Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1838-11-26 / 95. szám

il.V"‘ szám. A' Hírnök kineve*hések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, nevezetesb ese­tek’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindennemű hirdetmények’minél gyorsabb köz­lésével; a’ Századunk terjedelmesb politicai ’s rokontudományé, u. m­. statisticai, geo-és bio­­graphiai értekezésekkel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’ ismertetésével foglalatoskodnak főképen.­­ . Szerkeszti s kiadja Halásfalvi Orosz Jrózsef. November’ 26. 1838. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz­­hordással 4 p. fz., postán bontókkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 749. sz. a., Pesten Füskúti Landerer Lajos’ könyvnyomtató­ intézetében, hol a’ hir­detmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Mindennemű nemhivatalos leveleknek és közleményeknek bérumentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország­ és Erdély. Kinevezések ’s megtisz­teltetés; pesti gazdasági­ egyesület és gyapjuraktár; 1­encsik Já­nos f. sepsi-sz.-györgyi tudósítás; székely ifjak’ egyesülete Siménfalván, Ausztria. Bécsi levél; linzi, florenzi és velen­­czei tudósítások; E * * * eszmélkedései a’ francziaországi közle­kedésekről, éjszakamerikai nevelés-elvről, franczia minta-vas­­h­ámorműről és választási reformról. Nagy b­r­i­t­a­n­n­i­a. Lord­­mayor-ebéd ; Brougham lord. Francziaország. Követválto­­zások ; a’franczia seregek Anconából kitakarodnak. Spanyol­­ország. Zavarok a’ fővárosban ; Madrid ostromállapot­ba helyezve; ministeri crisis; a’ királyné a’ cortest személyesen megnyitja nov. 8.; kegyetlen visszatorlá­­sok. Monagorm­. Portugália. Királyi herczeg születik. Bel­gium. Kamarák­ megnyitása. Elegy. Hírlapi szemle. Hirdetések. Magyarország s Erdély. F. é. nov. tékén költ legfelsőbb határozatnál fogva a ruszkbergi (Bánságban) helyettes bányatörvényszék’ ideig­­leni jegyzőhivatalára Vagyóczi Nagy Károly, az alsó-m­a­­gyarországi bányatörvényszék’ auscultansa, alkalmaztatott. A’ ameit, magyar kir. udv. Kamara a’ keblebeli fő­fizetőhivatalnál Rézy László’ nyugalmaztatása által üresség­be jött utolsó pénztártisztségre Dimbach Antal eddigi járul­­nokot, — ’s az ekkér megürült utolsó járulnokságra Hei­­c­iele József dijas gyakornokot, — végre dijas gyakor­nokká Frum Antal iktatóhivatali dijatlan gyakornokot ne­vezte ki. Buda szab. kir. főváros Stertnik Auguszt b. nyugal­mazott altábornagyot s budai várparancsnokot, e’ város iránti érdemeiért, tiszteleti polgárai közzé véve föl. Pozsony, nov. 25. Időnk, melly e’ h. 20áig a’ leg­szebb őszi napokkal kecsegtetett, 20án esős napokra vál­tozott, melly­eket kevés havazás is kisért; tegnap éjszaka azonban a’fagyponton alól négy foknyira esett hevmérőnk.­­ Az éjszaki vaspályával kapcsolatban levő gyorskocsik a’ ködös napok és a’ már késő virradás miatt e. h.­léétől nyolczadfél órakor indulnak, igy az utasok’ kényelmének jobban megfelelendők. A’ Duna-ölelte Margit szigetben volt hajdani zárda, romjai alatt ásás közben közelebbi két hét előtt három tűrhanyós kőkoporsóban, mellyek, úgy látszik, már va­­aha megvizsgáltattak, minthogy fedeleik nem voltak ren­desen helyükön, csontvázakat, egy gazdagon aranyzott ezüst fér­­­i diademát, egy arany gyűrűt, több ékszeri tár­gyat’s egy kődarabot aranyzott rézbetűjü„HIC SEPULTU“ felírással találtak. Egy asszonyi diadema már korábban találtatott ugyan a’ szigeten.