Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1838-11-22 / 94. szám

nie. A­ hasznok, m­ellyek ezen erőműből a vasútépítésre háramlandók, önkint szembetűnnek, ha meggondoljuk, milly nehéz, költséges sőt gyakran épen lehetlen hegyes vidékeken az angol erőműveknél rendszerint szabályul vett szelíd emel­kedéseket és hajlásokat alkalmazni. — Mihelyt legközelebb a’ pálya’ számára néhány szállítókocsi készen lesz, probat . fognak e’ gőzerőművel tétetni, tetemes terhű kocsikat csatol­ván hozzája, hogy igy annak egész ereje, mennyire a’ csak rövid és olcsószerűleg épített pályavonal engedi, kipuhatol­­tassék. Ő cs. kir. Fenségeik még némelly erőművi készüle­teket,* szállítókocsikat, mintákat és terveket szemléltek a’ legnagyobb részvéttel meg ’s legfőbb megelégedésüket a' leg­kevesebb szókkal fejezek ki. Most már a’ Bécsből Bruckon keresztül Pozsonyig, és a­ Bécsujvárostól Sopronyig veze­tendő pályavonalak is tervezne­k. A’ társaság’ oct. 1 sej­én tartott közgyűlésének következtében, annak alapszabályai, és a’ Bécstől Bécsujvárosig szándéklott vonalrai engedelem­­kérés a’ legfőbb hatóságoknak beadattak ’s megnyugvással lehet reményleni, hogy az előmunkálatok annak felépíté­sére is nem sokára el fognak kezdetni. Bécs, nov. 20. Igen szembeszökő, milly ellenséges indulattal támadják meg jelenleg franezia hírlapok az angol kereskedési szerződéseket. Mindezen czikkelyekben világo­san látni, milly kevéssé birnak franezia hírlapok a’ „jelen pillanat’ politicáján“ felülemelkedni, és meg nem foghatják, hogy más országok’cabinetjei inkább a’„jövendőt“ számít­ják ’s tartják szemük előtt, mint ennek Anglia’ legújabb, igen fontos szerződési több külső hatalmakkal legjelesb bi­zonysági. Ez oknál fogva az angol hírlapok most gyakrab­ban emlékeztetik a’ francziákat arra, hogy hiszen olly nem­zet, mellynek politicája csak a’jelen pillanattól határozta­­tik el, semmi üdvös intézvényeket sem tehet a’ jövendőre nézve, ’s hogy a’ „felsőbb politica“ épen nem a’ napi véle­ményekben ’s csevegésekben határozódik, hanem inkább ama’ „statusbölcseségben“, melly csak a’ történetek­ helyes fölfogásából, a’jelennek kellő méltánylásából ’s a’jövőnek okos kiszámításából származhatik. Az angol hírlapok ezen „napi politicát és törvényhozást“ a’ francziáknál, melly ne­kik már annyi bajt és ínséget okozott, leginkább a’ fran­ezia’ azon hajlandóságának tulajdonítják, miszerint ez a’ mindennapi életben is mindig csak a’ jelen pillanatot tartja fontosnak, ezt űzi csupán, ’s ezt igyekszik minden, ter­mészetelleni módon is fűszerezni, sózni, paprikázni; mie­kért már Rousseau ezt kiáltá nekik: „Retournons á la natu­re!“ (Térjünk a’ természethez vissza!) — Egyébiránt re­ményük , hogy a’ jövő franczia kamarák végre egy szaba­dabb és korszerűbb kereskedési rendszert fognak pártolni, miután az eddigi, elzáró ’s elszigetelő rendszer nem termett az országnak arany gyümölcsöket. Azonban a’ franezia ke­reskedésnek és igy a­ műiparnak is csökkenése nem csupán e’ hibás rendszernek tulajdonítható, hanem annak is, hogy sok franezia termesztő, gyámok és kereskedő a’ benne helyezett bizodalmát megcsalta; igy például több borkereskedő rész borokat szállított külföldi megbízóihoz ’s átvállalt köteleztetéseket szintolly oktalan mint bűnös önzés­ből nem teljsített, mi által sok háznak hitele megcsökkent ’s a’ külföldről megrendelések tetemesen megkevesbü­ltek, úgy annyira, hogy több olly kereskedési czikkely, melly eddig gyakran és