Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-01-14 / 4. szám

folyvást tartanak a’ jó szárnyak; a’ hideg változó; a’ tél általá­ban kemény.­­ Pannonhalmáról, Jan. 9. Méltóságos és főtiszt Ko­vács Tamás ur, sz. mártonyi főapát, több ideig tartó gyengél­kedése után, májsorvadásban, e’ folyó hónap 5-kén, épen dél­előtt, életének 58-dik évében, a’ haldoklók’ szentségeinek példás felvétele után, a’ boldogabb életre átszenderedett. Hűlt tetemé­nek eltakarítása ugyan e’ folyó hónap’ tkei délutáni 3 órára ha­­tároztatott el. A’ temetési szertartást mélt. Stankovics János ur. győri püspök vivé véghez, főtisz. Tóth József, apát és győri ka­nonok és főtiszt. Bresztyenszky Béla, tihanyi apát’ ’s egyéb egy­házi fér­fiak’ díszes szolgálata mellett. A’ környékből egybese­­reglett nagy néptömegen kívül­, a’ helybeli cs. kir. katonaság, a’ győri harminczad’ és sóház’ tisztjei, a’ győrmegyei alispányok több tisztviselőkkel, a’ Győr városabeli küldöttség és számos egyházi és szerzetes lelkészek adák meg a’ boldogultnak a’ vég­ső tiszteletet. Valóban hazánk’ jelesljeinek egyike hunyt el e’ jeles férifiuban, ki azon évtized alatt, a’ meddig kormányza, semmit sem mulaszta el magasb hivatásának pontos teljesítésé­ből. Minden erejét szerzete’ virágzásának eszközlésére fordítván azon volt, hogy a’ kimivelődés és csinosodás mindinkább elő­­mozdítassék. Valamint a’ tájék’ és elaggott monostor képé­nek kiesbbé tétele, a’ költséges és hazánk’ díszére szolgáló könyvtárnak felépítése, a’ természetiek’ és régiségek’ múzeumá­nak felállítása és a’ többféle korszerű iparágnak és művészetnek ápolása, mind az ő fajtalétének eredményei valának. Örök emlé­kül állanak neki B. Fürednek házai, hol a’ sinlödö emberiségnek olly, kényelmes enyhhelyet készített. Mindezek ’s egyebek hálás érzelmet gerjesztnek iránta a’ késő maradéknál, és a’ mit éltében szerénysége megtagadtatott vele, azt elhunyta után a’ méltánylás bőven megadandja. A’ zágrábi hírlapban ezt olvassuk: „Szeverin határhelység­­böl m. é. dec. 30ról Írják, hogy a’ rendkívül kemény hideg, melly akkoron ott uralkodott, különös eseményt hozott létre. A’ Luiza­­ut’ szélén fekvő Szeverin várban 1840. dec. 28. este Wraniczan Ambróz vendégszerető földesür­’ asztala körül vígan ünnepelték a’ vendégek a’ karácsonyt midőn egyszerre — mintegy 7 óra le­hetett — egy kis vadászeb’ ugatása ’s nyihogása a’ szolgák’ fi­gyelmét az istálóban felébresztő, úgy hogy­ nehányan kisiet­tek ’s az előudvar’ kapuját kinyitották. A’ sötétben közel a’ vár­kapunál egy négylábú állatot észrevéve, egyik házi állatnak vél­ték , akadályozatlanul az udvarba Bocsáták ’s utána a’ kaput bezárák. Az előcsarnokban támadott zajra a’ cselédszobában összegyűlt többi cselédek is összesiettek ’s­­csak most láták, hogy a’ bebocsátott nem házi állat, hanem erős farkas legyen, melly a’ növekedő zaj miatt meglélemülve ’s rést keresve azon pillanatban akart a’ szobába nyomulni, midőn egyik szolga abból kilépett. Ennek a’ farkas lába közé szaladva, egy darabig őt hátán hordá, m­ig a’ lovas megismerve melly szörnyet tartana lábai közt, azt elszántan megmarkold, ’­s a’ többi jelenvoltak’ segélyév­el balra ütésekkel ágyonveré. Ezalatt a’ házi ur minden vendégei össze­gyűltek nem kevéssé csodálkozva, vigalmukban illy hívatlan ven­dég által megzavartamé. Magyar tudós társaság.