Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1842-05-26 / 41. szám
41. szám. Május 26.1842. A Virnök kinevezések, hivatalos tudósitások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével; — a Szaladunk terjedelmesb politicai s rokon tudományi értekezésekkel, a Kisipmar literatúrai művészeti és közéletben jelesebb tünemények találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti s kiadja Balásfalvi Orosz József. Megjelennek e lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban boríték nélkül 1 p. fr., borítékkal és postán 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségnél a „Zöldfa“ fogadó melletti 724. sz. ház lső emeletében , Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben , kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország és Erdély. Kinevezések: hontmegyei tisztújítás; pozsonymegyei közgyűlés folytatása; a Pesther Tageblatt megrovatása; a pozsonyi evang. magy. társaság jótékonysága; felhívás a pozsonyi zsidó kisdedóvó-intézet létrehozására; Mátyás-emléki egyesület; lőcsei cáfolat; Erdély országgyűlései tudósítások. Ausztria. Új vontató gőzös Illíriában. Nagybritannia. Az udvari álarczos bál pompája; Palmerston lord alsóházi kérdése Syriát illetőleg; londoni adakozások Hamburg felsegélésére. Francziaország. Az újabb politikai nyomozás eredménye; a párisi érsek beszédének ügye; további részletek a vasúti szerencsétlenségről. Spanyolország. Új státuskötelezvények kibocsátása. Izabella királyné férjhezadási ügye. Olaszország, Németország. További tudósítások Hamburgból. Kis futár. Az illír gunyoal kérdése. Hirdetések. Magyarország és Erdély. Ő cs. s apost. kir. Felsége Miske Imre bárót a magyar kir. udv. Cancellaria tiszteletbeli fogalmazójává méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. (Privát tudj . cs. s apost. kir. Felsége a tajovai halász-hivatalra Röszner József körmöczi próbáló-segédet, az óbányaira Pelmi Imre helybeli hutaszénméret s ideiglenes ellenőri méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. (Priváttud) A nm. magyar kir. udv. Kamara Lichtenberg Zsigmond gróf Doroszlóra lett áthelyezése által megürült fuccinai kam. erdőmesteri hivatalra, Mateovich Antal fuccinai ideiglenes kir. erdészt alkalmazá. — A samaczi kir. harminczados hivatal megürült. Wilt Ignácz pesti kir. sómázsáló i. e. máj. 9kén meghalálozott. Csontmegyei tisztujítás F. h. 11. főispán ur az elnöki széket elfoglalván jeles beszéddel kezdé meg tisztujitási ünnepünket s első alispánoknak Baloghy Imrét és Kubinyi Vilmost jelölé ki, kiknek a többség általi kikiáltása kétes lévén, a szavazatszedő biztosságot küldé ki a szavazatok beszedésésére. Ezen egy választás maga két napig tartott mindenkor reggeltől késő estig; első napon a vármegyeház udvarában várakozó nemesség a teremekben el nem férhetvén példás türelemmel viselte az esőt és hideget. Első alispány lett Baloghy Imre 619 szózattal; másodispány Sembery Imre fölkiáltás által; főjegyzők: Baksay Ferdinand és Boronkay Lajos ; tiszt, főjegyző b. Majthényi László ; hadifőadószedő Gyürky Sándor; házi föadószedő Laszkáry Lajos; számvevő Nagy Antal; főügyvéd Vajda István. Bálhi járásban föszb. Okolicsányi Antal; ipolyi járásban föszb. Ullmann Bernát; bozóki járásban fősz. Laszkáry Miklós ; selmeczi járásb. fősz. Vladár László, mindnyájan fölkiáltással. Első