Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-07-01 / 52. szám

»S*­k szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű sta­tisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, duna­­vízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével;__a’ S támadunk terjedel­mesb political ’s rokon tudományi értekezések­kel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közélet­beli jelesebb tünemények’, találmányok’ és inté­zetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. Julius’ 1.1839. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz­­hordással­­ p. fr., postán borítékkal,­fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, Bé­tatéren 749. sz. a., Pesten Füskúti Landertz Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtat­nak. Minden nemhivatalos leveleknek és köz­leményeknek térmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország. Kegy. kir. kézirat;­­ Felségök Bábolnán és Ilosicson ; esztergomi polgári vadászcsapat; Zemplén vármegyei közgyűlés és országgyűlési utasítások; selmeczi, sáros-pataki, szilágy-somlyói, körösbányai és fiumei hirek; elegy. Nagy­­bri­tannia. Attwood és a’ nemzeti kérelem; londoni szabóczéh’ lakomája. Francziaország. A’ kormány megveszi mérsékelt évpénzért Daguerre’ találmánya’ titkát, azt nyilván­osságra bo­csátandó. Spanyolország. A’ sajtó’ féktelenségének határ tűzve. Németország. Hannovers, Stuttgart, Berlin, Török­ország. A’ szultán eltökélettnek látszik Mehem­ed Ali ellen há­borút kezdeni. Ilirlapi szemle. Hirdetések. Magyarország. Ö cs. ’s ap. kir. Felsége Mailáth Antal gróf magyar k. udv. Fő­cancellárh­oz a’ következő kegy. kéziratot méltózta­­tott bocsátani: „Kedves Mailáth gróf! Pozsony, Mosony, Nyoír, Komárom és Nyitra vármegyéken keresztül tett uta­zásomban az Én Személyemhezi hűségnek és ragaszko­dásnak olly jelei nyilványíttattak, hogy indíttatva érzem Magamat, e’fölötti különös tetszésemet fejezni ki. Ön ezt az illető hatóságoknak ’s az én tartózkodásom’ intézményei­nél ’s ünnepélyeinél foglalkodtatva volt tisztviselőknek a’ kir. Helytartóság’ utján tudtokra adandja. Pozsony, junius’ 23 dikán 1839. Ferdinand s. k.“ (Priv. tud.) Ő cs. ’s ap. kir. Felsége a’ beszterczebányai k. ezüst­­hatalm­oki tisztségre Kolbenheyer János Vilmost, a’ besz­terczebányai k. kamara-igazgatóság’irászát, méltóztatott ke­gyelmesen kinevezni. Bábolna, jun. 13.­­­ cs. ’s ap. k. Felsége az itteni cs. k. katonai ménesintézetet méltóztatott ma látogatásával sze­­rencsésíteni. Ácson ménesi lovak várakozának . Felségére, mellyekkel egy ménesintézeti tiszt’ ’s két altiszt’ kíséreté­ben , kik a’ lovak előtt nyargaltak, Bábolnára érkezék. A’ méneshatáron Hardegg gr. altábornagy és Herbert b. őrnagy, ménesparancsnok, fogadák el Ő Felségét. A’ tisztek’ bemu­tatását a’ ménes’ megtekintése követé. Ő Felsége nagy tet­széssel szemlélte a’ Syriából és arábiai sivatagokból hozott méneket és anyalovakat, azután pedig a’ többieket, m­elly utóbbiak közül egy anyalovat választa ki magának kizáró külön használatra. Rövid pihenés után ebédhez ült Ő Fel­sége, mellyen az intézeti több tisztek jelen lehetni valának szerencsések. Ebéd után 4 órab lótól vont nyílt kocsin az istállók­ megtekintésére kocsizott Ő Felsége, s miután leg­­magasb tetszését méltóztatott nyilványítani az intézet’ min­den ágaiban uralkodó példás jó rend iránt, ismét visszauta­zott Komáromba. -j- N­y­i­t­r­a, jun. 23. Azon boldogító hirek, mellyek a cs. kir. Felségek legkegyelmesebb Uralkodó