Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-09-16 / 75. szám

pedig, lenyilván az ember haját, annak fürtjeit és néhány üveg darabot és tiszta búzát rakott, azon meghagyással, hogy mit se merjen szólni, mert rögtön megnémul, de fel se nyissa nyakken­dőjének sarkait, mert az ígért pénzt el nem nyerheti, sőt azonkí­vül megvakul, és az egész testének minden tagjai összehuzód­­nak, úgy hogy sem élő, sem haló nem leszen; erre a’ czigányné, miután már úgy is alkonyodott, azt parancsolta a’ parasztnak, hogy venne hátára egy zsákot, és abba rézbográcsát is összetör­ve belé dugná, kövesse úgy ölet és minden 50 lépés után meg­álljon, leüljön és százat oldasson és azt folyvást mindaddig ismé­telje, mig ötét csak láthatja; mikor már nem láthatja, akkor men­jen el a’ bonyhádi ó templomhoz, ott fog vele találkozni, a’ hon­­nét majd együtt elmennek Várallya körül egy nagy hegyre, ott akkor a’ zsákot és bográcsot arany pénzzel meg fogja tölteni. E’ szegény ember hitt e’ kuruzsolásnak, és mindeneket a’ czi­gányné utasítása szerint cselekedett is; de ennek felesége, hihető már azt gondolta, hogy férje kincsekkel térend majd haza, töb­beknek dicsekedett; mivel pedig már estve volt és ezen ember, a’ midőn a’ fentebbi mód szerint a’ várallyai után ballagott, töb­bek által, kik épen az országútra köveket hordtak, illy helyeze­­tében kigunyoltatott, alig határozhatta el mégis magát, hogy bár­kinek szóljon, mert félt a’ jóslattól; ezt azonnal meghallotta egy az országúton volt megyei foglár, nyomban a’ két czigány asz­­sz­ny után sietett és őket el is fogta, kikkel azután a’ megcsala­­t­ott várallyai embert feleségével járásbeli alszkiró ur eleibe ki­sérte; ezek még ott is reszkettek, és féltek a’ szomorú követke­zéstől és a’ vállán botjára akasztott bográcsos zsákkal terhelve czammogott, még akkor sem merte megoldani nyakravalóját, hanem maga a’ szki­ó oldotta meg és nagy bámulásukra a’ pénz helyett a’ feljebbirt szereket találta benne. — A’ csalfa czigány­né megvallotta tettét és a’ pénz csakugyan még minden hiány nélkül nála mégis találtatott, azokat a’ megcsalatott visszanyerte; mivel azonban a’ kuruzsolónő sérültsége miatt testi fenyítéket ki nem állhatott, 8 napi börtönnel bűntettetért meg. Alföld, Horgos, augustus 14. Nálunk a’ gabona már jobbadán ki van nyomtatva, melly mind szalmájára, mind pedig szemre mostohább nem is lehetett. Búzából 17 kévés kereszt 1 vékát, azaz fél p. mérőt adott, rozs ittolt 2 vékát, az árpa felet. A’ zab nyújtott legháladatosb termést mind szalmára mind szem­re, mert annak keresztje megadta majdnem a’ két pozs. mérőt. Tengerihez ’s burgonyához sok reményünk volt; de azt a’ júliusi rettenetes hőség elnyelte; az utóbbi tán, ha még eső lenne, egy kis termést adna. A’ köles is meglehetős termést adott volna, de a’ rendkívüli szelek csak léháját hagyták meg. A’ repcze rendkí­vüli jó termést adott, mi előttem annál meglepőbb eredmény volt, hogy ugyanazon egy földről most hetedszer aratunk egymásután: áldott föld! Szénatermésünk azonban jóval jobb a’ távolinál, de mi haszna, julius 30 ika abból is kivette a’ dézmát; ugyanis e’ napon nálunk és a’ szomszéd Bácskában olly rettenetes szél volt, minőre a’ legidősb gazdák sem emlékeznek. Élő fákat lövés­től kicsavart, házakat összedöntött, a’ földeken levő gabonát egészen szétszórta, vontatókban, és