Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1842-08-04 / 61. szám
61. szám. A Hírnök kinevezések , hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek , mindennemű statisticai adatok , pénzkeret, piaczi árak, dunavízállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével; — a Századunk terjedelmesb politicai s rokon tudományu értekezésekkel, Kis futár- literatúrai művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. HÍRNÖK. Szerkeszti s kiadja Balásfalvi Orosz József. August. 4. 1842. Megjelennek e lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban boríték nélkül 4 p. fr., borítékkal és postán 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségnél a „Zöldfa" fogadó melletti 724. sz. ház lső emeletében , Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország és Erdély. Nyugalmazások, kinevezések, halálozások; helyi, tanácsi rendelmény; a magyar tud.egyetem tisztújítása; árvamegyei tisztválasztás; hivatalos közlemények; halparti vasút; csalóközi levelezőnk a Dráva szabályozásáról; közgyűlések: Temesben pártatlanul bűnhődő, turopolyai levél), Fejérben (körlevelek stb.); Kassavidéki pusztító jégeső; lugosi iszonyú tűzvész; nagybecskereki zavargás; temesvári ünnepély; országgyűl. tud. Erdélyből; jégeső Sajó vidékén. Nagybritannia. Francziaország. A kamarákat a király személyesen nyitja meg; trónbeszéd; a tudományos intézet felírása; bordeauxi macskazenék. Portugália. trónbeszéd. Rio de la Plataí tartományok. Adatok Rosas kegyetlenségéről. Kis futár. Bányászat, függelék. Hirdetések. Magyarország és Erdély. U cs. s apost. kir. Fesége Almásy József val. b. t. tanácsost, a kir. Hétszemélyü Tábla ülnökét é s Gömörmegye főispányi helytartóját, e két hivatalától, saját kérelme következtében, legkegyelmesebben fölmenteni méltóztatott. (Privát tud.) 0 cs. s ap. kir. Felsége Nimetz Károly pesti kir. harminczadi áruvizsgálót legkegyelmesebben nyugalmazni méltóztatott. (Privát tud.) 0 cs. s apost. kir. Felsége az aranyidkai főhurmányos-hivatalra Kaszaniczky Jakab kir. bányász-gyakornokot méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. (Privát tud.) A nm. magyar kir. udv. kamara a bécsi kir. subsidialis harminczad-hivatalnál megürült tiszti írnok hivatalra Zom Vilmos soproni kir. harminczadi lisztirnokot s helyébe Kovacsics Ferencz vimpassingi tisztirnokot, ennek helyébe pedig Gabriely Vilmos pozsonyi harminczad-hivatali fizetéstelen gyakornokot, végre az ugyanitt megürült kir. tiszti írnok hivatalra Szlemenics József helybeli fizetéstelen gyakornokot akalmazá. (Privát tud.) Dercsik János, prisztinai czimzetes püspök, im. magyar kir. helytartósági előadó tanácsnok, zoborhegyi sz. Ipoly apátja, esztergomvári sz. István Prépostja, Esztergom tömegyei kanonok, hittudományi tanár, a magyar kir. egyetem hittudomány-kara elnöke és igazgatója, súlyos betegeskedés következtében, a haldoklók szentségeinek ajtalos fölvétele után, július 29-dikén reggeli 3/4 9 órakor, munkás éltének 56-dik évében, az öröklétre szenderült. Apponyi Antonia született Esterházi grófnő, csillagkeresztes dáma múlt jul. 28-kan élete 83-dik évében egy szerencsétlen esemény (ruhájának gyertyától meggyuladása s ez okozta égési sebek) következésében meghatározott Benne a pozsonyi szegénység