Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-01-14 / 4. szám

I­dik szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennek­­ű statistikai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb köz­lésével ; — a' Századunk terjedelmesb politicai 's rokon tudományu értekezésekkel, a’ kis futár lite­ratúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek’ , találmányok’ és intézetek’ ismertetésé­vel foglalkodnak föképen. HÍRNÖK Szerkeszti ’s kiadja Italynfalvi Orosz József. Januar. 14. 184­1. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtö­kön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozh­ordás­­sal 4 p. fz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizet­hetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a., Pesten Wéber Józsefnél a’ Tudakozó­­intézetben , kinél a' hirdetmények ’s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. T a r t a l o m: Magyarország és Erdély. Kinevezések: a’ pozsonyi vál­tótörvényszék’ megnyitása; a p. evang. egyház kerületi gyűlése, fa­szükség ; statisticai adatok a’ főváros’ népességéről; takarékpénztár ; szatmármegyei közgyűlés; szekszárdi ’s erdélyi tudósítások; necrolog Kovács Tamás felett; m. t. társaság; Erdélyben országgyűlés. Ausz­tria. E*** elmélkedései a’ physical neveltetés’ elhanyaglásáról. Nagybritannia. Francziaország. Valée helyébe Bugeaud neveztetik ki afrikai főkormányzónak; új évi köszöntések ’s válaszok a’ király’ részéről; nevetséges újabb pártmutatvány. Portugália. Olaszország. A’ spanyol régenskirályné ’ szentségénél. Dáni­a. Törökország és Egyiptom. Mehem­ed Ali’ körlevele. Kis fu­tár. Statisticai összehasonlítások; függelék; hivatalos levelezés. Hir­detések: Ma­­yarország­ és Erdély. A’ váltó-feltörvényszékhez írnokokká neveztettek : Ybl La­jos a’ kir. curia’járulnoka, és Novák Kálmán kir. táb. jegyző. A’ am. m. kir. udv. kamara szatmári sóárnokká Polányi Péter ottani ellenőrködő mázsamestert, és mehadiai sóárnokká Turkovics István halmágyi sóárnokot nevezte ki. A’rm. magyar kir. udv. kamara a’ kosztainiczai meg­ürült harminczados hivatalt a Copainigy Alajos helybeli harmincz­­ad-ellenört, ennek helyébe Heraus Alajos zwonigradi harmincz­­adost, ennek helyébe viszont Gayer Antal tiskováczi útlevél­­vizsgálót, ennek helyébe pedig Fridrich András allhaus harmincz­­ad-felü­gyelőt, végre a’ klenaki harminczados-hivatalra Perczel Sándor zimonyi só- és harminczad-tisztségi írnokot alkalmazd. Pozsony, jan. 12. Tegnap nyita meg a’ pozsonyi váltó­törvényszék’ elnöke mils. Vásonkeöi ifjabb gróf Zichy Ferencz ur az itteni ezelőtt királyi Helytartó-Tanácsházának egyik tere­mében számosabb összejött törvényes ügyvédek’, kereskedők’ és f. ez. lakosok’ jelenlétében, az első ülést, mellyben mindenekelőtt felolvastatván a cs. kir. Felségének, a’ törvényszéknek minél­­­elöbbi alakulása tisztébeni eljárása iránt kiadott kegyelmes leira­tát, ezután ez érintett törvényszék’ két rendes bírája Nyéki Né­meth János és Gyurikovics György urak a’ birói hitet letévén, ezeket a’ pozsonyi kereskedői egyesület’ részéről választott két ülnök Weisz László mint i. e. Mader kereskedőház’ igazgatója és Jiringer József urak, a’ hitleléletben követték, mellynek vé­geztével a’ tisztelt elnök ur, e’ tartalmú beszédet montolja: „Tek. Váltó-Törvényszék! Sajátnemü ünnepélynek vagyunk ma tanúi; ■összegyűltünk itt, hogy ujnemü bíráskodásnak kezdetén ünnepet üljünk, méltót a’ tárgy’ magasztosságához. Felséges Urunk ’s Királyunk a’ veleszületett és az egész ausztriai Házban olly kitűi­­nőleg diszlő kegyességénél fogva, melly szerint hír alattvalóinak boldogságára czélzó bölcs intézkedéseit kimeríthetetlenül árasztja kedves Hazánkra is; atyai örömmel járult a’ nemzet’ kívánságá­hoz, sőt mondhatjuk megelőzni vágyott azt, midőn annak képvi­selői, a’ hitel’ előmozdítására majd nem elkerülhetetlenül megki­­vántató váltótörvények’ hozatalához fogván, azokat kegyelmesen helybenhagyta és a’ kész törvényeket szentesítette. Az 1840. 