a’ renden lévő szénát úgy elsöprötte, hogy csak a’ pállott fenékről lehete megismerni, hogy ott vontató volt; nálunk több kárt okozott 10 ezer forintnál, ’s ezt mind egy óra tette. A’ gabona ára kezd emelkedni. Szegedi piaczon a’ tisztabuzának köble 10 fr. 30 fr, kétszeres és rozs 8—9 fr., árpa 5 fr., tengeri 7 fr., zab 4 fr. (in. G.) Miskolcz, augustus 16. A gabonaárnak időről időre fo­­konkinti felszökkenése e’ vidék idei termésére elég bizonyítvány,­­s minél inkább combinál a’ szemlélő gazda, annál rémjetesb ké­pe tűnik elébe, kivált a’ munkás szegény néposztályt csaknem egyedül tápláló kenyérszűkének, esannyira, hogy most már bát­ran állítható; még az ISZGiki szűk esztendőt sem véve ki, mikor a’ miskolczi piaczon 90 fftos tiszta búza, So­ftos rozs, 20 fitos zab nem ritkaság vala, a’ három legközelebbi évtizedben alig volt soványabb esztendő. Az idei silány terméshez mérve az akkorit tán még jobbnak lehet mondani, minthogy a’ Tisza közelében ’s az úgynevezett alföldi vidéken azon időben kedvezőség ütött ki az aratás ’s a’ felső hegyi részek szenvedtek főleg, midőn a’ leg­szebb fejtésben volt őszi ’s tavaszi vetemények több ízben jég­zápor által földig paskoltattak. Azonban a’nyomor, habár egészen ki nem kerülhető is, de idejekorán enyhítő eszközök elővétele — bizton hiszszük — a’ gondos hatóságok figyelmét nem fogja ki­kerülni, ’s az iparkodó, mások ínségén azért néhány forinttal többhöz jutni nem óhajtó földesurak a’ bekerülendő szükséget látva, pálinka- ’s szeszégetéstől hihető ez idén önkényt elállanak, mi által hogy nagy mennyiségű táplálék vonatik el a’ közönség­től, tán nincs is, ki tagadná! September 6kán olvastaték fel a’ n méltóságu kir. fökor­­mány teljes ülésében ő Felségének, legkegyelmesebb fejedel­münknek atyai rendelete, mellynél fogva idei november lökére Kolossvárra országgyűlést méltóztatott hirdetni Ő Felsége magas személyét képviselendő kir. biztosnak ezen országgyűlésre egy nagyérdemű hazánkfia branyicskai magos báró Jósika János ur ő felsége kegyéből nyugalomra lépett főkormányi elnök, status titkos tanácsos, kir. kamarás, ’s Leopold nagy keresztes vitéze, ö­nmaga neveztetett ki. E’ fényes megbízatásának annyival mé­lyebben örvendünk, mivel ez tudtunkra második példa, hogy Er­dély országgyűlésére polgári helyzetű magyar és hazafi kir. biz­tos küldetett. Erdély egy olly fontos időszak előtt áll most, mily­­lyen nemzeteknek és országoknak ritkán szokott részükbe jutni. A’ kor önként kiszabta élőnkbe a’ teendőket, kifejlett közvéle­mény erősíti lépteinket, ha kivánatinak megfelelőleg haladunk, az óriási munka nagy nehézségei ránk nézve Magyarország kifára­­datlan hazafisága által megkönnyitvék, mindenek felett kormá­nyon olly kegyes fejedelem ül, ki a’ nemzet jólléte előmozdítása iránti félre ismerhetlen szándékának már Magyarországra nézve épen a’ mi munkálataidat igénylő kérdésekben dicső jeleit adta. Meg lehetünk győződve, hogy Erdély lelkes kendéi e’ kedvező, e’ ritka szerencsés helyzetet nem fogják használatlanul elszalasz­tani. Meg vagyunk győződve, hogy a’ hon javát egyiránt előmoz­dítói kívánó hazafiak és kormány méltán várható egyetértéssel fognak kezet, hogy ezen országgyűlést Erdély évkönyveiben idő­szakivá tegyék. — Kir. biztos ]r. Jósika János ur ő excja ma délutáni 3 órakor tartá fővárosunkba ünnepélyes