Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1840-04-20 / 32. szám
38,,h szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politikai hírek’, mindennemű statisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével; — a’ Szávadunk terjedelmesb politicai’s rokon tudományú értekezésekkel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’, találmányok’ és intézetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen.HIRIVÓK. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. Aprilss 80. 1840. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. fz., postán borítékkal 4 fr.24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a., Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek és közleményeknek bérmentes beküldetése kéretik. «BEanaanBBatAZ Tartalom. Magyarország és Erdély. Kinevezés: országgyűlési tudósítás; budai jótékony nőegyesület; szeredi, esztergomi, debreczeni és kolozsvári hírek. Nagybritannia. Apostoli irat és a’jezsuiták’ behozatala. Francziaország. Nyugtalanságok Chere és Jura megyékben; a’ miszerghini ütközet’ részletei. Törökország. Felírása’ státustanácstól és nagyúri válasz; bővebb adatok a’ rhodusi és damaskusi eseményekről. Elegy. Hirlap i sze me. Hirdetések. Magyarország és Erdély. ( cs. ’s ap. kir. Felsége a’ selmeczi főkamaragrófsági hivatal’ ülnökévé ’s kamaraügyvédjévé Heinrich Ferenczet, Esterházy herczeg’ táblai ügyvédjét, méltóztatott kegyelmesen kinevezni. (Privát tudósítás.) F. e. mart. 14-ben 10018/24. szám alatt kelt ki. udvari rendelet’ következtében kegyelmesen megengedtetett, hogy az erdélyi k. kincstár’lajstromzó hivatalánál egy segéd (adjunctus) alkalmaztathassák évenkinti 700 ezüst fr. fizetéssel. A’ zalathnai kir. kerületi bányatörvényszéknél Erdélyben az irnoki hely ürességbe jött. A’ f. h. 15-kei elegyesülésből következő felírások küldettek fel szokott módon : cs. ’s ap. kir. Felségéhez: I. Ő Felsége’ boldog születése’ napjára. Felséges ’s a’ t. Az emberi élet’ és sors’ mindenható ’s örökké való azon urának imádandó jósága, kire nézve egyedül nincs múlt és jövendő — az egymásután elenyésző ’s ismét feltűnő napok’során újra felvirasztandván azon napot, melylyen egykor Felségednek léteit ajándékozott; minél fentebb előttünk azon szövetség, melly Felségedet a’ boldogságát és dicsőségét Királyának ’s Hazájának, alkotmányának és törvényeinek megoszolhatatlan szeretetébe helyeztető magyar hiv nemzettel kölcsönösen egybekapcsolja.— Felséged’ boldog születése’ napjának ünneplésekori kivánatunkat köz örömmel eltölt sziveink annál forróbb indulattal ömledeztetik. — Midőn tehát Felséged’ becses életének terjedéséért az Istenségnek hálát adva, thronja előtt buzgó könyörgéseinkkel azért esedeznénk, hogy Felségednek napjait és esztendeit hosszú időkre terjesztve, reá kegyelmének minden nemű áldásait halmozza. Felségedet is hódoló alázattal arra kérjük, hogy életének ’s boldogságának terjedéséért tett ’s az egész nemzettel közös kivánatunkat — ezen alkalommal is alattvalói igaz tiszteletünknek ’s fiúi vonszódásunknak ismételt és őszinte bizonyságául fogadni méltóztassék. Kik egyébiránt ’s a’ t. II. Az 1838-dik évi rendkívüli Duna-áradás’ alkalmával Pest városának nyújtott segedelmek’ tárgyában. Felséges’s a’ t. Egy szomorú emlék és