Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1838-10-22 / 85. szám

liába is tetemes mennyiséget szállít. Mennyiben „lehetne“ e’ czélt ugyanazon eszközökkel Francziaországban is elérni, ez más kérdés, mert ezen országban most csaknem minden vállalat, mellynek czélja nem agrotage, dugába dől. — Spa­nyolországot illetőleg azt beszélték Párisban, hogy Anglia, Hay­lord által, értekezésekbe bocsátkozott don­­­arlossal. __ Némelly párisi lapok Thiers urnák ismert ministerumba lépését is emlegetik, de ezt mások lehetetlennek tartják s Thiers urnák keserűen hányják szemére, hogy nevét a lyoni mészárlásokhoz kötötte, hogy egy Dantont csodáló repub­­licanusból túlzó aristocrata lett ’s ministerelnök korában még saját munkáját is (az 1789ben kezdődött franczia revolutio’ történeteit) eltiltotta. Továbbá, hogy ő csak önhasznát lesi és igy a’ pénzhatalom’ mostani nagy befolyásánál olly fon­tos közhivatalt, miilyen a’ ministerség, nem viselhet, mert eg­y a’ pénzhatalom’ befolyása alatt munkáló minister igenis hajlandó, néhány pénztőzsér’ érdekét tartani leginkább szem előtt, ’s elhanyagolja az ország’ köz javára czélzó törvény­­javaslatokat, miilyenek volnának: a’ hiányos fenyítő-törvé­nyek’ átnézése, takarékpénztárak’ felállítása, a’ földművelés , tudomány’, művészet’, kereskedés’, hitel’ előmozdítása és más illy czélúak. Szintolly kevéssé pártolná egy a’ pénzcsarnoki hatalomnak hódoló minister egy nagyszerű franczia nem­zeti bank’ felállítását, mellyért t. i. az egész nemzet, az összes statusvagyon, kezeskednék, melly minden nagyobb, belföldi vállalatot vezérlene ’s mellynek nyereségei és jöve­delmei csakhamar óriásiak lennének; — mert ez az óriási nyereség akkor a’ nemzeten oszlanék szét, mig most csak egyes bankirok’ zsákmánya. E* ** Ausztria« Velencze, sept. 29. A’ Sz.-Márk-templom’ kincstá­rában tartandó lombard-velenczei két •­koronaékesség,­or­szágalma és kormánypaloza, f. h. 26-án ide megérkezett, ’s fényes kiséret mellett vitetett két városi tisztviselő által vánkoson a’ Mark-templomba, hol azokat a’ bibornok-pa­­­riarcha átvevén, az oltárra helyezte. Ő eminentiája­ al­kalmas beszédet tartott az összegyűlt néphez, ’s azután a’ koronaékességek a’ nevezett kincstárba tétettek. Tizennégy század óta most ért először a’ vizi város hasonló ünnepélyt. Császár és Császárné Ő Felségük a’ Főherczegek’ kíséretében f. he­lyén délelőtt Muranoba indultak; ezen hely hires az évkönyvekben kereskedése, üveg- é s tükörgyárai által. Egész Murano’ minden házai ezen ünnepélyes alkalomra pompásan fel valának díszítve; a’ legmeglepőbb látvány volt az egészen, különféle színű üvegekből gót formára készült diadalív, melly a’ vízből felemelkedve ’s a’ naptól világítva bűvös hatású volt.­­ Felségük itt minden gyárokat meg­szemléltek ’s mindenikben hoszabb ideig mulattak. Ő cs. ’s ap. k. Felsége és Nagybritannia’ király­néja közt f. é.-jul. 3kán uj kereskedési ’s hajózási szerző­dés köttetett, miről a’megerősítési oklevelek sept. 14én cse­réltettek ki Mailandban. — Meghatalmazottak voltak: Met­ternich- Winneburg Kelemen Venczel Loth­ár herczeg, és sir Lamb Frederik James, ő brit felsége’ rendkívüli ’s teljes­hatalmú nagykövete O cs’s ap. k. Felségénél. — A’ főbb pontok ezek : az O cs. ’s ap. k. Felsége’ statusai­ ’s bir­tokainak minden föld-, közmunka- ’s műi­par­ termékei, azok­kal együtt, mellyek éjszakán az Elbe, vagy keleten a’ Du­na folyamokon kivitethetnek, ’s mellyeket az