Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1840-04-20 / 32. szám

38­,,h szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politikai hírek’, mindennemű sta­tisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, duna­­vízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével; — a’ Szávadunk terjedel­­mesb politicai’s rokon tudományú ér­tekezések­kel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közélet­beli jelesebb tünemények’, találmányok’ és inté­zetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen.HIRIVÓK. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. Aprilss 80. 184­0. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csü­­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz­­hordással 4 p. fz., postán borítékkal 4 fr.24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 749. sz. a., Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtat­nak. Minden nem-hivatalos leveleknek és köz­leményeknek bérmentes beküldetése kéretik. «BEanaan­BBatAZ Tartalom. Magyarország és Erdély. Kinevezés: országgyű­lési tudósítás; budai jótékony nőegyesület; szeredi, esztergomi, debreczeni és kolozsvári hírek. Nagybritan­ni­a. Apostoli irat és a’jezsuiták’ behozatala. Francziaország. Nyugta­lanságok Chere és Jura megyékben; a’ miszerghini ütközet’ részletei. Törökország. Felírása’ státustanácstól és nagy­úri válasz; bővebb adatok a’ rhodusi és damaskusi események­ről. Elegy. H­i­r­l­a­p i s­z­e m­­­­e. Hirdetések. Magyarország és Erdély. (­ cs. ’s ap. kir. Felsége a’ selmeczi főkamaragróf­­sági hivatal’ ülnökévé ’s kamaraügyvédjévé Heinrich Fe­­renczet, Esterházy herczeg’ táblai ügyvédjét, méltóztatott kegyelmesen kinevezni. (Privát tudósítás.) F. e. mart. 14-ben 10018/24. szám alatt kelt k­i. udvari rendelet’ következtében kegyelmesen megengedtetett, hogy az erdélyi k. kincstár’lajstromzó­ hivatalánál egy segéd (ad­­junctus) alkalmaztathassák évenkinti 700 ezüst fr. fizetéssel. A’ zalathnai kir. kerületi bányatörvényszéknél Er­délyben az irnoki hely ürességbe jött. A’ f. h. 15-kei elegyes­ülésből következő felírá­sok küldettek fel szokott módon : cs. ’s ap. kir. Felsé­géhe­z: I. Ő Felsége’ boldog születése’ napjára. Fel­séges ’s a’ t. Az emberi élet’ és sors’ mindenható ’s örök­ké való azon urának imádandó jósága, kire nézve egyedül nincs múlt és jövendő — az egymásután elenyésző ’s ismét feltűnő napok’során újra felvirasztandván azon napot, mely­­lyen egykor Felségednek léteit ajándékozott; minél fen­tebb előttünk azon szövetség, melly Felségedet a’ boldog­ságát és dicsőségét Királyának ’s Hazájának, alkotmányá­nak és törvényeinek megoszolhatatlan szeretetébe helyez­tető magyar hiv nemzettel kölcsönösen egybekapcsolja.— Felséged’ boldog születése’ napjának ünneplésekori kivána­­tunkat köz örömmel eltölt sziveink annál forróbb indulattal ömledeztetik. — Midőn tehát Felséged’ becses életének terjedéséért az Istenségnek hálát adva, thronja előtt buzgó könyörgéseinkkel azért esedeznénk, hogy Felségednek napjait és esztendeit hosszú időkre terjesztve, reá kegyel­mének minden nemű áldásait halmozza. Felségedet is hó­doló alázattal arra kérjük, hogy életének ’s boldogságának terjedéséért tett ’s az egész nemzettel közös kivánatunkat — ezen alkalommal is alattvalói igaz tiszteletünknek ’s fiúi vonszódásunknak ismételt és őszinte bizonyságául