azzal összekötött hálás érzelem, mellynek tartozását leróvni nem csak egyeseknek, hanem egész nemzeteknek is szent kötelessége , vezérel bennünket cs. kir. Felséged. kir. széke eleibe. Azon szomorú emlék, mellyet az 1838-dik évi rendkívüli Duna-áradásnak az emberi szorgalom által századokon keresztül gyűjtögetett kincseit rövid napok alatt romokba döntő pusztításai hazánk’ évkönyveibe borzasztó betűkkel vésték, és azon hálás érzelem, mellyet cs. kir. Felségednek magas, ezen köz nemzeti ínség’enyhítésére irányzott atyai kegyelme elfelejthetetlen emléket hagyott sziveinkben. — Pest, fővárosa hazánknak, a’ Dunát környező több városok, mezővárosok és faluk nagy részben földig lerontattak, az alacsony gunyhók és magas csarnokok egyaránt áldozatai a’pusztító elem* 1 I. felháborodott ellenállhatatlan erejének. De az életet és értéket, a’ magast és alacsonyt egyarányt sújtó veszély felett a’ természet’ rongáló erejénél hatalmasabb királyi kegyelem ’s a’ szelíd emberiség’ jótékony lelke virasztott, és két évek’ elforgása alatt nagy részben kiegyengetve állanak a’ düledezett falak; mert azt, mita’ dühösködő habok elragadtak, vagy visszaadta a’ királyi kegyelem ’s az emberiség’ jótéteménye , vagy módokat szolgáltatott, hogy a’ soha nem nyugvó szorgalom felbiztatva ’s felségeivé általuk apródonkint ismét visszaszerezhesse. — Vegye tehát Felséged kegyesen hálás köszönetünket azoknak nevében, kik éheztek, ’s éhségük enyhíttetett, kik fedél nélkül tévelyegtek, és fedél alá vétettek , kik segedelem nélkül jólétből véginségre jutottak volna, és felsegéltettek. Vegye a’ nemzet’ nevében, melly fővárosának mentését köszöni mindenek előtt Királya’ kegyelmének ; köszöni különösen az ország’ Nádorának , cs. kir. Főherczegségének, ki a’ veszélyt közelről látva , a’ jótévőség’ minden nemeit egyesekre ’s hathatós közbevetése által az egész nemzetre árasztá, — cs. kir. Főherczeg Istvánnak, ki a’ veszélyt osztva magas személyében segített;—köszöni a’ királyi Ház’ minden tagjainak,’s mindazon egyes személyek iránt hálás érzéssel viseltetik, kik felejtvén magány'-érdekeiket, az emberiség’ szelíd lelkétől felhivatva, személyben ’s értékeikkel segítették szűkölködő embertársaikat, kérjük egyszersmind cs. kir. Felségedet, hogy ezen közönségesen nyilványított hálás érzelmeinket azoknak, kiket az illet, annak utján tudomásukra juttatni méltóztassék. — Kik egyébiránt ’s a’ t. Budai jótékony nőegyesület. A’sinlők’intézete, melly az egyesület’ közvetetlen kormányzása alatt áll, életbe lépett, ’s május’ 1-jén ünnyepélyesen fog megnyittatni, mihez a’ jótevők hivatalosak. Létét köszöni Fens. cs. kir. Főherczegné Mária Jorotheás azon hódoló erényének, melly szerint Ó cs. kir. Magassága, mint az egyesület’ pártfogó vezércsillaga a’ nevezett intézetbe egy sintő nőszemély’ ápoltatása végett egy nyoszolyát 1000 pengő írttal alapítani kegyeskedék. E’ magas példának méltó követésében Brunszvik-Majthenyi grófnő lelkes egyesületi elnök 1000 pgő fz. alapítványi tőkével járult; egyesületi választmány 1000; gr. Bulller János cs. kir. kamarás 1000; sz. kir. Buda fővárosa 1000; Janikovich Antal cs. kir. kamarás testvéreivel 1000 ; Mujthenyi-Benyiczky Mária csk. h. 1000; egy neveztetni nem akaró izraelita 1000; eszerinti alapítvány, külön