Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1838-08-02 / 62. szám

szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, nevezetesb ese­tek’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’és mindennemű hirdetmények’ minél gyorsabb köz­lésével: Századunk terjedelmesb politicai ’s rokon tudományé, u. m. statistical, geo- és bio­­graphiai értekezésekkel, ugyszinte literatúrai, művészeti ’s közéletbeli jelesebb tünemények’ ismertetésével foglalatoskodnak főképen. © © Szerkeszti ’s kiadja Ha­kisfalvi Oros» •Pógser­. Augustus’ *». 1838. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz­­hordással 46. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 749. sz. a., Pesten Füskúti L­ander­er Lajos’ könyvnyomtató-intézetében, hol a’ hir­detmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Mindennemű nemhivatalos leveleknek és közleményeknek bérmentes beküldetése kéretik. T a r t a 1 o m. M­­­agyarország és Erdély. Kinevezések: I­ladarassy püspök és Veszerle prof. f. Verőcze vármegye’ tisztújítása; a m. kir. egyetem’ tanácsa 1839re; Temes vármegye’ és Schmi­­degg grófné’ adakozásai; szlalinai ünnepély; béési leányiskola; hitleli­tel Segesvárat­, Ausztria. Mailandi programma; udva­ri hírek ; hadi tisztek’ dija’ fölemelése. N­a­gy b­rit­a­n­n­i­a. Par­lamenti viták a’ fiatal gonosztévők’büntetése, békebirák’ kinevezé­se ’s­zamu­ tizedek felett; aggodalom a’ négerek’ rögtöni felsza­badítása miatt; nyugtalanságok Canadában. Francziaország. Angol ítéletek a’ Temps’ és Laity’ pereiről. Spanyolország. Carlospárti összeesküvés; hadkészü­letek és seregek’ állása. Amerika. Elegy. M­agyarország és Erdély. (­ cs. ’s ap. kir. Felsége Sailer György győri káp­talanhelyettest és nagy-prépostot pü­spökczímmel méltózta­­tott kegyelmesen felruházni. (Priv. tudj A főmért. magyar kir. udv. Cancellariánál Biermann Mihály­ lemondása által megürült udvari agensi hivatal Csa­­rada Györgynek, az országbírói hivatal’ expeditorának, ada­tott. (Priv. tudj A­ nmelt, magyar kir. udv. Kamara az Ó-Zólyomban megürült kir. bányakamarai erdőügyelő-hivatalra Mihálik Ferencz verboskoi k. számvivő kerületi erdészt; — továbbá a’ Bécsben ürességbe jött harminczadi számvizsgáló-tisztségre Bácsmegyey Leopoldot, a' pozsonyi harminczad’ eddigi számvizsgálóját; — végre a' pozsonyi harminczadnál ekkér megürült számvizsgáló-hivatalra Zaura József fiumei har­minczadi számvizsgálót alkalmazta. A" budai cs. kir. főpostahivatalnál ürességbe jött járul­­nokságra Schelle András udv. postaszámvivői járulnok ne­veztetett ki. (Priv. tudj Pozsony, aug. 1. Múlt hó 28 án délutáni 1 órakor halálozott meg elgyengülésből méltóságos Gojzesli Mada­ra­ssy Ferencz, ansariai vál. püspök és udv. tanácsos, jeles életének 75 ik évében. Tek. We­szerle József, a’ magyar kir. egyetemnél a’ tör­ténet-tudományok’ rendes és nyilványos tanítója, és a’ böl­cselkedői kar’ proseniora, ki még folyó esztendei július’ 29-én a’ bölcselkedői kar’ dékánjául választásába tettlege­sen befolyt, és azon karból leven választandó az egyetemi rector, a’ választatásról előbb lemondott, ugyanazon napra következett éjszakán, nyálkás guta-ütés’ következésében, életének 57dik évében meghalálozott. A’ boldogult 1781ik esztendei mart. 12kén Ném­et-Próna mezővárosban Nyitra vármegyében született; a’ gymnasiumi iskolákat Privigyén, T­atán és Székes-Fejérváron, a’ bölcselkedésit pedig Vá­­czon és a’pesti kir. tud. egyetemben tanulta, a’ hol egy­szersmind a’ törvényes tanulmányokat is elvégezte. 