Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-01-03 / 1. szám

is jelen volt. A’ gyűlést a’ főispány’ eskütéte nyitó met mit a’ kinevező kir. rendelet’felolvasása követe. A fölállított fegyveresek háromszoros üdvlövéssel tisztelek meg a szék­foglaló főispányt. Ezután a fa -egyházba vonult az egész gyü­lekezet, onnan pedig ismét a’ megyeházba, hol először is országgyűlési követeket jelölt ki a’ főispány, s egyebfog­lalkodás után számos, táblabirót neveze. Déva, dec. 15. Nálunk e hónap elején tartott 2 napi fagy után fikától 12ig többnyire ködös és olly engedékeny idő járt hogy a’ szegényebbek marháikat kun legeltettek, szántottak, vetettek szőlőket, gyümölcsfákat ültettek; mi­dőn is a’ hévmérő a’ fagyponton felül változolag 4 es 6 fo­­ko’­ állott. 12kén feltisztult, 13án a’ hevmerő a fagyponton m­ár az ödikre szállott. Vetésink szépek; mind a’ mellett is a’ tisztabuzának vékája 1 f. 40 kr.— 2 f. v. ez., az elegyes ] f .]()— 40 kr. , a’ rozs 1 f. 20, a’ törökbuza 1 f. — 12 krig, a’ mint az ut’ jósága vagy roszasága miatt többen vagy ke­vesebben jöhetnek, kivált Bánságból ’s Arad megyéből, hon­nan némelly héti vásárokon száz szekér is jelenik meg ga­bonával megterhelve, mellyet nagyobbára az ezen nemes me°­veben levő sok bányász-lakos vásárolgat meg. Alamoron, ns. Alsó-Fejér vmegyében múlt, 1838- dik évi december e­lse napján halálozott meg egy öreg, un­ szolgálatot tevő ember (Juon Birbik), ki 118 évig élt, és egész az utolsó évig minden mezei munkákat, úgy mint egy 50 éves ember, serényen, jó erővel folytatott, szántott, ka­szált, aratott, szénás-szekeret rakott — szóval, mindent dolgozott, és csak ez utolsó évben gyengült el annyira, hogy nem dolgozhatott, ’s hallását és szeme’ világát is el­vesztette. Nevezetes, hogy ez igen ék­es ember’ szájában még csak egy fog sem hibázott, ezek mind épek, egészsége­sek” voltak. Legnagyobb fia már nagyon vén 77 éves em­ber, vannak unokáinak unokái is, és most életben levő gyermekei és unokái összesen 52 számmal virágoznak mint egy törzsök’ sarjadéki. (Érd. Híradó.) zsidó 26, óhitű 23, hald. bev. 16, megh. 151, életb. megh. 1524; Wisowitzban (Morvaországban) felv. 129, kik kö­zül prot. 24, megh. 5, életb. megh. 124, Szatmáron (Magyarországban) felv. 201, kik közül prot. 75, zsidó 6, óhitű 51, hald. bev. 1, megh. 6, életb. megh. 195; össze­­sen felvétetett 19,710, kik közül prot. 1429, zsidó 148, plu­­tó 170, a’ gyógyulok’ házába átvitetett 1120, hald. bev. b­v. megh. 1452, életb. megj. 18,258. (Aláírva) b­r. Grünes Margnoboniis, a’ rendnek m­ovincialisa. Ausztria. * Becs., januar, 1. Ferdinand Főherczeg múlt hé­szkén innen Lembergbe elutazott ; útközben egy napot szán­dékozott tölteni Brü­nnben.—Néhány nap előtt halt meg itt a’ Keleten, de kivált Görögországban igen ismert Belio báró, elaggott korában. Neki Görögország’ felszabadítása körül sokkal több és nagyobb érdemei voltak, mint mennyi azok­ról a’publicum’ értésére esett. Hátrahagyott tetemes vagyo­nának legnagyobb részét csakugyan az újjá született Gö­rögország’ különféle jótékony intézetei kapják. Pompás te­metésén az egész itteni görög közönség jelen volt, ’s kiki érezni látszott a’ nagy veszteséget. Otto király a’ megbol­dogultat a’ Megváltó-rend’ középkeresztjével tisztelé vala meg. — A’ hires Sternberg gróf’ halála is nagy szomorúságba ejtette valamint nemességünk’ úgy tudományos világunk’ legnagyobb részét is.