Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1838-01-26 / 8. szám

POZSONY, pénteken. 8. szám. Januarius’ 26. 1838. Feltételek, czélja­i ad honi politicai ’s nempoliticai tárgyak­, ne­vezetes!) esetek’ ’s kinevezések’ minél gyor­sai)!) bővebb ’s részrehajlatlanabb közlése ; a’ külföldi politicai tudósításoknak körülmé­nyes és olly gyors hiraladása, hogy e’ tekin­tetben minden honi újságlevelet megelőz; a’ magyar literaturában újlag feltűnő vagy ha­zánkat érdeklő tudományos munkák’ ismerte­tése ; a’ hazai ’s külföldi művészet’, köz­hasznú intézetek’, gyárak’, kézművek’, gaz­daság’, közösülés­mód’ leírása; közéletbeli érdekes esetek’ elbeszélése ’s egyéb mulattató czikkek; a’ pénz’, statuslevelek’, élelmek’, lég és viz’ álladalmának előadása ’s mindenne­mű hirdetmények. Szerkeszti s kiadja Balásfalvi Orosz József. Megjelen e’ hírlap minden kedden ’s pénteken__ Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz-hordással 4 ezüst forint, postán borítékkal 4 fr. 24 kr__ Előfizethetni Pozsonyban a’ kiadó tulaj­donosnál, sétatéren 750-dik szám alatt, Pes­ten Füskáti Landerer Lajos’ könyvmű­­helyében, hol a’ hirdetmények’s egyéb a’ szer­kesztőséget illető közlemények is legolcsóbb áron elfogadtatnak, nemkülönben minden pos­tahivatalnál. Az értekezések e’ czím alatt kül­­detendők: ,,A’ Hírnök’és Századunk’ szer­kesztő hivatalának, Pozsonyban.“— A’nem­hivatalosoknak bérmentes levelekben küldése kéretik ki; untató ’s izetlen bohózatok vagy személyességek fel nem vétetnek. T­a ital o in. Magyarország. (Concursus; pesti levelezés; dr. IVa­ry Károly’ érdeme.) IV agy b­ri­tan­ni­a. (A’ királyi pénz­­csarnok és Lloyd-intézet elégnek, a’ felső-canadai lázadás el­fojtva; statusjövedelmek.) Francziaország. (Nevezetes kamarai vitatások a’ spanyol beavatkozás iránt.) Spanyol­ország. (Hadmozdulatok, a’ brit segédsereg’ maradványa haza tér.) P o r l u g a I i a. (Oliveira’ pénzügyi javaslata , egy guerilla-csapat m­egveretik.) Németország. (Gróf Alten­­stein’ ministeri irománya a’ pápai allocutio’ következtében.) Belgium. (Egyházi körlevél a’ szabadkőművesek ellen.) Oroszország. É­j­s­z­a­kam­­e­r­ik­a. (A’ bécs-trieszti vas­ut társaság’ számára készített gőzerőmír.) M­a­gyarország. A’ ameit, magyar kir. udv. Kamara’ rendeléséből a’ szab. kir. Debreczen városában megürült er­dő­mes­teri hivatalra, mellyel évenkint 300 forint rendes fize­tés, szabad lakás, 12 öl tűzi fa, 48 merő­ búza, lótar­­tásra pedig 140 mázsa széna és 104 mérő zab van összeköt­ve. p­f. 1838. e. martius’ végéig áll nyitva a’ concur­sus, a’ nevezett hivatalt elnyerni kívánók tehát illető fo­lyamodásaikat e’ határideig szab. kir. Debreczen városa’ ns. tanácsához nyújtsák be. Pest, januar. 18. Nálunk olly sok hó esett, hogy inkább szibériai, mint­sem mérsékleti éghajlat alatt vélhetnek magunkat. Dunánk apad és sok helyen járnak a’ kristály-hidon keresztül, ’s a’ ki nem tudná, hogy Fest és Buda közt Duna foly, ezt egy hóval fédett térnek tartaná. — Nagy örömet gerjeszte azon hír, hogy ő Felsége , legkegyelmesb Királyunk , a’ magyar nemzeti bank’ felállítását megengedni mél­­tóztatott; vasutak’ tervei sok beszélgetésnek szolgálnak tár­gyul; valóban szükséges volna, hogy már valahára anyagi jólétünk illy intézetek által előmozdíttassék. — Múlt héten Pischinger kávés a’ „Mátyás király“ czímű­ vendégfogadó’ teremében a’ ií£mzeti színház’ pénztára’ javára tánczmulat­­ságot ada, mellynek egész bevételét azon színháznak áten­­gedé, világítást, fűtést ’s muzsikát saját erszényéből fizet­vén. A’ hangászati egyesület által múlt vasárnap a’ városi redous-teremekben