Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-09-12 / 73. szám

93­.h szám. Szerkeszd ’s kiadja Hálás falt­­ Or József. Septeml­. 11. 1839. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, vont és külföldi politicai hírek’, mindennemű sta­tisticai adatok’, pénzkelet’, piaczi árak’, duna­­kszállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével­ — a’ Századunk terjedel­­mes’ politicai ’s rokon tudományi­ értekezések­kel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közélet­­beli jelesebb tünemények’, találmányok’és inté­zetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házh­oz­­hordással 4 p. fz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál sé­tatéren 749. sz. a . Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtat­nak. Minden nem hivatalos leveleknek és köz­leményeknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország 1. Kinevezés; szepesi XVI. koronaváros t­­isztujítása; öt uj magyar iskola Ter­es megyében; pesti és czeg­­lédi hírek ; selyemtenyésztő társulat Rakonczán; m. t. társaság. Ausztria. Nagybritannia. Londoni uj csendőr-törvény. M. Chronicle’ harcza a’ francz­a sajtó ellen, brazíliai, persiai és nyugotindiai viszonyok. Francziaország. A’ Moniteur a’ ke­­leti ügyek’ tárgyában. A’ Journal des Débats’ fölvilágosítása a’ portendici kérdésre nézve; vita a’ párisi asztaloslegények közt. Spanyolország. Don Carlos és Maroso meghasonlanak; egyez­kedési hírek a’ praetendens és a’ regens királyné közt ’s annak állított föltételei. Törökország. Chosrew basa’ válasza Mehe­­med-Alihoz. Nápoly. Statisticai adatok a’ fővárosról. Elegy. Hirdetések. Magyarország. A cs. ’s ap. kir. Felsége Lechner József eddigi igaz­gató segédet országos főépítészet-igazgatóvá nevezni kegyel­mesen méltóztatott. *-­-* Béla, sept. 4. A’ XVI. szepesi koronavárosok’ szabad kerülete ő­si kiváltságainak azon lényeges, a’ len­gyel kormány alatt is majd négy teljes század’ minden vi­szontagságai közt feni tar­tott jogát, melly bírói’ megválasztá­sát a’ városok’ képviselőire ruházza, tizenhárom év’ lefolyta után csak f. h. 2kán nagyságos Péchus falusi Péchy Imre kir. tanácsos és kerületi igazgató ur­­elnöklete alatt gyakorol­ható Ig­ló városban. Kerületi grófnak (Comes Provinciáé) Moncskó István Szepes vármegye’ főjegyzője ’s volt ország­­gyűlési követe nagy szótöbbséggel megválasztatott, táblabi­­rákká hasonlóképen választás által, mellyhez mindenik város bírája és szószólója mint városi képviselők által két titkos szavazattal járul, lettek: Lehertl Sámuel, Demek Antal és Szepesházy András, főadószedőnek szavaztatott: Glosz Já­nos, főügyésznek: Melczer Jakab, főjegyző megmaradt Ger­­b­ocen János, aljegyző lett: Klein Bertalan, kerületi al­­ügyész maradt Szepesházy Ferencz, uj választás által meg­erősítettek : Kézsmárszky Rudolf ’s Fagkiss József eddig volt kerületi alügyészek, negyedik kerületi alügyész lett Weisz Gusztáv. A’ kerületi tisztikar megválasztva lévén, a’ városok’ helyettesített tanácsai lesznek megújítandók, mi végett a’ nagyságos kir. igazgató Igló városra nézve septembe­rkét már meghatározta, illy szép, a’ kerületi királyi kormányzóval egybekapcsolt kiváltságos hatalmát az ujdon megválasztott gróf hozzájárultával majd a’ többi, kormánya alatt álló váro­sokban gyakorlandó.