Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1842-09-12 / 72. szám
72. szám. A Hírnök kinevezések , hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek , mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállál és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével; — a Századunk terjedelmesb politicai s rokon tudományu értekezésekkel, a Kis futár, literatúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. HÍRNÖK Szerkeszti s kiadja Balásfalvi Orosz József. September 12.1842. Megjelennek e lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban boríték nélkül 4 p. fr., borítékkal és postán 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségnél a „Zöldfa“ fogadó melletti 724. sz. ház 1 fő emeletében , Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország és Erdély. Kinevezés, halálozás, erdélyi kir. kormányszéki rendelet; pozsonyi tűzveszély; zemplénmegyei közgyűlés (szolgabirák választása, egy hadi szállító követelése, körlevelek stb); a dunántúli ág, super, egyházgyűlése; a pesti sírkiállítás; Zalamegyei földrengés; időjárás Zemplénben; erdélyi országgyűlés. Nagybritannia. A királyné utazása; afghanistani hírek. Francziaország. A versaillesi vasútszerencsétlenség nyomozása. Spanyolország. Lichnofsky herczeg elfogalása. Belgium. Németországnak engedmények adattak. Olaszország. Időjárás. Németország. A rendek választmánya. Portugália. Fridrsk főherczeg utazása.Oroszország. A bécsvarsói vasút. Éjszakamerika. Brazilia. Kis futár. Meglepő felette különös esemény; függelék. Hirdetések. Magyarország és Erdély. Ö cs. s apost. kir. Felsége Karner Antal czimzetes püspököt s m. helytartósági tanácsnokot győri sz. Adalbert püspök és vértanúról czimzett préposttá méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. Dengláczi Wittmann Antal, magy. indigena, fens. cs. k. félig Károly összes uradalmainak főkormányzója, a honi ipar, egyik hatalmas előmozdítója, rövid betegeskedés után érdemdús életének 74-ik évében i. e. aug. 31-kén Wittingam csehországi határhelységben meghatározott. Holt tetemeit saját kívánatéra magyar föld fogja takarni. Az erdélyi kir. kormányszék közönségessé teszi Ő Felségének abbeli legfelsőbb kir. határozatát, miszerint a selenite név alatt ismeretes hajfestészet készítése és eladása , valamint kereskedés, vagy saját használás végett behozatala, az egész birodalomban egésségi felügyelet tekintetéből szorosan tilalmaztatik. Pozsony, sept. 10. Tegnap éjjeli 12 órakor városunk egyik legszebb részében, a Mihály-utczában tűz ütvén ki, a legcsendesb idő daczára közel voltunk Hamburg sorsára jutni. A lángok egy fűszerárus padlásán törtek ki, s a szomszéd házat is azonnal elbobták. A tűz hihetőleg nem volt tápszer hiányában az említett padláson, mert oly dühöngéssel csapdosott át a széles utczán, hogy az átellenben fekvő országház második és harmadik emeletének ablakfai lángot fogtak, miközben két oldalról más két magas ház meggyuladt. A rémülés iszonyú volt; nem tudták, mellyik ház oltásához fogjanak; az országház megmentése volt a főtörekvés, de ez lehetlennek látszott, mert a városi fecskendők közül egy sem hordott még a kétemeletes házak szerdájára is ; az egyetlen zsidók fecskendője működhetett sikeresen és későbben a Hamburgból és Köpcsényből küldöttek. Ez alatt lángot fogott báró Jeszenák háza is az országház szomszédságában s tűzben úszott a Nyergeshez a szöglet háza is ; az országház szilárdul daczolt a tűznek, mig köröskörül lángok nyalták falait és fedélzetét. Ezalatt azonban katonaság parancsoltatván fel, az ablakokat letördelte s a több ízben megfogamzott fedelet eloltatta. A katonai parancsnok hg Reusz altábornok hálára „méltó buzgósággal az egész helyben tanyázó katonaságot kiparancsolván, ennek rendkívüli öröködéseinek és czélirányos alkalmaztatásainak köszönheti leginkább városunk, hogy a tűznek korlátok tétettek, így mentetett meg az országház, míg körültek legszebb házak födelei a lángok martaléka lőnek; s ha történetesen szél támad, okveletien elhamvad a város nagy része; a clarissák utczája, az academia, a föpiacz stb. nagy veszélyben forogtak.. S.-A.