Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-01-14 / 4. szám
folyvást tartanak a’ jó szárnyak; a’ hideg változó; a’ tél általában kemény. Pannonhalmáról, Jan. 9. Méltóságos és főtiszt Kovács Tamás ur, sz. mártonyi főapát, több ideig tartó gyengélkedése után, májsorvadásban, e’ folyó hónap 5-kén, épen délelőtt, életének 58-dik évében, a’ haldoklók’ szentségeinek példás felvétele után, a’ boldogabb életre átszenderedett. Hűlt tetemének eltakarítása ugyan e’ folyó hónap’ tkei délutáni 3 órára határoztatott el. A’ temetési szertartást mélt. Stankovics János ur. győri püspök vivé véghez, főtisz. Tóth József, apát és győri kanonok és főtiszt. Bresztyenszky Béla, tihanyi apát’ ’s egyéb egyházi férfiak’ díszes szolgálata mellett. A’ környékből egybesereglett nagy néptömegen kívül, a’ helybeli cs. kir. katonaság, a’ győri harminczad’ és sóház’ tisztjei, a’ győrmegyei alispányok több tisztviselőkkel, a’ Győr városabeli küldöttség és számos egyházi és szerzetes lelkészek adák meg a’ boldogultnak a’ végső tiszteletet. Valóban hazánk’ jelesljeinek egyike hunyt el e’ jeles férifiuban, ki azon évtized alatt, a’ meddig kormányza, semmit sem mulaszta el magasb hivatásának pontos teljesítéséből. Minden erejét szerzete’ virágzásának eszközlésére fordítván azon volt, hogy a’ kimivelődés és csinosodás mindinkább előmozdítassék. Valamint a’ tájék’ és elaggott monostor képének kiesbbé tétele, a’ költséges és hazánk’ díszére szolgáló könyvtárnak felépítése, a’ természetiek’ és régiségek’ múzeumának felállítása és a’ többféle korszerű iparágnak és művészetnek ápolása, mind az ő fajtalétének eredményei valának. Örök emlékül állanak neki B. Fürednek házai, hol a’ sinlödö emberiségnek olly, kényelmes enyhhelyet készített. Mindezek ’s egyebek hálás érzelmet gerjesztnek iránta a’ késő maradéknál, és a’ mit éltében szerénysége megtagadtatott vele, azt elhunyta után a’ méltánylás bőven megadandja. A’ zágrábi hírlapban ezt olvassuk: „Szeverin határhelységböl m. é. dec. 30ról Írják, hogy a’ rendkívül kemény hideg, melly akkoron ott uralkodott, különös eseményt hozott létre. A’ Luizaut’ szélén fekvő Szeverin várban 1840. dec. 28. este Wraniczan Ambróz vendégszerető földesür’ asztala körül vígan ünnepelték a’ vendégek a’ karácsonyt midőn egyszerre — mintegy 7 óra lehetett — egy kis vadászeb’ ugatása ’s nyihogása a’ szolgák’ figyelmét az istálóban felébresztő, úgy hogy nehányan kisiettek ’s az előudvar’ kapuját kinyitották. A’ sötétben közel a’ várkapunál egy négylábú állatot észrevéve, egyik házi állatnak vélték , akadályozatlanul az udvarba Bocsáták ’s utána a’ kaput bezárák. Az előcsarnokban támadott zajra a’ cselédszobában összegyűlt többi cselédek is összesiettek ’scsak most láták, hogy a’ bebocsátott nem házi állat, hanem erős farkas legyen, melly a’ növekedő zaj miatt meglélemülve ’s rést keresve azon pillanatban akart a’ szobába nyomulni, midőn egyik szolga abból kilépett. Ennek a’ farkas lába közé szaladva, egy darabig őt hátán hordá, mig a’ lovas megismerve melly szörnyet tartana lábai közt, azt elszántan megmarkold, ’s a’ többi jelenvoltak’ segélyével balra ütésekkel ágyonveré. Ezalatt a’ házi ur minden vendégei összegyűltek nem kevéssé csodálkozva, vigalmukban illy hívatlan vendég által megzavartamé. Magyar tudós társaság.