­ Az aratást az áradozó eső, melly teg­nap ijesztő zivatar’s villámlás közt jéggel vegyült, késlelteti. Temes megye’ eédeinek azon régi óhajtása, misze­rint a’ nemzeti nyelve’ megye’ keblében is gyökeret vervén, több száz ezer főre menő idegen ajkú honost a’ magyar szó­zat’ édes hangjaira taníttassanak meg, hála több nemes ha­zafi nagylelkűségének­­ teljesül. Sikerült ugyanis a’ megyei közönség által e’végre megbízott Böjtös Imre’ vállalatának aláírások’útján annyi részvényt összeszerezni, hogy az ezek­ből máig bejött 11,112 fr. 30 kr. ezüstpénz-alap, a’ megyé­ben, t. i. Csákováron, Lippán, Temesvárott, Uj-Aradon és Verseczen, felállítandó öt magyar iskola’ létesítésére ’s hat évi fentartására elegendőnek ítéltetvén, ezek’ megnyit­­tatása ’s a’ honi nyelv’ tanításának kezdete, a’ temesi KK. és Rédek által f. évi jan.­lfikán tartott közgyűlés’ 83dik száma alatt f. évi October’ elsőjére tűzetvén, a’ tanítói termek’ föl­készítése ’s oktatók’ fogadása iránt a’ szükséges rendeletek egy állandó választmány által megtétetve, Bojtos Imre pe­dig az említett részvények’ utján tett ajánlatok’ beszedésire az érintett közgyűlés által megbizatva lévén, midőn a’ fentisz­­telt megye’ Rédeinek nevében is hálás köszönet nyilványít­­tatik mindazon nagylelkű honfiaknak, kik honszeretettől buzgó keblök’ sugalma után, e’ nemzeti szép czélra segedel­met nyújtanak, egyszersmind jótékony adakozásaik által létesülendő e’ zsenge intézet’ további pártolásának kérelme mellett, minden e’ részbeni ajánlattevő részvényes teljes bi­zalommal felszólíttatik , miszerint aláirt részvényeik után f. 1939/40 eső járadékukat (mennyire azok lefizetve nem vol­nának) nyugtatvány mellett Bojtos Imre mint a’t. megye által e’ czélra rendelt pénztárnok’ kezeihez Temesvárra juttatni szíveskedjenek. Pest, sept. 7. Clark hidépítész f. h. 3kán Pestre érke­zek, néhány napig Pozsonyban tartózkodta után, hol e’ város’ környékin Széchenyi István gróffal összejárá ’s megvizs­gálá az erdőket és kőbányákat a’ hídépítés végett. A’ hires hidépítész egyik öccse, ki őt hidunk’ építésénél segítendi, már néhány nap előtt szinte ide érkezék.— E’ napokban szomorú esemény fordult elő a’ budai várban, melly újabb alkalmul szolgáit Nádornénk O cs. kir. Fenségének számta­lanszor tanúsított nemesszivüsége’ kitüntetésire. A’ Frigné ugyanis visszaérkezvén több napi távullét után Alcsútról, a’ katonai hatóság zenével siete tiszteletére, mi számos em­bert vont a’ kir. lakvár előtti térre. Zene közben egy főha­­dikormányszéki tiszt, ki nejével ’s gyermekivel szinte je­len volt e’ tisztelgésen, gutaütés­ következtében rögtön ször­nyet halt ’s lélektelenül földre rogyott. A’ nő’ keserves si­ránkozása tüstint magára voná a’ zenét ablaknál hallgató Nadurné O Fens, figyelmét, ki is, miután értesült a’ történt balesetről, azonnal magához hivató a’szerencsétlen özvegyet,­­magas részvétével kegyes vala vigasztalni ’s a’ temetés­ről és szerencsétlen árváiról is szokott bőkezűségével gon­doskodni. — A’ budai szorgalomszekéri főintézet fiókhiva­talt állít Pesten az uri-utczai Trattner-Károlyi-házban, melly a’ közelgő Sz.-Mihály’ napján kezdendi meg munkálkodásit, a’ pesti kereskedők’ ’s egyéb magányosak’ nem csekély ké­nyelmére, kik ezentúl fáradás nélkül küldözhetik innen mindenfelé pénzeiket. — Múlt vasárnapon reggeltől késő délutánig olly fenyegető színt öltenek a’ sűrű csoportoza­­tokban fővárosunk fölött borongó felhők, hogy Stuwer’ tűz­­játékát nem látogatható meg annyi ember, mennyit az első mutatvány pár hónap előtt odacsődíte; azonban kétszere­sen bánók meg hon­ maradtokat a’ félénkek, mert este ki­tisztult az ég, mintegy maga is gyönyörködni akarván a’ fönséges látványban , melly valóban