valódi jótevőjét vesztette el. A nagyméltóságú magyar királyi Helytartó Tanács folyó évi januárius 4-én 131-ik szám alatt költ k. rendelete szerint jövendőben az oskolai esztendő mindenkor Octoberlső napján veendi kezdetét s October három első napja a tanuló ifjúság beírására fog forditatni, October 3kán lészen egyszersmind a szent Lélek segítségül hívása, October 4kén pedig, hacsak vasárnapra nem esnék, az oskolai előadások (praelectiók) mindenütt múlhatatlanul elkezdődendnek, végre az ifjúság fölvételéről szerkesztendő jegyzőkönyvek az illető tanítók s dékánok által October 8kán bevégeztetnek és az illető igazgatóknak általadalnak, úgy hogy a későbben egész October fékéig magukat jelentendő tanulóinak, hacsak súlyos betegség vagy más fontos, minden esetre hitelesen bebizonyítandó körülmények által nem akadályoztattak, az oskolák folytatásától végképen elmozdítatni fognak. *A pesti királyi tudományos egyetem tanácsa julius 25én s illetőleg 30án illy renddel tartotta tisztujítását. Julius 25-én az illető tudományos karok, jelesül a hittudományi kar jövő 1842/3ik oskola évi dékánjává Szilasy János urat a lelkipásztorsági tudomány tanítóját választotta; a többi karok pedig ez idei dékánjaikat, nevezetesen a törvényi kar Tuoli Jurjevich József, az orvosikar Bugát Pál, a bölcselkedési kar Horvát István urakat hivatalaikban jövő esztendőre is megerősítették. Továbbá: julius 30-kan az újonan választott s hivatalaikban megerősített dékánok és a karok seniorjai által jövő oskolaesztendei „Nagyságos Rektorrá“ t. t. Reseta János ur, a német nyelv s literatura nyilvános tanitója, egyenlő szavazatokkal elválasztatott ugyan, de ő, az előtte tudva lévő okoknál fogva, ezen hivatalt el nem vállalván, ismételt szavazás által nagyságos rectorrá t. t. Degen János ur, a felsőbb számadolás nyilvános tanítója, helyébe közakarattal megválasztatott. Árva megyének jul. II. s Iékén köv. tisztkara alakult: első alisp.: Zmeskal Móricz; 2dik: Monyák József; főjegyzők: Divéky Antal és Párniczky Károly; aljegyző: Lontagh Dániel; tisztel, alj. Kubinyi István és Kubinyi Flóris; főügyész: Medveczky Ferencz, al. főügyészi ranggal: Szmrecsányi Dáriusz; tisztel, főügyész: Zmeskal Péter; tisztb. alügyész: Lokcsánszky Ferencz és Koroda Pál; főadószedő, házi: Ambrózy Károly, hadi: Reviczky Péter; aladószedők: Lokcsánszky Gergely s Mesko Jószef; számvevő: Mesko Jonatán; levéltárnok: Országh Sándor; fészbirák: Mesko Vendel, Szmrecsányi János, Zmeskal Ford. s Kubinyi Mihály; alszbirák: Zmeskal Elek főbírói czímmel, ifj. Mesko Vendel, Bathó Vendel, Kubinyi Kálmán és Lehoczky Károly; esküitek: Medveczky Pál, Párniczky Mihály, Mesko Antal, Mesko Lajos, Mesko Tamás, Vilcsek József s Bajcsy Adeodát; biztosok: Mesko Bódog s Medzihradszky Miksa. * Budán, jul. 2-án reggeli 11 órakor, a kir. várpalotában, az országos főhivatalok, a főpapság, Pest megye küldöttsége, a két testvérváros polgári és katonai hatóságai jelenlétében, történt Örményi Ferencz koronaőr - nagyméltóságának ünnepélyes beiktatása. Ez ünnepélyt Mednyánszky bárók nagyméltósága, mint a beiktatással megbízott kir. biztos, ékes magyar beszéddel nyitó meg, kinek kezeibe aztán a koronaőr e nagyméltósága létévé eskütjét s az ünnepély illő válaszbeszéddel fejeztetett be. Előleges