­­• E’ tárgyakat V. István ko­rából valóknak hiszik, ’s úgy vélekednek, hogy az emlí­tett király ugyanazon helyre temetteték. A’csontvázak Ná­dor () cs. k. Fensége’ rendeletéből mélyebben elásattak, és egyszersmind további ásatások is rendeltetvén, ez­ekszeri tárgyak a cs. k. Főherczegségéhez vitettek. (Regélő.) A’m. gazdasági­ e­gye­süle­tnek f. hós­lökén tartott rendkívüli közgyűlése leginkább a’tisztviselők’ választásául leven kitűzve, miután a’ részes tagok csekélyebb számmal jelentek meg, az elnökségnek ’s pénztárnoknak hivataluk’ körében tett eddigi szíves fáradozásaikért a’ jelen voltak egy­hangúlag köszönetet szavazva, őket arra bírákt, hogy hiva­talukat jövő évi mart. 17dik napján tartandó rendes köz­gyűlésig, mellyre a’ tisztválasztás is elhalasztaték, hason­ló buzgalommal legyenek szívesek viselni. Ennek folytában következő érdekes­ határozatok keletkeztek: 1) Azon két­rendbeli kivánatlevél, mellyet a’ választottság a’pesti or­szágos vásárok’ idejének megváltoztatása, ’s valamint me­zőgazda termesztőinkre, úgy kiviteli (activ) kereskedé­sünkre nézve kedvezőbb elrendezése iránt javaslatkép elő­­terjeszte, elfogadtatott, ’s azoknak egyike, melly a’honi termesztők’ számára van szerkesztve, a’jelenvoltak által aláíratván, az aláíratás’ folytatásául n. casinoi igazgató Pregardl János urra, másika a’ honi ’s külföldi kereskedők’ számára szerkesztett Kappel Fridrik pesti nagykereskedő urra bizaték. (Ezek legközelebb szinte fognak közöltetni.) 2) A’ képviselőség fiók-egyesületek’alkotására, ’s azok­nak ezen országos egyesülettek­ összeforrasztására, a’ honi gazdaközönség pedig ’s különösen az egyesület’ tagjai arra rendeltettek kérőleg felszólíttatni, hogy a’ vidékükön diva­tos gazdálkodási rendszereknek (a’gazdaság’minden ágaira nézve) részletes leírását, nemkülönben egyes gazdaságok’ történeteit, ezeknek a’ rendes számvitelből merítendő tisz­­tahaszonbeli vagy veszteségi eredményivel együtt, ’s virág­zásuk’ vagy hanyatlásuk’ okaival világítva közöljék. 3) Az egyesület’ örökítéséül következő újabb alapítványok kelet­keztek : névszerinti sz. k. Arad város 100 p. frtot rendele fensőbb helybenhagyással küldetni a’pénztárba, Lunkányi János tbiró ’s jószágigazgató ur 40 p. frtot fizetett le kész­pénzben, Balogh István ur 25 p.fr., Csab­a// Ignácz ur 100 p. fr., Danko Ferencz ur 100 p.fr., Deiszler János ur 50 p fr., Dubravay János ur 40 p.fr., Gitár Sándor ur 40 p.fr., Giay Fridrik 50p.fr., Hinder Lajos ur 20 p.fr., Glögyeszy Pál, Soprony megyei első alisp. ur. 100 p.fr., Kis Jan. superint. ur 40 p.fr., Kunovich Antal ur 20 p.fr., Marton György, Soprony megyei 2dik alisp. ur, 10­­ p.fr., Mencsnigg Fái ur 20 p.fr., Szopori Nagy Károly ur 50 p.ir., St öcs­ku Ignácz ur 20 p.fr., Páti Ant. ur 10 p.fr , Rimanoczy Pál ur 40 p.fr., Somogy József ur 20 p.fr., Sparr Ferencz ur 40 p.fr., Spórok János ur 100 p.fr., Tóth Mihály ur 20 p.ir., S annyi Flórián ur 20 p.fr., Zaborszky Imre ur 40 p.frtot kötelezőnek: "s e­­zeknek egyenkint, különösen pedig Isögyeszy Pál sopronyi első alispany urnak, ’s Török János ur, hg Eszterházy­ jó­­szágkormányi tisztjének, kik az iménti tőkék’ aláíratása körül buzgolkodni