Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-06-03 / 44. szám

Az orvosok és tel­mt­szetvizsgálók közgyűlésének második napi ülése máj. 30-án. Bene Ferencz úr az orvosi kar igazgatója ma már 11 órakor nyita meg a’ gyűlést, a’ midőn I. Kviinyi Ferencz Nográd megyei ü­lnök és természetvizsgáló a’ gyűlésnek egy alapszabályi tervet nyújtott be, mellyel tegnapi nap mintegy negyven részint orvos részint természetvizsgáló az ő elnöksége alatt alkotott; ezt Csausz Márton közoktató’s az orvosi kar jegy­zője felolvasván, Havas Ignácz Tolna megyei fő­orvos ara kéré az elnököt, mikép a’ tervezett alapszabályokat pontonkint olvas­tassa fel, hogy véleményével ’s módosításával a’ gyülekezet min­den egyes tagja hozzá járulhasson. Az alapszabályok taglalása megkezdetvén, először is a’ felett volt kérdés, váljon a’ gyüleke­zet orvosok és természetvizsgálók, vagy természetvizsgálók és orvosok gyülekezetének neveztessék? Bugát­tó­ és Schoepf ta­­nárok óhajták, hogy a’ társulat a’ nemtől nem pedig a’ rész­letről neveztessék el, mivel az „orvos“ szót a’ „természetvizs­gálói“ nevezet már magában foglalja, de Sáy Ferencz sz. fehér­vári főorvos az elnöktől gyámolíttatva kivitte, hogy az elneve­zés a’ többségtől történvén, az orvosi név más külföldi társu­latok szellemében az első helyen álljon. Kérdés támadt szinte ar­ról is, mikor tartassák a’ jövő gyűlés ’s tartassák e az idén még egy ’s mikor és hol? Az alapszabályok ugyan az ez évbeni má­sod ülést augustus végére ókajták kitüzetni, de az elnök kijelent­vén, hogy az egyetemi oktatók az év fáradalmai által el lévén bádjadva, a’ szünnapok elején augustusban rendszerint kis uta­zásokat tesznek vagy fürdőt szoknak használni ’s csak e’ hó vé­gével térnek vissza, indítványozd, hogy a’ jövő gyűlés September első hétfőjére tűzessék ki; ebben a’ gyülekezet egyhangúlag megegyezvén határozatta lön egyszersmind, hogy a’ jövő ülés Pesten fog tartatni. Némellyek az alapszabályoknál fogva pár­tolók, hogy a’ gyűlés két évben egymásután Pesten tartassák ’s harmadik évben más vidéki városban, mire nézve Kubil­yi Ágos­ton Nógrád megyei főbiztos és természetvizsgáló Selmeczet, mint természettani ritkaság- és intézetekkel fökép bővelkedőt ajánlá kijeleltetni. Sáy Ferencz nyilványitá, mikép a’ centrálisadónak nem barátja ugyan, de tekintve ama sokféle akadályokat, mely­ikeket csak egy rendes állomással ellátott orvos tapasztalhat őszi utazáskor, midőn a’ marhadög közönségesen beszokott állni; te­kintve továbbá, hogy a’ német természetvizsgáló társaság utazási költségei a’ kormány által fedezvék, tartassák a’gyűlés akár Ale­xandria- akár Philadelphiában, mi nálunk mint magány zsenge társulatnál nincs; tekintve végre a’ szegény sorsú pályavégzett ifju orvosokat, sokkal könnyebb ha a’ sugárok központosít­tatnak, mintha a’ sarkok felé előre vagy hátratolatnak; mire határozatta jön, hogy a’ gyülekezet helye évről évre fog meg­ha­tároztatni. Schedel Ferencz m. academiai titoknok és or­vosi közoktató kiváná, hogy a’ vidéki városok, hol illető évben az összejövetel történendik, előre magány levél által elnökileg tudó­­sítassanak, nehogy egészen váratlanul lepje meg a’ társaság a’ várost. — A’ magyar nyelv itt is diplomaticusnak határoztatott; Ibi órát Pál azonban, minthogy más nyelvek sincsenek kizárva, óhajlá, hogy a’ külföldi nyelven irt munkák, a’ mennyire lehet, ügyes f ordítok által magyar nyelvre tétessenek át ’s igy adassa­nak elő; ezen indítvány azonban nem talált viszhangra. II) Az alapszabályok hitelesítése után Veleczky János orv. közoktató 15 darab részint ék- részint gesztenye-alakú kék-sárgás követ, mely­­lyeket K­ron ifjú orvos egy öreg húgyhólyagjából szedett ki bon­­czolás közben, mutatott be figyelmeztetvén az orvosokat, hogy meg ne elégedjenek ha valamelly beteg húgyhólyagéban egy kö­vet összemorzsoltak, hanem keressenek, ’s ha­ tizennegyet össze­húztak, ne hagyják ben a’ 15iket. III) Kubinyi Ferencz két köve­sedő fadarabot, ’s egy vizes rétegben talált többnyire kővé vált nagy taplógombát mutatott be a’ gyülekezetnek, mellyeket No­grád megyében fedezett, föl. E’ kövesülésnél az látszott különös­nek, hogy ez nem kívülről fejlett ki, hanem belülről kezde kö­vesülni ; ennek lehető okait a’ természetvizsgáló éles elmével fej­tegette. IV. Ekstein orvos tanár indítványilag fejtegető egy fel­olvasott értekezésében, szükségességét egy társaság alakulásá­nak , melly Magyarország orvosi földleírását megkezdené. Igen helyes eszméket fejtett ki, mellyeket a’ közönség folytonos figye­lemmel kisért és közhelyesléssel jutalmazott. V) Tognio Lajos orv. közoktató ékes deák nyelven szólalt meg, engedelmet kér­vén, hogy e’ nyelven beszél, de reményű, hogy nem sokára reá fordított fáradalmai után ő is a’ szép magyar nyelven szó­­land, mire sokszoros éljen következett. Ezután az egy üveg sa­vanyú vizet mutatott be, melly Czigelka Sáros megye egyik regényes erdeje szélén elrejtve bugyog fel a’ forrásból; a’ hires pilnai ’s más illynemü víznél több foknyival erősebb, mellyről eddig honunkat látogató külföldi természetvizsgálók szót sem tesznek ; b­­elemutatott Vas megyében Borostyánkőn, azon alkalommal, midőn a’ többek közt Csaplovics statistikájában em­lített érczes vizet keresné, talált egykori bányaüregből kifolyó enyves részekkel ellátott érczes sárga vizet, mellyet azonban egyszerű elemeire a’ tudós előadó — önvallomása szerint — min­den törekvése daczára nem tuda feloszlatni; mindazáltal nyilván kimutatta, hogy e’ folyadék, ha gubacs savval feleresztelik. Írás­ra igen alkalmas fekete tintát hoz létre; ezek után c) többféle ben­ső embertesti ritkaságokat mutatott be. Adja az ég, hogy e’ je­les hazánkfia sokáig éljen kedves magyarhonunk javára , hogy az érczes vizek lappangó erejét a’ szenvedő emberiség hasznára nap­fényre derítse. — Ezután három orvostanár különféle értekezése­ket olvasott fel. A’ harmadik napi gyűlést legközelebb. Orosz László, Bene Ferencz e nagysága az orvosi kar elnöke ’s az orvos­­-sebészi tanulmányok igazgatója, betegeskedése miatt leczkéit to­vább nem folytathatván, a’ tanításban megőszült csü­ggedetlen szorgalmú férfiú helyettesévé folyó hó­skén Tognio Lajos az ál­talányos kór- ’s gyógy ’s egyszersmind gyógyszertan lelkes ta­nára neveztetek ki. Tognio tanár elfoglalván az említett tanszéket előadá, mikép a’ gyakorló orvosnövendékség eddigelé egy fő ’s a’ tudományos művelődésre föltétlenül megkivántató közeget (­medium) t. i. egy kisded könyvtárt nélkülözett, mi elmulhatla­­nul szükséges ott, hol egyének anyagi erején túl van minden szükséges könyvet megszerezni. Hogy a’ kar kívánatéhoz képest a’ gyakorló orvosnövendékek számára egy illy kisded könyvtár létesüljön, Tognio tanár