Fejedelmünk és Felséges Királynénk’ honunkba jövetelét előbb már jelenték, d e’ megyei Karok’ és Rendek’ legélénkebb örömére, va­lósultak, mert ugyanis a cs. kir. Felségük, miután f. hó’ k­lán Pozsonyból elindultak, az nap Malaczkan herczeg Pálffy’ kastélyában ebédelvén ’s az éjszakát is ott töltvén, másnap, 17 én, Holicsra a’fels. cs. királyi’ családhoz tartozó örökségi uradalmi várba várattak, minélfogva ezen örömnap’ reggelén már nagy sokasága nemcsak helybeli hanem körülbelüli és vidéki népség, sőt szomszéd morva földiekből is összesereg­­lett minden rendű és sorsú lakosok a’ cs. kir. várban és on­nan egy huzamban magas török-luz­fokkal kijegyzett ut’ men­tében, egész Kopcsány helységig vezető fáczányos kert-li­getek közt széjjel terjedve,­­ f­elségük’ személyeit meglátni óhajtólag várakozának — egyszersmind a’ megye’ részéről is Felséges Fejedelmük iránti jobbágyi hódolat’ teljesítéséül számosabban kinevezett küldöttség szerezve tisztelt főispány főm. b. Mednyánszky Alajos’ kegyes vezérlete és mit. Bo­­dófalvai Palugyay­­Imre nyitrai püspök’ szónoklata mellett ugyanazon várba délelőtti 10 órakor érkezett. — Ez alka­lommal szinte () Felségök’ bevezetésére tisztelkedő Karok és Rendek’ köréből némelly lovagok díszes magyar öltözet­ben () Felségük’ hintója előtt lovagolván, illy renden a’ szép idő’ kedvezése mellett, olly lelkesedéssel és örömmel, a’ mint a’ hiv nemzeteknek boldogító atyját csak tisztelni le­het, imádó köszöntések és Kopcsány helységnél felállított diadalkapu és zászlós koszorús menetek közt, annál na­gyobb öröm­-ömledezésekkel fogadtattak, minthogy több év óta most először vala szerencséje Holics mezővárosának, Ko­ronás Fejedelme’ felséges uralkodó Személyét láthatni. Meg­érkezvén , Felségük, délutáni másodfél órakor, ’s a’ vár­beli lépcsőkön felmentében harsogó éljenkiáltásokkal tisz­­teltetvén, az ott jelenlévő és 46 személyt felülhaladó fényes megyei küldöttséget mintegy félórányi rövid időzés után, Felséges Fejedelmünk magyar lovas ezredben könnyű öltö­zetben kardosán fejedelmi kegyelme’ teljes jeleivel, Fel­séges Királynénk pedig vele­­ született tulajdon kellemeivel a’ nagy teremben megjelenésükkel boldogítni kegyesked­tek. A’ küldöttség’ nevében a’ mélt. püspök által nyájas és alattvalói hódolatot kifejező ékes beszéddel­­ üdvözöltetve. () Felsége szives örömét nyilatkoztató kedves magyar nem­zete’hűséges ragaszkodása felett, ’s minden törekvésének és gondoskodásának a’ nemzet’ boldogságára vezérlő egyetlen czélját lenni erősíté. Az ebéd’ ideje bekövetkezvén, a’ kül­döttség’ tagjai közül tizenketten a’ Felsége’ királyi asztalához meghivatván, az ebéd’ elején mind ’ Felsége legkegyel­mesebb Fejedelmünk, mind pedig a’ Felséges Királyné, min­den jelen volt taggal meglepőleg szives leereszkedő be­szédet váltani — valamint szinte a’ hadi rendből is meglé­vőit két ezredes- őrnagy és százados- kapitány urakhoz is magas királyi kegyelemmel viseltetni méltóztatott. — A’ küldöttség’ többi tagjai, az uradalmi igazgató’ épületeiben lévén megvendégelve, ott Felséges Fejedelmünkért, ugyszinte az egész dicsően uralkodó ausztriai Ház’minden tagjai’ hoszu fennmaradásáért poharak üríttettek. Ugyanaz nap este az ezredben hangászkar tisztelkedék. A’ közönség pedig buz­gó szívvel , Felségek’ életéért forró kívánságát nyilatkoztaté. Más nap reggel 9 órakor a’ honcsi plébánia- templomban ’ Felségök szentmise’ hallgatására ájtatosan érkezvén,zen­­gedező örömkiáltások közt ménének a’ nép’ sorozatai