1807ik esztendőben a’ diakovári püspöki lyceumban a’ bölcselke­dést tanítván, időközben ISOSdik esztendőben a’bölcselke­dés’ doctora lett. ISllben a’ kassai kir. academiában a’ történeti tudományokat tanítani kezdette; 1813ban szintazon tudományok’ tanítójává a’ pozsonyi academiához létetett ál­tal. I91­ben a’ pesti kir. egyetemnél arch­aeologia’ és nu­­mismatica’tanítójává ’s egyszersmind az egyetemi könyvtár’ úrjévé neveztetett. 1822ben a’ bölcselkedői kar’ dékánja, 1823ik és 1824dik esztendőben ugyanazon kar’ directorának helyettese volt, végre 1827dik esztendő óta a’ történeti ta­­n­ulmányokat tanította. Elhunytát özvegyén és két árvá­ján kívül számos tisztelői és baráti kesergik. P. E. T. n. Verőcze vármegye’ tisztujítása Mezőszegedi Sze­gedy Ferencz főispány’ é s főtörvényszéki közbiró’ elnöksége alatt Eszéken jul. 23 dán köv. tiszti kart alakított. Első alis­­pány Szaltopek János cs. kir. udvarnok és tanácsos, 2 dik Verőczei Pejacsevics Nép. János gróf; főjegyző Szaltopek Lajos; fő aljegyző Dellimanich László; 2ik Ka­gier István; főadószedő Jankovics József; al. Gludováczi Ferencz; ke­rületi adószedő Kugler Gusztáv; főügyvéd Hoblik Már­ton, al­ Kozics János; számvevő Kuczevich Kázmér; díjas táblabiró Zingler Antal; eszéki járásban főszbiró Del­­limanich Xav. Ferencz; alszbiró Knezevics László; eskütt Ivanossics Ferencz ; verőczei járásban főszbiró Spies György; diákováriban Szutyer Sámuel; valpóiban Mihá­­lovics Ignácz; vucsini kerületben alszolgabiró Jurkovics János; nassieziban alszolgabiró Bellesevics Pál; miholyá­­cziban alszbiró Bosnyák Rókus; verőczei járásban eskütt Jankovics Nép. János; diákováriban Boynichich Mátyás; valpóiban Boynichich Ferdinand; levéltárnok Kussevics Jakab; szekerezési biztos Eszéken Mossinszky Antal; csend­biztos Merzovicson a’ diakovári járásban Krajacsics Jó­zsef; kik csendbiztos Szopien, a’ verőczei járásban Kneze­vics Xav. Ferencz; katonai biztos Eszeken Hartl Ferencz; Diakovárott Lukacsevics Antal; Verőczén Trepinyi Fer­dinand; Valpón Lebanovics Elek; Nassiczon Grünwald József; Vucsinban Munkácsy Antal; főorvos Bischoff Leo­pold ; 2dik Gozlubb Ferdinand; lső földmérő Jagodics Fe­rencz; 2dik Nagy Sándor. Az egész szertartás csendes il­­ledelemmel egy óra alatt ment végbe, minden tisztviselő fül­kiáltással választatott meg. A’ magyar királyi tudományos egyetem’ tanácsának jövő 1838/dik esztendőre újitószéke tartatván, folyó évi jú­lius’ 30-án egyetemi nagyságos rectorrá jelenleg a' bölcselke­dői karból köz akarattal választatott: tek. S­olfstein József úr, bölcselkedés’ doctora, az elemi mathesis’, polgári épí­tés’ és hydrotechnia’ tanítója, a’ karok dékánjai választá­sa már előbb megtörténvén, melly szerint, a’ theologiai kar­ban nt. Szabó Nép. János ur a’ dogmatica theologia’ a