nagylelkű­leg 16 darab orvos-sebészi kü­­­­­ön féle tartalmú könyvet volt szives adni, a’ könyvtár alapját te­endőket, ’s egyszersmind emlékül szolgálandókat, hogy a’ mos­tani gyakorló orvosnövendékségnek másodszor tanítója. Fölszó­lító az érdemes tanár a’ növendékeket, évenkint csekély sommát tegyenek össze, ’s korszerű könyveket szerezzenek, hogy igy az alap koronkint nehány darabbal növekedjék. Tognio tanáré nagy­lelkűségét — ki saját osztálybeli tanítványai számára is már rég alapított illy kisded könyvtárt — nem lehet eléggé magasztalni. Örök hála ’s tisztelet legyen jutalma az alapítónak. (O­­tt Figyelmeztetés. T. Pest vármegye rendes még ISZ4- ben hitelesen tudósít falván arról, hogy monori lakos Burján Já­nos a’ veszettség gyógyítására hathatós gyógyszereket talált fel, ’s ezeket előfordult esetekben örvendetes sikerrel használta is; Retteg Ferencz akkori rendes orvosunknak meghagyá, hogy ne­vezett Burján Jánossal e’ szerek minősége ’s használási módja iránt értekezvén, a’ megyének jelentést tegyen, ki miután az egyet. orv. kar egyik tanítójával megbízatásában eljárt, ’s a’ gyógyszereket megvizsgálta, a’ megyéhez beadó körülményes jelentését, melly a’ Burján János előadása szerint emberek és ál­latok számára készült két latin receptet is magában foglalja. Az orvosi jelentés közhasználat végett megyei végzés következtében magyar, német és tót nyelven kinyomatni rendeltetett, minthogy pedig azt hallottuk, hogy Bugyin (Pest vgyében) a’ marhák közt a’ veszettség ragadoz, ’s a’ nyomtatott példányok már felette rit­kák lennének , ezeknek egyikéből, mellyet a Nyáry Pál főjegyző úr szívessége juttatta kezünkhöz, közleni kívántuk tisztelt olva­sóinkkal a’ recepteket, mellyek szerint már több igen szerencsés gyógyítás történt. — Emberek számára „R. Florum, foliorum et stipitum Dictamini albi libram unam. Florum et foliorum Ligus­tris vulgaris libram semis; foliorum Rutae graveolentis und­as­tres, fungorum Cynoscati integrorum Nro VIII. Littae vesicato­­riae vel Cantharicum Nro XX. Scarabeorum Cetonia auratorum Nro XL. Ex optime cum fine mensis Maji collectorum et bene siccatorum. Misce, fiat pulvis. Ez porból fiz szemernyi adagot egy meszely közönséges borba vegyitetten a’ beteg több ízben igyék meg; továbbá e’ porból egy csipetet mint burnótot szívjon onába, sebét, ha van, ezzel hintse és kösse be, azonkívül egy késhegynyit eleven szénre hintsen, ’s előbb kendővel jól beta­karván arczát, a’ füstöt orral szájjal szívja magába.“ — Állatok számára: „R. Florum, foliorum stipitum Dictamini albi, foliorum et radicum Pipine Mae nigrae anna libras duas, fungorum Cynos­cati libram semis, Melae Proscarabeorum pro viginti, Scarabe­­orum Cetonia auratorum numero quadraginta, his etiam debito tempore cum fine mensis Maji collectis et bene siccatis. Misce, fiat pulvis. E’ porból három kés hegynyit egy kanál lágy sóval össze kell vegyíteni ’s a’ beteg marhával felnyalalni, vagy pedig két késhegynyit vízbe keverni ’s a’ marhával megih­atni. Végre szük­séges két vagy négy latot eleven szénre hinteni ’s azzal a’ szelíd marhát az istálóban megfüstölni, szilaj marhát pedig a’mezőn úgy, hogy a’ nagyobb mennyiségét hintve az eleven szénre, a’ füst szél alá essék, ’s a’ marhát megjárhassa.