kö­zött a’ királyi váriakba. Az nap () Felsége az uradalmaihoz tartozó helységeket járá meg, ’s mindenütt magas királyi kegyelmét tüntetvén ki, f. hó’ 19én délután Schloshoffba in­dult, onnan Pozsonyba visszatérendő. Eszter­gom, junius’ 17. Hg-primásunk’ legközelebb múlt beiktatási ünnepe’ fényének nevelésére városunk’ pol­gárkatonái újabb díszre eredtek föl magyar vadászcsapat­ban (szürke dolmány zöld zsinórzattal) Bleszló kapitánysága alatt, kik kitünőleg nevelték az említett ünnep’ fényét, ’s Esztergom’ polgárságának közügy iránti részvétét becsület­tel tanúsítók. E’ polg. vadászcsapat ma kellemdús mulatsá­got szerze a’ szabadban , t. i. viradtakor muzsika-zajra ösz­­szegyülvén egyenruhásan a’ kerek Anna-templomba lépdel­tek, hol is Majer István káplánjok által miseáldozat* tar­tatván, énekzenéjökkel valóban minden szívet fölbuzdítanak. Erre az erdőszélhez ballagtak, ’s délben szép számú férj fi - vendég foglalá el a’ mulatozó polgárok’ sátorát, és válto­gatva zene és mozsárdurrogás közt, tisztelet- és üdv-áldo­­másokat ürítenek. Ebéd’ szüntével czellövés kezdődik, mellyet Héja Imre k. tan. és városunkban munkálkodó k. biztos’ szerencsés puskája nyita meg, ’s igy rendre az elő­kelő vendégek ’s valamennyi polgár pattogató fegyverét, ré­szint gyakorlatilag, részint versenyzőleg a’ fölöttük függő szép ajándékokért, mellyek’ egyike ezüst serleg volt illy körirattal: „Éljen a’ hív polgár, ki közös jót tüze ki ezé­­lűl!“ másika a’ polgáriaknál hálás emlékben fénylő Rud­­nay card, és prímás’ olajban festett és ékes rámaju képe; harmadika ezüstkupakos tajtpipa illy fölirattal: „Azélra ü­­gyelj!“ ’stb. A’ hely’ szín­ét számtalan tarka nép pezsgé körül ’s ki sétált, ki tánczolt, falatozott, enyelgett ’stb. E’ lé­­lekrokonító mulatságnak késő este lén vege. S.-A.-Uj h­e­l­y, junius’ 19. Az előre kitűzött közgyűlé­seknek határidején (jun. 17.) Zemplén megye’ Rendei az országgyűlési tárgyak’ különös érdekét ’s nagy fontossá­gát tekintve , számosan gyülekeztek össze, s az itt megye­­gyűléseink’ szokott helyén ugyane’ hó’ 17., 18. és 19. nap­jain tartott köztanácskozások’ nevezetes­ végzései követke­zők: 1) Fölvétetvén ez alkalommal a’ megyei követek ál­tal rendkívüli postán küldött hivatalos első számú jelentés, az abban foglalt k. kir. előadásokat a’ megye’ Rendes Ő Felségének atyai szándékát hódolólag tisztelve fogadák, ’s azokat, mint édes hazánk’ előhaladását, jóllétét, virágzá­sát előmozdítandó ’s eléggé nem hálalható kbr. legkegyel­­mesb föladatokat, követeik által az országgyűlésen legbuz­góbban pártoltatni utasításul adók. — 2) A’ követi jelentés­nek több az országgyűlésen megfordult ’s már tárgyaltatás alá vett pontjait olvasván, midőn azt értették a’ Rendek, hogy ő cs. k. F­őherczegségének, a’ magyar nemzet’ bol­dogságát szakadatlanul szivén hordozó „nagy Nádorunknak, hatalmas közbenjárása által Királyunk Ő Felsége abban meg­egyezni méltóztatott, hogy ezentúl minden üdvözlések édes anyai nyelvünkön tetethessenek, — harsány éljenkiáltás hangzott kegyes Fejedelmünkre ’s hazafilag buzgó Nádorunk­ra. 3) Azon követi jelentés arról is értesítvén a’ Rendeket, hogy Pest megye’ egyik követe az országgyűlésen meg nem jelenhetvén, e’részben utasítással Látnák el megyénk’kö­veteit, eziránt következő utasítást adónak: „Ezen megyé­nek kisebb bűntetteket tárgyazó ’s köz­kereset alá vett sze­mélyekre régi helyhatósági törvényes szokásainál fogva is azon mindez ideig fenálló határozata lévén, hogy azok a’ köztanácskozásokból