Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1838-01-26 / 8. szám
POZSONY, pénteken. 8. szám. Januarius’ 26. 1838. Feltételek, czéljai ad honi politicai ’s nempoliticai tárgyak, nevezetes!) esetek’ ’s kinevezések’ minél gyorsai)!) bővebb ’s részrehajlatlanabb közlése ; a’ külföldi politicai tudósításoknak körülményes és olly gyors hiraladása, hogy e’ tekintetben minden honi újságlevelet megelőz; a’ magyar literaturában újlag feltűnő vagy hazánkat érdeklő tudományos munkák’ ismertetése ; a’ hazai ’s külföldi művészet’, közhasznú intézetek’, gyárak’, kézművek’, gazdaság’, közösülésmód’ leírása; közéletbeli érdekes esetek’ elbeszélése ’s egyéb mulattató czikkek; a’ pénz’, statuslevelek’, élelmek’, lég és viz’ álladalmának előadása ’s mindennemű hirdetmények. Szerkeszti s kiadja Balásfalvi Orosz József. Megjelen e’ hírlap minden kedden ’s pénteken__ Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz-hordással 4 ezüst forint, postán borítékkal 4 fr. 24 kr__ Előfizethetni Pozsonyban a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 750-dik szám alatt, Pesten Füskáti Landerer Lajos’ könyvműhelyében, hol a’ hirdetmények’s egyéb a’ szerkesztőséget illető közlemények is legolcsóbb áron elfogadtatnak, nemkülönben minden postahivatalnál. Az értekezések e’ czím alatt küldetendők: ,,A’ Hírnök’és Századunk’ szerkesztő hivatalának, Pozsonyban.“— A’nemhivatalosoknak bérmentes levelekben küldése kéretik ki; untató ’s izetlen bohózatok vagy személyességek fel nem vétetnek. Ta ital o in. Magyarország. (Concursus; pesti levelezés; dr. IVary Károly’ érdeme.) IV agy britannia. (A’ királyi pénzcsarnok és Lloyd-intézet elégnek, a’ felső-canadai lázadás elfojtva; statusjövedelmek.) Francziaország. (Nevezetes kamarai vitatások a’ spanyol beavatkozás iránt.) Spanyolország. (Hadmozdulatok, a’ brit segédsereg’ maradványa haza tér.) P o r l u g a I i a. (Oliveira’ pénzügyi javaslata , egy guerilla-csapat megveretik.) Németország. (Gróf Altenstein’ ministeri irománya a’ pápai allocutio’ következtében.) Belgium. (Egyházi körlevél a’ szabadkőművesek ellen.) Oroszország. Éjszakamerika. (A’ bécs-trieszti vasut társaság’ számára készített gőzerőmír.) Magyarország. A’ ameit, magyar kir. udv. Kamara’ rendeléséből a’ szab. kir. Debreczen városában megürült erdőmesteri hivatalra, mellyel évenkint 300 forint rendes fizetés, szabad lakás, 12 öl tűzi fa, 48 merő búza, lótartásra pedig 140 mázsa széna és 104 mérő zab van összekötve. pf. 1838. e. martius’ végéig áll nyitva a’ concursus, a’ nevezett hivatalt elnyerni kívánók tehát illető folyamodásaikat e’ határideig szab. kir. Debreczen városa’ ns. tanácsához nyújtsák be. Pest, januar. 18. Nálunk olly sok hó esett, hogy inkább szibériai, mintsem mérsékleti éghajlat alatt vélhetnek magunkat. Dunánk apad és sok helyen járnak a’ kristály-hidon keresztül, ’s a’ ki nem tudná, hogy Fest és Buda közt Duna foly, ezt egy hóval fédett térnek tartaná. — Nagy örömet gerjeszte azon hír, hogy ő Felsége , legkegyelmesb Királyunk , a’ magyar nemzeti bank’ felállítását megengedni méltóztatott; vasutak’ tervei sok beszélgetésnek szolgálnak tárgyul; valóban szükséges volna, hogy már valahára anyagi jólétünk illy intézetek által előmozdíttassék. — Múlt héten Pischinger kávés a’ „Mátyás király“ czímű vendégfogadó’ teremében a’ ií£mzeti színház’ pénztára’ javára tánczmulatságot ada, mellynek egész bevételét azon színháznak átengedé, világítást, fűtést ’s muzsikát saját erszényéből fizetvén. A’ hangászati egyesület által múlt vasárnap a’ városi redous-teremekben