Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-08-02 / 62. szám
63. szám. A’ Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hirek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével , — a’ Századunk terjedelmesb politicai ’s rokon tudományu értekezésekkel, a’ Kis futár literatúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. HÍRNÖK Szerkeszti ’s kiadja Siilásfalvi Orosz József, Augustus 2. 18-11. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a., Pesten Wéber Józsefnél a’ Tudakozóintézetben, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bémentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország és Erdély. Faliczky Mihály, Budai Ezsaiás, Munkácsy János f; megyei uj hivatalok felállítása; helytartó-tanácsi intézvény a’ megürült egyházi hivatalok iránt; kassai tisztválasztás; hegyaljai ág. v. esperesség közgyűlése; Káposztásmegyer CUI-Pest; veszprémi czáfolat; a’ pécsi püspök újabb jótékonysága; gazdasági ’s ipari hírek; tűzveszélyekről tudósítások; tordai közgyűlés; Nagybritannia. Az itt hatalmasság közli újabb szerződés; a’ brit és ausztriai kormány közli hajózási szerződés érvényesnek jelentetik; a’ választások jelen állása. Francziaország. Uj pairek kineveztetése; a’ toulousei ügyek jelen állása. Spanyolország. A’ királyné gyámnoka egyszersmind követ és congressusi elnök; beviteli vámtarifa-rendelmény; barcelonai zavargások. Törökország. A’ török kormány körlevele a’ syriai helytartók ’s parancsnokokhoz; a’ candiai’s cretai ügyek. Elegy. Kisfutár. A’ magyar nyelv előkelő tulajdonságairól, folyt., függelék. Hirdetések. Magyarország és Erdély A’ pesti kir. egyetemnél, mezegazdaság, közönséges „Természet História“ és Technológia fáradhatatlan ’s nagyérdemű tanítója, a’ bölcselkedési kar első proseniora és volt dékánja, nem különben a’ kir. egyetemnek egykori nagyságos rectora Faliczky Mihály, a’ haldoklók szentsége ájtalos felvétele után munkás élete 54dik évében májvizkórságból julius 23k án meghalt. _* Debreczen, jul. 14.Budai Ezsaiás, a’ helv. v. tiszántúli egyházkerület főfelügyelője, a’ debreczeni ref. egyház első prédikátora, a’ magyar tud. társaság tiszteleti tagja, ma, életének 7ödik évében meghatározott. Jeles munkái, nevezetesen közönséges, Magyarország ’s a’ régi tudós világ historiáji, Propedeumata theologiae christianae ’stb. örökítik emlékezetét. Hisszük, érdekes leend a’ közönség előtt e’ nagytudományu férfiúnak életrajzához feljegyezni műveltségi készületének ’s utóbbi tudományos ’s közremunkáló életpályájának nevezetesb adatait. 1792. évben a’ debreczeni főiskolai elöjáróság által a’ történettan, görög és latin ékes szólás tanítószéke ígértetvén meg neki, ugyanazon év tavaszán külföldi főiskolákra utazott. Nevezetesen a’göttingai főiskolában két évig a’ hires Heynétól a’ görög és latin ékesszólást, Spidlertöl a’ történetet, Schlöszertöl a’ politicát és stalisticát, Meinertöl az emberi nem történeteit hallgatá. Majd Hollandiába utazott, hol Daventriában az itteni bölcselkedéstanító magyar Cser??Alkar Cki iskoláit a’ debreczeni főiskolában végzé, mellynek később 3000 pengő forintot hagyott végrendeletében, Utrechtben pedig Rhankeuiussal szoros ismeretségbe jutott. Angliában az oxfordi egyetemet látogató meg, hol úri jeles magyar tudóssal ismerkedett meg. Végre Göttingába visszajővén bölcselkedés-tanári rangot nyert, ’s igy hazatérvén 1794. év végén a’ neki eleve megígért oktató széket elfoglaló, mellyet 1811. évig látott el, midőn is a’ hittani oktatószékre tétetett át, mellyet 1821. évi tavaszig töltött be, mi közben a’ tiszántúli helv. v. egyházkerület főjegyzői hivatalát is viselte, mellyre 1813. évben választatott meg; 1817 ben a’göttingai egyetemtől hittanári rangra emeltetett; 1822. évben a’ tiszánntúli helv. v. egyházkerület főfelügyelőjévé választatott . 