Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-09-19 / 75. szám
sere a’ helybeli körülményekhez képest figyelmezni szükséges lészen.— IV. A’rendkívüli esetekben történhető összehúzások’ alkalmával a’ tartás és szállásoltatás mindig a Kincstárt fogja illetni, ’s ennélfogva ezen rendkívüli esetekben különös gondoskodás’ szükségét a KK. es lüy. tenforogni nem látják. — V. Az ezredekhez nem tartózó mindennemű főtisztek’ ellátásáról, mind az átkelés mind az állandó szatlasolás’ eseteiben, a’II. szakasz’ 5dik pontjának rendelésen kívül minden egyéb tekintetben a’ Kincstár fog gondoskodni. , „ A’ h. «Gazdasági egyesület meggyőződvén arról, mikép a’köznép elfogulva a’ megszokott iránt, a’ kezében levő földet korántsem miveli úgy, mint azt helyzete ’s a’ kor’ változott körülményei kívánják, ’s meggyőződve arról, hogy azt helyes és czélszerű gazdálkodással jövedelmezőbbé tehetne, ,„el múlt évi novelékén tartott közgyűlésén elhatározd, hogy a’ folyóirati bizottság’ ügyelése alatt évenkint gazdaságikalendárium bocsáttassék közre a’ köznép’ használatául, ‘gazdasági ’s más közhasznú jegyzetekkel ’s ismertetésekkel, és minél olcsóbb áron árultassék , miszerint azt szegényebb sorsú földmivelők is megszerezhessék. A’ megbízottak e’ tárgyban m. hó 2okán terjeszték jelentésüket a’választottság’ elre, mellynek következtében határozatta jön, hogy az érintett Mezei naptár“ cziviű gazdasági kalendáriom jövő 1840 évre több ezer példányban indíttassák meg, mellynek terjedelme az elfogadott tárgyakhoz képest mintegy 8 ívnyi, alakja negyedrétű, egyegy fűzött borítékos példánynak ara le°föleub 2 ezüst garas legyen. Midőn tehát ezen határozat’ foganatosításául a’többször említett gazdasági kalendariom s°ajto alá bocsáttatik, olly reménnyel teszi közhírre a’ szerkesztőség, hogy már jövő hónapban kész példányokká szolgalhatand belőle a’t. közönségnek, egyszersmind illő tisztelettel ’s hazafiui kérelemmel járulván ezen ügy’ minden rendű barátihoz, hogy ezen vállalatot a’ közjó végett hatási körükben szívesen pártolni, ’s azokat, kik hírlapot netán rendszerint nem olvasnak , arra előlegesen figyelmeztetni méltóztassanak. A’ munka’ becsét nevelni fogja azon körülmény , miszerint csillagászati (astronomiai) részét Tarczy Lajos pápai természettani oktató ’s a’ magyar társaság’ levelező tagja készité, hasznos és népszerű természettörténeti jegyzetekkel kisérve. A’ t. ez. könyvárus és könyvkötő urak szinte illő tisztelettel szólittatnak fel, hogy a’ számukra küldendő példányok iránt minél elébb tegyenek rendeléseket mellyek innentova Pesten Eggenberger József és fia’ könyvkereskedésében (ferencziek’ piaczán) ’s a’ h. gazdasági egyesület’ titoknoki hivatalában (Zöldfa-utcza 373 sz. a.jegyiránt szívesen fogadtatnak. Tartalmáról annak idején körülményesb jelentés fog közhírré tétetni. (ulasz.) Nagy Károly, aug. 28. E’ hónap’26kán eszkén tartalék a’ szathmármegyei rendkívüli közgyűlés, az országgyűlési követeknek pótlóutasítás-adás végett. Nevezetes voit a’ nm. Helytartó-Tanácsnak azon tudósítása, miszerint Ő Felsége’ kegyelmes leírása’ következésében azon helységekhez, mellyek a’ határok’ osztálya’ és különösen az összesítések’ alkalmával magokat megkárosíttatva érezvén, erőszakos visszafoglalásokat tettének, vagy tenni akarnának, a’ vármegye’ kebeléből egy közbirodalmú személyekből alakított küldöttség neveztessék, melly az érintett helységeket csendesítni, törvényes és békés útra visszavinni törekednék, tudtokra adván egyszersmind, hogy ellenkező esetben a’ legközelebbi katonakormányokhoz a’ rendelések meg vannak téve, miszerint a’ rendbontókat fegyveres erővel is engedelmességre és törvénytisztelésre kényszerítői fognák. — A’ termés egyáltalában Szathmármegyében nagyon középszerű, minek következése az, hogy az eletnemek’ ára csökkenni nem akar. Egy köböl tisztabuza 8 __9 f., egy köböl rozsa f.