Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1838-09-17 / 75. szám
75. szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, nevezetesb esetek’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindennemű hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével; a’ Századunk terjedelmesb political ’, rokontudományé, u. m. statisticai, geo- és biographiai értekezésekkel, ugyszinte literatúrai, művészeti ’s közéletbeli jelesebb tünemények’ ismertetésével foglalatoskodnak főképen. Sírm . . Szerkeszti ’s kiadja Mlalásfalvi Orosz József. September 17. 1838. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4p. sz., postán borítékkal ír.24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a., Pesten Füskuti Landerer Lajos’ könyvnyomatató-intézetében, hol a‘ hirdetmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Mindennemű nemhivatalos leveleknek és közleményeknek bérmentes beküldetése kéretik. T a r t a I o mi. Magyarország és Erdély. Pozsonyi és pesti tudósítások; un. tudós társasági jutalmak és választások; nagyszombati kisdedóvó-intézet; szebeni adakozások. Ausztria. Udvari hirek ; lombard-velenczei státusvétségekre amnestia. Nagybritannia. A’ belgák’ királya és királynéja Angliába váratnak; kedvező hírek Canadából. Francziaország. Bugeaud general’ magaviselete Brossard’perében ; la rocheilei respublicanusok. Spanyolország. A’ madridi kormány’ hadi és politicai szorongatott állapotja. Schweiz. Malé minister’ levele Montebello herczeghez Bonaparte Lajos’ ügyében. Svéczia. Éjjeli békétlenségek. Elegy. Hírlapi szemle. Magyarország és Erdély. Pozsony, sept 15. A’ pozsonyi állóhiti tárgyában Sina báró minapi nyilatkozása (lásd Hírnök 73. sz.) a’ külső tanácshoz utasíttatott, hol is f. h. Ildikón elővétetvén, minden oldalróli fontossága elismertetett, és következő tagokból álló választmány rendeltetett: Schreiner Ferencz népszószóló, Ratits Pál, Colloseus János, Fischer János, Habermayer Mátyás, Rogkó Sámuel, Vaszólai Scherz Fülöp, Schreiber Keresztély, és SVeisz László urak, kik mindnyájan mind személyes mind vagyonbeli tekintetből polgártársaik" legnagyobb bizodalmát birják. Pesten sept. 9-én délelőtti 10 órától délutáni egyedlégig tartá a’ magyar nemz. tudom. academians Pest megye’ nagyobb teremében 7dik köz vagy nyilványos ülését, mellyet nm. Teleki József gr. koronaőr ’s akad. elnök ismeretes szónoktollú beszédével nyitott meg. Ezután Féczely József 1. tag saját székfoglaló értekezésének kivonatát a’ nemzeti gazdaságnak a’ nemzeti művelődésre befolyásáról olvasó el. Utána elhunyt Petrovics Friderik rendes tagra szerkesztett emlékbeszédét Zsivora György 1. tagnak Kacskovics 1. tag ’s gazd. egyesületi titoknak szavaló. Ezt követé Kállai/ Ferencz r. tag’értekezése a’ tudományos egyesületekről. Miután Jfimczhajos r. tag’lelkes gyászbeszédet üdv. b. Szepessy Ignácz igazgató’s tiszteleti tag fölött Czuczor Gergely r. tag olvasótől. Ezt soron kisérte négy render jelentése az academiának Szalay László levéltárnok és segédjegyző által előadva: első jelentés az 1837. 