Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1840-01-16 / 5. szám

odik szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politikai hírek’, mindennemű sta­­tistikai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, duna­­vízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével; — a’ Századunk terjedel­­mes’ political’s rokon tudományi­ értekezések­kel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közélet­ben jelesebb tünemények’, találmányok’ és inté­zetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen.HÍRNÖK. Szerkeszti ’s kiadja Balásiah! Orosz József. Januar, 16. 1940. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csü­­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz­­hordással 1 p. sz., postán borítékkal 4 f­r. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 749. sz. a., Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtat­nak. Minden nem-hivatalos leveleknek és köz­leményeknek bém­entes beküldetése kéretik. T a r t a l o m­. Magyarország. Kinevezések: Vulkán Sámuel és Gombos Imre f; a’ magyar dalszinészek’ utolsó föllépte; fő­városi, szombathelyi és szekszárdi hirek. Ausztria. Vál­tozások a’hadseregnél. Nagy brit­an­ni­a. A’ chartisták elle­ni per’ megkezdése; a­ Globe a’ gabonatörvények felől. Fran­­cziaország. Közelebbi adatok a’ napóleoni szövetkezésről. Spanyolország. Cabrera’ újabb kegyetlenségei. Orosz­ország. Feszler Ignácz dicső hazánkfia *­*; a’ fekete ten­ger körüli hadsereg. Törökország. Kram­il basa meghozza Mehemed-Alinak az utolsó hadiserifet; szökések a­ török ha­jós-katonaság közül. Schweiz. Elegy. Kereskedés és ipar. Hirlapi szemle. Hirdetések. Magyarország. Öcs. ’s ap. kir. Felsége Ehrenburgi Caballini Vin­­cze cs. kir. kormánytanácsost és kincstárnokot ausztriai és magyar báróságra emelni; — továbbá Remekházy József és Kern tüzér Zsigmond magy. kir. udv. titoknokokat kir. udvarnokokká nevezni kegyelme­sen méltóztatott. (Priv. híd.) Vulkán Sámuel nagyváradi egyes, görög püspök, és Gombosfalvai Gombos Imre cs. kir. aranykulcsos, a’ fő­mért. m­. kir. udv. Cancellariánál referendarius, és Heves vármegye’ főispányi helytartója ’stb., f. h. 13-án, megha­láloztak. Pozsony, jan. 15. Uj év óta a’ hidegség ollyannyira beköszönt, hogy a’ hévmérő folyvást 14—18 fok hidegsé­get mutat, a’ hó, melly szinte e’ hónap’ elején esett, kemé­nyen fekszik. E’ hidegség okozta, hogy ámbár déli szelet nem érzénk, a’ Duna az éjszaka városunk előtt beállott; ma azonban a’ hidegség néhány fokkal kevesbült. — A pesti magyar dalszínésztársaság’ némelly tagjai, kikről már múlt alkalommal emlékezünk, még kétszer léptek föl, egyszer a’ szabad művészek ’s nyelvoktatók’özvegyei­nek és árváinak gyámolítását tárgyazó intézet’ javára, másodszor a’ magyar nemzeti színház’ alaptőkéinek szaporítására. — Liszt Ferencz visz­­szatértekor Pestről ismét meglátogatandja városunkat; hir szerint némelly tisztelői egy régi /örök ostromágyuval tisz­­telendik meg a’ derék művészt.