15. törvényczikkben egy olly dicső emléket emelt koronás kirá­lyunk és a’nemzet, hogy az, ön jótéteményeiben fog a’ jövő nem­zedék előtt egész pompájában fenállni, olly emléket, mellynél méltóbb a’ királyi felséghez, méltóbb egy nemzethez nem lehet; mellyet a’ mindent megemésztő idő’ vasagyarai nemcsak meg nem ronthatnak, hanem melly a’ legkésőbb századokon túl is még a’ Duna’ és Tisza’ kies partjait magyar fakandja, míg a’Kárpátok­tól büszkén koronázott áldásteli lapályokon magyarul tanítandja az apa királya iránt tántorithatlan hűségre és hazaszeretetre kis­­fiát, ragyogó gyémántkint fog kitündökölni azon porhanyu emlé­kek közül, mellyeket aczél vagy márványból emelt dicső hadi lelteknek az utókor. Mondám lek. vállótörvényszék, ön jótéte­ményében fog ezen emlék tündökölni, igen; ’s mi kiket ap. kirá­lyunk’ határtalan kegyelme arra szemelt ki, hogy ezen uj törvé­nyek’ hű szolgái legyünk, mi, mondom, főleg arra köteleztetünk, hogy teljes erőnkből rajta legyünk ezen jótétemények’ létesítésé­hez kész munkás kezekkel járulni; szent leend e’ törvények min­den szava előttünk, ’s mi szentül fogjuk azt az emberiség’ határi közt eszközlésbe venni; ezt kívánja tőlünk a’ mi felséges urunk; ezt kivonja a’ nemzet’ szent ügye, ezt végre kívánja a’ közjólét és a’ közboldogság, melly ott virul föl legszebben, leggazdagabban hol az enyém és tied közli határzásra fölszólított biró tekintet nélkül mondja ki a’ törvény’ szava szerint döntő véleményét. Fölös­leges volna itt birói tisztünkről bővebben szólani: olly érdemtel­jes férfiakat adott mellém a Felsége’ kegyelme és az ezen város­ban létező kereskedői egyesületnek közbirodalma, kik birói jeles tulajdonaikról ismeretesek ; én tehát azon bő kéréssel fejezem be szavaimat: Adja a’ jó ég, hogy imádott koronás királyunk hosszú évekig örvendhessen dicső emlékének ’s azon jólétnek, mellyben az által hű magyar­jai részesülendnek; mi pedig tek.­vtörvényszék iparkodjunk részünkről mint lm jobbágyai Felséges Urunknak, mint háladó fiai édes Hazánknak mindent megtenni, hogy azon emlék maradandó fényében állhasson, ’s a’ nemzet, melly azt emelni segíté, áldhassa bennünk hű fiait, kik annak fentartásában és szilárdításában híven és szentül sáfárkodunk.“ Erre a’ fel­nevezett törvényszéki első biró e’ szerint válaszolt: „Méltóságos gróf, elnök ur! Miután méltóságod ékes szónoklattal eléterjeszté legközelebb dicsőül végzett országgyűlésünknek szerencsés eredményei között ama’ leginkább kitűnőt, hogy ő cs. kir. Felsé­ge’ kegyelmes hozzájárultával, honunk’ díszére, fényére, jövendő virágzására és boldogítására már egy váltótörvénykönyvet is szemlélünk létesülve, melly jóságos atyai fejedelmünk iránt, me­leg hálaérzéssel fogja szüntelen buzogtatni a’nemzet’ és a’hű magyar’ szivét: [nekünk e’ részben nem marad egyéb hátra, mint azokat, a’ mik méltóságod által olly bölcsen ’s bőven kifej­tettek, azzal az őszinte nyilványítással tisztelve méltánylani, melly szerint mi felette boldognak állítjuk magunkat, hogy Felséges Urunk és Királyunk, határt nem ismerő nagy kegyelmességéböl, minket tűzött itt ki, méltóságod’ elnöklete ’s vezérlete alatt ezen boldogító törvénynek sikeresítésére ’s az igazságnak annak ér­­telmébeni kiszolgáltatására. Méltán is örvendünk szerencsénknek annál inkább , minél mélyebben tudjuk mind érteni, mint becsülni ezen kitüntető, hivattatásunknak terjedelmes