200 darab aranyjutalomra érdemesített magyar munka felől, ’s más dicséretre méltatott nyolcz munkáról. A’ 200 darab arany , billikomostul b.Jószku Miklós „Utolsó Báthori“ czímű regényének jutott. A’ dicséretre méltatott 1837 ki nyolcz r. munkák ezek: 1Vczelyi magy. történetei; Fényes ' Magyarország’ statisticája; Bitmer’ magyar nyelvtudománya; Bugát Chelius’ sebészsége; szinte Bugát’ Tscharner’ természettudománya; Jósika’ Könnyelműek; Nagy Károly’ számitás közönséges jegyekkel; Vajda Tárcsái Bende czínű munkái. Másodrendű jelentés a’ törvény tudományi osztálynak 1836 ban kitűzött jutalomkérdésére bejött négy felelet közül legjobbnak falait és 100 arannyal jutalmazott pályairatról, mellynek szerzője Kossovich Károly Pozsony megyei tbiró, a’ szinte tavaly és pályakoszorús ’s most először levelező, azután rendes taggá választott iró. Harmadik jelentés volt a’ természettudományi osztálynak szinte 1836ban kitűzött jutalomtételére bejött három versenymunka közt legjobbnak talált ’s 100 arannyal jutalmazott pályairatról a’szikes vidékekről, mellynek irója dr. Balogh József a’ Kis-Kun kerület’ r. orvosa. Sik jelentés az 1838. drámai jutalomra bejött 18 r. vígjátékról, mellyek közül, mivel a’ művészet’sem szigorú sem méltányos kivánati jegy sem elégíté ki , ez úttal a’ 100 d. arany pályabérben egy sem részesült. Ezek után kihirdeté az idén kitűzött uj jutalomkérdéseket. A’ történetirási ez: „Fejtessék meg oklevelek ’s egyéb régi emlékekből: honnan vette légyen eredetét hazánk’régi várszerkezete, koronkint milly változásokon ment az keresztül, mik hanyatlása’ okai, és milly hatással volt e’ külön fokain, honunk közigazgatására, védelmére, ’s általában alkotmányunk’ kifejtésére?“ Jutalma 100 darab arany. A’ mathesisi ez: „A’ görbék’ meghatározásában jelenleg a’ görbe’ mindenkori hosza és érintőinek (tangentes) szöge vétetnek elemekül. Mellyek tehát ezen nézet szerint az első és másodrendű görbék? Vitessenek ezek által ösztendesekre (coordinatae), ’s adassanak elő főbb tulajdonságaik.“ Jutalma 100 darab arany.— Mindenik osztálybeli pályairások’ beküldésének változhatatlan határnapja, mellyen túl semmi felelet el nem fogadtatik: mart. 25. 1840., a’ meddig azt, írója’ nevét rejtő pecsétes levélre hivatkozó jeligével, a’ titoknak veszi által. A’ beküldött másolat, melly ki nem adatás’ esetében is az academia’ levéltárában marad, a’ nélkül, hogy szerzője a’ munka’ sajátsági jogát elvesztené, idegen kézzel és tisztán írva, lapozva , bekötve küldessék. Ha a’jeligés levél’ felbontása után kitetszenék, hogy a’ munka saját keze’ írása a’ szerzőnek, ez a’ jutalomtól elesik. A’ 100 arany jutalmon kívül, másod, sőt harmad karbelinek találandó felelet is kiadathatik, ívenkint szabandó tiszteletdij mellett. — E’ nyilványosulési alkalomkor osztatott ki nyomtatásban a’ magy. tud. társaság’ igazgatóságának jelentése a’ társaság’ 1837beli munkálkodásiról ’s pénztára’ mibenlétéről. A’pénztár’állapotja 1837’ végén imez volt: az academiai gyümölcsöző magpénzalap, alapítványok, adományok ’s kamati hatodokból: 339,189 fr. 33 kr. ’s ezenkívül 1398 pfr. holtigajánlat (vitalitium) évenkint;— a’ főpénztár’ bevétele 1837ben volt: 28,958 fr. 367 1 20 kr., kiadása: 21,823 fr. 41 kr. (e’ közt csupán jutalmazásokra 2035 fr. ’s