nemcsak kielégítő a’ várakozást, hanem sokszorosan fölül is mulá. Különösen pompásak voltak a’ gyönyörű szines koszorúk, nagyszerű tűzeső és zármutatvány, melly igen meglepő látványu va­la. Stuwer sok pénzen kivül,nagy tetszést is aratott, ’s igy biztosan reményb­etni, hogy jövőre is többször meglátoga­­tandja Budapestet. — Rodrik Lajos, bicskei jegyző, figye­lemre méltó munkát szándékozik sajtó alá adni falusi jegy­zők’ számára, aláírás’ útján. Nem létezvén még hazai nyel­vünkön illy kimerítő utasítás, igen kívánatos, hogy kellő részvétre találjon e’ munka. — A’ belvárosi kereszt-ut­­czán 357 sz. a. házban létező kisdedóvó-intézet’ növendé­kivel Warg­a Péter oktató f. hó’ okén ad a nyilványos pró­batétet, mellynek tárgyai valónak, magyar és német üdvöz­­lő’s bucsuvevő beszédeken kívül: Isten’ szülők ’s felebará­tok iránti kötelességek; erkölcsi mondások és énekek; be­tűzés, szótagolás, olvasás, írás; némelly állatok’, növények’ és magvak’ megnevezései ’s hasznai; magyar beszélgetés. Ezek után a’ nagyobb figyermekek még katonai játékkal összekapcsolt fegyvergyakorlatban is mulattatólag tüntetők ki ügyességüket. E’ kisdedóvó-intézetben jelenleg 73 fi és 58 lány-gyermek von oktatást, ’s többnyire olly aprók és gyöngék, hogy sokban még a’ beszélés-tehetség sem fej­lett ki egészen, ’s mondhatni, ajkaik’ első felnyitásival már a’ jót és szépet rebegék ki. Valóban öröm volt hallani a’ zsenge feleleteket, mellyeket e’ kisdedek az ő felfogásuk­hoz alkalmazott kérdésekre adának, ’s látni az Hiedelmet, melly viseletűkben mutatkozik. Főtekintet itt a’ magyar nyelv’ tanítására fordíttatik, ’s a’ született német kisdedek is tiszta magyarokká képeztetnek. Próbatét’ végével főtiszt. Feichtinger Domokos, belvárosi lelkész ’s apát, apró képek­kel és különféle csecsékkel ajándékozó meg csaknem az e­­gész kisded sereget, hozzájok engedelmességre és szorga­lomra buzdító, Warga­ Péter oktatóhoz a’ szülék’ részéről meghálálhatlan fáradozásit méltányló ’s köszönő, a’ szü­lékhez pedig az intézet’ pártolására felhívó beszédet tartván. Szülék szép számmal jelentek meg, és itt ön szemeikkel láthatók a’ szép rendet, mellyhez gyermekeik szoktatvák, ön füleikkel hallhatták az előmenetelt, mellyre a’ kisdedek, okos és szelíd bánásmód mellett, erőtetes ’s a’ sok helyütt megszokásban levő vesszőzés nélkül is, csupa játékból ké­pesek, — szóval öntapasztalásuk után győződhetének meg a’ kisdedóvó-intézetek’jótékonyságáról. Valóban nem ajánl­hatjuk eléggé ez intézetet minden szülőknek, különösen azoknak, kik szorgos házi ügyekkel elfoglaltatván, vagy épen otthonról távozni kényteleníttetvén, gyermekeikre ön szemeikkel nem mindig vigyázhatnak; mert azonkívül hogy itt legbiztosb helyen vannak kisdedeik, ’s Varga Pé­ter oktató’ nyájas gondoskodása a’ leggyöngédebb szülői szeretet’ kötelességeit is teljesíti közülök, jó korán szorga­lom, rend és csinossághoz szoktattatnak, mi természetükké válván, egész életpályájokat könnyítendi ’s kellemesítendi. Czegléd (Pest megye), sept. 1. Ritka vigalmi es­tét üle ma Czegléd’ előkelő népe. Városunkban ugyanis gr. Nosztitz’ könnyűlovas alezredesi osztálya hadi gyakorlá­sok végett összeseregelvén, csüggedetlen szorgalommal űzé pályaküzdéseit, mi rendkívüli lelkesülést támasztott az osz­tály’ főbb és altiszteiben; igy történt, hogy Rohonczy Leo­pold főhadnagy fölhevülve, a’ tiszti kar’ némelly vetélkedő tagjaival külön fogadásra pattant, lovagi serénysége’ kitün­tetésére. Kitűzők tehát a’ nagy távolságú