Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1840-06-01 / 44. szám

44dik szám. A’ Hirnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű sta­tisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, duna­­vízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével; — a’ Századunk terjedel­mest political és rokon tudományi­ értekezések­kel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közélet­beli jelesebb tünemények’, találmányok’ és inté­zetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen.HÍRNÖK Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. Junius’ 1. I8 40. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házh­oz­­hordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 749. sz. a., Pesten Fáskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények é s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtat­nak. Minden nem-hivatalos leveleknek és köz­leményeknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország. Kinevezések; k. kir. leiratok a múlt országgyűlésre; Krassó megye’ haladása a’ nemzeti nyelvben; puszta-csói és török-kanizsai hírek; a’ pesti műkiállitás. Nagy­im­tan­nia. Russell William lord’ meggyilkoltatásának részle­tei. Francziaország. Követkamarai ülés; a’ Constitutionnel a’ navarrai lázadásról; részletek Napoleon’ hamvai’ elhozatása iránt; telegraff tudósítás ; Eli­,­abide’ hármas gyilkossága. Spa­nyolország. Telegrafi tudósítás ; a’carlosiak’ fosztogatásai. Németország. Dürrer Albert’ szobrának leleplezése. Por­tugália. Saldanha rendkívüli nagykövetnek választatik az angol udvarhoz. Törökország. Egyiptom. Éj­szakame­rik­a. Verekedés a’ congressusban. Elegy. Hirdetések. Magyarország. Ő cs. ’s ap. kir. Felsége, Miskolczy Márton és Maj­­thényi Antal esztergomi kanonokokat az esztergomi érseki segéd püspökeivé, ’s az elsőt egyszersmind tinnini püspök­ké;— továbbá a’következő esztergomi kanonokokat, u. m. Kollár Istvánt nagypréposttá, Miskolczy Mártont olvasó-ka­nonokká, Sztankovic­i Antalt éneklő-kanonokká, Majthényi Antalt őr-kanonokká, Nemeth Györgyöt esztergom-zöldme­­zei Sz. György­ prépostjává és székesegyházi főesperessé, Dercsik Jánost esztergomvári préposttá, Szekfü Ferenczet komáromi főesperessé, Rudnyánszky Józsefet nógrádi fő­esperessé , Kunszt Józsefet sasvári főesperessé, l­iber József primási titoknokot, Tóth Imre vadkerti lelkészt, és Liptay Andrást, a’ Pázmány-intézet’ aligazgatóját, pedig az esztergomi főkáptalan’ kanonokaivá; — ugyszinte Kem­p Mihály primási könyv- és levéltárnokot pozsonyi kanonok­ká; — Porcsich Tamás felső-szerémi főesperesnek a’ bródi főesperességre tett áthelyeztetése’ következtében pedig Mihalich József sothi lelkészt felső-szerémi főesperessé; — nemkülönben a’ kalocsai főkáptalanban Wagner Ferencz őr-kanonokot olvasó­ kanonokká, Girk György bácsi Sz. Pál’ prépostját éneklő kanonokká, Rein Jakab székesegy­házi főesperest őr-kanonokká, Nekiba János bácsi főespe­rest bácsi Sz. Pál’ prépostjává, Rácz József tiszai főespe­rest székesegyházi főesperessé; — végre Góbér Ferencz ifjabb tanító-kanonokot bácsi főesperessé nevezni kegyel­mesen méltóztatott. (Privát tudósítás.) Wolfinau Ottónak koleszárki, és Mocsáry Jánosnak tep­­licskai erdészekké lett előléptetése által a’ k. kamarai er­dőfelügyelőségnél két díjas erdészgyakornoki hely meg­ürült. K. kir. válaszok: XXV. Az 1840-ik évi april. 