— A’ londoni volt török követ Saarim effendi, Konstantinápolyba visszautaztában, fővárosunkba megérkezett. Az irgalmas barátoknak a’ cs. k. örökös tartományokban létező kórházaiban 1837. novemb. 1-jétől 1838. October’ utol­jáig minden vallástekintet nélkül ingyen elfogadott és ápolt betegek’száma következőleg mutatkozik: A’ bécsi l­eopoldvárosi kórházban fölvétetett 3517 személy, kik közül a’ protestáns és reformált egyház­hoz tartozók 378, zsidók 39, ómilírek 9, haldokolva bevi­tettek 19, meghaltak 278, életben megtartattak 3239, Fe­ldspergben (Ausztriában) felv. 780, kik közül prot. 6, zsidó 2, hald. bev. 3,megh. 35, életb. megh. 745; Grätzben (Styriában) felv. 1285, kik közül prot. 76, zsidó 2, óhitű 2, hald. bev. 3, megh. 70, életb. megh. 1215; Prágában (Csehországban) felv. 2245, kik közül prot. 111, zsidó 12, óhitű 1, hald. bev. 29, megh. 228, életb. megh. 2617; Görz­­ben (Illyriában) felv. 567, kik közül prot. 1, hald. bev. 6, megh. 47, életb. megh. 520; Pozsonyban (Magyarország­ban) felv. 1103, kik közül prot. 87, zsidó 5, óhitű 6, hald. bev.28,megh. 93, életb. megh.1010; Újvárosban (Cseh­országban) felv. 405, kik közül prot. 3, zsidó 2, hald. bev. 3, megh. 17, életb. megh. 388; Teschen­ben (Felső-Szi­léziában) felv. 390, kik közül prot. 62, zsidó 2, hald. bev. 3, megh. 21, életb. megh. 279; Egerben (Magyarország­ban) felv. 337, kik közül prot. 21, zsidó 3, megh. 19, életb. megh. 318; Váralján (Szepesben) felv. 317, kik kö­zül prot. 23, zsidó 1, óhitű 14, megh. 16, életb. megt. 301; Pro­szni­tzben (Morvaországban) felv. 613, kik közül ■prof. 27, zsidó 6, hald. bev. 5, megh. 26, életb. megt. 587; Temesvár­ott (a’ magyarországi Bánságban) felv. 224, kik közül prot. 19, zsidó 2, óhitű 28, hald. bev. 3, megh. 14, életb. megh. 210; Kukusban (Csehországban) felv. 466, kik közül prot. 23, zsidó 3, óhitű 1, megh. 15, életb. megh. 451; B­r­ü­n­n­b­e­n (Morvaországban) felv. 1018, kik közül prot. 37, zsidó 10, hald. bev. 6, megh. 36, életb. megh. 932; Lettowitzben (Morvaországban) felv. 119, kik közül prot. 7, óhitű 1, megh. 7,­ életb. megh. 112; B­é­c­s­b­e­n a­z országúton a’ gyógyulok’ házába átté­tetett 881; Linzben (Felső-Ausztr­iában) felv. 1131, kik közül prot. 48, zsidó 6, hald. bev. 5, megh. 112, életb. megh. 1019; Pápán (Magyarországban) felv. 656, kik közül prot. 77, zsidó 1, óhitű 2, hald. bev. 8, megh. 185, életb. megh. 621; Kismartonban (Magyarországban) felv. 287, kik közül prot. 13, zsidó 2, hald. bev. 2, megh. 17, életb. megh. 270; Nagyváradon (Magyarországban) felv. 412, hald. bev. 2, megh. 31, életb. megh. 331; Váczon (Magyarországban) felv. 250, kik közül prot. 31, zsidó 2 hald. bev. 1,megh.5, életb. megh. 245; Pécsett (Magyar­­országban) felv. 371, kik közül prot. 48, zsidó 6, óhitű 