Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1838-10-22 / 85. szám

85". szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, nevezetesb ese­tek’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindennemű hirdetmények’minél gyorsabb köz­lésével ; a’ Szánladunk terjedelmesb politicai ’s rokon tudományé, u. m. statisticai, geo-és bio­­graphiai értekezésekkel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’ ismertetésével foglalatoskodnak főképen. (§)­­ Szerkeszti ’s kiadja Ipalágfalvi Oros October’ 33. 1838. Megjelennek c’ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házb­­a­­hordással 4 p. fz., postán borítókkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 749. sz. a., Pesten Füskúti Landerer Lajos’ könyvnyomtató-intézetében, hol a’ hir­detmények ’a a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Mindennemű ,nemhivatalos leveleknek és közleményeknek kármentes beküldetése kéretik. T a r t a I o m. Magyarország­. Kinevezések és megtiszteltetések; Bé­kés megyei határozatok; neszmélyi szüret; adakozások; K ’' * eszmélkedései a’ franczia gyors- és postakocsikról, lótenyész­tésről és Thiers’ ministerségéről. Ausztria.­­ Felségük Mu­­ranoban; kereskedési és hajózási szerződés fels. Udvarunk és Nagybritannia közt. Nagy b­ri­tan­nia. A’ királyné Windsorban; gabonatörvények; uj­­asvilágítás Londonban . (Stephens’ izgatá­sa; O’Connell’ népszerűsége csökken; jamaicai hírek: Fran­czia­o­r­s­z­á­g. Lajo­s-Napoleon Sch­weizot elhagyja ; Abd-el-Ka­­der, Spanyolország. Bardinas general Cabrera által megve­­retik ’s életét veszti; a’ carlosiak Alsó-Arragoniában és Valen­ciában kormányt .alakúnak. Németország. A’frankfurti lá­zadás’ részesei Éjszakam­erikába szállíttatnak; a’ hannover­i hír­lap’ a’ német szövetséggyűlésről. Olaszország. Resid basa ő szentségénél. Törökország. Mehemed-Ali adóját beküldi és engedelmességet igér. Své­zia. Kereskedési szerződés. Hir-­­ a pi sze­m­­­e. Magyarország. A’ nmeit, magyar kír. udv. Kamara Simkovics Mi­hályt, a’ mamnarosi sóbánya-pénztár’ tisztjét, a’ szigeti tiszt­­tartóhivatal beszedőjévé; — Poluzshyi Leopoldot, a’szla­­tinai aknahivatal’ díjas gyakornokát, bástyaházi írnokká; — és Hirschmann Józsefet, a’ szepesi kir. kantár, igazgató­ság’ írnokát, jegyzővé nevezte ki. (Priv. tudj A’ löméit, erdélyi udv. Cancellaria Cserényi Ká­roly eddigi fogalmazó-gyakornokot udv. fogalmazóvá; — he­lyébe pedig fogalmazó-gyakornokká Pataki Sándort nevezte ki. (Erd. Iliradó.) A cs. ap. kir. Felsége a’ következő uraknak, a’ haza és tudományos ügy körül szerzett érdemeikért legfelsőbb tet­szését tudtokra adatni kegyelmesen parancsolta : 1. Prandau Károly bárónak, ki a’ patronatusa alatt levő parochiában a’ nemzeti műveltség’ előmozdítására szen­telt buzgalommal nem csak fel nem hagyott, hanem ez ügy­ben folyvást f­ellőmeneteleket tesz, úgy hogy birtokában igen terjedelmes telkeket szakasztatott ki oskoláknak , a’ legna­gyobb készséggel adott épületszereket, sőt azok’ felépítésé­hez még más segedelmekkel is járult. 2. Ebner Lászlónak a’ varasdi nemzeti oskola’ dijatlan igazgatójának, ki napról napra növekedő buzgalmánál fogva az oskolába járó ifjúság’ számát annyira szaporította, hogy az­ első osztályban segédtanítóra jön szükség; a’ rajzoskola’ növendékei’ számára kivántató példányrajzokat megszerezte, ’s az­ esztendő’ végére saját költségén ’s fáradságával szerzett jutalmakat osztott ki a’ jelesebb előmenetelő, ifjak között. 3. Vrachan József ludbregi lelkész­ ’s a’ kapronczai kerület’ alesperesének, ki nem gondolván semmi fáradsággal, sőt sajátjából még költségeket is tevén, azon iparkodott, hogy minél több ifjú járjon oskolába, ’s a’ növendékek mi­nél jobban tökéletesítsék magokat. Batthyány herczeghez in­tézett kérelmeivel a’ludbregi oskola’­számára igen derék épü­let’ felállítását, végre Im­brihovecz-, Selekovecz- és Martinecz­­ben a’ gyermekek’ részére privát tanítást is eszközlött ki. 4. Svagel Balázs Fridrik, Modich Albert, t. ns. Varasd vármegye’ alispánjainak, és Orschich Ágoston grófnak, ugyanazon megye’ főszolgabírójának, kik hathatós pártfogá­suk által Krapinán szabályozott nemzeti oskolát, Zakretjében pedig jeles gazdasági tanító-intézetet létesítettek. 