Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1838-07-09 / 55. szám

latba. A’ naponkint! posta' közönséges nyalábai minden­­nap reggel 6­­/? órakor érkezendnek Pestre, ’s az eloszlás és sorozás’ bevégzése után 8 órakor a' levelező közönség azon része, melly nyílt szekrénnyel bír e postah­ivatalnál, már elvitetheti leveleit. Ugyanazon napi postára délutáni 2 óráig tarthat a’ levél-feladás, s minden addig­ bérmentve vagy ajánlva feladott, vagy csupán a levélgyűjtő-szekrénybe dobott levél minden bizonnyal még ugyanazon nap elindu­­land Bécs felé. Azon posták iránt követett eddigi rendszer, mellyek vasárnap és csütörtökön alsó Magyarország , Tot­es Horvátország­, kedden és szombaton pedig felső Magyar­­ország’ külön részeibe indulnak, ezentúl is változatlanul megmarad, és folyvást délelőtti 11 órakor fog bezáratni a’ feladás’ ideje. A’ cs. k. fő postaosztály, Pesten, jul. 1rén 1838. Dezs. Nemes Belső-Szolnok vgye’ A Reínek május 28k án ’s azt követett 3 napon tartott köz­gyűlésén mintegy negyedfél ezer nemes személy tette le az() Felsége iránti hó­dolati ’s egyesületi hitét, mit tulajdon aláírásukkal s pecsét­jeikkel erősítettek meg. Délben fényes asztal volt főispány cs. k. kamarás ifj. gr. Bethlen Pál urnál, hol poharak ürít­tettek a’ Fejedelemért, a’ Felséges ausztriai Házért s a haza szent ügyében fáradozó lelkes honfiakért; a’ második napon­ éle­sen erdélyi főkormányzó gróf Kornis János ő exeja leveléből fájdalommal értek a' RR. Pest-Buda városának a' Duna' árja által szenvedett rémítő kárvallását, s annak segedelmére ő cs. k. Felsége’ rendeléséből tett felszóllittatásokat, minek hallására mindnyájan egy szívvel lélekkel meghatározók, hogy rovatai’ utján minden birtokos, a’ megyében levő egyegy örökségétől (antique) 8 — az adó alatt nem levő egyházi nemesek, papok, udvari tisztek és kereskedők pedig sze­mélyektől 16 pengő­ért fizessenek, ’s az ezekből legfelebb 6 hét alatt fölszedendő summa a’ kárvallottak’számára elkü­l­­dessék; ezzel is bebizonyítni kívánván ns megyénk, hogy a’ hol a’ nemzet’ érdeke áll előtte, ott a’ belsőt nem csak szó­la­ni, hanem azt tettel is méltánylani kész. — Az egész gyűlést a’ szép egyetértés, követésre méltó rend díszesítette. (Érd. Híradó.) Az erdélyi k. kincstár­ és az alatt lévő kamarai és bá­­nyászi hivataloktól, úgy némelly bányászoktól, a' Duna’ára­dása által ínségre jutottaknak fölsegélésére eddigelé 4811 f. 25 kr. v. ez. egybegyű­lt summa a’ rm. magyar kir. Hely­tartó-Tanácsnak általadatott. — Ugyanazon szerencsétlenek’ számára adakoztak: a’ Tordán volt Fejér György* színész­­társasága egy színi előadás’ jövedelméből 20 fr., Zaránd vár­megye 342 fr. 38 kr., Fogarasvidék ismét 6 fr. 1 kr., Kőha­lomszék 76 fr. 34 kr., Vízakna város 70 fr., mind ezüstben. Magyar tudós társaság. I. Az academia’ ency­clopaedia­ folyóírása’, a’ Tudományt­ár’ ötödik éve’ vagyis az uj folyam’ 2dik éve’ dik kötete, számszerint a’ XVIIdik, (16ya íven) megjelent, következő tartalommal: I.) Érte­kezések. (Luczenbacher János’szerkesztése alatt.) 1. Az asszony és férfi. Burdach után szabadon Bugát Pál. 2. C. Sallustius Crispus, erkölcsi tekintetben. Sze­tczy Imre. 3. A’ vasutak, különösen a’Bécs ‘ és Bochnia közötti vasút’ terve. Bognár József. 4. Nagy-szombati Káldy György. Podhruczky József. 5. Kalendáriumi magyar régiségek. Waltherr László. 6. Okleveles toldalék. Luczenbacher János. Értekezések’ mutatója az uj folyam’ 3dik köteté­hez.