külön ezer pengő írttal biztosítva, létrejutott már. Mivel pedig az intézet 12 sinlő’ számára állíttatok, tehát még 4 alapítvány’ híjával van, mellyek’ létrehozathatása’ tekintetéből a’ hőkeblű emberbarátok’ nagylelkűségéhez folyamodik. Budán, április’ 14én 1840. tartott ülésből. Külhey Henrik, egyesületi titoknok. Szered, tavaszhó’ 15. Nemzeti nyelvünk’ mint legdrágább kincsünk’előmozdítása, csinosítása, kivált az idegen nyelvűek közti szétterjesztése köz érdeke lévén minden lelkes honfinak, helyén lészen itt az érdemes olvasó közönséggel tudatni, hogy a’tótajkú növendékek magyarosítására mélt, gróf Esterházy Károly ur ő nagyságának jobbágyai iránt minden alkalommal szépen kitűnő kegyelméből alapított magyar intézetében a’ helybeli lelkész urak, uradalmi kormányzó ur és más vendégek’jelenlétében e’ folyó hó’ 13án nyilványos vizsgálat tartatott. — Édes meglepő öröm vala minden magyar kebelnek hallgatni , milly csinos ügyességgel ada honi nyelvünkön a’ 60 tótajkú kisdedek közül mindegyik korához mérve ezerszerű helyes feleletet a’ hittudományból, olvasásból, magyar nyelvtudományból , földleírásból, párbeszélgetésből és a’ számvetésből. — Bár hasonló intézetek’ alapítását gazdagabb honfitársaink szivükre vennék, mert azon nemzetiszentszélt: „valahára Magyarországban mindnyájan magyarokká lenni“ csak ezen az utón érhetjük el. — Áldás és számos utánozás kövesse a’ magas keblű grófnak buzgó hazafiságát. Esztergomban a’ várbeli főegyház-építéshez egy év óta élénken készülnek, a’ múlt nyáron hatszáz ezer tégla állíttatott elő, tömérdek mennyiségű mész oltatott ’s sövény és kő hordatott. Jelenleg a’ új kövek’ (ecsegi és szamárhegyi) hordatásával ’s hegyterítéssel (planirozással) foglalkoznak. Kőfaragók sietve dolgoznak. Hild pesti építész fogja folytatni a’ nevezetes építést. D e b r e c z e n. A’ helybeli r. collegium’ két növendékeinek a’ Kisfaludy-társaságtól nyert két billikom átadása az e’ végett megbízott tag Péczely József ur által szokatlan ünnepélyességgel történt, igen nagy számmal felgyülekezett minden rendű ’s vallásu közönség’ színe előtt. Péczely József ur velős és mélyhatásu ékes szónoklattal nyújtá át a’ billikomokat, a’ nagyobbikat a’ versenyző’ győzedelmét hírűl adó levél’ megérkezte előtt 9 nappal elhunyt derék Nagy Imre’ testvérbátyjának, mint a’boldogult’ családja’ jelenlevő tagjának, a’ kisebbiket pedig az azt nyerő Szilágyi Istvánnak, ’s mig tiszta ’s meleg hazafisággal lángoló beszéde’ első részében a’ kedvelt szónok a’ korán elköltözött Nagy Imrét szivrehatólag, és a’ hallgatóság’ szempillái alól könnyet csaló lelkesültséggel kesergé meg, második részében az ifjúságot pályázásra tüzelő baráti ’s vezérl, forró kebelből kelő, szavaival. Az ünnepet a’ collég. énekeskar „Isten tartsd meg Ferdinándot“elzengtével zárta közéhajtáshoz képest. Péczely úr’ beszéde ’s a’ pályadijt nyert munkák maholnap sajtó alól kikerülnek.