játékszínre színdarab-fordítások’ és páholybér’ fejében: 425 fr. 12 kr.) a’ mellékpénztár’ bevétele pedig 9730 fr. 110 kr., kiadása : 7390 fr. 354/20 kr. (’s e’ közt csupán tisztelet- és szerkesztési dij: 3498 fr. 364/20 kr.), mindenütt pengőt értve. Egyébiránt ezen igazgatósági jelentést, melly egyúttal minden magyarországi megyéhez és törvényhatósághoz megküldetett az alaprajz’ értelmében, az előbbi éviek fölött az tünteti ki leginkább, hogy ez a’ többi tárgyon kívül még az acad. tagok’ magányos munkálatait is 1831—zig, ha nem egészen teljes, de mégis igen használható lajstromban előterjeszti a’ 9—37dik lapig. •— Végre a’ rm. gr. elnök rövid hálabeszéddel zárá be az ülést, melly folytig egyenlő népességű ’s az előfordult tárgyak’ főpontit ’s érdekeit a’ legdíszesb rend és komoly csendben kellőleg méltató vala mindvégigre . Magy. tudós társasági választások, IX. nagygyül. 1838- ban. Levelező tagokká lettek: dr. Flór Ferencz, Bogaras János, Herepei Károly, Kossorich Károly, Pulszky Fer, Szenczy Imre, Tarczy Laj., dr. Viola Józs. Jászvásárod.El rendes tagokká: nyelvtudományi osztályban vidéki 4dik rendes tag Nagy János; történetirási osztályban helybeli 3- dik rendes tag Jerney János; történetirási osztályban vidéki 4dik rendes tag Kossovich Károly; mathesisi osztályban helybeli 3dik rendes tag Vásárhelyi Pál (a’ nagy gy. ajánlatára az igazg. által neveztetve); hadtudományokra ajánlva az igazgatóságnak Tanárky Sándor; törvénytudományi osztályban helybeli 2dik rendes tag Szalay László, vidéki 4dik rendes tag Zsoldos Ignácz (a’ nagy gy. által ajánlva ’s az igazg. által név.), természettud. oszt. helybeli 3dik r. t. Frivaldszky Imre. Vidéki rendes tagi fizetésbe léptek a’ nyelvtudom. osztályban Kölcsey helyett: Horvát Endre, philosophiaiban Nyíry helyett Horváth Czyrill; törvényiben helybeli r. t. Perger helyett: Sztrokay Antal. Tiszteleti tagokká: gr. Teleki József, gr. Széchenyi István ’s Guzmics Izidor, végre pedig a’ nyelvtudom. osztályba Czuczor léptetett által saját kívánságára a’ történeti osztályból. Igazgató tagokká: gr. Csáky Károly, Szepes vmegye’ örökös és valóságos főispánya, ’s gr. Nádasdy Ferencz b. t. tan. hétsz. tabl. közb. és váczi püspök. Elnökök: gr. Teleki József és gr.Széchenyi István. Nagy-Szombat, sept. 7. Hogy a’ kisdedóvó-intézetek, czélszerűen rendezve, a’ növendékek’ erkölcsi haladására felette hasznosan hatnak, ma is újra meggyőződünk felőle, midőn az itteni intézetben 66 fiú ’s 57 leány, összesen 123, különböző vallási kisdedek, kik többnyire csak három és négy évesek, számos hallgatók előtt tartatott próbatéren a’ vallás’ és egyéb tanulmányok’ czikkjeiből mind mesterektől mind a’ hallgatóktól tett kérdésekre magyar nyelven értelmesen, a’ szavakat helyesen ejtve ’s teljes készséggel feleltek; meglepő volt a’ természettanból a’ házi ’s más ismeretesb állatok’, növények’ és ezek’ magvainak elnevezése ’s haszonvételük’ magyarázata; továbbá az éneklés, magyar és német olvasás és a’ számolásnak négy közönséges nemében kitüntetett jártasság; ugyszinte a’ gyermekek’ tiszta öltözete, vidám arczaik, csendes magokviselete; de leginkább az, hogy ezen növendékek’ legnagyobb