— Néhai Gorove László, mig élt a’ magy. akadémia lev. tagja, a’ maga és testvérei, Lajos és Károly’ nevében ezer p­o­ntból álló ajánlatot tett, mellynek ka­matai, lehuzalván a’ társaság’ lökés nevelésére azoknak egy hato­da, a’ következő módon lesznek a’literatura’ előmozdítására for­dítva: 1­ 1839. május’­l jétöl számítva, az első négy év lefolyása után az ezen idő alatt­­összegyűlt kamatöszveg, vagyis az említett hatod’ levonása után fenmaradó 200 ft. cp. az ezen négy év alatt megjelent legjobb erkölcsjavitó munkának adatik ki, illy­ennek nem létében ollyannak, melly a’magyar történettudományt, kivált a’ régiség- és oklevél-ismeretet mozdítja elő, és illyennek is hiányá­ban a’ magyar gazdaság’ előmenetelére ható legjobb könyvnek , akár akadémiai költségen jött legyen ki az illető könyv, akár máskép, kivétetvén még is mind azon munkák, mellyek akár aka­démiai, akár más bármelly jutalommal koszoruztattak. Két ha­sonló becsű munka közt, az eredeti elsőséggel bír a’ fordított fö­lült. 2­ A’ második négy évben azon 200 íznyi jutalomért bár­melly, de külünönösen még is physicai, természettörténeti, ethi­­cai v. aesthelicai tárgyú, az ifjúság’ képezésére ható pályamunkák vihalnak. A’ feladás tárgyát a’ társaság az alapító’, ’s kimúlta után István fia’ befolyásával fogja meghatározni. 3­ Ha az első időköz­­beli jutalom, arra minemüsített munka nem léte miatt ki nem járt volna, a’ társaság abból is úgy, mint a’ 20. pont alatt előadatott, pályadijt fog alkotni, ’s így e’ második időkörben két rendbeli ju­talom kiadatni. 4) A’ harmadik, négy évi időkör jutalma ismét az elsőnek, a’ negyediké a’ másodiknak módja szerint adatik ki; ’s ez igy váltogatandja egymást szünet nélkül. 5) A’ jutalmak ki­osztása az akadémiánál bevett szokás szerint mindenkor a’ köz­ülésben fog történni. Melly intézkedés az íróknak tudomásul, ille­tőleg ösztönül ezennel közzé tétetik. Pesten, a’ IX. közülésből, sept. 8. 1840. D. Schedel Fer. titoknok. Magyar tudós társaság gyűlései dec. A’ múlt hó­nap i­ken tartott ülésben Lukács Móricz­­t a’ büntetőjogi b­­iris­ákról értekezvén, különösen az igazság’ és haszon’ elveit fejtegeté­s az utolsó ellen több jogtanár által felhozott nehézségeket czá­­folgatta, azt igyekezvén megmutatni, hogy a’ jól értett haszon­­elvben az igazság’ elve is benfoglaltatik.­­ Ugyanekkor egy természettani értekezés vizsgálat alá bocsáttatott; Podhradczky József K­agé pedig Berger Illés magyar történetíróról Bajza J.­rt. ajánlatára a’ Tudomány tárba felvétetni rendeltetett. A’ dec. 14-i ülésben Kiss Károly, az utólsó nagygyűléskor választott hadtu­­dom­ány-alosztályi uj rendes tag, székét elfoglalván, azon okok nyomozásával foglalkodó értekezését olvasá fel, mellyek a’ fran­­czia köztársaság seregeinek rendkívüli győzedelmeket, ’s ezek­nek olly hatalmas befolyású sikert eszközlöltenek. — Ez ülésben Tarczy Lajos úrtól a’ természeti tudományok történetének folyta­tása, Gebhárdt Ferencz rt ajánlatára — Hetényi János rt érteke­zése pedig az academiák hasznáról, Szilasy J. helyeslő véle­ménye következtében, a’ Tudománytárba felvétetni határoztattak M. t. társaság. Wahlner János, a’ beltéri vasművek igaz­gatója, az akadémia’természetiek’ tárát 147 darab válogatott ma­gyar ásványpéldánnyal nevelte, a’ miért neki ez intézet’ részéről ezennel a’ legszívesebb köszönet mondalik. Pesten, dec 25 1840. D. Schedel Fer. titoknok. A’ m. t. társaság’ játékszín­ választmánya’ mun­kálatairól tizenharmadik értesítés. A’ múlt év’ második felében a’ választmány ismét tiz színművet fogadott el, u. m. 1) Ligne­­rolles Luiza, drama 5 felv. Dinaux és Legouvétól, ford. Tompa Imre. 2) A’ lyoni hölgy, dráma 5 felv. Bulwertől, ford. németb. Láng Ádám. 3) A’ száműzött, dráma 5 felv. Soulié és Dehay ut. Fekete Soma. 4} Hogy kell összeesküdni, vígj. 5 felv. Seribe ut. ford. Dobrosi. 5} A’ regélő vagy két állomás, vigj. 3 felv. Picard ut. francziából Fekete Soma. 6} Utazás Dieppbe, vígj. 3 felv. Waillard és M. Fulgence ut. francziából Fekete Soma. 7) Ide­gen nő, dráma 5 felv., Weissenthurnné ut. Kiss Iván. 8} Leány és nő, vígj. 2 felv. Dartoistól; ford. Zsivora József. 9) Moliére mint szerető, vígj. 2 felv. Colomb után Zsivora J. 10} Éjfél után, vígj. 1 felv. franczia ut. Dunkel Tivadar, ford G. J. Ezek, valamint a’ régebben szerzett 105 színmű is leiratás végett bármelly színész­­társasággal közöltétnek az akadémiai titoknoki hivatala által. Pes­ten, a’ kisgyülésböl dec. 28. 1840. D. Schedel Fer. titoknok.­­Országgyülés Erdélyben­. Bécsböl, dec. 28ról vett biztos tudósítás után örömmel és szeretett jó fejedelmünk’ kegye iránti hálás érzéssel írhatjuk, hogy a’ közelebbi tavasszal tartandó erdélyi országgyűlésre meghívandó királyi hiva­talosok’ nevei’ felterjesztése iránti szükséges felsőbb rendelések már meglétettek. (E. H.)Ausztria, Bécs, jan. 11. Angliában a’ vám- harminczad- ’s révparti őrök utan rendszeresíttetnek ’s kevésbbé költséges lábra állíttatnak, melly katonaibb nemű leend, mint az eddigelé ezen szemtelen ’s nagy részt csekély hasznú embereknél volt. Angliában jelenleg sokoldalról foglalkoznak a’ nemzeti felfegyverzés’ czélszerűbb ’s olcsóbb intézményének javaslataival, mellyek valószínűleg rend­szeresített katonai reformra vezetnek. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a’ seregre tett jelen sok költségek könnyen megkevesbittet­­hetnének, a’nélkül hogy ezért a’szolgálat szoríttatnék szűkebb korlátok közé, mihelyt a’ nyilványos iskolai oktatás czélszerűb­­ben öltöztetnék el. A’ norwichi iskolában máris próba létetett, hol 1000 tanítvány az iskolai oktatás mellett a’ tengeri és száraz­földi szolgálatra tökéletesen elkészíttetik. Ezen iskola példányis­kolául tekintetik, ’s közönségesen hiszik, hogy példájára jövendő­ben minden gyemekek, kiknek neveléséről a’ status gondoskodik, a’ szükséges katonai tanulmányokban oktattatni fognak. Ha ezen intézkedés egyszer tökéletesen létesíttetik, akkor a’ példának szükségkép a’ többi polgárgyermekek’ ’s a’ fiatal aristocratia’ nevelésére is vissza kell hatnia, miáltal a’ nemzeti óvóintézmény’ szilárd alapja lesz vetve. Általában Angliában is közönségesen elterjedt azon meggyőződés, hogy az oktatásnak és nevelésnek minden osztályokra, ki- ’s elterjesztése a’ status’ erejére ’s jólé­tére igen szükségessé vált. Naponkint mindinkább tűnnek el azon előítéletek, mellyeket Nagybritanniában önzés, párt- ’s felekeze­ti szellem olly sokáig épen fentartani tudott, mig a’ folyvást hala­dó ’s minden osztályokat uj élettel eltöltő szellemi ’s anyagi mi­­veltség’ eszméje szemlátomást elterjed, ’s általányosan azon meggyőződésre