dik rész. tanítója, — a törvényi karban Tipula Péter ur a politicai tudományok’ és váltótörvény’ tanítója újonnan választottak,— az orvosi karban Biriy Flórián Eduárd ur a’ szülészmesterség’ tanítója,—­ a’bölcselkedői karban Wer­ner József ur a’ bölcselkedés’ tanítója ismét meghagyattak. Temesvár, jul. 20. T. Temes vármegye, kebelében a’ Duna’ áradása által megkárosodott pesti ’s egyéb duna­­melléki lakosok’ számára pénzbeli segedelmeket gyüjtetvén, 900 p. forintot küldött rendeltetése’ helyére. E’ summához eddig a’ tisztelt megyének csak négy kerületei adakoztak, u. m. a’ temesi kerület 292 ft. 3 k., a’ sz.-andrási-njaradi kerület 314 ft. 59 kr., a’ verseczi-csákovai 220 ft. 13 k., a’ lip­­pai-rékasi 72 ft. 45 kr. Sár-Ladányi Schmidegg Jozefina úrné, a’szenvedő emberiség iránti szende érzetének ösztönéből 90 p.­fz. szi­­veskedék átadni tiszt. Büttner Károlynak, Esztergomban vízivárosi lelkésznek , a’ viz által megkárosult esztergomi szerencsétlenek között kiosztandót. Pest szab. kir. város’ tanácsa Lap­di M. G. hazánk­fiát, a’ Humorist bécsi német lap’ szerkesztőjét, fővárosunk iránti lényeges érdemeiért tiszteleti polgárai’ sorába iktatá. A’ pesti növendékpapság’ magyar iskolája’ munkálati­nak V. kötete megjelent. A’ haladó szorgalmat tanúsító könyv annyival érdemes a kitűnő méltányra, minthogy a’ munka’ eladásából begyülendő tiszta jövedelem az árvíztől káro­sultak’ fölsegélésére van szánva. Slatinában az oláh-illyi határszéli ezred jul.­ljén száz­ados ünnepet ült, mellyre egy történeti nevezetességű eset szolgált alkalmuk Az ausztriai Ház 1737 ben, Oroszország­gal egyesülve, háborút folytatván a’török porta ellen, a’ fővezérséget Ferencz lotharingiai hgre (később német csá­szár) bízta, ki azt 1738 ban is viselte. E’ táborozás köz­ben a’ hg. testvérével, Károly hggel, bizonyos napon va­dászatra rándult ki a’ Karansebes’ vidékén levő erdőkbe, ’s ott mindketten belföldi haramiák’ vagy ellenséges rabló csoport’ kezébe esének, hanémelly becsületes falusi lakosok­kal össze nem találkoztak ’s általuk, Vauscha Péter vezér­lete alatt, Slatinába nem vezettettek volna. Ez a’ történet’ veleje, mellyet a’ népmonda némileg regényessé tett, az egészbe egy haramia-főnök’ nagylelkűséget is beszővén ’s a’ két hg. megszabadultát ennek tulajdonítván, mi azonban ellenkezik a’ fenlevő adatokkal. Ferencz hg. gazdagon meg­­jutalmazá vezetőit, Vanselia Pétert hadnagyságra emele, 1739 ben pedig, miután a’ belgrádi béke véget vete a’hábo­rúnak, Isten iránti háladatosságból Slatinán egyházat épít­tetett ugyanazon kő felett, mellyen a’veszélyes vadászat után testvérével együtt megpihent ’s­­mellynek egy része még ma is látható. 1770 körül azonban már romladozott az egyház, ’s ugyanekkor meg is’fertőztetett az által, hogy benne egy haramia csoportot támadtak meg ’s fogtak el. Má­ria Terézia dicsőséges királynénk’ parancsára 1771 ben csi­nosan fölépíttetett ’s bútoroztatott. 1788ban a’török hábo­rúkor ismét majd egészen elpusztult, ’s az 1789ben és 1824- ben újra kijavított egyházon, a’ történet’ örök emlékéül, következő felirás látható a’ falba vésve: „QVoD Fran­­CisCVs, post Caesar, et CaroLVs fratres Lothars, Venan­­Do errantes hlC tVrCas eVaserVnt c.1738) Largh­ate VIDVae aC affinis Mariae Theresiae restricta.