figyelmeztetés a Mezei Naptár ügyében. A magyar gazdasági egyesület örömmel tapasztalván a t. közönségnek e gazdasági kalendáriom iránt folyvást növekedő szives részvétét, azt ismét számos példányokban rendelé a jövő 1843ik évre kiadni. Midőn tehát e folyamatnak már utolsó ivei vannak sajtó alatt, illető tisztelettel jelentetik: mikép az a közeledő jánoslövétek pesti vásárra múlhatlanul meg fog jelenni, s alábírtnál az előbbeni feltételek alatt akár fűzötten, akár kötetlenül, nagyobb vagy kisebb mennyiségben mindenki által megszereztethetik. Nagyobb mennyiségű példányokhoz ráadás is járul, jelesen, ki a titoknoki hivatalban (Borz utcza 219. sz. a. emeletben) kész fizetés mellett 100 példányt vesz, ráadásul 20-at kap, 50 példány után 10-et 25 után 5 példányt. Ára egy-egy példánynak fűzve 2 ezüst garas, tehát 120 példánynak 10 p. forint; kötetlenül (kellő mennyiségű iró papirosai) 120 példány ára 8 sor. 48 kr. p. p. iró papiros nélkül 8 fr. 12 kr. p. p. Tartalmáról jövő alkalommal. Kacskovics Lajos m. k. m. gazd. egyesületi titoknok. Jótékony czélu sorsjáték. F. évi nov. 20-án a pestvárosi redonttermekben fényes tánczmulatság fog tartatni, melly alkalommal a pesti gyermekkórház javára több nagyértékű ezüst és ékszeráruk játszatnak ki, és pedig első nyertes : egy egész asztalkészület, val. értéke 6000 vsz. 2ik „ egy egész teakészület, „ „ 3000 „ 3ik „ egy egész kávés service, „ „ 2000 „ 4ik „ négy ezüst kargyertyatartó „ „ 1000 „ 5ik „ egy ezüsthüvelyű szép kard,, „ 500 „ Az egyesületi választmánynak sikerült több buzgó emberbarát nagylelkű ajánlata és adományozásai által e fényes sorsjátékot akkép elrendezni, hogy a nevezett öt főnyertes számokon kívül még háromszáz kisebb nyerőtárgyat szerzett össze, mellyek legcsekélyebbike öt égő forintnyi értéket túlhalad. Megtekinthetők Grasselli Antal urnak a „levélhez“ czimzett kereskedésében, (Váczi utcza Parkfriederféle házban). Egy sors ára egy pengő forint. Öt sorsra a hatodik ingyen adatik. A nyert tárgyak vagy mindjárt a tánczmulatság után kézhez szolgáltatnak, vagy utána három hónap alatt kéretnek elvitetni, különben ezen időszak lefolytéval a nevezett egyesület javára esendnek vissza. Sorsjegyeket kaphatni az egyesület pénztárnokánál, Nádosy István urnál (váczi utczában a „fehér oroszlányhoz“) úgyszinte Budapest minden nevezetesebb kereskedésiben. Költ Pesten, julius 10én 1842. Havas József m. k., választmányi elnök. Szentkirályi Móricz, m. k. választmányi tag. Frankenburg Adolf m. k., egyesületi titoknok. Üdv és üdvözlet minden buzgó emberbarátnak! Midőn a pesti gyermekkórház igazgató választmánya egy ezen intézet javára fényes tánczmulatsággal párosított, a czél által szentesített sorsjátékot indít meg: czélirányosnak tartja annak főorvosa s igazgatója dr. Schoepf úrtól a választmánynak beadott több rendbeli kórházi jelentések szerint az intézet orvosi munkálkodásának eddigi eredményeit röviden közhíresíteni, mellyekből ugyanis kitetszik ezen intézetnek nagy és jótékony hatása a szegény beteg gyermekekre nézve, egyszersmind milly bő alkalmat talál abban az orvos, magát a gyermekbetegségek orvoslásában, sőt sebészi műtétekben is kiképezni, minélfogva méltán igényelheti az egész haza szives figyelmét és buzgó részvétét. A pesti