Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-09-19 / 75. szám

815 dib szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, vont és külföldi politicai hírek’, mindennemű sta­­tistikai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, duna­­kszállás’és mindenféle hirdetmények’minél gyorsabb közlésével; — a’ Századunk terjedel­­mes’ political ’s rokon tudományú értekezések­kel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közélet­­beli jelesebb tünemények’, találmányok’és inté­zetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti m a kiadja Haitis­falvi Orosz József. Septemb. 19.1839. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz­­hordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 741­. sz. a . Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtat­nak. Minden nem hivatalos leveleknek és köz­leményeknek bérmentes beküldetése kéretik. T­artalom: Magyar­orsz­ág és Erdély. Kinevezések; követvá­­lasztás; országgyűlési tudósítások; mezei naptár­ létesülése; nagykárolyi, pécsi és galgóczi hitek; honi elegytár. Nagy­­britannia. Ministeri változások. Francziaország. Peyter ügye. Spanyolors­z­á­g. Nevezetes tudósítások Maroto’ el­pártolásáról ; don Carlos’ ügye végveszélyben; proclamatiók. Schweiz. Zürichi zendülés. Törökország. Az angol és franczia hajóhad Tenedosnál horgonyoz; Stopford Konstantiná­­polyba vitorláz. Portugália. Nagy izgás a’ rabszolgakereske­­dés elnyomási bili miatt. Hirdetések. M­agyarország és Erdély. (­ cs.’sáp. kir. Felsége kegyelmesen megengedni mél­­tóztatott, hogy a’ kubini sorechoviczaik. harminczad­­hivatalok kereskedési­ hivatalokká emeltessenek, ’s hozzájok egyegy ellenőr adassék; — továbbá hogy a’ szisze­ki k. k­arm­inezad­ hivataln­ál ellenőri ’s magtárnoki tisztségek állít­tassanak fel, amaz 400 ír. évenkinti fizetéssel, 120 ír. szál­láspénzzel és 400 ír. cautioval, ez utóbbi pedig 300 fr. éven­kinti fizetéssel és 100 fr. szálláspénzzel. A’ nmeit, magyar kir. udv. kamara a’ varasdi kir. harminczad-hivatalnal ujan-felállitott sege’di tisztségre Mone Karoly ugyanottani tisztie­kot, — ennek helyébe pedig Re­­delstein Arnoldot, a’pettaui harminczad-hivatal’írnokát; — továbbá a’ nedeliczi k. harminczad-hivatalhoz ideiglen csa­tolt raktárnoki tisztségre Schenk József számvizsgálói gya­kornokot; — a’ tokaji k. kam­ar. uradalomban isak a mázon megürült erdészi­ tisztségre Panzár Józsefet, eddig elő a’ diósgyőri k. koronái uradalomban kisgyőri erdészt, saját folyamodása’ következtében; — az ekképen Kis-Győrött meg­ürült erdészi tisztségre Steiner Károlyt, eddig, lő a’ bácsi kamar. jószágokban palán­kai erdészt, szolgálata’ tekinte­téből;— a’ palánkai erdészi tisztségre Spanyol Antalt, eddig­elő a’ diósgyőri k. koronás uradalomban kisgyőri alerdészt, több évi pontos szolgálatáért; — végre ennek helyébe Hensz­­ler Istvánt, eddigelő a’ bácsi k. kamar. jószágokban apathiai erdészt, hasonlókép szolgálata’ tekintetéből, alkalmazta. Legfelsőbb határozat’ következtében a’ pettaui magyar kir. harminczad-hivatal f. e. October’ utolsó napján megszűnik, ’s f. e. november’ lső napjától kezdve a’ varasdi harmin­czad-hivatal mint fő harminczadi lakhely veendi kezdetét. A’ székely nemzet’ülnöki tisztsége a’ zalatnai kr.tar­tományi bányatörvényszéknél ürességbe jött. Tor­on­tál megyének f. h. ifikén tartott követválasz­tási gyűlésén a* megyei Kir. és Ili­. gr. Szapáry József helyébe Mankóbüki Fodor Károlyt választók országgyűlési képviselőjükké. Pozsony, sept. 16. A’ mélt. Fő-felek’ mai ülésében a’ t. kir. és Ik­inek hozzájok intézett következő üzenetet fogadtattak el részint változtatás nélkül, részint némi módosí­tásokkal: 1) a’ k. kir. előadások’ adik pontja’ (az illető vá­lasz felolvastatok),­­ 2) az országos feliratoknak egyedül magyar nyelven leendő készítése ’s fölterjesztése iránt ki­kért ’s elfogadott nádori közbenjárás’, — 3) Közép-Szolnok vármegye’ birtokos nemesei által benyújtott folyamodás’,— 4) Kővár vidék ’s az ottani kir. hivatalosaknak— ’s 3) a’ fő­rendi Tábla’ némelly tagjainak ezen ország­gyűlésre meg nem hivatása’, —végre 6) az 1­836dik évi május­ 1-se napján fölterjesztett előleges sérelmek’ és kivánatok’ tárgyában. A’ katonaélelmezést és szállásolást tárgya­­zó üzenet’ részletei. — E’ tárgyban az 1832/6dik évi Ildik törvényczikkely által kirendelt országos küldöttség’ illető munkálata szolgált anyagul ,s vezérfonalul a’ t. kir. és t­llek’tanácskozásinak, kik a’ katonaélelmezésnek és szál­lásolásnak eddig szokásban lévő módját czéliránytalannak tartván, óhajtanak, hogy a’ katonaság’ élelmezéséről min­den tekintetben a’ kir. Kincstár gondoskodjék, az adózók teljesen felmentessenek a’ termesztm­ények’ kiszolgáltatása’ terhétől, a’ házankinti beszállítás pedig az állandóan szállá­soló katonaságra nézve megszüntetvén, kaszárnyák építtes­senek ; egyszersmind kinyilatkoztatják, hogy ezen terhek’ megszüntetése végett, mennyiben azok eddig is a’ törvény­­nyel nem ellenkeztek, a’Kincstárnak adandó kárpótlás iránt egyezkedésbe bocsátkozni készek; hogy pedig annál bizto­sabb sikerrel munkálkodhassanak, szükségesnek látnák megkérni­­ Felségét, hogy az építendő kaszárnyákra nézve terveket készíttetni, ’s ezeknek közlésével egyszersmind a’ katonaság’ részéről tagokat kinevezni méltóztassék, kik­kel egy kiküldendő országos választmány e’ tárgyak felett értekezhessek. Addig is a’ következendőket vélnek megala­­pítandóknak: I. Az átkelő katonaságra nézve a’ fentebb ja­vaslati általá­nyos élelmezési és szállásolási rendelkezése­ken kívül, még azzal lenne az országnak némi könnyebb­ség szerezhető, ha a’ katonai költözéseknek vonalai lehető­ségig állandóan jeleltetnének ki, nemkülönben követke­­zendők határoztatnának el: a) Nagyobb átkelések a’ nm. ma­gyar kir. Helytartó-Tanácsnak előre teendő jelentés, a’ ki­sebbek pedig a’ katonai és tartományi biztosságoknak köz­lései és utalványai nélkül meg ne indíttassanak, b) Mihelyt valamelly nagyobb csapat’ megindításának esete a’ kir. Helytartó-Tanácsnak tudtára esendik, az ennek számára szükséges utazási terv a’ tartományi biztosság’ főigazgatója által dolgoztassák ki és közöltessék nyomban mind a’ tar­tományi biztosokkal ’s az illető törvényhatóságokkal, mind a’ katonai biztossággal. c) Egyszersmind az illyetén katonai átkelések’ számára megkivántató vontatásoknak jegyzékei azon törvényhatóságokkal, mellyeket a’ dolog érdekel, jó­kor közöltessenek, hogy ezek a’ mennyiben az illető állo­másokon az átkelő katonaságnak befogadására alkalmatos kaszárnyák vagy más köz épületek nem lennének, annak szállásolása iránt a’ szükséges rendeleteket megtehessék, melly végre az illető jegyzékek azon kerületnek, mellyből a’ katonaság megindul, katonai biztosi hivatala által, ugyan­azon kerületbeni tartományi biztosnak azonnal szolgáltassa­nak kézhez. «1) Az ekkép kiadott utazási tervben bármi szín alatt akár önkényesen változásokat tenni, akár illyeneket a’ törvényhatóságoknál erőszakosan eszközölni a’ katonai rendnek a’ legszorosabb felelet’ terhe alatt tilalmas, e) Na­gyobb átkelések’ eseteiben némelly