1831. évben a’ magyar tud. társaság tiszteleti tagjává lett, mielőtt a társaság alaprajza készítésével megbízott orsz. küldöttségben is munkás részt vett vala. Üdv lebegje túlvilágba kelt szellemét körül!Arad, jul. 24. Munkácsy János, a’„Rajzolatok“ és „Sürgöny“ czímű szépirodalmi és politicai lapok szerkesztője, úgy szintén az ismeretes „Garabonczás diák“ bohózat ’s több humoristikai elbeszélések és felolvasások jeles szerzője, gyógyítkozás végett testvérét is. Arad megye tiszteleti főorvosát meglátogatván, tegnapelőtt, azaz: jul. 22dikén délutáni egy órakor sárgaságban meghalálozott, ’s következő napon kevés, többnyire a’ testvér ismerősei kíséretében el is temettetett. —Béke hamvainak! Felsége a’ Sáros megyei kart az újabb mezei törvények miatt, a’ foglalatosságok halmozottabbsága tekintetéből hat alszolgabirói hivatallal, 150 ezüst forint évi díjjal, nemkülönben Heves megyében a’ tiszti ügyészi kart egy másod alügyészi hivatallal 150 ft. évi dij mellett, és végre Varasd megyéi szinte akkor két szolgabiróval méltóztatott legkegyelmesebben megszaporitani. (Vég. A’ am. H.-Tanács f. e. apr. 21 -i üléséből Magyarország és a’ hozzá csatolt részek minden püspökeihez intézvényt küldött, mellyben hivatkozván a’ f. e. február lakán megállapított szabályra , a’ megürült egyházi hivatalok kihirdetésére nézve ő fels. jóváhagyta szerint határozta: „hogy az olly javadalmak (beneficiumok, mellyek a’ kam. ’s politikai alapítványi jószágokban legfelsőbb k. adományozásra nézve a’ h. tanács., m. kir. udv. kamra, udv. hadi tanács, bányász-kamara, sz. kir. városok ’s más közönségek kegyuraságuk (párfogásuk) alá tartoznak, mihelyt az illető egyházmegyei hivatalnak tudomására jutnak, az egyházmegyében haladék nélkül hirdettessenek ki, és azoknak,kik tekintetbe vévén milly tulajdonságokkal kell birniok a’ folyamodóknak, azon megürült javadalom elnyeréséért folyamodni akarnának, a’ hirdetés keltétől számítandó hat héti határidő adassák.“ Kassa, julius 22. Folyó hó 19. 20. és 21-dik napjain tartatott sz. kir. Kassa városa tiszti személyzetének újítása kincstári tanácsnok és kassai kir. kincstárkormányzósági igazgató nagyságos Petrovai és Dolhai Petrovay István ur mint e’ végre kegyelmesen kinevezett kir. biztos elnöklése alatt, és pedig — mi Kassán eddigelé szokatlan tüneményekhez tartozék — nagyobb részint nyilványosan ’s nyílt ajtóknál; mit jölen a’ fentisztelt kir. részint nyilványosan’s nyílt ajtóknál; mit főleg a’ fentisztelt kir biztos urnak mint a nyilványosság buzgó barátjának köszönhetni. Korbrányu Jótékony eszméknek városunkban is ezáltal tapasztalt megfogantásán keblünk hazafius örömérzelmektöl magasabbra dagadott. — A’ választás titkos szavazat utján a’ legjobb renddel ment véghez, t. i. a’ kijelöltek nevei három papirosszeletre felíratván és egy három elzárt fiókkal ellátott szekrényke felső szélére az illető fiókok fölibe feltüzelvén, mindenik választó polgár egy fehér és két fekete golyót kapott, és melly kijelöltnek szavazatát adni akará, annak fiókjába fehér golyót, a’ többiekébe feketét bocsátott; azt azonban, hogy kinek fiókjában hullanak a’ fehér golyók, a’ jelen volt hallgató közönség teljeséggel észre nem veheté, és igy a’ szózatolás a’ legnagyobb nyilványosság mellett is megtartó titkos és azért üdvös bélyegét; a’ polgárnoknak, ki utolsó szavazott, két szózat adaték; — minden egyes voksolás után a’ szekrénybe a’ polgárnők által (tribunust