—Noszu farsangunk elillant sok szépeinktől a’ nélkül, hogy fejkötővel kedveskedhetett volna. Tánczvigalmink közül a’ casinoi bálok legérdekesbek valának, ’s egyedül azért is méltók említésre, mivel néhányszor úgy nevezhető társasági magy. táncczal leptek meg bennünket, melly nem valamelly betanult ’s mesterkélt lejtések ’s ugrándozásokból állott, hanem nálunk az alsóbb rendüektől járni szokott magyar tánczhoz hasonlító, szabályos mozgalmakkal ’s lépésekkel kecsesített kellemteljes lejtésből. Óhajtható volna, hogy e’ kecses, vidám ’s fárasztó mesterkéltség nélküli táncz hazánkban általányos divattá válnék. — Mart. 28kától apr. 4keig tartattak a’ debreczeni ref. collegiumban a’ szokott félévi közönséges vizsgálatok. A’ felső tudományok’ hallgatói’ száma öszvesen 541 volt, az alsóiskolabelieké 1041 A’ történettudománytanulók legjelesbjei ez úttal is serkentő jutalmakban részesültek, k. tan., prépost és kanonok Fejér György urnak szivességéből, ki „Croatiae et Slavoniae cum Regno Hungariae nexus et relationes“ czímű becses munkájából 7 példányt olly meghagyással tett le pr. Péczely ur’ kezeinél, hogy legjobb reményű tanitványinak némi jutalmul ajándékozná. A’tisztelt prof. ur, mint már máskor is tévé, hallgatóit előre felszólította vetélkedésre ’s kilenczen találkozván, kik magokat különösebben kitünteték, az említett 7 jutalomhoz maga részéről még kettőt csatolt; ’s így mind a’ kilencz szép tiszti ifjú, ha nem ugyanazon jutalomban is, de hasonló tisztességben részesült. Kolozsvár. Folyó hószkén délutáni 4 órakor a’ as megye’ házánál épen a’ börtön feletti kőtornácznak egy része iszonyú robajjal leomlott. A’ véletlen eset rémüléssel tölté el a’ ház’ minden lakóit, kik az egész épület’ öszveomlását vélvén következni, már már a bizonyos halál torkában képzelek magokat. Azonban szerencsére az ijedtséggel beérték. Nagy szerencse volt az, hogy a’ rabok mind börtöneikben voltak, ’s kün egy sem ácsorgott; ennek köszönhetni, hogy egy emberélet sem lett áldozat. A’ fen lakók, kiknek ajtaik épen a’ leomlott tornáczra nyíltak, lajtorján szállottak le veszedelmes fellegváraikból. A’ mint mondják, a’ tornáczot tartó kólábak’ aljának kiporhadása okozá ezen öszveomlást. — Városunkra nézve nagyon jótékony hatással biztató azon körülmény, miszerint nyerges Eehr Antal, Brétfő nevű szőlőhegyünkön levő birtokán, a’ földszínhez közel nagyon gazdagnak mutatkozó kéneses eret fedezett fel. Ez ér’ megvizsgálására az erdélyi bányászi törvényszék’ egyik ülnöke Szentkirályi Zsigmond ur van kinevezve. Ha a’ várakozásnak meg fog felelni az eredmény, úgy Behr részvények útján szándékozik bányát nyittatni. Hozzájárul ehhez még az is, hogy ugyana’ tajatt egy érczes (nagy részint kéneses) forrás olly bőven buzog fel, melly minden 24 órában 100 vedervizet ad. — Ebből jeles fürdőintézetet alakíthatni szenvedő embertársaink’ hasznára, mi a’ tulajdonosnak czélja is. Nagy brit amit tv Az alsó ház’ april. adikai ülésében a’ gabonatörvények feletti viták folytattalak. Legfontosabbak valának ez úttal Peel Robert’ nyilatkozási, ki a’ többi közt ezeket mondá: „A’ három ok, mellyeket a’ gabonatörvények ellen felhoznak: az érezpénz’ eltűnése, az árak’ingásai, ’s a’ kézművek’ nyomott állapotja. Hogy az érezpénz’ fogyását nem lehet kirekesztőleg és szükségképen a’ gabonatörvényeknek tulajdonítani, nem csak a manchesteri kereskedőkamarának, Lloyd úrnak és másoknak, kik az egész bajt az angol banknak tulajdonítják, vallomásiból, hanem még azon körülményből is kitetszik, hogy minden országban, hol a’ gabonabevitel’ illyes megszorítása nem létezik, szinte tapasztaltatik az érezpénznek