Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1838-10-22 / 85. szám
85". szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, nevezetesb esetek’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindennemű hirdetmények’minél gyorsabb közlésével ; a’ Szánladunk terjedelmesb politicai ’s rokon tudományé, u. m. statisticai, geo-és biographiai értekezésekkel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’ ismertetésével foglalatoskodnak főképen. (§) Szerkeszti ’s kiadja Ipalágfalvi Oros October’ 33. 1838. Megjelennek c’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házbahordással 4 p. fz., postán borítókkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a., Pesten Füskúti Landerer Lajos’ könyvnyomtató-intézetében, hol a’ hirdetmények ’a a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Mindennemű ,nemhivatalos leveleknek és közleményeknek kármentes beküldetése kéretik. T a r t a I o m. Magyarország. Kinevezések és megtiszteltetések; Békés megyei határozatok; neszmélyi szüret; adakozások; K ’' * eszmélkedései a’ franczia gyors- és postakocsikról, lótenyésztésről és Thiers’ ministerségéről. Ausztria. Felségük Muranoban; kereskedési és hajózási szerződés fels. Udvarunk és Nagybritannia közt. Nagy britannia. A’ királyné Windsorban; gabonatörvények; ujasvilágítás Londonban . (Stephens’ izgatása; O’Connell’ népszerűsége csökken; jamaicai hírek: Francziaország. Lajos-Napoleon Schweizot elhagyja ; Abd-el-Kader, Spanyolország. Bardinas general Cabrera által megveretik ’s életét veszti; a’ carlosiak Alsó-Arragoniában és Valenciában kormányt .alakúnak. Németország. A’frankfurti lázadás’ részesei Éjszakamerikába szállíttatnak; a’ hannoveri hírlap’ a’ német szövetséggyűlésről. Olaszország. Resid basa ő szentségénél. Törökország. Mehemed-Ali adóját beküldi és engedelmességet igér. Svézia. Kereskedési szerződés. Hir- a pi szeme. Magyarország. A’ nmeit, magyar kír. udv. Kamara Simkovics Mihályt, a’ mamnarosi sóbánya-pénztár’ tisztjét, a’ szigeti tiszttartóhivatal beszedőjévé; — Poluzshyi Leopoldot, a’szlatinai aknahivatal’ díjas gyakornokát, bástyaházi írnokká; — és Hirschmann Józsefet, a’ szepesi kir. kantár, igazgatóság’ írnokát, jegyzővé nevezte ki. (Priv. tudj A’ löméit, erdélyi udv. Cancellaria Cserényi Károly eddigi fogalmazó-gyakornokot udv. fogalmazóvá; — helyébe pedig fogalmazó-gyakornokká Pataki Sándort nevezte ki. (Erd. Iliradó.) A cs. ap. kir. Felsége a’ következő uraknak, a’ haza és tudományos ügy körül szerzett érdemeikért legfelsőbb tetszését tudtokra adatni kegyelmesen parancsolta : 1. Prandau Károly bárónak, ki a’ patronatusa alatt levő parochiában a’ nemzeti műveltség’ előmozdítására szentelt buzgalommal nem csak fel nem hagyott, hanem ez ügyben folyvást fellőmeneteleket tesz, úgy hogy birtokában igen terjedelmes telkeket szakasztatott ki oskoláknak , a’ legnagyobb készséggel adott épületszereket, sőt azok’ felépítéséhez még más segedelmekkel is járult. 2. Ebner Lászlónak a’ varasdi nemzeti oskola’ dijatlan igazgatójának, ki napról napra növekedő buzgalmánál fogva az oskolába járó ifjúság’ számát annyira szaporította, hogy az első osztályban segédtanítóra jön szükség; a’ rajzoskola’ növendékei’ számára kivántató példányrajzokat megszerezte, ’s az esztendő’ végére saját költségén ’s fáradságával szerzett jutalmakat osztott ki a’ jelesebb előmenetelő, ifjak között. 3. Vrachan József ludbregi lelkész ’s a’ kapronczai kerület’ alesperesének, ki nem gondolván semmi fáradsággal, sőt sajátjából még költségeket is tevén, azon iparkodott, hogy minél több ifjú járjon oskolába, ’s a’ növendékek minél jobban tökéletesítsék magokat. Batthyány herczeghez intézett kérelmeivel a’ludbregi oskola’számára igen derék épület’ felállítását, végre Imbrihovecz-, Selekovecz- és Martineczben a’ gyermekek’ részére privát tanítást is eszközlött ki. 4. Svagel Balázs Fridrik, Modich Albert, t. ns. Varasd vármegye’ alispánjainak, és Orschich Ágoston grófnak, ugyanazon megye’ főszolgabírójának, kik hathatós pártfogásuk által Krapinán szabályozott nemzeti oskolát, Zakretjében pedig jeles gazdasági tanító-intézetet létesítettek. 