pályaezélt szabott időrövidséggel úgy korlátozva, hogy naponkint a’ reggeli három négy, sőt sokszor öt órahoszig tartó katonagyakor­latot befejezve, az nap lovagolva járja be a’ Czeglédhez ki­­lencz mérföldre fekvő Pest várost, oda és vissza, úgy hogy délelőtti 11 órakor megindulva ’s onnan visszatérve még azon nap esti kilencz órára ismét körükben estelizzen, ’s ezt öt egymást követő napon! Szembeszáll az elszánt és edzett ide­­gű főhadnagy a’ fogadás’ nehézségivel; fut, fut, és minden bajt, mi száz ezer ötölhetik elő illy óriási távolban, áthatva, másod, harmad, sőt negyed napon is szerencsésen előtoppan, ellátva a’ pesti nemzeti casino’tanújegyével, hol t. i. fogadás szerint leszállani köteleztetett. Örömfeszült bebelellel várja közönségünk’nagy része a’vég ötöd napot is, ’sakítván ’s re­mélvén a’ kezdett pálya’dicső végzetét, midőn a’nap leáldoz­ni hanyatlott ’s alkonyra szürkült, csoportosan tódultak vára­­sunk’ minden rendű és sorsú lakosi a’ nagy és gyors miű lovag elibe. Az országútról bevezető nagy utczát pezsgő nép lepte ’s állta el, a’ házak’ ablaki kivilágítva, ’s a’ vendéglő kávés-te­rem’ kül ablakai’ egyikén e’szavak : „Éljen cs. k. gr. Nosz­titz könnyű lovas alezredesi osztálya!“ a’ másikon: „Éljen főhadnagy Rohonczy úr!“ olvashatók valónak. Feltárul vég­re kilencz esti óra­ tájon a’ sok feszengő kebel ’s örömittas éljenharsogások közt előszáguld a’ diadalmas lovag; miután az érintett feltétekhez róván az öt reggeli gyakorlatot is, száz és több mérföldet épen és szerencsésen­ befutott. Mindezt vigalmas estelizés követvén, szívderítő éjizene közt térének nyugalomra. (Jelenkor.) A’ hazai ipar nem minden őszinte barátja előtt van talán tudva, mikép Koháry-Coburg­hy Felső-Rakoncza és Mézne­velő hontmegyei helységiben rövid idő óta selyemtenyésztő társulat létezik, melly nagy reményekkel biztat jövendőre. E’társaság’ létesültét leginkább Matuska József felső-rakon­­czai­ evang. lelkésznek köszönhetni ’s Torkos Pál rgi jószági­gazgató’ pártolásának. Társulat-igazgató Goldberger Ádám­. A’ földesúr, Koháry-Coburg hgi 1839 és 1840re évenkint 200 forintot ajándékozott a’ társaságnak, Matuska József lelkésznek pedig szederfatermesztésre’s fáradságiért 150 fr. A’ magy. tud. társaság aug. 5, 12. és 19kén tartott kis gyűléseiben, több nagygyűlési tárgyakkal foglalkodott. Ezeken kívül I. Frivaldszky Imre természettudomány-osz­­tályi újonan választott helybeli tag, a’ magyarországi kőszéntelepekről szóló előadással foglalta el rendes­tagi székét. Az értekezés az évkönyvek’ IVdik kötetében adatik ki. II. Plötz N. cs­igrádi ’s abaúji tájszók’ gyűjte­ményeivel járult a’ társaság’ szótárkészületeihez. III. Ko­tzebue’ „Az epigramm“ czimű vígjátékénak fordítása Ka­zinczy Gábor által, Guzmics Izidor t. és Vörösmarty Mi­hály r. tagok’ajánlatára, a’ külf. játékszinbeni kinyomtatás végett, a’ nagygyűlés­ek­be terjesztetni határoztatott; ellen­ben egy törvény- ’s egy történettudományi munka az illető bírálók’ előadására nyomtatástól elmozdíttattak. IV. Széchy György’ értekezése az „egyetemi dialectusról“ Balogh Pál r. t. javalatára a’ Tudomány tárba, felvétetni rendeltetett. V. Egy külön nyomtatás végett bemutatott hadtudom, ’s a’ Tu­dománytár’ számára beküldött egy philosopiai ’s egy közren­dészeti értekezésnek bírálók rendeltettek. V. Az egyházi me­gyék közűl a’ beszterczei, egri, erdélyi, esztergomi, kalocsai és nyitrai, nemkülönben a’jászai convent, a’ sz.