sie e’ csere-beszédben egyszer a’ kegyed vagy ön, azután pedig az ők értelmet foglalja magában. Vörösmarty tiszteletesebb beszélgetésre, Kunoss úr pedig barátságosakra óhajtaná szorítni a’ kegyed szót, de szabad legyen megjegyeznem, miként a’ műveit társalkodásban , és beszélgetésben, nem a’ czimzet, nem a’ meg- ’s felszóllítás, hanem a’ gondolatok’, és érzelmek’ előadása’ módja ’s fordulattai szokták megadni annak javát. Czimzet többnyire csak a’ beszéd’, valamint irmány’ elejére ’s végére, ’s levélben borítékjára is való. A’ régi görögöknél és rómaiaknál még oda se tartozott egészen. A’ franczia, kitől e’ részben tanulhatni, legmiveltebb társalkodásban a’ legnagyobb Hertzeget is csak egyszer kétszer herczegezi, vagy magolgatja, azon túl beszéd közben úgy szolikja őt e’ szócskával Vous azaz Ti, mint akármi más szegény legényt, és így a’ mi kegyedünk sokkal szivletesebb, ’s kevésbé nevetséges kitétel is, a’francziák’s angolok Vous, You név mássainál, mikkel egyes személyhez a’ többes’ második személyében szóljanak, némelly könyv-birálgatóink’ példájára, kik fejedelmeket is vágyván utánozni, vagy nem akarván egyedül magok’ nevében , hanem másokéban is minden meghatalmazás nélkül szóllani, szintúgy a’ többes’ és természetesen már nem második, hanem első személyében beszélnek önmagokról, csak hogy a’ társalkodók ebben udvariabbak a’ könyv-mustrálgatóknál, mert mást vesznek többe, nem pedig önmagokat. Nyelvünkben a’ „maga“ sajátul ezt jelenti: solus, selbst. O ille, en ipse, Önség tehát, vagy enség, vagy önzés, vagy magamosság, azt teszi Selbstsucht, és ez, ha szabad barbár rómaisággal beszélni, ipseismust, egoismust, solismust tészen. — Mellőzzük ezekért mindenha mindenütt megszóllítás gyanánt az önt, és ne hozzunk oly szót mindennapi közforgásba, melly az ideák’ rokonságánál fogva az önzést és önkényt könnyen juttatja eszünkbe, és sűrűen vele való élés által a’ társalkodásban , ama’ felebarátlan indulat’ érzete’ szükséges utálatosságát, mind a’ megszóllitóban, mind a’ megszóllitottban tompítja inkább hogy sem gerjessze, ’s igy szivetetlensége miatt is már a’ jó ízléssel meg nem fér. Fáj, és az érzelem, gondolat’ és szóllás’ társas birodalmában kevéssé jártas filozofosz az*), ki ezek köztt a’ viszonyokat nem látja, nem érzi. *) Kérem kritikuszainkat ne támadjanak meg, mert filozofoszt írok philosophus helyett; a’ görög vagy diák ph. f-nek hangzik a’ magyar Ausztria. Bécs, octob. 18-A’ Felséges Udvar e’ hónap’ 27dikén fog téli lakásra az itteni császári várba költözni. Ő Felsége az özvegy Császárné, és Sophia Főherczegné Fenséges családjával együtt nehány nappal korábban meg fognak Bajorországból érkezni. Amaz már nagybritannia. October’ ikén a’királyné, anyja’ kíséretében, a brightoni kastélyba ment. Ő felségét ’s kíséretét három négylovas kocsi vitte. Windsort reggel hagyák el. A’ királyné útközben mindenütt örömjelentésekkel fogadtatott; mindenütt diadalívek voltak felállítva, ’s az út’ hoszában a’ házak felséges virulmányban ragyogtak. A’ „Globe“ azon megjegyzést teszi, hogy a’ vasútkórság Angliában tetemesen csökkent. Másfél évvel ezelőtt még minden efféle, bármi kicsapongó terv aláírókat ’s parlamenti jóváhagyást kapott; de most már a’ kijózanult részvényesek vonakodnak további fizetéseket tenni , ’s inkább elvesztik, a’ mit már űzettek , mint hogy még többet koczkáztassanak. Magok a’ london - birminghami vasutrészvények, mellyek eleinte olly igen kapósak valának, most igen olcsón árultatnak, ámbár a’ személyjárás ezen a’ pályán sokkal nagyobb mint akármelly más pályán. A’ vasutak’ építése és jó karban tartása Angliában olly roppant pénzbe kerül, hogy némi nyereséget csak ott lehet várni belőlük, hol népes és műiparos helyeken vezetnek keresztül. Az angol lapokban folyvást a’ legszomorítóbb tudósítások foglaltatnak a’ Spanyolországból visszatért angolok’ állapotjáról. E’ szerencsétlenek ehhel halnak el azon hidasokon, mellyekre fölvétettek. A’ spanyol követ előterjesztéseik közül egyet sem hallgat meg, a’biztosság pedig, mellynek követeléseiket sikeresítnie kelle vala, feloszlott.