5. Fodróczy Györgynek, t. ns. Körös vármegye’ fő­szolgabírójának, ki a’ nemzeti műveltség’ előmozdításán munkálkodó Vrachan József alesperest olly lelkesüléssel se­­­gíti, hogy alaposan reménylhető, miszerint hathatós sege­delme következtében öt helyen fognak rövid időn oskolák felállíttatni. • • 6. Batthyány Filep herczegnek , ki a’ ludbregi osko­la’ épületét kőfallal keríttette be, és Sz.-Györgyön hasonlót rendelt sövény kerítéssel felállíttatni, bőkezűleg látván el azo­kat segedelmekkel. 7. Gajdek Tamás szellem­ káplánnak a’ tábori kerü­letben ,a ki több évig számos gyermeket oktatott a’ hittudo­mányi olvasás-, irás- és egyéb tanulmányoknak legfelsőbb, rendelés által meghatározott tárgyaiban minden dij nélkül, az oskolába járó gyermekeket tulajdon költségén könyvekkel és papirossal is ellátván. 8. Bendoko János krapinai lelkésznek ’s ugyanazon nevű kerület’alesperesének, és Bradicza János zakretjei lelkésznek , kik közül az elsőbbik mind a’ krapinai‘nemzeti oskola helyes szerkesztésére a mind Zakretjében gazdasági tanító-intézet’ felállítására, ugyszinte Konobében oskola’ lé­tesítésére sokat tön buzgó segédmunkálata által; az utóbbik pedig a’ Zakretjében felállított ’s már kívánt sikerrel meg is nyitott gazdasági oskola’fő kezdője és alapítója volt. Tek. ns. Békés vármegyének f. é. oct. lsején kezdett és 5kén végzett közgyűlésében a’ többi közt határoztatok: 1. Hogy tek. ns. Borsod vármegyének körlevelében a’kor­látlan Duna’ folyamának szabályozhatására összeszerkesztet­­ni kellő fundus politicus iránti javaslata itt jó benyomást te­vén, erre nézve az instructio’ kedvező megadását magának Békés megye annak idejére, tudnillik a’ jövő országgyűlés­re küldendő követek’ utasításának kidolgozására, fen is tar­totta. 2. Hogy tek. ns. Ilont vármegyének azon felszólítá­sa, mi szerint ő Felsége innen is kéretnék meg a’ dunán­­inneni vasútvonalnak különösebben leendő fejedelmi kegyelé­sére , — itt viszhangra nem talált; mert Békés megye az illyetén közhasznú egyesületi vállalatokban a’ concurrentiát pártfogó beleavatkozás által csökkenteni, és ekként a’ terje­delmesebb eredmények’ kifejtését hátráltatni nem kívánja. Zom­borból írják, hogy tek. ns. Bács-Bodrog egye­sült vármegyék* tisztújítóba f. hó’ 25-én fog tartatni. . Gyulán sept. 27-én tartatott a’ Békés megyei kórház’ alapjának emelésére szándékba vett tánczvigalom. Tárgy­hoz illő méltánylást nyert ez ügy már első fejlésében, ’s a’ vállalati szent ügy’ értésének következménye lett, hogy mi­dőn a’ megyei tisztviselők ’s birtokosok, serkentések és si­keres ajánlások által hoznák létre a’ szendergő ügyet; a’ nőnem díszmunkák­ ’s ékszerek’ nyújtásával segítné azt elő növekedésében. Táncz közben sorsjegyek által összesen 382 díszmunka ’s ékszer játszatott ki; ezek közt néhány kü­lmegyeieknek ajánlataik is—­’s a’ belépti árból és elkelt sorsjegyekből bejött tiszta jövedelem tesz 3,785 ft. pengő pénzben. Ezen előzmények után, éltető reménnyel néz e’ zsenge intézet teljes megérésének elébe! (n­onmuvésa.) Nesz­mély, October 18. Szüretünk a’ múlt héten végbe ment, melly részszerint az 1834ki nagy termés’ és szárazság’, részszerint az 1836-i kemény fagyás’ követke­zésében megromlott ’s ritkult tőkeink’ kevés—, azonban a’ rigó, a’ sok darázs, gözű és egér által szembetűnő pusztí­tást szenvedett termése miatt, valamint a’ múlt évben, úgy most is , igen csekélynek mondathatik; de borunk, mivel a’ carriculai zordon és hideg időket, augusties’ utolján és septemberben igen kedvező