5. Fodróczy Györgynek, t. ns. Körös vármegye’ főszolgabírójának, ki a’ nemzeti műveltség’ előmozdításán munkálkodó Vrachan József alesperest olly lelkesüléssel segíti, hogy alaposan reménylhető, miszerint hathatós segedelme következtében öt helyen fognak rövid időn oskolák felállíttatni. • • 6. Batthyány Filep herczegnek , ki a’ ludbregi oskola’ épületét kőfallal keríttette be, és Sz.-Györgyön hasonlót rendelt sövény kerítéssel felállíttatni, bőkezűleg látván el azokat segedelmekkel. 7. Gajdek Tamás szellem káplánnak a’ tábori kerületben ,a ki több évig számos gyermeket oktatott a’ hittudományi olvasás-, irás- és egyéb tanulmányoknak legfelsőbb, rendelés által meghatározott tárgyaiban minden dij nélkül, az oskolába járó gyermekeket tulajdon költségén könyvekkel és papirossal is ellátván. 8. Bendoko János krapinai lelkésznek ’s ugyanazon nevű kerület’alesperesének, és Bradicza János zakretjei lelkésznek , kik közül az elsőbbik mind a’ krapinai‘nemzeti oskola helyes szerkesztésére a mind Zakretjében gazdasági tanító-intézet’ felállítására, ugyszinte Konobében oskola’ létesítésére sokat tön buzgó segédmunkálata által; az utóbbik pedig a’ Zakretjében felállított ’s már kívánt sikerrel meg is nyitott gazdasági oskola’fő kezdője és alapítója volt. Tek. ns. Békés vármegyének f. é. oct. lsején kezdett és 5kén végzett közgyűlésében a’ többi közt határoztatok: 1. Hogy tek. ns. Borsod vármegyének körlevelében a’korlátlan Duna’ folyamának szabályozhatására összeszerkesztetni kellő fundus politicus iránti javaslata itt jó benyomást tevén, erre nézve az instructio’ kedvező megadását magának Békés megye annak idejére, tudnillik a’ jövő országgyűlésre küldendő követek’ utasításának kidolgozására, fen is tartotta. 2. Hogy tek. ns. Ilont vármegyének azon felszólítása, mi szerint ő Felsége innen is kéretnék meg a’ dunáninneni vasútvonalnak különösebben leendő fejedelmi kegyelésére , — itt viszhangra nem talált; mert Békés megye az illyetén közhasznú egyesületi vállalatokban a’ concurrentiát pártfogó beleavatkozás által csökkenteni, és ekként a’ terjedelmesebb eredmények’ kifejtését hátráltatni nem kívánja. Zomborból írják, hogy tek. ns. Bács-Bodrog egyesült vármegyék* tisztújítóba f. hó’ 25-én fog tartatni. . Gyulán sept. 27-én tartatott a’ Békés megyei kórház’ alapjának emelésére szándékba vett tánczvigalom. Tárgyhoz illő méltánylást nyert ez ügy már első fejlésében, ’s a’ vállalati szent ügy’ értésének következménye lett, hogy midőn a’ megyei tisztviselők ’s birtokosok, serkentések és sikeres ajánlások által hoznák létre a’ szendergő ügyet; a’ nőnem díszmunkák ’s ékszerek’ nyújtásával segítné azt elő növekedésében. Táncz közben sorsjegyek által összesen 382 díszmunka ’s ékszer játszatott ki; ezek közt néhány külmegyeieknek ajánlataik is—’s a’ belépti árból és elkelt sorsjegyekből bejött tiszta jövedelem tesz 3,785 ft. pengő pénzben. Ezen előzmények után, éltető reménnyel néz e’ zsenge intézet teljes megérésének elébe! (nonmuvésa.) Neszmély, October 18. Szüretünk a’ múlt héten végbe ment, melly részszerint az 1834ki nagy termés’ és szárazság’, részszerint az 1836-i kemény fagyás’ következésében megromlott ’s ritkult tőkeink’ kevés—, azonban a’ rigó, a’ sok darázs, gözű és egér által szembetűnő pusztítást szenvedett termése miatt, valamint a’ múlt évben, úgy most is , igen csekélynek mondathatik; de borunk, mivel a’ carriculai zordon és hideg időket, augusties’ utolján és septemberben igen kedvező