fo­gadni méltóztassék. Kik egyébiránt ’s a’ t. II. Az 1838-dik évi rendkívüli Duna-árad­ás’ alkalmával Pest városának nyújtott segedelmek’ tárgyában. Felséges’s a’ t. Egy szomorú emlék és azzal összekötött hálás érzelem, mellynek tartozását leróvni nem csak egyeseknek, hanem egész nemzeteknek is szent kö­telessége , vezérel bennünket cs. kir. Felséged. kir. széke eleibe. Azon szomorú emlék, mellyet az 1838-dik évi rend­kívüli Duna-áradásnak az emberi szorgalom által százado­kon keresztül gyűjtögetett kincseit rövid napok alatt ro­mokba döntő pusztításai hazánk’ évkönyveibe borzasztó be­tűkkel vésték, és azon hálás érzelem, mellyet cs. kir. Felségednek magas, ezen köz nemzeti ínség’enyhítésére irányzott atyai kegyelme elfelejthetetlen emléket hagyott sziveinkben. — Pest, fővárosa hazánknak, a’ Dunát kör­nyező több városok, mezővárosok és faluk nagy részben földig lerontattak, az alacsony gunyhók és magas csarno­kok egyaránt áldozatai a’pusztító elem* 1 I. felháborodott ellen­állhatatlan erejének. De az életet és értéket, a’ magast és alacsonyt egyarányt sújtó veszély felett a’ természet’ ron­gáló erejénél hatalmasabb királyi kegyelem ’s a’ szelíd emberiség’ jótékony lelke virasztott, és két évek’ elforgá­­sa alatt nagy részben kiegyengetve állanak a’ düledezett falak; mert azt, mit­­a’ dühösködő habok elragadtak, vagy visszaadta a’ királyi kegyelem ’s az emberiség’ jótétemé­nye , vagy módokat szolgáltatott, hogy a’ soha nem nyug­vó szorgalom felbiztatva ’s felségeivé általuk apródonkint ismét visszaszerezhesse. — Vegye tehát Felséged kegye­sen hálás köszönetünket azoknak nevében, kik éheztek, ’s éhségük enyhíttetett, kik fedél nélkül tévelyegtek, és fedél alá vétettek , kik segedelem nélkül jólétből véginségre ju­tottak volna, és felsegéltettek. Vegye a’ nemzet’ nevében, melly fővárosának mentését köszöni mindenek előtt Királya’ kegyelmének ; köszöni különösen az ország’ Nádorának , cs. kir. Főherczegségének, ki a’ veszélyt közelről látva , a’ jótévőség’ minden nemeit egyesekre ’s hathatós közbeve­tése által az egész nemzetre árasztá, — cs. kir. Főher­­czeg Istvánnak, ki a’ veszélyt osztva magas személyében segített;—­köszöni a’ királyi Ház’ minden tagjainak,’s mindazon egyes személyek iránt hálás érzéssel viseltetik, kik felejtvén magány'-érdekeiket, az emberiség’ szelíd lel­kétől felhivatva, személyben ’s értékeikkel segítették szű­kölködő embertársaikat, kérjük egyszersmind cs. kir. Fel­ségedet, hogy ezen közönségesen nyilványított hálás ér­zelmeinket azoknak, kiket az illet, annak utján tudomá­sukra juttatni méltóztassék. — Kik egyébiránt ’s a’ t. Budai jótékony nőegyesület. A’sinlők’intézete, melly az egyesület’ közvetetlen kormányzása alatt áll, élet­be lépett, ’s május’ 1-jén ü­nnyepélyesen fog megnyittatni, mihez a’ jótevők hivatalosak. Létét köszöni Fens. cs. kir. Főherczegné Mária J­orotheás azon hódoló erényének, melly szerint Ó cs. kir. Magassága, mint az egyesület’ pártfogó vezércsillaga a’ nevezett intézetbe egy sintő nőszemély’ ápoltatása végett egy nyoszolyát 1000 pengő írttal alapíta­ni kegyeskedék. E’ magas példának méltó követésében Brunszvik-Maj­then­yi grófnő lelkes egyesületi elnök 1000 pgő fz. alapítványi tőkével járult; egyesületi választ­mány 1000; gr. Bulller János cs. kir. kamarás 1000; sz. kir. Buda fővárosa 1000; Janikovich Antal cs. kir. ka­marás testvéreivel 1000 ; Mujthe­nyi-Benyiczky Mária csk. h. 1000; egy neveztetni nem akaró izraelita 1000; e­­szerinti alapítvány, külön külön ezer pengő írttal bizto­sítva, létrejutott már. Mivel pedig az intézet 12 sinlő’ számára állíttatok, tehát még 4 alapítvány’ híjával van, mellyek’ létrehozathatása’ tekintetéből a’ hőkeblű ember­barátok’ nagylelkűségéhez folyamodik. Budán, április’ 14én 1840. tartott ülésből. Külhey Henrik, egyesületi titoknok.