Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1838-09-17 / 75. szám

75. szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, nevezetesb ese­tek’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindennemű hirdetmények’ minél gyorsabb köz­lésével; a’ Századunk terjedelmesb political ’, rokontudományé, u. m. statisticai, geo- és bio­­graphiai értekezésekkel, ugyszinte literatúrai, művészeti ’s közéletbeli jelesebb tünemények’ ismertetésével foglalatoskodnak főképen. Sírm . . Szerkeszti ’s kiadja Mlalás­falvi Orosz J­ózsef. September­ 17. 1838. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz­­hordással 4p. sz., postán borítékkal ír.24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 749. sz. a., Pesten Füskuti Landerer Lajos’ könyvnyomatató-intézetében, hol a‘ hir­detmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Mindennemű nemhivatalos leveleknek és közleményeknek bérmentes beküldetése kéretik. T a r t a I o mi. Magyarország és Erdély. Pozsonyi és pesti tudósí­tások; un. tudós társasági jutalmak és választások; nagyszom­bati kisdedóvó-intézet; szebeni adakozások. Ausztria. Ud­vari hirek ; lombard-velenczei státusvétségekre amnestia. N­agy­brit­an­nia. A’ belgák’ királya és királynéja Angliába várat­nak; kedvező hírek Canadából. Francziaország. Bugeaud general’ magaviselete Brossard’perében ; la­ rocheilei respubli­­canusok. Spanyolország. A’ madridi kormány’ hadi és poli­ticai szorongatott állapotja. Schweiz. Malé minister’ levele Montebello h­erczeghez Bonaparte Lajos’ ügyében. Svéczia. Éjjeli békétlenségek. Elegy. Hírlapi szemle. Magyarország és Erdély. Pozsony, sept 15. A’ pozsonyi állóhiti tárgyában­ Sina báró­ minapi nyilatkozása (lásd Hírnök 73. sz.) a’ külső tanácshoz utasíttatott, hol is f. h. Ildikón elő­vétetvén, minden oldalróli fontossága elismertetett, és következő­ tagok­ból álló választmány rendeltetett: Schreiner Ferencz nép­szószóló, Rati­ts Pál, Colloseus János, Fischer János, Ha­­bermayer Mátyás, Rogkó Sámuel, Vaszólai Scherz Fü­löp, Schreiber Keresztély, és SVeisz László urak, kik mindnyájan mind személyes mind vagyonbeli tekintetből polgártársaik" legnagyobb bizodalmát birják. Pesten sept. 9-én délelőtti 10 órától délutáni egyed­légig tartá a’ magyar nemz. tudom. academia­ns Pest me­gye’ nagyobb teremében 7dik köz vagy nyilványos ülését, mellyet nm. Teleki­ József gr. koronaőr ’s akad. elnök is­­meretes szónoktollú beszédével nyitott meg. Ezután Féczely József 1. tag saját székfoglaló értekezésének kivonatát a’ nemzeti gazdaságnak a’ nemzeti művelődésre befolyásáról olvasó el. Utána elhuny­t Petrovics Friderik rendes tagra szer­kesztett emlékbeszédét Zsivora György 1. tagnak Kacskovics 1. tag ’s gazd. egy­esületi titoknak szavaló. Ezt követé Kál­lai/ Ferencz r. tag’értekezése a’ tudományos egyesületekről. Miután Jfi­mczhajos r. tag’lelkes gyászbeszédet üdv. b. Sze­­pessy Ignácz igazgató’s tiszteleti tag fölött Czuczor Gergely r. tag olvasótől. Ezt soron kisérte négy render jelentése az academiának Szalay László levéltárnok és segédjegyző által előadva: első jelentés az 1837. 