— A’ tavasz a’ zabra nézve jobban mutatkozott; a’ kukoriczát korábban a’ nagy hév pusztító, most pedig a’ sok varjú. Szürethez az Ermelléken éled reményünk, mind mennyiségre mind minőségre. Sámuel’ napján már meglehetősen édes szőlőt ízleltünk. (Érd. Hrd.) *** Pécs, sept. 10. Nálunk valamint egész Baranya vármegyében , ugyszinte Szigetváron Somogyban is megszűnt tökéletesen a’ marhadög. Aug. 29-én esővel vegyesen nagy mennyiségben hullott jég, szüleinket, mellyek bő szürettel kecsegtettek, igen elverte, ’s tetemes kárt okozott Pécsett és környékén. Galgóczon (Nyitra megye) aug. 18 án az Üdvözítőről czimzett sz. Ferencz rendű szerzet’ osztályi gyűlésében eddigi kormányzója Magócsy István a’ szerzett sarkalatos szabály szerint lemondván hivataláról, helyette Ernyey Ambrust, az ifjúság’ sok évi nevelésében ’s igazgatásában sok érdemmel őszült férfiút, választék meg közakarattal ’s mellé tanácsnokul Hülyük Ambrust és Majercsik Kamillt, titoknokul Melicher Nép. Jánost; a’ zárdai elöljárók pedig többnyire meghagyattak tisztjükben. Hazánkban ezen már több század előtt törvényesen honosult szerzet egy a’ legkiterjedtebbek közül, 25 zárdában 463 tagot számlált múlt névkönyve szerint, ’s főtörekvése az Isten’ igeijét hirdetni ‘s az ifjuságot nevelni 8 gymnasium- és 8 nemzeti iskolában. Egyik főgondja: nemzeti nyelvünk’ terjesztése is, mi végűül néhány év előtti határozata szerint felvidéki idegen ajkú növendékeit is az alföldi magyar zárdákba küldi ’s bölcselkedési és hittudományi osztályiban e’végre külön nyelvtanitokat is tart, minek sikere az, hogy az innen kikerültek beszélni 's tanítani is képesek a’ magyar nyelvet. Elegy tár. A’ Pozsonyban tartózkodó idegenek közül négy férfiú vonja különösen magára figyelmünket. Ezeknek egyike Mehmet dervis, ki Budán Tyul-baba’ismeretes hamvai fölött zarándoki ájtatosságát végezvén, városunkat keresztülutazólag látogató meg, ’s innét Bécsbe menend, a’ török követnél útlevél-nyerés végett magát bemutatandó, minthogy társával egyetemben lirt levelét a’Budáról egyenesen honába visszatértnek kellett átengednie. A’másik három, névszerint János Jakab, Melik Jakab és Suleiman Simon perzsa eredetű s alattvaló keresztények, kik minthogy az utolsó orosz-perzsa háborúnak egyedül a’ perzsiai keresztényekre kivetett költségét, személyüket illetőleg lefizetni nem tudák, családjaiktól megfosztottak, kiknek rabságban létele mellett,ide engedteték nekik a’kivánt pénzmennyiséget összegyűjteni, mely nélkül mind saját életök mind családjaik szabadsága teljességgel megóvhatlan ’s visszaszerezhetlen lenne. Ők elsőben is a’ magyar keresztényi szeretethez folyamodtak, ’s hisszük, nem fognak csalatkozni reményükben. Itt legalább olly élénk részvét mutatkozik irántuk, hogy a’ részükre megnyitott aláírási íven, a’ követi tablónak nemeskeblü tagjai majdnem pillanatlag 100 pengő forintnál többet ajánlottak. Az ifjúság közt egy külön alairasi iv kereng; azok’ emberszerető lángérzelmei aránylag hasonló sikerrel kecsegtetik a’ szerencsétleneket, kik az egyházi és világi főfőméltóságuaknál ’s országnagyainknál folyamodás’ útján szándékoznak az adakozó könyörületességet megnyerni. Nyíljanak meg előttük mindenütt ne csak az ajtók, hanem a’ szívek’ és szekrények’zárai is! — Pécsetta’ részvényeken épülő színház, ámbár ez már előre kiadatott évenkinti 600 pengő forintért, ’s miután csak német vállalkozók jelenték magokat, ezeknek, mindazáltal nem német szülészeti előadásokra, hanem nemzeti nyelvünk’ gyarapodása ’s nemzetiségünk’ kifejlődése végett részint a’ jegyzőkönyvekben részint a’ haszonbérlővel kötött szerződésben is nyilványosan ben foglaltatik, hogy ha a’ bérleti idő alatt magyar színészek jelentenek magokat, ezeknek télen hetenkint 1 galabb is 3 nap, nyaranta ellenben általányosan megengedhető a’ magyar színi előadás. — Az angol consul, Hodyes ezredes, ki az utolsó szerb zendület’ előestéjén Belgrádból eltávozik ’s több hónapig a’ mehadiai fürdőkben tartózkodott, 14 nap óta Zimonyban mulat. Neje legközelebb Bécsbe szándékozik utazni. A’ consul titoknokat is magával hozá, ’s igy talán huzamosb ideig fog Zimonyban tartózkodni; bizonyost mindazáltal e’ tekintetben épen nem mondhatni, ’s lehet, hogy Belgrádba menend, valamint az sem lehetlen, hogy végkép elhagyja Szerbiát és visszautazik Londonba. Az egészségi állapot Belgrádban jelenleg igen kedvező. —S Belényes, sept. 3. Városunkban m. hó’ 12- kén történt,se’lapokban közlött mereny s öngyilkosságnak, a’ mennyiben az egyoldalúkig es hibásan közöltetek, felvilágosítására ’s egeszteni igazolására szolgál az , hogy azon szerencsétlen tanító, kit különben maga a’ ref. is, kitűnő szelidségű , jámborságu, és szerény férfiúnak , ép állapotúnak, állít, a’ nyilványos vizsgálatok, több tanuk’ vallomása,s kettős orvosi bizonyítvány szerint, egy hoszabb időtől, őt felette nyomorgató, melancholiája után, már a’ tettet megelőzött napokban, a’ fokonkint növekedő valóságos elmebeli meghaborodásnak több nyilványos jeleit adá, mig végre ez dühöngésbe menvén által, azon irtózatos merény és az azt követte öngyilkosság lön szomorú következménye; ő tehát az elkövetett merény után tanácskozást épen senkivel nem tarthatott, mert arra lelki ébersége már nem volt, hanem az este homályában utczákon és mezőn tett sok rendeletlen tébolygásai közben egykét házhoz is bevetődött, de honnan igen kevés zavart szavak’ váltása után csakhamar távozván, szokatlan kalandjait összevissza téve, mig végre a’ nevezett időben lakjába térvén, nem végintézkedés, hanem valóságos tébolyodásának nagyobb fokát kitüntető nehány sorok’ összehalmozása után, borzasztón vete véget értének. — Szék (ns. Dobokamegye), aug. 22. Szomorú emlékezetünkben vala még, hogy azon a’, napon (aug. ritkán), mellyen a’szőlős gazdák a’ lágyuló szőlőszemekből jó szeretet jóslanak, a’ 15—20 (mogyorónyi nagyságú) jégszemekből összecsomósodott, de ritkásan hullott, jégdarabok szőlőtermésünk’ negyedét, kevés pillanat alatt, semmivé tették, midőn a’ mai nap’ reggelén 5 és 6 óra között olly rettentő vihar vonult keresztül városunk felett, miilyenre legéltesebb polgártársaink sem emlékeznek. Ennek borzasztó csattanás által követett villámai, nagy távolságra egymástól, két házat gyújtottak meg, mellyek leégtek. Az egyikből egy 3 napos gyermekágyas asszonyt ártatlan csecsemőjével csak a’ részvevő felebaráti szeretet menthete meg a’ dühös lángoktól. A’ villám a’ catholicum templom’ tornyába is lecsapván, a’ sz. Ferencz szerzetbeli ott jelen volt. ez. praesidens és professor urakat leszédítette, a’ harangozó 13 éves fiút pedig halálra furtá. Ehhez hasonló szomorú sors érte a’ szomszéd Bogács helységi juhnyáj melletti őrt is. Iagybritannia. Aug. 29-dikén a’ királyné titkos tanácsot tartott a’ Buckingham-palotában. Shiel ur mint a’kereskedési hivatal’ alelnöke, egyszersmind a’titkos tanács’ tagja, hitet tett le. Ugyanezt cselekvők Poulett-Thompson és Laboucdiere urak, amaz mint ,,a’ két Canadának főkapitánya és főkormányzója“, emez mint ,,a’ kereskedés’ és külföldi ültetvények’ tanácsának elnöke.“ A’ Globe aug. 30-dikán tudósít a’ ministeriumban történt új változásokról: „Hiteles kútfő után jelenthetjük — úgy mond — hogy Normanby marquis a’ gyarmatministerséget a’ belügyministerséggel cseréli fel,’s helyébe Russell J. lord, eddig belügyminister, a’ gyarmatministerséget vállalja el.