kirendelt tagok is elő­­reküldendők lesznek , hogy a’ szükséges intézetek’ megté­tele végett a’ helybeli elöljárókkal értekezhessenek, f) Ki­sebb átkelések’ eseteiben csak biztosi jegyzékek és utal­ványok kívántatnak , sőt némelly különös körülményekben alispányi rendeletek , rendkívüli szükség’ eseteiben pedig, például parancsvivőkre, betegek’ és rabok’ szállítmányaira nézve, az illető főtisztek által kiadott bizonyítványok is ele­gendők. g) Az átkelő közembereknek, altiszteknek és pri­­mapianistáknek járó salgamalis szolgáltatások, a’mennyi­ben őrhelyeken, kincstári vagy különös kvártélyházakban, vagy ideiglen kijelölt közönséges szobákban alkalmaz­tatnak, a’ Kincstár által, ezeknek hiányában pedig, ha ugyan illy helyeken egyes adózókhoz szállíttatnának, a’szál­lást adó gazda által lesznek megszerzendők, h) A’ síkon pedig, ha egyes lakosoknál szállíttatnának, ezen szolgál­tatásokkal az adózó, kinek a’ salgamalis bér (egy gyalog­­katonától 3, lovastól 4 ezüst kr.) nyomban kifizetendő len­ne, fog tartozni, i) Az egyes lakosoknál szállásoló átkelő katonaságnak salgammna csak abban állami, hogy ezt egye­dül a’ szalmazsákhoz aránylag szükséges szalma ’s a’ tűzi­fának és világítónak olly mértékben, mellyben azzal maga a’ gazda ellátva vagyon, közös használata illetendi­­k) Az átkelő katonatisztek’ alkalmazása pedig , ha kaszárnyák­ba vagy egyéb köz­épületekbe nem szállíttathatnának, semmi bizonyos illetőség szerint nem szabályoztathatik, hanem csak abban álland, hogy ezen tisztek az elkerülhetetlen szükséghez mért szállást nyerjenek. 1) Ezen átkelő tisztek’ számára a’ tüzi­fa is nem rendszerinti illetőségükhöz, hanem egyedül a’ szükséghez szabva, olly formán lenne kiszolgál­tatandó, hogy ha a’ tiszt maga tart konyhát, főzéshez kiván­­tató fája is legyen , téli időben pedig lakó szobája elegen­dőképen fűlhessék. — Melly használatokért és szolgáltatáso­kért az illető lakosok minden előkerülő esetben tüstint ki­­elégítendők a’ salgamalis bérrel, melly a’ katonatisztek­ sze­mélyeire nézve a’ személyért 6 ezüst krt, mind maga, mind cselédjei’ lovaiért egyenkint külön véve 1 krt, a’cselédekért pedig mint a’ köz katonákért 3 krt tenne. m) Ha a’ kato­natisztek állomásaikról magok dolgában akárhová utazná­nak, azoknak sem átkelési sem maradandó szállás ne adassék. n) Ha valamelly katonaság megindíttatik , minden terhesebb vagy ragadós betegek tökéletes felgyógyulásokig előbbeni tanyázásuk’ helyén hagyassanak , az útközben megbetege­­dők pedig a’ legközelebbi katonakórházba vitessenek, in­nen egészségük’visszanyerése után ezredökhöz utasítandók. Ha mégis megtörténnék, hogy útközben a’ betegségnek hirtelen elsulyosodása miatt a’ beteget a’ legközelebbi állo­máson túl szállítani nem lehetne, illy esetben egyes la­kosnál alkalmaztathatik, melly alkalommal az élelmezésért ’s orvosi szerekért, ugyszinte o) a’ betegeknek és rabok­nak adózóknál leendő beszállítása’ esetében a’ Kincstár által salgamális bér fog fizettetni, önkint értetvén, hogy ne­mesek’ házaiban ’s curiákban, nemkülönben mindenféle vallásuaknak parochialis házaiban, tanítói lak, jegyző, vám, oskola, malom, major, serház és korcsma, valamint min­denféle egyéb urasági, ugyszinte só- és harminczadbeli hi­vatalokhoz tartozó épületekben, az ezeket illető tisztviselők­nek lakásaiban, gyárakban és kereskedők­ lerakóhelyeiben az átmenő katonaságnak beszállítása jövendőben is mindig tilalmas legyen. p) Végtére mindezen szabályok azon ese­tekre is kiterjesztendők lennének, midőn kisebb számú katonaság szokott tanyázási helyéről máshová rendeltetik, u. m. hadi’ogadásra, ujonezok’ átvételére, vagy őrködés vé­gett , ugyszinte a’ törvényhatóságok által bármi czélra ha­­talomkarkint kívánt katonaság, melly is tartózkodásának egész ideje alatt átkelő gyanánt lenne tekintendő.