13, hald. bev. 3, megh. 10, életb. megh. 361; Szakol­­czán (Magyarországban) felv. 248, kik közül prot. 14, zsi­dó 14, kald. bev. 2, megh. 15, életb. megh. 233; Pozsony­i 111 (Magyarországban) a gyógyulok’ házába felv. 239, Na gr­abban (Horvátországban) felv. 757, kik közül prot. in) 78“­6’ 1^5 hald. bev. 15, megh. 66, életb. megh. 1 o­lban (keleti Galicziában) felv. 297, kik közül prot. 8,­zsidó 2, megh. 27, életb. megh. 270; Bu­dán (Magyarországban) felv. 1675, kik közül prof. 192, Hí aery b r i tannla. London, dec. 19. Tegnap tette át Victoria királyné udvartartását Y Windsorból Brightonba, hol ő felsége ünne­pélyesen fogadtatott. Ezernyi nézők, kocsin, lovon e* Sza­­log, törték el az utczákat ’s a’királyi palota’ környéké e nyájas tengeri városban, ’s midőn negyedfél órakor a Péter-egyh­ázbeli kir. zászló lobogott, ezerhangu oroin lá­tás harsant meg. Este Brighton fényesen ki vala világi­va, ’s a’ palota’ ablakai előtt tűzi mű gyujtaték. ... A’ hivatalos Gazette közli az angol királyné s a török szultán közt kötött kereskedési ’s hajózási szerződést három toldalékczikkellyel. A’ szerződés Balta-Lim­anban, Konstan­­tinápoly mellett, ISoSdiki augustus’ 16-kán íratott alá. London, dec. 19. Hoszas szószaporítás után annyir­a jutottunk, hogy futár küldethetek Sz.-Pétervárba nagykö­vetünkhöz azon utasítással, miszerint úgy nyuatkozze , hogy a’ pétervári cabinettel kezdődött meghasolnás ismet elenyésszék. Hiszik, hogy evvel kimenekhetnek s ama részről többé semmitől sem tarthatnak. Azonban folyvást nagy munkásság uralkodik az admiralság- és hadi ministe­­riumnál, ’s minden arra mutat, hogy a’ ministerek nem igen nyugton érzik magokat. Nem is lehet másképén, hisz ők magok helyezték magokat rész állapotba majd minde­nütt, ügyekkel és személyekkel elrontották a dolgot. Azt hitték, hogy Durham lorddal könnyen végezhetnek. Mel­bourne lord, ki Durhamot csupán vetélytársának tekinte az ifjú királynénál, különben politikai zavart főnek tartá­s csak eltávolítani iparkodott, és Canadába azért kü­ldé, hogy egye­dül élhessen a’ királyi keggyel, máskép kezd vélekedni s elismerni, hogy Durham lordban csalatkozott, ki sok, de inkább vérmérséki mint szellemi, fogyatkozás mellett, rop­pant tehetségekkel bír, ’s ki az egész ministertanácsot, az első tagtól az utolsóig, belátás’, szónoki tehetség’ ’s cha­­racterszilárdság’ tekintetében, sokkal felülhaladja. Ő meg fogja győzni Melbourne lordot, hogy őt nem lehet büntet­lenül megbántani, ’s hogy a’ minister­elnök nagy bakot lőtt, midőn olly férjfiával, mint Durham, csak könnyű szerrel bánt. — A’ spanyol iszonyjeleneteket némi részben szinte a’ ministereknek tulajdonítják. Szemökre vetik, hogy vagy igen nagyon vagy igen kevéssé avatkoztak a’ spanyol ügyekbe: igen nagyon, a’ „quasi-interventio“ által, mellyet Evans-nak kell vala eszközleni; igen kevéssé, mivel nem tudták Francziaországot arra bírni, hogy Spanyolországban rendet csináljon ’s a’ királynénak megadja a’ szükséges se­gélyt. A’ féligmeddigi cselekvés által most már napi rend­dé vált Spanyolországban a’ zagyvalék, ’s