24-én felterjesz­tett sérelmek’ és kivonatok’ tárgyában. (April. 30.) Sacrae etc. Suam Majestatem Sacr. meritum substra­­torum Sibi e Comitiis anni 1836. gravaminum et postulato­­rum occasione editarum ad ea b. Resolutionum Suarum in sensu Articuli 13. 1791. benigne expendisse, ad demissam igitur Borundem Repraesentationem de 24. Aprilis a. c., qua suas in merite editae sub 29. Januarii a. c. b. Resolutio­­nis Regiae reflexiones substraverunt, Suam Majestatem Sacr. sequentia porro benigne resolvere dignatam esse. •— Ad 24. anni 1830. et 24. ac 27. classis I. et 13. classis II. Meritum substratorum punctis his articulorum Suae etiam Majestatis Sacr. annutu benigne probari, eosdemque lingua etiam latina deducendos ad consvetam cum Cancel­­laria R. H. A. Concertationesii relegari. — Ad 51-um. Ean­­dem editae ad hoc punctum b. Resolutioni Suae porro insis­­tere. — Ado­um classis II. Ulteriorem, quam quae data jani est, inviationem Judicio , juxta leges judicanti, dami ne­­quire. — Ad 31. Successione, Fisco Regio ductu tit. 10. I-ae et art. 26. 1715. cum ipso defectu de jure enata, ei­­dem sustentativa quoque juris hujus remedia negari non posse. Ad classis III. A.­ 4. Deputationibus sanitariis, in b. Resolutione, ad hoc punctum edita, attactis, tini suo sufficienter respondentibus, nullam substituendi iisdem Ma­­gistratus sanitarii necessitatem subversari. — Ad III. A.) 10. In respectu postulati per Civitatem Segniensem Gy­­mnasii Suam Majestatem Sacr. b. Resolutionem Suam, fini­­tis, quae in cursu sunt, pertractationibus, sua via edituram esse. — Ad III. C.) 9. Regulatione fluviorum, hoc puncto attactorum, e ratione publici instituta, Suam Majestatem Sacr. editae b. Resolutioni porro insistere.—Ad III. C.) 18. Provincialistis instituendam fundtorum in confiniis exaren­­dationem non irrestrictim vetitam, verum in sensu quoque editae jam antea circa meritum hoc b. Resolutionis solum regulatam esse. Ceterum in quantum nonnulla­e gravamini­­bus et postulatis Dominorum SS. et 00. anno 1836. propo­­sitis, intermedio tempore eam­, ad quam relegata sunt, per­­tractationem egressa, altissimae Suae Majestatis Sacr. de­­cisioni substrata fuerant, ad ea Suam Majestatem Sacr. se­­quentes adhuc benignas Resolutiones Suas Regias Dominis SS. et 00. benigne intimari jussisse, signanter . — Ad Nrum 17. 1830. Telonio citra positivum altissimum annu­­tum Regium, quem Art. 59. anni 1563. indispensabiliter requirit, exigi nequeunte, postulato Comitatus Zaladiensis locum non esse. — Ad Nrum 37. 1830. Partibus in causis summariae repositionis via ad Suam Majestatem Sacr. re­­currendi ex ipsa Articuli 22. 1802. provisione praeclucti­ nequeunte, matériám gravaminis baud adesse. — Ad Nrum 35. classis 1. 1832/6. Attactis puncto hoc controversiis, ini­­ta inter Comitatum et L. Regiamque Civitatem Aradiensem arnica conventione sopitis, meritum gravaminis hujus ces­­sare. — Ad Nrum 20. classis II. Id, quod Iidem DD. SS. et 00. postulatum Comitatus Jaurinensis, nobiles, in gremio L. Regiarumque Civitatum degentes, ab onere praestandi in civilibus eorundem domibus militi hospitii, et a penden­­da hoc titulo taxa quapiam immunes haberi desiderantis, ad justos restringendo limites petunt, ut quippe arbitraria praevigentis hac in parte usus ex