--------Tegnap este is­mét,’s mint Schodelné búcsúbeszédéből érthettük, ez al­kalommal legalább utószor magyar hangoktól zengett Tha­lia’ helybeli temploma. A’ pesti nemzeti szinész’­társaság’ dalnokai másodszor léptek föl Bellini’ halhatatlan Norma­­jában. Schodelné a’ czímszerepben igen jelesen énekelt, de trillái nem voltak egészen tiszták, ’s különösen a’ a dik felvonásnak zajló éljen­ és tapssal fogadott, ’s háromszor ismételt kettős dalában, teste’ ’s feje’ rángatódzásai, mely­­lyekkel, úgy látszott, Adalgisát’s a’zenekart akarta frisebb tempóra nógatni, ’s abban meg is tartani, ismét minden aestheticai ízlés nélküliek voltak , ’s olly igenigen kelle­metlenül hatottak a’ nem tulzólag érző, nem vakon buzgó hallgatókra. Már más alkalommal volt szerencsém Sehodel­­nét testmozgásai’ tulzásira, aestheticátlanságára ’is öltözete’ sajátlanságára figyelmeztetnem ; itt a’ mondottakon kívül kötelességemnek tartom ismételni, hogy azon pongyolaság, mellyben Norma megjelent, épen olly ízléstelen, mintha feszes mellénnyel, fűzővel vagy a la Adalgisa bronz övvel ékesítve lépne a’ színpadra; de, ha valami ízetlen ’s visz­­szarezzentő, az valóban Norma’ köpenye, mellynek midőn két szélét megfogva, a’ színen lépdele, akaratlanul is egy szárnyasegérz eszméjét költé föl a’ nézőben. Ezt Adalgizá­­ról is elmondhatni, kinek különben kellemes — bár gyen­ge — szava épen semmit sem rontott az egészen. Udvar­helyi — kinek állása a’ pozsonyi színpadon az által is fö­lötte nehezült­, mivel épen az e’ szerepben remekelni szo­kott Draxler után lépe föl — ’s Erkel, úgy vélem , művé­szi hírre ’s fényre nem vágynak; de én sokkal roszabb Orovezót és Szekert is hallottam már nemcsak német, de olasz színeken is,’s igy, nem lévén oka közönségnek a’ ka­rokkal is elégi­letlennek lennie, azt óhajtom, hogy, távol minden túlzástól, melly mindenre, de kiválólag a* színé­szetre kártékony hatással van , illően méltányolva dalno­kaink* eddigi iparát, hevítsük őket a’ haladásra, örülve a’ tenyészetnek, melly pár év alatt is , csak könnyen szárad­ható gyökereket verhetett, soká parlagon feküdt földün­kön. Nem hagyhatom említetlenül Schodelnék megtisztel­tetését, kinek egy gazdagon aranyozott ezüst sarlót adtak át tisztelői, mellyel, óhajtom, sok érdemet, sok díszt arat­hasson h a­jadzó dalmezőnkön, figyelve már egyszer a’ többszöri ’s több helyrőli intésekre ; az „Isten hozzád“ versrejtvényt azért említem, hogy én is szívből mondom azt a’ sok érdemű, első magyar dalnoknőnek. — A’ szín­ház , jóllehet az előadás a’ pesti nemzeti színház’javára volt hirdetve, üresb volt, semmint illy nemes nemzeti czélnál várni lehetett volna; ebből csak ismét azt látjuk, hogy a’ hon’ oltárára szóval mindent, tettel kevesbet va­gyunk készek nyújtani. — Dunaparty, Budapest, jan. 11. Néhány nap óta kemény hideg uralkodik, melly f. hó’ ékére annyira elborító jéggel a’ Du­nát, hogy a’ ladikokat szokott állomásukról, a’ hid mellől, fölebb kelleszállítani, ’s a’közlekedés tetemesül megsú­­lyosbult; Ikén dél felé mindazáltal valamennyire ismét en­gedni kezde az idő; de a’ hó azért még nem olvadt. — A’ három király-napi vagy vizkereszti pesti fiókvásárt nem sok vidéki kereskedő látogató, ezt is a’ fagyos jó útnak kö­szönhetni, mit annyival inkább sietének ezek használni, minthogy a’ múlt név­ vásár a’ rendkívüli rész idő és utak miatt igen néptelen volt. A’ honi termékek kevés áros közt léhán keltek, az aljas gyapjút szedték, a’jobb fajokra még­is áll a’ tavalyi pangás. — Liszt Ferencz’ dik hangversenye is diadalt szerző a’nagy művésznek. A’ pestbudai hangász­egyesület ugyanis, mellynek javára e’ versenyt adá, nyil­­ványosan akarván kitüntetni jótevője