“ (1771.) — E’ne­vezetes történet’ emlékünnepét ülte fel. Ijén az oláh-illyri ezred, mindkét nembeli számos kitűnő vendégek’, a’kato­nai tiszti kar’, és Auersperg gr. altábornagy ’s bánsági fő­­parancsnok’ jelenlétében. A’ vendégek között különösen említésre méltó Vauscha János nyugalmazott őrnagy, fia azon Vauscha Péternek, ki a’ veszélytől megmentette a’hge­­ket. Az ünnep isteni tiszteleten kezdődők az említett egy­házban , puskalövések ’s ágyudurrogások között. Aj­tatos­ság után Novák József, slatinai lelkész a’ faluban fölállított katonasághoz czélszerű beszédet tartott. Ezt az idegen ven­dégek ’s tiszti kar’ ünnepies lakomája követte; a’katona­ság’, falusi és határszéli lakosok’ megvendéglésére is egy nevezetlen rizskását, bort, pálinkát és egy nyáj juhot ajándékozott. A’ m. t. társaság julius 2. és 9. tartott kisgyűlései­­ben némelly belső dolgain kívül befejezte az egyszeri­­tett betűk’ tárgyát. Ez úttal I.D. Mányik János’ értekezése a’ fogházakról, D. Pálya József 1. t. ’s Jerney János 1. tagé Anno kan-avai püspök’ pecsétéről, Luczenbacher 1. tag’ ajánlatára a’ Tudománytárba elfogadtatott. II. Gróf Andrássy György Gömör vármegyei főispányi helytartó ’s academia­ igazgató ’s tiszt. tag’ kérésére a’ tisztelt férj fiú által a’ bu­dapesti árvízügyben kitett jutalmakra érkezendő pályamun­kák’ dolgának középponti kezelése a’­­hokitokra bízatott. A’ könyvtár’ számára beküldők: a) berni prof. Vogl Vilmos „Lehrbuch der Pharmacodynamik“ czim­ű munkája’ negye­dik kiadását (Giesen 1838. 81. 2. köt.); b) Pongrácz Lajos ,,Kárpát-úti zengemények 44 verseit (Buda, 1838. 121.) és Kereskényi ford. tragoediáját: Mauritius (Kassa, 1767 8.); c) Szenczy Ferencz szombathelyi prof. b. Mikos László’ emlékét (Kőszeg, 1730. n. 41.) . A’ kézirattárba Deáki Zsigmond praelatus és t. t. Kampus Sándor római magyar poenitentiarius’ m. beszédét küldte, mellyel az Mezzofante József 1. tagot köszöntő, midőn tábornokká választatott. — Fülepp József 1. tag a’ pénzgyű­jteményt 96, közte 65 darab ezüst pénzzel nevelte. Folyó hó’ (julius’) 15kén Déésen átutazván, rövid idei ott mutatásom alatt meglepő tüneménynek valok tanú­ja. Meglepő tüneménynek nevezem ezen nemes város’ ke­belében létező leányiskolát, nem azért, mert létezik — noha hazánkban az itt ott gyéren feltűnő népiskolák’ szűke miatt már a’ csupa létezésen is örülni kell — hanem azért, mert czélszerűbb , a’ kor’ ’s hely’ kívánalmak megfelelőbb intézet ezen nemben aligha létezik hazánkban. Már a’ ta­nítószoba’ elrendelése ’s bútorozása egy helyes tapintata ’s az újabb nevelési rendszerbe avatott lélekre mutatnak; — azonban mennyiben feleljen meg ezen intézet’ czéljának, minden elfogulatlan megítélheti, ha a’85 számból álló le­­ánynevendékek’ közpróbatételén jelen volt. K­et, minden részrehajlástól szabadon az igazságnak tartozik azon vallo­mással, hogy ezen próbatétel várakozását minden tekintet­ben meghaladta. Egy népiskola’ rendes tanulmányin kívül­­ mellyeknek előadásában a’ nevendékek idejűkhöz mért