Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1838-11-22 / 94. szám
nie. A hasznok, mellyek ezen erőműből a vasútépítésre háramlandók, önkint szembetűnnek, ha meggondoljuk, milly nehéz, költséges sőt gyakran épen lehetlen hegyes vidékeken az angol erőműveknél rendszerint szabályul vett szelíd emelkedéseket és hajlásokat alkalmazni. — Mihelyt legközelebb a’ pálya’ számára néhány szállítókocsi készen lesz, probat . fognak e’ gőzerőművel tétetni, tetemes terhű kocsikat csatolván hozzája, hogy igy annak egész ereje, mennyire a’ csak rövid és olcsószerűleg épített pályavonal engedi, kipuhatoltassék. Ő cs. kir. Fenségeik még némelly erőművi készületeket,* szállítókocsikat, mintákat és terveket szemléltek a’ legnagyobb részvéttel meg ’s legfőbb megelégedésüket a' legkevesebb szókkal fejezek ki. Most már a’ Bécsből Bruckon keresztül Pozsonyig, és a Bécsujvárostól Sopronyig vezetendő pályavonalak is terveznek. A’ társaság’ oct. 1 sején tartott közgyűlésének következtében, annak alapszabályai, és a’ Bécstől Bécsujvárosig szándéklott vonalrai engedelemkérés a’ legfőbb hatóságoknak beadattak ’s megnyugvással lehet reményleni, hogy az előmunkálatok annak felépítésére is nem sokára el fognak kezdetni. Bécs, nov. 20. Igen szembeszökő, milly ellenséges indulattal támadják meg jelenleg franezia hírlapok az angol kereskedési szerződéseket. Mindezen czikkelyekben világosan látni, milly kevéssé birnak franezia hírlapok a’ „jelen pillanat’ politicáján“ felülemelkedni, és meg nem foghatják, hogy más országok’cabinetjei inkább a’„jövendőt“ számítják ’s tartják szemük előtt, mint ennek Anglia’ legújabb, igen fontos szerződési több külső hatalmakkal legjelesb bizonysági. Ez oknál fogva az angol hírlapok most gyakrabban emlékeztetik a’ francziákat arra, hogy hiszen olly nemzet, mellynek politicája csak a’jelen pillanattól határoztatik el, semmi üdvös intézvényeket sem tehet a’ jövendőre nézve, ’s hogy a’ „felsőbb politica“ épen nem a’ napi véleményekben ’s csevegésekben határozódik, hanem inkább ama’ „statusbölcseségben“, melly csak a’ történetek helyes fölfogásából, a’jelennek kellő méltánylásából ’s a’jövőnek okos kiszámításából származhatik. Az angol hírlapok ezen „napi politicát és törvényhozást“ a’ francziáknál, melly nekik már annyi bajt és ínséget okozott, leginkább a’ franezia’ azon hajlandóságának tulajdonítják, miszerint ez a’ mindennapi életben is mindig csak a’ jelen pillanatot tartja fontosnak, ezt űzi csupán, ’s ezt igyekszik minden, természetelleni módon is fűszerezni, sózni, paprikázni; miekért már Rousseau ezt kiáltá nekik: „Retournons á la nature!“ (Térjünk a’ természethez vissza!) — Egyébiránt reményük , hogy a’ jövő franczia kamarák végre egy szabadabb és korszerűbb kereskedési rendszert fognak pártolni, miután az eddigi, elzáró ’s elszigetelő rendszer nem termett az országnak arany gyümölcsöket. Azonban a’ franezia kereskedésnek és igy a műiparnak is csökkenése nem csupán e’ hibás rendszernek tulajdonítható, hanem annak is, hogy sok franezia termesztő, gyámok és kereskedő a’ benne helyezett bizodalmát megcsalta; igy például több borkereskedő rész borokat szállított külföldi megbízóihoz ’s átvállalt köteleztetéseket szintolly oktalan mint bűnös önzésből nem teljsített, mi által sok háznak hitele megcsökkent ’s a’ külföldről megrendelések tetemesen megkevesbültek, úgy annyira, hogy több olly kereskedési czikkely, melly eddig gyakran és