Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1843-01-26 / 8. szám

8. szám. H­ÍRNÖK Szerkeszti s kiadja Szalásfalvi Orosz József. Január 26. 1843. A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és kü­lföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizáltás és min­denféle hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vel , — a Századunk terjedelmes!) politicai s ro­kon tudományi­ értekezésekkel, a Kis futár- litera­túrai művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak f­őképen. Megjelennek e lapok minden hétfőn és csütörtökön Félévi előfizetés Pozsonyban boríték nélkül 4 p. sz. borítékkal és postán 4 fr 24 kr. Előfizethetni hely­ben a szerkesztőségnél az irgalmas barátok álellené­­ben a 245. sz. ház 1-ső emeletében, Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmé­nyek s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküktetése kéretik. T a r t a l o m. Magyarország. Jótékonyság, Szepes, Komárom, Mosony, Csanád, Turócz, Fejér, Győr és Vas megyéket érdeklő közlemé­nyek; hivatalos közlések a pesti takarékpénztár, testgyakorló inté­zet és énekiskola részéről. Nagybritannia. Ellenborough pro­­clamatiója. Francziaország. A budget részletei. Spanyol­­ország. Vízkeresztnapi ünnepély. Olaszország. Oroszor­szág. Ingermanland hajótöréséről. Izrael fiairól. Kis futár. A Német sajtó kicsapongásai; függelék. Hirdetések. M­­agy­aro­r­szá­g* (Jótékonyság.) (3 cs. s apost. kir. F­ö­l­s­é­g­e méltózta­­tott 1842ki dec. 2­0 a kelt legkegyelm­esebb kir. határozatá­nál fogva a múlt évi sept. 5ki tűzvész által m­egkárosodott Besztercze szab. k. város lakosainak, ezen szerencsét­lenség némi enyhítésére, saját legfelsőbb pénztárából két ezer forintból álló summa pénzt kiosztás végett leküldetni. Melly segedelempénznek a legszegényebb sorsú megkáro­sodott lakosok közt czélszerű­ eloszlása, amlgy kir. kor­mányzó gróf Teleki József ur által egy különösen e végre Beszterczén rendelt biztosság kötelességévé tétetett. Lőcse, jan. 17. (Vége.) Az országgyűlési tudósítások kidolgozásával megbízott választmány további javalatai. 13) A Mezei Rendőrség tárgyában javalja, hogy a biráskodás és testi büntetés szabása csak olly városoknak adassék, mely­­lyek a földesúri hatóságtól mentek, vagy pedig kiváltságos levéllel bírván, eddig is minden polgári perekben bíráskod­tak. Miután pedig a falukban és nem kiváltságolt városokban az elöljárók a 12. po­sztot meg nem haladó károkban nemcsak bíráskodhatnak, sőt még a kártévőt annak kétszeres meg­térítésében is elmarasztalhatják, a földes­úr pedig a kár egy­szeres megtérítésében bíráskodhatik, miből láthatni, hogy a falusi bíráknak nagyobb hatáskörök van, mint a földesura­­ságnak, ezt úgy kívánná módosíttatni, hogy a falusi bírák is a kár egyszeres megtérítése iránti ítélettét­re szólhassanak. 14) A királyi városokban lakó nemesek a csődperekre nézve az új törvény szerint a városi hatóság bíráskodása alá tar­toznak, — minthogy pedig eset nincs, hol a városi polgárok a nemesi törvényszék alá tartoznak, sőt a nemesek a városi bírák választásából kizárva vannak; a törvényt e részben módosítani óhajtja; úgy szinte a csődperekbeni költségek ezután a tömegből előlegesen vonultassanak le, s ennél fogva a 172. §is töröltessék el. 15) Csanád megyének a mészár­széki jog eltörléséről szóló indítványát nem pártolja, mivel azt azon királyi haszonvételek