tartatott bál pedig még a’ költségeket sem hozá be. — Az éjjel a’ Liechtl Károly által „Therézia“ külvárosban felállított czukorgyár elégett; még nem tudni, mi okozta e’ tüzet, de a­ kár tetemes (mint mondják, 60,000 pengő fr.). Zimony, jan. 11. Milosch hg’ kivonatára az illető orsz. hatóság még ^ __ O a múlt évi augustusban kiküldé Bathi Nagy Károly zimonyi kir. vesztegintézeti orvost a’ Szerbiában kiütött dögvész' ki­irtására ’s egyszersmind a’ magyar határszélek' megóvására annak berontásától. Miután 3 városban több száz embert elragadott a’pusztító vész, végre elnyomhatni volt szeren­csés az érintett orvos úr a’ természet ez iszonyú szörnyét, 's visszatérvén Szerbiából, f. h. 16 án töltendi ki vesztegidejét az itteni intézetben. A ragály' szerencsés elnyomatását 's derék orvosunk’ visszatértét annál kevesbbé hallgathatjuk el, mivel olly országban, hol eddig semmi dög­vészi rendszabály­okat nem ismertek, négy hónapnyi rövid idő alatt végképen elnyomni volt képes a’ ragályt, ’s határiakat megőrzeni annak beharapózásától. Reményijük, hogy hasznos tapasztalvány­­it, miket ez úttal tön , közlendi a’ tud. világgal az olly szép ön megtagadással munkált orvos ur. s Jelenkor.A város minden közel eső részeiből; azonban nem kevés idő­vesztést okozott azon szerencsétlen körülmény, hogy azon ember, kire a’ kapuk’ kulcsai bizva voltak, Greenwinchben lakik, ’s hogy a’ nagy hideg miatt befagyott fecskendőket és tömlőket előbb felengesztelni kellett. Ekközben a tűz minden oldalról kitört ’s délnyugati irányban a’ kir. pénz­csarnoki biztosító-társaság’ hivatalszobai h­oszú sorát mind elemésztette. Éjfélkor ezek, úgy szinte a világszerte hires Lloyd’ intézete ’s kávéháza, az úgynevezett kapitány­­szoba ’s a’ hivatalteremek messze felnyulongó lángoktól valónak elborítva, mellyek az egész környékre, a banképü­letre, a’ Bertalan-, Mihály- és Máriatemplomokra élénk napvilág-fényt vetettek. 1 órakor éjfél után az éjszaki és nyugati oldal le valónak égve ’s a tűz sebesen közelített az épület felett emelkedő, ezelőtt csak mintegy 20 esztendővel készült szép toronyhoz. Minden igyekezete a’ fecskendő­igazgatóknak, kik egy részben térdig állva a’ vízben és jégben csaknem emberi erőn túl dolgoztak, haszontalan volt, ’s a' lordmajornak azon tanácsa, hogy az épület­ egy része szakasztassék le a’ tűz’ tovább terjedésének meg­­gátlása végett, kivihetlennek találtatott. 2 órakor a’ torony lángot kapott, ’s ezer torok kiálta fel ijedezve: A’ torony ég! most mindennek vége ! — A’ százötven lábnyi magas torony hamuvá égett, ’s nyolcz nagy harangja, magával ragadván a’ fedelet és falazatot, az utcza’ kövezetére ro­hant le. Az óra’ mutatótáblája sötétvörös világításban állott, ’s a’ mutatók épen 1 óra ’s 25 perczen valónak, midőn a’ lángok felkigyóztak és csakhamar az egész erőmű elolvadva rogyott be. A’ borzasztó jelenet felett tiszta teljes fényben esendelg­ett a’ hold, de az egész lát­­kört füst- és lánggomolyok boríták. Mihelyt a' torony ég­ni kezdett, a' lordmayor a’ Towerbe küldött több katona­ságért, ’s nem sokára egy erős osztály érkezett meg, melly részszerint Cornhill’ déli oldalán állíttatott fel, rész­­szerint pedig a" körüllakók’ vagyonát segíté menteni. A’ banképületet ’s a Bertalantemplomot sokéiig remegve fél­tették , azonban szerencsére a’ szél éjszakról fújt ’s igy ezen épületek megmaradtak, valamint a’ közel eső kir. tengerész - kórház is. 4 órakor az egész pénzcsarnok­­épület egy lángban állott; a’ keleti szárny ’s a’ belső falak ropogva omladozának be ’s eltemeték mindazon királyok’ és királynék’ szobrait, kik Hódító Vilmos óta Anglián uralkodtak. Szerencsére mennyire eddig tudva van, emberélet nem veszett el, azonban néhány munkás könnyen vagy súlyosabban sérült meg. „Bármilly súlyos ezen csapás — úgymond a’ Globe — a’ kereskedőség ’s az egész nemzetre nézve, tízszerte nagyobb szerencsétlen­ség az általa okozott ügyelakadás, mert mind Lloydnak, mind a biztosító­­­társaságnak, mind több más kereskedő­­társaságoknak csaknem valamennyi könyvei és irományi összeégtek.