aljegyző lett Gyürky Ferencz ; adik Záborszky Antal; levéltárnok Bakay László; tiszt. aljegyzők Heldt Ignácz, Huszár Sándor, Paczolay János, Sántha Ignácz, Horváth Miklós, Dacsó Pál, Lestár Károly, Huszár Lajos; aladószedők: Pruszkay József, Bozókon; Czecze Elek, Báthon; Zaffiry István, Selmeczen; Zobovics József, Ipolyban; első alügyész Pongrácz Gyula; adik Gyürky Edvárd; tiszteletbeliek Vladár Bertalan, Lábody Imre, Siroki Pál; főbiztos Bory Károly; bálhi járásban alszgbirák Paczolay Elek, Bolgár Gábor; esküitek Keviczky Imre, Petyko József, Sztruhár Elek; albiztos Szabó József; selmeczi járásban, alszbirák Ivánka Zsigmond, Zmeskal Zsigmond ; esküttek Lukács Lajos, Thuránszky Rudolf, Mátyus Adolf; falbiztos Horváthy József; ipolyi járásban , alszbirák Kasza Ágoston, Pongrácz Lajos; esküitek Thuránszky Károly, Podhorszky Edvárd, Pongrácz Manó; albiztos Nagy Bertalan; bozóki járásban, alszbirák Lábody Gábor, Gyürky Antal; esküitek Gracza János, Gyura Lajos, Birócz László; albiztos Gyürky Lajos, Várnagy Kabran László. Pozsony, máj. 23. Folyvást tartó közgyűlésünk folytában az ekkorig előfordult tárgyak közt ezeket véljük kiemelendőknek . Szóba hozatván, hogy némelly katona-élelmezési raktárakban a széna és zab részlet-számra árultatik, miután az illető főbíró, D. L. ur azon felvilágosítást adta, hogy ez ollyatén részletekre nézve történik, mellyeket a tisztek — kevesebb lovakat tartván, mint mennyi őket illeti — hátrahagynak eladás végett. Miután a Rendek a részleteknek árulgatását visszaélésre okot szolgáltathatnak vélnék, a raktárnokokat ettől szigorúan ellillalni rendelték. — Győr vármegye felírást intézett Ő Felségéhez a tudományok magyar nyelem tanítása tárgyában s e megyét felszólítja, hogy vele kezet fogva országgyűlésen kívül is pártolván az ügyet szinte felírást intézen Ő Felségéhez. E tárgy egyhangú tetszésre találván, hőn pártolhatott. —Beregh megye azon tudakozást intézi megyénkhez, valljon egyik körlevelét (Vallási ügyben megkapta legyen ), miután felőle ekkorig semmi érintés sem létetett. A Rendek meg fogják írni, hogy nem kapták, egyébiránt hogy az egész vallási ügy az országgyűlési munkálatokkal foglalkozó választmánynak ki van adva. — Temes megye levele az ismeretes katonai kihágás tárgyában olvastatván fel, miután Temes megye e tárgyban már felirta Felségéhez, a Rendek jónak látták a remélhető kegyelmes leirat tekintetéből felírásukkal még várakozni; a körlevél második része, melly az adóbeli záradékot foglalja magában, kiadaték az állandó választmánynak. — Tolna megye a vasutügyben egészen más szempontból indul ki mint Sopron megye ismeretes körlevelében, s az építendő triesti vaspálya ellen nyilatkozik, őkei pártolására szólitván fel a Rendeket. E levél kiadatott a vasutüggyel foglalkozó biztosságnak. — Nádor Ő Főherczegségének egy levele olvastatván fel, mellynek folytában meg fog Öröhgsége kéretni, hogy megyénkhez is mint Pesthez magyar szerkezetű leveleket méltóztassék intézni. A nm. m. kir. Helytartó-Tanács felvilágosításokat kér Varasd megye felírása nyomán, mellynek deák szerkezetű levelét e megye visszautasította, a tárgy felől. Az ügy felvilágosíthatása tekintetéből a megyei végzés fel fog terjesztetni. — A Rendeknek 1839. év november hóban Nagyszombatban tartott gyűlésének egyik határzata vagyis tulajdonképi jegyzőkönyvi