a’ legöregebbik választó polgár kíséretében az elnökhöz vitetvén, a’ fehér golyók a’ polgármester által megszámláltatok, és azok többsége jelenté ki a’ választattak . A’ tisztválasztás második napján a’ rendes jegyzőknek és az eddig nem létezett tiszteletbeli főügyésznek a’ tisztválasztás végén a’ kir. biztos által minden kijelölés és választás elmellőzésével történt kinevezése némi kellemetlen súrlódásokra és szólalkozásokra szolgáltatott okot a’ kir. biztos és a’ új tanács némelly tagjai közt, melly utóbbiak azt álliták, miszerint a’ rendes fő- és aljegyzők választása az eddigi gyakorlat és szokás szerint a’ új tanácsot illetné, és csak a’ megerősítés tartoznék a’ kir. biztoshoz; — de mind ezen felszólalások a’ tisztválasztás végén, és se nem a’ conferentiában, mikor a’ tanácsnak a’ biztos által kinevezendökül előterjesztett egyedek ellen semmi kifogása nem volt, se nem a’ kinevezés perczében vagy napján, — mikor kötelessége lett volna a’ tanácsnak a’ kir. biztost vitatott jogárúl felvilágosító, — történvén, a’ kir. biztos a’ hallgatást megegyezésnek és jogróli lemondásnak vehetvén, a’ tanács által elhanyagolt jogot érvényesen gyakorolhatá, és azt a’ későn tett óvás és ellenmondás semmi esetre sem gyöngitheté; — azt egyébiránt nem ellenzé a’ fentisztelt biztos úr, hogy a’ új tanács ellenszólalkozó tagjainak óvásai és észrevételei, mikint sürgettetett, a’ jegyzőkönyvbe bejöjjenek. Ha egész súrlódásnak oka abban található , hogy egy kitűnő tehetségű és a’ polgárság osztatlan bizodalmával és szeretetével teljes mértékben biró egyednek t. i. választópolgár és Kassa városa múlt országgyűlési követe t. ez. Demeczky Lajos urnak mindenektől közösen óhajtott és remélt főjegyzőségrel előmozdítása váratlanol elmaradt, és a’ közkedvencz helyett más neveztetett légyen ki a’ kir. biztos által; de mi erősen hiszük, hogy ezen elmellözésnek is volt sajátlagos oka, mellyet azonban a’ tetteiről számolni nem tartozó kir. biztos úr a’ új tanácsnak fölfedezni kénytelen nem volt, és a’ mellynek feszegetésére mi sem tartjuk itt magunkat felhatalmazva. A’ kir. fiscus abauji ügyészének ezen város tiszteletbeli tiszti főügyészévé lett kinevezése ellen is óvást tett a’ ns tanács, és e’ kinevezést felsőbb megerősítés érkezéséig függőben hagyatni kérte, azt az eddigi szokás és gyakorlattal merőben ellenkezőnek állitván, a’ mennyiben e’ városnak tiszteletbeli főügyésze soha sem volt. — A’ tisztválasztás eredményei következők: Első napján, az üreségben volt 7 választó községi helyekre megválasztattak: Lencz József, Fongrácz Sebestyén, Poma János, Demszky János, Eder Ferencz, Váross Vincze, Hreblay Antal, polgároknak: Siloczko János; választó községi tollnoknak: Krutsay Ignácz; ennek helyébe 8dik választó községi helyre: Hágen Károly. — A’ tisztujitás második napján, az üresen állott három tanácsnoki helyre megválasztottak: Bárányay István választópolgár és hites ügyvéd; Tomka Miklós vál. polgár és h. ügyvéd; és Ujházy Lajos eddigi lső aljegyző. Az ezen választások nyomán ürességbe jött kik vál. községi helyre: Papp József, lldikre Túrok Sámuel, adószedői helyre: eddigi helyettes egyszersmind vál. polgár Aranyossy Lajos; ennek helyébe Ildik vál. községi helyre: Stolbay Mátyás kir. acad. tanító. Erdei pénztárnokságra: eddigi helyettes Antalffy Flórián; épitnöki helyre: Reiter József, a’polgári kórház fölügyelőjének: Bebauer Leopold, tisztasági fölügyelőnek: Weitzenbreuer. Kapuirnokoknak: Heinrich Ján, Fischer Ambrus, Schmidt Kár., Wavrovszky Aur., Horváth Mihály, és Antalffy János. Főjegyzővé kineveztetett a’ kir. biztos által: Rimanóczy Ferencz, első