Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-01-03 / 1. szám
is jelen volt. A’ gyűlést a’ főispány’ eskütéte nyitó met mit a’ kinevező kir. rendelet’felolvasása követe. A fölállított fegyveresek háromszoros üdvlövéssel tisztelek meg a székfoglaló főispányt. Ezután a fa -egyházba vonult az egész gyülekezet, onnan pedig ismét a’ megyeházba, hol először is országgyűlési követeket jelölt ki a’ főispány, s egyebfoglalkodás után számos, táblabirót neveze. Déva, dec. 15. Nálunk e hónap elején tartott 2 napi fagy után fikától 12ig többnyire ködös és olly engedékeny idő járt hogy a’ szegényebbek marháikat kun legeltettek, szántottak, vetettek szőlőket, gyümölcsfákat ültettek; midőn is a’ hévmérő a’ fagyponton felül változolag 4 es 6 foko’ állott. 12kén feltisztult, 13án a’ hevmerő a fagyponton már az ödikre szállott. Vetésink szépek; mind a’ mellett is a’ tisztabuzának vékája 1 f. 40 kr.— 2 f. v. ez., az elegyes ] f .]()— 40 kr. , a’ rozs 1 f. 20, a’ törökbuza 1 f. — 12 krig, a’ mint az ut’ jósága vagy roszasága miatt többen vagy kevesebben jöhetnek, kivált Bánságból ’s Arad megyéből, honnan némelly héti vásárokon száz szekér is jelenik meg gabonával megterhelve, mellyet nagyobbára az ezen nemes me°veben levő sok bányász-lakos vásárolgat meg. Alamoron, ns. Alsó-Fejér vmegyében múlt, 1838- dik évi december else napján halálozott meg egy öreg, un szolgálatot tevő ember (Juon Birbik), ki 118 évig élt, és egész az utolsó évig minden mezei munkákat, úgy mint egy 50 éves ember, serényen, jó erővel folytatott, szántott, kaszált, aratott, szénás-szekeret rakott — szóval, mindent dolgozott, és csak ez utolsó évben gyengült el annyira, hogy nem dolgozhatott, ’s hallását és szeme’ világát is elvesztette. Nevezetes, hogy ez igen ékes ember’ szájában még csak egy fog sem hibázott, ezek mind épek, egészségesek” voltak. Legnagyobb fia már nagyon vén 77 éves ember, vannak unokáinak unokái is, és most életben levő gyermekei és unokái összesen 52 számmal virágoznak mint egy törzsök’ sarjadéki. (Érd. Híradó.) zsidó 26, óhitű 23, hald. bev. 16, megh. 151, életb. megh. 1524; Wisowitzban (Morvaországban) felv. 129, kik közül prot. 24, megh. 5, életb. megh. 124, Szatmáron (Magyarországban) felv. 201, kik közül prot. 75, zsidó 6, óhitű 51, hald. bev. 1, megh. 6, életb. megh. 195; összesen felvétetett 19,710, kik közül prot. 1429, zsidó 148, plutó 170, a’ gyógyulok’ házába átvitetett 1120, hald. bev. bv. megh. 1452, életb. megj. 18,258. (Aláírva) br. Grünes Margnoboniis, a’ rendnek movincialisa. Ausztria. * Becs., januar, 1. Ferdinand Főherczeg múlt hészkén innen Lembergbe elutazott ; útközben egy napot szándékozott tölteni Brünnben.—Néhány nap előtt halt meg itt a’ Keleten, de kivált Görögországban igen ismert Belio báró, elaggott korában. Neki Görögország’ felszabadítása körül sokkal több és nagyobb érdemei voltak, mint mennyi azokról a’publicum’ értésére esett. Hátrahagyott tetemes vagyonának legnagyobb részét csakugyan az újjá született Görögország’ különféle jótékony intézetei kapják. Pompás temetésén az egész itteni görög közönség jelen volt, ’s kiki érezni látszott a’ nagy veszteséget. Otto király a’ megboldogultat a’ Megváltó-rend’ középkeresztjével tisztelé vala meg. — A’ hires Sternberg gróf’ halála is nagy szomorúságba ejtette valamint nemességünk’ úgy tudományos világunk’ legnagyobb részét is.— A’ londoni volt török követ Saarim effendi, Konstantinápolyba visszautaztában, fővárosunkba megérkezett. Az irgalmas barátoknak a’ cs. k. örökös tartományokban létező kórházaiban 1837. novemb. 