része otthon magyar szót soha sem hallott, ’s mégis illy bámulandó előmenetelt tettek. Itt a’ kisdedek két éves gyenge koruktól fogva tehetségükhöz képest emlékezetük’ gyakorlására, figyelemre ’s gondolkozásra játszadozva szoktattatnak, ’s noha vagyonosabb szülők’ gyermekei közzé a’ legszegényebbeké is befogadtatik, kit a’ sivatag’ szülöttjétől alig különböztethetni meg, mégis kevés hónapi oktatás után a’ szellemi tehetség’ elősegített kifejlése ’s illendő magok tartása egészen megváltoztatják ’s más alakba öltöztetik őket. Kitűnt ez a’ főtiszt. Krausmann József esztergomi kanonok úr ajándékozta 500.forintból adatott délutáni mulatságuknál is, mellyen ártatlan gyermeki enyelgéssel élvezvén ez ünnepük’ gyönyöreit, a’ jó nevelés’ szabályait sem szóval sem mozdulattal meg nem sérték, mi szorgalmas oktatásuk’ ’s erkölcsi csinosodásuk’ legbiztosabb jele. Ennyi valóban igen örvendetes és a’ növendékek’ egész életére ható előmenet, mélt. Brunszvik Terézia grófnő’ alapítmánya mellett, az akadályokon el nem csüggedő fáradhatlan igazgató asszonyság’, mélt. idősb Apponyi József gróf’ hitvese’, született Serb elleni Terézia grófnő’’s csillagkeresztes dáma’ nemeslelkűségének ’s áldozatinak következménye; miért is jutalmául legyen minden lelkes honfi’ örökös hálája Szeben. A’ jó tettnek öntudása elég jutalom ugyan magában; de miután szokássá vált, hogy a’ nevezetesebb tettek köztudomássá tétessenek részint a’ tevőnek mások’ elismerése — méltánylásából származó örömnek nevelése — részint másoknak hasonló tettekre ösztönzése végett, igen is méltó a’ közfigyelemre azon adakozása a’ szebeni árva-ház’ nevendékinek, mellyel a’borzasztó árviz által károsult pestbudaiak’ némi felsegélésére áldoztak. Tudniillik hazánk’ védangyala Fenséges Estei Ferdinánd Főherczeg meglátogatván a’ fen érintett árvák’ intézetét, ’s azzal teljes megelégedését nyilványítván, az ifjúságnak 80 ezüst forintot ajándékozni kegyeskedett, mit a’ nevendékek — fő tiszt. Knechtel Ádám apát, kanonok, tanácsnok, és az intézet’ nagyérdemű igazgatója’ felszólítására — egyenlő akarattal a’ károsult pestbudaiak’ számára szenteltek, szép példájául annak, miszerint ezen ügyefogyott árvák’ kebele is fogékony a’jóra, részvevő felebarátja’ ínségéből, és kész magától megvonni a’ kegyből nyújtott fillért is, csakhogy máson segíthessen. — A’ fentisztelt igazgató úr ezen summát 20 ezüst forinttal nevelve, átadta főkormányzó gr. Kornis János ur ő excjának felküldés végett. (Érd. Hírlap.) Ausztria, Bécs, sept. 11. A’ dán királyi herczegnét tegnapelőtt az „arany bárány“ vendégfogadóban, hol szállva van, Özvegy Császárné Ő Felsége meglátogatta. Maga a" herczeg ugyanaz nap az itteni őrizetnek egyházi nagy díszünnepélyén, mellyre a’ külön fegyverű katonaságból 10,000 ember gyűlt vala fel, incognito megjelent, de megismertetvén, az udvari haditanács’ elnöke' Hardegg gróf general’ parancsára, királyi tisztelkedéssel fogadtaték. Azóta a’ herczeg fővárosunk’ nevezetességeit látogatja. — A mailandi tudósítások mind megegyeznek abban, hogy ’ cs. kir. Felségük’ ottani megjelenése, olly fényes és nagyszerű kíséretben, leírhatatlan benyomást okozott az ott