-Ujhely, sept. 1. Zemplénmegye részéről az évnegyedes közgyűlés m. h. födik napján kezdetvén meg s több napig tartatván, a tanácskozások nevezetesebb tárgyai e következendők valának: 1) Az elölülő föisp. hrtó önsága ékes beszéddel nyitván meg a megyegyülést, előadá, mikép szerencséje volt e napokban a megye több vidékeit látogatni melly hivatalos útjában ismételve meggyőződött a felöl, hogy e fényes megyének boldogságát többé semmi pártoskodás nem zavarja, mihez képest szerencsésnek érzi magát, hogy illy szép megyének főkormányzója lehet. Az időközben tartott közgyűlés jegyzőkönyvei meghitelesítése után ugyancsak a főispányátó azon előterjesztésére, hogy a rendszeresített rendőrszobák megválasztását, a megyei utasítások szerkezetének múlhatatlanul kellene megelőznie, annálfogva a küldöttség e részben beadott munkálatját vélné előlegesen felvétetni, melly küld. javaslat fel is olvastatott, amennyiben azonban a 21 járások ezen új elrendezési tervezetébe a nagy többség meg nem nyugodhatott, oda ment a közmegállapodás, hogy egy számosabb tagokból kinevezendő küldöttség, ezen egész megyére nézve nagy fontosságú tárgyat bővebben vizsgálja meg s munkálatja eredményéről az odob. elejével tartandó közgyűlésnek tegyen múlhatatlanul jelentést, melly ebbeli határozatot midőn a föispányátó kijelentette, egyszersmind biztossá tette a megye rendeit, hogy mihelyt körülményei meg fogják engedni, azonnal a kívánt szloirák iránti tisztválasztást meg fogná tartani. 2. Az általkelő muszkasereg élelmezésére tett előlegezések megtérítése iránt a nm. m. kir. Htó-Tanács által a megye ismételve utasittatván, miután e részben a királyi Felség kegyességéből a kir. kincstárból csak nemrég 31 ezer frtot assignáltattak a megyei pénztár részére, hosszasabb vitatások után végre oda nyilatkozott a megyei RR. többsége, hogy Ferner zsidónak a per útján is megnyert követelése azon 31 ezer fitból fizettessék ki, a föisp.htó azonban, mint ezen követelések kielégítése tárgyában kirendelt kir. biztos engedjen a megyének elegendő időt, mig a szükséges adatokat egy küldöttség által összeszedetvén, eziránt alapos és bővebb ismereteket szerezhet magának, hogy azoknak nyomán a nylgos m. kir. htó-tanács által különben is tett abbeli biztosítást, hogy a kir. kincstár részéről még reménybez a megye több rendbeli summákat, felírás útján használatára fordíthassa. 33 Turopolya levele mindenfelé ágazó vélemények tusáira nyújtott alkalmat, de azokat, a mennyiben az ujságlapokban már az unalomig ismét meg ismét elmondattak, előhordogatni nincs szándékunk, csak a fölsp.htó azon szavait említjük meg, miszerint ő mindezen mozgalmaknak magunkban találja fel forrását, mint kik kényszerítés útján reményszük a nyelvbeli nemzetiséget a társaságokba eszközleni, holott csak keserű reactiót és elvetemült ellenszegülést ébreszteni ; végre a közmegállapodás oda ment ki, hogy Ő Felségének köszönő felírás tétessék, hogy azon kicsapongások megfenyitésére már kir. biztost mélt. kinevezni. 43 Vas vmegye levele, miszerint a nevelés tárgyában tett határozatainak foganatosításától lett felsőbb helyreli eltiltását, mint megyei hatóságon ejtett sérelmet a megye részéről is pártoltatni kéri; ezen tárgy utasításában is egykor puszta liberáliskodás nézetéből az alkotmány rendeletével is dispensáló szónoklatok ezúttal sem hiányzottak: a nagy többség azonban odanyilatkozott, hogy a mennyiben Vas vmegye semmi bővebb adatokat, mellyekből a követelt sérelem kiviláglanék, a megyével nem közlött, annálfogva illy helyzetében a dolognak az 1537. 21. tezikk értelmében semmi alapos lépést nem tehet. 53 Csikszék és Udvarhelyszéknek válaszlevele, miszerint Magyarországnak Erdélylyéli egyesülését, alapos és alkotmányos jogaik megóvása mellett szorgalmazni és pártolni ígérik. 63 Győr vmegye levele a magyar nyelveni tanítás iránt rokon érzelemre találtak. 