— Néhai Gorove László, mig élt a’ magy. akadémia lev. tagja, a’ maga és testvérei, Lajos és Károly’ nevében ezer pontból álló ajánlatot tett, mellynek kamatai, lehuzalván a’ társaság’ lökés nevelésére azoknak egy hatoda, a’ következő módon lesznek a’literatura’ előmozdítására fordítva: 1 1839. május’l jétöl számítva, az első négy év lefolyása után az ezen idő alattösszegyűlt kamatöszveg, vagyis az említett hatod’ levonása után fenmaradó 200 ft. cp. az ezen négy év alatt megjelent legjobb erkölcsjavitó munkának adatik ki, illyennek nem létében ollyannak, melly a’magyar történettudományt, kivált a’ régiség- és oklevél-ismeretet mozdítja elő, és illyennek is hiányában a’ magyar gazdaság’ előmenetelére ható legjobb könyvnek , akár akadémiai költségen jött legyen ki az illető könyv, akár máskép, kivétetvén még is mind azon munkák, mellyek akár akadémiai, akár más bármelly jutalommal koszoruztattak. Két hasonló becsű munka közt, az eredeti elsőséggel bír a’ fordított fölült. 2 A’ második négy évben azon 200 íznyi jutalomért bármelly, de külünönösen még is physicai, természettörténeti, ethicai v. aesthelicai tárgyú, az ifjúság’ képezésére ható pályamunkák vihalnak. A’ feladás tárgyát a’ társaság az alapító’, ’s kimúlta után István fia’ befolyásával fogja meghatározni. 3 Ha az első időközbeli jutalom, arra minemüsített munka nem léte miatt ki nem járt volna, a’ társaság abból is úgy, mint a’ 20. pont alatt előadatott, pályadijt fog alkotni, ’s így e’ második időkörben két rendbeli jutalom kiadatni. 4) A’ harmadik, négy évi időkör jutalma ismét az elsőnek, a’ negyediké a’ másodiknak módja szerint adatik ki; ’s ez igy váltogatandja egymást szünet nélkül. 5) A’ jutalmak kiosztása az akadémiánál bevett szokás szerint mindenkor a’ közülésben fog történni. Melly intézkedés az íróknak tudomásul, illetőleg ösztönül ezennel közzé tétetik. Pesten, a’ IX. közülésből, sept. 8. 1840. D. Schedel Fer. titoknok. Magyar tudós társaság gyűlései dec. A’ múlt hónap iken tartott ülésben Lukács Móriczt a’ büntetőjogi birisákról értekezvén, különösen az igazság’ és haszon’ elveit fejtegetés az utolsó ellen több jogtanár által felhozott nehézségeket czáfolgatta, azt igyekezvén megmutatni, hogy a’ jól értett haszonelvben az igazság’ elve is benfoglaltatik. Ugyanekkor egy természettani értekezés vizsgálat alá bocsáttatott; Podhradczky József Kagé pedig Berger Illés magyar történetíróról Bajza J.rt. ajánlatára a’ Tudomány tárba felvétetni rendeltetett. A’ dec. 14-i ülésben Kiss Károly, az utólsó nagygyűléskor választott hadtudomány-alosztályi uj rendes tag, székét elfoglalván, azon okok nyomozásával foglalkodó értekezését olvasá fel, mellyek a’ franczia köztársaság seregeinek rendkívüli győzedelmeket, ’s ezeknek olly hatalmas befolyású sikert eszközlöltenek. — Ez ülésben Tarczy Lajos úrtól a’ természeti tudományok történetének folytatása, Gebhárdt Ferencz rt ajánlatára — Hetényi János rt értekezése pedig az academiák hasznáról, Szilasy J. helyeslő véleménye következtében, a’ Tudománytárba felvétetni határoztattak M. t. társaság. Wahlner János, a’ beltéri vasművek igazgatója, az akadémia’természetiek’ tárát 147 darab válogatott magyar ásványpéldánnyal nevelte, a’ miért neki ez intézet’ részéről ezennel a’ legszívesebb köszönet mondalik. Pesten, dec 25 1840. D. Schedel Fer. titoknok. A’ m. t. társaság’ játékszín választmánya’ munkálatairól tizenharmadik értesítés. A’ múlt év’ második felében a’ választmány ismét tiz színművet fogadott el, u. m. 1) Lignerolles Luiza, drama 5 felv. Dinaux és Legouvétól, ford. Tompa Imre. 2) A’ lyoni hölgy, dráma 5 felv. Bulwertől, ford. németb. Láng Ádám. 3) A’ száműzött, dráma 5 felv. Soulié és Dehay ut. Fekete Soma. 4} Hogy kell összeesküdni, vígj. 5 felv. Seribe ut. ford. Dobrosi. 5} A’ regélő vagy két állomás, vigj. 3 felv. Picard ut. francziából Fekete Soma. 6} Utazás Dieppbe, vígj. 3 felv. Waillard és M. Fulgence ut. francziából Fekete Soma. 7) Idegen nő, dráma 5 felv., Weissenthurnné ut. Kiss Iván. 8} Leány és nő, vígj. 2 felv. Dartoistól; ford. Zsivora József. 9) Moliére mint szerető, vígj. 2 felv. Colomb után Zsivora J. 10} Éjfél után, vígj. 1 felv. franczia ut. Dunkel Tivadar, ford G. J. Ezek, valamint a’ régebben szerzett 105 színmű is leiratás végett bármelly színésztársasággal közöltétnek az akadémiai titoknoki hivatala által. Pesten, a’ kisgyülésböl dec. 28. 1840. D. Schedel Fer. titoknok.Országgyülés Erdélyben. Bécsböl, dec. 28ról vett biztos tudósítás után örömmel és szeretett jó fejedelmünk’ kegye iránti hálás érzéssel írhatjuk, hogy a’ közelebbi tavasszal tartandó erdélyi országgyűlésre meghívandó királyi hivatalosok’ nevei’ felterjesztése iránti szükséges felsőbb rendelések már meglétettek. (E. H.)Ausztria, Bécs, jan. 11. Angliában a’ vám- harminczad- ’s révparti őrök utan rendszeresíttetnek ’s kevésbbé költséges lábra állíttatnak, melly katonaibb nemű leend, mint az eddigelé ezen szemtelen ’s nagy részt csekély hasznú embereknél volt. Angliában jelenleg sokoldalról foglalkoznak a’ nemzeti felfegyverzés’ czélszerűbb ’s olcsóbb intézményének javaslataival, mellyek valószínűleg rendszeresített katonai reformra vezetnek. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a’ seregre tett jelen sok költségek könnyen megkevesbittethetnének, a’nélkül hogy ezért a’szolgálat szoríttatnék szűkebb korlátok közé, mihelyt a’ nyilványos iskolai oktatás czélszerűbben öltöztetnék el. A’ norwichi iskolában máris próba létetett, hol 1000 tanítvány az iskolai oktatás mellett a’ tengeri és szárazföldi szolgálatra tökéletesen elkészíttetik. Ezen iskola példányiskolául tekintetik, ’s közönségesen hiszik, hogy példájára jövendőben minden gyemekek, kiknek neveléséről a’ status gondoskodik, a’ szükséges katonai tanulmányokban oktattatni fognak. Ha ezen intézkedés egyszer tökéletesen létesíttetik, akkor a’ példának szükségkép a’ többi polgárgyermekek’ ’s a’ fiatal aristocratia’ nevelésére is vissza kell hatnia, miáltal a’ nemzeti óvóintézmény’ szilárd alapja lesz vetve. Általában Angliában is közönségesen elterjedt azon meggyőződés, hogy az oktatásnak és nevelésnek minden osztályokra, ki- ’s elterjesztése a’ status’ erejére ’s jólétére igen szükségessé vált. Naponkint mindinkább tűnnek el azon előítéletek, mellyeket Nagybritanniában önzés, párt- ’s felekezeti szellem olly sokáig épen fentartani tudott, mig a’ folyvást haladó ’s minden osztályokat uj élettel eltöltő szellemi ’s anyagi miveltség’ eszméje szemlátomást elterjed, ’s általányosan azon meggyőződésre