közé sorozza, mellyektől senkit kárpótlás nélkül megfosztani nem lehet. Azon esetre tehát, ha ezen indítvány viszhangra találna, kívánja a tulaj­donosokat kármentesíttetni, e részben a boltnyitási törvény­­rendelet ösvényét követve. ( 16) A vasutak építésének könnyebbitése tekintetéből ajánltatik, hogy a­hol vasutak építtetnek, ott ne csak a földek, hanem a vasútból háram- tandó hasznok is becsültessenek meg, továbbá hogy a Miksa féle bányászati törvényes kedvezmények a kőszénbányákra is terjesztessenek ki, hogy ezáltal ezeknek mivelése elő­­mozditlassék s következőleg a gőzkocsizás is könnyittessék. 17) És Beregh megyének a pecsétek magyarosítását tárgya­­zó indítványát nemcsak elfogadja, sőt minden magyar kor­mányszéknek és hatóságnak, ide értve az egyháziakat is, magyar körüliratu pecsétteli ellátását kívánja. 18) A ke­gyelmes királyi előadások tárgyaltatásába részt venni nem engedtetik a követeknek mindaddig, mig azokra nézve uta­sítást nem nyernek küldőiktől. Hogy pedig ez minél előbb megtörténhessék, azt indítványozza a választmány, hogy Ő Felsége megkéreltessék aziránt, hogy a k. k. előadásokat a kir. meghívó levélben legalább országgyűlés előtti 30 nap­pal előbb közölni méltóztassék. 19) Somogy vármegyének az országgyűlési napló iránt tett indítványát pártolja, sőt még egy országgyűlési tárgyakat közlő és országgyűlési garantia alatt felelős szerkesztő által kiadandó hírlap meg­állapítását is sürgeti. 20) És Szathmár megyének nagy hi­­rességű 12. pontjait illetőleg: a) Megyénk az ősiséget el­­törleni nem kívánja hanem módosításokat tenni javal. Ne­vezetesen: a ki ősi jószágát eladja, vagy mást venni, vagy a pénzt biztositni tartozzék; a fiscus ne az egész jószágot hanem a magvaszakadás esetében az egész birtoknak csak egy negyedrészét kapja; mi a Felsége által érdemes ha­zafiak megjutalmazására ingyen eladományoztatandó volna. A nemesi jószágok örökös eladását megengedi, föntartván a nemeseknek a nemtelenek előtti elővásárlásjogot, hacsak ezek gyárak fölállítására nem veszik a jószágot; az elzá­logosítottakra nézve pedig a birtokos 6 év alatt zálog­perét, ha meg nem kezdi, örök eladásnak fog tekintetni. E törvény hozatalától 10 évi határidő szabassék a lefolyt idejű zálo­gok vissza­váltására; a le nem folyt idejű zálogok a megyén tartandó birtokkönyvbe sorozandók, mert különben lefolyt idejű zálogoknak fognak tekintetni. De ez csak akkor indít­vány­oz­tassék, ha a pénzbeli viszonyok jól ki lesznek egyen­lítve és legalább a correlationalis első időszak igazságos törvény által biztos lábra állítva. b) A telekkönyv behoza­talát e választmány is szükségesnek véli. c) A kényszerűért úrbéri megváltást nem fogadja el, a szabad egyezkedés esz­méjét továbbra is föntartani kívánván olly módosítással, hogy engedtessék meg a jobbágynak az általa használt földének legfeljebb egy harmadrésze iránt alkura lépni és magát tö­kéletesen felszabaditni. d) A birtokszerezhetés jogát az or­szág minden lakosira kiterjesztetni kívánná, de külföldire csak úgy, ha már 10 évig az országban lakott és magyarul tud. e) A nemtelenek bármilly hivataslai alkalmazását még időelő­ttinek tar­ja. f) Az 1446: 64. és 1649: 48. t. sz. föl­­élesztéséhez sem járul, hanem inkább az ipart s nemzeti jóllétet előmozdító vasútakra, népnevelésre s más sürgetés nemzeti czélokra 3 millió po­sztot ajánl a jövő országgyűlé­sig, olly hozzáadással, hogy ezen felajánlás hováfordításáról az országgyűlésekre számadás adassék. g) A czéh­ek eltör­lését sem fogadja el.