számosan vitetett ki Francziaországból, például órák, brorszmüvek ’stb., most már nem kerestetik a’ külföldiek által. E hátralépései a’ franezia kereskedésnek az országra nézve annyival érezhetőbb, mivel egyszersmind a’ műipar’ elenségére olly igen megkívántató fényűzése a’ vagyonos’ osztályoknak igen alászállott azon ingatagságnak ’s bizonytalanságnak miatta, mellyen az ország’ jövendője még mindig forog. E’ mellett ama’ nagy haladás, mellyet a’ műiparban nem csak Anglia, hanem Németország, Németalföld és Éjszakamerika tettek, valamint az előbbiektől igen czélszerűleg intézett ’s elfogadott vámrendszer és kötött kereskedési szerződések, szinte sokat ártottak a franezia kereskedésnek és műiparnak. De mindenek felett, úgy mondják , azon kellene igyekezni a’ franezia kereskedőségnek, hogy keblében egy tiszteletre méltó corporatiot, testületet, miilyen az angol kereskedőké, alkosson ’s e’ mellett, hiv és valódi ügyvitel által, a' csökkent bizodalmát ismét megnyerni igyekezzék, mint ezt a’ kereskedésministerium által már 1835 ben közzé tett „Extraits d’ avis divers“ (Különféle tanácslatok’ kivonata) javassá. Hanem ez mindaddig lehetlen lesz Francziaországban, mig ott a’ vagyonos kalmár elmulasztandja, fiát ügyes és hiteles kereskedővé nevelni, s ehelyett inkább egy üres elegánst, egy kávéházi politicust, egy pénzcsarnoki speculánst, szóval minden egyebet nevel, csak biztos és ügyes kereskedőt nem. — Nagy a’ feszültség és várakozás jelenleg, ki fog az egybeülendő követkamara’ elnökévé választatni, mert sokan ketlik, hogy Dupin úr meg fog maradhatni, mivel ő e legújabb időkben igen népszerűtlenné lett. Ellenségei azt mondják felőle, hogy ő a’ liberálist csak addig játszotta, mig semmi sem volt; de mióta valami, dölyfös és insolens lett ’s az alsóbb néposztályokra csak megvetéssel néz; továbbá, hogy igaz hazafisággal soha sem birt, mit leginkább akkor bizonyított be, midőn Párisnak ostromállapotba helyezésére szavazott ’s a’ legszigorúbb bánásmódot javasló olly emberek iránt, kik bizonnyal kevésbbé valának lázasztók, mint a5 azelőtt volt; e’ mellett gyűlöl mindent, kinek többje van mint neki, ki több mint ő, kitöbbet tud mint Ő; szóval, hogy egy ember van csak, kit Dupin ur szeret, ’s ez — önmaga. — Mondják, hogy a’ párisi gróf’ keresztelése’ alkalmakor több uj udvari hivatal fog felállíttatni ’s névszerint Montalivet ur a’ királyné’ lovászmesterévé neveztetni. — Nevezetes, mennyire gyarapult Francziaországban ez utóbbi években az egyesületek’ szelleme, t. i. az emberek meg kezdenek győződni a felől, hogy nagyszerű vállalatokat csak társulatok, testületek hozhatnak létre, ’s hogy ezen testületi ügy a’ statusra nézve mind erkölcsi, mind közgazdasági tekintetben igen fontos, minthogy az mulhatlanúl szükséges az elemi oktatásnak , műipari oskoláknak, úgy szinte a’ helyhatósági, bank-, takarékpénztári ’stb. ’stb. ügyeknek és kérdéseknek megoldására és előmozdítására. — 2?