gyermekkórházban 1838.i augustus óta f. évi junius 30-áig 3539 beteg gyermek ingyen orvosoltatott; ezek közül 670 az intézet ágyaiban, csecsemők pedig anyjukkal vagy dajkásokkal együtt 230. Az intézet nemcsak táplálattal, hanem ruházattal is ellátja betegeit. Beteg anyák, beteg kisdedeikkel elsőségi fölvétellel bírnak az intézet ágyaiba. Pest városi árvák valának 160, betegek különféle megyékből 232, kiknek szüleik többnyire Pesten keresik kenyeröket közmunkával. Távolabb vidékekről is hozattak ide betegek, hogy ritkább súlyos bajok elleni tanácsot és orvoslást leljenek, vagy nagyobb sebészi műtétek által életre, s maholnap munkára alkalmasokká tétessenek. A gyermekkórház alapítói azon szempontból indulván ki, hogy az intézet csak azon esetben fog díszesen fönállhatni, ha hatása az egész hazára kiterjedvén, a haza általános pártfogását megnyerheti, alapszabályosan akkér alkották s rendezték el az intézetet, hogy abban nemcsak az anyák vagy dajkák vétessenek fel beteg kisdedeikkel, hanem leginkább az ott magukat kiképező s az egész országban szétoszló ifjú orvosok által mindinkább tökéletesítendő gyermeknevelési, ápolási és orvoslási elvek általánosabban terjesztessenek; mi néptelen hazánkban valóban nem csekély fontossággal bír. S e szerint az intézet nemcsak beteg gyermekeket gyógyít, hanem mint az illető orvos-sebészi ágakban oktatólag s ekép az egész hazára jótékonyan ható számos azt meglátogató orvosok által egyhangúlag szóval és hírlapok útján magasztaltatik. Az intézetet, annak keletkezése óta nemcsak tanuló orvosok látogatják számosan és mindinkább számosabban, hanem már több megyei orvosok és sebészek, költséget és hosszú utat nem kimérve, tekinték meg és voltak szemtanúi mind a gyermekgyógyításbani feltűnő haladásnak, mind több hasznos és új sebészi műtéteknek, a felnőtt, sőt koros egyéneken is, a kórház rendes látogató orvosai által szerencsés és meglepő sikerrel történt véghezvitelének, mint például inmetszések, görbült tagok, vagy kancsal szemek stb. helyrehozásában. — Az elősoroltaknak, főkép azon buzdító körülménynél fogva, miszerint az intézet iránt annak kezdete óta mindenünen a legmelegebb részvét és pártolás tapasztaltatok, sőt ns Pest megye által országos intézeti átalakítása is inditványoztatván, az ifjú orvosoknak abbani kiképzésük szükségesnek találtatott, s bátorkodik az említett igazgató választmány, ezen az intézet alapítványi tőkéje öregbítésére megindított sorsjátéki vállalatát minden melegkeblü s az irgalmasság szent érzelmitől áthatott emberbarátnak hő pártfogásába ajánlani, hogy amaz üdvös és magasztos czél: a szenvedő emberiségen segíteni, eredménydusabb eszközök által minél előbb kiküzdethessék s a szenvedő ártatlanok ime védhelye, az alapitók nemes és emberszerető szándékának mindinkább s minél fényesb sikerrel megfeleljen. — Pest julius 10én 1842. Az igazgató választmány nevében Frankenburg Adolf m. k. egyesületi titoknok. A derék Kostyál ismeretes bőkezűségének ismét dicséretes szép tanúját adá ; e napokban ismét tizenkét öltözet magyar ruhát készite ingyen a pesti vakok intézete növendékeinek számára; a hozzá megkivántatott posztot Guggenberger ur pesti posztó kereskedő vala szives szinte nagylelkűleg ajándékozni. A dunabalparti vasút tárgyában a