­­ Az uti vámot illetőleg pedig azon utasítást kívánja adni a követeknek, hogy a mostani vám­rendszer megszüntettessék, és a vámállításnak, szedésnek uj módját a megyékre ruházni igyekezzenek. Az elkészítés lelke ezután is az adózó népet illesse, de a kész utakon mindenki által fizetett summa a házi pénztárba tétessék, hogy ezáltal az adózó népen könyebbü­lessék. h) A nép­­nevelésről külön pontban adandja elő véleményét. — i) A könyvvizsgálatot illetőleg, ha ezt az ország rendei szük­ségesnek látják, egy instruc­iónak országgyűlésileg való kidolgozását javalja, melly által az illy könyvvizsgálók ha­tásköre meghatároztassék. k) Nem osztozik Szatmár me­gye azon nézetiben, miszerint a városi ügyek az egész polgárság befolyásával volnának elintézendők; azt azonban elfogadja, hogy a választó polgárság az egész polgárság által választassák. — 1) A büntető törvénykönyv kidolgozásával megbízott küldöttség munkálatának eredményét bevárja. — m) A nép képviseltesse sem pártoltatik, hanem e helyett az inditványoztatik, hogy az úri hatalom alól felszabadult s ren­des tanáccsal biró községek a megyére egyegy tanácskozó és értesítő szavazattal biró követet kinőhessenek. 21) Meg­adja a tisztes rendünknek a megyei tanácskozásokban­ rész­­vehetés jogát, azonban csak tanácskozó vagyis értesítő sza­vazattal. — A tisztválasztás joga s módja iránt némi válto­zásokat kívánna tétetni: a) Hogy minden megyei hivatal ezentúl egyedül választás által töltethessék be, ide értve a jegyzőket is és a főispány által kineveztetni szokott többi tisztviselőket, b) Hogy 3 év elteltével, ha 3 hó elmúltával sem akarna a főispán tisztujítást tartani, a megye főispán nél­kül is restaurálhasson, c) A főispán mellé egy előtanácsot (Conferentia) kíván állítani olly feltétellel, hogy a­melly egyént az előtanács egyhangúlag kijelöltetni kíván, azt a főispán köteles legyen kijelölni, d) Az alispánság mindig titkos szavazás utján töltessék be, a többi hivatalok felkiál­tással is betöltethetvén, azonban tartozzék a főispán bármiig kis rész kívánná ezt, szavazatra bocsátani, ha már a több­séget kimondotta is. e) Szavazattal bírjanak 1) minden me­gyebeli birtokos s lakos nemesek, ha 18 évet meghaladták, 2) minden bérelt vallások egyházi személyei 3) a kir. ka­marai s alapítványi javak ügyvédjei. 4) A megyékben fekvő királyi városok küldöttjei. — A múlt év végén tartatott Sze­pes megyei törvényszék két tanácsban, — napi díj nélkül — olly gyorsan szolgáltasd ki az igazságot, hogy csak egy pol­gári és egy büntető per maradott fel bírói ellátás végett, és a­ki négy évvel ezelőtt a törvényszéki megvizsgálást igénylő irományok lajstromát a mostanival összehasonlítaná, az table nette állapotunkat csodálva szemlélné. — Főadószedőnk Svabóczi Sváby Károly meghalározván, örökös és valóságos főispányunk Keresztszeghi gróf Csáky Károly ezen hivatal­ra Nemessáni Nemessányi Andrást, ki azelőtt is e hivatalt viselé, alkalmazni méltóztatott. F. J. Komárom, jan. 20. Boldog hon, mellyben egy szív s egy lélek lakozik! mi kisebb arányban véve megyénkre méltán alkalmaztatható, minthogy tanácskozásaink vezérel­ve : távol tartani minden személyeskedést s pártoskodást, és egyedül csak honunk, megyénk java s dicsősége előmozdí­tására törekedni. S ha találkoznak