— II.) Literatúrai rész. (Szerkesztő Balogh Pál.) 1. Olasz literatura 1836 óta. 2. Criticai vázlatok a’ külföldi literatura’ legújabb és kitünőbb termékeiről. 3. Bibliogra­­ph­ia. 4. Magyar tudós társaság’ ülései. 6. Tudományos egy­veleg. — Ara e* folyóirásnak, mellyből vásáronként egy­egy évnegyedi kötet jelenik meg mintegy 70 ívnyi és szük­séghez képest több kevesb rajzzal ellátva nyomtató-papi­roson 4 ft., legszebb velinen 6 ft cp., postán küldve 1 ft. 36 krral drágább. Előfizethetni Eggenberger József és fia megbízott könyvárosnál helyben, valamint minden hiteles könyvárosnál a’ két hazában; Beck, Gerold és Schaumburgnál Bécsben, ’s minden kir. postahivatalnál. Találtatnak vagy rendeltethetnek példányok még a’ múlt éveki folyamatokból is az említett helyeken, ’s ugyan­azon áron. — II. Magyar helyesírás és szóragasz­­tás’ főbb szabályai. A’ m. t. t. különös használatára. Har­madik kiadás. Buda, 1838. 81. 42­­. csinos borítékba köt­ve 10 kr. ép. — Pest, jun. 27. 1838. Dr. Schedel Ferencz m. k., titoknok. Irén­ pedig Badenbe rándult ki a’ herczeg Károly Főher­­czegnek látogatására; elutazása még e hét’ folytában fog történni. O cs. k. Felsége a’ herczeget Szent-István-rend 'nagykeresztjével ajándékozta meg. — Károly Főherczeg tegnapelőtt magyarországi birtokaiba utazott, de honnan 14 nap alatt ismét visszatérem­. — Császárné ő Felsége, hogy a' tiroli vagyontalanabb asszonyságoknak a'­ hódolatünne­­pélyek' alkalmávali megjelenhetést az udvarnál könnyebbítse, meghagyni méltóztatott, hogy minden udvarolható hölgyek az eddig szokott drága úszóaljas díszruhák nélkül is megje­lenhetnek Ő Felségénél. E’ kívánsága a’ kegyes Fejedelem­­­nének a’ tiroli nemességgel már tudatva van. — Az e’ hó­dolatot, úgy a’ mailandi koronáztatást is érdeklő udvari programmá szerint O Felségük jövő augustus’ idikén indulnak el Schönbrunnból, és egy napi mulatás után Salzburgban, Ildikén Inspruckba érkeznek. 12dikén történik itt az ünne­pélyes hódolat; 17dikén a’ Felségek Botzenen, Meranon és Bagni de Bormio Sondrion keresztül Villa Metziig utaz­nak a’ comoi tó’ partján, hol egy gőzhajóra kelve, Monzába szállanak, s itt 26tól 31dikeig mulatnak. September’ -jén tarta­­tik a’ m­ailandbai fényes bemenetel. Más­nap nagy elfoga­dást tart az udvar, utóbb kikocsizás történik a’ corson, estve díszjátékszin. Sdikán a’ lombard-velenczei királyság’ fő méltóságai, hivatalnoki és tartományi küldöttei hódolnak. Sdikén az udvar nagy bált ad, 4000 személyre; ödikén a’ nyilványos intézetek tekintetnek meg; é s Odikán következik a’ koronázás, melly után a’nagy császári vendégség; ödi­­kén a* műkirakás szemléltetik meg; Odikán ünnepélyes tem­plomba kocsizás tartatik Santo-Ambrosioba; ödikén Mailand városa nagy bált ad a’Scala’szinte remében; 10dikén a’ még Napoleon által megkezdett Arco della Pace (békeív) nyittatik meg, mire tűzjáték következik az arénában; Ildikén a’ kéz­­műkirakás szemléletűt meg; 12dikén ismét nagy bal az ud­varnál; 1­ldikán nagy népünnep a’ város előtt; 14dikén bucsuaudientia, ’s ladikén elutazás Pávián, Lodin, Berga­­mon, Brescián, Cremonán, Mantuán, Veronán, Vicenzán, Paduán és Fusinén keresztül V­el­e n­ezé­b­e. Minde váro­sokban, Veronát kivéve, egyegy napot mulatnak a’ Felségek, Veronában hármat. October 1 5dikén történik az ünnepélyes be­menet Velenczébe, melly e’ világszerte hires város’ saját fek­vése mellett kétségkívül egy lesz a’ legpompásabbak és rit­kábbak közűl, minthogy a’ csolnakok’ ezerei, színes lo­bogókkal dísz­­sítve, követendik a’császári hajót, mellyen hajdan a’ velenczei dogék, uraságuk’ jeleül, az adriai tengert eljegyezni szokták, Fusinétól egész V­elenczéig. Estve a’ város ki v­i­l­ág ittál­­­k. 6dikán . Felségük a hivata­lokat fogadják. 