Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1842-08-04 / 61. szám

zabb években is kisebb gőzösökkel hajózható volna. Légrádtól, hol a Dráva a Murával összefoly, csak egy jó, a Louiza-úthoz hasonló, országút volna szükséges Fiuméig. Az ez által élénkülő kereskedés tán szükségessé tenné a gyorsabb és könnyebb közlekedést. Ezt az időtől kellene várni. Nézzük csak Prágát: ez sem vasúttal sem nagy folyóval nincs ekkont összekötve a tengerrel, s még is mennyi kereskedői társzekerek élénkitik kereskedését; pedig ezek egyenesen Triestből jönek s fentartják a folytonos kereskedési súrlódást. A Dráva szabályozása hasznos vállalat lehetne még a Száva szabályozásánál is, miután a Murán Stájerból beúszó tutajok is növelnék a közlekedés élénkségét. Ehhez járul, hogy a pest-fejérvári országút, melly a Dráváig nyúl, meglehetős és csekély költséggel igen jó karba helyeztethető lehetne. S így Fiume rövid időn csekély költséggel az ország különféle vidékeivel össze lenne kötve. Gondoljuk ehhez a központi vasutat s a debreczeni vonalt; álljunk fel ezután a Gellért hegyére s ekkor körül pillantván, majd olly szép jövendőben álland előttünk az egész haza, mint azt a Daguerreotyp Írója Pest városáról Pium Desideriumkép megjövendölte. De hogy e jámbor óhajtások valaha létesíthetők lehessenek, mindenek előtt szükséges a nálunk olly ritka madár — az egyetértés — s minden provinciális érdek mellőzése. A Temesvárról. Folyó julius 21. és 22én rendkívüli közgyűlésünk volt. Magányos ügyeken kívül nevezetesebb a nagy közönséget érdeklő tárgyak előfordultak következők: Gyakran emeltetett szó a sokszor büntelenül szenvedő rabok mellett, de a javítóházak ellenesei s barátai a szigorúbb testi büntetéseknek mindenkor adatokat kivántak. Ám egy adat. Szeretett első alispányunk előadta részlehajlatlan szavakban, mikép hiteles kútfők után értésére esett, hogy egy még három év előtt fölmentett, s tehát büntelennek talált rab csak most bocsáttatott legyen ki. A Rendek megütközve és tetszetlen érzettel vevék e tudósítást; nehogy azonban szinte egy másik büntelenül szenvedjen, eleve csak a másod alispány bízatott meg az ügy megvizsgálására s ennek eredménye bemutatására. El nem mulasztandom erről annak idejében tudósítani a t. ez. közönséget. — Turopolya lelkes levele s közlött felírása a zágrábi ismeretes iliromániák tárgyában hasonlelkesedéssel fogadtatott. A felírás nemcsak pártoltatott, sőt Temes megye felírása határozottabban fejezi ki a törvényszerűség, méltányosság sugalta s a nemzetiség követelte kérését a megyének, mondhatnék az országnak. Turopolyát e megye rokon érzetéről tudósítandja, Zágráb megyével pedig, mint törvényellenesen választott tisztviselőkkel bíróval, az ügy eldöntéséig hivatalos levelezésbe nem fog bocsátkozni. — Amint egyrészről, egyébiránt az idegen zászló lobogtatása fenyítésre méltó tett, úgy másrészt nem látjuk helyén a felírásban azt is megérintve, hogy az idegen öltözetbeni hegykélkedés miatt az ilir párt megfenyíttetni kéretik. Kinek tetszik, vegyen magára hupi veres öltönyt vagy hártpipát (Schlafrock) és péntekkék inget, tegyen fejére, ha tetszik, csörgő sapkát, hadd tegye! a szégyenbélyeg melylyet ekkor magán visel, az ő vállát nyomja, nemzetiségünknek pedig annyit sem ár mint nem árthat egy berzenkedő hörcsök a lábát reá emelő uszkárnak. — Varasd megye deák levele olvasatlanul viszszaküldetett. — Közgyűlésünk sept. 12kén leend. Fehérvár. Következő napokban előjöttek a túrómezei és varasdmegyei ismeretes levelek s pártoltattak. Tiszti jelentések között szőnyegre került az eperfatenyésztés is és egy szolgabiró sem bírt csak egy aláírást is eszközleni. Hol itt kibe? ugyanaz