200 darab aranyjutalomra ér­demesített magyar munka felől, ’s más dicséretre mélta­tott nyolcz munkáról. A’ 200 darab arany , billikom­ostul b.Jószku Miklós „Utolsó Báthori“ czímű regényének jutott. A’ dicséretre méltatott 1837 ki nyolcz r. munkák ezek: 1V­­czelyi magy. történetei; Fényes ' Magyarország’ statisticá­­ja; Bitmer’ magyar nyelvtudománya; Bugát Chelius’ se­­­bészsége; szinte Bugát’ Tscharner’ természettudománya; Jósika’ Könnyelműek; Nagy Károly’ számitás közön­séges jegy­ekkel; Vajda Tárcsái Bende czín­ű munkái. Másodrendű jelentés a’ tör­vény tudo­mán­y­i osztálynak 1836 ban kitűzött jutalomkérdésére bejött négy felelet kö­zül legjobbnak falait és 100 aranny­al jutalmazott pályairat­ról, mellynek szerzője Kossovich Károly Pozsony megyei tbiró, a’ szinte tavaly és pályakoszorús ’s most először le­velező, azután rendes taggá választott iró. Harmadik je­lentés volt a’ természettudományi osztálynak szinte 1836ban kitűzött jutalomtételére bejött három versenymun­ka közt legjobbnak talált ’s 100 arannyal jutalmazott pá­­lyairatról a’szikes vidékekről, mellynek irója dr. Balogh József a’ Kis-Kun kerület’ r. orvosa. Sik jelentés az 1838. drámai jutalomra bejött 18 r. vígjátékról, mellyek közül, mivel a’ művészet’sem szigorú sem méltányos kivánati jegy sem elégíté ki , ez úttal a’ 100 d. arany pályabérben egy sem részesült. Ezek után kihirdeté az idén kitűzött uj ju­­talomkérdéseket. A’ történetirási ez: „Fejtessék meg ok­levelek ’s egyéb régi emlékekből: honnan vette légyen ere­detét hazánk’régi várszerkezete, koronkint milly változá­sokon ment az keresztül, mik hanyatlása’ okai, és milly hatással volt e’ külön fokain, honunk köz­igazgatására, védelmére, ’s általában alkotmányunk’ kifejtésére?“ Jutal­ma 100 darab arany. A’ mathesisi ez: „A’ görbék’ meg­határozásában jelenleg a’ görbe’ mindenkori hosza és érin­tőinek (tangentes) szöge vétetnek elemekül. Mellyek tehát ezen nézet szerint az első és másodrendű görbék? Vitesse­nek ezek által ösztendesekre (coordinatae), ’s adassanak elő főbb tulajdonságaik.“ Jutalma 100 darab arany.— Mindenik osztálybeli pályairások’ beküldésének változha­­tatlan határnapja, mellyen túl semmi felelet el nem fogad­­tatik: mart. 25­. 1840., a’ meddig azt, írója’ nevét rejtő pecsétes levélre hivatkozó jeligével, a’ titoknak veszi által. A’ beküldött másolat, melly ki nem adatás’ esetében is az academia’ levéltárában marad, a’ nélkül, hogy szerzője a’ munka’ sajátsági jogát elvesztené, idegen kézzel és tisz­tán írva, lapozva , bekötve küldessék. Ha a’jeligés levél’ felbontása után kitetszenék, hogy a’ munka saját keze’ írá­sa a’ szerzőnek, ez a’ jutalomtól elesik. A’ 100 arany ju­talmon kívül, másod, sőt harmad karbelinek találandó fe­lelet is kiadathatik, ívenkint szabandó tiszteletdij mellett. — E’ nyilványosulési alkalomkor osztatott ki nyomtatásban a’ magy. tud. társaság’ igazgatóságának jelentése a’ tár­saság’ 1837beli munkálkodásiról ’s pénztára’ mibenlétéről. A’pénztár’állapotja 1837’ végén imez volt: az academiai gyümölcsöző magpénzalap, alapítványok, adományok ’s kam­ati hatodokból: 339,189 fr. 33 kr. ’s ezenkívül 1398 pfr. holtigajánlat (vitalitium) évenkint;— a’ főpénztár’ bevétele 1837ben volt: 28,958 fr. 367 1 20 kr., kiadása: 21,823 fr. 41 kr. (e’ közt csupán jutalmazásokra 2035 fr. ’s