Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-07-01 / 53. szám

53. szám. A’ Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statistikai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és min­denféle’ hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vel; — a’ síadunk terjedelnesb politicai ’s ro­kon­ tudományu értekezésekkel, a’ Kis futár litera­túrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak föképen. HÍRNÖK Szerkeszti ’s kiadja Kalásfalvi Orosz József. Julius 1. 1941. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtö­kön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordás­­sal 4 p. fr., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizet­hetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a., Pesten Héber Józsefnél a’Tudakozó­intézetben, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bármelyes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország és Erdély. Kinevezések és megtisztelések; Kossovics Károlyi; Szent-Iványi Károly és; pesti tud. egyetemi ün­nepély ; magyar borismertető társaság ; magyar gazd. egyesület; He­ves megyei közgyűlés; Nádor-Eőherczeg utazása; esztergomi, pécsi, zelizi és eresztvényi tudósítások. Nagybritannia. A’parlament feloszlása; követválasztási mozgalmak; ausztriai hajó akadályoztatása. Francziaország. Hírlapi vita a’ király sérthetlensége felett. Spa­nyolország. A’ ministerium kétes helyzete, különösen a’ pénz­­ügyministerium szorult állapotra. Olaszország. Lonovics püspök kitüntetése a’ pápánál. Törökország. Egyiptomi dögvész, uj lázadási mozgalmak Syriában a’ szultán ellen. Amerika. Az egye­sült statusok bankjának aggodalmas helyzete. Hirdetések: Magyarország és Erdély. Ö cs. ’s apost. kir. Felsége a’nyitrai székes káptalanban megürült két kanonokságra Uhlarik János tiszteletbeli kanonokot és Krajcsik János püspöki litoknokot, — továbbá a’ váczi székes­­káptalanban olvasó-kanonokká Balogh István éneklő-kanonokot, éneklő-kanonokká Gasparik Kázmér őrkanonokot, őr-kanonokká Cseh András székesegyházi főesperest, székes­egyh. főesperessé Medgyessi Jánost, csongrádi főesperessé pedig Szarvas Ferenczet méltóztatott legkegyelmesebben kinevezői. (Priv. tudj . cs.’s apóst. kir. Felsége Pidoll Károly lovagot, udv. hadi tanácsost, a’ magyar kir. Szent-István-rend kiskeresztjével méltóztatott földiszíteni. (Priv. tudj­a cs. ’s apóst. kir. Felsége Hüttner Imrét, a’ szakolczai kir. gymnasiumban első gramat. iskola tanítóját, közép arany-ér­­dempénzzel, szalagostul, mellózsatott legkegyelmesebben földi­szíteni. (Priv. tudj Kossovics Károly t. ns megyei tbiró ’s a’ m. nemz. tudom. Akadémia törvényosztályi rendes tag fáradhatlan munkássága életének néhány napos idegláz jun. lakén véget vetett a’ férfikor legdiszlőbb szakában. A’ megválasztatása előtt pályakoszorús iró, nagy emberbarát ’s rendületlen elvű hazafi korán hunyt el mind Nyitra megyére mind a’ nemz. Akadémiára nézve. Pozsony, jun. 30. Lapjaink 48dik számában — olly levél után, mellynek mélyen elszomorodott hangja legkisebb kétséget sem engedhetett volna valósága iránt támadni bárkiben, úgy ben­nünk sem — nagys. Szent-Iványi Károly kir. tanácsos és Zemp­­lény megyei alispány halálát közlöltük, mellyet most, egy, e’ lisztes családhoz igen közelálló ’s igy teljes­ hitelességű személy általi értesítetésünknél fogva, valótlannak nyilványíthatunk, a’ haza közörömére, melly illy nagy érdemű ’s köztiszteletü férfiú halálának hírén méltán megszomorodhatott. A’ szemtelen közlő, ki ezáltal leginkább a’ t. közönséget sértette, úgy látszik követője az athenaeumi tannak, melly szerint az álnevüség alatt a’ gazem­ber is jól van védve. — Tegnapelőtt reggeli 3 órakor utazott el városunkból Esztergomba a’ tömést, herczeg-primás. Mintegy másfélhónapi itt tartózkodása alatt személyesen végzé nagyobb ünnepeken a’ székes-egyházi nagyszertartásu istentiszteletet, is­meretes bőkezű jótékonyságiban pedig itt is — mint mindenütt a’ merre jár — több közintézetet és igen számos egyedet ré­szeltetett.