Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1838-10-22 / 85. szám
liába is tetemes mennyiséget szállít. Mennyiben „lehetne“ e’ czélt ugyanazon eszközökkel Francziaországban is elérni, ez más kérdés, mert ezen országban most csaknem minden vállalat, mellynek czélja nem agrotage, dugába dől. — Spanyolországot illetőleg azt beszélték Párisban, hogy Anglia, Haylord által, értekezésekbe bocsátkozott donarlossal. __ Némelly párisi lapok Thiers urnák ismert ministerumba lépését is emlegetik, de ezt mások lehetetlennek tartják s Thiers urnák keserűen hányják szemére, hogy nevét a lyoni mészárlásokhoz kötötte, hogy egy Dantont csodáló republicanusból túlzó aristocrata lett ’s ministerelnök korában még saját munkáját is (az 1789ben kezdődött franczia revolutio’ történeteit) eltiltotta. Továbbá, hogy ő csak önhasznát lesi és igy a’ pénzhatalom’ mostani nagy befolyásánál olly fontos közhivatalt, miilyen a’ ministerség, nem viselhet, mert egy a’ pénzhatalom’ befolyása alatt munkáló minister igenis hajlandó, néhány pénztőzsér’ érdekét tartani leginkább szem előtt, ’s elhanyagolja az ország’ köz javára czélzó törvényjavaslatokat, miilyenek volnának: a’ hiányos fenyítő-törvények’ átnézése, takarékpénztárak’ felállítása, a’ földművelés , tudomány’, művészet’, kereskedés’, hitel’ előmozdítása és más illy czélúak. Szintolly kevéssé pártolná egy a’ pénzcsarnoki hatalomnak hódoló minister egy nagyszerű franczia nemzeti bank’ felállítását, mellyért t. i. az egész nemzet, az összes statusvagyon, kezeskednék, melly minden nagyobb, belföldi vállalatot vezérlene ’s mellynek nyereségei és jövedelmei csakhamar óriásiak lennének; — mert ez az óriási nyereség akkor a’ nemzeten oszlanék szét, mig most csak egyes bankirok’ zsákmánya. E* ** Ausztria« Velencze, sept. 29. A’ Sz.-Márk-templom’ kincstárában tartandó lombard-velenczei két •koronaékesség,országalma és kormánypaloza, f. h. 26-án ide megérkezett, ’s fényes kiséret mellett vitetett két városi tisztviselő által vánkoson a’ Mark-templomba, hol azokat a’ bibornok-pariarcha átvevén, az oltárra helyezte. Ő eminentiája alkalmas beszédet tartott az összegyűlt néphez, ’s azután a’ koronaékességek a’ nevezett kincstárba tétettek. Tizennégy század óta most ért először a’ vizi város hasonló ünnepélyt. Császár és Császárné Ő Felségük a’ Főherczegek’ kíséretében f. helyén délelőtt Muranoba indultak; ezen hely hires az évkönyvekben kereskedése, üveg- é s tükörgyárai által. Egész Murano’ minden házai ezen ünnepélyes alkalomra pompásan fel valának díszítve; a’ legmeglepőbb látvány volt az egészen, különféle színű üvegekből gót formára készült diadalív, melly a’ vízből felemelkedve ’s a’ naptól világítva bűvös hatású volt. Felségük itt minden gyárokat megszemléltek ’s mindenikben hoszabb ideig mulattak. Ő cs. ’s ap. k. Felsége és Nagybritannia’ királynéja közt f. é.-jul. 3kán uj kereskedési ’s hajózási szerződés köttetett, miről a’megerősítési oklevelek sept. 14én cseréltettek ki Mailandban. — Meghatalmazottak voltak: Metternich- Winneburg Kelemen Venczel Lothár herczeg, és sir Lamb Frederik James, ő brit felsége’ rendkívüli ’s teljeshatalmú nagykövete O cs’s ap. k. Felségénél. — A’ főbb pontok ezek : az O cs. ’s ap. k. Felsége’ statusai ’s birtokainak minden föld-, közmunka- ’s műipar termékei, azokkal együtt, mellyek éjszakán az Elbe, vagy keleten a’ Duna folyamokon kivitethetnek, ’s mellyeket