tartatott bál pedig még a’ költségeket sem hozá be. — Az éjjel a’ Liechtl Károly által „Therézia“ külvárosban felállított czukorgyár elégett; még nem tudni, mi okozta e’ tüzet, de a kár tetemes (mint mondják, 60,000 pengő fr.). Zimony, jan. 11. Milosch hg’ kivonatára az illető orsz. hatóság még ^ __ O a múlt évi augustusban kiküldé Bathi Nagy Károly zimonyi kir. vesztegintézeti orvost a’ Szerbiában kiütött dögvész' kiirtására ’s egyszersmind a’ magyar határszélek' megóvására annak berontásától. Miután 3 városban több száz embert elragadott a’pusztító vész, végre elnyomhatni volt szerencsés az érintett orvos úr a’ természet ez iszonyú szörnyét, 's visszatérvén Szerbiából, f. h. 16 án töltendi ki vesztegidejét az itteni intézetben. A ragály' szerencsés elnyomatását 's derék orvosunk’ visszatértét annál kevesbbé hallgathatjuk el, mivel olly országban, hol eddig semmi dögvészi rendszabályokat nem ismertek, négy hónapnyi rövid idő alatt végképen elnyomni volt képes a’ ragályt, ’s határiakat megőrzeni annak beharapózásától. Reményijük, hogy hasznos tapasztalványit, miket ez úttal tön , közlendi a’ tud. világgal az olly szép ön megtagadással munkált orvos ur. s Jelenkor.A város minden közel eső részeiből; azonban nem kevés idővesztést okozott azon szerencsétlen körülmény, hogy azon ember, kire a’ kapuk’ kulcsai bizva voltak, Greenwinchben lakik, ’s hogy a’ nagy hideg miatt befagyott fecskendőket és tömlőket előbb felengesztelni kellett. Ekközben a tűz minden oldalról kitört ’s délnyugati irányban a’ kir. pénzcsarnoki biztosító-társaság’ hivatalszobai hoszú sorát mind elemésztette. Éjfélkor ezek, úgy szinte a világszerte hires Lloyd’ intézete ’s kávéháza, az úgynevezett kapitányszoba ’s a’ hivatalteremek messze felnyulongó lángoktól valónak elborítva, mellyek az egész környékre, a banképületre, a’ Bertalan-, Mihály- és Máriatemplomokra élénk napvilág-fényt vetettek. 1 órakor éjfél után az éjszaki és nyugati oldal le valónak égve ’s a tűz sebesen közelített az épület felett emelkedő, ezelőtt csak mintegy 20 esztendővel készült szép toronyhoz. Minden igyekezete a’ fecskendőigazgatóknak, kik egy részben térdig állva a’ vízben és jégben csaknem emberi erőn túl dolgoztak, haszontalan volt, ’s a' lordmajornak azon tanácsa, hogy az épület egy része szakasztassék le a’ tűz’ tovább terjedésének meggátlása végett, kivihetlennek találtatott. 2 órakor a’ torony lángot kapott, ’s ezer torok kiálta fel ijedezve: A’ torony ég! most mindennek vége ! — A’ százötven lábnyi magas torony hamuvá égett, ’s nyolcz nagy harangja, magával ragadván a’ fedelet és falazatot, az utcza’ kövezetére rohant le. Az óra’ mutatótáblája sötétvörös világításban állott, ’s a’ mutatók épen 1 óra ’s 25 perczen valónak, midőn a’ lángok felkigyóztak és csakhamar az egész erőmű elolvadva rogyott be. A’ borzasztó jelenet felett tiszta teljes fényben esendelgett a’ hold, de az egész látkört füst- és lánggomolyok boríták. Mihelyt a' torony égni kezdett, a' lordmayor a’ Towerbe küldött több katonaságért, ’s nem sokára egy erős osztály érkezett meg, melly részszerint Cornhill’ déli oldalán állíttatott fel, részszerint pedig a" körüllakók’ vagyonát segíté menteni. A’ banképületet ’s a Bertalantemplomot sokéiig remegve féltették , azonban szerencsére a’ szél éjszakról fújt ’s igy ezen épületek megmaradtak, valamint a’ közel eső kir. tengerész - kórház is. 4 órakor az egész pénzcsarnoképület egy lángban állott; a’ keleti szárny ’s a’ belső falak ropogva omladozának be ’s eltemeték mindazon királyok’ és királynék’ szobrait, kik Hódító Vilmos óta Anglián uralkodtak. Szerencsére mennyire eddig tudva van, emberélet nem veszett el, azonban néhány munkás könnyen vagy súlyosabban sérült meg. „Bármilly súlyos ezen csapás — úgymond a’ Globe — a’ kereskedőség ’s az egész nemzetre nézve, tízszerte nagyobb szerencsétlenség az általa okozott ügyelakadás, mert mind Lloydnak, mind a biztosítótársaságnak, mind több más kereskedőtársaságoknak csaknem valamennyi könyvei és irományi összeégtek.