napok váltak fel, minden re­ményen felül, nem csak a’ tavalyinál, de az 1835-kinél is jobb leend. Csakhogy kevés! Mire nézve mondhatjuk, hogy pinezéink csaknem üresek hegyeinken, •— kivevén négyet ötöt, mellyekben a’ borvásárló még 1834kit ’s kö­zölök egykettőben még öregebb bort is találand. Azon­ban szőleink’ beteg ’s még sok orvoslást kívánó állapotja nem is nagyon biztat, hogy még néhány következő évek­ben teli pinezéknek örülhessünk, mellyek a’ szőlőmivelés­­re fordított ’s a’ közelebbi években csaknem egészen el­veszett költséget, kivált kamatozással, visszatérítenék. Ide járul még azon szomorú körülmény is, hogy nálunk,­ és kivált vidékünkön, a’ dögvész a’ múlt nyáron elsőben a’ baromfiakban (tyúk, lúd, csibe, liba, kacsa), később a’ sertésekben, közelebb pedig minden nemű ’s korú szar­vas marhában vagy barmokban, tetemes pusztítást, ’s a’ gazdálkodás’ viszonyaira nézve igen érezhető károkat oko­zott;— még pedig e’ barom­ dögvészt megyénkben sok he­lyek már a’ múlt években is szenvedni szerencsétlenek va­lónak. — Vajha ezen barom­dogvésznek, melly hazánkat már több évektől fogva, hol egy hol más vidékeken, tetemes károkozatokkal pusztítja, tökéletes kiirtására vagy eltá­volítására a’ hatóságok olly folytonos és foganatos mun­kásságot fejtenének ki, hogy az által az egész ország e’ nagy bajtól egészen megszabadulhatna. A’ vizár által károsult budapesti szegények’ számára múlt napokban e’ lapok’ (t. i. a’ Regélő’) kiadójához ismét 96 ezüst ft. küldetett a’ n. gyöngyösi casino’ pénztárából és ezen intézet’ egyes tagjaitól, melly pénzmennyiség már az illető helyre be is adatott. — E’ lapok’ kiadója tehát már a’ korábban gyűjtött mennyiséggel együtt összesen e’ mai napig 245 ftot 24 krt ezüst pénzben volt szerencsés az em­lített czélra benyújtani.— Ha azon számtalan szerencsét­lent tekintjük, kik még most is düledékek alatt laknak, kik még most is romjaikban kesergik házaikat ’s velők min­den birtokukat; — ha látjuk, hogy az összeroskadt házak­nak még alig épül csak egy­­harmada is, ’s ez is csak most emelkedik fél készülettel fedél alá, és így birtokosu­kat már már fenyegeti az óriási léptekkel közeledő tél: — lehelsen nem óhajtanunk, vajba a’ még ínségben sintődők’ segedelmére minél több adakozások küldetnének; mert hogy az eddig begyült segedelmek csak egy részét­­fedhe­tek a’ megszám­íthatlan károknak, minden, ki illyesmit megfontolni képes, könnyen átláthatja. — Elég sajnos a’ budapesti lakosokra nézve, hogy a’ tüzelőfának mostani nagy ára is­(jó tölgyfának: öle 28 — 30 ft váltó), melly hi­hetőleg még növekedni is fog, nem kis aggodalommal tölti el őket már most, midőn a’tél még nem kezdődött; még a’ favágók’ bére is olly nagy (4—5 ft utó egy ölért), mi ilyenre nem emlékezünk. — Ez úttal nem tartjuk érdek­telennek említeni, hogy a’ cs. k. Fens. Nádor Főhercze­günk’ atyai intézkedése’ következményében megkezdett pesti töltések’ készítése mindig folytattatik. Nevezetes ama’ két nagy ’s mondhatni óriási munkával készült töltés, mely­­lyeknek egyike a’ Duna’ mentében levő alsó fapiacztól kezd­ve a’ tábori kórház felé, vámház mellett, a’ Ludoviceum felé létező temetőig terjed; másik a’ váczi út melletti pus­kaportártól, temető mögötti, vámház mellett, ’s a’ régi, most még egy ölnyire fölemelt, váczi töltésen, a’ czukor­­gyár felé terjedő, hasonlag a’ múlt víznek magasságát fe­lülmúló töltéssel fölemelt országuttal egyesül. •­ Mind ket­tőnek oldalai kigyepeztettek, ’s legfelső lapja megföve­­nyezve leven, kellemes sétányul szolgál. A’ városi házak’ alsó végsorától a’ vámházig Soroksár felé vivő töltésnek Duna felé szolgáló oldala kövekkel rakatott ki. Az ennek végén volt vámház most a’határkorcsmáig vitetett ki. (Heg.) E’ f. év’ harmadik negyedében, a’ pesti kir. egyetem­ben tizenöt­­ orvostanárságot nyert közül tizenegy latin, egy német, három magyar