hasonló fogyása, sőt tapasztaltatik jelenleg Amerikában is, a’ gabonakivitelnek e’ nagy országában, és tapasztaltatott Angliában 1825-ben és 1836ban , midőn itt gabona bőségben volt. A’ hirtelen beálló gabonaszükség kétségkívül elősegíti az érezpénz’ eltűnését; de a’ gabona olly czikkely, mellynél a’ hirtelen szükség’ beállását semmi emberi törvény által sem lehet megakadályozni. Ez egy elkerülhetetlen veszedelem, de egyszersmind ollyan, melly tetemesen, nagyobbíttatnék, ha a’ mostani gabonatörvények’ eltörlése által a’ termesztés nálunk csökkentetvén, a’ szárazföldön szűk gabonatermés az ottani kormányokat kényszerítené, saját alattvalóik’ javára a’ kivitelt megtiltani. — Másik ok a’ gabonaár’ ingatagsága. Én documentumokkal bizonyíthatom be, hogy a’ mostani törvények mellett az ingások nem nagyobbak, mint azon időben voltak , midőn még Anglia gabonát vitt ki. A’ harmadik nehézség az, hogy kézmüveink iszonyú csökkenést szenvedtek. Meg lévén győződve arról, hogy Anglia a’ nemzetek közötti magas állását kézmüveinek köszöni, ’s hogy a’ gyámokok a’ földművelési érdekeknek legjobb baráti, ezen ellenvetés engem igen nyugtalanított; de vigasztalásomra épen az ellenkezőt találtam. Megengedik, hogy a’ kivitel szaporodott, de ezt inkább a’szükség’ mint a’jóllét’jelének tekintik, mert, mondják, minthogy a’ belföldi fogyasztó nem képes bevásárlásait folytatni, a’ gyámok kénytelen, erőltetett eladásokat tenni a’ külföldön. Ez különös egy okoskodás. Valljon, ha a’ kivitel a’ szaporodás helyett csökkent volna, megengednék e nekem, ezt a’jólét’ jeléül hozni fel? hanem az állított szükség minden bizonyítvány által, mellyhez csak fordulni lehetett, megczáfoltatott.“ Itt a’ szónok, a’ belső fogyasztás’ jó állapotját kimutatandó, érintette a’ vámokat ’s a’ köz használatú tárgyak’ tetemes fogyasztását, mire ekképen folytatá beszédét: „Most nem arról van a’szó, valljon , a’ gabonatörvényeken e’ vagy ama’ módosítvány tétesséke, hanem arról, valljon azok egészen eltöröltessenek e? Módosított védelmet csupán a’ kereskedési kamara’ elnöke ajánlott, ki 8 schillingnyi állandó beviteli vámot kíván határoztatni. De ez az indítványtevő urat és barátit nem fogná kielégíteni, minthogy ők minden védelmi adót félrevetnek. Azonban habouchere úr javasló, hogy ha a’ gabonaár 70 shillingre emelkednék, akkor a’ beviteli vám egészen szűnjék meg. Ennek kivitelére a’ mostani gabonaárak’ közép mennyiségét fen kellene tartani, ’s milly nagy kisértés feküdnékebben a’ külföldire nézve, gabonáját mindaddig visszatartóztatni, míg az ár nálunk 69 shillingre és 6 pencére rúgott, hogy azt azután 70 shillingért hozhassa be! De feltévén, hogy a’ vám, mint állandó, egyszerűen megvétetnék, azt, ha az ár igen magasra emelkednék, mégis meg kellene szüntetni; egyszer megszüntetve pedig alig lehetne azt többé visszaállítani. (Itt Labouchere úr megjegyzé , hogy neki nincs szándéka az érdeklett javaslatot valósággal előterjeszteni.) Ha ez igy van — folytatá Peel úr — akkor a’ biztosságnak a’ ministerium’ részéről semmi javaslat sincs elébe terjesztve , egres tagok’ javaslatait pedig kirekeszti azon mód, mellyel Prymeur’javaslatát az indítványtevő fogadta, ki azt ravasz és álnok próbának mondotta. Az egész bánásmódnak igazi czélja tehát