hatású érdekét, és fontosságát, midőn ebben egyfelől szép alkalom nyílik előttünk, minden kitelhető erővel oda iparkodnunk, hogy mind Felséges Urunk bennünk helyzett kegyelmes bizodalmának, mind a’ nem­zet’ nagybecsű várakozásának lehetőleg megfeleljünk; másfe­lől pedig különös díszünkre válik, hogy méltóságod tisztelt sze­mélyében egy olly elnököt és kormányozót szemlélhetünk, ki azon kívül, hogy egy fényes családnak méltó ivadéka, mellyet a’ trón és a’ nemzetért tett jeles nagy érdemek sugároznak körül, külö­nösen egy olly boldog atyának szeretett boldog fia, ki nem csak mint országunk’ egyik főzászlósa mélyen tiszteltetik, hanem mint a’ közjó’ előmozdításában fáradhatatlan buzgóságu deli hős, mint a’ szenvedő emberiség’enyhére alkotott jótékony intézetek’ dusatla­­kozása pártfogója, mint árvák’, özvegyek’, szükölködők’ közönsé­gesen elismert atyja, gyámola, táplálója szerettetik és mindenütt ’s hálásan dicsértetik, magasztaltatik és áldatik: ezenkívül mon­dom méltóságod még személyes mind elme, mind szivbeli tulajdo­nokkal is olly jelesekkel, olly szépekkel van istentől felruházva, mellyeket a’ legfőbb országos hivatalok készülnek magokhoz ma­gasítani ’s felragadni. Legyen is méltóságod bizonyos a’ felöl, hogy mi, tisztelt és kedves vezérlete alatt mindenkor híven és pontosan elkövetendünk mindent, annak a’ nagy czélnak tökéle­tes elérhetésére, mellyet a’ váltótörvény után nemcsak a’ Haza, hanem a’ külföld vár és remél. — Fogadja végre méltóságod szívesen ’s kegyesen tőlünk ez igaz érzelmünknek tiszta kiömlé­sét teljes tiszteletünk zálogául, mellyel magunkat nagybecsű szí­vességébe és kegyeibe ajánljuk“. Ezzel a’ tisztelt hallgatók eltá­vozván a’ törvényszék mint alakított folytatólag ülést tartott. Pozsony, jan. 10. A’ pozsonyi evang. valláson levőknek mai nap tartott gyülekezetében, Musculy Károly ügyvéd úrnak a’ 14 évig teljes dicsérettel viselt syndicusságróli lemondása ’s helyé­be Hauser Erneszt ügyvéd ur’ ünnepélyes iktatása után, a’ köz­gyülekezet’ azon kor- és törvényszerű végzéseinél fogva, miszerint a’ legközelebb múlt országgyűlés Vidik törv. czikk. jótékony ren­deletének megelőző alkalmaztatása által a’ közügy iránti lelkese­désről ezen felekezetbeliek által is illő bizonyság tétessék, ezen község is az anyakönyveknek és az iskolai tant­leveleknek a’ be­küldött példányokhoz képesti azonnal megkezdendő vitelére ’s ki­adására felszólítva lett; hazafius lelkesedéssel elhatároztatott, hogy bár a’ nem rég az iskolai szükségre diák nyelven költségesen kő­nyomaton rovatozott példányok nagy halommal volnának, és az eddigi szokás szerint német nyelven vitt anyakönyveknek szolgáló uj könyvek csak nemrég szereztettek volna meg ’s igy mindezek használhatlanná válnának, a’ közgyülekezet határozata mind a’ mellett mégis e’ naptól fogva annál inkább foganatosítassék, mi­kép nem csekély örömére szolgálna e’ gyülekezetnek, hogy a’ törvény’ engedékenysége alá tartozó helyzete mellett is tettel ta­núsíthatja azon készségét, minél fogva a’ közérdek’ elöhaladásán csekély erejéhez képest részt venni mindenkor buzog. Ennek foly­tában természetes következetesség gyanánt­­. Sz. Andrási An­­dreanszky Antal ur több tettes megyék táblabirája ’s a’ Dunán­­inneni egyházi kerület’ jegyzője által tett indítványnál fogva szinte kötelező határozatta lön, hogy a’ midőn ezen gyülekezetben sze­mélyesen résztvevő községnek nagyobb része csak német nyel­ven értene ’s nehogy ez a’ magyar nyelvnek a’ tanácskozásokba­­ni általányos behozatala által jogai’ csorbulásával és igy a’ közös érdek’ károsításával eddigi részvételétől eltiltassék, a’ német nyel­vem tanácskozások és a’ jegyzőkönyvnek illyetén