napok váltak fel, minden reményen felül, nem csak a’ tavalyinál, de az 1835-kinél is jobb leend. Csakhogy kevés! Mire nézve mondhatjuk, hogy pinezéink csaknem üresek hegyeinken, •— kivevén négyet ötöt, mellyekben a’ borvásárló még 1834kit ’s közölök egykettőben még öregebb bort is találand. Azonban szőleink’ beteg ’s még sok orvoslást kívánó állapotja nem is nagyon biztat, hogy még néhány következő években teli pinezéknek örülhessünk, mellyek a’ szőlőmivelésre fordított ’s a’ közelebbi években csaknem egészen elveszett költséget, kivált kamatozással, visszatérítenék. Ide járul még azon szomorú körülmény is, hogy nálunk, és kivált vidékünkön, a’ dögvész a’ múlt nyáron elsőben a’ baromfiakban (tyúk, lúd, csibe, liba, kacsa), később a’ sertésekben, közelebb pedig minden nemű ’s korú szarvas marhában vagy barmokban, tetemes pusztítást, ’s a’ gazdálkodás’ viszonyaira nézve igen érezhető károkat okozott;— még pedig e’ barom dögvészt megyénkben sok helyek már a’ múlt években is szenvedni szerencsétlenek valónak. — Vajha ezen baromdogvésznek, melly hazánkat már több évektől fogva, hol egy hol más vidékeken, tetemes károkozatokkal pusztítja, tökéletes kiirtására vagy eltávolítására a’ hatóságok olly folytonos és foganatos munkásságot fejtenének ki, hogy az által az egész ország e’ nagy bajtól egészen megszabadulhatna. A’ vizár által károsult budapesti szegények’ számára múlt napokban e’ lapok’ (t. i. a’ Regélő’) kiadójához ismét 96 ezüst ft. küldetett a’ n. gyöngyösi casino’ pénztárából és ezen intézet’ egyes tagjaitól, melly pénzmennyiség már az illető helyre be is adatott. — E’ lapok’ kiadója tehát már a’ korábban gyűjtött mennyiséggel együtt összesen e’ mai napig 245 ftot 24 krt ezüst pénzben volt szerencsés az említett czélra benyújtani.— Ha azon számtalan szerencsétlent tekintjük, kik még most is düledékek alatt laknak, kik még most is romjaikban kesergik házaikat ’s velők minden birtokukat; — ha látjuk, hogy az összeroskadt házaknak még alig épül csak egyharmada is, ’s ez is csak most emelkedik fél készülettel fedél alá, és így birtokosukat már már fenyegeti az óriási léptekkel közeledő tél: — lehelsen nem óhajtanunk, vajba a’ még ínségben sintődők’ segedelmére minél több adakozások küldetnének; mert hogy az eddig begyült segedelmek csak egy részétfedhetek a’ megszámíthatlan károknak, minden, ki illyesmit megfontolni képes, könnyen átláthatja. — Elég sajnos a’ budapesti lakosokra nézve, hogy a’ tüzelőfának mostani nagy ára is(jó tölgyfának: öle 28 — 30 ft váltó), melly hihetőleg még növekedni is fog, nem kis aggodalommal tölti el őket már most, midőn a’tél még nem kezdődött; még a’ favágók’ bére is olly nagy (4—5 ft utó egy ölért), mi ilyenre nem emlékezünk. — Ez úttal nem tartjuk érdektelennek említeni, hogy a’ cs. k. Fens. Nádor Főherczegünk’ atyai intézkedése’ következményében megkezdett pesti töltések’ készítése mindig folytattatik. Nevezetes ama’ két nagy ’s mondhatni óriási munkával készült töltés, melylyeknek egyike a’ Duna’ mentében levő alsó fapiacztól kezdve a’ tábori kórház felé, vámház mellett, a’ Ludoviceum felé létező temetőig terjed; másik a’ váczi út melletti puskaportártól, temető mögötti, vámház mellett, ’s a’ régi, most még egy ölnyire fölemelt, váczi töltésen, a’ czukorgyár felé terjedő, hasonlag a’ múlt víznek magasságát felülmúló töltéssel fölemelt országuttal egyesül. • Mind kettőnek oldalai kigyepeztettek, ’s legfelső lapja megfövenyezve leven, kellemes sétányul szolgál. A’ városi házak’ alsó végsorától a’ vámházig Soroksár felé vivő töltésnek Duna felé szolgáló oldala kövekkel rakatott ki. Az ennek végén volt vámház most a’határkorcsmáig vitetett ki. (Heg.) E’ f. év’ harmadik negyedében, a’ pesti kir. egyetemben tizenöt orvostanárságot nyert közül tizenegy latin, egy német, három magyar