egyesült ki­rályság’ kikötőibe ’s ő brit felsége’ birtokaiba bevinni szabad, — valamint az egyesült királyságnak ’s ő brit felsége’ bir­tokainak minden föld-, közmunka- ’s műipar-termékei, mely­­lyeket ő Felsége az ausztriai Császár’ kikötőibe behozni sza­bad — minden tekintetben kölcsönösen ugyanazon kiváltsá­gokat és szabadságokat élvezendik, ’s a magas szerződő fe­lek mind egyikének mind másikának hajóin egyenlőkép fog­nak be- és kivitethetni. — bj O brit felsége a’ jelen szer­ződés által Ausztria’ kereskedését ’s hajózását mindazon hasznokban részesülni engedi, mellyek a’ brit kereskedés­nek és hajózásnak szabályozására 1833iki aug. 28án ho­zott két parlamentvégzésből erednek; ugyszinte minden egyéb előjogokban, a’kereskedést’s hajózást illetőleg, mellyek­­kel a hasonló kedvezéseket legnagyobb mértékben élvező nemzetek már jelenleg birnak, vagy mellyek ugyanazok­nak bevett törvények, titkos tanácsparancsok vagy szerző­dések által jövendőben még adathatnának. —­ej Semmi­­képen nem adand egyik vagy másik status, sem azok’ ne­vében vagy hatalma alatt cselekvő, bármelly társaság, tes­tület vagy akármelly ügyvivő, egyenes vagy nem­ egyenes el­sőséget a’ kereskedésnél egyik vagy másik status’ és birto­kai’ föld-, közmunka- és műipar-termékeinek, midőn ezek a’ másik status’ kikötőibe vitetnek, azon hajó’ nemzetiségé­nek, mellyen e termékek’ bevitele történt volna, tekinteté­nél fogva, határozott akaratja és szándéka lévén a’ két ma­gas szerződő félnek , hogy illy tekintetben semmi módon ne legyen különbségnek helye. — dj Azon kereskedési köz­lekedésre nézve, mellybe ausztriai hajók a’ Keletindiában fekvő angol birtokokkal bocsátkoznak, ő brit felsége meg­egyezik benne, hogy Ő cs. ’s ap. kir. Felsége’ alattvalóit mindazon kedvezések és kiváltságok illessék, mellyekkel szerződés’ vagy parlamentvégzés’ következtében a’ hasonló kedvezéseket legnagyobb mértékben élvező nemzet’ alattva­lói vagy polgárai jelenleg birnak , vagy jövendőben bírhat­nának , alárendelve mindazáltal azon törvényeknek, sza­bályoknak , rendeléseknek és megszorításoknak, mellyek minden egyéb idegen status’ hajói­ ’s alattvalóira nézve, melly hasonló kedvezéseket és kiváltságokat élvez az emlí­tett birtokokkal űzött kereskedésben, máris alkalmaztatnak, vagy jövendőben alkalmazhatóknak találtatnának. —­ej Az ausztriai, nagybritanniai, porosz és orosz udvarok közt ISISdiki novemb­ vkén Párisban az Ö cs. ’s ap. k. Felsé­ge’ országai s a’ ronnai szigetek egyesült statusai között létező kereskedési közlekedés iránt kötött egyezés’ VII. czik­­kelyének határozata ezután is erőben marad. —•­fj A’ je­len szerződés 1845dik évi decemb. 31kéig maradand erőben, ’s még ezen határidőn túl is, tizenkét hónap’ lefolytéig, miután a’ magas szerződő felek’ egyike a’ másiknak tud­tára fogta adni, hogy nincs szándéka azt tovább megtartani. Aagybrh­almia, Windsor, oct. 1. A’ királyné viruló egészségben és sokkal jobb színben van, mint egy idő előtt Londonban, mire az itteni egészséges levegő és szabályozottabb élet­mód legtöbbet tesznek. Az udvartartás itt igen egyszerű és csendes; órákig járhatni a’ kastély körül, ’s mégsem ve­hetni észre, hogy benne királyné lakik. Mindenütt falusi csend uralkodik, ’s magában Windsor városkában is csak vasárnap mutatkozik élénkség, melly napon sok látogató jő Londonból, édesgettetve azon gyorsaság és kényelmes­ség által, mellyekkel most ide juthatni. Tudnillik a’ Great- Western