bejöttét a’ fő­­korm. szék, vár. tanács és polgári közönség tisztelkedése ’s ágyudurrogások közt. (u. //.) Kolozsvár, sept. 3. Az unitáriusoknak f. évi aug. 22-től 28-ig tartott népes és lelkes zsinati gyűléséről, mig részletes köz­lésre helyünk lenne, ezeket kívánjuk kivonatilag közleni: neveze­­tesb eredményei, a’ zsinat legközérdekűbb ’s a’ jelenkor kivona­­tának megfelelő tárgya volt egy az iskolai tanitásmód tökélyes­­bitésére javasloti terv, melly nagy többséggel el is fogadtatott. Ennek három főpontja van: 1) A’ magyar nyelv ezután mint nyelv tanitatni fog. 2) Az alosztályi tanítók (classicus praecepto­­rok) ezután nem osztályonként (classisonként) fognak rendeltetni, hanem tudományi szakonként. 3) A’ felsőbb tanulmányok ma­gyar nyelven fognak tanitatni. A’ latán csak mint nyelv tanitatan­­dik. Ezen felül megkéretett a’ nmlgu kir. főkormány, hogy az 179­1beli 31. t. czikk értelmében levelezéseit az unitáriusok egy­házi tanácsával (consistorium) méltoztassék magyar nyelven folytatni, mint a’ zsinat és egyházi tanács is folytatandják. Déva, aug. 10. Aratásunkat julius közepén nem csak be­végeztük, hanem az utolsó hetében be is hordoztuk, mi olly gyé­ren ütött ki közönségesen, hogy ott, hol máskor rendszerint 40 kalongya termett, most csak 9—10, a’ lapályos helyeken sokak­nak csak 2—3 kalongyájok termett ’s ezek is­­ legfeljebb 1'/2 vékát eresztenek. Az aratás, hordás 35 — 37 fokra emelkedett melegben történvén, a’ szem egy része kihullott. Zab még annyi kupa sem termett, mint a’ hány vékát vetettek el. Széna is a’ szá­razság miatt kevés termett, ’s mivel most szűkét a’ szalma sem pótolja , aggodalom fogja el a’ marhás gazdákat, minthogy min­denki óvakodik a’ marhák megvételétől. Reményünket most már csak a’ törökbuzában helyheztetnek, melly külsőképen szépnek mutatkozik, de a’ nagy szárazság miatt a’ csok aprók és szemet­­lenek. Mind e’ mellett is a’ gabona ára (a’ zabot ide nem értve, mellynek vékája némelly helyen 1 frt. 25 kr. v.) nem hág, a’ tisztabuza 2 fr. 12 kr., a’ rozs 1 fr. 20. kr., a’ törökbuza 1 fo­rinton kél. Borunkat egy forinton is eladnák, de senki sem veszi, ’s a’ kiknek nincs edényök, gondolkoznak a’ tavalyit kibocsátani. Borunk az idén, ha viszontagság nem éri, elég és jó lesz, mert már augo­lső napján lehetett érett szőlőt enni. Az idén egész Szilágyban szűk termés volt. Tövisháton ’s a’ Szamos mentén még nyert a’ gazda annyi 13 kévés keresztet, a’ hány vétkát elvetett, ’s így tán két magot; illy reménnyel biztat a’ tengeri is, de az Ermellékén még a’ magot sem kapták vissza, a’ tengerit meg sem lehetett’s kellett kapálni. Hol máskor 15 sze­kér széna termett, most megköszönik, ha 5 van, ’s azon felül szalma sincs. A’ szőlő már most jobb, mint volt tavaly october­­ben, de bő termés nem lesz. Sárd -Alsó Fejérvármegyében) aug. 17. Néhai magtala­nul elhalálozott Gulya Lászlónak vérrokonai két ember veszteség­gel kiverék vala egyik hagyományos örökös Szilvási Miklóst a’ sárdi curiából. Azok egyike Gyenge György benne is maradt 12-ed magával, ’s kiállta minden baj közt az esztendőt; most, a’ foglaláskor történt ölések félelmében elillant több atyafiak meg­jelentek , ’s osztályra szólították fel a’ közös jogaikat oltalmazót. Nehézségek jőnek közbe; az atyafiak egyeznek ’s nem egyeznek ’s tán más tervet is koholnak; mert i. e. aug. 