— Holeik lord tegnap beada a’ királynénak a’ hadministerségrőli lemondását, ’s ő felsége azt kegyesen méltóztatott elfogadni. Természetes, hogy mi e’ pillanatban még nem vagyunk képesek előadni az okokat, mellyek ő lordságát e’ lépésre indíték; mondják azonban — ’s ezt az általa a’ titkos szavazás felett az alsóházban tartott beszéd igen hihetővé teszi — hogy ő lordságát a’ cabinettek meg nem egyezhetése egyszabadelműbb politicának követésére, mint miilyen az ő nézetivel megférhető, bírta a’ kilépésre. A’ ministeriumban történt változások az oppositioi lapoknak természetesen sokféle beszédre és gyanítgatásokra nyújtanak alkalmat. A’ gyülölség, mellyel különösen Thomson ur kinevezését fogadják, részint abban gyökerezik, hogy a’ kinevezett még „uj ember“ ’s igy szükségképen irigységet támaszt, részint pedig abban, hogy ő whig. De ha igaz, hogy Colborne general maga kivánt a’ Canadak polgári kormányzóságától fölmentetni, akkor ugyan e’ hideg, okos mérsékelt ügy embere ott igen a’ maga helyén lesz. Hiszen tetemes része azoknak, mik a’ két tartomány’ egyesülését kívánatossá teszik, de egyszersmind nehezítik, kereskedési természetűek, mellyekhez olly férfiúnak, ki, mint Thomson, gyakorlati kereskedőből emelkedett statusférfivá, a’ nélkül hogy ezért a’ kereskedési ügyekkel mint saját szakkal foglalkodni megszűnt volna, sokkal jobban kell érteni, mint azoknak, kik első kiképzésüket az egyetemeken, további kifejtésöket pedig a parlamentben, kószobában vagy külföldi követségeknél nyerik. — Hogy most három catholicus van ministeri hivatalokkal felruházva, ezt természetesen ismét úgy fogják az országnak előterjeszteni mint a’ ministerium”s az udvar’ e’ hitsorsosokhozi hajlandóságának ’s azok’ növekedő befolyásának újabb bizonyságát; ámbár az emancipatio’ átvitele után nem is lehete mást várni, mint hogy a’ nyilványos hivatalokra catholicusok is alkalmaztassanak. — Továbbá, hogy a’ belügyministerségre épen Normandy marquis választatok , ez — mondják az oppositioi lapok — O’Connell’ különös parancsolatjára történt, ki tapasztalásból tudja, milly könnyen behunyja e’ nemes lord szemeit, midőn a status ellen összeesküvések szövetnek ; s mivel neki (O Connellnek) épen illyen férfiúra vala e’ helyen szüksége, hogy az unió elleni ármánykodásit folytathassa. Igaz, hogy O Connell kinyilatkoztató, miszerint ő Izlandra nézve nem lát üdvözséget mint épen ezen unió’ eltörlesztésében,s a’ praecursor-egyesületet is, melly némelly különös’ reformok’ kivitelére rendeltetett, feloszlatta; de azért még e' próbáját nem lehet felsültnek mondani, mivel ő csak két millió praecursortól ígért sikert, holott azok’ száma soha sem érte el az 50,000-et. De nem is látszik, mintha O'Connell igen sietne az új belügyminister’ állását használni, mert neki épen nem szándéka közvetlenül az unió’felbontásán dolgozni, hanem csak egyesületet szándékozik képezni a’parlamentválasztási lajstromok’ szemmeltartására, olly czélból, hogy a’ szabadelmű képviselők’ mostani számát (kik között azonban több olyan is van, ki az uniófelbontásról hallani sem akar) fentarthassa és mindinkább szaporíthassa. Sőt ő komolyan sürgeti a’ whigeknek ezen egyesülethez' csatlakozását épen azért, mivel annak a’ mondotton kívül más czélja nincs.