-mártoni főa­pátság ’s a’ dunántúli evang. superintendentia által beküldött 1839ki­­, ’s az esztergomi, kassai, munkácsi, nyitrai, szombathelyi, váczi és zólyomi megyék ’s a’jászai convent és sz.-mártoni főapátság által küldött 1839ki névkönyveket beadván a’ titoknak, ezen testületeknek köszönetet szava­zott, ’s a’ többieket is illető névkönyveik’ beküldésére megkéretni határozó, hogy azokat a’ társaság statisticai tabellák’ készítésére fordíthassa. VI. A’ Florenczben lé­tező Academia della Crusca évkönyvei’ három kötetével kedveskedett a’ társaságnak. Magányosaktól a’ titoknak e’ következő ajándékokat mutatta be: 1. Jakab István 1. tag’ részéről: a) Eskü, nagy opera 3 felv., irta Rossi Kajetán, ford. Jakab Istv. Buda, 1839. b) Dalok Nestroy János’ „Földszint és első emelet“ czimű énekes bohózatából. Bu­da, 1838. c) Gemma di Vergy, nagy opera 2 felv. Irta Bi­­dera J. E., magyarító Jakab István. Buda, 1839. d) Utasítás, mikép kell világtalan gyermekekkel kisded-koruktól kezd­ve czélszerűleg bánni. Buda, 1838. e) Oktatás a’ marhadög­ről. Buda, 1836.— 2. Beszédes József 1. tagtól: Kolosvár­­tól Gréczig hajózható országos nagy csatorna’ tervének rö­vid előadása. Pest, 1839.— 3. Tarczy Lajos 1. tagtól: Ele­mi számtudomány az alsóbb iskolák’ számára. Pápa, 1839. és Elemi ösméretek a’ természettudományból. Pápa, 1839. — 4. Tóth Mihálytól: Egyedül az örök élet’ hivése ism­er­­teti meg e’ földi élet’becset. Pest, 1839.— 5. Korda János­tól: Psalterium Davidis. Köln, 1630. és: Justiniani Instituti­­onum Libri IV. 1627.— 6. Nagy Ignáctól: Szinműtár, 4dik füzet. Buda, 1839. — 7. Udvardy János 1. tagtól: Pyrker’ Tuniziása. Buda, 1839. Ausztria. Bécs, sept. 7. Az István-torony’csúcsának leszedeté­­se, a’ kereszt’ ’s a’ sas’ levétele óta (aug. 20) szakadatla­nul foly, de a’ felette veszélyes munka ’s a’ szelek és eső­zések miatt csak felette lassan halad. Ezen egész munka rendszeresen megy véghez ’s pedig a’ kőrétegek’ ’s a’ kőbe vésett, ónnal beöntött vaskapcsok’ és karikák’ feloldása által; a’ kövek nagyságuk miatt szét metszetnek ’s külről kelet felől eresztgettetnek le a’ toronykarzatig, egy vas csi­ga’ segedelmével, ’s innen a’ torony’ belsejébe szállíttatnak. — Az eddig lebontott részek ezek: a’ kereszt, a’ sas, egy 5 láb 4 hüvelyk hoszuságu vaslécz, melly a’ torony’ csú­csára ónnal beöntve volt feltéve, ’s mellyhez egyedül volt erediteleg a’ kereszt kapcsolva, ezen léczet egy 5­/2 láb hoszú vas tok fedte, mellyhez később a’ sas a’ kereszttel együtt volt kapcsolva; továbbá a’ toronygomb’kövei, mely­­lyek erősen aranyzott réztáblával voltak behúzva. Jelenleg a’ 13 láb 10 hüvelyk átmérőjű kőrózsa’ levelei szedetnek le, részekre fűrészeltetvén (különben az ezen rózsán még 61 12 lábbal felnyúló toronyrész, nehézsége miatt, berogyhatnék). Még nincs elhatározva, valljon ezen toronycsúcs ismét kö­bül legyen e vagy öntött vasból rézdiszitm­ényekkel ’s az eredetihez hasonló fénymázzal behúzva: egyébiránt ön­tött vas nem igen volna tanácsos, kivált égiháboruk’ alkal­mával. (Adler.) * Bécs, sept. 5. Következő a’ beszéd, mellyet Schwar­­tzenberg herczeg ezredes mint a’ Hoch- és Deutschmeister ezred’ parancsnoka a’ tegnapi napon történt zászlószentelés’ alkalmával (1. Hírnökünk' múlt számát) a’ katonasághoz tartott: „Vezetők! Önöket választottam ki az ezredből mint érdemes férfiakat; vegyék át tehát ime’zászlókat; bennük átadom önöknek az ezred’ szentségét és önökre bizom an­nak becsületét. Csak életükkel együtt fogják önök e’ zász­lókat kezeikből kiragadtatni hagyni. — Katonák! A’ régi

Next