16-án kimenvén Gyenge György 18 éves fiával úgy tartott erdejére szőlőkarót vágatni, ott tulajdon dominalis bírája által mellbe ragadtatik , ’s ő és segitségire kelt fia is a’ több számos elörohant szolgáló em­berek által addig veretnek, mig földre hullanak. Ekkor az el­­kinzottak meg- ’s tulajdon szekerük lajtorjájához kötöztetvén, fa­lunként a’ több atyafiakhoz és végre Hunyad vármegyébe Dévára egyik rokonhoz kísértetnek, ki őket magával megint vissza Enyed­­re vivén, ott Gyenge György kényszeríttetik elbocsáttatása fejé­ben aláírni az ebbe tett egyezményt. (M. és JJ Hagybritanniia. Sept. 2kai este sir R Peel eddigi magánylakában White­­hall-gardensben cabinettársainak ebédet adott. Sept. 3kai délu­táni 1 órakor Clarmontban, hol jelenleg a’ királyné tartózkodik, titkos tanácsi ülés vala tartatandó, mellyben az uj ministereknek meg kelle vala esküdniük ’s hivatalpecséteiket elfogadniok. Az uj cabinet tagokon kivül Gladstone William ur ’s Elliot lord Izland főlitoknoka is meg vannak hiva, kiket ő felsége statustanácsos­­sokká szándékozik kinevezni. A’ lordkamarás még nincs kinevez­ve, de e’ tisztelethivatalnak Rutland herczeg részéröli elfogadta­tása kétségbe sem vonatik. Bruce lord alkamarássá neveztetett ki, ’s Lancaster herczegség kanczellárságát hihetőleg Sommerset lord fogja az erdők ’s erdészet főbiztosságával összekötni. London, sept. 4. Tegnap az uj ministerek Clarmontban hivatalaikba iktattattak; a’ titkos tanács a’ királyné személyes el­nöksége alatt igen számosan gyűlt össze. A’ conservativ kor­mány tagjai — úgy mond a’ M. Herald — a’ királynétől a’ szives bizalom minden jeleivel fogadtattak, ’s mindnyájan a’kézcsók szerencséjében részesültek. London, sept. 2. Az uj ministerium tagjainak ismerteté­séül szolgáljanak következő jegyzetek. Sir R. Peel baronet, leg­idősb fia egy elhunyt gazdag pamutszövőnek; született Tam­­worthban 1788. febr. 5-kén, tehát 53*/­ éves; 1820. óta lady Júliát, Floyd general leányát, bírja nőül, kitől több gyermeke van. 1818—1829ig a’ parlamentben az oxfordi egyetemet, honnan academiai műveltségét mentette, képviselte, mellynek neheztelé­sét azonban a’ catholicus emancipatiojáhozi átlépése által vonta magára. Ezután Westburyból választott meg követnek ’s 1830 óta Tamworthot képviseli. Azelőtt egy ideig Izland statuslitokno­­ka, e’ hivatalt 1827ben letette, de 1828ban Wellington ministe­riuma alatt ismét elvállalta. Mint belügyi minister nagy érdemeket szerzett magának az angol jogszolgáltatáson, különösen a’ fénys­­zéki törvényeken tett lényeges javításai által. 1834ki december­től egész 1835ki áprilisig ministerelnök ’s a’ kincstár kanczellár­­ja volt. — A’ világhírű Arthur Wellesley Wellington herczeg, Mornington gróf harmadik fia, született 1769 ben május i-sején (Napoleon ugyanazon évben august. 15-én született). 1806. óta Pakenham kisasszonnyal, Longford leányával, házasságban ’s atyja az alsóházban ülő Bonn marquisnak. Első ministen helye a’ tábori főszertármesteri volt, mellyet 1818tól 1827-ig viselt. 