“ Ellenben a Suti azt írja, hogy Lloyd’ kereskedési könyvei legnagyobb részint megmentettek. Több kereskedő, kiknek az épület’ teremeiben papirospénzeik ’s pénztáraik valónak letéve, mindenöket elvesztették; mert magok nem lévén jelen, a’ tűz’ kezdetén senki sem akarta e’ záros helyeket felnyitni. Szintúgy több kereskedő és kézműves, kik e’ csarnoképületben tartottak boltokat, mindenük elvesztését siratják. A’ romok még más nap (jan. 11.) délutáni 4 órakor is füstölögtek és lángoltak, de ekkor már a szomszéd épületeket nem féltették. A’ torony’ kiégett csontváza még állott, minden pillanatban lerohanással s kártétellel fenyegetve. Sir Th. Greshamnek a' tér' közepében álló szobra sértetlen maradt, úgyszinte II. Károly királynak márvány talapon álló szépszobra, melly, mint az angol újságok írják, ,,a’ pusztítás’ láthelyén steai léleknyugalommal látszék végig tekinteni.“ Egy ideig a’ pénzcsarnoki munkák a’ Jerusalem - kávéházban fognak folytattatni; azonban a' lordmayor a’ kereskedőségnek tudtára adatta, hogy egy új épület’ felállításáig nekik e’ végre a Guildhallt átengedi. A pénzcsarnok leégését okozott tűz későbbi tudósitások szerint is, úgy látszik, csakugyan Lloyd’ kávéházában támadt vigyázatlanság által. A’ vagyonveszteséget még nem lehetett számba venni, de annak igen tetemesnek kell lennie; más nagy árú jószág közt egy 3000 font sterlingre becsült festmény is elégett. A’ kereskedői könyvek ’s más tanultományokban történt kár felől különbözők a' hírlapi tudósitások; annyi azonban bizonyos, hogy azok’ egy tetemes része a' Mansion Houseba, Guildballba és a’ Bertalantemplomba mentetett meg, hol most is letéve áll. Ellenben a’ számadáskönyvek s más effélék, mellyek most romokkal borított biztosító boltozatokban, a’ csarnok alsó tereiben, voltak, azáltal jöhetnek kárba, hogy e’ boltozatok a’ fecskendők által okozott árviz következésében most közel négy lábnyira állanak vízben, mellyet azonban már kiszivattyúzni elkezdettek. A’ torony’ kiégett csontváza jan. 12dikén is állott még a’ szomszédok’ nem kevés rettegésére, kik annak lerohanásától tartanak; azonban dologhoz értők azt nyilatkoztatók ki, hogy nincs semmi veszély, miután mások már előbb azt mondák, hogy a’ congrevei pattantyúsdandár woolwickból be van rendelve, hogy a tornyot levegőbe röpítse fel! A’ királyné a’ 24 angol mérföldnyire eső Windsorból a’ tüzet világosan látta. A City’ várostanácsa ’s a’ Lloyd-biztosság, melly utóbbi ideiglen a' London-tavernbe tette át üléseit, már több tanácskozást tartottak; amaz a' többi közt azt is határozó, hogy a’ banknak a’ leégett épületre néző részét be kell csukni, minthogy a’ tolongó nézőtömeg közzé csakhamar igen sok tolvaj vegyült. — így tehát, mondhatná e’ tűzvészre a’ fatalista, egy nem rég lefolyt évnek, u. m. 1834- nek, mellyben a' parlamentépűlet égett le, vége ’s e’’ mostaninak kezdete az uraság’ és a’ pénz’ két hatalmas palotájának halomba dőlése által jeleltetik ki. — Januarius’ 12dikén reggeli 3 órakor még gróf Corupernek nagy lakháza is leégett Londonban, mellyet a' gróf már pompásan butoroztatni is elkezdett. London, januar. 