iránti háláját ’s tisz­teletét, midőn zongora-phoenixünk a’ terembe léptekor hely­et foglalt, az egyesület’ 12 legjelesb énekes tagja fogadó őt Grill’ szép cantatejával, mellyet ugyanazok zengének el előtte, kik Pestre jöttekor; ekközben nyolcz énekes kisasz­­szony lépett a’ művész­ek­be üdvözleni, é s közülük az első (Gyöngyösy k. a.) arany-rojt körzetű veres bársony vánko­son nyugvó valódi borostyánkoszorút tőn Liszt’ fejére. A’ közel állott vendégek majd széttépték e’ koszorút, midőn Liszt azt fejéről levővé, majd mindenki egy levelet akar­ván emlékül beírni belőle. Ez érzékenyítő jelenet örömtaps­viharral ’s harsány éljenzésekkel párosult. A’nagy művész hazájában, az ország’ szivében, koszorúztatván meg először, e’ tisztelő meglepetés könyekre fakasztó. Az nap (jan. 2kán) délután a’ Nádor-vendéglőben pompás lakomát adott L., mellyre a’ hangművészetpártoló és gyakorló budapesti­ek ’s idegenek közül húszat hitt meg. Illy művészi lakoma Pesten még eddig alig adatott. Ebéd közben egymást k érte az üdvözlés ’s áldomás. Többi közt köszönet mondatott a’ művész honfi- ’s házigazdának a’ hangászegyesület, Buda­pest’ ’s nemzet’ nevében azért, hogy ő vala első, ki a’ ne­vezett egyesület’fentartására illy jeles áldozattal járult; ő, ki a’ két év előtti árvízkor Bécsben adott hangversenyei’ első jövedelmét a’ budapesti károsultaknak szentelé; ő, ki a’ nemzeti nótákat sajátságos alakban első tünteté föl; egyes művészek és hazafiak közül ő az első , ki pesti ma­gyar színházunk’ javára minden jutalom nélkül hangverse­nyének egész jövedelmét áldozá! Ezek közben koszorús művészünk hazafiságos buzgalmát mindinkább kifejté ’s megigéré, hogy honunkba visszatérend, ’s itt tölti életének egyéb szakait, mellyek vajha hosszúra terjednének! Jan.­skán pedig azon ígéretet téve­kisztünk, hogy a’ magyar hangászat’ pártolóival egyesülve, a’ magyar egyházi és vi­lági dalokat ’s táncznótákat összegyüjtendi,’s általa íratan­dó magyarázattal nyomtatva kiadja, mi által olly nemzeti munkát alapítana, mellynek értéke megbecsülhetetlen ’s nemzetünkre nézve külföld előtt is érdekes és dicső leend. Liszt nagy hazánkfia f. hó’ 9kén Budán Keglevich Gábor gr. kamaraelnök’termében déli 12 órakor a’vakok’ intézete’ ja­vára volt szives hangversenyt adni; összesen majd 200 be­léptijegy kelt el 3 és 5 pgő forintjával, ’s igy Liszt’ neve e’ boldogtalanok’ intézetében még számos év múlva is hálá­san fog említtetni. r­övid ideig mulat ugyan köztünk Liszt, de mégis fenséges jeleit hagyja itt nemeslelkü jótékonysá­gának, hogy emlékét maradandólag alapítsa meg hazája’fő­városában. Egyike ő azon ritka férfiaknak, kik előtt haza ’s hazafiság nem puszta hangok, ’s kik nem szóval, hanem tettel járulnak a’ hazai közjavak’ előmozdításához ’s hiá­nyok’ födözésihez. ’Se’szép indulat annál dicséretesb Liszt­ben, mivel gyönge korában szakadt el tőlünk,’s azonnal Párisba juta, azon roppant világvárosba, melly olly köny­­nyen tudja sok emberrel feledtetni hazáját. Holnapután Mi­szerint elhagyni szándékozik bennünket a’ nagy művész. Menjen bár hová, honosinak szives kivánati mindenütt ál­­dáshirlő kalauzai leendnek. — Magyar színpadunkon f. hó adikén Liszt adott hangversenyt, (mellyről bővebben szól­tak múlt lapjaink ’s a’ mai Századunk) csak annyit legyen itt szabad, hallomás szerint megjegyzenünk, hogy ez