jutottak, hogy a’ statuspolgárok’ nevelése minden statusintézmények’ legfontosbika, miután czélszerű nemzeti nevelés nélkül, igazi polgárerény, valódi honszeretet, rendíthetlen bátorság, tiszta kötelességérzelem, nemesített nemzetiség ’s a’ törvények iránti mély tiszteletnek az egyetemes statuspolgárok közti elterjesztése lehellenség. E’ tulajdonoknak elterjesztése pedig a’ statusra nézve rendkívüli fontosságú, mert a’ hol hiányzanak, ott nem létezik nyilványos szellem; ez pedig a’ statustestület’ lelke, melly betegessé és alélltá leend, mihelyt a’ nyilványos szellemet erősítni megszűnik, mikint erre bennünket a’ világtörténet tanít. Londonnak örvendetes újabb intézményei közé tartozik egy nyilványos, nagy ’s a’ közönség’ használatára átengedett könyvtár’ alapítása; az ezt alapító egyesület körében máris 4500 tagot számít. Ezen intézkedés újabb bizonyságául szolgál a’ literatura ’s tudomány iránti ízlés’ mindinkábbi terjedésének. — A’ korcsolázás Londonban e’ télen nagyon divattá jön, mellynek még hölgyek is hódolnak. Illy alkalmakkal az Angliában olly gyakori emberbaráti egyesületek egyike, a’ mentőtársulat’ legénysége készen áll a’ netalán szerencsétlenülendök’ szükséges megmentésére. Azelőtt gyakran megtörtént, hogy illy alkalmakkal csak olly emberek gyűltek össze, kik embertársaik’ szerencsétlenülését csendes szívvel tekinték; e’ nézők közt sok fiatal erőteljes ifjú volt; ha szükség’ esetében csakugyan találkozott egy életmentő, ritkán gyámolítaték a’ veszélybeni résztvevős által, hanem megéljenezteték, ’s rá késöb kemencze mögött készült dicsérő versekkel üdvözöltetek, mit az olly sok ideig elhanyagolt physicai nevelésnek tulajdoníthatni, mellynek elhanyagolása mellett az ifjak görögül beszélni ugyan megtanultak, de mind abban, a’ mi physicai ügyességet ’s lelkes bátorságot kívánt, a’ görög kiképződés’ legcsekélyebb részét sem bírták, ’s az elkényeztess’ és gyöngeség’ képét magokon viselve nem emlékeztek a’ francziák’ kedvencz költője’ szavaira, midőn az a’ fiatal emberek, született katonák’vitézségét’s bátorságát énekli meg ekkér’. . . . Dans les âmes biennées, la valeur n’ attend le nombre des années. Az ifjúság ezen iránya mellett egyszersmind könnyen megfogható, hogy akkor a’ katonai élet iránti kedv olly igen megcsökkent, mialatt a’ hölgyeknek ezen rend iránti előszeretete mind hevesebb jön. Hogy egyébiránt valódi serifiaság sok ideig olly ritkasággá vált ’s hogy characterszilárdság csaknem ismeretlenné lön, nagy részint azon ferde iránynak tulajdonítható , mellyet a’ költészet, főleg a’ drámái, magának von; miután az ritkán veszi tárgyul a’ szilárd és nemes férfiak’ nagyerényeinek ábrázolatát; ’s fájdalom ezen itt feljegyzett hiány még mindig fenáll, habár e’ részben is sokat haladtunk. Milly mértékben segíthetnék elő a’ költők embertársaik’ nemesítését, ha a’ Göröghon’ ’s Róma’ nagy férfiait használnák az érzelmek’ emelésére? Például egy Themistoclest, ki a’ perzsa ministerek’ minden csábításainak ’s fenyegetéseinek ellenáll, ’s inkább a’ halál’ áldozatául esik, hogysem hüllen legyen habár háladatlan de saját hazája iránt; ’s melly magas drámai álláspontot foglalhatnának el egy Trasybus, egy Virginius, egy Timoleon valódilag költői ábrázolatai? De fájdalom, mai nap ritkán állnak