7dikén délután a* díszszemle után begatta (csolnakok­ versenye) tartatik a* nagy csatornán; estve tüz­­játék és opera ; 1dikán templomok’ és emlékek megtekintése ; 9dikén kirándulás Matamoccoba, Moruzziba és Chioggiába; 10dikén hal az udvarnál; Ildikén Sz. János és Pál’ tem­plomának látogatása; 12dikén látogatás az arsenálban ; 13­ dikán a’ Maria della Salute templomban, hol VII Pius pápa koronáztaték meg; 14dikén nagy tombola (lotteria sze­gények’ számára) a’ Márk-piaczon és estve alakos bál a Fenice színház’ teremében, 16dikén látogatás St. Giorgio­­ban; 16dikán Ő Felsége személyesen osztatja ki a­ műszor­galmi jutalmakat. Végre 17dikén még néhány műcsarnok és templom tekintetik meg, s Indikán a’ Felségek Trevi­­son, Udinén, Görtzön, Triesten, Laibachon és Kiratzen ke­resztül Bécsbe visszautaznak. Udinében és Görtzben egyegy nap mulatós. Az itt említett ünnepléseken kivítt Mailandban még az aranygyapjas-rendnek is káptalana lóg tartatni ’s ebben az olasz legelső családok’ tagjai közűl hatan lovagok­ká ültetni. — Néhány nap óta Metternich herczegné súlyos beteg. A’ két Felség é s a’ császári Család’ minden tagjai naponkint tudakozódnak mint léte felől. Mondják, hogy a’ herczeg e’ baleset miatt rajnai útjáról már lemondott. — A’ várostanács’ rendelete szerint e hónap’­ljétől kezdve min­den befogott bitang ebért adó fizettetik. Ausztria. Ó cs. és ap. kir. Felsége f. é. junius’ 30-án költ leg­felsőbb határozatában Czapk­a Ignáczot, a' bécsi városta­nács* politicai-gazdasági senatusának alpolgármesterét, ugyan­azon senatus’ főpolgármesterévé s elnökévé kinevezni, egy­szersmind cs. kir. kormánytanácsosi czímmel és ranggal fel­ruházni kegyelmesen méltóztatott. Bécs, jul. 4. A’ múlt hó’ 26dikán Schönbrunnban az oraniai herczeg tiszteletére adott díszes szinmutatványon özvegy Császárné és Maria­­ Ludovica Főherczegné . Fel­ségük is jelen voltak. A’ herczeg legközelebbi környékétől a’ módosság’ és leereszkedés’ mintájául dicsértetik, ’s nyil­­ványos fellépésekor, noha illyenkor magatartásán komoly­ság ’s némi bátortalanság mutatkozik, a’ közönség tisztelő figyelemmel és szives üdvözletekkel kiséri mindig a’ Felséges Udvarunk által annyira megkülönböztetett magas vendéget. 28 dikán a’ herczeg a cs. k. udv. kincstárt, régiségek’, ás­ványok’ és természetiek tárát ’s a* belvederes képcsarnokot és gyűjteményt látogatta meg délelőtti 10 órától délutáni 1­­/7 óráig. 29dikén Laxenburgban vala ünnepély, vasárnap (f. hó’­­ Britannia. Következő az ünnepélyes menet’ rende, mint az a' ko­ronázási nap’ reggelén St. James-parkból a’ Westminster templomba a­ főlovászmester’ vezérlete alatt tartatni fog. Elől egy lovászmester mint vezérlő, két segéddel. Egy csa­pat trombitás. Egy osztály testőrsereg. Az idegen követek’ kocsijai következő ősi rendben : Mexico’, Portugal’ és Svéd­ország’ ügy­viselői: Szászország’, Hannovera’, Görögország’, Sardinia’, Spanyolország’, az éjszakain, egyesült státusok’, Németalföld’, Brazília’, Bajorország’, Dánia’, Belgium’, Wü­rtemberg’­­s Poroszország’ követei. A’ koronázási köve­tek illy rendben: a’ török, franczia, portugál, svéd, sar­­diniai, h­annoverai, porosz, belga ’s nápolyi követek. Zár­ják e’ diplomata-menetet Török-, Franczia-, Oroszország’ ’s Ausztria’ rendes követei. Következik egy lovászmester két segéddel; a’ koronázási ezred’ hangasz­kara; egy csapat testőr; a’ királyi család’ tagjainak hatlovas h­intói (kettőnkint) testőrkiséret mellett; Kent h­erczegné, Cam­bridge herczeg ’s h­erczegné, Gloucester h­erczegné és Sus­sex herczeg. Lovászmester két segéddel; lovas hangász­­kar; a’ themsei sajkamester ’s­z­ királyné’ 48 révésze; 12 hatlovas udvari hintó udvari tisztekkel ’s becsületdámák­kal, részint két, részint három lovásszal mindegyik oldalon. A’ legutolsóban Landsdowne marquise mint első palotadá­­ma, Conyngham marquis főlordkamarás és Argyll herczeg főudvarmester ülnek. Következik egy osztály testőrsereg, lovas hangaszkar, a’ katonai főtiszti kar segédeivel ,hár­man egy sorban), mindegyik egy-egy lovásszal; a’ királyi vadászok, piquetirek vagyis lovas vadászok és erdőmeste­­rek; a felségének hat paripája gazdag szerszámozatban, két­­két groom által vezetve; az udvari marsal lovon ’s a’ mar­kok (négyenkint), a’ trabantok lovon. A’ statuskocsi a királynéval nyolcz tejfehér ló által vonva; egy-egy testőrtrabant minden keréknél ’s kétkét inas minden kocsi­ajtónál; ’s két oldalt az aranypaloza’ vivője, Combermert viscount, és Ilchester gróf, a’ garde-geomen’ kapitánya, lovagolnak. A legfőbb garderobe-dáma Sutherland her­­czegné és Aldemarle gróf első főlovászmester­ben ülnek a’ királynénál. Következnek : a királyi vadászok’ főkapitánya Buccleugh herczeg két lovásztól kisérve ’s egy osztály test­őrsereg záradékul. A’ Westminster templomban ’s rajta tett készületekről a Times így ír: ,,Minden látogatónak fel kell ötleni, mennyivel fényesebbek ’s pompásabbak ezek a’ két utóbbi koronázás’ előkészületeinek A’ nyuga­ti ajtó’ homlokfalánál, hol a’ királyné a’ pompakocsiból kilép end, egy igen szép goth csarnok építtetett, mellye­nek építészi stilje ’s ékesítvényei a’ templom’ ószerű bélyegének teljesen megfelelők. A’ csalódás olly tündé­­ri, hogy, noha e’ csarnok hasonlítóig amannál sokkal gyengébb anyagokból készült, mégis hasonló tömeges­nek és ősm­éltóságosnak tetszik mint maga a’ templom. U­­gyanez áll ez ideigleni előépület’ belsejéről is, mellynek két-két oldalán elfogadó szobák készíttettek fel őfelsége’ ’s a' királyi család’ számára goth ízléssel. Innen az apátság’ régi kapuin a’ templom’ halózatába érni, mellynek oldal- tornáczait mindennemű arch­itectoni képekkel művészileg kif­estett függöny­ök fedik el. Ha az ember előre néz a’ kar­zat felé, egy goth függönyt lát, melly megett az orgona ’s az éneklő kar vagyon, a’ kifestett falazat’ legnagyobb pom­pában, falüregekkel ’s alakokkal. Ezen osztófal alatt elegy goth oszlopok’ ’s csúcsívek’sorozata némi csarnokot képez, mellyen a’ menet végig haladand. A’ templomnak minden hi­res síremlékei gondosan eltakarvak, nehogy akadályoz­zá­k az egyetemes benyomást, melly egy nagy lovagteremé. A' tulajdonképi fénypontot természetesen az úgynevezett „színhely-, azaz a* templom’ bhorusa teszi. A’ belépő előtt méltóságosan emelkedik fel az oltár, pompás goth mennye­zetével, melly alatt a’ sajátképi koronázás végbemenendő. Errébb azon talapzat, mellyen a’ királyné a’ pairek' hódo­latát fogadandja el. Az oltár felett egy karzat van az alsó­ház’tagjai’ számára ’s e’felett még egy a’ királyi czímerrel. Mellette jobbra és balra