jutottak, hogy a’ statuspolgárok’ nevelése min­den statusintézmények’ legfontosbika, miután czélszerű­ nem­zeti nevelés nélkül, igazi polgárerény, valódi honszeretet, ren­­díthetlen bátorság, tiszta kötelességérzelem, nemesített nemze­tiség ’s a’ törvények iránti mély tiszteletnek az egyetemes sta­­tuspolgárok közti elterjesztése lehellenség. E’ tulajdonoknak el­terjesztése pedig a’ statusra nézve rendkívüli fontosságú, mert a’ hol hiányzanak, ott nem létezik nyilványos szellem; ez pedig a’ statustestület’ lelke, melly betegessé és alélltá leend, mihelyt a’ nyilványos szellem­et erősítni megszűnik, mikint erre bennünket a’ világtörténet tanít. Londonnak örvendetes újabb intézményei közé tartozik egy nyilványos, nagy ’s a’ közönség’ használatára átengedett könyvtár’ alapítása; az ezt alapító egyesület körében máris 4500 tagot számít. Ezen intézkedés újabb bizonyságául szolgál a’ literatura ’s tudomány iránti ízlés’ mindinkábbi terje­désének. — A’ korcsolázás Londonban e’ télen nagyon divattá jön, mellynek még hölgyek is hódolnak. Illy alkalmakkal az An­gliában olly gyakori emberbaráti egyesületek egyike, a’ mentő­társulat’ legénysége készen áll a’ netalán szerencsétlenülendök’ szükséges megmentésére. Azelőtt gyakran megtörtént, hogy illy alkalmakkal csak olly emberek gyűltek össze, kik embertársaik’ szerencsétlenülését csendes szívvel tekinték; e’ nézők közt sok fiatal erőteljes ifjú volt; ha szükség’ esetében csakugyan találko­zott egy életmentő, ritkán gyámolítaték a’ veszélybeni résztve­vős által, hanem megéljenezteték, ’s rá késöb kemencze mögött készült dicsérő versekkel üdvözöltetek, mit az olly sok ideig el­hanyagolt physicai nevelésnek tulajdoníthatni, mellynek elha­nyagolása mellett az ifjak görögül beszélni ugyan megtanultak, de mind abban, a’ mi physicai ügyességet ’s lelkes bátorságot kívánt, a’ görög kiképződés’ legcsekélyebb részét sem bírták, ’s az elkényeztess’ és gyöngeség’ képét magokon viselve nem em­lékeztek a’ francziák’ kedvencz költője’ szavaira, midőn az a’ fia­tal emberek, született katonák’vitézségét’s bátorságát énekli meg ekkér’. . . . Dans les âmes bien­nées, la valeur n’ attend le nombre des années. Az ifjúság ezen iránya mellett egyszersmind könnyen megfogható, hogy akkor a’ katonai élet iránti kedv olly igen megcsökkent, mialatt a’ hölgyeknek ezen rend iránti elő­szeretete mind hevesebb jön. Hogy egyébiránt valódi serifiaság sok ideig olly ritkasággá vált ’s hogy characterszilárdság csak­nem ismeretlenné lön, nagy részint azon ferde iránynak tulajdo­nítható , mellyet a’ költészet, főleg a’ drámái, magának von; miután az ritkán veszi tárgyul a’ szilárd és nemes fér­fiak’ nagy­­erényeinek ábrázolatát; ’s fájdalom ezen itt feljegyzett hiány még mindig fenáll, habár e’ részben is sokat haladtunk. Milly mér­tékben segíthetnék elő a’ költők embertársaik’ nemesítését, ha a’ Göröghon’ ’s Róma’ nagy fér­fiait használnák az érzelmek’ eme­lésére? Például egy Themistoclest, ki a’ perzsa ministerek’ min­den csábításainak ’s fenyegetéseinek ellenáll, ’s inkább a’ halál’ áldozatául esik, hogysem­ hüllen legyen habár háladatlan de sa­ját hazája iránt; ’s melly magas drámai álláspontot foglalhatná­nak el egy Trasybus, egy Virginius, egy Timoleon valódilag költői ábrázolatai? De fájdalom, mai nap ritkán állnak a’ költők a’ közönség felett, sőt nem ritkán alatta. ’S ez egyszersmind oka, hogy még mindig olly kevés jó vígjátékok vannak, mert a’ helyett hogy a’jelenkor’ nevetségességeit ostoroznák, mikint Moliére jön, shízelegnek azoknak, ’s a’ magába szeretett ’s magával olly vég­telenül eltelt korunkat ezáltal még hiúbbá teszik, a’ mi igen fö­lösleges. Hogy e’ mellett egyes osztályok kevésbbé kíméltetnek, a’ dolgot még gonoszabb állapotba helyzi, mivel ez az igazta­­lanság’ egy neme, melly végre untatóvá válik. Egyébkint általá­ban véve e’ baj alábbhagyni látszik, a’ mi csak örvendetes lehet. De sok illy vígjátékoknál önkénytelenül is azon korra emlékezünk, midőn Németországban Jilland’ pityergő darabjai voltak napiren­den , mikben a’ középosztályt kivéve minden osztályok rész ol­dalukról ábrázoltattak. E’ középosztályhoz tartoztak főleg: főer­­dőmester, oktatók ’s szegényebb tanulók, kik mindnyájan önzés nélkülieknek és erényteljeseknek ábrázoltattak; kiket Iffland annyi­ra körültömjényezett, hogy még Nero sem kívánhatott volna több dicséretet. Mindezen darabokon világosan lehetett észrevenni, hogy egyetemi város’ számára voltak írva, hol oktatók és tanu­lók a’ hangadók. Igen jól tudák ők, hányadán vannak 1 E*** Nagybritan­fiia. Királyné ő felsége most ugyan még kevéssé gyenge, azon­ban remélhető, hogy a’ parlament-megnyitásig, melly januarius’ végére tűzetve ki, felépülend annyira, hogy személyesen tarthassa a’ trónbeszédet, melly most rendkívüli feszültséggel váratik, kü­lönösen arra nézve, mi abban Francziaországról mondalandik; mert hiszik, hogy az ehhezi viszonyok ezúttal nem maradhatnak, mint tavai, érintetlenül. Mondják, a’ rendelések már meglétezvek, az udvarnak a’ parlament’ megnyitásánál nehány nappal előbbi visszatértére Londonba; valamint azt is beszélik, hogy a’parla­ment-megnyitás után azonnal intézkedések létetnek a’ korona­­herczegnő’ megkeresztelésére, melly a’ Buckingham- palotában fogna megtörténni. London, dec. 30. Mondják, a’legközelebbi parlamentbe mindjárt megnyitása után egy törvényjavaslat fog bevitetni, melly egy derék katonaság’ képzését tárgyazza. Mivel látják, hogy ha­jóhadunk’ legénysége önkéntesek által ’s matróz-szolgálatrai kény­szerítés nélkül is betölthető, a’ szárazföldi katonaságra nézve ha­sonló tervet akarnak létesíteni, hogy az eddigi sorsozás’ boldog­talan rendszere elmellöztessék, melly, minthogy a’ magas­ ran­­guak megválthatják ’s olly számosan váltják meg magokat a’ hadi szolgálattól, a’ főterhet a’ közép és alsó néposztályokra hárítja. Addig is remélhető, hogy a’ kormány a’ maradandó katonai kar­nak mostani ki nem elégítő állapotját szemügyre veendi ’s azon őszhaju aggottakat, kik kor ’s betegség által megtörődve most bottal totyognak ki hónaponkint a’ katona-szemlére, érdemlett nyugalommal megajándékozandja ’s helyűket fiatal és erőteljes férfiakkal töltendi be. (Standard.) London, dec. 31. A’ Windsor­ Express körülményes tu­dósítást ad az udvar’ téli mulatságairól. Albert herczeg szorgal­matosan csuszkál a’ palota’ kertjebeli tó’ jegén, ’s a’ királyné ablakon át nézdeli ötét. Ő felsége az uj lovagló-iskolában tesz mozgást gyakorta. Jan. 23kán térend az udvar a’ Buckingham­­palotába vissza ’s a’ királyné személyesen nyitandja meg a’ par­lamentet. A’ kis koronaherczegné’ beoltása, minthogy az