a’ költők a’ közönség felett, sőt nem ritkán alatta. ’S ez egyszersmind oka, hogy még mindig olly kevés jó vígjátékok vannak, mert a’ helyett hogy a’jelenkor’ nevetségességeit ostoroznák, mikint Moliére jön, shízelegnek azoknak, ’s a’ magába szeretett ’s magával olly végtelenül eltelt korunkat ezáltal még hiúbbá teszik, a’ mi igen fölösleges. Hogy e’ mellett egyes osztályok kevésbbé kíméltetnek, a’ dolgot még gonoszabb állapotba helyzi, mivel ez az igaztalanság’ egy neme, melly végre untatóvá válik. Egyébkint általában véve e’ baj alábbhagyni látszik, a’ mi csak örvendetes lehet. De sok illy vígjátékoknál önkénytelenül is azon korra emlékezünk, midőn Németországban Jilland’ pityergő darabjai voltak napirenden , mikben a’ középosztályt kivéve minden osztályok rész oldalukról ábrázoltattak. E’ középosztályhoz tartoztak főleg: főerdőmester, oktatók ’s szegényebb tanulók, kik mindnyájan önzés nélkülieknek és erényteljeseknek ábrázoltattak; kiket Iffland annyira körültömjényezett, hogy még Nero sem kívánhatott volna több dicséretet. Mindezen darabokon világosan lehetett észrevenni, hogy egyetemi város’ számára voltak írva, hol oktatók és tanulók a’ hangadók. Igen jól tudák ők, hányadán vannak 1 E*** Nagybritanfiia. Királyné ő felsége most ugyan még kevéssé gyenge, azonban remélhető, hogy a’ parlament-megnyitásig, melly januarius’ végére tűzetve ki, felépülend annyira, hogy személyesen tarthassa a’ trónbeszédet, melly most rendkívüli feszültséggel váratik, különösen arra nézve, mi abban Francziaországról mondalandik; mert hiszik, hogy az ehhezi viszonyok ezúttal nem maradhatnak, mint tavai, érintetlenül. Mondják, a’ rendelések már meglétezvek, az udvarnak a’ parlament’ megnyitásánál nehány nappal előbbi visszatértére Londonba; valamint azt is beszélik, hogy a’parlament-megnyitás után azonnal intézkedések létetnek a’ koronaherczegnő’ megkeresztelésére, melly a’ Buckingham- palotában fogna megtörténni. London, dec. 30. Mondják, a’legközelebbi parlamentbe mindjárt megnyitása után egy törvényjavaslat fog bevitetni, melly egy derék katonaság’ képzését tárgyazza. Mivel látják, hogy hajóhadunk’ legénysége önkéntesek által ’s matróz-szolgálatrai kényszerítés nélkül is betölthető, a’ szárazföldi katonaságra nézve hasonló tervet akarnak létesíteni, hogy az eddigi sorsozás’ boldogtalan rendszere elmellöztessék, melly, minthogy a’ magas ranguak megválthatják ’s olly számosan váltják meg magokat a’ hadi szolgálattól, a’ főterhet a’ közép és alsó néposztályokra hárítja. Addig is remélhető, hogy a’ kormány a’ maradandó katonai karnak mostani ki nem elégítő állapotját szemügyre veendi ’s azon őszhaju aggottakat, kik kor ’s betegség által megtörődve most bottal totyognak ki hónaponkint a’ katona-szemlére, érdemlett nyugalommal megajándékozandja ’s helyűket fiatal és erőteljes férfiakkal töltendi be. (Standard.) London, dec. 31. A’ Windsor Express körülményes tudósítást ad az udvar’ téli mulatságairól. Albert herczeg szorgalmatosan csuszkál a’ palota’ kertjebeli tó’ jegén, ’s a’ királyné ablakon át nézdeli ötét. Ő felsége az uj lovagló-iskolában tesz mozgást gyakorta. Jan. 23kán térend az udvar a’ Buckinghampalotába vissza ’s a’ királyné személyesen nyitandja meg a’ parlamentet. A’ kis koronaherczegné’ beoltása, minthogy