ér­­telmességet, tisztaságot bizonyítottak, feltűnő volt a’ le­ánygyermekek’ több ízben ismételt harmoniás éneke, melly­­nél a’ darabokat a’ kezeikben tartott korákból a’ legnagyobb szabatossággal köz megelégedésre adák elő. A’ szép írás­ban tett előmenetelük h­asonlag bámulatos. Igazolva talál­tam, ismétlem, azon igazsága , hogy a’ gyermeki fogékony szív, csak illőleg képeztessék, minden szépre, jóra alkal­matos. Legyenek csak buzgó nevelők, kik kötelességük’ érzetétől hevülten szivükön hordozzák a’ nevendék’ jövendő javát, mindjárt más karba állandanak kevés számú népis­koláink, ’s hol illyenek nem léteznek, kedvre buzdul más is hasonlók’ alapítására. Igazság az, hogy a’ déési leányis­kola illy szép virágzását buzgó lelkű elöljáróinak, ’s azok közt többnyire a’ szép lelkületű t. Mihályi Károly ’s a’ kö­telességét olly buzgón teljesítő leánytanító Albisi Dániel uraknak köszöni. — (Úgy hiszem, nem épen érdektelen tudni Déésről azt is, hogy az ottani nemzeti casino’ rész­vényesei saját erejükön egy díszes casinoi épületet emeltek. Első példa, legalább Erdélyben, hogy casinoi egyesületnek saját lakháza legyen.— N. N. (Érd. Híradós Segesvár, julius 2. A’ fejedelmet hív népeivel szo­rosabban egyesítő hódolati hitletétel itt mai napon szo­kott ünnepélyességgel ment végbe. Miután minden városi tanácsnokok, tisztviselők, eskütt közönség’tagjai, helysé­gek’ esküttjei és öregei összesereglettek, a’ tanácsterem a’ sokaságot be nem fogadhatván , szép renddel a’ helybeli ev. egyház’ főtemplomába mentek, hol a’ helybeli t. t. ev. pap az oltár mellől beszédet tartva, kifejté abban az alatt­valói hivség’ kötelességeit’s a’ leteendő hit’ szentségét. Ez­után polgármester Köhler János ’s tanácsnok­a Weisskircher Károly mint volt országgyűlési követek’ kezeibe a’ hódolati ’s ezt követve az egyesületi hit is letetetett, ’s végre a’ hó­dolati oklevél aláíratott ’s megpecsételtetek. A­usztria, Bécs, jul. 28. Az Ő Felségük’ mailandbai fényes be­meneteléről megjelent udvari programmá szerint, melly 16 folio lapot foglal el, azon szokott kíséreten kívül, melly az illy pompás bemenetekhez mindig csatlakozik, a’ városok’ küldöttei előtt a’ központi és vidéki congregatiok ’s a’ 83 ki­rályi város* zászlósai (Panierträger) ’s — mégpedig ez utób­biak lóháton’s kifejtett lobogókkal— fognak menni. A’ me­net a'főtemplomnál végződik , honnan a’ Te Deum’ végez­tével a’ császári palotába, de gyalog, térend. A’ hódolat’ napján e' palota’ nagy teremében Császár ü Felsége ünne­pélyes kisérettel a’ trónra lép fel, ’s miután azon, fedett fő­vel, helyet fogott, főcancellári helyettes Inzaghi gróf ol­vassa a’ hódolatesküt olasz nyelven, mellyet minden méltó­ságok és követek fenh­angon utána mondanak. Ennek vé­geztével a’ menet a’ főtemplomba indul, hol ismét Te Deum tartatik. A’ hódolat alatt Császárné () Felsége, úgy a’ cs. Család többi tagjai ’s a’ diplomatakar saját karzataikon van­nak jelen. A’ sz.­ambrosiobai ünnepélyes kocsizáskor a’ szokott díszkiséret menend az Udvarral. A' koronázást a’ velenczei bibornok-patriarcha s a’ mailandi bibornok-érsek, kit mint idősebbet illet az elsőség, közösen ’s úgy fogják

Next