számosan vitetett ki Francziaországból, pél­dául órák, bror­szmüvek ’stb., most már nem kerestetik a’ külföldiek által. E hátralépései a’ franezia kereskedésnek az országra nézve annyival érezhetőbb, mivel egyszersmind a’ műipar’ elenségére olly igen megkívántató fényűzése a’ va­­gyonos’ osztályoknak igen alászállott azon ingatagságnak ’s bizonytalanságnak miatta, mellyen az ország’ jövendője még mindig forog. E’ mellett ama’ nagy haladás, mellyet a’ műiparban nem csak Anglia, hanem Németország, Né­metalföld és Éjszakamerika tettek, valamint az előbbiektől igen czélszerűleg intézett ’s elfogadott vámrendszer és kötött kereskedési szerződések, szinte sokat ártottak a­ franezia kereskedésnek és műiparnak. De mindenek felett, úgy mond­ják , azon kellene igyekezni a’ franezia kereskedőségnek, hogy­ keblében egy tiszteletre méltó corporatiot, testületet, miilyen az angol kereskedőké, alkosson ’s e’ mellett, hiv és valódi ügyvitel által, a' csökkent bizodalmát ismét meg­nyerni igyekezzék, mint ezt a’ kereskedésministerium által már 1835 ben közzé tett „Extraits d’ avis divers“ (Különféle tanácslatok’ kivonata) javassá. Hanem ez mindaddig lehet­len lesz Francziaországban, mig ott a’ vagyonos­ kalmár elmulasztandja, fiát ügyes és hiteles kereskedővé nevelni, s e­­helyett inkább egy üres elegánst, egy kávéházi politi­­cust, egy pénzcsarnoki speculánst, szóval minden egyebet nevel, csak biztos és ügyes kereskedőt nem. — Nagy a’ feszültség és várakozás jelenleg, ki fog az egybeülendő kö­vetkamara’ elnökévé választatni, mert sokan ke­tlik, hogy Dupin úr meg fog maradhatni, mivel ő e legújabb időkben igen népszerűtlenné lett. Ellenségei azt mondják felőle, hogy ő a’ liberálist csak addig játszotta, mig semmi sem volt; de mióta valami, dölyfös és insolens lett ’s az alsóbb néposz­tályokra csak megvetéssel néz; továbbá, hogy igaz hazafi­­sággal soha sem birt, mit leginkább akkor bizonyított be, midőn Párisnak ostromállapotba helyezésére szavazott ’s a’ legszigorúbb bánásmódot javasló olly emberek iránt, kik bi­zonnyal kevésbbé valának lázasztók, mint a5 azelőtt volt; e’ mellett gyűlöl mindent, kinek többje van mint neki, ki több mint ő, ki­­többet tud mint Ő; szóval, hogy egy ember van csak, kit Dupin ur szeret, ’s ez — önmaga. — Mondják, hogy a’ párisi gróf’ keresztelése’ alkalmakor több uj udvari hivatal fog felállíttatni ’s névszerint Montalivet ur a’ király­né’ lovászmesterévé neveztetni. — Nevezetes, mennyire gyarapult Francziaországban ez utóbbi években az egyesüle­tek’ szelleme, t. i. az emberek meg kezdenek győződni a felől, hogy nagyszerű vállalatokat csak társulatok, testüle­tek hozhatnak létre, ’s hogy ezen testületi ügy a’ statusra nézve mind erkölcsi, mind közgazdasági tekintetben igen fontos, minthogy az mulhatlanúl szükséges az elemi okta­tásnak , műipari oskoláknak, úgy szinte a’ helyhatósági, bank-, takarékpénztári ’stb. ’stb. ügyeknek és kérdéseknek megoldására és előmozdítására. — 2?