játékszínre színdarab-fordítások’ és páholybér’ fejében: 425 fr. 12 kr.) a’ mellékpénztár’ bevétele pedig 9730 fr. 11­0 kr., kiadá­sa : 7390 fr. 354/20 kr. (’s e’ közt csupán tisztelet- és szer­kesztési dij: 3498 fr. 364/20 kr.), mindenütt pengőt értve. Egyébiránt ezen igazgatósági jelentést, melly egy­úttal min­den magyarországi megyéhez és törvényhatósághoz meg­küldetett az alaprajz’ értelmében, az előbbi éviek fölött az tünteti ki leginkább, hogy ez a’ többi tárgyon kívül még az acad. tagok’ magányos munkálatait is 1831—zig, ha nem egészen teljes, de mégis igen használható lajstromban elő­terjeszti a’ 9—37dik lapig. •— Végre a’ rm. gr. elnök rö­vid hálabeszéddel zárá be az ülést, melly folytig egyenlő népességű ’s az előfordult tárgyak’ főpontit ’s érdekeit a’ legdíszesb rend és komoly csendben kellőleg méltató vala mindvégigre . Magy. tudós társasági választások, IX. nagygyül. 1838- ban. Levelező tagokká lettek: dr. Flór Ferencz, Bogaras­ János, Her­epei Károly, Kos­so­rich­ Károly, Pulszky Fer­, Szenczy Imre, Tarczy Laj., dr. Viola Józs. Jászvásárod.E­l rendes tagokká: nyelvtudományi osztályban vidéki 4dik rendes tag Nagy János; történetirási osztályban helybeli 3- dik rendes tag Jerney János; történetirási osztályban vidéki 4dik rendes tag Kossovich Károly; mathesisi osztályban hely­beli 3dik rendes tag Vásárhelyi Pál (a’ nagy gy. ajánlatá­ra az igazg. által neveztetve); hadtudományokra ajánlva az igazgatóságnak Tanárky Sándor; törvénytudományi osz­tályban helybeli 2dik rendes tag Szalay László, vidéki 4dik rendes tag Zsoldos Ignácz (a’ nagy gy. által ajánlva ’s az igazg. által név.), természettud. oszt. helybeli 3dik r. t. Frivaldszky Imre. Vidéki rendes tagi fizetésbe léptek a’ nyelvtudom. osztályban Kölcsey helyett: Horvát Endre, philosophiaiban Nyíry helyett Horváth Czyrill; törvényiben helybeli r. t. Perger helyett: Sztrokay Antal. Tiszteleti ta­gokká: gr. Teleki József, gr. Széchenyi István ’s Guzmics Izidor, végre pedig a’ nyelvtudom. osztályba Czuczor lép­tetett által saját kívánságára a’ történeti osztályból. Igaz­gató tagokká: gr. Csáky Károly, Szepes vmegye’ örökös és valóságos főispánya, ’s gr. Nádasdy Ferencz b. t. tan. hétsz. tabl. közb. és váczi püspök. Elnökök: gr. Teleki Jó­zsef és gr.Széchenyi István. Nagy-Szombat, sept. 7. Hogy a’ kisdedóvó-inté­­zetek, czélszerűen rendezve, a’ növendékek’ erkölcsi ha­ladására felette hasznosan hatnak, ma is újra meggyőző­­dünk felőle, midőn az itteni intézetben 66 fiú ’s 57 leány, összesen 123, különböző vallási­ kisdedek, kik többnyire csak három és négy évesek, számos hallgatók előtt tarta­tott próbatéren a’ vallás’ és egyéb tanulmányok’ czikkjeiből mind mesterektől mind a’ hallgatóktól tett kérdésekre ma­gyar nyelven értelmesen, a’ szavakat helyesen ejtve ’s tel­jes készséggel feleltek; meglepő volt a’ természettanból a’ házi ’s más ismeretesb állatok’, növények’ és ezek’ mag­­vainak elnevezése ’s haszonvételük’ magyarázata; továbbá az éneklés, magyar és német olvasás és a’ számolásnak négy közönséges nemében kitüntetett jártasság; ugyszinte a’ gyermekek’ tiszta öltözete, vidám arczaik, csendes magok­­viselete; de leginkább az, hogy ezen növendékek’ legna­gyobb része otthon magyar szót soha sem hallott, ’s mégis illy bámulandó előmenetelt tettek.