parte. Civitatum alteratio aut sublatio praevertatur, cum b. intentionibus Suae Ma­jestatis Sacr., utpotc quae Ipsa interea, dum objectum ist­­hoc systematice pertractatum fuerit, nihil arbitrarie novari vult, penitus congruere, et quemadmodum hoc ipsum ad Civitates non secus, ac nobiles, in gremio earum domos tenentes, aequo jure attinet, ita, postquam signanter in re­spectu Civitatis Jaurinensis ex informationibus, via Consi­­lii L. R. altissimo obtutui substratis, eveniret, nobiles eja­­tes, et neque hős omnes, recentiore tempore ónéra, cum antiquo lcgitimoque in űrbe eadem usu connexa, non sine sensibiliori in flies Civium ejatum praegravio ad módúm praeexpositi Comitatus illius postulati facto etiam a se amoliri contendere, circa praevigentem usum ilium utrin­­que integre servandum per Suam Majestatem Sacr. benig­ne provisum esse. — Ad Nrum 8 classis HI. A.) L. Regia­­que Civitate Carolostadiensi plenariam sui excontentatio­­nem nacta, objectum hoc superatum esse, Quibus in reli­­quo etc. XXVI. A’ vizek és csatornák iránt alkotott törvényczikkely’tárgyában. (Máj. 11.) Ad demis­sam Dominorum SS. et 00. Repraesentationem ddo 8. Maji a. c. exhibitam, medio cujus iidem DD. SS. et 00. Proje­­ctum Articuli de aquis et canalibus condendi altissimae rati­fication! substraverunt, altefatam Suam Majestatem Sacr. benigne desiderare, ut §. ejus 2-o contenta expressio illa „si opus hydraulicum“ usque „praeexistens“ sequenti mo­­dalitate: „si opus hydraulicum cassari ordinatum cum ap­­probatione, seu auctoritate dicasteriali, seu per determi­­nationes publicas impertita positum fuerat, aut illud jam a longiori tempore sine posita eatenus querela praeexisten­­te“ redigatur; ad secundam vero §-i sectionem, verbis ad ealeem cum eo propositis, quod damna exinde emergentia in sensu legis refundet, hoc loco exmissis, sequentia sub­­nectantur: „quodsi opera hydraulica cujuscunque generis seu in sequelam determinationis Comitus, seu in sequelam indultus Consilii L. R. exstructa, successu temporis nociva evaderent, provisio §. l-o hujus legis sancita obtinebit.“ His igitur cum modificationibus de caetero Suam Majesta­tem Sacr. meritum projectatae Legis benigne probare, at­­que textum ejus taliter modificandum ad solitam Concerta­­tionem relegare dignatam esse. Quibus in reliquo etc. XXVII. Azujonczok’ tárgyában. (iMajus’ 12.) Sacrae etc. Cum Domini SS. et 00. indicio demissae Re­­praesentationis suae de 11. curr., ea potissimum solicitudi­­ne teneri videantur, ne si qui ex militibus nunc statuendis decennio diutius in servitio detenti,nec detentionis hujus causa cognita fuerit, animis eorum praeprimis, qui statu­endis cognatione junguntur, in anxietatem conjectis, et ti­des publica, et salutaris sortilegii scopus labefactetur, al­tefatam Suam Majestatem Sacr. alienam haud esse, ut sta­tuendis Tyronibus de rigore poenae, quae perfidum deser­­torem manet, mox occasione sortilegii in antecessum edo­­cendis, singuläres quique irrogandae hujusmodi poenae ca­sus, per concernentem legionariam Praefecturam respecti­­vae Jurisdiction!, scopo edocendorum militis talis cognato­­rum, noti reddantur, et pro re nata Comitiis quoque, dum de offerendo subin in Tyronibus subsidio actum fuerit, mi­­litum, qui talem subiverunt poenam, seorsivae Consigna­­tiones, fine habendae reflexionis communicentur; — Eadem una securos esse jubet Dominos SS. et 00., poenae liuic relate ad nullum aliud delicti genus, quam in facto deser­­tionis locum dandum esse. Ulterius proinde etiam confidere Suam Majestatem Sacr., hacque fiducia ductam Dominos SS. et 00. provocari benigne jussisse, ut b. huic sponsion! Suae Regiae acquiescendo, a parte §. 