*** Brünn, nov. 11. Ma délután létetett egy probaut a’ „Moravia“ gőzkocsival Raigerntől egész a’ brünni pályaud­varig, melly kétszer ismételtetett. Ezen, 6200 bécsi és h­oszú tér, először 15, másodszor 13 és harmadszor 10 perez alatt futtatott be minden zavartatás nélkül, mire a’ pá­lyaudvar közelében számosan egy begyült közönség öröm­meglepetését nyilványítá. Mailand, nov. 4. Tegnap délután az orosz nagyher­­czeg koronaörökös üde megérkezett ’s a’ királyi villában leszállott, hol őt Radeczky gróf parancsnok ’s több főbb tisztek fogadók. Nem sokára Főherczeg Alkirályunk jött a’ nagyh­erczeget üdvözlendő, ki a’ látogatást az udvari lak­ban azonnal viszonozó. Alagybrh­almia. A’ Queb­ec-Gazelle jelenti, hogy Durham lord oct. 27- kén szándékozott Montrealt elhagyni és Washingtonba menni. A’ Montreal-Herald szerint a’ gróf’ elutazása már 20ra volt határozva. Durham grófné, Grey lord’ leánya, no­­vembe­rjén akart, kíséretével együtt, luconslu/ue fregaton Angliába elindulni. Durham 1 or d’ p­r­o c­­­a mat­ioj­ána­k vége: „Nem lehetett volna illy nagy ígéreteket merni, az ország’ leg­főbb hatósága’ kétségtelen segítségébeni teljes bizodalom nélkül. Mit használnak egy megbízott hatalom’szándékai’s ígéretei, ha rendeletei azon hatóságtól, mellyből e’ hatalom ered, tekintetbe nem vétetnek? milly bizodalommal híhatok közrehatásra, vagy inthetek türedelemre, midőn régi tör­vényekbe ’s szokásokba szintúgy ütközöm, mint mélyen gyökeret vert visszaélésekbe, meggyengített kezemmel, melly hiába próbált csak kevéssel többet, mint mit a’ kö­zönséges politica békétlen időkben megkíván? Mint hárít­hatom el a’ rendelet’ roszaltatásának közvetkezéseit? E’ rendelet szoros összeköttetésben állott más rendszabályok­kal, mellyek korlátozatlan erőhatásban maradnak. Benső kapcsolatban állott ő felsége’ közbocsánati proclamatió­­jával, ’s minthogy illendőnek tartom, hogy Alsócanada’ rendkívüli kormánya minden szigorú elővigyázati rend­szabályokat magára vegyen, ’s ő felségének veleszületett jogát meghagyja, királyi előjogát egyedül a’ megbocsátás’ és kegyelem’ czéljára használnia, igy a’ proclamatio teljes közbocsánatot foglalt magában, a’ rendeletben megneve­zettek’ egyedüli kivételével. A’ rendelet roszaltaték ’s a’ proclamatio helybenhagyatott.. Minthogy ő felségének azon tanácsot adák, hogy a’ kivételeket ne hagyná helyben, az amnestia most megszorítás nélküli. Nincs tehát semmi aka­dály azon személyekre nézve, kik legvilágosb vallomást adónak vétségükről vagy kik általam a’ veszedelem miatt, mellyel jelenlétök a’ tartományt fenyegeté, abból számű­zettek; ’s már egyikük sem idéztethetik törvény elébe olly rendszabályok’ használata nélkül, mik igazságérzetem­’s politikámmal ellenkeznek. Én ő felsége’ kegyelme’ meg­másíthatatlan zálogának nem mondhatok ellen. Nem tehe­tek próbát a’ rendelet’ rászaltatását azzal kikerülni, hogy azt a’ számüzetési hely’ változtatásának ürügye alatt vagy az önkény­es visszatérésre szabott büntetésekben ismét erő­hatásba tegyem. Nem hagyhatom, a’ habeas corpus acta’ szükségtelen felfüggesztése által, bárkinek személyes sza­badságai a’ kormány’ önkényére ’s nem egy egész tarto­mányt pusztán azért a’ lázadás’ közvetlen veszélyében lenni mondatni, hogy néhány kevés emberbe üres rémülést öntsek. Ezen ellenkező és kínos körülmények közt sokkal jobb, hogy azonnal ’s határozottan kinyilatkoztassam szándékomat, mi­szerint a’ hasztalan próbálatoktól ellálljak , politicámat és igazgatási rendszeremet illy elégtelen ’s korlátozott módok­kal megkezdeni. Ha Alsócanada’ békéje ismét fenyegettetik, az anyaországnak szivesebb ’s hathatósabb gyám­ollására kell számolhatnia, mint az volt, mellyet nekem ajánlottak meg.