az egyesült királyság’ kikötőibe ’s ő brit felsége’ birtokaiba bevinni szabad, — valamint az egyesült királyságnak ’s ő brit felsége’ birtokainak minden föld-, közmunka- ’s műipar-termékei, melylyeket ő Felsége az ausztriai Császár’ kikötőibe behozni szabad — minden tekintetben kölcsönösen ugyanazon kiváltságokat és szabadságokat élvezendik, ’s a magas szerződő felek mind egyikének mind másikának hajóin egyenlőkép fognak be- és kivitethetni. — bj O brit felsége a’ jelen szerződés által Ausztria’ kereskedését ’s hajózását mindazon hasznokban részesülni engedi, mellyek a’ brit kereskedésnek és hajózásnak szabályozására 1833iki aug. 28án hozott két parlamentvégzésből erednek; ugyszinte minden egyéb előjogokban, a’kereskedést’s hajózást illetőleg, mellyekkel a hasonló kedvezéseket legnagyobb mértékben élvező nemzetek már jelenleg birnak, vagy mellyek ugyanazoknak bevett törvények, titkos tanácsparancsok vagy szerződések által jövendőben még adathatnának. —ej Semmiképen nem adand egyik vagy másik status, sem azok’ nevében vagy hatalma alatt cselekvő, bármelly társaság, testület vagy akármelly ügyvivő, egyenes vagy nem egyenes elsőséget a’ kereskedésnél egyik vagy másik status’ és birtokai’ föld-, közmunka- és műipar-termékeinek, midőn ezek a’ másik status’ kikötőibe vitetnek, azon hajó’ nemzetiségének, mellyen e termékek’ bevitele történt volna, tekinteténél fogva, határozott akaratja és szándéka lévén a’ két magas szerződő félnek , hogy illy tekintetben semmi módon ne legyen különbségnek helye. — dj Azon kereskedési közlekedésre nézve, mellybe ausztriai hajók a’ Keletindiában fekvő angol birtokokkal bocsátkoznak, ő brit felsége megegyezik benne, hogy Ő cs. ’s ap. kir. Felsége’ alattvalóit mindazon kedvezések és kiváltságok illessék, mellyekkel szerződés’ vagy parlamentvégzés’ következtében a’ hasonló kedvezéseket legnagyobb mértékben élvező nemzet’ alattvalói vagy polgárai jelenleg birnak , vagy jövendőben bírhatnának , alárendelve mindazáltal azon törvényeknek, szabályoknak , rendeléseknek és megszorításoknak, mellyek minden egyéb idegen status’ hajói ’s alattvalóira nézve, melly hasonló kedvezéseket és kiváltságokat élvez az említett birtokokkal űzött kereskedésben, máris alkalmaztatnak, vagy jövendőben alkalmazhatóknak találtatnának. —ej Az ausztriai, nagybritanniai, porosz és orosz udvarok közt ISISdiki novemb vkén Párisban az Ö cs. ’s ap. k. Felsége’ országai s a’ ronnai szigetek egyesült statusai között létező kereskedési közlekedés iránt kötött egyezés’ VII. czikkelyének határozata ezután is erőben marad. —•fj A’ jelen szerződés 1845dik évi decemb. 31kéig maradand erőben, ’s még ezen határidőn túl is, tizenkét hónap’ lefolytéig, miután a’ magas szerződő felek’ egyike a’ másiknak tudtára fogta adni, hogy nincs szándéka azt tovább megtartani. Aagybrhalmia, Windsor, oct. 1. A’ királyné viruló egészségben és sokkal jobb színben van, mint egy idő előtt Londonban, mire az itteni egészséges levegő és szabályozottabb életmód legtöbbet tesznek. Az udvartartás itt igen egyszerű és csendes; órákig járhatni a’ kastély körül, ’s mégsem vehetni észre, hogy benne királyné lakik. Mindenütt falusi csend uralkodik, ’s magában Windsor városkában is csak vasárnap mutatkozik élénkség, melly napon sok látogató jő Londonból, édesgettetve azon gyorsaság és kényelmesség által, mellyekkel most ide juthatni. Tudnillik a’ Great- Western