óvása, mellyben kimondalik, mikép a Rendek törvényesnek el nem ismerik, hogy a főispányok nélkül a gyűlést a tárgyak bevégezte előtt eloszlathassa, felsőbb helyről érkezett leirat következtében érvénytelennek nyilvánviltalik. A Rendek óvásuk mellett megmaradtak, miről a nm. m. kir. Helytartó-Tanács tudósíttatni fog. — A hús ára 15 kr. megmaradt. A gyűlés még folyvást tart. Pozsony, máj. 24. Milly káros lehessen némellykor még a legsilányabb hírlapi gáncsolódás is, e napokban újra bebizonyult. A leégett vajnoriak ugyanis t. Ivansch L. úrhoz — kiről 35 számunk értekezett — azon kéréssel folyamodván, hogy inségek enyhítésére színészi dilletáns előadást létrehozni szíveskedjék, ezen az örömest hajlott részéről kérelmeikre s azonnal az illető személyekkel értekezett, azonban a minapi hasonló előadásban részt vett kisasszonyok egyáltalán vonakodtak, tartván olly alávaló és szemtelen kritikától, millyennel egy anonymus fráter a „Pesther Tageblatt11 109 ik számában a pesti reformált főoskolaérti minapi olly dicséretes és igen helyes előadásaikat legyalázni merészelte, nem elégedvén meg az előadás művészeti bírálásával, melly már magában is olly kíméletlen és durva volt, hogy jótékony fáradozás illy nemtelen garázdaságokkal soha német lapban még le nem piszkoltatott, hanem még holmi alávaló czélzásokkal és betyár frivolitással is kaján czikkjét fűszerezni elég szemtelen volt, bűnös tettét anonymitás alá rejtvén, némelly magyar tudósok (?) jelszavát követve „hogy az anonymitás leple alatt a gazember is jól van védve.“ Ismerjük ugyan azon szép czimboraságot, melly egy idő óta majd az egész német belletristikát körülhálózván a színészeti kritikát fejős tehén gyanánt kezeli, alávaló sarczolásoknak vetvén alá az igazgatásokat valamint az egyes színészeket; de ezen a színészetre szintolly károsan ható, mint a közönséget szemtelenül myslificáló lacticát eddigelé lapjaink álláspontján alulinak tartván, arról mindeddig hallgattunk. Most azonban, midőn a merészség már igen messze terjed, kötelességünknek tartjuk felszólalni, s név szerint amaz illetlen bírálgatást alacson rágalomnak nyilatkoztatni. Ha a színigazgatóságok és egyes művészek illy alacsony sarczolásnak alávetik magokat, ám lássák ; de a jótékonyság, az emberi nyomorom könyörülés, a szenvedő emberiségérti fáradozás szent ereklyék legyenek, mellyekröl procul estote profani! Nincs itt halászható ingyen jegy, vagy kölcsönkérés — vissza nem fizetés fejében — vagy fenyegetés és mindazon gyönyörű hadcselek, mellyeken hasonelvü és hilü kritikagyártók dicsőséges acquirendi modust keresnek; de leginkább a nemes fáradozók erkölcsiségét a rágalom tajtékával bepiszkolni kárhoztatásra és büntetésre méltó vakmerőség. — Kénytelenek vagyunk továbbá csodálkozásunkat a „Pesther Tageblatt“ szerkesztősége tapintathiánya felett kifejezni, hogy hasábjait illy alávalóságok raktárául engedi, mellyek végre még az egyetértés gyanúját is fejére hozhatják. — A tisztelt dilletans-társaságot pedig a szenvedő emberiség nevében felszólítjuk, hogy megvetve illy nemtelen rágalmakat, a megkárosultak kérésére nemeslelkűseg hajoljon, s a pozsonyi közönségnek minél előbb új élvezetet, jótékonyságának pedig adakoztatási alkalmat nyújtson. Pozsony, május 24. A pozsonyi evang.líceumban fenálló magyar társaság tagjai, érezvén, hogy ott senkinek sem szabad