nyelven irta iktatási érteke­zését; ’s igy ez úttal a’ magyar egy ötöde a’ többinek. Tallós, oct. 18. Francziaországban jelenleg köz az óhajtás, hogy a’ gyors-, posta- és más nyilványos kocsik körül javítások történjenek. Ugyanis ezeknek, kivált az úgy nevezett gyorskocsiknak, súlya sokkal tetemesb, h­ogysem elegendő gyorsasággal haladni képesek volnának. De a’ hoz­­zájok használt lovak is mind vér- mind nemesítés­ nélküliek ’s igy, kivált rész útban, csak igen lassan, haladhatok. En­nél fogvást sok postamester Francziaországban átlátta már, hogy a' jobban nevelt ’s nemesített lovak a’ szükséges szol­gálatnak sokkal inkább megfelelnek, ’s ugyan ezért jobb nevelésű lovakra igyekeznek szert tenni. Egyébiránt ez Fran­cziaországban most még sok nehézséggel és költséggel jár, mert a’ földművelő nem fordít elegendő gondot a’ lótenyész­tésre, mivel a’ franczia nép, általában véve, még igen ke­vés ismerettel bir mindazon rendszabályokban, mellyek egy czélszerű, országos lóneveléshez kívántatnak. Általában ott a’ lótenyésztés ez utóbbi években gyarapodott ugyan, de a’ tökélynek óhajtható fokát még korán sem érte el. Ezen ága a’ mezei­ gazdasági szorgalomnak sokáig el volt ott hanya­golva; minthogy a’ császárság alatt a’ franczia generálok és lovasság, úgy szinte a’ tábori szekerek, Német- és Spa­nyolországból szedték a’ szükséges pótléklovakat, maga az ország tehát nem volt kénytelen, e’ részben a’ had’ szükségeit ellátni, é s igy a’ lótenyésztés általában igen elha­nyagoltatok ’S midőn utóbb, a’ restauratio alatt, ezen e­­gyedül az­ idegen vagyon’ elrablása által fentartható rendszer’ káros következéseiről, névszerint a’ belföldi lótenyésztés’ el­­hagyatásáról meggyőződtek, ’s­ ennek következtében a’ kor­mány ugyanezen belföldi lótenyésztés’ előmozdításáról kez­dett, gondoskodni, akkor tudatlanság, hiúság, előítéletek és önzés a’ megrendelt vagy javaslott eszközök’ alkalmazását még sokáig akadályozók, úgy hogy Francziaország csak egy pár év óta képes, a’ hadának szükséges lovakat magában az országban szerezni meg és igy ama’ roppant summákat, mely­­lyeket eddig e’ végre évenkint a' külföldnek fizetett, nagy részben megkímélni. Mi azonban e’ belföldi lovak’ minő­ségét illeti, azok még mind e’ mai napig, általában vé­ve , igen silányak 's egy része a lovasságnak olly ge­béket kénytelen használni, mellyek sajátkép csak szekér­be valók ’s a’ legszomorúbb képet adják , midőn kis­ vágtat­va kell haladniok, melly lépés pedig a’ franczia lovasság­nál behozatott, ’s mellyet most valóságos vén-asszony-vág­­tatásnak nevezhetni, mivel a’ lovak gyenge és roskadt há­­­tuljokat mint valami zsákot hurczolják magok után. — Az versenyek’ behozatala Francziaország’ lótenyésztésére nézve igen nagy hasznú volt, mert ezáltal alapíttatott meg a’ teli­­vérlovak’ tenyésztése az országban, ’s e’ tenyésztésnek ön­magában­ tisztán tartatása, úgy hogy most az ország’ majd mindenik vidékén van egyegy fészke a’ telivérlovaknak. De bármilly jó és szép ez, még korán sem elég az egyetemi ló­­tenyésztés’ emelésére, ’s azért sok dologhoz­ értők ajánlják e’ részben Izland" példájának követését, melly­ ország 25 év alatt csaknem egész honi lófaját megnemesítette. Izland­­ban t. i. nem csak az vétetett czélul, hogy a’ „minden mó­don pártfogolt“ versenyek­­által télivérlovak’ nevelése esz­közöltessék, hanem a’ közönséges honi lófajnak javítására is fordíttatott gond, többen oda igyekezvén, hogy az ország’ minden részeiben az eddigieknél jobb ménlovak használtas­sanak hágatásra, a’ földművelő nép pedig meggyőződjék ar­ról, miszerint lovainak gondos­ neveléséből és tenyésztésé­ből bizonyos hasznot várhat. Ezen igyekezete több izlandi ménesbirtokosnak a" legszebb eredményeket szülte, mert Iz­land 12 esztendő óta a" lehető legjobb vadászlovakat neve­li ,s ezekből és jeles kocsilovakból évenkint magába Ang-

Next