­­ Pest, Jun. 26. A’ tegnapi nap hazánk több intézeteire nézve nagy ünnepi nap vala, mint dicsőült alkotójának Mária­ Terézia országlása kezdetének százados évnapja. A’ magyar kir. tud. egyetem, mint minden évben úgy ez idén is, mél­­tólag ülte meg magas alkotónéjának dicső emlékezetét, hozzá­járulván, hogy ez idén jun. 25ke egy lefolyt század első napjának volt zenitje. Nevezetes század emlékét ülénk meg, mellynek le­forgása alatt valamint egészen Európának ujan alakulása tör­tént, úgy Magyartanunknak is sorsa létében biztosíttatott, melly az elsőbbi századok alatt, bár gyakran hatalmas, bár nagy és felséges, mégis többnyire ingatag és változékony vala. Igazolá­sul tekintsünk történetünk évkönyveibe ’s látni fogjuk az utolsó és az előbbi századok közti azon mély üreget, mellyben többször vala hazánk sorsa eltemetendő. Mária­ Terézia korszakában szi­lárdultak meg tettleg honunk ’s a’ fels. ausztriai Ház közti ama’ kötelékek, mellyeket az 1723ik év alkotott. ’S a’ nagy asszony méltányolni tudta hiv magyarjainak tetteit; nem feletkezett meg vitézségökről, mellyet tanúsítottak, midőn viharok tolultak Bécs láthatára felé, magas személyét hiv magyarjaira bízta a’ magyar nemes testörsereg felállításával. — Nagy királynénk által alapí­tott intézményekben kereshetjük a’ tudományok érlelő bölcsőjét hazánkban; itt kezde ébredni a’ lélek és szellem, mellynek fiatal­ságát kevéssel ezután, a’ korát századokkal megelőzött fejedelem üregbírni akará, de ez visszahatásban tüntette ki erejét, nem is csoda, mert a’ barbárság lánczai sokkal nehezebbek, hogysem levetlelve bár az emberiség kezeiről és lábairól a’ bénaság kínjait ne hagyná emlékül ’s ne hagyna sebeket, mellyeket csak a’ mű­velődés üdvös ifjai gyógyíthatnak meg és pedig hosszú évek alatt. A’ morális hatalom mind a’ mellett, ámbár viszásan, már József holta után felségesen mutatkozott, melly szellemi erőnek kút­fejét Mária-Terézia intézményeiben jelendjüik fel; állítni lehet, hogy Mária-Terézia rendszeresítette a’ tudományokat hazánkban a’ völe alapított tud­­egyetem és öt academia által. Előtte hazánk tudósait többnyire a’ külföld nevelte, de hányan voltak, kik a’ tu­dományok iránti szeretésből szívesen hagyták volna honukat? — Idejében vejének legelsőben könyörületes pillanatot nagyjaink a’ pór nyomoru kunyhójára; a’ viszonyok, mellyek ekkorig a’ föl­des uraság és jobbágyai közt fenállottak, a’ rabszolgaság bélyegét viselték homlokukon csak hogy halványabb színezettel. Mária­ Terézia urbáriumában vala elrejtve csirája az engedményeknek, mellyeket a’ földesurak később önkényt adának ’s adni most is foly­vást készek. Engedményeknek mondám szándékosan, mert a’ föl­desurat kényszerítő módok, mellyeket korunk némelly lármás de­magógjai sürgetnek, egy egészen más korszakból, egészen más nemzettől veszi eredetét; egy nemzettől, mellynek történet lapjai a’ nép felségiség szakában kiontott vértől párolognak, hogy megvető­­leg mutassák be az utókornak zsarnokaik utálatos neveit. V­isz­­szatérve ünnepélyünkre,ime nehány vonással. 