nap pedig, csak a gyűlés órái alatt 66 acttát irtunk alá. Délután az aláírók a megye kisebb teremében összeültek, és provisorte Z. Ödön grófot elnöknek, Cziráky János grófot, Eischl, Madarász L., Mérey Móriczot, Salamon Lajost választmányi tagoknak és Kunoss Endrét jegyzőnek megválasztották. Bővebb tudósítást ezen ügyről a jegyző úr teend, Ám ezek utolsó közgyűlésünk eredményei. Részemről sokat tudnék még írni, önnek, kivált a czifra paszomántos két egyén írott beszédeiről, de ezt most elhallgatom, de ha jövőre még történik, nyíltan elmondom, mert higyék, nem férnek előre kidolgozott beszédecskék tanácskozási terembe, bár mikép villogjon az ékesszólás özöne ! még a jó akarat sem győzhet de papiro. Szembe kell nézni urak s az ész beszéljen, nem papiros, mindjárt könnyebb a győzedelem. Holdmezei berei Farkas magyar vándorköltőnek is mindig készen voltak zsebében mindenféle alkalmi versek, a mi kellett, azt előszedte, de hatást nem tett. — Olvasó oratorok! ez a ti sorsotok is. Dunamelléki. & Kassa, jul. 27. Folyó hó 22ik napja városunkra és vidékünkre nézve gyásznap. Szőlőink és szántóföldeink legszebb áldással ketsegtetik a hosszú nélkülözések sanyarain mármár tulküzdhetni vélt szegény földmives kebelét, az iltott megkezdett aratás boldogító valóra való érlelendő a huzamos ínség kínjain iltott csak forrázott gazzal enyhitni tudó fonyadt arczu szegénység reményeit, és ime a mondott napon délután éjszaknyugatról jövő éjfeketeséget vészfelhők vonulának láthatárunk fölé, és terhektől menekülten irtóztató jégzáport ontanak, rommá téve számtalan mezei gazdának a következett napon talán már le is arataundolt reményeit.— Városunk határain legalább egy harmadrészét teve semmivé a remélt szüretnek és aratásnak, a kevéssel ezelőtt hajlott fővel arany hullámokban ingó nehéz kalászok most teljesen kicsépelten és sárral letiportan fekszenek, szalmájok szecskává vágva a kivancs éle által. A Kassa körül és közelében helyzeti körülbelül 20—25 helységnek határait is érte a csapás, hir szerint 10—15 helységnek termését teljesen semmivé verve. A jég galambtojás nagyságú és szegletes volt. Hol teljes erejével elvonult a zivatar, ott a mezőség egy arasztnyira volt ellepve jéggel, melly azon nap estvéig sem olvadt el egészen. A szőlőkben annál érezhetőbb a pusztítás, mert a hegyekben felhőszakadás is gyakorta romboló hatalmát, melly mázsányi köveket sodra ragadó árban lefelé. Agyonvert egereket, ürgéket, madarakat jelesen lehete látnunk a mezőkön. A szegény éhező adózó nép, melly ezen elemi csapás által magával teljesen tehetetlenné lön, és a kétségbeesés szélén vérző szívvel hallatja szivszaggató panaszait vízzé vált aratása felett, mellytöl egyedüli enyhét remélő, most végső reményét Isten után, csak nagylelkű emberbarátok segélyében helyzi. A gabona ára a jégeső után eléggé mérsékelt piaczunkon t. i. egy köböl búza: 12 frt., rozs: 8 fr., árpa 6 fr., zab 4 fr. 30 kr.; ez ezelőtt 3 héttel egy köböl búza volt 20 fr., rozs 16 frt., árpa 12 frt., zab 6 frt. 30 kr. váltóban. Lugos, jul. 23. Tegnapelőtt négy órakor az ilir városrészben egy városi tanácsnok házánál tűz ütvén ki, fél óra alatt az egész városrész lángtengerben úszott. Borzasztó volt a látvány. A tűznek oka még nem tudatik. Mintegy kétszáz '*) magányházakon kivül a pusztító tűz martaléka lett Krassó megye székes háza és a városház fedélzetei, a szép iskohált egyház valamint egy kincstári gabnatár 1000 mérő török búzával és 15000 mérő zabbal. Öt gyermek pinezében fuladt s több elégett. A nyomor és ínség leírására toham tehetetlen. A siránkozások és panaszok hallatára csak a kősziv nem indul meg. s Nagy-Becskerek, julius végén. A minap