— Legújabban ismét több chartista ismertetett ,,bünös“-nek ’s különböző idejű (3—18 hónapi) fogságra ítéltetett. A’ Chartismus most csak imitt-amott mutatkozik 4—500 főre menő emberek’ megjelenésében, kik vörös szalagot hordanak gomblyukaikban 's ekkel látogatják a’ templomokat. Ezt ők O'Connor' tanácsára kezdettek, ki úgy vélekedett, hogy ez által a’ közép osztálybeliek mindenkor emlékeztetve lesznek a’ chartisták’ létezésére és sokaságára, valamint ezeknek korábbi fenyegetőzéseire, mi bennük (a’ vagyonost) osztályokban) folyvást egy igen üdvös félelmet táplálnod. De lassankint ez a’ bohóskodás is szűnni kezd, részint az egyházi elöljárók’ intézkedési által, kik kinyilatkoztatok, hogy tömegestül jövő férfiakat nem fognak az egyházakba bocsátani, részint mivel magok a' chartisták közül azok, kik azelőtt nem szoktak rendesen temjdomba járni , elunták a’ tréfát. Eddigi szokásuk volt, megjelenendésöket a’ lelkipásztornak előre tudtára adni ’s neki egyszersmind a’ textust megküldeni (rendszerint ollyat, melly a’ szegények iránti méltányságról ’s azoknak a’gazdagok általi elnyomatásáról szóla) , melly felett magoknak lelki tanítást kértek ki. Egyik jraedikátor azonban ugyancsak kijátszá várakozásukat, mert a’ megküldött ige helyett a’ következőt választó: „Az én házam az imádságnak háza, ti pedig a’ rablók’ barlangjává tevétek azt!“ A’ chartistáknak se’ kellett több; mihelyt a’ szent igét meghallották, megfordultak 's mind egyig kitakarodtak a’templomból. A’jó pap ugyancsak eltalálta bibéjüket. Az angol és franczia lapok közötti tollcsata napról napra keserűbbé válik. A’ legújabb pörpatvarra Wellingtonnak doveri ebede szolgáltatott alkalmat, hol, mint tudva van , Waterloo ismét a’ főszerepet játszó. E’ visszaemlékezés annyival sértőbben hangzik a’ franczia fülekben, minthogy az Sónknak Angliában tavai történt fogadtatása által egészen kitörőknek gondoltatok. Innen amaz ingerültség, melly a’ franczia sajtó által Waterloo’ emlékezetének felfrisítése miatt nyilatkozik. A’ Journal du Commerce p. o. igy szól: „Valóban igen jól választatok a’ pillanat, melyben az angol aristocratia ama’ győzelemmel büszkélkedik. Elfeledi tehát, hogy 25 év múlva is viseli még országa azon viadal’ sebeit; hogy Anglia kereskedési, politicai ’s pénzügyi fordulathoz közelg; hogy sorsa egyetlen jó vagy rész aratástól függ; hogy nyugtalanság ’s aggodalom uralkodik népsége közt; hogy kereskedése hanyatlik; hogy el akarnak tőle szakadni gyarmatai, ’s hogy végre O’Connellnek, fenyegető szava , mint elöljárója egy iszonyú bomlásnak, épen most emelkedék föl az unió’ megszüntetése végett. Igen, örüljetek csak a’ Waterlooi győzelemnek, ti nagy hősök és politicusok. Valóban szép, dicső-e’győzelem, melly után a’ legyőzőttek veszteségük’ daczára is nagyobbak és erősbbek lőnek, a’ győztesek pedig diadaluk’ terhe alatt lassankint elhalnak.“ Hasonló keserű hangon nyilatkoznak a’ többi hírlapok is. Azon praecursor-gyülekezetben, mellyben O'Connell e’ társulat’ feloszlandásait jelenté, ugyanő említést ten azon gyöngédségi jelenetről, mellyel Brougham lord a’felsőházban, kevéssel az ülések’ berekesztése előtt, a’ paireket mulató. Miután t. i. O’Connell a’ parlament- választási lajstromok’ kiegészítése és felügyelése végett újabb erőküdésekre hivá fel a’ gyülekezetét, ekkép szólott: „Illy módon mi olly választási lajstromokra teendünk szert, mellyek egy Wellingtonnak, Peelnek, Lyndhurstnak és Broughamnak—ezen embernek, ki majd egy charactertelen , agyraesett fecsegőnek, majd ismét egy első rangú génjének mutatja magát — lehetetlenné teendik Izland’ sorsának intézését. Úgy hiszem, mindnyájan olvastátok Broughamnak Melbourne lordra a’ felsőházban tartott siránkozó dics beszédét. Midőn én e’ beszédet elolvasám, azonnal irtam Londonba tudakozólag, ha valljon a’ nemes és tudós lord akkor nem volt e egy kissé becsípve, a mi ha úgy volt, ekkor én ellene legközelebb a’ mértékletességi egyesületnél panaszt teendek.“ (Kaczaj.) Birminghamban jelenleg a’ csend annyira helyreállott, hogy a’ belügyek’ statustitoknoka parancsot adott az oda rendelve volt londoni csendőrség visszahívására.