este közel 2000 égő frintot gyümölcsöre szükségben levő inté­zetünknek. (Pesti lapok.) Szombathely, jan. 10. Ezen hó’ zke óta közgyű­lésünk tartatik, mell­nek tárgya főleg utasítás’ adása. A’ szőnyegre került tárgyak között kitünőleg a’ tisztújítási rendszer foglaló el a’ szónokok’ figyelmét. A’ vitatások’ következései egykét sorba pontosítva ezek valónak : Min­den tisztviselő szabadon választassák, a’ szolgált tisztvise­lők, ha kívánják és ellenük törvényes kifogás nincs, okve­­tetlen kijeleltessenek uj választásra.­— A’ főispány, az úgy­nevezett conferentián, a melly táblabirákból ’s minden helységek’ megbízottjaiból állandó javalltattakból legalább kettőt kijelelni tartozzék, a’két alispány minden esetre szavazással választassák, tiszti ügyészi, számvevői és biz­tosi hivatalokra nemtelenek is választassanak, a’ ki sza­vazatát eladja, annak jogától örökre fosztassék meg; a’ ki azt pénzen vásárol, ki ne jelöltessék hivatalra, vagy ha már elválasztatott, attól fosztassék meg; a’ rendzavarok szavazási joguktól személ­ökre nézve fosztassanak meg; a’ szavazási jog’ gyakorlása minden nemesi személyeken kívül a’ törvényben úgynevezett honoratiorokra is kiter­jesztetett. A’ viták’ folyamát elnök-alispányunk Vidits a’ legszebb mérséklettel, ’s minden pártnak a’ legnagyobb megelégülésére vezeté , ’s az iránta naponkint növekedő közbirodalom ez alkalommal ismét határtalanul növekedők. Epen midőn ezen sorokat bezárandó vagyok érezsipok’ za­ja és számtalan szövétnekek’ fénye ver föl magányomban. Szombathely’polgársága, azon férfiak* serege, kik az~alis­­pány’ ablakai alatt a’ csikorgó fagynak ellenére számta­lanul összeseregelve a’ megyében tanyázó ezred’ hangász­­kara’ tisztelkedő zenéjével nyilványítja háláját az ember­barát alispánynak. — Ennek örvendeni lehet, ha azok, ki­nek a’ polgári társaságban még nincs állásuk azok iránt, kik azt megalapítni törekszenek , hálás érzettel viseltet­nek. S*** Szek­szárd, jan. 2. Darab idő, de kivált két hét óta egy, 8 gonosztévőből álló fegyveres rabló ’s útonálló csa­pat űzi e’ nemes Tolna megyében embertelen dulásait, — és minden kímélet nélkül támadja meg leginkább a’ magá­nyos helyeken lakó molnárokat , sőt éjszakának idején még népesebb helyeken is merészel több órákig tartózkodni.­­­A’ legczélszerűbb rendelések ugyan már a’ karácsom ün­nepek’ alkalmával a’járásbeli gondos tisztviselő urak által elfogatásukra nézve meg lévén téve , azóta folyvást űző­ben vannak, ezen rendelésnek azonban mégis csupán azon eredménye jön, hogy többen ugyan súlyos gyanúból, egy pedig mégis bizonyos Mayer Ferencz nevű gonosztévő , ki már ezelőtt 3 évvel ugyanitt rögtöni­télő törvényszék előtt is állott, és nem rég a’megyei fogházból szabadult ki, fegy­veresen — Sárköznek Decs helységében — 2 megyei fog­lár által — minden ellentállás nélkül, m. é. december’ 29én elfogatott. Különös valóban azon merény, miszerint az illy gonosztévők épen e’ megyében, hol igen kevés he­lyütt találnak biztos menedéket, mégis már néhány év óta olly gyakran rettegtetik a’ békés polgárokat. — Kívánatos volna tehát, ha már valahára az illyes vérszopóktól a’ tör­vény’szigorú ítélete megmenthetne, és vajha az illy gonosz szándék már csirájában e Bújtatnék!! — Szekszárdon e’na­pokban egy különös eset történt, — ugyanis: bizonyos Gyöngyösi István nevű halászember a’ Sárvízre halászni menvén — ott egy 15 éves fiút engedelem nélkül halászva lelt, ezen tette miatt tehát a’ fiúnak szűrét elvévén, —­­ezt estvéli hazatértekor magával vitte — a’ fiú kilesé az alkalmat, midőn a’ halász hazulról a’ csapszékbe ment, be­tért annak feleségéhez — kérdezvén: „megjött e már Ist­ván bácsi a’ halászatról?