­­ Itt a’ kisdedek két é­­ves gyenge koruktól fogva tehetségükhöz képest emlékeze­tük’ gyakorlására, figyelemre ’s gondolkozásra játsza­dozva szoktattatnak, ’s noha vagyonosabb szülők’ gyerme­kei közzé a’ legszegényebbeké is befogadtatik, kit a’ siva­tag’ szülöttjétől alig különböztethetni meg, mégis kevés hónapi oktatás után a’ szellemi tehetség’ elősegített kifej­lé­se ’s illendő m­agok tartása egészen megváltoztatják ’s más alakba öltöztetik őket. Kitűnt ez a’ főtiszt. Krausmann Jó­zsef esztergomi kanonok úr ajándékozta 50­0.­forintból ada­tott délutáni mulatságuknál is, mellyen ártatlan gyermeki enyelgéssel élvezvén ez ünnepük’ gyönyöreit, a’ jó nevelés’ szabályait sem szóval sem mozdulattal meg nem sérték, mi szorgalmas oktatásuk’ ’s erkölcsi csinosodásuk’ legbiztosabb jele. Ennyi valóban igen örvendetes és a’ növendékek’ e­­gész életére ható előm­enet, mélt. Brunszvik Terézia grófnő’ alapítmánya mellett, az akadályokon el nem csüggedő fá­­radhatlan igazgató asszonyság’, mélt. idősb Apponyi József gróf’ hitvese’, született Serb elleni Terézia grófnő’’s csil­lagkeresztes dáma’ nemeslelkűségének ’s áldozatinak kö­vetkezménye; miért is jutalmául legyen minden lelkes honfi’ örökös hálája­ Szebe­n. A’ jó tettnek öntudása elég jutalom ugyan magában; de miután szokássá vált, hogy a’ nevezetesebb tettek köztudomássá tétessenek részint a’ tevőnek mások’ elismerése — méltánylásából származó örömnek nevelése — részint másoknak hasonló tettekre ösztönzése végett, igen is méltó a’ közfigyelemre azon adakozása a’ szebeni árva-ház’ nevendékinek, mellyel a’borzasztó árviz által károsult pestbudaiak’ némi felsegélésére áldoztak. Tudni­illik hazánk’ védangyala Fenséges Estei Ferdinánd Főher­­czeg meglátogatván a’ fen érintett árvák’ intézetét, ’s azzal­ teljes megelégedését nyilványítván, az ifjúságnak 80 ezüst forintot ajándékozni kegyeskedett, mit a’ neven­dékek — fő tiszt. Knechtel Ádám apát, kanonok, tanács­nok, és az intézet’ nagyérdemű igazgatója’ felszólítására — egyenlő akarattal a’ károsult pestbudaiak’ számára szentel­tek, szép példájául annak, miszerint ezen ügyefogyott árvák’ kebele is fogékony a’jóra, részvevő felebarátja’ ínségé­ből, és kész magától megvonni a’ kegyből nyújtott fillért is, csakhogy máson segíthessen. — A’ fentisztelt igaz­gató úr ezen summát 20 ezüst forinttal nevelve, átadta fő­kormányzó gr. Kornis János ur ő excjának felküldés végett. (Érd. Hírlap.) Ausztria, B­é­c­s, sept. 11. A’ dán királyi herczegnét tegnapelőtt az „arany bárány“ vendégfogadóban, hol szállva van, Özvegy Császárné Ő Felsége meglátogatta. Maga a" herczeg ugyan­az nap az itteni őrizetnek egyházi nagy díszünnepélyén, mellyre a’ külön fegyverű katonaságból 10,000 ember gyűlt vala fel, incognito megjelent, de megismertetvén, az udvari haditanács’ elnöke' Hardegg gróf general’ parancsára, ki­rályi tisztelkedéssel fogadtaték. Azóta a’ herczeg fővárosunk’ nevezetességeit látogatja. — A­ mailandi tudósítások mind megegyeznek abban, hogy ’ cs. kir. Felségük’ ottani meg­jelenése, olly fényes és nagyszerű kíséretben, leírhatatlan benyomást okozott az ott tömérdek