közel voltunk egy a pestihez hasonló csetepaténak tanúi lenni, melly azonban még a korhelyek és verekedők történetírásában is dicső helyet foglalhatott volna. A helybéli mészáros- és szabólegények összevesztek, amazok az asztaloslegények társaságában a „fekete sas“ vendéglőbe vonultak, ott a számosan pityizáló szabókkal véres csatában megütközni. Már az egész csoport fütykösökkel ellátva benyomult a fekete sashoz, s a csata már kezdődött, midőn az eset tudtára jőve föbirünknak, kinek nehány pandúrral az egész csetepatét rövid idő alatt szétverni sikerült; az előbb beleverekedő kakasok befogatván többen eliramlottak. — Gabnatermésünk ez idén hála az égnek jó. Búza annyi, hogy az egész felső vidéket elláthatnók. A búza köblének ára Temesvárott 6—7 frt., Török Becsén 8 frt. takarmány sem hiányzik; az időjárás vidékünkön inkább nedves mint száraz. Temesvár, jul. 21. Folyó hó 17kén tétetett le ünnepélyesen a várban építendő s Ő Fetsége által kegyesen megengedett gyalogsági kaszárnya alapköve. E napig az építés a pinezézetig készen volt s a a lépcső-csiga alapja volt az alapkő helyéül rendelve. A kaszárnyakapu helyén kápolnasátor vala felütve szépen feldiszitett oltárral s az összes helybeli katonaság teljes díszben kiállott. Nyolcz óra tájban megjelent a parancsnok general ő excája Auersperg gróf szemlét tartandó a seregek felett. Valamivel később megjelent ő excája a Csanádi püspök Lonovics József, ki a főszertartást vala végbeviendő, a helyszínen a parancsnok generáltól és kíséretétől fogadtatott s a kápolnasátorba vezettetett, hol az énekes szent mise olvasása után az alapkő beszenteltetett és letétetett, melly alkalommal a Koudelka báró nevét viselő gyalogezredik zászlóala tévé a szokásos üdvlövéseket a bástyákon felállított ágyuk dörgésétől kísértetve. Az alapkő külseje egy kis ravatalhoz hasonlított, mellyben pergament lapon vala az e kaszárnya építése engedelmére kibocsátott rendelmény s az ünnepélyre meghívott egyének nevei, kikhez aláírásokkal több vendég is hozzájárult. Az egész ünnepély inkább helybeli érdekkel bírván, hosszas leírásától tartózkodom, megjegyezvén még, hogy a hölgyek számára, kik az ünnepélyt szinte szemlélni akarták, faerkélyek voltak felállítva. Délben parancsnok generali excjánál nagy ebéd volt. — A polgári vadászkar és lovastestület 60 posztot és 20 akó bort adott a kiállítva volt seregek számára az őrmestertől kezdve lefelé és 6 akó bort a katonai kórház javára; Schmid építőmester ur pedig 27 fr. 42 krt és 5% akó bort kizárólag a Rukavina-ezredik zászlóalának. — Mensen Ernő, az ismeretes kengyelfutó Egyiptomba futván, városunkat is meglátogatta. Egyiptombai futásának czélja nem csekélyebb mint a Nílus forrásait megvizsgálni. E férfiú norvégiai születésű s vizen, mint matróz , és szárazon már majd az egész világot bejárta. Testi kitartóssága csodálatraméltó. Göttingában, saját vallomása szerint, néhány tudós professor egy kis műtétért akart rajta végbevinni tüdejét megvizsgálandó, Mensen azonban okosabb volt, mint kinéz , s elhordta irháját s Göttingából Pétervárra szaladt. Erdélyi országgyűlés. (A jul. 4-kén tartott 81. országos ülés vallás tárgyábani határozatinak Vége.) Mi illeti végre a görög nem egyesült hitüeknek azon megterheltetéseket, miszerint megtagadtatik nékik azon szabadság, hogy magoknak száz gazdát nem számláló eklézsiák is külön papot tarthassanak s templomot építhessenek; továbbá egyesülésre kényszerittetnek, s ha sikerült egyszer közülök vagy egyet arra bízni, gyakran az egész falunak unilus papot adnak, s nem engedik többé nekik hat héti előoktatás kiállása nélkül azon vallást, mellynek dogmáit olly rövid idő alatt megismerni