­­ Szered, tavaszhó’ 15. Nemzeti nyelvünk’ mint legdrágább kincsünk’előmozdítása, csinosítása, kivált az idegen nyelvűek közti szétterjesztése köz érdeke lévén minden lelkes honfinak, helyén lészen itt az érdemes olva­só közönséggel tudatni, hogy a’tótajkú növendékek ma­gyarosítására mélt, gróf Esterházy Károly ur ő nagyságá­nak jobbágyai iránt minden alkalommal szépen kitűnő ke­gyelméből alapított magyar intézetében a’ helybeli lel­kész urak, uradalmi kormányzó ur és más vendégek’je­lenlétében e’ folyó hó’ 13án nyilványos vizsgálat tartatott. — Édes meglepő öröm vala minden magyar kebelnek hall­gatni , milly csinos ügyességgel ada honi nyelvünkön a’ 60 tótajkú kisdedek közül mindegyik korához mérve ezerszerű helyes feleletet a’ hittudományból, olvasásból, magyar nyelv­tudományból , földleírásból, párbeszélgetésből és a’ szám­vetésből. — Bár hasonló intézetek’ alapítását gazdagabb honfitársaink szivükre vennék, mert azon nemzetiszent­szélt: „valahára Magyarországban mindnyájan magyarok­ká lenni“ csak ezen az utón érhetjük el. —­ Áldás és szá­mos utánozás kövesse a’ magas keblű grófnak buzgó hazafiságát. Esztergomban a’ várbeli főegyház-építéshez egy év óta élénken készülnek, a’ múlt nyáron hatszáz ezer tégla állíttatott elő, tömérdek mennyiségű mész oltatott ’s sövény és kő hordatott. Jelenleg a’ új kövek’ (ecsegi és szamár­hegyi) hordatásával ’s hegyterítéssel (planirozással) fog­lalkoznak. Kőfaragók sietve dolgoznak. Hild pesti építész fogja folytatni a’ nevezetes építést. D e b r e c z e n. A’ helybeli r. collegium’ két növendékei­nek a’ Kisfaludy-társaságtól nyert két billikom átadása az e’ végett megbízott tag Péczely József ur által szokatlan ünnepélyességgel történt, igen nagy számmal felgyüleke­zett minden rendű ’s vallásu közönség’ színe előtt. Péczely József ur velős és mélyhatásu ékes szónoklattal nyújtá át a’ billikomokat, a’ nagyobbikat a’ versenyző’ győzedelmét hírűl adó levél’ megérkezte előtt 9 nappal elhunyt derék Nagy Imre’ testvérbátyjának, mint a’boldogult’ családja’ jelenlevő tagjának, a’ kisebbiket pedig az azt nyerő Szilá­gyi Istvánnak, ’s mig tiszta ’s meleg hazafisággal lángoló beszéde’ első részében a’ kedvelt szónok a’ korán elköltö­zött Nagy Imrét szivrehatólag, és a’ hallgatóság’ szempillái alól könny­et csaló lelkesültséggel kesergé meg, második részében az ifjúságot pályázásra tüzelő baráti ’s vezérl, forró kebelből kelő, szavaival. Az ünnepet a’ collég. éne­keskar „Isten tartsd meg Ferdinándot“­elzengtével zárta közéhajtáshoz képest. Péczely úr’ beszéde ’s a’ pályadijt nyert munkák maholnap sajtó alól kikerülnek.