Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-09-19 / 75. szám
815 dib szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, vont és külföldi politicai hírek’, mindennemű statistikai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunakszállás’és mindenféle hirdetmények’minél gyorsabb közlésével; — a’ Századunk terjedelmes’ political ’s rokon tudományú értekezésekkel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’, találmányok’és intézetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti m a kiadja Haitisfalvi Orosz József. Septemb. 19.1839. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 741. sz. a . Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem hivatalos leveleknek és közleményeknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország és Erdély. Kinevezések; követválasztás; országgyűlési tudósítások; mezei naptár létesülése; nagykárolyi, pécsi és galgóczi hitek; honi elegytár. Nagybritannia. Ministeri változások. Francziaország. Peyter ügye. Spanyolország. Nevezetes tudósítások Maroto’ elpártolásáról ; don Carlos’ ügye végveszélyben; proclamatiók. Schweiz. Zürichi zendülés. Törökország. Az angol és franczia hajóhad Tenedosnál horgonyoz; Stopford Konstantinápolyba vitorláz. Portugália. Nagy izgás a’ rabszolgakereskedés elnyomási bili miatt. Hirdetések. Magyarország és Erdély. ( cs.’sáp. kir. Felsége kegyelmesen megengedni méltóztatott, hogy a’ kubini sorechoviczaik. harminczadhivatalok kereskedési hivatalokká emeltessenek, ’s hozzájok egyegy ellenőr adassék; — továbbá hogy a’ sziszeki k. karminezad hivatalnál ellenőri ’s magtárnoki tisztségek állíttassanak fel, amaz 400 ír. évenkinti fizetéssel, 120 ír. szálláspénzzel és 400 ír. cautioval, ez utóbbi pedig 300 fr. évenkinti fizetéssel és 100 fr. szálláspénzzel. A’ nmeit, magyar kir. udv. kamara a’ varasdi kir. harminczad-hivatalnal ujan-felállitott sege’di tisztségre Mone Karoly ugyanottani tisztiekot, — ennek helyébe pedig Redelstein Arnoldot, a’pettaui harminczad-hivatal’írnokát; — továbbá a’ nedeliczi k. harminczad-hivatalhoz ideiglen csatolt raktárnoki tisztségre Schenk József számvizsgálói gyakornokot; — a’ tokaji k. kamar. uradalomban isak a mázon megürült erdészi tisztségre Panzár Józsefet, eddig elő a’ diósgyőri k. koronái uradalomban kisgyőri erdészt, saját folyamodása’ következtében; — az ekképen Kis-Győrött megürült erdészi tisztségre Steiner Károlyt, eddig, lő a’ bácsi kamar. jószágokban palánkai erdészt, szolgálata’ tekintetéből;— a’ palánkai erdészi tisztségre Spanyol Antalt, eddigelő a’ diósgyőri k. koronás uradalomban kisgyőri alerdészt, több évi pontos szolgálatáért; — végre ennek helyébe Henszler Istvánt, eddigelő a’ bácsi k. kamar. jószágokban apathiai erdészt, hasonlókép szolgálata’ tekintetéből, alkalmazta. Legfelsőbb határozat’ következtében a’ pettaui magyar kir. harminczad-hivatal f. e. October’ utolsó napján megszűnik, ’s f. e. november’ lső napjától kezdve a’ varasdi harminczad-hivatal mint fő harminczadi lakhely veendi kezdetét. A’ székely nemzet’ülnöki tisztsége a’ zalatnai kr.tartományi bányatörvényszéknél ürességbe jött. Torontál megyének f. h. ifikén tartott követválasztási gyűlésén a* megyei Kir. és Ili. gr. Szapáry József helyébe Mankóbüki Fodor Károlyt választók országgyűlési képviselőjükké. Pozsony, sept. 16. A’ mélt. Fő-felek’ mai ülésében a’ t. kir. és Ikinek hozzájok intézett következő üzenetet fogadtattak el részint változtatás nélkül, részint