számmal összegyűlt ho­niakra és külföldiekre. Okán ment­ végbe a’ koronázás a’ legnagyobb pompával é s a' népnek leírhatatlan örvendezési közt. Ő Felsége e’ nevezetes napot a’ politicai vétkesekre nézve kibocsátott terjedelmes feledés- és bocsánat- (amnes­­sia) hirdetéssel tette örök emlékezetűvé, mellynek közzé té­tele a’ m­ailandiak’ örömét, ha lehet, még nagyobb fokra emelte. Rendőrségi kimutatás szerint a' Mailandba gyűlt ide­genek" száma, a mailandiak­ vidéki rokonain kívül, a" ko­ronázás előtti napon 60,000re ment.­­ Az orosz korona­­örökös" kísérőivé rendelt S Vrbna László gróf és Reischach báró tegnap parancsot kaptak elkészülniük, hogy a hercze­­get Comoba s onnan Velenczébe, hol a" téli hónapokat töl­­tendi, kísérhessék.— Hire van, hogy gr. Krllowral sta­tusminister ő excja Velenczéből két hónapra Nápolyt és Ro­mát fogja meglátogatni. A’ mailandi hírlap f. h. G róf következő legfelsőbb cabi­net iratot foglal magában a cs. kir. Fenségéhez a’ Főher­­czeg Alkirályhoz: „Kedves Nagybátyám uram! Koronázá­som’ alkalmával a lombard-velenczei királyságban követ­kezőt találtam határozandónak: 1) Minden a’ nevezett ki­rályságban statusvétségek miatt nyomozat alá vont é s jelen­leg büntetőhelyeken találtató személyeknek a’ még hátralevő bünidőt kegyelmesen elengedem. 2) A" jelenleg e’ királyság’ törvényszékei előtt politicai koholmányok miatt folyamatban levő? olly személyek ellen, kik az országban maradtak, vég­kép megszü­ntettessenek nyomozatok é s hasonló nyom­ozat­ok olly tettekért, mellyek e jelen határozatomat megelőzék, már ne kezdessenek. 3) Azon személyek, kik a" nevezett király­ságban, mivel politicai cselszövényekbe keveredtek, vagy ennek gyanújába estek, bizonyos helyben lakásra szoríttat­­tak , azonnal szabadságukba helyeztessenek. 4) Azok, kik ugyanez okból a’ precetto politico alá vonattak, ettől azonnal feloldoztatandók. 5) Azon lombard-velenczei király­ságból­ politicai szökevényeket illetőleg, kik hazájokba visz­­szatérni óhajtanának, akarom, hogy a 1 2. pont alatt említett határozat ezekre is kiterjedjen, de olly föltétel alatt, hogy e" visszatérésük iránt folyamodásaikat egyenesen hozzám in­tézzék s bevárják azt, a’ mit én e’ folyamodásaikra, eset­ről esetre, tekintettel a’ közügyre ’s atyai indulatomhoz ké­pest, rendelni jónak látandók. A’ mi pedig ama’ politicai szö­kevényeket illeti, kik hazájokba visszatérni nem óhajtanak, megengedem, hogy a’ kivándorolhatásra, ha azért az illető után folyamodnának, az engedelem kiadathassák. 6) Fo­lyamodásaikat, akár a” visszatérésre akár a’ kivándorlásra nézve, a' politicai szökevények e’jelen akaratnyilatkoztatá­­somtól számított egy év alatt tartoznak benyújtani, ellenkező esetben ez idő lefolyta után minden tekintetben a’ fenálló törvény alá esvén. Midőn ez akaratomat kedvességednek kinyilatkoztatnám, felszólítom, a’szükségeseknek azonnali és teljes végrehajtása iránt az illető hatóságoknál lépéseket tenni. — Mailand, sept. 6. 1838. Ferdinánd m. k. Mailandból sept. 5ről érkezett tudósítások szerint az ezt megelőzött napon a" vas koronának átszállítta­­tása Monzából Mailandba vitetett végbe, az ez ünnepélyre meghatározott szertartásokkal. Ugyancsak 4kén, este, a

Next