“ (P. H.) Pest. Gall Lajos tudor úr, mindeddig hiányozván a’ K­lie­­gel betűszedő gépe kivitelére megkivántató pénz, ezen gép felta­lálójának , Kliegel urnak, kiz magyar urnás küntevő 6 ezer pgő forintját a’ felebbi végre olly föltétel alatt ajánlá föl, hogy azt Kliegel ur majd csak szorgalma gyümölcséből fizesse vissza. Kliegel ur mélyen megindulva ezen nagylelkű ajánlat által, Gall Lajos úrnak ezennel hálás köszönetet mond, ’s nyilványitja, mi­képen igen nagy szerencséjének tartja, hogy Gall úrral összeköt­tetésbe jöhetett. — Itt a’ kénszesszeli öngyilkolás immár szokás­sá váland, a’ napokban is egy korcsmárosné ezzel vetett véget életének. (Nemes, Ujsj ,Pest, máj. 27. Nehány nap óta minduntalan borús fellegek vonulnak el városunk felett égdörgéssel párosulva, de csak mindig csekélyen öntözik meg a’ száraz földet, fél óra múl­va ismét por borit el mindent. Különös, hogy Budán épen nem esik ’s mig a’ pesti partok nedvesek, a’ budai részen portul ful­dokolnak. —­ Mint mondják, Sima báró az uj híd elött levő Nákó házat 800,000 forintért megvette ’s belőle egy pompás vendéglőt akar alakittatni; fürdő is lesz benne. Ezen nagyszerü épület 3 utczára szolgál ’s 4 kapuval bir. — A’ közelgető vásárra már nagyrészint megtétetvék az előkészületek. Gyapjú után nagy a’ kérdezősködés. Zsidó atyánkfiai komoly tanácskozásokat tarta­nak, ’s minden kávéházak telvék illy speculansokkal, kiket pedig a’ kávésok csak kancsal szemmel néznek, mert több kárt mint hasznot hajtanak nekik.­­ Az egyetemi tud. kar a’ múlt kedden tartott ülésében fenforgott a’ többek közt, hogy a’ Sz.-Gellért hegyre vagy vízcsövek alkalmaztassanak, mellyeken a’ viz fel­vezetendő lenne, vagy kút furassék, minthogy a’ felhordás rémile sokba kerül. Az ügy a’ bölcselkedési kar kebeléből kinevezett küldöttségre bízatott, azonban Péczelt főhadnagy urat, az egye­temhez ujan kinevezett geometria professorát, bevárandónak ren­delték , ki már több helyeken hasonló kutakat furatott ’s pedig mindenkor igen jó sikerrel. A’ máj. aki esti tábori zene alkalmával ifjúság és katonák közt történt egész esemény mibenléte világos. Ki a’ boltor szú­rást ejté, mind önvallomása, mind a’ szemtanuk állítása után felfedezve van. A’ katonaságról azon vád, minélfogva az odase­­reglett néptömeget minden kímélet nélkül szuronyokkal támadta volna meg, alaptalan; minthogy minden eddig felfedezett sebesü­lések , csupán puskaággyal okozottaknak mutatkoznak, és olly szuronyok, a’ miilyeneknek a’ katonaságot a’ választmány vizs­gálat után találá­sokkal veszélyesb sebet szoktak ejteni ’s annak még veszélyesb nyomát hagyni, mire pedig orvosi bizonyság nin­csen. — Egy igen szivreható jelenet lepé meg a’ vegyes küldött­séget munkálatában. Bizonyos lengyel katonatiszt, ki a’ választ­mány elött mint tanú jelent meg, érzékeny szavakkal és mély meg­­illetődéssel nyilakoztatá ki fájdalmát azon gyűlöletességen, mellyel az eset megtörténte óta az egész katonai tisztikar iránt az ifjúság viseltetik, lenézve minden tekintet nélkül azt is, ki a’ tétben részes épen nem volt, és becsületérzésénél fogva, alkalom mellett sem lett volna. Ugyanezt kelle neki is érdemetlenül tapasztalnia bi­zonyos egyedtől; kit azonban meg nem neveze, gyáva feladónak magát nem tartván. ■— Illy gyű­lölség csak ollyaktól vala várha­tó , kik a’ dolog állását felfogni képesek nem lévén, arról ítéle­tet hozni annál kevésbé tudnak, és elég helytelenül a’ lengyele­ket a’ magyar