9 órakor az egyetemi templomban nagy mise tartatott, mellyet főtiszt. Szaniszló Ferencz csolti apát és nagyváradi kanonok ur mondott nagy assistentia mellett és számos ájtatos hallgatók jelenlétében; innen az egye­temi tanító urak diszmenetben, elöltök vitetvén a’ facullások dísz­­jelei az egyetemi nagyobb terembe mentek, valamint a’ tanuló­ifjúság is. A’ terem fel vala ékesítve ’s a’ csinált trónra a’ kir. korona vala helyezve, a’ bíboron pedig Ő Felsége kegyelmes Ki­rályunk, Nádor Ő Fensége ’s boldogult Ferencz császár mellké­pei függesztve. — Itt az idei nagyságos egyetemi igazgató Viro­­zsil Antal lépett a’ szószékbe, és ékes latin beszédet tartott. Visz­­szavezeté a’ tisztelt szónok hallgatóit Maria­ Terézia korszakába. A’ nagy asszony magas érdemeit a’ tudományok és szépművé­­szetek közül kiemelve, hálás kebellel emlékezteté mindazokra hallgatóit. Szavai leginkább a’ tudományok iránti szeretet ser­kentésére voltak irányozva, ’s e’ közben, valamint egy részről az álliberalismus elveit czáfolta hatalmasan, úgy más részről a’ ko­runkban annyira uralkodásra kapott materialismus ellen emelé hatalmasan szavát, mellyet a’ tudományok siralkolójának bélyeg­zett. Végzetül a’fels. Fejedelem Nádor ’s az egész ausztriai ház­ért emelte az Egek urához imáját. Egész beszédét figyelemmel és részvéttel kisérte a’ hallgatóság ’s mindenki lelki éldelet édes utóérzetével hagyá el a’ termet. A’ magyar borismertető egyesület jun. 41k ’s Okén tartotta közgyűlését, mellyben Appiano József árus ur előterjeszté, mi­szerint e’ folyó 1840/1 dik évben fejér borból 40,457 palaczk, veres borból 7,180 palaczk, csemege 2628 palaczk, összesen tehát 50,965 palaczk kelt el. — A’ második 3 éves időszak utolsó évébe lépvén most az Egyesület, egy pillanatot vetett a’ közgyűlés a’ múltra, ’s az egyesület fenállásának 5 évi tapasz­talásából tényleg mondhatja: miképen tökéletes asztali ’s cse­megeborokat, jó, sőt drága áron is el lehetne adni; némelly egészen ismeretlen borokat ez egyesület ismertetett meg a’ kö­zönséggel, sőt magával a’ termesztővel is; általa győződtünk meg, hogy hazánkban legnagyobb részben a’ pinczeismeretek igen csekélyek; ’s végre az egyesület több hasonló magányinté­zet létesülését eszközlé. — Midőn tehát azt hivé e’ közgyűlés, hogy az egyesület kitűzött czéljának lehetségig már megfelelt, más részről nem titkolható el magától, hogy ha az mostani alak­jában továbbá is folytattatnék, könnyen kereskedési alapokra szerkesztett egyesületek és magány­vállalatok gátjául nézethet­nék, azért határoztatott, hogy a’ sept.­ljén okveletlenül tartandó közgyűlésen, mellyen megjelenni minden részes tag ezennel kü­lönösen megkéretik, az egyesületnek, a’ hátralevő egy év lefor­gása utáni feloszlatása javaslatkép terjesztessék elő. Midőn tehát az egyesület mostani állását elhagyni készül, hiszi ’s reményit, hogy 6 évi tapasztalásit és közlésit használva, magányosak ’s kereskedési kevésb személyű társulatok, e’ tárgyat már nem ismertetési formában, hanem kereskedés végett, folytatni fogják. Végre a’ részvényeikkel tartozók, tartozásaiknak az egyesületi közpénztárba befizetésére felszólittatnak. A.’ Magyar gazd. egyesület nagy gyűlése. (Foly­tatás I m­. Az egyesület örökítéséül köv. újólag keletkezett ala­pítványok jelentettek be, melly szerint: Adamovich Antal th. ur 300 p. ftot, Adamovich Ivapiszk­án János tb. ur 300 p. ftot, Bo­­donyi Rókus tb. ur 200 p. ftot, Festetics Dénes 300 ft, Forgách Antal gr. 200 p. f., Forgách Lajos gr. 300 p. ft. Koller Ferencz ur gróf Károlyi nemzetség kir. kúriai ügyésze 200 p. ftot, Or­­dódy Sándor tb. ur 200 p. ftot, Pyringer Sándor jószág fel­ügyelő ur 200 p. ftot, Ulmann Bernáth hontmegyei sz. bíró előbbi alapítványát öregbitőleg összesen 200 p. ftot, Ulmann Sá­muel n. kereskedő ur 50 p. ftot, Scitovszky Márton Baranya me­­gyei főjegyző ur 20 p. ftot, Wenkheim László b. 200 p. ftot va­­lának szívesek kötelezni, mellyekért az egyesület köszönetét nyilványitja. IV. Az egyesület czélai elősegítéséül b. Mednyánszky Aloiz kir. alkincstárnok uz ő excja folyó évtől számítva öt esz­tendőre évenkint 25 p.