félkörben karzatok szaladnak veres, aranyrojtos posztóval beterítve, mellyeken mintegy 1501­ ember fér el, mig alant jobbra és balra a’ talapzattól a’ pairek’ és pair­ék’ helyei láthatók. Az osztófal felett, melly a’ chorust a’ templom’hajójától elválasztja, emelkedik a’ jelen czélra épített, gazdag aranyzatú orgona, ’s ezelőtt a’ 400 énekesnek megaranyzott padjai. Egészben véve a’ cho­­ruson és a’ hajóban mintegy 7000 ember foglalhat helyet.44 London, jun. 23. Nemours herczeg kíséretével’, nem csekély vihart kiállva, jun. 21 kén Belfast gőzösön Sol­e­­ramban kötött ki, ’s Brightonban a’ lakosoktól éljenezéssel ’s a’helybeli hatóságtól nagyrabecsülés’jeleivel fogadtatott. „6 kir. magassága­­—igy szól a’ M. Fest—szép ’s jó ter­metű ifjú ember; igen helyes kiejtésű angol szavakkal mon­da köszönetétt az iránta mutatott figyelemért.44 Tegnap dél­utáni 4 óra tájban három négylovas hintával ide Londonba érkezett, ’s Grillons- hotelbe szállott Albermale -streetben. Sebastiani gróf vala elfogadója, ’s nem sokára aztán a’ Buckingham-palotába ment, magát ő felségének bemu­­tattatni. Saul­ marsall, midőn Angliában a’szárazra kiszállott, úgy meglepd a’ tengeri betegség, hogy két kísérőjének kellett őt karon fogva vezetni ’s gyámolítni. Nagy ember­tömeg gyűlt össze a’ parton, a’ marsalnak Doverbe ér­kezésekor, ki is köszönetét mondata fia által azon szíves fogadtatásért, mellyben részesíttetett, ’s melly neki any­­nyival kedvesebb volt, minthogy jelenleg Wellington her­­czeg Dover’ parancsnoka. Vasárnap­ján, 17kén a’ mezőségen Maryborough mel­lett Izlandban ismét nagy­ népgyülekezet tartatott, a’ tized’ ostromlására. Lalor az egykori parlamenttag a’ Királyné­grófság’ részéről főszónok vola ez alkalommal. Érdemül tulajdonító magának, hogy ő vala első, ki a’ passiv ellent­­állás’ példájával a’ tizedek ellen előlment. A’ gyülekezet következő végzést hozott: ,,Az izlandi nép nem elégíttethe­­tik ki csekélyebb valamivel, mint a’ tizednek vagy teljesen közhasznú czélokra elsajátítása vagy annak végképi meg­szüntetése által. Ennélfogva érdemes községeink’ kebelé­ben haladéktalan aláírást nyitandunk, egy, minden a’ tör­vények által nem tilalmazott czélokra fordítandó tőke’ ala­pítására, főleg azonban törvény szerinti védelmére azok­nak, kik most vagy jövendőben lelkiismeretök miatt ül­­döztetnének a’ törvényszékektől.44 A’ keletindiai társaság’ igazgatóinak egyik, jun. 16-án tartatott gyűlésében, azon a’ parlament előtt fekvő, a’ ke­letindiai benszülötteknek (Khulis), kik a’ nyugatindiai ter­mesztők által munkára fogadtatnak, védelmét tárgyazó bili mint a’ keletindiai rabszolgakereskedésre felserkentés bé­­lyegezteték, melly mindazoknak, kik gyámolítják, gya­­lázatjokra válik. Azon bili ellen is, melly szerint Canton­­ban angol polgári, büntető és admiralitási törvényszékek lennének felállítandók, fontos ellenvetések gördítettek. Attól tartottak, hogy abból háborítások eredhetnének az Anglia és China közötti kereskedési közlekedésben, minthogy a* chinai hatóságok bizonyára nem türendenék, hogy hely­benhagyásuk nélkül országukban idegen törvényszékek ál­líttassanak fel. Spanyolország*. Te­leg­ráfi tudósítás Bayonneből jun. 26káról: „22ken Estarle­ro tökéletesen megverte Guerguet tőle négy ágyút foglalt el, ’s még ugyanazon nap’ Pensacerradát (mely­­lyet Espartero öt nap óta ostromolt már) hatalmába kerité.“ Madrid, jun. 16. Minthogy a’ cortes’ szétosztása be­

Next