elleni gyülölségről vádolják, azért, mivel az azon esetkor oda parancsolt katonaság lengyelekből állott. Vmn.) A’ pesti lóverseny nyárelő 3, 6 és 9-kén, tekintet nélkül az idő minőségére, délutáni órákban fog tartatni. ( Kassán, május 27—28ra éjfélkor borzasztó tűz ütvén ki, a’ város V4 részét, a’ dél-nyugatit, porrá emészté. Borzasztó ’s szivet rázó volt a’ nagy szélnek lángokkali dühöngése; sokan voltak a’ segítők, kik nem gondolván a’ lángok dühével serényen munkálkodtak, de még többe szájaikat látó nézők! — Többet je­lenleg, a’ nagy ijedség miatt nem irhatok. „ *1* Alsó-Szlovinkán (Szepes vmegyében) máj. 20ka kettős örömünneppel és vigsággal viradt fel a’ szlovinkai hegyes környékre. Századok óta divatozó szokása az itteni bányák tulaj­donosainak ’s mivelőinek ezen napot megünnepelni ’s a’ hely­beli templom javára adakozással járulni. Most azonban megyénk­nek ezen gazdag bérczei kettős örömnek szemtanúi voltak, mert épen ekkor főtisztelendő Dudinszky Mihály az eperjesi görög kathol. káptalan tiszt kanonokja a’ szepesi alsó-kerületnek es­peressé és helybeli plébános ünneplé papságának 50ik éve be­­töltét, az úgy nevezett „secunditiát“. A’ környékbeli minden rangú nép csoportosan csödü­lt össze ezen ritka ünnepre, tisz­telet jeléül a’ közszeretet­i egyházi tag iránt. Megkondulván a’ harangok, az említett főtiszt, urat számos úri vendég, jelesül pedig az eperjesi káptalan püspöki helyetesse főt. Gaganecz Jó­zsef és Jakovics Mihály kanonok, nemkülönben a’ szepesi, kas­sai és rozsnyói püspöki megyéknek több jeles tagjai, rokoni és több ezeret meghaladó nép kisérték el a’ tömött szentegyházba. Az isteni tisztelet szokott szertartásokkal, a’ bányabeli offertori­­ummal és az eperjesi lelkész szavalta egyházi beszéddel — mo­zsarak dörrenései közepette — ment véghez, mellynek végeztével ugyanazon főt­ ur, számos, minden rangú és vallásu vendégeit, jelesen pedig az egyház jelenlévő tagjait, megyebeli számos tiszt­viselőket és több más összesen mintegy 100 személyt, megven­­dégelé. Lakoma közben pedig hódoló kivonatait szavalá a’ szent­­séges római Pápa — Ő Felsége apostoli Királyunk és az egész uralkodó Ház — a’ Nádor Ő Fehűsége, az ország herczeg-pri­­mása, a’ cath. érsekek és püspökök és a’ szomszéd káptalanok ’s vendégei egészségéért. Melly őszinte kivonatokat a’ harsogó sokaságnak éljenzései és poharak ürítései követték. Végtére a’ többször említett, papságának 50ik évét immár betöltő főt. urnák, ki 44 év befolyása alatt, mellyeket ezen helyen töltött, mint em­­berszerető, nyájas és igazán tiszteletre méltó polgár, ’s mint a’ szenvedő emberiség jótevője, mindenkinek tiszteletét ’s szeretdét vonta magára , még sok számos évekig tartandó épségéért va­lóban magyar szívességgel poharak ürítettek. Mindenkinek ajkai rebegtek. Éljen az egyházi rendnek jeles tagja, ki ez alkalommal is a’ szegénység felsegélésére bökezüleg járult. Ausztria. Ö cs. ’s apost. kir. Felsége Szeth Ferencz közöns. udv. kamarai fogalmazó-gyakornokot ugyanottani fogalmazóvá mél­­tóztatott legkegyelmesebben kinevezni. (Priv. tudj Fületinczi Kelcz Ádám cs. kir. nyugalmazott udv. tanácsos és a’ magyar kir. Sz.