azonnal nem csak kirekesztetnek, ha­nem mindaddig, mig magokat a’ vád alól ki nem tisztítják, a’ megye’ gyűléseiben üléseiktől is eltiltatnak ’s netalán vi­selt hivatatalaiktól rüstint felfüggesztetnek; e’megyei hatá­rozat pedig a’ törvény’ értelmében Zemplén megye’ kebelé­ben mindenkor divatozván, e’ törvényes nézetnél fogva, an­nál kevesbbé találják a’ megye’ Rendes Pest megye’ egyik követe’ esetét sérelemnek vagy a’ követi választáson esett csorbának, minél inkább meg vannak győződve a’ felől, hogy egy közfenyítékű per alatt lévő követi állásban föl nem léphet; mert bűntett’ gyanúja terheli; egy illy orszá­gos testület’ tagjának pedig a’ bűntett’ legkisebb gyanújá­tól is tisztának kell lennie. Ennélfogva megyénk’ követei oda utasittatnak, hogy nyilványítsák és jelentsék ki, mi­szerint Zemplén megye’ Rendei a’ Pest megyei követ’ dol­gában semmi legkisebb sérelmet sem látnak, őt törvényes követnek el sem ismerhetik; sőt Zemplén megye’ követei­nek meghagyatik , hogy ezen kérdésnek vitatásától ellát­­jani ’s az országnak hoszú időkre kiható közboldogságát, jóllétét ’s gyarapodását előmozdítói vágyó k. kir. előadások’ tárgyalásába ereszkedni ’s a’ netalán e’ kérdés’ túlságos vi­tatásából eredhető bal következéseket minden kitelhető mó­don elhárítani buzgón ’s a’ lehetőségig törekedjenek. 4) Felolvastatván a’ hm. magyar kir. Helytartó-Tanács’ körle­vele, miszerint nm. Székhelyi gr. Mailáth Antal kir. asz­­talnok tisztelve szeretett főispány ő exójának főcancellárrá lett kinevezéséről ns. Zemplén megye is értesíttetik, több­szörös elsem­­ndások hangoztaták a’ megyei terem’ bolto­zatit. Az elnök-atispány’ előterjesztése’ következtében öröm­mel osztozának a’ megye’ Rendei abban, hogy ő kegyel­messége tisztelt főispányunk’ méltó üdvözlése ne néma he­tükre , hanem Bécsbe felküldendő fényes küldöttségre bí­zassák, minek következtében herczeg Breczenheim’ vezér­lete alatt több mint 30 megyei táblabirákból ’s tisztviselők­ből álló fényes küldöttség neveztetett ki. — Zemplény, Selmecz, jun. 25. Napi történeteink’ sorában ér­dekes újságot nem igen találok. Úgy látszik,senkinek sincs kedve a’ Szitnya hegy’ szikláiról lebukni vagy tóba fuladni, hogy legyen miről beszélgetni nagyrészint egyhangú társa­ságunkban. Minden, mi bennünket mulattat, egyedül fürdői kirándulások Szklenára, Vichnyére ’s olly­kor Szliácsra. Nem találjuk ugyan itt is a’ múlt évek’ élénkségét, mert a’ vendégek’száma tetemesen kisebb; de könnyen feledteti ezt velünk a’ vidék, melly soha nem némuló alakkal beszél velünk kellemei által. Szklenón egy új tánczterem is ké­szül am­phitheatralis idomban, ’s jövendőre sűrű látogatást szerezhet a’ gyönyörű vidéknek. Városunk’ középpontja is uj­­liszt nyeresül a’ nyár’ folytában. Megujíttatik ugyanis a’ Sz. Háromság’ szobra, melly műalkatára nézve bárki figyel­mét is méltán magára vonja. Költség, mintegy 8—10 ezer forintnyi fordíttatik rá, ’s e’ szerint méltán sokat várhatunk kitűnősége iránt. S -Patak, jun. 13. Cs. kir. kamarás Bárdányi gróf Rüttler János ur, ki a’ szenvedő emberiség’ könnyei’ enyhí­tésére é s a’ két magyar haza’ nevelő közintézeteinek eme­lésére már számos áldozatokat tön, a’ s.-pataki ref. anyais­kola’ uj épületére, mellyet eddig is már 1000 p. forinttal ’a 300 hordó mésszel segéle, mai napon városunkon keresz­­tülutazván, újra 1500 p. forintot ajándékozni kegyeskedék. Az ég nyuttsa becses életét az emberbarátnak! S.