*** Brünn, nov. 11. Ma délután létetett egy probaut a’ „Moravia“ gőzkocsival Raigerntől egész a’ brünni pályaudvarig, melly kétszer ismételtetett. Ezen, 6200 bécsi és hoszú tér, először 15, másodszor 13 és harmadszor 10 perez alatt futtatott be minden zavartatás nélkül, mire a’ pályaudvar közelében számosan egy begyült közönség örömmeglepetését nyilványítá. Mailand, nov. 4. Tegnap délután az orosz nagyherczeg koronaörökös üde megérkezett ’s a’ királyi villában leszállott, hol őt Radeczky gróf parancsnok ’s több főbb tisztek fogadók. Nem sokára Főherczeg Alkirályunk jött a’ nagyherczeget üdvözlendő, ki a’ látogatást az udvari lakban azonnal viszonozó. Alagybrhalmia. A’ Quebec-Gazelle jelenti, hogy Durham lord oct. 27- kén szándékozott Montrealt elhagyni és Washingtonba menni. A’ Montreal-Herald szerint a’ gróf’ elutazása már 20ra volt határozva. Durham grófné, Grey lord’ leánya, novemberjén akart, kíséretével együtt, luconslu/ue fregaton Angliába elindulni. Durham 1 or d’ pro ca matiojának vége: „Nem lehetett volna illy nagy ígéreteket merni, az ország’ legfőbb hatósága’ kétségtelen segítségébeni teljes bizodalom nélkül. Mit használnak egy megbízott hatalom’szándékai’s ígéretei, ha rendeletei azon hatóságtól, mellyből e’ hatalom ered, tekintetbe nem vétetnek? milly bizodalommal híhatok közrehatásra, vagy inthetek türedelemre, midőn régi törvényekbe ’s szokásokba szintúgy ütközöm, mint mélyen gyökeret vert visszaélésekbe, meggyengített kezemmel, melly hiába próbált csak kevéssel többet, mint mit a’ közönséges politica békétlen időkben megkíván? Mint háríthatom el a’ rendelet’ roszaltatásának közvetkezéseit? E’ rendelet szoros összeköttetésben állott más rendszabályokkal, mellyek korlátozatlan erőhatásban maradnak. Benső kapcsolatban állott ő felsége’ közbocsánati proclamatiójával, ’s minthogy illendőnek tartom, hogy Alsócanada’ rendkívüli kormánya minden szigorú elővigyázati rendszabályokat magára vegyen, ’s ő felségének veleszületett jogát meghagyja, királyi előjogát egyedül a’ megbocsátás’ és kegyelem’ czéljára használnia, igy a’ proclamatio teljes közbocsánatot foglalt magában, a’ rendeletben megnevezettek’ egyedüli kivételével. A’ rendelet roszaltaték ’s a’ proclamatio helybenhagyatott.. Minthogy ő felségének azon tanácsot adák, hogy a’ kivételeket ne hagyná helyben, az amnestia most megszorítás nélküli. Nincs tehát semmi akadály azon személyekre nézve, kik legvilágosb vallomást adónak vétségükről vagy kik általam a’ veszedelem miatt, mellyel jelenlétök a’ tartományt fenyegeté, abból száműzettek; ’s már egyikük sem idéztethetik törvény elébe olly rendszabályok’ használata nélkül, mik igazságérzetem’s politikámmal ellenkeznek. Én ő felsége’ kegyelme’ megmásíthatatlan zálogának nem mondhatok ellen. Nem tehetek próbát a’ rendelet’ rászaltatását azzal kikerülni, hogy azt a’ számüzetési hely’ változtatásának ürügye alatt vagy az önkényes visszatérésre szabott büntetésekben ismét erőhatásba tegyem. Nem hagyhatom, a’ habeas corpus acta’ szükségtelen felfüggesztése által, bárkinek személyes szabadságai a’ kormány’ önkényére ’s nem egy egész tartományt pusztán azért a’ lázadás’ közvetlen veszélyében lenni mondatni, hogy néhány kevés emberbe üres rémülést öntsek. Ezen ellenkező és kínos körülmények közt sokkal jobb, hogy azonnal ’s határozottan kinyilatkoztassam szándékomat, miszerint a’ hasztalan próbálatoktól ellálljak , politicámat és igazgatási rendszeremet illy elégtelen ’s korlátozott módokkal megkezdeni. Ha Alsócanada’ békéje ismét fenyegettetik, az anyaországnak szivesebb ’s hathatósabb gyámollására kell számolhatnia, mint az volt, mellyet nekem ajánlottak meg.