—N­oszu far­sangunk elillant sok szépeinktől a’ nélkül, hogy fejkötővel kedveskedhetett volna. Tánczvigalmink közül a’ casinoi bálok legérdekesbek valának, ’s egyedül azért is méltók említésre, mivel néhányszor úgy nevezhető társasági magy. táncczal leptek meg bennünket, melly nem valamelly be­tanult ’s mesterkélt lejtések­ ’s ugrándozásokból állott, ha­nem nálunk az alsóbb rendüektől járni szokott magyar tánczhoz hasonlító, szabályos mozgalmakkal ’s lépésekkel kecsesített kellemteljes lejtésből. Óhajtható volna, hogy e’ kecses, vidám ’s fárasztó mesterkéltség nélküli táncz ha­zánkban általányos divattá válnék. — Mart. 28kától apr. 4keig tartattak a’ debreczeni ref. collegiumban a’ szokott félévi közönséges vizsgálatok. A’ felső tudományok’ hall­gatói’ száma öszvesen 541 volt, az alsóiskolabelieké 1041­ A’ történettudománytanulók legjelesbjei ez úttal is ser­­kentő jutalmakban részesültek, k. tan., prépost és kanonok Fejér György urnak szivességéből, ki „Croatiae et Slavo­­niae cum Regno Hungariae nexus et relationes“ czímű be­cses munkájából 7 példányt olly meghagyással tett le pr. Péczely ur’ kezeinél, hogy legjobb reményű tanitványinak némi jutalmul ajándékozná. A’tisztelt prof. ur, mint már máskor is tévé, hallgatóit előre felszólította vetélkedésre ’s kilenczen találkozván, kik magokat különösebben kitün­­teték, az említett 7 jutalomhoz maga részéről még kettőt csatolt; ’s így mind a’ kilencz szép tiszti ifjú, ha nem ugyanazon jutalomban is, de hasonló tisztességben ré­szesült. Kolozsvár. Folyó hós­zkén délutáni 4 órakor a’ as megye’ házánál épen a’ börtön feletti kőtornácznak egy része iszonyú robajjal leomlott. A’ véletlen eset rémülés­­sel tölté el a’ ház’ minden lakóit, kik az egész épület’ ösz­­veomlását vélvén következni, már már a bizonyos halál torkában képzelek magokat. Azonban szerencsére az ijedt­séggel beérték. Nagy szerencse volt az, hogy a’ rabok mind börtöneikben voltak, ’s kün egy sem ácsorgott; en­nek köszönhetni, hogy egy emberélet sem lett áldozat. A’ fen lakók, kiknek ajtaik épen a’ leomlott tornáczra nyíl­tak, lajtorján szállottak le veszedelmes fellegváraikból. A’ mint mondják, a’ tornáczot tartó kólábak’ aljának kipor­­hadása okozá ezen öszveomlást. — Városunkra nézve na­gyon jótékony hatással biztató azon körülmény, miszerint nyerges Eehr Antal, Brétfő nevű szőlőhegyünkön levő birtokán, a’ földszínhez közel nagyon gazdagnak mutatko­zó kéneses eret fedezett fel. Ez ér’ megvizsgálására az er­délyi bányászi törvényszék’ egyik ülnöke Szentkirályi Zsig­­mond ur van kinevezve. Ha a’ várakozásnak meg fog fe­lelni az eredmény, úgy Behr részvények útján szándéko­zik bányát nyittatni. Hozzájárul ehhez még az is, hogy ugyana’ tajatt egy érczes (nagy részint kéneses) forrás olly bőven buzog fel, melly minden 24 órában 100 veder­­vizet ad. — Ebből jeles fürdőintézetet alakíthatni szenve­dő embertársaink’ hasznára, mi a’ tulajdonosnak czélja is. Nagy brit amit tv Az alsó ház’ april. adikai ülésében a’ gabonatörvé­nyek feletti viták folytattalak. Legfontosabbak valának ez úttal Peel Robert’ nyilatkozási, ki a’ többi közt ezeket mondá: „A’ három ok, mellyeket a’ gabonatörvények ellen felhoznak: az érezpénz’ eltűnése, az árak’ingásai, ’s a’ kézművek’ nyomott állapotja. Hogy az érezpénz’ fogyását nem lehet kirekesztőleg és szükségképen a’ gabonatör­vényeknek tulajdonítani, nem csak a­ manchesteri keres­­kedőkamarának, Lloyd úrnak és másoknak, kik az egész bajt az angol banknak tulajdonítják, vallomásiból, hanem még azon körülményből is kitetszik, hogy minden ország­ban, hol a’ gabonabevitel’ illyes megszorítása