­ntot, sziveskedék ajánlani, mellyért hason­­lag az egyesület köszöneté jelentetik ki. I­V. Az országos sző­lőiskolában egy alkalmas hajlék, vinczellérlak­ás pincze szüksége naponkint mindig sürgetőbb lévén, ennek építtetése elrendeltetett és ez alkalommal az érintett szőlőiskola felsegitéséü­l köv. hazafius ajánlatok jelentettek be, jelesen: Bathyányi Fülöp hg. 1840dik évtől kezdve hét egymásután következőre évenkinti 50 p. fiat., Ferdinánd Szász-Coburg és Gothai hg. múlt és folyó évre éven­­kinti 100 p. frt., Dercsik János vál. püspök és m. k. hely tartósági tan. ur 1839ik évtől 1847-ig évenkinti 8 p. fiat., Uzovics János septemvir­er 1839tó!—1847ig évenkint 5 p. fort., Schönborn Fülöp gr. múlt két évre 100 p. frt., Versecz városa szinte múlt két évre 80 ftot vala szives ajánlani, mellyekért szinte hálás kö­szönete nyilványittatik az egyesületnek. — VI. Egyesületi r. ta­gokká részint az eddigi, részint a’közeledő uj évkörre lettek: Ada­movich Kapiszt. János b., Appel Gusztáv, József ’s Károly tbirók, Bárczai József tornamegyei első alispány, Bérli Károly, Boldizsár Salamon, Czacher János urad. számtartó, Encz Ferencz Bat­­tyány Fülöp h. urad. orvosa, Eötvös József b. m. acad. tiszt. tag, Fleckl Károly tb ’s jószágigazg., Fleischer Sámuel urod. számtartó, Francsics Rudolf urod. ellenőr, Francsics Sándor urod. számvevő, Slámos Lajos tb., Horhy Antal urod. ügyviselő, Horhy Mihály tb. ’s jószágigazgató, Jeszenszky Ignácz tb., Jeszenszky Lajos tb., Jeszenszky Miklós cs. k. kam., Kajdacsy Ferencz kir. helyettes fogalmazó, Kaiser Sámuel, Klaszy Venczel pesti polg. Karkoványi Sándor számtartó, Kozách Ferencz tb., Laczkovich József kir. kapitány, Leeb Mihály urad. számtartó, Muszely Ká­roly pesti mükertész, Tolcsvai Nagy Gedeon borsodmegyei fősz. biró, Petrovics István sz. kir. Szeged városa főjegyzője, Poko­­mándy Gábor jószágfelügyelő, Polacsek József kir. ráczkevei urod. főtisztje, Rába József urod. számtartó, Lezier György jó­­szágfelügyelő, Szilágyi István pesti vál. pol., Szendrey Ignácz jószágfelügyelő, Szitányi Ullmann Móricz tb., (3 részv.­ Ürményi János táborn. ’s cs. kir. kam., Vieland Ödön urod. ellenőr, Winkler János urod. számtartó uu. — VII. Örömmel értesült az egyesü­let a’ tolnai szeder-selyem-egylet keletkeztéröl, mellynek r. tag Bezerédj István ur által benyújtott szabályai, valamint a’ bécsi selyemtenyésztő ’s fejérvári gazdasági fiók-egyesületekéi szint© az illető követ uraktól kedvesen fogadtatlak ’s annak idején’s he­lyén közre fognak tétetni. —VIII. Az egyesület könyvgyűjteménye köv. adományokkal gyarapult, jelesen Bartosságh József ur Göt­terbaum czímű legújabb munkájával. Kirics Károly gazdatiszt szívességéből Mittheilungen über den Fulterbau von Franz Lux ’s a’ t. Brün 1831, és szigeti Varga Antal hazánkfia most a’laibachi cs. bélyegző-hivatal elnöke szívességéből a’ Zirknitzi nevezetes tónak ’s környékének leírásával, mellyek köszönettel fogadtattak. — IX. Olvastatott a’németországi mezőgazdák és erdőszök brün­­ni (ldik­ gyűlésének ezen egyesülethez intézett levele, mellyben kinyilatkoztván abbeli határozatát, hogy dr. Thaer Albrechtnek, ki a’ gazdaság-tudományt megbecsülhetetlen munkáival virágzá­sa mostani fokára emelni segíté , Németországban szobrot fog emelni, ebbeli vállalata elősegítéséül ezen egyesületet szives rész­vétre ’s önkéntes adományok gyűjtésére szólítja fel. Ennek követ­kezzen méltányolván az Egyesület a’ felszólító társaság dicsére­tes vállalatát, nyomban aláírást rendele nyittatni, melly a’ titoko­nokra olly meghagyással bízatott, hogy arra minél több segélyt iparkodjék gyűjteni, igyekezetei sikeréről annak idején az egye­sületet ’s közönséget értesítendő, hogy a’ begyülendő öszveg a’ tisztelt vállalkozó