73 Szabadka körlevele a kir. városok léleges elrendezése és szavazatmegadása iránt közméltánylatot aratott, melly alkalommal több táblafelrák által előadatván, hogy az országos tárgyakban kinevezett küldöttség, munkálatját mindez ideig be nem mutatá az országgyűlés pedig küszöbb előtt áll, majd ezúttal mint másszor rögtönzés útján lesz kénytelen megszületni a követi utasítás rendje , mindezen tekintetek kellő figyelembe vétetvén az határoztatok, hogy amenynyiben az országgyűlési tárgyak a megyés összes nemesség egybehivását és egy marcalis gyűlés tartását tenné szükségessé azon közgyűlések od. is napjaira olly formán hirdettessenek ki, hogy a felveendő tárgyak a meghívólevelekben elősoroltatván, a szolgabirák által az egész nemességgel jó eleve közöltessenek, s azon közgyűléseken, ahol szokás szerint az adókivetés tárgya is fel fog vétetni, valamint ezen szabadkai, úgy a szatmári 12 pont iránti küldöttségi javalatok múlhatatlanul köztanácskozás alá vétessenek. 83 Varasd vmegye két rendbeli latin levelei felolvastatván méltánylatra találtak, azonban azon megye rendei az 1840.6. tcz. tiszteletére s magyar nyelveni levelezésre felszólittattak. 93 Torontál vmegye levele a választás iránt köztudomásul vétetett, a mennyiben a megyének e részben hasontartalmu utasítása már lenne. 103 A fiumei kapitányságnak a fiumei vasút és Fejér vmegye bank- és hitelintézetek felállítása iránt kelt leveleik kellő méltánylattal pártoltanak. 113 A száraz vámok a tiszti ügyésznek e részben tett alapos jelentésére az uradalmi minden ellennyilatkozatok daczára a kiküldött másodalispány mint törvényes biró által via summaria eltörültetni rendeltettek. Midőn a kisgyűlésekről tett tudósításomat berekeszteném es nem mellőzhetem megemlíteni, hogy a főcancellár mélyen tisztelve szeretett főispánunk excája két évi távolléte után a megye kebelébe ismét szerencsésen megérkezett. Fényes küldöttség fogja üdvözölni ő kegyelmességét perbenyikijószágán f. h. 7én, melly küldöttségnek föisp. irtónkársága leszen vezére. A dunántúli ágost. hitv. tartó egyházkerület f. évi jul. 21. 22. 23. napján tarta. N. Geresden Soprony vmegyében, főtiszt. Kis János superint. s kir. tanácsos és mit Matkovics István hétsz. t. ülnök és kér. felügyelő uraknak elnökletük alatt évszaki közgyűlését, a legsürgetőbb mezei munkák daczára is, számos világi és egyházi egyének jelenlétében. A szokott egyh. szertartás után superintendens ur, mint egyh. elnök nyitá meg rövid s velős szónoklattal a gyűlést, s a tanácskozások megkezdetvén, fájdalmas emlékezetbe jött legelsőben is. K. L. urnak, mint a sopronyi lyceumbeli 4dik tanító szék alaptőkéje kezelőjének időközösen történt sajnos halála, s hogy ezen alaptőke ne veszélyeztetnék, ennek kezelőjévé itt a gyűlés színén mindjárt közakarattal t. D. E. ur választatott meg. Kiemelendők ezen gyűlés tárgyai közül még különösen 13 Tek.ns Veszprém vmegyének hivatalos levele, mellyben arra szólítja fel ezen egyházkerületet, hogy a mezei rendőrséget magában foglaló újabb hazai törvényeket sziveskedjék közönséges oktatás tárgyává tenni a kebelbeli falusi iskolákban is , melly szives viszhangra találván, elfogadtatott, és teljesítése iránt a szükséges rendelések megtétettek. 23 A gyárvárosi gyülekezet nemes conventjének azon még a múlt évi közgyűlésen előadott indítványa, miszerint a kér. egyházgyűlések ezután ne modo ambulatorio, mint eddig, hanem egy bizonyos s állandó helyen, és ha lehet, valamelly városi hatóság körében tartassanak, azért t. i. mivel az eddigi gyüléstartás mód azonkívül, hogy a szállásolásokra nézve nagy alkalmatlansággal volna egybeköttetve, az illető ekklézsiáknak és esperességeknek is, hol ezek tartatnak, egyszersmind temérdek költségekbe kerülne, ez is elfogadtatott, és szavazatok többsége által ugyan maga Győr városa tűzetett ki az ilyen közgyűlések évenkinti lakhelyéül. 33 A segédlelkészeknek helyben maradhatása vagy nem maradhatása főnökeik halála után. I Ezen tárgy még a múlt közgyűlés által tűzetvén ki az esperességek részére véleményadás végett; jóllehet hogy az ezen gyűlésre beérkezett szavazatok többsége a maradhatást pártolná, most mégis el nem határoztatok végképen, azért, mivel egy pár esp. megyék állítólag a jegyzőkönyvnek hozzájuk későn tett megérkezése miatt gyűlést nem tarthattak. 