Pesti Hírlap következendő határzatát közli a nm. Helytartó Tanácsnak: „Minthogy a cs. kir. Felsége azon részvényes társaságra nézve, melly a Duna balpartján Pozsonyból Pestig, innét pedig Debreczenig vasutat építeni szándékozik, kegyelmesen kijelenteni méltóztatott, hogy alapszabályai még helybenhagyva nem lévén, azt határozottan alakitottnak nem tekinthetni s e részben mindenek előtt szükséges volna, hogy e társaság alapszabályai a legújabb törvény szabta módon tárgyaltassanak, s annak rende szerinti bővebb megvizsgáltatásuk után legfelsőbb helybenhagyás alá terjesztessenek, különösen pedig, hogy a részvényesek által teljesítendő fizetések s a részvények kibocsátásának módja iránt olly rendszabály alkottassák, melly az illy részvényekkel űzni szokott sorsjátéknak határt szabjon, — olly rendszabály t. i., miszerint a teljesítendő fizetések határideje s mennyisége már előre határozottan kitüzessék, miszerint az egész részvényrészlet ne egyszerre legyen fizetendő, hanem a részvények annyi részre osztassanak, a mennyi fizetési határidő fog kitüzelni s ekkint olly részletes (partialis) részvények alakjában bocsáttassanak ki, mellyeknek értéke már egészen lefizettetett. Az említett társaság tehát felhivatik, hogy ezeknek mentül előbb eleget tegyen, miszerint aztán a kért engedelem elhatározottan megadathassák, s a legfelsőbb helybenhagyás alá terjesztendő szerződés a törvény értelmében vele megköttethessék. ^Csallóközből, jul. 30. A gabnabehordás rövid időn végrejárand, hacsak a tegnapelőtti tetemes esőzés folytatása nem következendik. Az égborus, az alsó szél esős fellegeket hajt szigeteink felöl. A búza-, rozs- és árpakévék könnyük ; most mutatkozik már, hogy gabnatáraink és padlásaink nem igen telendnek meg. Ellenben burgonya és kukoricza szépen mutatkozik. A hozzánk is eljutott hírek közül némellyek kedvesen, mások ismét kellemetlenül halottak reánk. Értjük a hírlapokból, hogy a felsőbb engedelem már csakugyan megadatott a tőlünk forrón óhajtott balparti vasútra. A feltételekről, mellyeket a Hírnök terheseknek?Ugyanit, ezúttal nem szólunk, miután mi azokat nem gyaníthatjuk , tán nyerhetnénk némi felvilágosításokat? A jobb parti pályától épen nem tartunk, mert i. h. 18-kán tartott gyűlésének határzataiból kiviláglik, hogy a társaság megdöbbenve a balparti vasút építésének engedelme felett, azonnal felfüggeszti az építés folytatását. De másrészt a balparti pálya természetes közláncra honunknak a fogyasztó és termesztő vidékek közt, s belföldi kereskedési súrlódásokat ez által látjuk leginkább elérhetőknek. A kárpáti béretek szakadatlan összeköttetésben állnak e vonal által az alföld rónaságaival s a Bánát búzája könnyen feljuthat Árva és Liptó hegyei közé. Kereskedési közlekedésünkről szólván, legyen szabad elmondanunk egy javaslatot, mellyel, hogy provinciális érdek nem súg tollunkba, a figyelő olvasó bizton átláthatja. Nekünk is kedvencz eszménk tengerpartunk összeköttetése az ország belsejével, mert kereskedésünk felvirágzását nagy részben innen reméljük s épen ezért szeretők azt olly vidékekkel összekötve látni, melylyekböl a kifolyás legbiztosabb; egyik illy vidéke hazánknak a Bánát. Tökéletesen ismerjük e vidéket. — A Dráva szabályozása itt fő feltétel, melly ezen esetben még szára-