“ A’ nemes gróf erre mély sajnálkozását fejezi ki, hogy kénytelennek látja magát újítási és javítási terveivel a’gyar­matra nézve felhagyni. Aztán folytatja: „Egyszersmind képes leszek, annak idejében olly igazgatásmód’ szerke­zetét ő felségének itteni birtokaira nézve ajánlani, melly alkalmas legy­en Alsócanada’ népeit egy képviseleti rend­szer’ minden áldásiban részesítik? azon részok nélkül, m­ely­­lyek eddigelé a’ természetien pártösszeütközésekből ered­tek; melly alkalmas legyen, minden a’ többi gyarmatok’ kormányaiban uralkodó hiányt kiegészíteni, ’s egész Brit- Amerikára megelégedett engedelmesség’ állapotját terjesz­teni, olly engedelmességét, melly, mint ez a’gyarmatok­ban mindig szükséges, az anyaország iránti háladatosság’ értelmén alapszik. Óhajtva remélem, hogy hivatalomróli lemondásommal nem fogok megszűnni nektek hasznotokat eszközleni. Ha azon különböző, nagy és fontos meghatalma­zásokat, mellyekkel a’ királyi kegy megbízott, ő felsége’ lábaihoz teendem, mint parlamenti pair még mindig képes leszek, részetekre hatékony, folytonos szolgálatokat tenni, azon helyen, hol a’ jólléteteket tárgyazó végzések hozat­nak. Csak hasznára lehet, mint szerényen hiszem, e’ tar­tományoknak, ha az ország’ parlamentjébe személyes nézet- ’s tapasztalásból merített ismeretét hozom azon ér­dekeknek, mellyek felett némelly ottaniak tudatlanságuk­ Francziaország­. Paris, nov. 7. Holnap reggel indul vissza Mecklen­burgba a mecklenburgi örökös­ nagyherczegné. Jövő évben ismét látogatást teend Párisban, de nem a’ párisi gróf’ keresz­­teltetése idején , mivel akkor több kényes pontok fognának érintetni a’hitvallás’ és Hiedelem’ tekintetében. Orléans her­­czegné egyébiránt soha sem volt egészségesebb és vidámabb, mint lebetegedése után; általában a’ legerősebb bizodalmát vehetni észre egy boldog jövendő iránt az egész családban. A’ kis párisi gróf igenigen egészséges. De felette nagy az aggodalom Mária würtembergi herczegné’ egészségére néz­ve, ki lebetegedése óta szomorítólag sintődik. Mellét nem érte baj, hanem altestfájdalmak kényszerítik huzamosb ideig Genuában maradni. Orvosok’ állítása szerint a’ herczegnének soha sem kellett volna férjhez menni, hanem a’ művészeti pályán élni és meghalni. Különös, hogy a’ királyi család’ minden herczegnői közül Mária herczegnő a’legélénkebb volt, még gymnastikai gyakorlatokat is űzött, ’s általában igen erős­ és egészségesnek látszott. A’ würtembergi herczeg a’ legfigyelmesebb gyengédséggel ápolja nőjét betegségében, s az Orléans családban igen szerettetik és tiszteltetik. Paris, nov. 8. A’ kamarák egybehivatvák; mindaz­­által nyolcz nappal korábbra mint előbb hirdetve volt. Mondják, hogy Marlin du Nord ur még hamarábbi egybe­­hivást sürgetett, hogy uj törvényét a’ vámleszállítás iránt a’ gyarmati czukorra nézve minél előbb a’ kamarák elébe terjeszthesse. Minthogy ezen kérdés valóban felette sürge­tés, ’s a’ kamara nem tehet egyebet, mint azonnal belee­reszkedni, ha a’ ministerium’ javára magát, az olly érdek­lett kereskedői kar előtt, népszerűtlenné tenni nem akarja, kényszerítve lenne, kevesebb időt fordítani közös politicai kérdések’ nyomozására; ’s ennyiben ezen egész ministeri csel elég ügyes. Sőt a’ la Presse udvari hírlap még azt is kívánja, hogy a’ kamara, mindjárt a’ trónfeliratban egy czikkely által a’ nemzetőrségi kérelmet kárhoztassa. Pár­is, nov. 8. Minthogy a’ kamarák dec. 17re van­nak egybehíva, januárban már teljes munkásságban leend­­nek, munkálataikat május előtt bevégzendők. Némelly jól értesített személyek állítják, hogy a’jelen ülés a’ mosta­ni kamarának utolsó ülése lesz ’s eloszlatása mindjárt reá következendik, mivel a’ választó reform-kérdés’ izgató ha­tását elkerülni akarják. Egy