aljegyzővé: Gönczy Gábor, másod aljegyzővé: Várjon Gábor; a’ főjegyző kineveztetése által üreségbe jött 12dik vál. közhelyre: Huber Mihály. — Végre a’ tisztujitás utolsó napján kapitánynak megválasztatott: tanácsnok Géczigh József; polgármesternek, tanácsnok Farkas Sándor, főbírónak nagy szózat többséggel és a’ polgári birodalom legszebb diadalával: Fedák János eddigi főbíró. Befejezésül tiszteletbeli tiszti alügyészeknek kineveztettek a’ kir. biztos által: Sinay Miklós, Szojka Sándor, és Turcsányi Vincze h. ügyvédek, tiszteletbeli aljegyzőknek: Horváth Vincze, Mesko Sándor, Fekete János, és Zajácz János. A’ többi tiszti személyzet mint tisztujitás alá nem eső megmaradt. — Vége lévén a’ tisztválasztásnak, a’ új tanács, egész választó község, és nagy számú polgárság a’ főbíró vezérlete alatt a’ városházáról ünnepélyes menetben a’ városi székesegyházba vonult, hol városi plébános főtiszt. Königh János ur a’ szószékről mondott remek magyar beszédben a’ hű és hűtlen biró képét eleven színekben előtünteté, és az ujdon választott főbírót magas hivatásának pontos betöltésére lelkesen inté. Nyíregyháza, nyárhó 17. A’ hegyaljai ág. vall. esperesség f. hó 13án Nyíregyházán tartott közgyűlése érdekesb határozati: sör Felolvastattak superintendens Józsefi! Fái két rendbeli latin nyelvű meghívó—levelei, mellyek közzül az első, coordinatiónk világos rendelete ellenére, a’ világi főfelügyelő aláírása , ’s helybenhagyása nélkül íratott, ’s küldetett szél a’ kerületben. E’ levélben jelenteték a’ föpásztor által, hogy érdekes megvitatandó tárgyak nem lévén, ez idén kerületi ülés nem fog tartatni, hanem e’ helyett egyetemes consistorium tartására a’ kerületi pénztár tisztába hozatása, az oktatási rendszer kidolgozása ’s a’ benyújtandó folyamodások elintézésére Felkára filja meg, a’ többiek kirekesztésével — az esperességi világi ’s egyházi felügyelőket, a’ nagyobb iskolák tanítóival együtt. Ezen említettem levél közelégületlenséggel fogadtatot ’s a’ rászalást sem kerülte volna el, ha ez egy másik későbben kelt levélben viszsza nem húzatik ’s Rozsnyóra kerületi ülési határnap nyáruló közepére nem tüzelik ; mindazáltal jövendőbeli illy viszszaélések elmellőzése tekintetéből határoztatok, ’s a’ kerületi ülésre küldendő követeknek meghagyatott, hogy azon elvet, melly szerint kizáró hatalmat tulajdonit magának a’ főpásztor, a’ kerületi ülések meg vagy meg nem tartására, el nem ismerve, jegyzőkönyvbe iktatandó óvásukkal tagadják. 2 Zay Károly grófnak nemzeti nyelvünk melletti buzgókodásáért köszönőirat küldetett ’s a’ nyíregyházi egyház által kiküldött tisztelkedő választmány kéretett meg e’ levél általvitelére. 3 Meghagyatott, hogy az esperes, kihez csimeztetik minden hivatalos levél, a’ nem magyarul írott hivatalos leveleket töretlenül küldje Írójához viszsza. 4 Szóba hozatván a’superintendensi hivatal holtig-tartósága, ’s ennek rész következménye, meghagyatott a’ kerületi követeknek azon igyekezni, hogy ezentúl a’ superintendensi hivatal ideigtartó legyen. Ezenkívül még köv. indítványok tétele hagyatott meg kerületgyűlésre küldött követeinknek : t. i. 5 Mind a’ vallási, mind pedig az iskolák uniója, különösen a’ pesti középponti tanodáé ’s a’ Nyíregyházán felállítandó népnevelőket képező intézet mentül előbbi létrehozása. 6 A’ küldöttek igyekezzenek meghatároztatni, hogy minél több tudomány tanittassék nevelőintézetinkben magyarul — különösen fordítsák figyelmüket a’ pánszláv irányú lőcsei lyceumra, a’ magyarodni nem akaró iskolákat fosztassák meg a’ kerület által nyert beneficiumaiktól ’s a’ magyarul tökéletesen nem beszélő tanulókat semmiféle stipendiumban részesülni ne engedjék. 