1-jétől 1838. October’ utoljáig minden vallástekintet nélkül ingyen elfogadott és ápolt betegek’száma következőleg mutatkozik: A’ bécsi leopoldvárosi kórházban fölvétetett 3517 személy, kik közül a’ protestáns és reformált egyházhoz tartozók 378, zsidók 39, ómilírek 9, haldokolva bevitettek 19, meghaltak 278, életben megtartattak 3239, Feldspergben (Ausztriában) felv. 780, kik közül prot. 6, zsidó 2, hald. bev. 3,megh. 35, életb. megh. 745; Grätzben (Styriában) felv. 1285, kik közül prot. 76, zsidó 2, óhitű 2, hald. bev. 3, megh. 70, életb. megh. 1215; Prágában (Csehországban) felv. 2245, kik közül prot. 111, zsidó 12, óhitű 1, hald. bev. 29, megh. 228, életb. megh. 2617; Görzben (Illyriában) felv. 567, kik közül prot. 1, hald. bev. 6, megh. 47, életb. megh. 520; Pozsonyban (Magyarországban) felv. 1103, kik közül prot. 87, zsidó 5, óhitű 6, hald. bev.28,megh. 93, életb. megh.1010; Újvárosban (Csehországban) felv. 405, kik közül prot. 3, zsidó 2, hald. bev. 3, megh. 17, életb. megh. 388; Teschenben (Felső-Sziléziában) felv. 390, kik közül prot. 62, zsidó 2, hald. bev. 3, megh. 21, életb. megh. 279; Egerben (Magyarországban) felv. 337, kik közül prot. 21, zsidó 3, megh. 19, életb. megh. 318; Váralján (Szepesben) felv. 317, kik közül prot. 23, zsidó 1, óhitű 14, megh. 16, életb. megt. 301; Prosznitzben (Morvaországban) felv. 613, kik közül ■prof. 27, zsidó 6, hald. bev. 5, megh. 26, életb. megt. 587; Temesvárott (a’ magyarországi Bánságban) felv. 224, kik közül prot. 19, zsidó 2, óhitű 28, hald. bev. 3, megh. 14, életb. megh. 210; Kukusban (Csehországban) felv. 466, kik közül prot. 23, zsidó 3, óhitű 1, megh. 15, életb. megh. 451; Brünnben (Morvaországban) felv. 1018, kik közül prot. 37, zsidó 10, hald. bev. 6, megh. 36, életb. megh. 932; Lettowitzben (Morvaországban) felv. 119, kik közül prot. 7, óhitű 1, megh. 7, életb. megh. 112; Bécsben az országúton a’ gyógyulok’ házába áttétetett 881; Linzben (Felső-Ausztriában) felv. 1131, kik közül prot. 48, zsidó 6, hald. bev. 5, megh. 112, életb. megh. 1019; Pápán (Magyarországban) felv. 656, kik közül prot. 77, zsidó 1, óhitű 2, hald. bev. 8, megh. 185, életb. megh. 621; Kismartonban (Magyarországban) felv. 287, kik közül prot. 13, zsidó 2, hald. bev. 2, megh. 17, életb. megh. 270; Nagyváradon (Magyarországban) felv. 412, hald. bev. 2, megh. 31, életb. megh. 331; Váczon (Magyarországban) felv. 250, kik közül prot. 31, zsidó 2 hald. bev. 1,megh.5, életb. megh. 245; Pécsett (Magyarországban) felv. 371, kik közül prot. 48, zsidó 6, óhitű 13, hald. bev. 3, megh. 10, életb. megh. 361; Szakolczán (Magyarországban) felv. 248, kik közül prot. 14, zsidó 14, kald. bev. 2, megh. 15, életb. megh. 233; Pozsonyi 111 (Magyarországban) a gyógyulok’ házába felv. 239, Na grabban (Horvátországban) felv. 757, kik közül prot. in) 78“6’ 1^5 hald. bev. 15, megh. 66, életb. megh. 1 olban (keleti Galicziában) felv. 297, kik közül prot. 8,zsidó 2, megh. 27, életb. megh. 270; Budán (Magyarországban) felv. 1675, kik közül prof. 192, Hí aery b r i tannla. London, dec. 19. Tegnap tette át Victoria királyné udvartartását Y Windsorból Brightonba, hol ő felsége ünnepélyesen fogadtatott. Ezernyi nézők, kocsin, lovon e* Szalog, törték el az utczákat ’s a’királyi palota’ környéké e nyájas tengeri városban, ’s midőn negyedfél órakor a Péter-egyházbeli kir. zászló lobogott, ezerhangu oroin látás harsant meg. Este Brighton fényesen ki vala világiva, ’s a’ palota’ ablakai előtt tűzi mű gyujtaték. ... A’ hivatalos Gazette közli az angol királyné s a török szultán közt kötött kereskedési ’s hajózási szerződést három toldalékczikkellyel. A’ szerződés Balta-Limanban, Konstantinápoly mellett, ISoSdiki augustus’ 16-kán íratott alá. London, dec. 19. Hoszas szószaporítás után annyira jutottunk, hogy futár küldethetek Sz.