új kamarával aztán ismét több év nyeretnék, a’ mi előleg elég volna. A’ választási re­form, bármit mondjon a’ kormány, folyvást nagy előlé­­péseket tesz a’ nemzetiőrseregben. A’ kérelem’ legszomo­­rítóbb eredménye az, hogy utójára a’ nemzetiőrség’ fel­oszlatását fogja okozni, mivel a’ tisztek ’s katonák közt hasonlásokra viszen. Illy körülményekben gondolhatni, hogy már semmi szolgálati rend sem lehetséges. A’ fenyí­ték annyira ellankadt, hogy a’ nemzetiőrsereget előbb u­­tóbb, talán magában Párisban is, fel kellene oszlatni. De, mint tudatik, épen ő benne van a’ kormány’ ereje. Valée marsal’ telegrafi tudósítása a’ hadministerhez. „Constantine, oct. 23. A’ hadsereg kardcsapás nélkül foglalá el Milah-t. Legnagyobb nyugalom uralkodik a’ tar­tományban. Az ut’s az új telep nem háborgattattak. A’ Con­stantáiéból Milahnak vivő utat a’ hadsereg által építetem. Megnyittatik egyszersmind azon ut is, melly, Setif­ és a’ vaskapukon át, Milahból Algierba fog vezetni. E’ fontos munka­ kivitelére Milah és Setif között egy tábor fog ültetni.“ Oráni tudósítások Abd-el-Taader felől, az ennek halá­­láróli híreket nem erősítik meg határozottan, de semmi kétséget sem hagynak veresége- ’s veszteségeiről, mellye­­ket szenvedett. Az emir’ legavatottabb ügyvivői azt hiszik, hogy fogva van ’s Tidzsi­n és szövetségesei őt, megölendik, ha csak igen tetemes váltságpénzt nem fizet nekik. Abd­­el-Kader’ becsszomjas tervei mind füstbe mentek; a’ déli arabok semmit sem akarnak róla tudni, valamint a’ pusz­tákéi sem , úgy hogy ott, hol törzsököket ’s városokat vélt találni, mellyek örömmel fognak lábaihoz borulni, csak ellenségekre lelt. Bármi érhette is személyesen, még­is vereségének hatása az orani begségben felette fontos ’s máris kezdenek a’ felekezetek mozogni. Francziaországon a’ sor, már most a’ magáét megtenni ’s ez annál könny­ebb leend , ha Abd-el-Káder’ ellenségeivel egyetértend, han ’s egykedvűségükben törvényeket hozni nagyon is kész­ségesek; ’s ha olly kormányrendszer’ alapját segítendem­ megvetni, melly, a’ mellett hogy nagybritanniávali tartós összeköttetésteket erősíti, mindazon bajoktól megőrzend ti­teket, miknek most távoli ’s egymásra következő igazgatá­sok, ingatag politicájának minden változásai által kitéve vagytok. — Oct. 9kén 1838.“­ Spanyolország. Madrid, oct. 30. Egy fenyegető fergeteg múlt el ná­lunk.. A’valenciai történetek, mellyek csak tegnap előtt reggel tudattak meg közönségesebben, a’ kebleket természe­tesen felháboríták, ’s a’ ministerek félni látszottak, hogy a’ támadó vészfelleg majd fejeik felett törik ki. Ezt mege­­lőzendők, parancsolók Narvaez generálnak, menne se­regeihez ’s hozná azokat a’ város’ közelébe, hogy annak idején a’ kormánynak segéd kezet nyújthasson. Majd midőn délutáni 5 órakor a’ generált, kisérve mindannyi segédtisz­téi által, teljes sietséggel a’ várost elhagyni látók, azon­nal a’ legkalandosb hírek szárnyalának a’ lakosok közt. Itt az állíttaték, hogy a’ hadseregben lázadás ütött ki; autóit mondaték, hogy Narvaez, a’ministerekkel egyeterűen, a’ városba nyomuland, a’ nemzeti katonaságot lei egy verzen­­dő ’s a’ korlátlan kormányt helyreállítandó. Számos nép­csoportok alakultak este az utczákon, némellyekből: „Le, a’ ministerekkel! le, Narvacszel!“ kiabálások hallatsz­ván. Azonban a’ nép’nagyobb része éj fél tájban hazataka­rodott. Egy órakor azonban a’ nemzeti polgárkatonák, kik a’toledoi és atoehai kapuknál őrködtek, észrevették, hogy

Next