most, midőn az emberiség jajgat, nem tudnak segíteni ’s tanácsolni. Való­ban drága is itt a’jó tanács. De valaminek kell történni, ’s a’ ministerium nem tud semmi más eszközt szorongásában, mellyel a’ carlosiak és christinok közötti öldökléseknek vé­get vethessen, mint a’ conservativ hatalmasságokhoz for­dulni ’s ezeket kérni, adnák értésére don Carlos-nak, mi­nő kereszténytelenség legyen, az emberélettel olly rútul bánni, mint Cabrera ’s a’ carlosi vezérek többnyire cse­lekszenek. E’ lépés már meg is történt; azt kétségkívül jól fogadandják azon udvarok, mellyekhez intéztetett; de kér­dés, lesz e valamelly foganatja, ha ezek don Carloshoz fordulnak, minthogy don Carlos a’ véres kegyetlenségek’ vétkét elleneire fogja hárítani. E’ vétek mindkét fél’ vállait egyformán nyomja, mert a’ spanyol mint spanyol kegyet­len, nem pedig mint carlospárti vagy christino. Polgárhábo­rúban igy választani el az emberieket és emberteleneket, minden történettel ’s minden ép értelemmel ellenkezik. Az e’ tárgyú declamatiok merő pártfecsegések. (Alig. 7. l.) Durham lord és a­ westminsteri reformegyesület közt kibékülés tartatott, miután Prout, ki a’lordhoz rendelt kül­döttséget vala vezérlendő, személyesen szólott vele. A’ ne­mes gróf következő levelet intéze Prouthoz: „Uram! Kö­szönöm önnek , hogy engem a’ westminsteri reformegyesü­­­let elveiről közelebbről felvilágosítani szíves volt. Öröm­mel vettem öntől annak bizonyságát, hogy azon álnok ’s véleményem szerint veszélyes szándékokat, mellyeket ama­ gyülekezet’ legkitűnőbb részesei közül némellyek nyilván vallottak, az egyesület’ többsége nem ismeri el magáéinak. E’ vizsgálat után nem késhetem többé , öntől elfogadni a társaságnak hozzám intézett iratát. Nekem azt mondják, ’s én hiszem, hogy a’ társaságot tiszteletreméltó ’s lelkiismere­tes fér­fiak alkották, kik a’ reform’ügyének ’s a’ műipar­­űző néposztályok’ valódi érdekeinek őszintén hódolnak. Te­hát engedje ön ez alkalommal ama’ nyiltszivű fér­fiakat a mostani politicai kétes helyzetben kérnem ’s kényszerűtl­­nem, hogy jól szerzett befolyásukat földjeikre nézve am használják, miszerint őket minden erőszaktételtől és minden csendzavaró cselekvéstől komolyan óvják. Vajha olly éleset húznák ők a’ határvonalt, mint én magam, az őszinte ’­ nyiltszivű reformerek és azok közt, kik a’ reform’ álarcz­ alá más és veszélyes czélokat rejtenek. Vajha a’ nép­i gyakorlati jótétemények’, nem pedig veszedelmes elméle­tek kívánságát csepegtetnék. '­ vajha mindenek előtt visz­szautasitanának mindennemű szövetséget és közösülést a­zokkal, kiknek tanácsadásai ’s cselekedetei veszéllyel fe­ny­ege­tik nem csak a’társaság’ békeségét, hanem azok­nak jóllétét is, kiknek egyedüli érdekeit előmozdítani szinlik­ének, uram ! személyesen köszönöm azon igen barátságos szavakat, me­lyekkel beszédében az én politicai munkás­ságomról emlékezett. Reményiem, mindenkor meg fogon érdemelni ennek bizodalmát és jó akaratját ’stb. Durham ‘ , , 11111 ban egy lakoma’ alkalmával, melly a’ polgár me­s­ern?