-Pétervárba nagykövetünkhöz azon utasítással, miszerint úgy nyuatkozze , hogy a’ pétervári cabinettel kezdődött meghasolnás ismet elenyésszék. Hiszik, hogy evvel kimenekhetnek s ama részről többé semmitől sem tarthatnak. Azonban folyvást nagy munkásság uralkodik az admiralság- és hadi ministeriumnál, ’s minden arra mutat, hogy a’ ministerek nem igen nyugton érzik magokat. Nem is lehet másképén, hisz ők magok helyezték magokat rész állapotba majd mindenütt, ügyekkel és személyekkel elrontották a dolgot. Azt hitték, hogy Durham lorddal könnyen végezhetnek. Melbourne lord, ki Durhamot csupán vetélytársának tekinte az ifjú királynénál, különben politikai zavart főnek tartás csak eltávolítani iparkodott, és Canadába azért küldé, hogy egyedül élhessen a’ királyi keggyel, máskép kezd vélekedni s elismerni, hogy Durham lordban csalatkozott, ki sok, de inkább vérmérséki mint szellemi, fogyatkozás mellett, roppant tehetségekkel bír, ’s ki az egész ministertanácsot, az első tagtól az utolsóig, belátás’, szónoki tehetség’ ’s characterszilárdság’ tekintetében, sokkal felülhaladja. Ő meg fogja győzni Melbourne lordot, hogy őt nem lehet büntetlenül megbántani, ’s hogy a’ ministerelnök nagy bakot lőtt, midőn olly férjfiával, mint Durham, csak könnyű szerrel bánt. — A’ spanyol iszonyjeleneteket némi részben szinte a’ ministereknek tulajdonítják. Szemökre vetik, hogy vagy igen nagyon vagy igen kevéssé avatkoztak a’ spanyol ügyekbe: igen nagyon, a’ „quasi-interventio“ által, mellyet Evans-nak kell vala eszközleni; igen kevéssé, mivel nem tudták Francziaországot arra bírni, hogy Spanyolországban rendet csináljon ’s a’ királynénak megadja a’ szükséges segélyt. A’ féligmeddigi cselekvés által most már napi renddé vált Spanyolországban a’ zagyvalék, ’s most, midőn az emberiség jajgat, nem tudnak segíteni ’s tanácsolni. Valóban drága is itt a’jó tanács. De valaminek kell történni, ’s a’ ministerium nem tud semmi más eszközt szorongásában, mellyel a’ carlosiak és christinok közötti öldökléseknek véget vethessen, mint a’ conservativ hatalmasságokhoz fordulni ’s ezeket kérni, adnák értésére don Carlos-nak, minő kereszténytelenség legyen, az emberélettel olly rútul bánni, mint Cabrera ’s a’ carlosi vezérek többnyire cselekszenek. E’ lépés már meg is történt; azt kétségkívül jól fogadandják azon udvarok, mellyekhez intéztetett; de kérdés, lesz e valamelly foganatja, ha ezek don Carloshoz fordulnak, minthogy don Carlos a’ véres kegyetlenségek’ vétkét elleneire fogja hárítani. E’ vétek mindkét fél’ vállait egyformán nyomja, mert a’ spanyol mint spanyol kegyetlen, nem pedig mint carlospárti vagy christino. Polgárháborúban igy választani el az emberieket és emberteleneket, minden történettel ’s minden ép értelemmel ellenkezik. Az e’ tárgyú declamatiok merő pártfecsegések. (Alig. 7. l.) Durham lord és a westminsteri reformegyesület közt kibékülés tartatott, miután Prout, ki a’lordhoz rendelt küldöttséget vala vezérlendő, személyesen szólott vele. A’ nemes gróf következő levelet intéze Prouthoz: „Uram! Köszönöm önnek , hogy engem a’ westminsteri reformegyesület elveiről közelebbről felvilágosítani szíves volt. Örömmel vettem öntől annak bizonyságát, hogy azon álnok ’s véleményem szerint veszélyes szándékokat, mellyeket ama gyülekezet’ legkitűnőbb részesei közül némellyek nyilván vallottak, az egyesület’ többsége nem ismeri el magáéinak. E’ vizsgálat után nem késhetem többé , öntől elfogadni a társaságnak hozzám intézett iratát. Nekem azt mondják, ’s én hiszem, hogy a’ társaságot tiszteletreméltó ’s lelkiismeretes férfiak alkották, kik a’ reform’ügyének ’s a’ műiparűző néposztályok’ valódi érdekeinek őszintén hódolnak. Tehát engedje ön ez alkalommal ama’ nyiltszivű férfiakat a mostani politicai kétes helyzetben kérnem ’s kényszerűtlnem, hogy jól szerzett befolyásukat földjeikre nézve am használják, miszerint őket minden erőszaktételtől és minden csendzavaró cselekvéstől komolyan óvják. Vajha olly éleset húznák ők a’ határvonalt, mint én magam, az őszinte ’ nyiltszivű reformerek és azok közt, kik a’ reform’ álarcz alá más és veszélyes czélokat rejtenek. Vajha a’ népi gyakorlati jótétemények’, nem pedig veszedelmes elméletek kívánságát csepegtetnék. ' vajha mindenek előtt viszszautasitanának mindennemű szövetséget és közösülést azokkal, kiknek tanácsadásai ’s cselekedetei veszéllyel fenyegetik nem csak a’társaság’ békeségét, hanem azoknak jóllétét is, kiknek egyedüli érdekeit előmozdítani szinlikének, uram ! személyesen köszönöm azon igen barátságos szavakat, melyekkel beszédében az én politicai munkásságomról emlékezett. Reményiem, mindenkor meg fogon érdemelni ennek bizodalmát és jó akaratját ’stb. Durham ‘ , , 11111 ban egy lakoma’ alkalmával, melly a’ polgár mesern?-k Ha('?10 ’ -a, gyülekezet „az ő felsége’ ministereire“ köszöntött áldomást igen hidegen, ellenben a’ Durham lordra mint „az angol reformerek’ reményere“, köszöntöttet a’ legnagyobb lelkesedéssel fogadta. A’ Morning-Herald arról panaszkodik, hogy az emailéi patrobill’ elfogadtatása óta (1829.) a’ catholicusok’ száma Angliában kétszereződött, és Izlandban a’ „pápisták“ azon, áltatok szentnek tartott munkával foglalkoznak miszerint az országot visszafoglalhassák a’ protestánsoktól. Izlandból — úgy mond — Angliába most épen annyi sok protestáns vándorol ki, mint a’ mennyi Cromwell korában beköltözött. Ha a’ jelen viszonyok folyvást tartandanak, Roy Izlandban, az ottani protestánsok’ semmivétételével, a’ trappa’főhatalma egész dicsőségében helyre lesz állítva. Jegyzésreméltó, hogy magában Angliában az uralkodó egyházi egyetemben, Oxfordban, egy félkatholicus felekezet terjedez, mellynek hívei szoros böjtöt tartanak, ‘s a’világiaknak (laici) csak bizonyos korlátok között engedik meg a’ szent-irás’ (biblia) olvasását. Az egyetemi hatóságoly részéről még nem tétettek lépések ez ellen, ámbár mások a’ professorok közül is némellyek e’ felekezet’ tagjainak Egy angol tartományihirlap szerint a’ catholicusok Londonban pompás székes egyházat szándékoznak építeni , mely 100,000 font sterlingbe kerülend. Dec. 18-án tartotta a törvényszerű es constitutionalis vagyis conservativ egyesület Birminghamban (melly a’ birminghami political egyesületnek ellentételéül állíttatott fel) negyedévi ünnepét az ottani városházban 400 személyre terített asztalnál. Dugdale alsóházi tag volt az elnök ki Peel R. egészségére köszöntvén poharat, abbeli reményét fejezd ki, hogy az igen tisztes baronet, ki a’ legerősebb oppositionak, mellyet valaha Angliában hallani lehetett, vezére , rövid időn ismét a’ statuskormányra jutand. Az ünnepély’ főszónoka az arra meghívott Francis Burdett volt, kinek egész beszéde O'Connell és a’ „pápisták’ elleni kikelésekből állott, kik a’mostani kormányt igazgatnák.