magát visszahúznia hol a haza fényes javának emelése van szóban, még múlt hó végén elhatározták a Kliegl gépek létrehozását csekély tehetségek szerint elősegíteni. Azonban némi körülmények közbejötte miatt az összegyűlt pénzt, melly teszen 102 fr. 30 kr. váltó p. csak f. hó 24kén adhatták által Kliegl urnak. Egyszersmind a sopronyi, eperjesi, selmeczi evang. főtanodákban fennálló magyar társaságokat levél által felszólította a Kliegl-gépekrel hasonló adakozásokra. Milly eredménnyel, még nem tudjuk. Arszlán. A pozsonyi zsidó-casino az általa tervezett izraelita kisdedóvóintézet létesítésének eszközlésével megbízott választmánya legközelebb az itteni egész zsidóközséghez nyomtatott felszólítást bocsátott, ezen a pesti, budai, prágai stb. zsidó községekben már áldásteljesen létező intézetnek ugyancsak az emlitettek mintájára leendő felállítására s megalapítására adakozásokat kérve. Nevezetes e fölszólításban kifejezett azon ígéret, melly szerint, követve zsidó hazánkfiainak a magyar nyelv iránti országszerte kitünőleg mutatkozó buzgóságát, már a kisdedek ez intézetben honi nyelvünkkel megbarátkoztatandók. Mátyás-emléki egyesület. A Mátyás emléki egyesület választmánya folyó évi mártius s3-án választott elnöke. Szentkirályi Móricz úr elöl ülése alatt folyó évi máj. 5-kén tartott ülésében a nagygyűlés azon utasításához képest, hogy mind az emlék körüli munkák folytatása, mind a szükséges költségek beszerzésére nézve tervet készítsen, következőket határozott. Azon költségeknek beszerezhetésére, miket az emlék körüli munka föltételez, legczélszerűbb eszköznek találta a választmány az új felszólítást, akképen azonban, hogy az adakozó magát 10 évre kötelezze évenkint legalább 1 pengő forinttal (a legtöbb meg nem határoztatvány a czélra járulni, — az évenkint kötelezett summát mind a tiz évre összesen és egyszerre is lefizethetni az adakozónak tetszésétől függendőén. Hogy pedig a kitűzött czél minél elébb elévethessék, a felszólítást s aláírási íveket időhaladék nélkül elkészíttetni határra a választmány — megegyezvén mikép aláírási íveket csak azon egyének s illetőleg részvényesek kapandnak, kik az első felszólítás következtében rájuk bízott ívekre adakozókat szereztek, — a nemes megyék tisztviselői magányuton külön fogván aláírási ívek elvállalására s azokra adakozók szerzésére megkéretni. —Azon viszonyosság, mellyben az első felszólítás alkalmával kibocsátott íveken jegyzett adakozók s részvényesek, a leendő adakozókkal s részvényesekkel, az egyesület intézkedési jogára nézve állatidnak, a nagygyűlésben fognak elhatároztatni és a szokott módon közzététetni. — Elnök ur indítványa következtében megkéretni határoztatott tek. Pest megye, hogy a jövő egyesületi közgyűlés alkalmával a márványban is elkészült s az emlék kiegészítő részét tevő mellszobrot teremében közlátomásra kitenni megengedje. — Pénztárnok Nádosy István urnak azon jelentése következtében, miszerint a pesti deszkakereskedő urak által megkéretett, hogy rendkívüli ívekbeli megbízatásukat eszközölné ki, elhatároztatott, hogy említett deszkakereskedő uraknak egy aláírási ív annak meghatározása nélkül, ki mennyit és mennyi időre adakozzék, szóval egész általánosságban adassék. — Rákóczy János, egyesületi segédjegyző. Lőcse, máj. 13. A Hírnök 35-dik számában találtató czikknek közlője, ki Szepes megye