vasúton kevesebb mint egy óra alatt Londonból Lloudba (20.angol mérföld), ’s innen társaságkocsin 15 perez alatt Windsorba ér az ember. Az itteni kertek, ugyszinte a’ kastély előtti magas terrasse is, mellyről a’ legszebb kilátás van a’ vidékre, egész héten át nyitva állanak a’közönségnek; vasárnap pedig ugyanannak terrasse előtt fekvő, virágágyak-, szobrok- és szökőkutakkal ellátott kis kertekbe meg van engedve a’ bemenetel. Itt járkál az ifjú királyné délutánkint a’ Londonból és vidékéről ide tóduló minden rendű ’s rangú látogatók’ sokasága közt, kik ő felségét gyakran olly sűrűen környezik, hogy kénytelen velők beszélni. De távol légyen, hogy a’ királyné e’ miatt elégedetlen volna, sőt neki ezen együttlét tetszeni látszik, ’s mindenek iránt igen nagy nyájasságot mutat. Ő felsége többnyire egyszerűen van öltözve, ’s ámbár nem tulajdoníthatni neki nagy szépséget, de kellemes és nyájas arczulattal bir, mellyen ifjúság uralkodik, alakja szép ’s modorjai kedvesek. Oct.okai délután a’ királyné Windsorban titkos tanácsot tartott, mellyben a’ parlament pro forma további hat hétre halasztatott el. Az uj helyhatósági szerkezet Angliában, mint tudva van, csak azon városokban lépett azonnal előbe, mellyek már előbb bírtak községi testülettel; hol ez hiányzék, ott ama’ szerkezet csak akkor vala létesítendő, ha azért a' lakosok’ többsége folyamodni fogott. E’ városokhoz tartozik Manchester is, ’s igy ezen fontos gyárváros még csak mostkapott először, az onnan számosan beadott kérelmek’ következtében , mellyeket a’ toryk soká és hevesen ellenzettek, de mellyek végre mégis keresztül mentek, titkostanácsi végzés’ utján rendes városi szerkezetet. A’ Morning Chronicle legközelebbi számai’ egyikében egy czikkelyt foglal a’ gabonatörvényekről, mellyet ha a’ ministerium’ nézetei’ kifejezésének szabad tartani, úgy kevés vigasztalása lehet azoknak, kik e’ törvények’ módosítását vagy talán egész megszüntetését is, várták a’ legközelebbi parlamentben. ,,A’ földbirtokosok’ érdeke — mond az említett lap — túlnyomólag van képviselve a’törvényhozásban. De a’ földbirtokosok közönségesen azt hiszik, hogy a’ gabonakereskedés’ szabadon eresztése nekik kárukra van, mivel a’ haszonbért alább fogná szállítani. A’ felsőháznak csaknem minden tagja ’s az alsónak nagy többsége ennél fogva ellene van a’ szabad gabonakereskedésnek. A’ ministerek általában e’ kérdésben épen olly kevéssé részrehajlatlanok, mint egyéb tagjai az osztálynak, mellyhez tartoznak, t. i. a’ földbirtokos aristocratiának; de ha mindjárt azok volnának is, mégis haszontalan lenne olly rendszabályt javaslatba hozniok, mellyet a’ törvényhozóság nagy többséggel félrevetendne. Ha nem volna is kezünkben Melbourne lordnak e’ kérdés iránti világos nyilatkozása, mégis meg lehetnénk győződve, hogy csak akkor lehetne kilátás a’ gabonatörvény’ eltörlesztésére, ha a’ közvélemény ez ellen eléggé határozottan nyilatkoznék, a’ törvényhozóság’ ellenszegültének meggyőzésére. Úgy kell vennünk a’ dolgokat, mint vannak. Annyi bizonyos, hogy a’ földbirtokosok urai az országnak, legyen ez bár hasznos vagy nem. Még ha magunk akarnék is, le nem mondhatunk ezen urainkról; de bírunk egy segédszerrel, melly hasonló körülményekben mindig alkalmazható, t. i. urainknak az életet olly keserűvé tenni, hogy okosságból kelljen, azt oda engedniük, mit a’ jogosságnak megtagadnak.