“ Ellenben a Suti azt írja, hogy Lloyd’ ke­reskedési könyvei legnagyobb részint megmentettek. Több kereskedő, kiknek az épület’ teremeiben papirospénzeik ’s pénztáraik valónak letéve, mindenöket elvesztették; mert magok nem lévén jelen, a’ tűz’ kezdetén senki sem akarta e’ záros helyeket felnyitni. Szintúgy több kereskedő és kézműves, kik e’ csarnoképületben tartottak boltokat, mind­enük elvesztését siratják. A’ romok még más nap (jan. 11.) délutáni 4 órakor is füstölögtek és lángoltak, de ek­kor már a­ szomszéd épületeket nem féltették. A’ torony’ kiégett csontváza még állott, minden pillanatban leroha­­nással s kártétellel fenyegetve. Sir Th. Greshamnek a' tér' közepében álló szobra sértetlen maradt, úgyszinte II. Károly királynak márvány talapon álló szépszobra, melly, mint az angol újságok írják, ,,a’ pusztítás’ láthelyén steai léleknyugalommal látszék végig tekinteni.“ Egy ideig­ a’ pénzcsarnoki munkák a’ Jerusalem - kávéházban fognak folytattatni; azonban a' lordmayor a’ kereskedőségnek tudtára adatta, hogy egy új épület’ felállításáig nekik e’ végre a Guildhallt átengedi. A pénzcsarnok­ leégését okozott tűz későbbi tudósitások szerint is, úgy látszik, csakugyan Lloyd’ kávéházában tá­madt vigyázatlanság által. A’ vagyonveszteség­et még nem lehetett számba venni, de annak igen tetemesnek kell lennie; más nagy árú jószág közt egy 3000 font sterlingre becsült festmény is elégett. A’ kereskedői könyvek­ ’s más ta­­nultományokban történt kár felől különbözők a' hírlapi tu­dósitások; annyi azonban bizonyos, hogy azok’ egy tete­mes része a' Mansion­ Houseba, Guild­ballba és a’ Bertalan­­templomba mentetett meg, hol most is letéve áll. Ellen­ben a’ számadáskönyvek s más effélék, mellyek most ro­mokkal borított biztosító boltozatokban, a’ csarnok alsó tereiben, voltak, azáltal jöhetnek kárba, hogy e’ boltoza­tok a’ fecskendők által okozott árviz­ következésében most közel négy lábnyira állanak vízben, mellyet azonban már kiszivattyúzni elkezdettek. A’ torony’ kiégett csontváza jan. 12dikén is állott még a’ szomszédok’ nem kevés ret­tegésére, kik annak lerohanásától tartanak; azonban dologhoz értők azt nyilatkoztatók ki, hogy nincs semmi veszély, miután mások már előbb azt mondák, hogy a’ congrevei pattantyúsdandár woolwickból be van rendelve, hogy a tornyot levegőbe röpítse fel! A’ királyné a’ 24 angol mér­­földnyire eső Windsorból a’ tüzet világosan látta. A Ci­ty’ várostanácsa ’s a’ Lloyd-biztosság, melly utóbbi ideig­­len a' London-tavernbe tette át üléseit, már több tanács­kozást tartottak; amaz a' többi közt azt is határozó, hogy a’ banknak a’ leégett épületre néző részét be kell csukni, minthogy a’ tolongó nézőtömeg közzé csakhamar igen sok tolvaj vegyült. — így tehát, mondhatná e’ tűz­vészre a’ fatalista, egy nem rég lefolyt évnek, u. m. 1834- nek, mellyben a' parlamentépűlet égett le, vége ’s e’’ mostaninak kezdete az uraság’ és a’ pénz’ két hatalmas palotájának halomba dőlése által jeleltetik ki. — Januarius’ 12dikén reggeli 3 órakor még gróf Corupernek nagy lakháza is leégett Londonban, mellyet a' gróf már pom­pásan butoroztatni is elkezdett. London, januar. 