1. projectatae legis in quaestione vertente tanto magis abstrahatur, ne optimo cum successu praevigente desertionem puniendi modalitate sublata, miles hungarus, ad conditionem, quae praesente asperior foret, reducatur, severiorique disciplinae rigori obnoxietur. In reliquo etc. XXVIII. A’ buda-pesti álló-hid iránt felter­jesztett törvény ezikke ly’ tárgyában. (Máj. 12.) Sacrae etc. Meritum projectatae sub 9 a curr. perDD.SS. et 00. quoad pontem stabilem inter Dudám et Pestinum struen­­dum legis, Suae Majestati Sacr. benigne probari, eodemque ad solitam concertationem relegato, objectum Postulati in altera demissae Eorundem Repraesentationis parte propositi actu in via dicasteriali constitutum eadem via pro justo et aequo benigne decidendum esse. In reliquo etc. XXIX. A z 1827 : 16 és 1836 : 32 törvényezikke­­lyekben nevezett országos küldöttségek’ ki­egészítése iránt. (Máj. 12.) Sacrae etc. Altefata Sua Majestas Sacr. Commissiones per Articulum 16: 1827 et 32: 1836. nominatas, ad módúm medio demissae Dominorum SS. et 00. sub hodierno Repraesentationis propositum redintegrar­ benignissime consentit. In reliquo etc. XXX. A’ koronaőr-választás’ tárgyában. (Máj. 12.) Medio demissae Dominorum SS. et 00. Repraesenta­­tionis de 11­ a curr. exhibitum, de electione Conservatoris S. Regni Coronae Articulum alterata Sua Majestas Sacr. be­nigne approbat. In reliquo etc. XXXI. A’ honosítandók iránt. (Máj. 11.) Sacrae etc. Altefata Sua Majestas Sacr. in Suae quoque erga indi­­vidua secundum substratos Libi ope demissae Repraesenta­tionis Dominorum SS. et 00.de 9­ a curr. Articulos in Indi­­genas cum vei sine voto et sessione diaetali, uti in iisdem expositum est, cooptata, benignitatis clementiaeque testi­monium, Articulis illis benigne anim­it. In reliquo etc. XXXII. A’ váltótörvénykönyv iránt. (Máj. 12.) Sacrae etc. Alterata Sua Majestas Sacr. benigne intellecta Dominorum SS. et 00. circa­ea, quae medio b. Resolu­tionis Suae quoad supplementales Codieis Cambio-Mercan­­tilis, eas praeterea, quae in nexu illarum rogandae cen­sentur leges, de 10­ a curr. elargitae sisdem significari be­nigne jussit,­mente, ut Suam in vota­torundem benignita­­tem novo specimine comprobet. Forum appellatorium cam­­biale §-o 6. Art. 1. Partis II. projectati Codieis cambialis descriptum pro integrante Curiae Suae Regiae parte ex Praeside et sex Assessoribus pro ratione com­periendae sub­­in necessitatis b. quoque plurium denominatione augendis substituta, et in causis appellatis cambialibus non minus, quam concursualibus penes easdem ipsas, quae in contextu Codieis Cambio-Mercantilis, ceterarumque in nexu ejus propositarum legum comprehenduntur, normas et obligatio­­nes delata sibi provincia in interrupte defunctura per legem declaram­ clementer annuit. In reliquo etc. XXXIII. A’ megerősített tör­vényc­zikkelyek’ visszaküldése’ alkalmával. (Máj. 13.) Articulos ex Tractatibus praesentium Comitiorum resultantes, quos Do­mini SS. et 00. benigne ratificari