vasúton kevesebb mint egy óra alatt London­ból Lloud­ba (20.angol mérföld), ’s innen társaságkocsin 15 perez alatt Windsorba ér az ember. Az itteni kertek, ugyszinte a’ kastély előtti magas terrasse is, mellyről a’ legszebb kilátás van a’ vidékre, egész héten át nyitva ál­lanak a’közönségnek; vasárnap pedig ugyanannak ter­­rasse előtt fekvő, virágágyak-, szobrok- és szökőkutakkal ellátott kis kertekbe meg van engedve a’ bemenetel. Itt járkál az ifjú királyné délutánkint a’ Londonból és vidéké­ről ide tóduló minden rendű ’s rangú látogatók’ sokasá­ga közt, kik ő felségét gyakran olly sűrűen környezik, hogy kénytelen velők beszélni. De távol légyen, hogy a’ királyné e’ miatt elégedetlen volna, sőt neki ezen együtt­­lét tetszeni látszik, ’s mindenek iránt igen nagy nyájassá­got mutat. Ő felsége többnyire egyszerűen van öltözve, ’s ámbár nem tulajdoníthatni neki nagy szépséget, de kelle­mes és nyájas arczulattal bir, mellyen ifjúság uralkodik, alakja szép ’s modorjai kedvesek. Oct.­okai délután a’ királyné Windsorban titkos taná­csot tartott, mellyben a’ parlament pro forma további hat hétre h­alasztatott el. Az uj helyhatósági szerkezet Angliában, mint tudva van, csak azon városokban lépett azonnal előbe, mellyek már előbb bírtak községi testülettel; hol ez hiányzék, ott ama’ szerkezet csak akkor vala létesítendő, ha azért a' la­kosok’ többsége folyamodni fogott. E’ városokhoz tartozik Manchester is, ’s igy ezen fontos gyárváros még csak most­­kapott először, az onnan számosan beadott kérelmek’ követ­keztében , mellyeket a’ toryk soká és hevesen ellenzettek, de mellyek végre mégis keresztül mentek, titkostanácsi vég­zés’ utján rendes városi szerkezetet. A’ Morning­ Chronicle legközelebbi számai’ egyikében egy czikkelyt foglal a’ gabonatörvényekről, mellyet ha a’ ministerium’ nézetei’ kifejezésének szabad tartani, úgy ke­vés vigasztalása lehet azoknak, kik e’ törvények’ módosí­tását vagy talán egész megszüntetését is, várták a’ legkö­zelebbi parlamentben. ,,A’ földbirtokosok’ érdeke — mond az említett lap — túlnyomólag van képviselve a’­törvény­­hozásban. De a’ földbirtokosok közönségesen azt hiszik, hogy a’ gabonakereskedés’ szabadon eresztése nekik ká­rukra van, mivel a’ haszonbért alább fogná szállítani. A’ felsőháznak csaknem minden tagja ’s az alsónak nagy több­sége ennél fogva ellene van a’ szabad gabonakereskedés­nek. A’ ministerek általában e’ kérdésben épen olly kevés­sé részrehajlatlanok, mint egyéb tagjai az osztálynak, mellyhez tartoznak, t. i. a’ földbirtokos aristocratiának; de ha mindjárt azok volnának is, mégis haszontalan lenne olly rendszabályt javaslatba hozniok, mellyet a’ törvényho­­zóság nagy többséggel félrevetendne. Ha nem volna is ke­zünkben Melbourne lordnak e’ kérdés iránti világos nyilat­kozása, mégis meg lehetnénk győződve, hogy csak akkor lehetne kilátás a’ gabonatörvény’ eltörlesztésére, ha a’ köz­vélemény ez ellen eléggé határozottan nyilatkoznék, a’ tör­­vényhozóság’ ellenszegültének meggyőzésére. Úgy kell vennünk a’ dolgokat, mint vannak. Annyi bizonyos, hogy a’ földbirtokosok urai az országnak, legyen ez bár hasznos vagy nem. Még ha magunk akarnék is, le nem mondha­tunk ezen urainkról; de bírunk egy segédszerrel, melly hasonló körülményekben mindig alkalmazható, t. i. uraink­nak az életet olly keserűvé tenni, hogy okosságból kelljen, azt oda engedniük, mit a’ jogosságnak megtagadnak.