-k Ha('?10 ’ -a, gyülekezet „az ő felsége’ ministereire“ kö­szöntött áldomást igen hidegen, ellenben a’ Durham lordra mint „az angol reformerek’ reményere“, köszöntöttet a’ leg­nagyobb lelkesedéssel fogadta. A’ Morning-Herald arról panaszkodik, hogy az email­éi patrobill’ elfogadtatása óta (1829.) a’ catholicusok’ szá­ma Angliában kétszereződött, és Izlandban a’ „pápisták“ azon, áltatok szentnek tartott munkával foglalkoznak mi­szerint az országot visszafoglalhassák a’ protestánsoktól. Izlandból — úgy mond — Angliába most épen annyi sok protestáns vándorol ki, mint a’ mennyi Cromwell korában beköltözött. Ha a’ jelen viszonyok folyvást tartandanak, Roy Izlandban, az ottani protestánsok’ semmivétételével, a’ trap­pa’főhatalma egész dicsőségében helyre lesz állítva. Jegy­­zésreméltó, hogy magában Angliában az uralkodó­ egyházi egyetemben, Oxfordban, egy félkatholicus felekezet terjedez, mellynek hívei szoros böjtöt tartanak, ‘s a’vi­lágiaknak (laici) csak bizonyos korlátok között engedik meg­ a’ szen­t-irás’ (biblia) olvasását. Az egyetemi hatóságoly részéről még nem tétettek lépések ez ellen, ámbár mások a’ professorok közül is némellyek e’ felekezet’ tagjainak Egy angol tartományi­­hirlap szerint a’ catholicusok Londonban pompás székes­ egyházat szándékoznak épí­teni , mely 100,000 font sterlingbe kerülend. Dec. 18-án tar­totta a törvényszerű es constitutionalis vagyis conservativ egyesület Birminghamban (melly a’ bir­minghami political egyesületnek ellentételéül állíttatott fel) negyedévi ünnepét az ottani városházban 400 személyre te­rített asztalnál. Dugdale alsóházi tag volt az elnök ki Peel R. egészségére köszöntvén poharat, abbeli reményét fe­jezd ki, hogy az igen tisztes baronet, ki a’ legerősebb op­­positionak, mellyet valaha Angliában hallani lehetett, ve­zére , rövid időn ismét a’ statuskormányra jutand. Az ünne­pély’ főszónoka az arra meghívott Francis Burdett volt, ki­nek egész beszéde O'Connell és a’ „pápisták’ elleni kikelé­sekből állott, kik a’mostani kormányt igazgatnák.“ Wakefieldben minap radical gyülekezet vala fák­lyavilágnál tartatandó; de a’békebirák által a’ kormány’ pa­rancsaihoz képest meggátoltaték. Ezek t. i. egy osztály lán­csást idéztek elő, jelentvén, mikép el vannak tökélve, a’ rendet fentartani, egyszersmind megtették a’ szükséges’ lé­péseket az izgatók’ főbbjeinek törvényszék’ elébe állíthatásá­­ra. Ennélfogva a’ radicalok tanácsosnak vélék, gyűlésüket egy teremben tartani. Egy iskolamester vivé az elnökséget. Izland’ különféle részeiben igen nagy nyugtalanság kezd mutatkozni az élelemszerek’, kivált a’ zabliszt és bur­gonya’ — az izlandiak’ legnagyobb részének egyetlen táplá­léka’ — drágasága miatt. Dublin’ környékén a’ békebirák gyűlést akarnak tartani, mellyben meggyőződésüket feje­­zendik ki annak szükségéről, hogy az uj szegényi­ törvény, mihelyt lehet erőbe, lépessék, mivel a’ szegények nem bír­ják élelmüket megszerezni. Izland a’ legdrágább teleknek egyikét várhatja, ’s máris, mint mondják, többképen nyi­latkoztatok az alsóbb néposztályok abbeli szándékukat, mi­szerint a’ burgonya’ kivitelét meggátolandják. A’ new-eastlei hirlap egy második kiadásában ezt írja dec. 16-án : „Minden hitelt érdemlő forrásból azon hirt vesz­­szük, hogy Benkhausen lovag, orosz főconsul Londonban, és egy orosz hajókapitány, ki egyszersmind a’ sz.