tömérdek számmal összegyűlt honiakra és külföldiekre. Okán ment végbe a’ koronázás a’ legnagyobb pompával é s a' népnek leírhatatlan örvendezési közt. Ő Felsége e’ nevezetes napot a’ politicai vétkesekre nézve kibocsátott terjedelmes feledés- és bocsánat- (amnessia) hirdetéssel tette örök emlékezetűvé, mellynek közzé tétele a’ mailandiak’ örömét, ha lehet, még nagyobb fokra emelte. Rendőrségi kimutatás szerint a' Mailandba gyűlt idegenek" száma, a mailandiak vidéki rokonain kívül, a" koronázás előtti napon 60,000re ment. Az orosz koronaörökös" kísérőivé rendelt S Vrbna László gróf és Reischach báró tegnap parancsot kaptak elkészülniük, hogy a herczeget Comoba s onnan Velenczébe, hol a" téli hónapokat töltendi, kísérhessék.— Hire van, hogy gr. Krllowral statusminister ő excja Velenczéből két hónapra Nápolyt és Romát fogja meglátogatni. A’ mailandi hírlap f. h. G róf következő legfelsőbb cabinet iratot foglal magában a cs. kir. Fenségéhez a’ Főherczeg Alkirályhoz: „Kedves Nagybátyám uram! Koronázásom’ alkalmával a lombard-velenczei királyságban következőt találtam határozandónak: 1) Minden a’ nevezett királyságban statusvétségek miatt nyomozat alá vont é s jelenleg büntetőhelyeken találtató személyeknek a’ még hátralevő bünidőt kegyelmesen elengedem. 2) A" jelenleg e’ királyság’ törvényszékei előtt politicai koholmányok miatt folyamatban levő? olly személyek ellen, kik az országban maradtak, végkép megszüntettessenek nyomozatok é s hasonló nyomozatok olly tettekért, mellyek e jelen határozatomat megelőzék, már ne kezdessenek. 3) Azon személyek, kik a" nevezett királyságban, mivel politicai cselszövényekbe keveredtek, vagy ennek gyanújába estek, bizonyos helyben lakásra szoríttattak , azonnal szabadságukba helyeztessenek. 4) Azok, kik ugyanez okból a’ precetto politico alá vonattak, ettől azonnal feloldoztatandók. 5) Azon lombard-velenczei királyságból politicai szökevényeket illetőleg, kik hazájokba viszszatérni óhajtanának, akarom, hogy a 1 2. pont alatt említett határozat ezekre is kiterjedjen, de olly föltétel alatt, hogy e" visszatérésük iránt folyamodásaikat egyenesen hozzám intézzék s bevárják azt, a’ mit én e’ folyamodásaikra, esetről esetre, tekintettel a’ közügyre ’s atyai indulatomhoz képest, rendelni jónak látandók. A’ mi pedig ama’ politicai szökevényeket illeti, kik hazájokba visszatérni nem óhajtanak, megengedem, hogy a’ kivándorolhatásra, ha azért az illető után folyamodnának, az engedelem kiadathassák. 6) Folyamodásaikat, akár a” visszatérésre akár a’ kivándorlásra nézve, a' politicai szökevények e’jelen akaratnyilatkoztatásomtól számított egy év alatt tartoznak benyújtani, ellenkező esetben ez idő lefolyta után minden tekintetben a’ fenálló törvény alá esvén. Midőn ez akaratomat kedvességednek kinyilatkoztatnám, felszólítom, a’szükségeseknek azonnali és teljes végrehajtása iránt az illető hatóságoknál lépéseket tenni. — Mailand, sept. 6. 1838. Ferdinánd m. k. Mailandból sept. 5ről érkezett tudósítások szerint az ezt megelőzött napon a" vas koronának átszállíttatása Monzából Mailandba vitetett végbe, az ez ünnepélyre meghatározott szertartásokkal. Ugyancsak 4kén, este, a