“ Néhány nap óta a’ Moorgate-Street utczában London­ban egy új világításmódot láthatni, melly az eddig ismert világításrendszerben teljes változást okozhat. A’ világ nem egyéb mint gas, ’s atmosphaerai l­e­v­e­g­ő­v­e­l ké­s­z­ül. Epen olly egyszerű mint elmés lámpa légfolyamat bocsát be, ’s ezt szállékony olajokkal egyezteti, mellyeket eddig használni nem tudtak. Azonkívül hogy az athmosphaerai gas fénylőbb mint a’ szén, szétpattanásokat sem okoz. Min­den műhelyben, minden házban, minden szobában elfér e’ készítmény és saját gasa lehet. E’ találmánynál sem gasmérő, sem különös készítő hely, sem földalatti csö­vek, szóval a’ széngaskészületek’ költséges szerkezete, nem szükségesek. Ámbár a’világosság kétszerte olly nagy, mégis 50 pcentnyi költséget kímélhetni meg. Macclesfieldben — melly szinte gyárhely — Chester grófságban, e’ napokban szinte radicalgyülekezet tartatott, mellyben a’ szegényi törvény elleni izgató Stephens pap kö­vetkezően szólott: „Macelesfieldi férjfiak, kérdezlek tite­ket: Boldog e Anglia, békességben van e? Nincs. ’S miért? Mert a’ munkások nem lehetnek elégültek. Joguk van job­bítást kivánniok. A’ nemzet nem pártczél, hanem anyagi érdek miatt mozog: nem politicáról, hanem kenyérről, czi­­pőkról, harisnyákról van itt szó. Adjanak a’ népnek ele­­delt, ’s meg lesz elégedve, illyen izgatás tehát általán vé­ve erkölcsi. (Tetszés.) Egy erényes nemzet nem lehet szol­gaságban. Azon férj fi, ki valóban maga ura, hamar szét­töri a’ lánczot ’s a’ törött darabokat az elnyomóra dobja, ki elég vakmerő volt őt fogva tartani. Az ember, ki szen­vedélyeinek ura, Isten’ szavait megvalósítja a’ teremtés u­­tán, hogy minden jó volt. A’ nép látá, hogy ném­ minden volt jó, azért emelkedett fel tömegestül. A’statusemberek elnyomtak bennünket, a’ papok uralkodni akartak felet­tünk, az egyházi személyek, a’ tanács, a’választási szó­székek (hustings), a’ sajtó összeesküdtek, hogy igába ver­jenek. Mi szavunkat felemelünk panaszkodandók, ’s pa­naszunk , előbb gyenge bár, nem sokára viszhangra kapott ’s most menydörgéskint harsog. Elnyomóink közül én vá­dolom előttetek,, en, Jézus Krisztus üdvözítőnk’szolgája, vá­dolom előttetek a’ norwichi püspököt (Stanley E., whig) mint egy h­irtelen főpapot, mint Belial’ fiát, a’ pokol’ szülöttét; mert a’ parlamentben a’ kereszténység’minden törvényeinek ellenmondó ad­át gyámolíta, a’ szegényi­ törvényt. Az apos­tolok’ utódja megszentesíté elvakultságában a’ törvényt, melly várbörtönöket (Bastille) rendel a’ macelesfieldi sze­gények’ számára. Igenis, én hangosan kiáltok: Le a­ vár­­tömlöczökkel! Ez, barátim, legyen jelszavunk! Minden munkás megérdemli bérét, de ezen bért ne legyen kényte­len szolgasággal megvásárolni. A’ föld’ gyermekének joga van, a’ földön élni. Az úr mondá: A’ föld’ gyümölcsei min­denek’ számára teremtvék. Jól megjegyezzétek, ezen be­széd nem lázasztó; az egyház’ szolgája nem ezt mondja nek­tek: Le az egyházzal! Le a’ püspökökkel! Nem mondom: Változtassátok meg a’ lordok’ házát! Egyedül ezt mondom: A’ munkás megérdemli bérét. Minthogy jelenleg nincs meg bére, ki kell azt vívni, ’s én teljes erőmből gyámolítandom a’ köz választási jogot, mint eszközt e’czél’ elérésére. Át­látják, hiszem, követeléseink’ teljes igazságát. A’sere­gek nem hagyják el kaszárnyáikat, demonstratióinknak nem szegülnek ellen; mert tudják, hogy azon fe­r­fi, ki jo­gait követeli, nem lázasztó. Az angol hadsereg kilencz ti­zede mi részünkön van; én tudom, mert ismerem a’ sere­geket. Beszédeinket gyönyörrel olvassák, gyülekezeteink’ tudósításai érdeklik őket. De ez mit sem vesz el a’ minden­kit illető jogból, t. i. védelmére fegyvert tartani házában. Emberi méltóságunkat nem kellene értenünk, ha fegyvert nem tartanánk, hogy szükség’ esetében házunkat és csa­ládunkat védhessük. De ezen fegyvereket csak akkor sza­bad használnunk, ha a’ rendőrség fenyegetőznék, akkor erőszakot erőszakkal kell visszatolni; ’s én nem kételke­dem, mi lenne az eredmény, ha a’ macelesfieldi fér­fiaknak harczolniok kellene a’ durva erőszak ellen. (Egy százat: „Mindnyájan készen vagyunk.“) Ezen bizonyítást szeretem hallani. Birminghamban, Uscastleben, Manchesterben, mindenütt hasonló tüzet tapasztaltunk’s ha néhány gyüleke­zetben nem sok tag volt, ez onnan ered, hogy sokan a’ cselekvés’ napját várják be. A’ kormánynak tudnia kell, tudnia kell őszinte nyilatkozásainkból, hogy minden ház­ban fegyverek lógnak— nem porosak és elnyűttek, hanem jó karban állók és fényesek, hogy tűzök által minden meg­támadás visszaverethessék.“ Zajgó tetszés követte lelépte­­kor az eszelős lázadási apostolt- A’ közel Stockportban szinte tartatott illyes gyülekezet, mellyen mintegy 11,000—15,000 fő volt jelen. Oct. 1-jén, Izland’ lordhelytartója Normanby marquis (előbb Mulgrave gróf) az újon kinevezett dublini lordma­­jort Hoyle aldermant ’s a’ grófság’ fősheriffjeit, Grant és Taylor urakat, esketé meg. A’ lordhelytartó őket a’ ki­rályi palotában fogadá, a’ trón előtt állva. Jobbján Mor­peth lord , első titoknak Izland’ részéről, az országpallossal állott; balján Burton bíró. Shair F. a’ dublini recorder, conservativ parlamenttag, a’ lordhelytartóhoz beszédet tarta, mellyben a’ dublini községtestületnek 600 éves korát, hűségét ’s érdemeit dicséré. Egyszersmind azon reménységet fejezé ki, hogy a’ testületeknek most, midőn a’ nép ugyanazon jogokkal bir mint a' legfőbb rendek, nem múlt idejük. Nem félhetni, hogy azokat a’ kevés gazdagok nyomják el. Ha elnyomás fenyeget, az a’ néptől jövend. — A’ lordhely­tartó erre megjegyzé, hogy az utóbbi nézetet alaptalannak tartja; ő azt hiszi, hogy napjainkban kevés olly tudatlan ‘s értelmetlen van, ki ne tudná, hogy minden vegyes közsé­gek’ való érdekei viszonyos utalmon alapulnak, s hogy ezen érdekek leginkább a’ béke’ és rend­ fentartása ’s a’ tár­saságban fenálló törvényes fokozatok’ elismerése által tar­tathatnak fen. Este a’ fordmayor barátit ’s a’ községi testü­letet bevett szokás szerint a’ Mansion­ House’ királyi tere­mében megvendéglé.. A’ vendégek’ nagyobb része ez oráni­­ai egyesülethez tartozott. Hogy O'Connell az este tartott beszédekben jól megczibáltatott, már csak Westmeath mar­quis’ jelenvoltából is kitetszik, ki vele nemrég olly heves vitát küzdött ki. Sept. 30dikán húszezer személy gyűlt össze egy hegyen Galway grófságban (Izlandban) hogy mértéken túli beszé­deket halljon a’ tizedrendszer ellen buzgani. Egy lelkész O'Connell" számára hálaszavazatot ajánlott; az ajánlat azon­ban köz akarattal félre vettetett. Melbourne lordnak ’s társainak szóba hozatala köz köhentésekre , kiabálások­ra ’s gúnyolódásokra adó alkalmat. Egy békebiró lobogót vitt, illy felírással: „Mi nyolcz millión vagyunk.“ A’ szó­nokok’ egyike így szólt: „Le kell ráznunk Anglia’ igáját ’s az uniót, habár fegyver* erejével is, megtörnünk.“*— Ellenben O’Connell’ ’s a’ mérsékeltek’ értelmében, egy más gyülekezet tartalék ugyanezen nap Templem­oreban, melly-

Next