10. A’ gyarmatministeriumhoz következő tudósítások ér­keztek Can­adából: „Montreal, dec. 13. A’ Grand- Brulé elleni régóta várt hadmozdulat végre megtörtént. Ma reggel hagya el a’ várost az ezen táborozásra rendelt hadi erő, melly, a már St. Martin mellett tanyázó csapatokat is hozzá számlálván, a’ „királyi ezredből“ Trether­all, a' 32ikből Maitland, a’ Saikból Pandas alezredesek alatt, egy erős pattantyús-osztályból, hat ágyúval, Jackson őr­nagy alatt,­­s igen számos gyalog és lovas önkénytesből áll. Sir. J. Colborne vezérőrnagy ma délben utazik el, a’ parancsnokságot átveendő. E’ hadszállítvány’ tetemessé­géből magyarázhatni meg annak eddigi elkészét. A’ Grand- Brulé melletti párthad egészen be van rekesztve. Háta mögött a’ carvalloni rendes katonaságnak két százada ’s a’ saint - andrewsi és a’ seigneurre - d’­­ argenteuili hű önkény­­tesek állanak. Azon osztály , melly most elölről intézi a’ megtámadást, ollyan, hogy a’ pártosoknak reménységök sem lehet a’ győzedelemhez, a’ mögöttük álló csapat pedig minden utat elvág előttük a’ futásra. Hat század rendes katonaság marad itt őrizetül a’ 24ik és 66ik ezredből, és szükség’ esetében feles számú polgári önkény testek által segíttetik. — Épen most érkezik meg a’ posta Felső-Cana­­dából: a’ kingstoni (Felső - Canada) postamester ezt jegyzé föl a’ postaczédulára: „A’ pártosok megverettek, közűlök 25 megöletett s többen elfogattak. Egyetlenegy alkotmány­párti sem kapott sebet. Dr. Wolf­red Nelson és dr. Valois (Fort Clairből), mindketten gyülésház’ tagjai, épen most hozatnak be fogva. Az első azok közül való, kiknek ellógatására 500 font szerl. jutalom létetett.“ — Montreal, dec. 14. „A’ missisquoi­ utolsó derék ütközetben (ezt lát­szik jelenteni a’ postamester fentebbi jegyzése) még néhány pártvezér fogatott el, közöttök Bonchette s Kim­ber, kik kétségkívül hadi törvényszék’­elébe fognak állíttatni. A’ pártosok immár tartományunkban, a’ St. Eustache s Grand- Brulé mellett állókat kivéve, teljesen elszélesztvék. Toronto’ környékén több házat lerontván, néhány előkelő lakost fogolyképen magokkal elvittek. A’ brit népséget a’ legjobb szellem lelkesíti. “— (Itiebek, dec. 11. „Mi itt nyugodtan vagyunk. Mintegy 1,200 önkénytes soroztatott be ’s feg­y­­vereztetett föl.“ — Courier­. Több uj-yorki s egyéb ame­rikai hírlapok®után örömmel jelentjük, hogy a’ háború Gra­nadában vége felé jár.— A’ New- York-Herald dec. 20ról határozottan mondja: „A’ háború mostanság elmúlt.“ — Globe : A’ Canadából érkezett legújabb tudósítások általában szintolly kedvezőleg hangzanak, mint az előbbiek. A’ zendülés Felső -Canadában tökéletesen dugába dőlt, és soha sem sikerült a’ lelkűiteknek Torontóba benyomulhatni. Mackenzie ur az egyesült statusokba illant, hol azon hely­ lakosit, mellybe menekvék, nyilványos gyűlésre hivá össze, vag’y b­ritannia. London városát olly szerencsétlenség érte, mellyet csaknem nemzetinek mondhatni: t. i. januarius’ 10­ és Il­dikó közötti éjjel, leégett a’ királyi pénzcsarnok (Royal Ex­change; 1566 ban építette sir Thomas Gresham, gazdag­­londoni polgár) 's most már nem egyéb puszta romhalom­­nál. Egy volt Európának legpompásb épületi közül. Janua­rius lodikén éjjel, mindjárt 10 óra után, a’ tűz Lloyd’ kávéházának konyhájában ütött ki, melly kávéház az épü­letnek és keleti sarkán állott, a’ banképülettel épen szemben. Egyike a bank’ őreinek vette azt legelső észre ’s azonnal lármát ütött, mire a’ bank’ fecskendői csakhamar elő is állottak. Mindjárt utánok jövének a’ City’ csendőrei, a’ banképületben őrt álló katonák, s fecskendők és oltók a’­­

Next