szíveskedtek, az egyesület’ hálás köszö­neté fejeztetik ki. A’ t. alapítók, kik többnyire hg Eszter­­házy’ gazdatisztei, követésre méltó példát nyujtának ez ál­tal minden gazdatisztnek, ’s annak kinyilatkoztatása után, hogy e’ végre csekélyebb summák is szívesen fogadtatnak, azon édes reményre jogosíták a’ közgyűlést, miszerint a’ képviselőkhöz és törvényhatóságok’ elöljáróihoz (első alis­­pányokhoz t. i. ’s kir. városi polgármesterekhez ’s főbírók­hoz­­stb.) szétküldött kötelezvényi fejér-levelek (albá­k) e­­gyenkint nagyobb ’s kisebb summákkal ékesítve érkezvén vissza, az egyesület’ fenmaradását örökre biztosítandják. 4) Az illető küldöttség’jelentése szerint az egyesület’gazdasági osztályú pénztárának jövő évre remélhető összes jövedelmei 4398p.lra, költségei pedig mintegy 2943 p.fr. rúgnak; ’s igy az egyesület’ további rendelkezéséül 1455 p.fr., sőt Klauzál Imre urnak pályakérdések’jutalmazására szánt ’s eddig elő 180 p. fra növekedett ajánlatival együtt 1635 p. fr. mara­dásul ; — mellyek’ folytában határoztatott, hogy ezentúl az évenkinti összes jövedelmeknek egy hatod része mindenkor, következéskép jövő évre 733 p. sz., elkülönítetvén, tőké­­síttessék. 5) Minthogy ekkép növekedő pénzereje az egye­sület’ hatási körét tetemesen tágítá, ezentúl jutalomkérdé­­sek is fognak megfejtésül kifizetni; ’s jelesen a’jövő évre alább előszámolandó föltételek mellett következő kérdés nyilványíttatik: „Miután újabb törvényink’ engedelméből hazánk’ minden részein létesülhet tagosztály, mit tegyenek, a’ nagyobb és kisebb birtokú gazdák és mindazok, kik ma­gok művelik földeiket, hogy ezen változás által a’ művel­tebb és igy több hasznot ígérő gazdálkodás’ nemére minél kevesebb költséggel ’s biztosan juthassanak; tekintetbe vévén a’ föld’ minőségét, éghajlatot, vásári és egyéb kö­rülményeket, jelesen pedig a’ téli és nyári istállóztatást, mennyire tagosztály által a’ közlegelő vagy végkép meg­szűnik, vagy megszűkíttetik?“— A’ legjobb felelet’ szerző­je 100 arany jutalommal fog megtiszteltetni. Bírálókká And­rási­ György gr. elnöksége alatt Appel Károly, Bujanovics Eduárd, Csapó Dániel, és Czindery László urak választat­tak. A’ feltételek következők: a) A’ pályázó feleletek jö­vő 1839dik évi december’utolsó napjáig bezárólag az egye­sület’ titoknokához annyival bizonyosabban küldessenek be, mivel az érintett határnapon túl érkezendők el sem fo­gadtatnak többé. b) Egyedül magyar nyelven irt felele­tek fogadtatnak el, mellyek azonfelül idegen kézzel tisz­tázva, lapozva, bekötve, ’s jelmondattal legyenek ellát­va; a’ szerző’ neve egy hozzájok melléklendő pecsétes le­­velkébe rejtetvén, ’s e’ levelke az illető munka’jelmonda­tát viselendvén. c) Ha valamellyik pályázóra kisül, hogy saját kezével tisztázta le beküldött munkáját, vagy iránta valamellyik bírálóját akár szóval, akár írásban értesítette, ’s nevét és munkáját bármikép elárulá, habár felelete leg­jobb lenne is, a’jutalomtól elesik, ’s ez az érdemileg utána következőnek fog ítéltetni. d) A’ titoknok az érkezendő fe­leleteket haladék nélkül biztos alkalommal (ha egyéb nyom­ban nem ajánlkoznék , postán) fogja megküldeni valamely­­lyik bírálónak, ki azokat legfölebb egy hónapig tarthat­ván magánál, miután elolvasta, vagy legközelebb lakó birálótársával közlendi, vagy a’ titoknoknak küldendi az egyesület’ költségein szinte biztos alkalommal vissza, ez 1840dik évi lóverseny’ idején tartandó közgyűlés előtt a’ bírálók egybe fognak ülni, ’s a’ velők közlett pályafele­letek iránt okokkal gyámított véleményüket felolvasván, vagy ha személyesen meg nem jelenhetnének, azt írásban küldvén meg a’ bizottsági elnöknek, ezek szerint szótöbb­séggel fogják érdemükhöz képest elsorozni a’ beküldött feleleteket, melly sorozatot szinte okokkal gyámítva ’s olly megjegyzéssel terjesztendik a’ közgyűlést megelőzendő vá­lasztottsági ülés’ ek­be: valljon a’ legjobbhoz közelítő mun­ka érdemes e némi megtiszteltetés­ vagy dicsérésre. f) Ha a’ bírálók’ valamellyike időközben meghalna , a’ többiek magok választanak helyébe új tagtársat az egyesületi ré­szesek közül. g) A’ közgyűlés a’ bíráló bizottság’ ítélete szerint a’jutalmat az illetőnek kezéhez szolgáltatván, a’ koszorús és megtiszteltetést nyerendő munkák az egyesü­let’ tulajdonává válandanak, ’s a’körülményekhez képest a’ Gazdasági Tudósításokban, vagy egyebütt, avvagy kü­lön fognak megjelenni. — Addig is­ tehát, mig e’ határozat külön nyomtatványokban is meg fog jelenni, a’ gazdakö­zönség az iménti kérdés’ megfejtésére ezennel pályaterre­l hivatik. [Vége következik.] A’ pesti gyapjúraktárba f. é. aug. 29ke óta érkezett gyapjú 332,378 font; eladatott szinte aug. 29-e óta Csáky Károly grófé, Teleki­ Mészáros grófnéé, Károlyi Lajos grófé, Szír­may Sándor grófé, Lónyay László, Vladár József és Keczer Tamás uraké. 291,526 font. Pest, nov. 20. 1838. Liedem­ann Fridrik J. S. * Esztergom, nov. 18. F. hót­­dikén az esztergomi érseki kispapi intézetben a’ délelőtti istentisztelet után az intézetnek, mellyet boldogult prímás Rudnay Sándor alko­tott, törvényei olvastattak fel studiorum director tiszt, tudós Kremlicska Mihály ur által. Az intézet’ rectora, főtiszt. De­­zseri Rudnyánszky József kanonok ur a’ nevendékekhez sziv­­reható beszédben latin nyelven az intézet’ fontos czéljáról szólott, a’ magyar közönséges és magányos jog’ rendes ok­tatója , tek. dr. Rumy Károly ur pedig szinte latin beszédé­ben ama’római költő’ mondása „ Vivitur ingenio, caetera mortis eroin I“ felől értekezett. — Múlt szerdán (nov. 14k én) reggeli 5 óra előtt tűzlanna ébresztett fel minket az álom­ból. A’ Szent-Tamás’ hegyén tűz támadt ’s két ház égett el. — Az utolsó közgyűlésén a’ marhahús’ fontjának ára 13 krról 14re emeltetett fel. — C­zab­aj, nov. 22. Györgyei és Füzesmegyeri Ilen­­csik­ János ur szinte félévi súlyos betegeskedése után múlt hó­ 25kén élete’ 49 évében Czabajon a' jobb létre átszende­­rü­lt. — Ferencz atyja, Dezseri Dezsericzky Mária özvegye, négy árvája és számos rokoni kesergik kora elhunytai. A’ megboldogult ns Bars megyének huzamosb ideig közkedves­­ségü tisztviselője, a’ közelebb múlt országgyűlésen pedig ns Nyitra megyének munkás követe lévén, megérdemli, hogy békét mondjunk poraira! Sepsi Sz. György, oct. 31. Ezen folyó hó’ 29. 