“ A’ nemes gróf erre mély sajnálkozását fejezi ki, hogy kénytelennek látja magát újítási és javítási terveivel a’gyarmatra nézve felhagyni. Aztán folytatja: „Egyszersmind képes leszek, annak idejében olly igazgatásmód’ szerkezetét ő felségének itteni birtokaira nézve ajánlani, melly alkalmas legyen Alsócanada’ népeit egy képviseleti rendszer’ minden áldásiban részesítik? azon részok nélkül, melylyek eddigelé a’ természetien pártösszeütközésekből eredtek; melly alkalmas legyen, minden a’ többi gyarmatok’ kormányaiban uralkodó hiányt kiegészíteni, ’s egész Brit- Amerikára megelégedett engedelmesség’ állapotját terjeszteni, olly engedelmességét, melly, mint ez a’gyarmatokban mindig szükséges, az anyaország iránti háladatosság’ értelmén alapszik. Óhajtva remélem, hogy hivatalomróli lemondásommal nem fogok megszűnni nektek hasznotokat eszközleni. Ha azon különböző, nagy és fontos meghatalmazásokat, mellyekkel a’ királyi kegy megbízott, ő felsége’ lábaihoz teendem, mint parlamenti pair még mindig képes leszek, részetekre hatékony, folytonos szolgálatokat tenni, azon helyen, hol a’ jólléteteket tárgyazó végzések hozatnak. Csak hasznára lehet, mint szerényen hiszem, e’ tartományoknak, ha az ország’ parlamentjébe személyes nézet- ’s tapasztalásból merített ismeretét hozom azon érdekeknek, mellyek felett némelly ottaniak tudatlanságuk Francziaország. Paris, nov. 7. Holnap reggel indul vissza Mecklenburgba a mecklenburgi örökös nagyherczegné. Jövő évben ismét látogatást teend Párisban, de nem a’ párisi gróf’ kereszteltetése idején , mivel akkor több kényes pontok fognának érintetni a’hitvallás’ és Hiedelem’ tekintetében. Orléans herczegné egyébiránt soha sem volt egészségesebb és vidámabb, mint lebetegedése után; általában a’ legerősebb bizodalmát vehetni észre egy boldog jövendő iránt az egész családban. A’ kis párisi gróf igenigen egészséges. De felette nagy az aggodalom Mária würtembergi herczegné’ egészségére nézve, ki lebetegedése óta szomorítólag sintődik. Mellét nem érte baj, hanem altestfájdalmak kényszerítik huzamosb ideig Genuában maradni. Orvosok’ állítása szerint a’ herczegnének soha sem kellett volna férjhez menni, hanem a’ művészeti pályán élni és meghalni. Különös, hogy a’ királyi család’ minden herczegnői közül Mária herczegnő a’legélénkebb volt, még gymnastikai gyakorlatokat is űzött, ’s általában igen erős és egészségesnek látszott. A’ würtembergi herczeg a’ legfigyelmesebb gyengédséggel ápolja nőjét betegségében, s az Orléans családban igen szerettetik és tiszteltetik. Paris, nov. 8. A’ kamarák egybehivatvák; mindazáltal nyolcz nappal korábbra mint előbb hirdetve volt. Mondják, hogy Marlin du Nord ur még hamarábbi egybehivást sürgetett, hogy uj törvényét a’ vámleszállítás iránt a’ gyarmati czukorra nézve minél előbb a’ kamarák elébe terjeszthesse. Minthogy ezen kérdés valóban felette sürgetés, ’s a’ kamara nem tehet egyebet, mint azonnal beleereszkedni, ha a’ ministerium’ javára magát, az olly érdeklett kereskedői kar előtt, népszerűtlenné tenni nem akarja, kényszerítve lenne, kevesebb időt fordítani közös politicai kérdések’ nyomozására; ’s ennyiben ezen egész ministeri csel elég ügyes. Sőt a’ la Presse udvari hírlap még azt is kívánja, hogy a’ kamara, mindjárt a’ trónfeliratban egy czikkely által a’ nemzetőrségi kérelmet kárhoztassa. Páris, nov. 8. Minthogy a’ kamarák dec. 17re vannak egybehíva, januárban már teljes munkásságban leendnek, munkálataikat május előtt bevégzendők. Némelly jól értesített személyek állítják, hogy a’jelen ülés a’ mostani kamarának utolsó ülése lesz ’s eloszlatása mindjárt reá következendik, mivel a’ választó reform-kérdés’ izgató hatását elkerülni