közgyűléséről jelentést tesz s nevezetesen a 15-dik pontban sz. kir. Lőcse városát olly indulatos színekkel festi, elfelejté jelenteni, hogy ezen törvényhatósági vita a legfelsőbb elintézésről, hova a város részéről jobbágyi alázatossággal felterjesztetett, függ, s hogy Szepes megye már három rendbeli királyi intézmények, s az azokban találtató „Re interea integre servata“ záradék által, határozatának foganatba vételétől eltiltatott. — A mi magát a dolgot illeti, az igazság s a történtek fonalán szükség itt megérinteni, hogy ezen sz. kir. városi törvényhatóság polgári földbirtokát s kir. haszonvételeit tekintve — hova az úti s hídvám is Leopold király kiváltság levele szerint tartozik, — a város faluiban utivámot nem szedett tulajdon kiváltságainak sérülése nélkül — mellyeknek az ország minden rendei előtt szenteknek lenni kell — a vármegye törvényhatóságát nem ismerheti el; — hogy a vármegye a város mint törvényhatóság felett az e földbirtok s királyi haszonvételek körülti ügyekben nem biráskodhatik s szintúgy mint minden nemes ember ellen mindazon szertartásokat s a törvények által kiszabott stádiumokat követni köteles, melylyeknek még a legcsekélyebb nemes ember idézésénél is megtartanunk kell, hogy azon törvények, mellyeket a közlő idéz, a városi törvényhatóságra épen nem alkalmazhatók. F. B. Országgyűlési tudosítások. A máj.ékén tartatott hatvannyolczadik országos ülésben a jegyzőkönyv megállítása után, elnöke nagymaga felszólitá a KK-at és RR-et, hogy értésére esvén, miként a 66-dik ülés 246-dik száma alatt napirendre kitűzve volt s a szélbeli katonaság állapotát érdeklő tárgy a közelebbi 67-dik ülés 246-dik száma alatt tett ajánlata következésében, a székely nemzeti gyűlésben is felvétetett volna, annálfogva a KK. és RR. ezen tárgy iránti előleges tanácskozásaikkal már készen lennének, szóllanának hozzá. Mire ismét felolvastatván ő Felségének a szélbéli katonaság állapotját érdeklő tárgyban költ, s a 37-dik ülés 133-dik száma alatt felolvasott kegyelmes királyi leirata, s a KK. és RR. e felette fontos, és az egész haza alkotmánnyára, s a székely nemzet törvényes állására nézve igen érdekes tárgyat tanácskozás alá vévén, határoztatok. Az 1838-ban mart. 30-kan felterjesztett alázatos feliratokra jött válaszból a KK. és RR. fájdalommal tapasztalni kénytelenek, hogy a szélbeli katonaság felállítása szükséges voltára nézve olly alap hozatik fel, mellyet a KK. és RR. mind 1791. mind az azutáni országgyűléseken csak is alkotmányos uton állítottak elrendelhetnek, a mostani törvényelleni rendszernek megváltoztatása eszközléséül pedig ollyat mutattalik ki, mellyet akkor, midőn sérelemnek megszüntetése czéloztalik, követni, a törvények szoros megtartása iránti kötelesség tilt; külömben is, hogy óhajtott eredményre nem vezethet, azt a múlt idők szomorú példája igazolja, s végre olly engedmények ígértetnek, mellyek már 1792-ben költ kir. válaszokban csak nem szóról szóra megvalának adva, de mindeddig legkevessebbé sem teljesittettek. Ezekhez képest ő Felsége szentséges színe ekbe három alázatos feliratok terjesztessenek, mellyek közül: Az elsőbben a fenebb érdekelt nézeteken kívül a székely nemzet katonáskodó részére nézve részletesen is fejtessék fel, mikép az 1764-ben végrehajtott katonáskodási rendszer sem 1791-ben sem azután az országgyűléseken mint alkot