1828—1830ig a’ nemes herczeg a’ kincstár első lordja volt, 1834 ben a’ külügyek statustitoknoka. Wellington következő czi­­mekkel bír: Waterloo herczege , Ciudad-Rodrigo herczeg, első osztályú spanyol grand, Victoria herczeg, Torres vedras marquis ’s Vinierra gróf, Európa ’s Ázsia minden nevezetes rendeinek ke­resztese, főtábornok, az első granátos őrezred­e s lövészdandár ez­redese, a’ londoni dower és doweri vár constableja, az öt (Fran­­cziaország irányában fekvő) révek lord főfelügyelője, Trinity­­house masterje, Hampshire grófság lordhelytartója, Oxford egye­tem kanczellára­­stb. — Stuart-Wortley James Whamncliffe bá­­ró, született 1776ban, Peel ministeriuma alatt 1834 ben főpecsét­­et volt. Singleton Copley John, Lyndhurst báró, született 1772 ki máj. 21 ken, ki politicai pályáját mint radical kezdé, most har­madszor egy torykabinet lordkanczellára. Ő egyik legjelesb an­gol jogtudós hírében állt ’s Brougham lord mellett tán a’ felsöház legjobb szónoka. — Plantagenes Nugent Chandos Grenville Ri­chard Buckingham herczeg, született 1797ki febr. Ukén, az alsóházban, hol atyja haláláig mint Chandos marquis ült, a’ me­zei gazdasági érdekek oltalmazása által nevet alkotott magának. Jelenleg legelsöbben van ministeri hivatalban. — Goulbourn Henry, sz. 1784 ben, igen gazdag ’s a’ nemességgel igen szoros szövetségben álló családból származó, mint Izland volt főtitoknoka 2000 ft signyi nyugpénzt húz, egy ideig belügyi minister volt, ’s 1828—1830ig kincstári kanczellár, a’ mi jelenleg ismét. 1840 tól a’ cambridgei egyetemet képviseli a’ parlamentben. — Sir James Graham a’ régi ’s hires Graemek scót családjából, sz. 1792 ben, Grey cabinetében mint első admiralitási lord ült, mellyből az iz­­landi sajátítási kérdés miatt Stanley lorddal, Ripon gróffal és Richmond herczeggel egyszerre lépett ki. Parlamenti képviselése gyakran változott. — Geoffrey Edward, Stanley lord, Derby gr. legidősb fia, sz. 1799ben mart. 29 kép, 1830—1833ig Izland fö­­titoknoka, továbbá 1833 — 1834ki júniusig gyarmatminister, éj­szaki Lancashire p. követe. — Hamilton George Aberdeen gróf, sz. 1784ben, azelőtt már kétszer 1828—1830ig, ’s majd ismét 1834ben külügyi statustitoknok volt, valamint hoszabb ide­ig brit követ a’ bécsi udvarnál. — Hamilton Tamás, Haddington gróf, sz. 1784ben, 1834ben Izland lordhelytartójává lön. Robinson Frédrik John, Bipon gróf, sz. 1782 ben, a’ tengerhad pénztárno­ka volt ’s kereskedési minister 1818—1823ig, kincstári kan­czellár 1823 — 1827ig, azután gyarmati minister, 1827—1828ig a’ kincstár első lordja, ’s 1730—1833ig Grey ministeriuma alatt ismét gyarmati minister. 1834től a’lorykhoz át vagy inkább visz­­szatért. — Lan Edward, Edenborough báró, Wellington kormá­nya alatt az indiai ellenőrhivatal elnöke volt. — Sir Frederik Poltock és W. Foller kitűnő férfiak. — A’ M. Post megjegyzi: „Sir R. Peelnek annál kevésbbé lehet magát a’ kincstári kanczel­lár hivatallal terhe­l , miután a’ külügyi új ministernek a’ lordok házában van ülése, ’s igy sir Robert gyakran kénytelen leend az alsóháznak az ország külső viszonyairól felvilágosításokat adni (mit eddigelé Palmerston lord tett). Aberdeen lord éles elméjű hidegen megfontoló statusférfi, kinek Wellington herczeg nézetei­vel­­öszhangzása egész Európában ismeretes ’s méltányolt. A’ belügyek sir James Grahamnál olly férfi kezeiben vannak, ki erővel ’s méltósággal vezérlendi. Az eddigi ministerpárt a’ tisz­telt baronet iránt különös elkeseredettséget táplál, melly neki in­kább mint társainak az oppositio részéről megtámadást okozha­tnad. Sir James, reméljük, az ellene létező előítéletet csakhamar igazgatása jelessége által