társaság ezidei gyűlésére i. e. sept. elejéig Do­­beranba megküldethessék. Alulirt tehát minden hazai gazdát és erdészt, ki előtt Thaer érdemei tiszteletben élnek, hazafius bizo­­dalommal kérve szólít fel, hogy a’ külföld bizodalmas várakozása megoldásául is ebbeli ajánlataikat az egyesület titoknoki hivata­lába Curi­ utcza 454 sz. alatti Pyrker ház 1-ső emeletébe­ utasí­tandó bérmentes levélben minél előbb kijelenteni, ’s i. e. jul. vé­géig akár ide, akár egyesületi pénztárnok Kossalka János váltó­­törvényszéki jegyző urnak C lakása szélutcza Marczibányi ház­aik emeletének 19 V. számú osztályába­ megküldeni szíveskedjenek. I X. Az iménti czélra egyesületi r. tag Bartosságh József ur legközelebb német nyelven megjelent Götterbaum czimű munká­jából 50 példányt küldött az egyesülethez, mellynek bejövendő árát a’ Thaer emlékére megnyitott önkéntes ajánlatok öregbíté­séül szánta. Az egyesület e’ becses adományt szinte kedvesen fogadván, pénzzé fordításul alulirtva bizá ’s egyegy példány ára (minthogy ez meghatározva nem vala) 10 p. krban állapította meg. Azon t. ez. hazafiak tehát, kik tehetségök, részvétük, ’s kö­rülményeik arányában a’ szépet és nemest hasznossal összekötni kívánják, tisztelettel szóliltatnak fel, legyenek szívesek ez után áldozva a’ dicsőült emlékének örökítésében részt venni, ’s be­cses szándékuk felől a’ titoknoki hivatalt eleve értesíteni, hol az érintett munka hivatalos órákban mindenkor megszerezhető. Nyilványosság végett ’s mindenkinek megnyugtatásául az érin­tett czélra érkezendő mind két rendbeli ajánlatok névszerint is közre fognak tétetni. — XI. Előterjesztetett az egyesület pénz­tárának jelen állapotja, melly szerint a’jövedelmekből befizet­tetett öszvesen 3303 for. 30% kr. p. p. az eddigi költségekre fölment 2105 frt. 53 kr. p. p. Ennek folytában az év végével előterjesztendő összes számadások megvizsgálásául egyesületi alelnök Szapáry József, Laczkovics József, Marczibányi Lajos József r. tag urak választattak. — XH. A’ múlt évben kihirdetett jutalom- feladásra a’kitűzött határnapig, következő jelmondata pályairatok érkeztek: 1j Mindeneket megpróbáljatok, 's a' mi jó, megtartsátok. Csupán az eperfamivelést és selyemtenyésztést tárgyalva. 2) Önérzet­­e vagy a diadalmas bére, nem a' díj. Kölcsey 31 Úgy dolgozz(ál) mintha mindig élnél, úgy imád­­kozz­áll mintha mindjárt meghalnál. 41 A’ néppel közlött is­meretek és tudományok a’ hazáira sok hasznot, a népekre pe­dig áldást és megelégedést áraszthatnak. 5) Magna­turba est de rebus rusticis praecipiens, hos igitur, priusquam cum ag­­ricolatione contrarias, advocato in consilium. Columella L. J. C. J. 6.) Kertészetet tárgyazó: A’ kertészet és a' selyembogár­­tenyészet, mint több különféléknek hosszas idők általi tapasz­talásaikból eredményezett tudományok csak gyakor­latos taní­tás és tanulás által szóig állhatnak boldogittatásunkra. 7­ Se­lyem- és eperfa- tenyésztést tárgyaló ugyanazon jó mondat alatt. 8) Selyemtenyésztésről: A selyemtenyésztés, ha nagyobb gond­dal és figyelemmel vitetnék, gyapjúbeli jövedelmeinket felülha­ladnál , bátran elmondhatni. Hitel gr. Széchenyi. 9) A jó gon­dolatok soha sem jőnek későn. 10) Míg élek, reményiek, n) Földből lettünk, földdé leszünk. 12) Most még csak tükör által nézünk. 12) Múlta finnt eadem, sed aliter. A’ jelmondatos név­rejlő levélkék a’ gyűlés színe előtt néhány jelen voltak pecséteivel egy közös borítékba zárva pecsételtetvén, a’ pályairatok az illető bírósághoz utasittattak. Egy alkalommal azon két rendbeli ugyan azon kéz által írott Debreczen vidékéről egyes, elnök grófhoz ’s alelnök Csapó Dániel úrhoz érkezett levél folytában, mellyeknek névtelen szerzőjük a’ pályamunkák beküldéséül e’ hónap 8-ban

Next