nem létezik, szinte tapasztaltatik az érezpénznek hasonló fogyása, sőt tapasztaltatik jelenleg Amerikában is, a’ gabonakivitelnek e’ nagy országában, és tapasztaltatott Angliában 1825-ben és 1836ban , midőn itt gabona bőségben volt. A’ hirtelen beálló gabonaszükség kétségkívül elősegíti az érezpénz’ eltűnését; de a’ gabona olly czikkely, mellynél a’ hirtelen szükség’ beállását semmi emberi törvény által sem lehet megakadályozni. Ez egy elkerülhetetlen veszedelem, de egyszersmind ollyan, melly tetemesen, nagyobbíttatnék, ha a’ mostani gabonatörvények’ eltörlése által a’ termesz­tés nálunk csökkentetvén, a’ szárazföldön szűk gabonater­més az ottani kormányokat kényszerítené, saját alattvaló­ik’ javára a’ kivitelt megtiltani. — Másik ok a’ gabonaár’ ingatagsága. Én documentumokkal bizonyíthatom be, hogy a’ mostani törvények mellett az ingások nem nagyobbak, mint azon időben voltak , midőn még Anglia gabonát vitt ki. A’ harmadik nehézség az, hogy kézmüveink iszonyú csökkenést szenvedtek. Meg lévén győződve arról, hogy Anglia a’ nemzetek közötti magas állását kézmüveinek kö­szöni, ’s hogy a’ gyám­okok a’ földművelési érdekeknek legjobb baráti, ezen ellenvetés engem igen nyugtalanított; de vigasztalásomra épen az ellenkezőt találtam. Megenge­dik, hogy a’ kivitel szaporodott, de ezt inkább a’szük­ség’ mint a’jóllét’jelének tekintik, mert, mondják, mint­hogy a’ belföldi fogyasztó nem képes bevásárlásait foly­tatni, a’ gyámok kénytelen, erőltetett eladásokat tenni a’ külföldön. Ez különös egy okoskodás. Valljon, ha a’ kivi­tel a’ szaporodás helyett csökkent volna, megengednék e nekem, ezt a’jólét’ jeléül hozni fel? hanem az állított szükség minden bizonyítvány által, mellyhez csak fordulni lehetett, megczáfoltatott.“ Itt a’ szónok, a’ belső fogyasz­tás’ jó állapotját kimutatandó, érintette a’ vámokat ’s a’ köz használatú tárgyak’ tetemes fogyasztását, mire ekké­­pen folytatá beszédét: „Most nem arról van a’szó, vall­jon , a’ gabonatörvényeken e’ vagy ama’ módosítvány té­tessék­e, hanem arról, valljon azok egészen eltöröltesse­nek e? Módosított védelmet csupán a’ kereskedési kamara’ elnöke ajánlott, ki 8 schillingnyi állandó beviteli vámot kíván határoztatni. De ez az indítványtevő urat és barátit nem fogná kielégíteni, minthogy ők minden védelmi adót félre­vetnek. Azonban habouchere úr javasló, hogy ha a’ gabo­naár 70 shillingre emelkednék, akkor a’ beviteli vám egészen szűnjék meg. Ennek kivitelére a’ mostani gabona­­árak’ közép mennyiségét fen kellene tartani, ’s milly nagy kisértés feküdnék­­ebben a’ külföldire nézve, gabonáját mindaddig visszatartóztatni, míg az ár nálunk 69 shilling­re és 6 pencére rúgott, hogy azt azután 70 shillingért hoz­hassa be! De feltévén, hogy a’ vám, mint állandó, egysze­rűen megvétetnék, azt, ha az ár igen magasra emelkednék, mégis meg kellene szüntetni; egyszer megszüntetve pedig alig lehetne azt többé visszaállítani. (Itt Labouchere úr megjegyzé , hogy neki nincs szándéka az érdeklett javas­latot valósággal előterjeszteni.) Ha ez igy van — folytatá Peel úr — akkor a’ biztosságnak a’ ministerium’ részéről semmi javaslat sincs elébe terjesztve , eg­res tagok’ javas­latait pedig kirekeszti azon mód, mellyel Pryme­ur’javas­latát az indítványtevő fogadta, ki azt ravasz és álnok pró­bának mondotta. Az egész bánásmódnak igazi czélja tehát

Next