“ Néhány nap óta a’ Moorgate-Street utczában Londonban egy új világításmódot láthatni, melly az eddig ismert világításrendszerben teljes változást okozhat. A’ világ nem egyéb mint gas, ’s atmosphaerai levegővel készül. Epen olly egyszerű mint elmés lámpa légfolyamat bocsát be, ’s ezt szállékony olajokkal egyezteti, mellyeket eddig használni nem tudtak. Azonkívül hogy az athmosphaerai gas fénylőbb mint a’ szén, szétpattanásokat sem okoz. Minden műhelyben, minden házban, minden szobában elfér e’ készítmény és saját gasa lehet. E’ találmánynál sem gasmérő, sem különös készítő hely, sem földalatti csövek, szóval a’ széngaskészületek’ költséges szerkezete, nem szükségesek. Ámbár a’világosság kétszerte olly nagy, mégis 50 pcentnyi költséget kímélhetni meg. Macclesfieldben — melly szinte gyárhely — Chester grófságban, e’ napokban szinte radicalgyülekezet tartatott, mellyben a’ szegényi törvény elleni izgató Stephens pap következően szólott: „Macelesfieldi férjfiak, kérdezlek titeket: Boldog e Anglia, békességben van e? Nincs. ’S miért? Mert a’ munkások nem lehetnek elégültek. Joguk van jobbítást kivánniok. A’ nemzet nem pártczél, hanem anyagi érdek miatt mozog: nem politicáról, hanem kenyérről, czipőkról, harisnyákról van itt szó. Adjanak a’ népnek eledelt, ’s meg lesz elégedve, illyen izgatás tehát általán véve erkölcsi. (Tetszés.) Egy erényes nemzet nem lehet szolgaságban. Azon férj fi, ki valóban maga ura, hamar széttöri a’ lánczot ’s a’ törött darabokat az elnyomóra dobja, ki elég vakmerő volt őt fogva tartani. Az ember, ki szenvedélyeinek ura, Isten’ szavait megvalósítja a’ teremtés után, hogy minden jó volt. A’ nép látá, hogy ném minden volt jó, azért emelkedett fel tömegestül. A’statusemberek elnyomtak bennünket, a’ papok uralkodni akartak felettünk, az egyházi személyek, a’ tanács, a’választási szószékek (hustings), a’ sajtó összeesküdtek, hogy igába verjenek. Mi szavunkat felemelünk panaszkodandók, ’s panaszunk , előbb gyenge bár, nem sokára viszhangra kapott ’s most menydörgéskint harsog. Elnyomóink közül én vádolom előttetek,, en, Jézus Krisztus üdvözítőnk’szolgája, vádolom előttetek a’ norwichi püspököt (Stanley E., whig) mint egy hirtelen főpapot, mint Belial’ fiát, a’ pokol’ szülöttét; mert a’ parlamentben a’ kereszténység’minden törvényeinek ellenmondó adát gyámolíta, a’ szegényi törvényt. Az apostolok’ utódja megszentesíté elvakultságában a’ törvényt, melly várbörtönöket (Bastille) rendel a’ macelesfieldi szegények’ számára. Igenis, én hangosan kiáltok: Le a vártömlöczökkel! Ez, barátim, legyen jelszavunk! Minden munkás megérdemli bérét, de ezen bért ne legyen kénytelen szolgasággal megvásárolni. A’ föld’ gyermekének joga van, a’ földön élni. Az úr mondá: A’ föld’ gyümölcsei mindenek’ számára teremtvék. Jól megjegyezzétek, ezen beszéd nem lázasztó; az egyház’ szolgája nem ezt mondja nektek: Le az egyházzal! Le a’ püspökökkel! Nem mondom: Változtassátok meg a’ lordok’ házát! Egyedül ezt mondom: A’ munkás megérdemli bérét. Minthogy jelenleg nincs meg bére, ki kell azt vívni, ’s én teljes erőmből gyámolítandom a’ köz választási jogot, mint eszközt e’czél’ elérésére. Átlátják, hiszem, követeléseink’ teljes igazságát. A’seregek nem hagyják el kaszárnyáikat, demonstratióinknak nem szegülnek ellen; mert tudják, hogy azon ferfi, ki jogait követeli, nem lázasztó. Az angol hadsereg kilencz tizede mi részünkön van; én tudom, mert ismerem a’ seregeket. Beszédeinket