-pétervári hajóépítészetnek egyik igazgatója, harmadnap előtt kikö­tőnkbe megérkeztek, ’s itt azóta az orosz kormány’ számára szállítóhajókat vásárlanak. “ A’ tartományi hirlap ezen tudósításhoz nagyhangú kikeléseket csatol Oroszország el­len , mellyeket azonban a’ Public - Ledger egy „garasos trombita’ háborús ápolásának“ nevez. Felszámítok, hogy Parisban belga bankrészvények 19 millió franknyi értékig léteznek, mellyek mindnyájan 1480 —1500 frankon vásá­roltattak. Most ezen részvények 500 frankon áll van, a’ vesz­teség magára Parisra nézve 12 millió frank. Valamennyi angol hirlap megegyez abban, hogy a’ franczia trónbeszédet teljességgel semmit­ mondónak találja. Csak a’ Globe jegyzi meg: „A’ hollandi-belga kérdésben ki­elégítőnek látszik a’ beszéd, mivel iránta egészen békés ér­telemben nyilatkozik. Hihetőleg bizonyos emberek a’ londo­ni pénzcsarnokon előre tudták ezt, mit alkalmasint a’ hol­landi utalványok’ utóbbi emelkedése okozott. A’ trónbeszéd­nek Spanyolországot illető észrevételei gúny gyanánt hang­zanak a’ spanyol népre nézve.“ London, dec. 20. A’ brüsseli bank’ megbukása aggo­dalmakat okoz a’ londoni börzén, minthogy több angol tő­kepénzes azon intézetnél nem csekély summákkal részes. Lord Melville postahajó nov. 15-ig terjedő hírlapokat hozol Jamaicából. Ezekben azon fontos tudósítás fog­laltatik, hogy Lionel Smith kormányzó az utóbbi évben is olly plakacsnak találta a’ gyűlésházat, mint az előbbiben, ’s ennélfogva kénytelen volt, azt mindjárt az ülés’ első napján (nov. 6.) feloszlatni, mivel noha megengedte az, b°gy igen szükséges a’ jelen körülmények közt, a’ rend­őrségi törvényeket, kivált a’ kóborlás ellenieket, megújí­tani , az ültetvényesek és munkásaik közötti viszonyokat rendbe szedni, a’ köz­adók’ beszedését szabályozni ’stb. els­ • mindazáltal makacsul megmaradt az előbbi évben ho­zott végzései mellett, mert—a’ felirat’ kifejezése szerint — 55 a’ gyűlés törvényhozási jogai meg vannak sértve.“ Dec. 22-én megérkezett Londonba azon beszéd vagy „üzenet“, mellyel az éjszakamerikai egyesült statusok’ praesidense a’ congressus’ ülését megnyitotta. A’ canadai ügyeket illetőleg következőképen nyilatkozik a’ praesidens: „Azt reményt­ettem, uraim, hogy azon tisztelet a’ törvény, tekintet a’ béke és haza’ becsülete iránt, mellyel az egye­sült statusok’ polgárai magokat mindenkor kitüntették, visz­­sza fogja őket olly lépésektől tartóztatni, mellyek képesek volnának, előmozdítani a’ lázadást olly egy hatalomnak birtokában, mellyel mi békében élünk, ’s mellyel az egye­sült statusok a’legbarátibb viszonyokat kívánják fentartani. Azonban fájdalommal kell önöknek megváltanom, hogy ez nem úgy történt. Hivatalos és egyéb forrásokból értésemre esett, miszerint számos polgára ezen statusoknak a’ végre egyesült, hogy a’mi birtokunkról ellenséges becsapást te­gyen Canadába,’s az ottani lázadásnak védelmet és gyámo

Next