30. és 31dik napjai valóságos sokszorosan megszentelt nem­zeti ünnepnapok valának is. Három- és törvényesen egye­sült Miklósvárszékre nézve. Ezen napok közül az elsőn ugyanis a’ as szék’ Kendei alkirálybiró Tompa János ur’ elnöksége alatt egybegyülvén, a’ tiszt. elnök ur egy főkor­­mányszéki kegyelmes rendelet által tudatá a’as rendekkel, hogy még a’ nult évben , Felsége’ hivségére országosan letett hódolati és egyesületi hitet, most az országgyűlés’ eloszlása után, volt országgyűlési követeik’jelenlétében sze­mélyenként is tennék le. Ekkor Bariha Károly ur egyik volt országgyűlési követ, mindkettőjük’ u. m. maga, és Apor József b. képeiben és nevében rövid de velős kivo­natát mondá el a’ közelebbről eltelt országgyűlésnek, melly előadáson a’ nj Rendek teljes megelégülésüket kijelentvén, lépének a’ hódolati hit’ letételére, az óhajtva várt alkalom­ra, mellyen a’ új székely nemzet, Felséges Fejedelme iránti századoktól fogva egész Europa előtt ismeretes, jó és bal szerencsében egyformán kitüntetett hivségét és a’ fenséges ausztriai házhozi forró ragaszkodását hittel is megpecsételni szerencsés vala, elragadó volt látni azon készséget, mellyel a’ ns Rendek szíveikben születésük által öröklött hivségöknek megfogható jeleit adhatók. Harsány „éljen“ követe ezen ünnepélyt a’Figs Fejedelem iránt, vala­mint azon tiszta birodalomnak színről színre való kitünte­tése is, hogy a’ fejedelem és nemzet által letett kölcsönös hitből származott biztosítások valahára valósítják azon for­ró kivánatot, hogy a’ fejedelem a’ nemzetben és a’ nem­zet a’ fejedelemben éljenek, és mindenik a’ központ a’ ha­záért legyen. Hasonló készséggel tevék le a’ ns rendek az egyesületi hitet is, melly a’ hazát, a’ nemzetet fejedelmé­vel, és a’ nemzeteket különkülön egybekapcsoló láncz­­szem; törvények’ megtartására, nemzetek’, vallások’, és egyesek’jogai’ védelmezésére esküvének a’ ns rendek, ’ haza’, nemzetek’, vallások’és egyesek’jóllétiért van a’ fe­jedelem, eskü, ’s annak megtartásából származott bizoda­­lom köt nemzetet fejedelemhez, fejedelmet nemzethez, tör­vények’ megtartása iránti tiszta akarat és bizodalom biz­tosítja ezen kötést, ’s n­ Háromszék’ Kendei derült jöven­dőt remelnek, mert esküjök tiszta, derült és szép jövendővel kecsegtető vala, mint a’ májusi nap’ sugarai tiszták, és re­ményteljesek. Ezen ünnepélyt a’ as szék’alkirálybirái által adatott igen fényes ebéd követé, mellyen a’ fejedelem’, haza’ és nemzet’jóllétiért mozsarak’ durrogásai közt vidor poharak üríttetének. — Következő nap tudata a’ fentiszt. elnök ur csakugyan egy kegyelmes főkormányszéki rende­let által a’aj Rendekkel, miszerint az ürességben levő fő­­királybírói hivatalra véghezviendő választásra főkormány­­széki valóságos tanácsos méltóságos Hídvégi Mikri Imre gróf ur lenne kinevezve, forró örömmel hallgatók a’ns Ren­dek ezen kegyelmes rendeletet is, mellyben százados ju­­saik’ szabad gyakorlata parancsoltatik, ugyan azért, kik­nek ezen rendelet tudtokra lehete, azon napon, mellyen a’ tisztelt főkormányszéki biztos ur ő maga váratok, a’ ns szék’ határszélére menvén, ő migát üdvözlő köszöntésekkel fogadók, mellyet a’ tisztelt biztos ur leereszkedése’ és a’ ns nemzetkezi vonzódása’ jeleivel kitüntetett ékes beszéd­ben viszonza, valamint a’ fentebbi kegyelmes rendelet’ következtében , ő migát a’ ns Kendek közti megjelenésre meghívó biztosság indítványoztatván, ez egész szék’Kendei közti megjelenése után is kijelenteni méltóztatott, hogy hazája’, nemzete’jóllétéért, boldogságáért egész fáradal­mait, életét és vérét cseppenkint, vagy egészben felszen­telni és áldozni mindenkor kész. — Felszólító ad­ns Ren­deket, hogy százados gyakorlat által megszentelt válasz-

Next