gyönyörrel olvassák, gyülekezeteink’ tudósításai érdeklik őket. De ez mit sem vesz el a’ mindenkit illető jogból, t. i. védelmére fegyvert tartani házában. Emberi méltóságunkat nem kellene értenünk, ha fegyvert nem tartanánk, hogy szükség’ esetében házunkat és családunkat védhessük. De ezen fegyvereket csak akkor szabad használnunk, ha a’ rendőrség fenyegetőznék, akkor erőszakot erőszakkal kell visszatolni; ’s én nem kételkedem, mi lenne az eredmény, ha a’ macelesfieldi férfiaknak harczolniok kellene a’ durva erőszak ellen. (Egy százat: „Mindnyájan készen vagyunk.“) Ezen bizonyítást szeretem hallani. Birminghamban, Uscastleben, Manchesterben, mindenütt hasonló tüzet tapasztaltunk’s ha néhány gyülekezetben nem sok tag volt, ez onnan ered, hogy sokan a’ cselekvés’ napját várják be. A’ kormánynak tudnia kell, tudnia kell őszinte nyilatkozásainkból, hogy minden házban fegyverek lógnak— nem porosak és elnyűttek, hanem jó karban állók és fényesek, hogy tűzök által minden megtámadás visszaverethessék.“ Zajgó tetszés követte leléptekor az eszelős lázadási apostolt- A’ közel Stockportban szinte tartatott illyes gyülekezet, mellyen mintegy 11,000—15,000 fő volt jelen. Oct. 1-jén, Izland’ lordhelytartója Normanby marquis (előbb Mulgrave gróf) az újon kinevezett dublini lordmajort Hoyle aldermant ’s a’ grófság’ fősheriffjeit, Grant és Taylor urakat, esketé meg. A’ lordhelytartó őket a’ királyi palotában fogadá, a’ trón előtt állva. Jobbján Morpeth lord , első titoknak Izland’ részéről, az országpallossal állott; balján Burton bíró. Shair F. a’ dublini recorder, conservativ parlamenttag, a’ lordhelytartóhoz beszédet tarta, mellyben a’ dublini községtestületnek 600 éves korát, hűségét ’s érdemeit dicséré. Egyszersmind azon reménységet fejezé ki, hogy a’ testületeknek most, midőn a’ nép ugyanazon jogokkal bir mint a' legfőbb rendek, nem múlt idejük. Nem félhetni, hogy azokat a’ kevés gazdagok nyomják el. Ha elnyomás fenyeget, az a’ néptől jövend. — A’ lordhelytartó erre megjegyzé, hogy az utóbbi nézetet alaptalannak tartja; ő azt hiszi, hogy napjainkban kevés olly tudatlan ‘s értelmetlen van, ki ne tudná, hogy minden vegyes községek’ való érdekei viszonyos utalmon alapulnak, s hogy ezen érdekek leginkább a’ béke’ és rend fentartása ’s a’ társaságban fenálló törvényes fokozatok’ elismerése által tartathatnak fen. Este a’ fordmayor barátit ’s a’ községi testületet bevett szokás szerint a’ Mansion House’ királyi teremében megvendéglé.. A’ vendégek’ nagyobb része ez orániai egyesülethez tartozott. Hogy O'Connell az este tartott beszédekben jól megczibáltatott, már csak Westmeath marquis’ jelenvoltából is kitetszik, ki vele nemrég olly heves vitát küzdött ki. Sept. 30dikán húszezer személy gyűlt össze egy hegyen Galway grófságban (Izlandban) hogy mértéken túli beszédeket halljon a’ tizedrendszer ellen buzgani. Egy lelkész O'Connell" számára hálaszavazatot ajánlott; az ajánlat azonban köz akarattal félre vettetett. Melbourne lordnak ’s társainak szóba hozatala köz köhentésekre , kiabálásokra ’s gúnyolódásokra adó alkalmat. Egy békebiró lobogót vitt, illy felírással: „Mi nyolcz millión vagyunk.“ A’ szónokok’ egyike így szólt: „Le kell ráznunk Anglia’ igáját ’s az uniót, habár fegyver* erejével is, megtörnünk.“*— Ellenben O’Connell’ ’s a’ mérsékeltek’ értelmében, egy más gyülekezet tartalék ugyanezen nap Templemoreban, melly-