módjok sem lehetett, elhagyni, s előbbeni vallásukra visszaállani, a hat héti oktatás pedig annyival sérelmesebbé válik, mivel az nem az egész helység által egyszerre, hanem családonként kívántatik meg, s néha nem is a magok helységekben, hanem idegen helyen, honoktól távol, alkalmatlan időkben vettetnek az alá, minek következése az, hogy hitekre való visszaállástól elzáratván, midőn a reájok erőltetett unitus papot elfogadni nem akarják, egész faluk isteni tisztelet vigasztalása nélkül kéntelenek lenni gyermekeik keresztelése, halottaik temetése elmulasztatik, ifjaik törvényes házasság nélkül élnek, melly több egyes esetek elsorolásával bebizonyítható vallásos türelmetlenség szülte kicsapongások, hogyj Felsége elbe is felhalottak kitetszik abból is, hogy azok megszüntetésére már Ő Felsége megboldogult édes atyja méltóztatott kegyes rendeléseket tenni; ezekhez járul még az is, hogy a görök nem egyesült óhitnek más vallások innepeinek megtartására konszeril- cíinek , tulajdon innepeiknek pedig saját szertartások szerinti megülésében gátoltatnak ; a múlt idők történeteiből merített számos esetekből kitetszik az is, hogy nevezett egyház szolgái, ha a bűntett helyén nem találtattak is, gyakran tartóztattattak le gyanúra, az illető polgári tisztviselők által. Minthogy pedig az 1791. 60-dik törvényczikk ezen szavainál fogva: „Religio orientalis graeci rítus non unita, quae juxta leges hujus provinciae inter tolerálus hactenus religiones recensita fuit, vigore praesensis articuli in libero suo exercitio eo modo confirmatur, ut omnes hujus religionis assectae pro sua conditione ad instar reliquorum incolarum tradentur, neque in ferendis publicis oneribus prae aliis graventur“, el van ismerve, hogy állapotokhoz képest őket is a bevett vallások lakosai felett terhelni nem lehet, egész alázatossággal kévettessék . Felsége, hogy az idézett törvény ellenére a görög nemegyesült óhitűeket súlyosan terhelő minden sérelmeket eltávolítani, az egyesülésre kénszergelés megszüntetését kegyesen eszközölni, átaljában véve mindazon mentségességek élvezhetését, mellyekkel más vallások lakosai s papjai bírnak, nekik is megengedni méltóztassék. Melly határozat után kir. hivatalos és kolozsmonostori convent conservatora Kedves István a 79-dik ülés 313-dik száma alatt tett nyilatkozatában felhagyott joga szerint megújította, hogy midőn az ezen határozat következtében készítendő felirat Ő Felségéhez fel fog küldetni, maga ellenvéleményét, az a melletti felküldés végett beadni kívánja. — Mellyet pártoltak közügyigazgató Horváth Ferencz , kir. hivatalosok: Cserei Miklós, Hollaki Antal, fogarasi püspök Lemény János és kir. hivatalos Turi Ferencz. — A görög nem egyesült hitüek föpásztora Moga Basilius hatósága alá tartozó híveinek nevében 1837-ben jul. 18-kán folyó 1842-ben jan. 6-kán ugyan 1842-ben apr. 6-kán az országos IIK-hoz és RR-hez benyújtott három rendbéli folyamodásaiban kérését a következendő pontokra terjesztvén ki: 1-e1 A papnevendékség számára Bánátban Temesvár városában felállittatni ígért oskola, ezen tartományban a püspöki szék mellé vitessék által. 2-or Erősittessék meg országosan s újólag hirdettessék ki Ő Felségének a királyi kormányszék által 1824-ben nov. 15-kén 11,028. szám alatt közrebocsátott kegyes válasszában foglalt azon pontoknak tartalma, mellynél fogva rendeltetik, hogy a görög nemegyesült papokat is csak akkor legyen szabad letartóztatni, ha bűntett helyén találtatnak, s tiltatik, hogy az emlitett papoknak felök egy kenyeren lévő fiai, cselédjei, a kikerülhetetlen szükség esetén kivül, katonai ujonczoknak fogattassanak; úgyszintén erösittessenek meg 1816-ban máj. 10-kén 1281. és 1820-ban 1712. szám alatti felsőbb rendeléseknek azon szavai, mellyeknél fogva a királyi funduson lakó oláhoknak falusi esküttségek, bíróságokra s a mesterségek megtanulása s folytatására is leendő felvétettetése rendeltetik. 