nyelven irta iktatási értekezését; ’s igy ez úttal a’ magyar egy ötöde a’ többinek. Tallós, oct. 18. Francziaországban jelenleg köz az óhajtás, hogy a’ gyors-, posta- és más nyilványos kocsik körül javítások történjenek. Ugyanis ezeknek, kivált az úgy nevezett gyorskocsiknak, súlya sokkal tetemesb, hogysem elegendő gyorsasággal haladni képesek volnának. De a’ hozzájok használt lovak is mind vér- mind nemesítés nélküliek ’s igy, kivált rész útban, csak igen lassan, haladhatok. Ennél fogvást sok postamester Francziaországban átlátta már, hogy a' jobban nevelt ’s nemesített lovak a’ szükséges szolgálatnak sokkal inkább megfelelnek, ’s ugyan ezért jobb nevelésű lovakra igyekeznek szert tenni. Egyébiránt ez Francziaországban most még sok nehézséggel és költséggel jár, mert a’ földművelő nem fordít elegendő gondot a’ lótenyésztésre, mivel a’ franczia nép, általában véve, még igen kevés ismerettel bir mindazon rendszabályokban, mellyek egy czélszerű, országos lóneveléshez kívántatnak. Általában ott a’ lótenyésztés ez utóbbi években gyarapodott ugyan, de a’ tökélynek óhajtható fokát még korán sem érte el. Ezen ága a’ mezei gazdasági szorgalomnak sokáig el volt ott hanyagolva; minthogy a’ császárság alatt a’ franczia generálok és lovasság, úgy szinte a’ tábori szekerek, Német- és Spanyolországból szedték a’ szükséges pótléklovakat, maga az ország tehát nem volt kénytelen, e’ részben a’ had’ szükségeit ellátni, é s igy a’ lótenyésztés általában igen elhanyagoltatok ’S midőn utóbb, a’ restauratio alatt, ezen egyedül az idegen vagyon’ elrablása által fentartható rendszer’ káros következéseiről, névszerint a’ belföldi lótenyésztés’ elhagyatásáról meggyőződtek, ’s ennek következtében a’ kormány ugyanezen belföldi lótenyésztés’ előmozdításáról kezdett, gondoskodni, akkor tudatlanság, hiúság, előítéletek és önzés a’ megrendelt vagy javaslott eszközök’ alkalmazását még sokáig akadályozók, úgy hogy Francziaország csak egy pár év óta képes, a’ hadának szükséges lovakat magában az országban szerezni meg és igy ama’ roppant summákat, melylyeket eddig e’ végre évenkint a' külföldnek fizetett, nagy részben megkímélni. Mi azonban e’ belföldi lovak’ minőségét illeti, azok még mind e’ mai napig, általában véve , igen silányak 's egy része a lovasságnak olly gebéket kénytelen használni, mellyek sajátkép csak szekérbe valók ’s a’ legszomorúbb képet adják , midőn kis vágtatva kell haladniok, melly lépés pedig a’ franczia lovasságnál behozatott, ’s mellyet most valóságos vén-asszony-vágtatásnak nevezhetni, mivel a’ lovak gyenge és roskadt hátuljokat mint valami zsákot hurczolják magok után. — Az versenyek’ behozatala Francziaország’ lótenyésztésére nézve igen nagy hasznú volt, mert ezáltal alapíttatott meg a’ telivérlovak’ tenyésztése az országban, ’s e’ tenyésztésnek önmagában tisztán tartatása, úgy hogy most az ország’ majd mindenik vidékén van egyegy fészke a’ telivérlovaknak. De bármilly jó és szép ez, még korán sem elég az egyetemi lótenyésztés’ emelésére, ’s azért sok dologhoz értők ajánlják e’ részben Izland" példájának követését, melly ország 25 év alatt csaknem egész honi lófaját megnemesítette. Izlandban t. i. nem csak az vétetett czélul, hogy a’ „minden módon pártfogolt“ versenyekáltal télivérlovak’ nevelése eszközöltessék, hanem a’ közönséges honi lófajnak javítására is fordíttatott gond, többen oda igyekezvén, hogy az ország’ minden részeiben az eddigieknél jobb ménlovak használtassanak hágatásra, a’ földművelő nép pedig meggyőződjék arról, miszerint lovainak gondos neveléséből és tenyésztéséből bizonyos hasznot várhat. Ezen igyekezete több izlandi ménesbirtokosnak a" legszebb eredményeket szülte, mert Izland 12 esztendő óta a" lehető legjobb vadászlovakat neveli ,s ezekből és jeles kocsilovakból évenkint magába Ang-