az első himlőanyag meg nem fogamzott, dec. 28-án ismételtetett. E’ végre azon gyermek, kiről az oltvány-himlő vétetett, anyja ’s az egész udvari orvos-személyzet’ kíséretében, Londonból Windsorba vitetett. E’ napokban nyolczan azon chartisták közül, kiket a’ tavaszi esküitek Liverpoolban börtönre ítéltek, miután fogságbüntetéseiket kiállották, szabadon bocsáttattak. Ezek Manchesterben nyilványos tisztelkedéssel fogadtattak ’s a’ tudománycsarnokba vezettettek, hol k.1200 ember előtt beszédeket tartottak ; de a’ demonstratio eszközlés’ czélja nem sikerült. Beszédeik ugyan teltek bizonyitgatásokkal változatlan szellemükről, de igen rövidek és szokatlanul szelídek és meghunyászkodottak valának. Vincent, a’ chartisták’ főszónoka, kinek munkássága szinte fogságbüntetés által gátoltatott, az oakhami börtönből cheltenhami pártfeleinek azt irta, hogy megszabadultakor uj izgatórendszert nyitand egész Angliában. Francziaország* A’ dec. 3kai Moniteur egy kir. rendeletet közöl, mellynek erejénél fogva Valée marsai Algírból visszahivatik ’s helyébe az afrikai franczia gyarmatok’ kormányzójául Bugeaud general neveztetik ki. A’ jan. 3kai Moniteur egy m. é. dec. 17-ei kir. rendeletet foglal magában, mellynek erejénél fogva, mikint ez már a’ pattantyusságnál ’s mérnöki karnál gyakorlatban volt — a’ gyalogság ’s lovasságnál is az úgynevezett tanácskozó biztosságok képeztetek, mellyek e’ két fegyverimet illető tárgyakkal foglalkozandnak. Franczia és német lapok telvék ama’szerencsekivánati beszédekkel , mellyekkel a’ francziák’ királya uj évre megtisztelteték. Némellyeket kivonatban adunk. A’ diplomatia’ nevében Apponyi gr. üdvözlé ő felségét. A’ többek közt ezeket mondá: „A’ gondviselés az épen most lefolyt év alatt újabb jótéteményekben részesítette Felségedet. Furopa’ politicai békéjének fentartása, ’s amaz utalom, mellyel Felséged’ éltét szakadatlan fedezte, drága ajándékok, mellyért forró köszönettel kell adóznunk. Szerencséseknek érezzük magunkat ama’ gondolatnál, hogy a’ cabinetek’ bölcsesége a’ rend’ és béke’ állapotját fentartani tudja ’s hogy Europa egyetértésük’ pajzsa alatt jólétének megnyílt pályáján előrehaladand.“— A’ király erre igy válaszolt: ,,Önök ismerik azon becset, mellyet soha sem szűntem meg, a’ politicai csendnek, mellyel Europa dicsekszik, ’s az általányos békének fentartásába helyezni. Meggyőződve, a’ mint vagyok, hogy ez egyúttal valamint Francziaország’ úgy minden statusok’ érdekében fekszik, mi sem gyengítendi törekvéseimet minden uralkodókkal oda munkálni, hogy e’ nagy jótétemény nemzetünknek megöriztessék, ’s reményiem önökkel, hogy ezen évben, melly ma előttünk megnyílik , a’ cabinetek’ bölcsesége tökéletesen megerősitendi.“ — A’ pairkamara’ szerencsekivánatára igy felelt a’ király: „Szerencsésit láthatni, hogy törekvéseim, a’ békét, Francziaország’ szerencséjét és szabadságát biztosítani, olly annyira méltányoltatnak. Ez amaz egyetlen dicsvágy, mellyet szivem valaha ismert. Ezt önöktől kifejezve hallani, részemre egyszersmind felbátorítás ’s ösztön inkább reménylem, hogy mi, ezen pályán haladva, hátráltatandjuk, hogy Francziaország’ rágalmazói ezt veszélykint ’s a’ zavar’ okakint ne festhessék, mig ellenben kormányának bölcsesége ’s a’ béke, mellyben részesül, a’ vi