10. A’ gyarmatministeriumhoz következő tudósítások érkeztek Canadából: „Montreal, dec. 13. A’ Grand- Brulé elleni régóta várt hadmozdulat végre megtörtént. Ma reggel hagya el a’ várost az ezen táborozásra rendelt hadi erő, melly, a már St. Martin mellett tanyázó csapatokat is hozzá számlálván, a’ „királyi ezredből“ Tretherall, a' 32ikből Maitland, a’ Saikból Pandas alezredesek alatt, egy erős pattantyús-osztályból, hat ágyúval, Jackson őrnagy alatt,s igen számos gyalog és lovas önkénytesből áll. Sir. J. Colborne vezérőrnagy ma délben utazik el, a’ parancsnokságot átveendő. E’ hadszállítvány’ tetemességéből magyarázhatni meg annak eddigi elkészét. A’ Grand- Brulé melletti párthad egészen be van rekesztve. Háta mögött a’ carvalloni rendes katonaságnak két százada ’s a’ saint - andrewsi és a’ seigneurre - d’ argenteuili hű önkénytesek állanak. Azon osztály , melly most elölről intézi a’ megtámadást, ollyan, hogy a’ pártosoknak reménységök sem lehet a’ győzedelemhez, a’ mögöttük álló csapat pedig minden utat elvág előttük a’ futásra. Hat század rendes katonaság marad itt őrizetül a’ 24ik és 66ik ezredből, és szükség’ esetében feles számú polgári önkény testek által segíttetik. — Épen most érkezik meg a’ posta Felső-Canadából: a’ kingstoni (Felső - Canada) postamester ezt jegyzé föl a’ postaczédulára: „A’ pártosok megverettek, közűlök 25 megöletett s többen elfogattak. Egyetlenegy alkotmánypárti sem kapott sebet. Dr. Wolfred Nelson és dr. Valois (Fort Clairből), mindketten gyülésház’ tagjai, épen most hozatnak be fogva. Az első azok közül való, kiknek ellógatására 500 font szerl. jutalom létetett.“ — Montreal, dec. 14. „A’ missisquoi utolsó derék ütközetben (ezt látszik jelenteni a’ postamester fentebbi jegyzése) még néhány pártvezér fogatott el, közöttök Bonchette s Kimber, kik kétségkívül hadi törvényszék’elébe fognak állíttatni. A’ pártosok immár tartományunkban, a’ St. Eustache s Grand- Brulé mellett állókat kivéve, teljesen elszélesztvék. Toronto’ környékén több házat lerontván, néhány előkelő lakost fogolyképen magokkal elvittek. A’ brit népséget a’ legjobb szellem lelkesíti. “— (Itiebek, dec. 11. „Mi itt nyugodtan vagyunk. Mintegy 1,200 önkénytes soroztatott be ’s fegyvereztetett föl.“ — Courier. Több uj-yorki s egyéb amerikai hírlapok®után örömmel jelentjük, hogy a’ háború Granadában vége felé jár.— A’ New- York-Herald dec. 20ról határozottan mondja: „A’ háború mostanság elmúlt.“ — Globe : A’ Canadából érkezett legújabb tudósítások általában szintolly kedvezőleg hangzanak, mint az előbbiek. A’ zendülés Felső -Canadában tökéletesen dugába dőlt, és soha sem sikerült a’ lelkűiteknek Torontóba benyomulhatni. Mackenzie ur az egyesült statusokba illant, hol azon hely lakosit, mellybe menekvék, nyilványos gyűlésre hivá össze, vag’y britannia. London városát olly szerencsétlenség érte, mellyet csaknem nemzetinek mondhatni: t. i. januarius’ 10 és Ildikó közötti éjjel, leégett a’ királyi pénzcsarnok (Royal Exchange; 1566 ban építette sir Thomas Gresham, gazdaglondoni polgár) 's most már nem egyéb puszta romhalomnál. Egy volt Európának legpompásb épületi közül. Januarius lodikén éjjel, mindjárt 10 óra után, a’ tűz Lloyd’ kávéházának konyhájában ütött ki, melly kávéház az épületnek és keleti sarkán állott, a’ banképülettel épen szemben. Egyike a bank’ őreinek vette azt legelső észre ’s azonnal lármát ütött, mire a’ bank’ fecskendői csakhamar elő is állottak. Mindjárt utánok jövének a’ City’ csendőrei, a’ banképületben őrt álló katonák, s fecskendők és oltók a’