“ erre az asszony igennel vála­szolván— folytató amaz: „tudom megfázott szegény, mert szűrömet neki kölcsön adtam“; mire a’ némber minden to­vábbi gyanakodás nélkül felelé: „azért is láttam hát ama’ szűrt, mellyet magával hozott“; ezt tehát a’ fiúnak, köszö­nete mellett, visszaadó, ki nyugodtan minden további aggo­dalom nélkül haza ballagott; — midőn azonban a’ halász feleségéhez hazatért, észrevette, hogy a’ szűr már helyén nincs, annak hollétét kérdezte; — az előadott eset nem volt képes a’ fölgerjedt halász’ indulatit fékezni , feleségén töltötte boszuját. (Rajzol.) Ausztria. A’ cs. kir. hadseregnél következő változások történtek: előlépettek ezredesekké következő alezrede­sek : Lengenheime­rVauké Tádé, Kinsky gr. 47. sz. gya­­logezredéből, ezredében; Hipssich Vilmos a’gradiskai 8. sz. határszéli gyalogezredből, az lső oláh 16. sz. határszé­li gyalogezredhez. Alezredesekké következő őrnagyok­ Linthali Gramont, Ferencz báró, a’ péterváradi 9. sz. ha­­társzéli gyalogezredből, a’ gradiska-határszéli 8. sz. gya­logezredhez; Weher János a’ mérnöki karból, helyben. Őrnagyokká következő gyalog- és lovaskapitányok : Wein­­hardt István báró, Albrecht Főherczeg’ 44. sz. gyalogezre­déből , cs. kir. Fensége Károly­ Ferdinand’ oldala mellett Leopold Főherczeg’ 53. sz. gyalogezredéhez, hivatalában; Kleinberger József, Rainer Főherczeg’ 11. sz. gyalogez­redéből; Kalmutzky János, Ferdinand Főherczeg’ 3. sz. huszárezredéből; Rechenberg Károly, Bianchi báró’ 63. sz. gyalogezredéből, mindnyájan ezredeikben, és Stilfried Auguszt báró , az lső vadászzászlóaljból, a’ péterváradi 9. sz. határszéli gyalogezredhez. Nyugalmaztattak, követke­ző őrnagyok: nemes Weis József, Bianchi báró’ 63. sz. gyalogezredéből, alezredesi characterrel; Slavikani Sieg­­rotd József báró , Rainer Főherczeg’ 11. sz. gyalogezredé­ből , és Räumen József báró, a’ katonai ménes’ parancsnoka Ossiachban. Őrnagyi characterrel és nyugpénzzel követ­kező gyalogkapitányok: Rieb Ferencz, Bianchi báró’ 63. sz. gyalogezredéből; Har­tma­nn Antal a’7. vadászzászlóaljból; Pennák József a’ 6. helyőrségi zászlóaljból, és Polies Fe­rencz hely-százados Peschierában. — Őrnagyi character­rel következő lovas- és gyalogkapitánynak : Stöhr Ferencz, Rotkirch gróf’ 12. sz. gyalogezredéből; Schlesinger József, Gollner báró’ 48. sz. gyalogezredéből; Münster József a’ 15. sz. 2. szekély határszéli gyalogezredből; Aichenhaini Aichinger József, a’ 4. sz. szlemi határszéli­ gyalogezred­ből, tanító a’ bécs-ujvárosi katona-academiában ; Brejmann Keresztély', Szász-Coburg-Gothai herczeg’ 1. sz. dzsidás­­ezredéből; Sperker János és Crum­er Ferencz báró a’katonai ruhatá­r osztály­tól. A agyi» fii a ii ni­a, Lond­on, jan. 2. A’ sok, egymással ellenkező hírek­re a’ királyi menyekző’ napja felől azt jegyzi meg a’ Sun, hogy e’ nap még nem is igen lehet meghatározva, mivel ez az Albert herczeg’ háztartását (apanage) illető bili’ ko­rábbi vagy későbbi átmenetelétől —■ a’ parlament’ két há­zán — függ.

Next