némi módosításokkal: 1) a’ k. kir. előadások’ adik pontja’ (az illető válasz felolvastatok), 2) az országos feliratoknak egyedül magyar nyelven leendő készítése ’s fölterjesztése iránt kikért ’s elfogadott nádori közbenjárás’, — 3) Közép-Szolnok vármegye’ birtokos nemesei által benyújtott folyamodás’,— 4) Kővár vidék ’s az ottani kir. hivatalosaknak— ’s 3) a’ főrendi Tábla’ némelly tagjainak ezen országgyűlésre meg nem hivatása’, —végre 6) az 1836dik évi május 1-se napján fölterjesztett előleges sérelmek’ és kivánatok’ tárgyában. A’ katonaélelmezést és szállásolást tárgyazó üzenet’ részletei. — E’ tárgyban az 1832/6dik évi Ildik törvényczikkely által kirendelt országos küldöttség’ illető munkálata szolgált anyagul ,s vezérfonalul a’ t. kir. és tllek’tanácskozásinak, kik a’ katonaélelmezésnek és szállásolásnak eddig szokásban lévő módját czéliránytalannak tartván, óhajtanak, hogy a’ katonaság’ élelmezéséről minden tekintetben a’ kir. Kincstár gondoskodjék, az adózók teljesen felmentessenek a’ termesztmények’ kiszolgáltatása’ terhétől, a’ házankinti beszállítás pedig az állandóan szállásoló katonaságra nézve megszüntetvén, kaszárnyák építtessenek ; egyszersmind kinyilatkoztatják, hogy ezen terhek’ megszüntetése végett, mennyiben azok eddig is a’ törvénynyel nem ellenkeztek, a’Kincstárnak adandó kárpótlás iránt egyezkedésbe bocsátkozni készek; hogy pedig annál biztosabb sikerrel munkálkodhassanak, szükségesnek látnák megkérni Felségét, hogy az építendő kaszárnyákra nézve terveket készíttetni, ’s ezeknek közlésével egyszersmind a’ katonaság’ részéről tagokat kinevezni méltóztassék, kikkel egy kiküldendő országos választmány e’ tárgyak felett értekezhessek. Addig is a’ következendőket vélnek megalapítandóknak: I. Az átkelő katonaságra nézve a’ fentebb javaslati általányos élelmezési és szállásolási rendelkezéseken kívül, még azzal lenne az országnak némi könnyebbség szerezhető, ha a’ katonai költözéseknek vonalai lehetőségig állandóan jeleltetnének ki, nemkülönben következendők határoztatnának el: a) Nagyobb átkelések a’ nm. magyar kir. Helytartó-Tanácsnak előre teendő jelentés, a’ kisebbek pedig a’ katonai és tartományi biztosságoknak közlései és utalványai nélkül meg ne indíttassanak, b) Mihelyt valamelly nagyobb csapat’ megindításának esete a’ kir. Helytartó-Tanácsnak tudtára esendik, az ennek számára szükséges utazási terv a’ tartományi biztosság’ főigazgatója által dolgoztassák ki és közöltessék nyomban mind a’ tartományi biztosokkal ’s az illető törvényhatóságokkal, mind a’ katonai biztossággal. c) Egyszersmind az illyetén katonai átkelések’ számára megkivántató vontatásoknak jegyzékei azon törvényhatóságokkal, mellyeket a’ dolog érdekel, jókor közöltessenek, hogy ezek a’ mennyiben az illető állomásokon az átkelő katonaságnak befogadására alkalmatos kaszárnyák vagy más köz épületek nem lennének, annak szállásolása iránt a’ szükséges rendeleteket megtehessék, melly végre az illető jegyzékek azon kerületnek, mellyből a’ katonaság megindul, katonai biztosi hivatala által, ugyanazon kerületbeni tartományi biztosnak azonnal szolgáltassanak kézhez. «1) Az ekkép kiadott utazási tervben bármi szín alatt akár önkényesen változásokat tenni, akár illyeneket a’ törvényhatóságoknál erőszakosan eszközölni a’ katonai rendnek a’ legszorosabb felelet’ terhe alatt tilalmas, e) Nagyobb átkelések’ eseteiben némelly kirendelt tagok is előreküldendők lesznek , hogy a’ szükséges intézetek’ megtétele végett a’ helybeli elöljárókkal értekezhessenek, f) Kisebb átkelések’ eseteiben csak biztosi jegyzékek és utalványok kívántatnak , sőt némelly különös körülményekben alispányi rendeletek , rendkívüli szükség’ eseteiben pedig, például parancsvivőkre, betegek’ és rabok’ szállítmányaira nézve, az illető főtisztek által kiadott bizonyítványok is elegendők. g) Az átkelő közembereknek, altiszteknek és primapianistáknek járó salgamalis szolgáltatások, a’mennyiben őrhelyeken, kincstári vagy különös kvártélyházakban, vagy ideiglen kijelölt közönséges szobákban alkalmaztatnak, a’ Kincstár által, ezeknek hiányában pedig, ha ugyan illy helyeken egyes adózókhoz szállíttatnának, a’szállást adó gazda által lesznek megszerzendők, h) A’ síkon pedig, ha egyes lakosoknál szállíttatnának, ezen szolgáltatásokkal az adózó, kinek a’ salgamalis bér (egy gyalogkatonától 3, lovastól 4 ezüst kr.) nyomban kifizetendő lenne, fog tartozni, i) Az egyes lakosoknál szállásoló átkelő katonaságnak salgammna csak abban állami, hogy ezt egyedül a’ szalmazsákhoz aránylag szükséges szalma ’s a’ tűzifának és világítónak olly mértékben, mellyben azzal maga a’ gazda ellátva vagyon, közös használata illetendik) Az átkelő katonatisztek’ alkalmazása pedig , ha kaszárnyákba vagy egyéb középületekbe nem szállíttathatnának, semmi bizonyos illetőség szerint nem szabályoztathatik, hanem csak abban álland, hogy ezen tisztek az elkerülhetetlen szükséghez mért szállást nyerjenek. 1) Ezen átkelő tisztek’ számára a’ tüzifa is nem rendszerinti illetőségükhöz, hanem egyedül a’ szükséghez szabva, olly formán lenne kiszolgáltatandó, hogy ha a’ tiszt maga tart konyhát, főzéshez kivántató fája is legyen , téli időben pedig lakó szobája elegendőképen fűlhessék. — Melly használatokért és szolgáltatásokért az illető lakosok minden előkerülő esetben tüstint kielégítendők a’ salgamalis bérrel, melly a’ katonatisztek személyeire nézve a’ személyért 6 ezüst krt, mind maga, mind cselédjei’ lovaiért egyenkint külön véve 1 krt, a’cselédekért pedig mint a’ köz katonákért 3 krt tenne. m) Ha a’ katonatisztek állomásaikról magok dolgában akárhová utaznának, azoknak sem átkelési sem maradandó szállás ne adassék. n) Ha valamelly katonaság megindíttatik , minden terhesebb vagy ragadós betegek tökéletes felgyógyulásokig előbbeni tanyázásuk’ helyén hagyassanak , az útközben megbetegedők pedig a’ legközelebbi katonakórházba vitessenek, innen egészségük’visszanyerése után ezredökhöz utasítandók. Ha mégis megtörténnék, hogy útközben a’ betegségnek hirtelen elsulyosodása miatt a’ beteget a’ legközelebbi állomáson túl szállítani nem lehetne, illy esetben egyes lakosnál alkalmaztathatik, melly alkalommal az élelmezésért ’s orvosi szerekért, ugyszinte o) a’ betegeknek és raboknak adózóknál leendő beszállítása’ esetében a’ Kincstár által salgamális bér fog fizettetni, önkint értetvén, hogy nemesek’ házaiban ’s curiákban, nemkülönben mindenféle vallásuaknak parochialis házaiban, tanítói lak, jegyző, vám, oskola, malom, major, serház és korcsma, valamint mindenféle egyéb urasági, ugyszinte só- és harminczadbeli hivatalokhoz tartozó épületekben, az ezeket illető tisztviselőknek lakásaiban, gyárakban és kereskedők lerakóhelyeiben az átmenő katonaságnak beszállítása jövendőben is mindig tilalmas legyen. p) Végtére mindezen szabályok azon esetekre is kiterjesztendők lennének, midőn kisebb számú katonaság szokott tanyázási helyéről máshová rendeltetik, u. m. hadi’ogadásra, ujonezok’ átvételére, vagy őrködés végett , ugyszinte a’ törvényhatóságok által bármi czélra hatalomkarkint kívánt katonaság, melly is tartózkodásának egész ideje alatt átkelő gyanánt lenne tekintendő.