első him­­lőanyag meg nem fogamzott, dec. 28-án ismételtetett. E’ végre azon gyermek, kiről az oltvány-himlő vétetett, anyja ’s az egész udvari orvos-személyzet’ kíséretében, Londonból Windsorba vitetett. E’ napokban nyolczan azon chartisták közül, kiket a’ tavaszi esküitek Liverpoolban börtönre ítéltek, miután fogság­büntetései­ket kiállották, szabadon bocsáttattak. Ezek Manchesterben nyilvá­nyos tisztelkedéssel fogadtattak ’s a’ tudománycsarnokba vezet­tettek, hol k­.1200 ember előtt beszédeket tartottak ; de a’ de­­m­onstratio­ eszközlés’ czélja nem sikerült. Beszédeik ugyan teltek bizonyitgatásokkal változatlan szellemükről, de igen rövidek és szokatlanul szelídek és meghunyászkodottak valának. Vincent, a’ chartisták’ főszónoka, kinek munkássága szinte fogságbüntetés által gátoltatott, az oakham­i börtönből cheltenhami pártfeleinek azt irta, hogy megszabadultakor uj izgatórendszert nyitand egész Angliában. Francziaország* A’ dec. 3kai Moniteur egy kir. rendeletet közöl, mellynek erejénél fogva Valée marsai Algírból visszahivatik ’s helyébe az afrikai franczia gyarmatok’ kormányzójául Bugeaud general ne­veztetik ki. A’ jan. 3kai Moniteur egy m. é. dec. 17-ei kir. rendeletet foglal magában, mellynek erejénél fogva, mikint ez már a’ pat­tan­tyusságnál ’s mérnöki karnál gyakorlatban volt — a’ gyalog­ság ’s lovasságnál is az úgynevezett tanácskozó biztosságok ké­peztetek, mellyek e’ két fegyverimet illető tárgyakkal foglal­­kozandnak. Franczia és német lapok telvék ama’szerencsekivánati be­szédekkel , mellyekkel a’ francziák’ királya uj évre megtisztelte­­ték. Némellyeket kivonatban adunk. A’ diplomatia’ nevében Ap­­ponyi gr. üdvözlé ő felségét. A’ többek közt ezeket mondá: „A’ gondviselés az épen most lefolyt év alatt újabb jótéteményekben részesítette Felségedet. Furopa’ politicai békéjének fentartása, ’s amaz utalom, mellyel Felséged’ éltét szakadatlan fedezte, drága ajándékok, mellyért forró köszönettel kell adóznunk. Szerencsések­nek érezzük magunkat ama’ gondolatnál, hogy a’ cabinetek’ böl­­csesége a’ rend’ és béke’ állapotját fentartani tudja ’s hogy Eu­ropa egyetértésük’ pajzsa alatt jólétének megnyílt pályáján előre­­haladand.“— A’ király erre igy válaszolt: ,,Önök ismerik azon be­cset, mellyet soha sem szűntem meg, a’ politicai csendnek, mellyel Europa dicsekszik, ’s az általányos békének fentartásába helyezni. Meggyőződve, a’ mint vagyok, hogy ez egyúttal valamint Fran­­cziaország’ úgy minden statusok’ érdekében fekszik, mi sem gyengítendi törekvéseimet minden uralkodókkal oda munkálni, hogy e’ nagy jótétemény nemzetünknek megöriztessék, ’s re­ményiem önökkel, hogy ezen évben, melly ma előttünk megnyí­lik , a’ cabinetek’ bölcsesége tökéletesen megerősitendi.“ — A’ pairkamara’ szerencsekivánatára igy felelt a’ király: „Szeren­­csésit láthatni, hogy törekvéseim, a’ békét, Francziaország’ szerencséjét és szabadságát biztosítani, olly annyira méltányol­­tatnak. Ez amaz egyetlen dicsvágy, mellyet szivem valaha ismert. Ezt önöktől kifejezve hallani, részemre egyszersmind fel­bátorítás ’s ösztön inkább reménylem­, hogy mi, ezen pályán ha­ladva, hátráltatandjuk, hogy Francziaország’ rágalmazói ezt ve­­szélykint ’s a’ zavar’ okakint ne festhessék, mig ellenben kor­mányának bölcsesége ’s a’ béke, mellyben részesül, a’ vi­

Next