legyőzendi. A’ mi a’ gyarmati hivatalt illeti, Russell lord azon szorgalma ’s bölcsessége által, mellyel e’ kormányzási ág fontos ügyeit vezérlette, nagy érdemeket szer­zett magának. Ennyiben Stanley lord nem könnyen vezérelheti gyarmat-ügyeinket Russell lordnál jobban, de ott, úgy hisszük, sikerülend neki, miután nagy észtehetséggel Dir. Grey ’s E­liot lordok szinte lehetséges, valamint megfontoló ’s character­zilárd férfiak ’s Izland kormányzására egészen alkalmatosak.'1 Peel beszédének vége. „A’ ministeri szellemű felírást nem pártolhatom, mivel, ha tenném, azáltal a' ministerium pénz­ügyi tervét helyeselném. Továbbá megegyezésemet hozzá nem adhatom, mivel azáltal bizalmat nyilatkoztatnék olly kormány iránt, melly bizalmamat nem bírja. Sokat beszéltek azon irányról, mellyel magamnak kitűzendek, ha a’ mostani miniszerek lelépé­­sével hatalomhoz jövök; én azonban nyugottan és félelem nélkül tekintek az események menetelére. Ha a’ hatalom nem adatik ne­kem át, úgy panaszt nem teszek. De ha elfogadhatónak találtatom ’s a’ hatalom kezeimbe átadatik, minden lehetőt elkövetendek azt nyílt, egyenes és alkotmányos módon gyakorolni. (Tartós tet­szés.) Mondatott, hogy a’ rám ruházott hatalom végrehajtásában véleményeket fogok védelmezni ’s állítani, mellyeket különben személyes meggyőződésemnél fogva félrevetek. De statushata­­lomróli nézeteim, a’ belőle eredő kötelezettségek, az általa meg­kívánt áldozatok mellett, nem volnék képes azok felvállalása által szégyent és gyalázatot csatolni azon nehézségekhez, m­ellyek illy magas állást környeznek. (Hangos tetszés.) Megkérdeztetett tő­lem, valljon azon párthoz szegődöm e, mellyröl mondatik igaz­sággal­­, nem tudom­­— hogy római pol­gártársainak érzelmeit mélyen sérté, miután egy választási tudósításban gunyolólag szólt, róla. E’ kérdésre egyenesen ’s nyíltan kimondom, hogy e’ ház­ban , sőt az egész országban nincs katholicus, ki a’ vallási érze­lem e’ megsértését mélyebben és fájdalmasban érezne mint­á­n. ’S ha mindjárt ezáltal a’ hatalom birtokát el is játszanám, ha mindjárt csak azon feltétel alatt is nyerhetném el, hogy illy telte­ket elősegítsek, illy indulatokat tápláljak, tízszer nagyobb gyö­nyörrel hagynék fel a’ hatalommal mint felfogadnám. (Halljuk!) Sir! Ha a’ ministeriumot elvállalom, cselszövények által nem aka­rom magam fentartani. Nem fogom magam fentartani méltatlan engedmények által olly emberek iránt, kiknek elvei az enyéimmel ellenkeznek. (Hangos „halljuk“ a’torypadokról.) Nem fogom ma­ Ausztria, Császár és Császárné 0 Felségek sept. 5-én esti 6 órakor óhajtott legjobb egészségben iseidbe érkeztek, fényes készületek közt a’ hatóságok és tömérdek örvendő nép által fogadtatva. Császár 0 Felsége Gréczben következő jótékonyintézeteket méltóztatott legmagasb bőkezűségében részesíteni: az irgalmas­­barátok szerzetének ajándékozott 300 fr., Elizabeth-apáczáknak 300 fr., a’ süketnéma intézetnek 300 fr., a’ három gyermekóvó­­intézetnek egyenként­­300 fr., összesen 900 fr., a’ folyamodott szegényeknek 3000 fr., a’ szegények gyámolító intézetének 500 fr., az irgalmas apáczák intézetének 1000 fr., a­ magány­­jótékonyintézet rendelkezése alá adott 500 fr., mindösszesen 6800 fr. pengőben. Az irgalmas apáczák intézetének Császárné Ő Felsége is 1000 pengő fr. méltóztatott legkegyelmesebben aján­dékozni.

Next