— II. A’ szekerezések’ és vontatások’ tárgyában a’ KK. és Ili. az illető bért a’ katonatisztekre nézve ’s közlegényekre egyaránt, jelenleg 1 stállóra 1ogő írtban, a’ középponti helyekből pedig 24 pengő garasban vélnék megállapítandónak. Egyébiránt e’ részben még következő intézkedéseket kivánnak: a) A’ katonai vontatások’ adásának kötelessége egyedül a’ legfelsőbb szolgálat’szükségeit tárgyazván, egyéb esetekre ki ne terjesztethessék. — b) A’ legfelsőbb szolgálat’ eseteiben a’ vontatásokat kivánó katonai testület vagy személy a’ katonai biztosságnak jegyzékével é s a’ tartománybelinek utalványával ellátva lenni, ’s e’ kettőt minden állomáson előmutatni tartozik; ha pedig valamelly előre nem látható körülmény miatt az érdeklett irományokat magok helyén megszerezni nem lehetne, az illető zászlóalj’ vagy század’ parancsnokai a’ megkivántató jegyzékeket, az alispányok pedig az utalványokat adhatják ki. c) Minden vontatási jegyzékben nem csak az illető ezrednek, vagy zászlóaljnak, vagy utazó személynek neve, hanem minden egyéb körülmények is, a’ fizetendő bérrel együtt, mindig pontosan kitétessenek. A’ helységek’ községeinél minden vontatások a’jegyzők által jegyzőkönyvbe iktattassanak. d) A’szekerek’ és vontatások’ illetőségét mindig a’ biztosi jegyzék mutassa ki. Az átkelő stábot két négylovas szekér, egy gyalog századot ismét kettő, egy lovas századot egy, száz főre menő, vagy azon alól lévő újonczokat, máshová rendelteket, vagy felgyógyulókat pedig ismét csak egy illeti. Ha azonban ezen mennyiség az átkelő katonaság’ holmijének tovább szállítására elegendő nem lenne, az ezeken felül kívántaté szekereknek kiállítását a’ törvényhatóságok eszközlendik. e) Ha a’ máshová rendeltek szekereken szállítandók, jó útban hat főre, részban pedig négyre egy négylovas szekér számíttatik, ide értvén a’ szállítandók’ holmiját is; továbbá ha betegek, katonai asszonyok gyermekeikkel, vagy invalidusok szállítandók, egy szekérre csak négy fő számíttatik. A vontatások mindig csak négylovas szekerekkel eszközöltessenek. Stabális és főtisztek holmijokat tulajdon lovaikon tartoznak ugyan szállítani, ha azonban vontató lovakat kívánnának, illyenek nekik a’ megállapított bérfizetés mellett szolgáltassanak ki. f).A’ vontató szekerek erejűkhez mérve, még pedig nyolcz mázsát soha felül nem haladva, terheltessenek meg. g) A’ vontatást szolgáltató marhák’ számára a’ szükséges széna és zab felrakathatnak. h) Ugyanazon vármegye’ kebelében a’ szállítmányi szekerezéseket a’ szokott állomási helyeken túl szolgáltatni nem kötelesség, ha pedig a’ szállítmányok a’ megye’ kebelén túl más törvényhatóságokba lennének vontatandók, az illető törvényhatóságoknak eziránti kölcsönös értekezése mellett a’ lerakás az utóbbinak legközelebbi állomási helységében történhetik, ezen szállítmányi szekerezés’ bérének fele a’ felrakáskor ’s másik fele a’ lerakodáskor fizettessék a’ vontatóknak az illető bérlők’jelenlétében. i) Utalványok nélkül szűkölködő tiszteket vontatások nem illetnek, a’ vontatásokért járó bér pedig előre a’ helybeli bírónak, vagy jegyzőnek jelenlétében fizettessék le. k) Ha átkelések’ alkalmával az adózókra nézve katonai kihágások történnek, az azok iránti panaszok az illető parancsnoktiszt által