akarják. Egy új kamarával aztán ismét több év nyeretnék, a’ mi előleg elég volna. A’ választási reform, bármit mondjon a’ kormány, folyvást nagy előlépéseket tesz a’ nemzetiőrseregben. A’ kérelem’ legszomorítóbb eredménye az, hogy utójára a’ nemzetiőrség’ feloszlatását fogja okozni, mivel a’ tisztek ’s katonák közt hasonlásokra viszen. Illy körülményekben gondolhatni, hogy már semmi szolgálati rend sem lehetséges. A’ fenyíték annyira ellankadt, hogy a’ nemzetiőrsereget előbb utóbb, talán magában Párisban is, fel kellene oszlatni. De, mint tudatik, épen ő benne van a’ kormány’ ereje. Valée marsal’ telegrafi tudósítása a’ hadministerhez. „Constantine, oct. 23. A’ hadsereg kardcsapás nélkül foglalá el Milah-t. Legnagyobb nyugalom uralkodik a’ tartományban. Az ut’s az új telep nem háborgattattak. A’ Constantáiéból Milahnak vivő utat a’ hadsereg által építetem. Megnyittatik egyszersmind azon ut is, melly, Setif és a’ vaskapukon át, Milahból Algierba fog vezetni. E’ fontos munka kivitelére Milah és Setif között egy tábor fog ültetni.“ Oráni tudósítások Abd-el-Taader felől, az ennek haláláróli híreket nem erősítik meg határozottan, de semmi kétséget sem hagynak veresége- ’s veszteségeiről, mellyeket szenvedett. Az emir’ legavatottabb ügyvivői azt hiszik, hogy fogva van ’s Tidzsin és szövetségesei őt, megölendik, ha csak igen tetemes váltságpénzt nem fizet nekik. Abdel-Kader’ becsszomjas tervei mind füstbe mentek; a’ déli arabok semmit sem akarnak róla tudni, valamint a’ pusztákéi sem , úgy hogy ott, hol törzsököket ’s városokat vélt találni, mellyek örömmel fognak lábaihoz borulni, csak ellenségekre lelt. Bármi érhette is személyesen, mégis vereségének hatása az orani begségben felette fontos ’s máris kezdenek a’ felekezetek mozogni. Francziaországon a’ sor, már most a’ magáét megtenni ’s ez annál könnyebb leend , ha Abd-el-Káder’ ellenségeivel egyetértend, han ’s egykedvűségükben törvényeket hozni nagyon is készségesek; ’s ha olly kormányrendszer’ alapját segítendem megvetni, melly, a’ mellett hogy nagybritanniávali tartós összeköttetésteket erősíti, mindazon bajoktól megőrzend titeket, miknek most távoli ’s egymásra következő igazgatások, ingatag politicájának minden változásai által kitéve vagytok. — Oct. 9kén 1838.“ Spanyolország. Madrid, oct. 30. Egy fenyegető fergeteg múlt el nálunk.. A’valenciai történetek, mellyek csak tegnap előtt reggel tudattak meg közönségesebben, a’ kebleket természetesen felháboríták, ’s a’ ministerek félni látszottak, hogy a’ támadó vészfelleg majd fejeik felett törik ki. Ezt megelőzendők, parancsolók Narvaez generálnak, menne seregeihez ’s hozná azokat a’ város’ közelébe, hogy annak idején a’ kormánynak segéd kezet nyújthasson. Majd midőn délutáni 5 órakor a’ generált, kisérve mindannyi segédtisztéi által, teljes sietséggel a’ várost elhagyni látók, azonnal a’ legkalandosb hírek szárnyalának a’ lakosok közt. Itt az állíttaték, hogy a’ hadseregben lázadás ütött ki; autóit mondaték, hogy Narvaez, a’ministerekkel egyeterűen, a’ városba nyomuland, a’ nemzeti katonaságot lei egy verzendő ’s a’ korlátlan kormányt helyreállítandó. Számos népcsoportok alakultak este az utczákon, némellyekből: „Le, a’ ministerekkel! le, Narvacszel!“ kiabálások hallatszván. Azonban a’ nép’nagyobb része éj fél tájban hazatakarodott. Egy órakor azonban a’ nemzeti polgárkatonák, kik a’toledoi és atoehai kapuknál őrködtek, észrevették, hogy