-Somlyó. Nemes Kraszna megye, főispányi helytartó Kállai Kristóf cs. k. kamarás’ elnöksége alatt, ju­nius’ 13-án tartott közgyűlésében Magyarország’ gyűlési kö­veteivé választotta Bánffi László bárót 618, és Szentmarjai János r. alispányt 505 százalékkal. A’ követi utasítás’ ve­zérelvéül tűzték, hogy a’ ns. Magyarországgal leendő ösz­­szekapcsolódás’ esetére, a’ ns. megye, mikkel Erdélyország’ alkotmányos szabadságánál fogva bir, úgy vallásos, mint politicai jogait megtartani kívánja. (Érd. Híradó.) Körösbánya (Zaránd megyében), jun. 1. Tegnap nagy szerencsétlenség történt nálunk; rudai 12 apostol nevű bánya’ egy része ugyanis beroskadt és az omló kőhalom tüstint összezúzott két embert, kiket kiástak ugyan, de még emberi alakjokra is alig ismerhetni. —A’ szünetlen esőzés nem látszik kártékonyan hatni vetésinkre, csakhogy a’ tö­­rökbuzakapálás hátramarad. A’ nagy felhőszakadások egész szántóföldeket rombolnak össze; a’ közelebb dévai vásár­kor olly nagy mennyiségű jég esett, hogy az utat két arasz­nyira lepé el némelly helyeken. A’ babonaság’ és boszor­kányok’ létezését még hiszi a’ köznép, mert akármi általá­n­os szerencsétlenség érje vidékünket, tüszint alattomban egy-két holtat ásnak ki és megégetik, igy term­énylvén a’ boszorkány’ erejét megtörhetni. Úgy tetszik, mintha a’ gab­­naár csökkenni készülne, mivel fölötte nagy számú megyei és vidéki szekeres szállíta gabnát a’ brádi piaczra; a’ tiszta búza’ köble azonban mégis 13 forinton kelt. A’ megye’ egy ötöde ’s a’ szomszéd bányavárosok: Abrudbánya, Zalathna, Vöröspatak ’s a’ t. bányászokkal megrakva nem földet, ha­nem a’ föld’ gyomrát áskálva a’ brádi piaczról kénytelenek élni, ’s ez okozza e’vásárhely’ nevezetességét, ’s méltán is, mert a’ százakat haladó szekerek gabnával tömve az ed­digi szokott vásárpiaczot, és itt nem férve a’ városon kí­vüli helyeket nagy térben tölték be, hát még a’ szekérrel járhatlan helyekre gabnát viendő lovak ’s a’ vásárra hozott egyéb tárgyak’ mennyisége minden idegent bámulásra ra­gadnak el annyira, hogy túlzás nélkül állíthatni, miszerint e’ vásár a’ megye’ lakosi’ egy harmadának ad kenyeret. Innen magyarázhatni meg azt is, hogy csudálkozásra méltó meny­­nyiségű kamatot tudnak a’ kölcsönvevők adni; száz forint­tól 2 forint hónaponkint nem sok, mert ők ha Aradra men­nek 50 forinttal és onnan gabnát hoznak, bizonyosan egy járással az ötvenből 90 forintot is csinálnak, mivel az ott 5—6 forinton vásárlott gabna itt 12—13 fton is elkel. (J—r.) , Fiume, jun. 21. Május’ utoljáig a’ hideg és sze­lek, most már két hét óta rekkenő meleg alkalmatlanko­dik, a’ hőség jelenleg is olly fokra hágott, minőt csak ebna­pok’ táján éreztek városunk’ lakosai; eső vagy esti szellők nem frisítik fel a’ levegőt, ’s az estenkint elevenedő tenger az, mi enyhíti a’ hőségtől lankadt testet; azon szép zöld, melly a’ városunk mögötti kopár sziklyahegyeket májusban borda, már lefonnyadt, ’s a’ gyér fák ’s bokrok­ közt csak aszú fű­szálak láthatók. — Partvizünkön több brigantin áll, különösen hordódongákat terhelendők a’ franczia középtengeri kikötők­be, ’s ezek’ szakadatlan szállítása, mint szinte a’ Dalmatiába menő ’s onnan Olaszhonba térő katonacsapatok ismét némi élénkséget adnak városunknak. Nem lesz érdektelen egy olasz katona’ csintalan tettét, melly tegnap előtt sok beszéd­re adott okot illyesekhez nem szokott városunkban, megem­líteni. Az ó város­ egyik szűkebb utczájában, egy vacsorá­ra menő úrtól egész Hiedelemmel kérdi az olasz: „Signor, kérem, hány az óra, nem­ szeretnék későn érni szállásom.

Next