“ Wakefieldben minap radical gyülekezet vala fáklyavilágnál tartatandó; de a’békebirák által a’ kormány’ parancsaihoz képest meggátoltaték. Ezek t. i. egy osztály láncsást idéztek elő, jelentvén, mikép el vannak tökélve, a’ rendet fentartani, egyszersmind megtették a’ szükséges’ lépéseket az izgatók’ főbbjeinek törvényszék’ elébe állíthatására. Ennélfogva a’ radicalok tanácsosnak vélék, gyűlésüket egy teremben tartani. Egy iskolamester vivé az elnökséget. Izland’ különféle részeiben igen nagy nyugtalanság kezd mutatkozni az élelemszerek’, kivált a’ zabliszt és burgonya’ — az izlandiak’ legnagyobb részének egyetlen tápláléka’ — drágasága miatt. Dublin’ környékén a’ békebirák gyűlést akarnak tartani, mellyben meggyőződésüket fejezendik ki annak szükségéről, hogy az uj szegényi törvény, mihelyt lehet erőbe, lépessék, mivel a’ szegények nem bírják élelmüket megszerezni. Izland a’ legdrágább teleknek egyikét várhatja, ’s máris, mint mondják, többképen nyilatkoztatok az alsóbb néposztályok abbeli szándékukat, miszerint a’ burgonya’ kivitelét meggátolandják. A’ new-eastlei hirlap egy második kiadásában ezt írja dec. 16-án : „Minden hitelt érdemlő forrásból azon hirt veszszük, hogy Benkhausen lovag, orosz főconsul Londonban, és egy orosz hajókapitány, ki egyszersmind a’ sz.-pétervári hajóépítészetnek egyik igazgatója, harmadnap előtt kikötőnkbe megérkeztek, ’s itt azóta az orosz kormány’ számára szállítóhajókat vásárlanak. “ A’ tartományi hirlap ezen tudósításhoz nagyhangú kikeléseket csatol Oroszország ellen , mellyeket azonban a’ Public - Ledger egy „garasos trombita’ háborús ápolásának“ nevez. Felszámítok, hogy Parisban belga bankrészvények 19 millió franknyi értékig léteznek, mellyek mindnyájan 1480 —1500 frankon vásároltattak. Most ezen részvények 500 frankon áll van, a’ veszteség magára Parisra nézve 12 millió frank. Valamennyi angol hirlap megegyez abban, hogy a’ franczia trónbeszédet teljességgel semmit mondónak találja. Csak a’ Globe jegyzi meg: „A’ hollandi-belga kérdésben kielégítőnek látszik a’ beszéd, mivel iránta egészen békés értelemben nyilatkozik. Hihetőleg bizonyos emberek a’ londoni pénzcsarnokon előre tudták ezt, mit alkalmasint a’ hollandi utalványok’ utóbbi emelkedése okozott. A’ trónbeszédnek Spanyolországot illető észrevételei gúny gyanánt hangzanak a’ spanyol népre nézve.“ London, dec. 20. A’ brüsseli bank’ megbukása aggodalmakat okoz a’ londoni börzén, minthogy több angol tőkepénzes azon intézetnél nem csekély summákkal részes. Lord Melville postahajó nov. 15-ig terjedő hírlapokat hozol Jamaicából. Ezekben azon fontos tudósítás foglaltatik, hogy Lionel Smith kormányzó az utóbbi évben is olly plakacsnak találta a’ gyűlésházat, mint az előbbiben, ’s ennélfogva kénytelen volt, azt mindjárt az ülés’ első napján (nov. 6.) feloszlatni, mivel noha megengedte az, b°gy igen szükséges a’ jelen körülmények közt, a’ rendőrségi törvényeket, kivált a’ kóborlás ellenieket, megújítani , az ültetvényesek és munkásaik közötti viszonyokat rendbe szedni, a’ közadók’ beszedését szabályozni ’stb. els • mindazáltal makacsul megmaradt az előbbi évben hozott végzései mellett, mert—a’ felirat’ kifejezése szerint — 55 a’ gyűlés törvényhozási jogai meg vannak sértve.“ Dec. 22-én megérkezett Londonba azon beszéd vagy „üzenet“, mellyel az éjszakamerikai egyesült statusok’ praesidense a’ congressus’ ülését megnyitotta. A’ canadai ügyeket illetőleg következőképen nyilatkozik a’ praesidens: „Azt reménytettem, uraim, hogy azon tisztelet a’ törvény, tekintet a’ béke és haza’ becsülete iránt, mellyel az egyesült statusok’ polgárai magokat mindenkor kitüntették, viszsza fogja őket olly lépésektől tartóztatni, mellyek képesek volnának, előmozdítani a’ lázadást olly egy hatalomnak birtokában, mellyel mi békében élünk, ’s mellyel az egyesült statusok a’legbarátibb viszonyokat kívánják fentartani. Azonban fájdalommal kell önöknek megváltanom, hogy ez nem úgy történt. Hivatalos és egyéb forrásokból értésemre esett, miszerint számos polgára ezen statusoknak a’ végre egyesült, hogy a’mi birtokunkról ellenséges becsapást tegyen Canadába,’s az ottani lázadásnak védelmet és gyámo