-István-rend vitéze, életének 80dik évében, öregségi elgyengülésben Bécsben május 28 án meghalálozott. A’ bécs-győri vasút Badentól Bécs-Újvárosig máj i5kén nyittatott meg tömérdek népség összecsödülése közben. Rákövet­kezett vasárnap Q maj. 16.) már 1200 személy szállittaték rajta. Nagybritannia, London, máj. 21. A’ május 20kai alsóházi ülés a’ leg­nagyobb feszültséggel váratott, ’s a’ paireknek fentartott pado­kon meglehetős számú nemes lordok voltak láthatók, köztök Lyndhurst lord is, kit a’ kíváncsiság vont ide. Azonban a’ Globe ministeri esti lap ama jelentése daczára, hogy a’ ministerek ki­­mutatandják azon irányt, mellyen haladni fognak a’ jelen körül­mények közt, a’ kincstári kanczellárnak ama egyszerű nyilat­kozására szorítkoztak, miszerint jövő hétfőn a’ közönséges évi czukorvámokat fogja előterjeszteni. Utána Russell lord kelt fel — siki csend uralkodott — a’ lord azonban egyszerűen a’ háznak 24kigi elhalasztását indítványozd. Bámulás kiáltásai ’s az ellenzés részéről harsogó kaczaj követték e’ nyugalmas jelentést; a’ministeriek han­gos tetszést kiáltának. Egy kérdésére Darlington lordnak, ki valamit a’ „példátlan szívósságról“ szólott, kinyilatkoztatá a’ nemes lord, hogy a’gabnatörvényt jun. ére hozza fel szőnyegre.Némelly tory tagok szólni akartak, de az elnök a’ napi­rendre utalt. Közönsége­sen azt hiszik, hogy a’ ministerek nem fognak leköszönni, hanem a’ parlamentet feloszlatandják. De e’ feloszlatás azonnal meg nem történhetik; sok felhatalmazások megszűnnek ez üléssel; ezek ’s egyéb nehézségek némelly előleges intézkedéseket tesznek szük­ségessé. Hogy a’ feloszlatás ideje nincs mesze, mindenki hiszi, de a’ pillanat a’ cabinettől függ. Mi egyébkint mindennap inkább és inkább feltűnik, az a’ középosztály erejének mindinkábbi ki­fejtése, mellyet öntudata ’s összetartása gyakorol. Ugyane’ di­cséretet érdemlik a’ ministerek is; nehéz az angolról megmon­dani, mennyi ésszel bir, mivel soha sem mulat többet, mint mennyit az alkalom megkíván, ’s ez alkalommal a’ ministerek valóban classicus nagyságot viták ki magoknak. Russell lord első beszéde sokáig emlékezetben maradand, ’s Palmerston lordé nem kevésbbé; az elsőben a’ brit világstalus egész benső ipar­a megnyílt, a’ másik minden tekintetbeni nagyságát tünteté elő, melly Angliának az első helyet vívta ki, ’s melly Palmerston lord beszéde több helyein kitört. Németországról is volt szó, ’s általában e’ nép iránti vonzalmuk az angoloknak mindinkább nö­vekszik, mi rá nézve is csak jó hatással lehet. Csak aznapok­ban mondá egy nagy befolyású férfi -" a’ germán faj a’ világ ural­kodásra van rendeltetve. Angliának a­ középtengeri növekedő nagysága mellett Magyarország segéd forrásait emelheti, és az ausztriai gyáraknak Triessen al a világ kereskedését nyithatja meg; ugyanezt ajánlhatja északi­­ emelői szagnak is. Anglia se­gítségével Ausztria igen sokhoz juthat, mit egyedül ki nem vi­hetne. Anglia tagadhatlanul azon ponton áll, hogy vagy előbbre megy vagy össze roskad. Féktelen, örült népmozgalom helyett itt Mars mezejét látjuk, hol az egész nemzet tanácskép ül ’s ta­nakodik. Oly látványt a’ történet ritkán tüntetett elő. A’ londoni, majus 19kei hírlapok a’ czukorvámkérdés pél­danélküli hosszas tárgyalását adják, mellynek eredményét már előbbi számunkban adtuk. Miután az elhatározó ülésben, melly 19kére reggeli 3l/4 órára végződött, Schief, Villiers ’s Buller urak a’ ministerek részére, Hernes és sir Knalchbull ellenük szólottak volna, sir R. Peel hosszú beszédet tartott a’ ministeri

Next