— II. A’ szekerezések’ és vontatások’ tárgyában a’ KK. és Il­i. az illető bért a’ katonatisztekre nézve ’s közlegényekre egyaránt, jelenleg 1 stállóra 1­ogő írtban, a’ középponti­­ helyekből pedig 24 pengő garasban vélnék megállapítandó­­nak. Egyébiránt e’ részben még következő intézkedéseket kivánnak: a) A’ katonai vontatások’ adásának kötelessége egyedül a’ legfelsőbb szolgálat’szükségeit tárgyazván, egyéb esetekre ki ne terjesztethessék. — b) A’ legfelsőbb szolgálat’ eseteiben a’ vontatásokat kivánó katonai testület vagy sze­mély a’ katonai biztosságnak jegyzékével é s a’ tartomány­belinek utalványával ellátva lenni, ’s e’ kettőt minden állo­máson előmutatni tartozik; ha pedig valamelly előre nem látható körülmény miatt az érdeklett irományokat magok helyén megszerezni nem lehetne, az illető zászlóalj’ vagy század’ parancsnokai a’ megkivántató jegyzékeket, az alis­­pányok pedig az utalványokat adhatják ki. c) Minden von­tatási jegyzékben nem csak az illető ezrednek, vagy zászló­aljnak, vagy utazó személynek neve, hanem minden egyéb­­ körülmények is, a’ fizetendő bérrel együtt, mindig pontosan kitétessenek. A’ helységek’ községeinél minden vontatások a’jegyzők által jegyzőkönyvbe iktattassanak. d) A’szekerek’ és vontatások’ illetőségét mindig a’ biztosi jegyzék mutassa ki. Az átkelő stábot két négylovas szekér, egy gyalog századot ismét kettő, egy lovas századot egy, száz főre menő, vagy azon alól lévő újonczokat, máshová rendelteket, vagy felgyó­­gyulókat pedig ismét csak egy illeti. Ha azonban ezen mennyi­ség az átkelő katonaság’ holm­ijének tovább szállítására elegendő nem lenne, az ezeken felül kívántaté szekerek­nek kiállítását a’ törvényhatóságok eszközlendik. e) Ha a’ máshová rendeltek szekereken szállítandók, jó útban hat főre, részban pedig négyre egy négylovas szekér számítta­­tik, ide értvén a’ szállítandók’ holmiját is; továbbá ha be­tegek, katonai asszonyok gyermekeikkel, vagy invalidu­sok szállítandók, egy szekérre csak négy fő számíttatik. A­ vontatások mindig csak négylovas szekerekkel eszközöltes­senek. Stabális és főtisztek holmijokat tulajdon lovaikon tartoznak ugyan szállítani, ha azonban vontató lovakat kí­vánnának, illyenek nekik a’ megállapított bérfizetés mel­lett szolgáltassanak ki. f).A’ vontató szekerek erejűkhez mérve, még pedig nyolcz mázsát soha felül nem haladva, terheltessenek meg. g) A’ vontatást szolgáltató marhák’ számára a’ szükséges széna és zab felrakathatnak. h) Ugyanazon vármegye’ kebelében a’ szállítmányi szekerezé­­seket a’ szokott állomási helyeken túl szolgáltatni nem kö­telesség, ha pedig a’ szállítmányok a’ megye’ kebelén túl más törvényhatóságokba lennének vontatandók, az illető törvényhatóságoknak eziránti kölcsönös értekezése mellett a’ lerakás az utóbbinak legközelebbi állomási helységében történhetik, ezen szállítmányi szekerezés’ bérének fele a’ felrakáskor ’s másik fele a’ lerakodáskor fizettessék a’ von­tatóknak az illető bérlők’jelenlétében. i) Utalványok nél­kül szűkölködő tiszteket vontatások nem illetnek, a’ von­tatásokért járó bér pedig előre a’ helybeli bírónak, vagy jegyzőnek jelenlétében fizettessék le. k) Ha átkelések’ al­kalmával az adózókra nézve katonai kihágások történnek, az azok iránti panaszok az