7) A’ vegyes házasságok dolgában országgyűlés tartása sürgetésit igyekezzenek eszközleni. 8) Tapasztaltatván gyakori viszszaélések az iskolai tanács által hozott ítéletekben, ezek följebbvitele inditványoztatni határozatott. Gróf Károlyi István káposztásmegyeri pusztája. A’ nevezett pusztán, melly a’ pesti határkorcsma ’s a’ dunaparti váczi országút mellett fekszik, néhány év előtt két zsidó, épületfa-kereskedés, egy keresztény pedig serfőzés végett az urasággal örökös szerződést kötvén, letelepedett, és keresetük nem rosz sikerrel jutalmazd őket, mi az uraságot azon eszmére hozá, hogy ott gyarmatot alkosson; az eszme csakhamar foganasitva jön, az alapszabályok 1839-ik évben alkotvák ’s a’ letelepedetteknek kiadattak. Ezen szerződési szabályok annyira megfelelnek mindkét részböli kívánatnak, hogy jelenleg már több húsz háznál van fölépítve, sok épülőben van, ’s azt leginkább olly keresztény és zsidó mesteremberek választják lakul, kik városukban az igen sok teher- és költséggel járó czéhbevételt ki nem eszközölhetik, itt pedig jövendőjük és jólétök iránt annyira biztosítva vannak, hogy minden háztulajdonos, ki, minthogy a’ gyarmathely vizáinak nincs kitéve, kevesbbé erős anyagokból épít, ’s épűlendő házát jóval előbb adhatja ki bérbe, legalább tizenkét poent tiszta hasznot nyer évenkint. Korcsma majd minden házban van, ’s a’ korcsmárosok igen jól bírják magokat; a’ hús sokkal olcsóbb és jobb mint Pesten, miokért a’ számosabb háznéppel bíró pesti polgár nem restel háromnegyedórányi távolságra husért kifáradni; szappanos és pék hasonlóan nem csalódnak keresetükben, úgy egyéb mesteremberek is igen szép iparral és jutalommal űzik mesterségüket, mivel ezeheknek helye nincs, ’s kiki szabadon versenyezhet a’ másikkal. A’ kereskedők száma is arányosan van mérve a’ hely nagyságához ’s egy hároméves gyarmat kiskorúságához. Múlt évben a’lakosok először választottak bírákat, ’s főbírónak Lövi Izsák zsidót nevezték ki közakarattal, ’s a’ kinevezettel a’ keresztény és zsidó közönség annyira volt megelégedve,, hogy ezidén közfelkiáltással újra megválasztá. Az egész tanács hét személyből áll, kik részint keresztények, részint zsidók, és hivatalukat, még a’ jegyző is, ingyen viselik. — A’ hely szűke nem engedi az alapszabályokat elősorolni, mik ezen zsenge gyarmatnak mostani állását úgy jövendőjét is szép reménnyel biztatják, az ipart elősegítik ’s a’ közönséges jólétet kieszközlik;a mihez igen sokban járul a’ gyarmatnak Pesthez közeli ’s a’ Duna és az országút melletti fekvése, vízmentes helyzete ’s azon körülmény, hogy a’ közvetlen szomszédságában, ugyanazon uraság határában, kies fekvésű szőlők villái a’ pestieknek nyári lakul szolgálnak. Emelik továbbá a’ gyarmat virágzását: a’ szabad keresetmód, ezék és pivilegiumok nélkül; a’ majorsági földek közterhektöli mentesítése; a’ vett helyeknek ősiség kibecsülése nélküli birhatása; általános egyformaság, vallás- és nemzetkülönbség nélkül; nyilvánosság a’ közügyek elintézésében, melly a’ lakosok által szótöbbséggel határoztatik el, miért is már jelenleg az alapszerződésben több korszerű változtatások történtek, végre a’ gyarmatnak a’ bécsi kereskedők által vásáron kívül áruik lerakóhelyévé változtatása. Ezekből eléggé kiviláglik, milly üdvös szándéka volt a’ gyarmatalapitónak az emberi üdvös jólét és közbátorság tekintetéből, melly valamint minden egyes magasztalásokat fölöslegessé tesz, úgy az idő jövendőjében fogja meglelni érdemlett jutalmát. (i u.) Egy Veszpémböl —g-----g— rejtély jegy alatt írott, ’s a’ Pesti Hírlap i. é. 45. számában közlött czikknek végén ezeket