tüstint, és pedig felelet’ terhe alatt,a’ helybeli tisztviselők’ vagy elöljárók’ hozzájárultával idéztessenek el, ha pedig egyes személyek’ átköltözésekor történnének, és a’ panasz a’ ügyére feladatvan, orvoslás azonnal nem szereztethetnék, a’ lehető legrövidebb idő alatt a’ tartományi biztosság által. A’ vontatásokat szolgáltató adózók jövet és menet mindenféle vámtól mentek. A’ fiumei kerületnek az 1825/7 országgyűlés által fölterjesztett azon kivonatát, hogy a’ vonó marhák’ hiánya miatt a’ katonai fuvarozástól mentessék föl, a’Kir. és Iki. most is igazságosnak vélik, ’s azt ő Felsége elébe olly módon óhajtanák újólag felterjeszteni, hogy az említett kerületen átkelő katonaság’ számára a’ szükséges Szekerezés a’ Kincstár által árverés’ útján szereztessék meg, vagy pedig, mivel a’ vontatás e’ kerületben aránytalanul drágább mint más helyeken, minden statióra a’ középponti helyekre megállapított fuvarbér kétszeresen fizettessék. — 1H. A’ katonaságnak fegyvergyakorlás végetti nagyobb összehúzására nézve a’ KK. és Ili. azon általányos óvással, hogy az ez alkalommal való tartás minden esetre egyedül a’ Kincstárt illetvén, az az országnak terhére semmikép nem válhatik, ’s hogy a’ fentebbi intézkedések az összpontosítás’ helyére költöző katonaságra is, mint átkelőre, kiterjesztendők legyenek, következendőket vélnek megállapítandóknak: a) Az összpontosítás’ eseteihez, mellynek az ezred’ elhelyezé- s séhez képest a’ törvényhatóságokban felváltva kell történni, tartoznak vagy a’ rendszeres évenkinti gyakorlatok, vagy több ezredeknek táborozásai. Az összpontosítás’ idejét, mit is mezei munkáktól ment szakaszra tenni szükséges részen, a’ m. kir. Helyt.Tanács a’ törvényhatóságoknak jókor tudtára fogja adni. b) Az összpontosítások’ helye és ideje iránt az illető törvényhatósággal lesz szükséges előlegesen értekezni, ’s azután, mivel az összpontosított seregeknek egyes lakosok’ házaiban való szállásoltatása felette terhes lenne, fázok, ha a’ fenálló kaszárnyákban ’s köz épületekben el nem férnének, egy részben táborozni tartozzanak. c) Az összpontosításokra ’s gyakorlásokra szolgáló helyeknek kimutatása a’ törvényhatóságot fogja illetni, d) Táborozás’ neve alatt értetik, ha ezredek egyenkint vagy több számmal gyakorlat végett táborba kelnek, és bizonyos helyen összepontosulnak. Ingyen szállásadás illy esetekben bármiféle hivatalú ’s rendű személyek’ számára a’ polgári rendet semmikép sem illeti, sőt illyenkor a’ szükséges szállások’ fogadása egyenesen a’ katonaságnak lesz kötelessége; egyedül azoknak könnyebb megszerzésében leendvén a’ helybeli hatóság segedelemmel. A’ táborozás alatt megbetegülő katonák’ alkalmazására szükséges ispotályi szállások’fogadásáról szinte a’ katonai rend fog gondoskodni. e) A’ polgári hatóság pedig ügyelni fog arra, hogy a’közösülésnek könnyítése és fának, húsnak’s egyéb élelemszereknek a’ katonaság általi megszerezhetése iránt szükséges intézetek tétessenek; mészárszéki ’s korcsmabeli jogokat a’ katonaság sem az állomási sem az összpontosulási helyeken semmi esetre nem gyakorolhatván. f) A’ szükséges termesztmények’ fuvarozására, valamint az ágyúzási szerek’, betegek’, rabok’ ’stb.szállítására kivontató vontatások és szekerezések táborozás’ idején egyedül a’ Kincstár által béreltessenek; többnyire a’ katonai kaszárnyáknak hol leendő felállítása iránt teendő javaslat’ alkalmával a’ gyakorlati tér’ kijelölésében ezen katonai szükségnek hol és mikinti fedezé