szerkezése meghagyassék ugyan, a’ levelezések valamint egyéb külső tár­gyaltatások azonban egyedül’s mindenkor magyar nyel­ven vitessenek. Hazánk’ erdőségei. Faszükség. Köz a’ panasz, kivált nagyobb városokban a’ faszükség felől ’s némelly helyeken ,mint például a’ mult télen Pozsonyban) valóban, mondhatni, fa­éhség uralkodik. Igen korszerű leend tehát kikutatni, körülbelül mennyi vágható erdőség van még honunkban. A’ pesti német napi­lap hiteles kútfők után statistikai adatokat közöl hazánk’ kir. vá­rosainak erdőségeiről. Ezek szerint: Bártfa 7195, Bazin 1875, Buda 2296, Debreczen 15,157, Eperjes 1667, Esztergom 2526, Kis-Marton 145, Kőszeg 4144, Korpona 7245, Késmárk 2734, Kőrös 914, Lőcse 10,566, Modor 3983, N. Szombat 560, Pest 372, Posega 8098, Pozsony 3899, Pécs 4880, Ruszt 27, Szabadka, 1250, Soprony 8068, Szakolcza 2028, Sze­­ben 1925, Szeged 626, Sz. György 2061, Szatmár-Németi 6002, Temesvár 1470, Trencsin 380, Újvidék 1640, Va­rasd 1000, Zágráb 3000, Zombor 570 holdnyi, többnyire­ jó karban levő, tehát fadús erdőséggel bírnak. E’ felhozott nagy területnyi erdőséget azonban honi fáink csak egy részének mond­hatni, mert a’nagy birtoku földesuraságok: Esterházy, Pálffy, Batthyányiak ’stb. szinte Pozsonyba, Pestre, N. Szombatba, Kő­szegre ’stb. szállítják fáikat. ’S mind e’ mellett mi az oka, hogy ezen közszükségü czikk olly méreg­ drága, hogy a’városokban lakó szegényebb sorsuak sokszor egész télen át a’ hidegségtől dermedetten töltik át a’ nappalt ’s éjeit ’s alig lehet tuskójok, mellynél egy tál ételeket megfőzhessék ? Mi az oka, hogy, kivált az utolsó években, m­ig minden egyéb élelmi ’s más közszükségü szerek árukban tetemesen csökkentek, addig a’ faár napról napra felmegy ’s ha tiz évvel visszapillantunk, már kétszerezve látjuk? Lehetne ennek okát bővebben kutatni, hazánk’ vidékeinek roszkar­­ban levő utaiban keresni, mellyek a’ szállítást nehezítvén, az árt is felverik ’stb.; de mivel ez hajdan sem volt könnyebb, sőt nehe­zebb, mivel hazánk’ erdei nem keresbedtek, világos előttünk, hogy e’ beharapózott rosznak nagy részben az egyedárúskodás oka, mellyet e’ czikkel a' nyerészkedők gyakorolnak. Ezen visz­­szaélésre nem volna helytelen figyelni azoknak, kiknek erre, a’ közállomány’ természeti szabályánál fogva, hivatásuk. Nem volna például czéliránytalan, ha a’ fa’ ára, mint a’ húsé, szakon­­kint megsz­a­katnék v­a­g­y a’ megyék vagy a’ városi hatóságok által, úgy azonban, hogy a’ nyerészkedő keres­kedők már eleve köteleztetnének bizonyos mennyiségű fának az illető városokba szállítására. A’ Pest belvárosában 1840-dik évben a’ catholicus keresz­teltek száma 750, a’ házasoké 134, a’meghaltaké 350. — Leopold külvárosban kereszteltetett 257 róni. catholicus gyermek, házasságra lépett 161 pár, meghalt 158 személy. —Népességi nyereség 95. — Terézia külvárosban született 934 gyermek, eskedtetett 234 pár, eltemettetett 721 személy. — Népességi nyereség 213. — A’ budapesti agos. hitv. evang. gyülekezet­ben 1840 év’ folytában kereszteltetett 163 gyermek és 10 fiu 53 leány­, kihirdettetett 79 pár, eskettetett 25 pár, temettetett 178 személy. — Népességi veszteség 15. — 1841ben a’ 65 va­sárnap és ünnepek közül 41 ízben lesz magyar nyelven az is­teni tisztelet ’s egyházi beszéd. (Pesti Hirlap.­ A’csirájában levő takarékpénztár nagy remények­kel biztat. A’ betett pénzek’ öszvege már is meghaladja a’ fél százezerét nevezetesen 65,120 forint ’s 1 krazug föl, melly­­bűl 60,800 forint a’ múlt évben ki volt kölcsönben adva, a’ többi csak az évnek végével. A’ betevők’ száma 1238.