illető parancsnoktiszt által tüstint, és pedig felelet’ terhe alatt,a’ helybeli tisztviselők’ vagy elöljárók’ hozzájárultával idéztessenek el, ha pedig egyes személyek’ átköltözésekor történnének, és a’ panasz a’ ügyére feladat­van, orvoslás azonnal nem szereztethetnék, a’ lehető legrö­videbb idő alatt a’ tartományi biztosság által. A’ vontatáso­kat szolgáltató adózók jövet és menet mindenféle vámtól mentek. A’ fiumei kerületnek az 1825/7 országgyűlés által fölterjesztett azon kivonatát, hogy a’ vonó marhák’ hiánya miatt a’ katonai fuvarozástól mentessék föl, a’Kir. és Ik­i. most is igazságosnak vélik, ’s azt ő Felsége elébe olly mó­don óhajtanák újólag felterjeszteni, hogy az említett kerü­leten átkelő katonaság’ számára a’ szükséges Szekerezés a’ Kincstár által árverés’ útján szereztessék meg, vagy pedig, mivel a’ vontatás e’ kerületben aránytalanul drá­gább mint más helyeken, minden statióra a’ középponti he­lyekre megállapított fuvarbér kétszeresen fizettessék. — 1H. A’ katonaságnak fegyvergyakorlás végetti nagyobb össze­húzására nézve a’ KK. és Il­i. azon általányos óvással, hogy az ez alkalommal való tartás minden esetre egyedül a’ Kincs­tárt illetvén, az az országnak terhére semmikép nem válhatik, ’s hogy a’ fentebbi intézkedések az összpontosítás’ helyére költöző katonaságra is, mint átkelőre, kiterjesztendők le­gyenek, következendőket vélnek megállapítandóknak: a) Az összpontosítás’ eseteihez, mellynek az ezred’ elhelyezé- s séhez képest a’ törvényhatóságokban felváltva kell történni, tartoznak vagy a’ rendszeres évenkinti gyakorlatok, vagy több ezredeknek táborozásai. Az összpontosítás’ idejét, mit is mezei munkáktól ment szakaszra tenni szükséges ré­szen, a’ m. kir. Helyt.­Tanács a’ törvényhatóságoknak jó­kor tudtára fogja adni. b) Az összpontosítások’ helye és ideje iránt az illető törvényhatósággal lesz szükséges elő­­legesen értekezni, ’s azután, mivel az összpontosított se­regeknek egyes lakosok’ házaiban való szállásoltatása fe­lette terhes lenne, fázok, ha a’ fenálló kaszárnyákban ’s köz épületekben el nem férnének, egy részben táborozni tartozzanak. c) Az összpontosításokra ’s gyakorlásokra szolgáló helyeknek kimutatása a’ törvényhatóságot fogja illetni, d) Táborozás’ neve alatt értetik, ha ezredek egyen­kint vagy több számmal gyakorlat végett táborba kelnek, és bizonyos helyen összepontosulnak. Ingyen szállásadás illy esetekben bármiféle hivatalú ’s rendű személyek’ szá­mára a’ polgári rendet semmikép sem illeti, sőt illyenkor a’ szükséges szállások’ fogadása egyenesen a’ katonaságnak lesz kötelessége; egyedül azoknak könnyebb megszerzésé­ben leendvén a’ helybeli hatóság segedelemmel. A’ táboro­zás alatt megbetegülő katonák’ alkalmazására szükséges is­­potályi szállások’fogadásáról szinte a’ katonai rend fog gon­doskodni. e) A’ polgári hatóság pedig ügyelni fog arra, hogy a’közösülésnek könnyítése és fának, húsnak’s egyéb élelem­szereknek a’ katonaság általi megszerezhetése iránt szüksé­ges intézetek tétessenek; mészárszéki ’s korcsmabeli jogokat a’ katonaság sem az állomási sem az összpontosulási helyeken semmi esetre nem gyakorolhatván. f) A’ szükséges termeszt­­mények’ fuvarozására, valamint az ágyúzási szerek’, bete­gek’, rabok’ ’stb.szállítására kivontató vontatások és szeke­rezések táborozás’ idején egyedül a’ Kincstár által béreltes­senek; többnyire a’ katonai kaszárnyáknak hol leendő fel­állítása iránt teendő javaslat’ alkalmával a’ gyakorlati tér’ kijelölésében ezen katonai szükségnek hol és mikinti fedezé­

Next