43 Az unióra való előkészületek iránti rendelkezés. Ez a középponti vegyes választmány véleményére vonatkozólag t. B. P. tb. úr indítványa lévén, határozatta jön, hogy az egyh. rend s úgy az iskolai tanítók is, erre nézve minden megkivántató vigyázatossággal működjenek, nehogy hirtelenkedéseik, és ebből könnyen származható vigyázatlan előadásaik által, ennek inkább akadályára legyenek, vagy hogy még ezen felül, vallásbeli közönyösséget is idézzenek elő az ev. prot. egyház hívei között. 53 A kir. egyh. törvényszék gyülekezeteinek megválasztása. A még hátra volt szavazatok beérkezvén e gyűléshez, az illető ülnökök mind az egyházi mind a világi részről megválasztattak, s a kik jelen voltak, ülnöki esküjüket le is tették. 63 Az egyházi főjegyző hivatalnak betöltése. Ezen hivatal már közel két évtől fogva üres vala u. m. n. t. D. L. esp. urnak, ki ezt közel 28 évig szakadatlanul viselte, halála óta; most a bejött szavazatok többsége által H. M. győri lelkész és kerületi könyvvizsgáló úr választatott. Nem lehet végre meg nem említenem azt is, hogy ezen egyházkerület nyugpénztárából, melly még csak 22 éves, s évenkint mind a gyülekezeteknek, mind pedig az egyh. és isk. tanítóknak nagyon csekély s úgyszólván alig észrevehető adakozásaidból folyó össze, ez idei gyűlésen is újabban a hivatalra önhibájokon kívül alkalmatlanná lett egyh. egyének és isk. tanítók, prédikátori és isk. tanítói özvegyek között közel 900 v. sort osztatott ki segélyképen. Hála azon nagylelkű egyének- és emberbarátoknak, kik ezt létrehozták,rr és akik ezt még ma is hasonló lelkesedéssel gyámolitják. Ők számos szerencsétlen lelkész és isk. tanítói egyén társaiknak és ezek özvegyeiknek keserű könyviket szerencsések letörölhetni. Sz. A pesti művészeti egyesület műkiállitása 1842 ben. A kiállított szobrászművek közt megemlítendő Faragónak concordiát ábrázoló mellképe gipszből, melly ügyes idomító tehetséget tanúsít. Az aquarell festvények közül feltűnőbbek voltak: Karácson estve Weixlgürtnertöl Bécsben, s Rabb Gyögy pesti művész saját arczképe életnagyságban. — Az olajfestvények jelesbgjeinek csak néhányát említjük, mennyire emlékezetünkben megtartottuk: Markó Kár, hazánkfia Képzelettájkép, — Schimon, szinte hazánkfia: több arczkép; Tischbein Triesztben: Fergeteg, törést szenvedő hadihajóval, melly valóban remek; Cazin, Párisban: Tengeri kikötő; Schiavoni Natale Velenczében: A csinytalan leány, i genrekepek közt gyöngye az idei kiállításnak; Barabás Miks: Téli tájkép czigánykunyhóval; is Schiavoni: Egy férfitól meglepett alvó nő; Koken, Münchenben: Erdőtáj, Anschütz, Münchenben: Madonna a gyermekkel; Neefe Hermann, Pesten: Bérczi erdő; — ismét Barabás: saját arczképe ; — Schiavoni: Pomona feje ; Hassenpflug, Halberstadtban Walkerredi zárdának romjai: — Haanen R. A. Bécsben: Hollandiai tájkép holdvilágnál, — s a később érkezettek közt: Lieder Pozsonyban, aquarell arczkép; Weidner J.: Zerge vadász, pompás mű, — s Lotze Münchenben: Juhcsoport, meglepő élethűséggel. Ezek, mennyire emlékszünk, voltak a jelesbek jeleslejei. Volt még számos egyéb jó kép, — de volt a 240 festvény közt igen számos ollyan is, mellyről egyebet nem mondhatni, mint, hogy ki volt állítva. Nyárutó 31-kén Szent-Balázson Zala megyében a természet legborzasztóbb munkáját érezteté velünk, ugyanis a felemlített napon esti 7 órakor hosszas moraj és rémítő ropogások között a legnagyobb földrengést tapasztaltuk, olly földrengést, melly a végső pusztulást hozá mindenkinek eszébe, a félelem és rettegés az első borzasztó rázás után is nőttön nőtt, mert az elemek nem szűntek munkálódni másnap reggeli 3 óráig, majd minden negyed ötöd perczben érezhető volt a nagy mozgással jött rengés kisebb nagyobb mértékben, de az elsőhöz még sem közelítve. A károk nagyok, erősen épült egyházainkat, tornyainkat tetemesen megroncsolta, megrepegette, különösen a szerdahelyi új egyház összeomlása minden órában várható, a léczek, zsinderek tetejökről nagy részén lehullottak, az orgonasipok helyökből kirázattak, a faragott és festett képek földre omlottak. Hiteles kútfőből írhatom, hogy ezen rengés négy mérföldnyi hosszúságra elterjedett volt, és hogy vidékünkben, így Nagy-Kanizsán is tetemes károkat okozott, sok kémények, boltozatok, szobákban a kályhák bedültek. A tér-