3 or az elegyes házasságokban, hol az esketés az egyesült hitüek papjai által szokott véghezvitetni, a copulationis taxának fele engedtessék által a külömben is elegendő élelmi módban szűkölködő óhitüek számára, sőt sokkal czélarányosabb volna, hogy a vegyes házasságokban a nő, mindenkor kövesse férje vallását, mert a felfedezések szerint, ugyanazon családbeli gyermekeknek két vallások papjai általi oktatása — különösen a szegényebb sorsunknál — igen terhes feladat. 4 er A clerus, mostani állapotjának jobbítása végett ön fentartására szükséges elegendő mind külső, mind belső egyházi javakkal láttassák el. 5-öt Clerusnak biztosabb fenállhatása végett, adassák segedelem a királyi funduson, a kebelbeli tájakból, a fiscalitásokban pedig, az illető úris confraternitatis cassákból főként a montanumoknál, hol azokból a nem egyesült vallásbéli papok mind a mellett is, hogy a más vallásbeliek részesednek, legkevesebb részt sem vesznek, holott azon pénztárakba nagyobb része a pénznek tőlök mint felesebb számunktól foly be; vagy ha a királyi fiscustól ezt megnyerni nem lehetne, itt is minden helybéli papnak lakására és élelmezésére elégséges külső és belső birtok adassák, robotalis terhek s egyéb taxák praestatioja nélkül. Gor Mentessék fel a clerus a facultásairól való adófizetés, úgyszintén a nemegyesült hitüeknek kántorai, harangozói s több illyés egyházi szolgái a főpénz fizetése alól, s hogy ne kéntelenilessenek jelesen a szász földön lakók a mesterségekre való szabad magok alkalmazásokban hátráltatásokat szenvedni. 7-er Segittessék végre a clerus fenállhatósága annak a dézmafizetés alóli felmentésével, hanem egyátaljában is, legalább a királyi funduson, hol az ágostai hitvalláshoz tartozó nemcsak Ringens, hanem számfeletti papság is borból, törökbuzából, ruszulkából, és minden egyéb termények nemeiből dézmát vészén. Melly kérés 3-dik pontjára megjegyezve azt, mikint az elegyes házasságokbani öszveesketésekre nézve fenebb említés létetett, hogy a görög nem egyesült vallásbélieknek is vegyes házasságukba, mindenik pap eskesse öszve a maga vallásán lévő felet, végeztetett, hogy: Ezen kérelem és kívánat több pontjai, a nemes szász nemzet némelly követei által tett észrevételekkel és közügyigazgató ezekre tett feleleteivel, adassék általa egyházi ügyek dolgában kinevezett rendszeres bizottmánynak megvizsgálás és véleményadás végett; — egyszersmind pedig ezennel atyafilágosan felszóllittatik a kir. kormányszék, hogy a 6-dik pontban emlitett mesterségek szabadon leendő gyakorlásában létező korlátoltatásokat szüntesse meg.— Hunyad vármegyében kebelezett kiviselt közönség nevében több aláírtak által 1838-ban márcz. 29-kén beadott azon kérelemlevél, mellynél fogva panaszolják, hogy mivel némelly az unióra erőltető papjaik kívánságát nem teljesítették, négy esztendőtől fogva pap nélkül kéntelenek lenni, templomuk bezárva áll, semmi isteni tisztelet és szolgálat abban nem gyakoroltatni, hóltjaik minden halotti czeremónia nélkül temettetnek el, gyermekeik kereszteletlen vágynak, és egybekelendőik törvényes keresztényi meghitelletésen kivül pap nem léte miatt — törvénytelen és vallástalan életet élnek; végeztetett: Adassék által a királyi kormányszéknek az abban foglalt sérelmi pontok kinyomozása, és azoknak törvény értelmébeni orvoslására czélszerű rendelkezések jó *) Más lapok szerint 300 ismét mások szerint 500, szeretnék, ha. levelezőnk pontosan megírná. A sacrk.