supplicuerunt, per alte­ratam Suam Majestatem Sacr. Sanctione Regia firmatos, formaque legali expeditos in advoluto remitti. Quibus in reliquo etc. Krassó megyéből. Milly dicséretes törekvéssel halad Krassó-megye’ idegen ajkú népsége a’ magyar nem­zetiség’ ’s nagy nemzeti anyanyelv’ sajáttá tételében, ta­núságot adtak nemcsak a’ közpróbatételek, hanem köze­lebb némelly , megyebeli, birkisi, egészen oláh-ajkú föld­művelő jobbágy növendékek is, kik ugyanis tanítójukkal Lugos óvárosban megjelenvén a’ városi csinos készületü színházban, oláh nyelven ugy­an, azonban magyar hősi szellemmel ’s diszes nemzeti öltözetben Hunyady László’ szomorú történetét, a’ dugva teli volt színházi hallgatók’ minden várakozását fölülmúló tehetséggel elszavalták; a’ játékot követte nemzeti magyar dal, ezután pedig egy a’ növendékek közül előlépvén, szinte magyar nyelven köszönő beszédet intézett a’ közönséghez, mellyet, te­kintvén a’ kisded szónok’ korát ’s helyzetét, mindenkit meglepő ügyességgel és hibátlan szókiejtéssel adott elő, azon ígérettel, miszerint ezután­­igyekezeteik oda le­­endnek irányozva, hogy még ez esztendőben magyar színdarabbal léphessenek föl. Legközebb pedig, május’ 15-én, a’ lugosi kisebb gymnasium’ növendékei közül Luckner Ágost, iskolaigazgató’ névünnepére , az e’ végre csinosan rendezett ’s pásztori laktanyává alakított zárdate­remben, hol két kerek között repkémmel koszor űzött gúlán kivilágítva évszámot mutató versezet tündöklött, számos és előkelő hallgató’ jelenlétében, Alexandrovics Konstantin lugosi oláhszületésü­­dik osztálybeli növendék, velős üd­­vözlő magyar beszédet tartott, ’s azt korát fölülmúló szó­noki szabatossággal értelmesen adta elő. Következett erre szinte nemzeti magyar nyelven előadott ’s Pleva Balás taní­tóiul szerzett ’s kötött beszédű pásztori játék , mellynek előadásában mind a’ négy osztálybeli ifjúság közül nagy rész oláh és német ajkú, czélszerűen és csinosan öltözött növendékek léptek föl. A’ haladásnak, itt, hol eddig a’ népi közhelyeken és intézetekben a’ honi hangok nélkű­­­löztettek, vagy legfölebb igen ritkán voltak hallhatók, e’ zsönge és reményteljes mozdulatán nem lehet az érező hazafi kebelnek örömmel el nem telni; valóban e’ részben a’ fáradatlan igazgató dicséretet érdemel, kitől bizton reménylhetni azt is, hogy a’ kor’ szüksége által figyelmez­tetve , ’s a’ hazai újabb törvények’ czélját méltatva, szent vállalatában számos magyar ajkú előkelő ’s iparűző kí­vánságához képest e’ nemzeti nyelv’megkezdett haladását minél előbb a’ szószéken is időnkint felváltva tartandó ma­gyar egyházi beszédek által eszközlendi; dicséret a’ val­lás’ és nevelés’szent ügyében buzgókodó tanítóknak is, kik e’ közintézetben a’ kitűzött czélra olly sikerrel fáradoznak. Hála a’ megyei RR. hazafiai erényének, kik vetélkedő ada­kozásokkal ez intézetet alkották, ’s ama’ buzgó férfiak’ meg­hívásával a’ nemzeti nagy czélra illy sikeresen hatottak. éf Puszta-Csó (Vas megye), máj. 24. Nálunk olly nagy szárazság van, hogy aggódnunk kell, miként fogjuk mind magunkat, mind marháinkat kitartani. Rozsunk nem lesz, sőt már némellyek marhákkal etetik meg, ’s mással bevetik rozsföldjeiket. Búza, árpa, zab , ha jó eső jönne, talán még lehetne egy kevés. Széna olly drága, hogy meg­fizetni is alig lehet, 4 forinton örömmel elkapják mázsáját.

Next