— Ezen intézet kétoldali hasznát nem lesz, ki át nem látná: a’ szegényebb sor­suak biztos helyre tehetik kamatozandó pénzüket, és a’ hitellel birók’ számára van hely hol kölcsön kész pénzt kapnak. — Az egyesület’ 3kán tartott ülésében t. Simoncsics alispán ur főigaz. 1. Fáy András ur pedig segédigazgatóvá neveztettek ki. (vaj N. Károly. A’ szathmármegyei dec. közgyűlésben egyéb fontos tárgy közt az is végzéssé jön, hogy ezentúl a’­­bírák tör­vényszéki birákul serutinium által választassanak ’s e’ választás a’ kinevezett tbirákon kívül másokra is terjedhet. — A’ nkárolyi gazdasági egyesület az egész szathmár-vgyes helységek számára meghozatá a’ Mezei naptárt ’s azt a’ járásbeli szb.rát által hely­­ségenkint ingyen kiosztatni rendelte.­­ Szegszárd, jan. 5. A’ Hírnök m. é- 103 ik számában közlött azon híradásra, mintha Tolna megyében Bonyhád és Szegszárd városok közt fekvő Kokasd helység’ egész községe magát földesuraságától, Bezerédj István úrtól, az uj törvény’ értelme szerint örökösen megváltotta?­­ a’ megtörtént dolgok’ igaz és érdemteljes voltát tudniakaró ’s kívánó olvasóközönség előtt rövid, de őszinte válaszul szolgáljon, hogy midőn bizonyos test­dologért valaki országszerte magasztaltatik és dicséretekkel árasztalik el, akkor a’méltányosság teszi kellővé, hogy az, ki szép tettének jutalmát nem a’ szárnyaló hírben, melly után nem sovárog, hanem önérzetében találja, szinte el ne hallgattassák: ugyanis Kokasd helységnek földesurai gróf Festetics Erneszt és Sándor testvérek lévén, előbb gróf Festetics Sándor, azután ké­sőbb gróf Festetics Erneszt adta volt el múlt 1840ik évben ha­son félben birt kokasdi jószágát idősb Bezerédj István urnak, és pedig gróf Festetics Erneszt olly kötelezéssel, hogy miután ko­kasdi jobbágyaival megválthatásukra örökös szerződést kötni indult, sőt majorsági birtokát Kokasdon a’ királyi kisebb haszon­vételekkel 32 évre ugyan jobbágyainak zálogba engedte, és ezen szerződések a’ szükséges aláírások’ hiányával már mégis írattak, a’ vevő Bezerédj István ur, vagy ha az eleintés 15 nap­ja’ eltelte elölt osztályosai közül is bárki előjogával élni kívánna, am a’ szerződéseket minden változtatás nélkül megtartani köteles lészen. Gróf Festetics Rudolf ur a’ törvényes 15 nap’ eltelte előtt az árba eresztett jószág’ egész árának letevésével mint illető osztályos testvér gróf Festetics Erneszt’ birtokát megtartván, a’ 15-öd nap alatt Bezerédj István ur által aláirt szerződéseket is tehát a’ birtokkal együtt olly világos megjegyzéssel vette a’ hely’ színén kezére, hogy testvére gróf Festetics Erneszt ur ál­tal eleve eszközlött szerződéseket ő is híven tartandja meg, mint azokat bátyja megtartandóknak kívánta, és Bezerédj Ist­ván urnak is megtartani kellett vala. Később azután Bezerédj Ist­ván ur is, már előbb gróf Festetics Sándor úrtól által vett ko­kasdi birtokának egy részét 16 évre engedte jobbágyainak zá­logba; magokat a’ jobbágyokat minden egy egész telki állomány után szolgálandók fejében nyert 900 pengő fikért örökre meg­váltani engedte, és ezen szerződések legközelébb nemes Tolna megyei közgyűlésére, onnan pedig nm. m. k. Helytartó-Ta­­nácshoz fel is adattak. C. Erdőd, jan. 6. A’ múlt évet szerencsétlenül fejeztük be; ugyanis december utólsó napján esti 7 óra tájban egyik gaz­dának csűrje lángba borulván, a’ közelében állott gazdasági épü­letekkel, széna-és szalma-kazalokkal együtt hamuvá lett, de a’ szép lakház megmentetett, minek érdeme leginkább az itt ál­lomásozó katonaságot illeti; az egész kár mintegy 2000 váltófo­­rintra becsülhető. A’ kárvallott gazda a’ mondott napon nyom­tatott a’ csűrben, ’s ezenkivül sertést is ölt, melly alkalommal a’ sváb gazda is bészokott a’ kancsóba mélyebben tekinteni; ’s igy a’ tűz támadtának okát könnyen kitalálhatni. — Vidékünkön

Next