is, kik ezen elvtől eltér­ve, a személyeskedés durva öltönye alól mirigyes nyilaikat néha kilövelik ; közörömmel látjuk, miként ezek az ügyesen felfogó kéztől a nemtelen czészakra csakhamar visszajöhet­­nek. Ha pedig törvényes szabadságainkat vész fenyegeti, megyénk közbirodalmát biró lelkes szónokaink, azokat min­den törvényszerűtlen lépés ellen óvandók, lélekismeretesen védőleg, komoly méltányossággal előállnak, minden aljas méltatlanságot távoltartva. S innen van, hogy a­míg az ér­telmiség képviselői, a hátramaradás örvényéből honunkat ki­emelő elveket a zöld asztalnál vitatják — köznemességünk azalatt házi csendkörökben munka s szorgalom által kí­vánják teljesíteni hazájok iránti kötelességeiket. Boldog te­hát megyénk, mellynek anyagi nyers erő használata által meg nem zavartatott tanácskozásaiban az értelmi észerő mindig győztes, megyei teremünk vad kurjongatások gyül­­helyéül le nem alacsonyittatván. Ez megyénknek jelen állá­sa. Bár mondhatnók ezt az 1843. év lefolyta után is. Mi ily állapotban találand minket a jövő év, ez még a jövendő tit­ka. Egy nagyszerű országgyűlés küszöbén állunk, melly­nek fontos tárgyai férfias szilárdságot s észérett következe­tességet igényelnek. Szeretjük azonban remélleni, hogy az értelmiség s igazlelkiiség, a józan észerő s nemesi nemze­tiség diadalmaskodandik az elfogultság s gyávaság, szűk­­keblüség s önzés, az irigység s nemzetienség hiú vágyódá­sain! Illy reménnyel üdvözlék Komárom megye jelesb fiai a beállott jelen évet. -------F. hó­tkén kezdett ezévi első év­negyedes közgyűlésünkön — minthogy első alispánunk, a munkálódásait folytatandó jelenleg Pesten összeült országos küldöttség tagja lévén, ebbeli hivatásának megfelelő, tőlünk távozott, — az elnökséget közkedvességü másodalispánunk foglalá el. — Több udvari parancsok felolvasása után fölvé­tetett egy hrtótanácsi intézvény, mellében egyszersmind — a komáromi esperesiségben levő helyet, vallást követő lelki­­pásztoroknak s iskolamestereknek, régeben ezüstben, most azonban váltóczédulában fizettetni szokott évi fizetésöket és szoláris jövedelmeiket ismét ezüst pénzben fizettetni kívánó — folyamodását megküldő, eziránt a megyétől kellő felvilá­gosítást s véleményt igényelvén. Szólottak többen e tárgyhoz, s voltak, kik vitatván, mikint a helvét vallást követő lelki­­pásztoroknak, a községek általi választatásuk alkalmával, dijaik ezüstben vagy váltóczédulábani fizetendése előter­jesztetik, mit elfogadni vagy el nem fogadni, szabad tet­szésükben áll; s igy, ha elfogadják, comrad­us contrahenli­­bus legem ponit, miszerint mostani panaszukat alaptalan­nak nyilvánítván, ezt vélemény gyanánt fölterjesztetni kí­vánták; voltak ismét, kik az orvoslási utat mind az döbbeni elvnél, mind pedig a reformatio elvénél fogva, tévesztettnek lenni nyilvániták; végre a többség oda nyilatkozott, hogy miután a komáromi esperesiségben levő helyet, vallást kö­vető lelkipásztorságok nemcsak ezen megyében fekü­sznek, s igy megyénk az egész esperesiségre terjedő véleményt nem is adhatna; de különben is ezen tárgy megvitatása a h­elvet. vallást követők tractuális gyűlésére tartoznék, hol minden hely. vallást követő egyháznak a maga küldöttjei je­len vannak, minélfogva kellő véleményt is csak ez adhat, a­mi a helytartó-tanácsnak megiratni rendeltetett. Nagy meg­­illetődéssel hallgatták a rendek egy helytartótanácsi körle­vél felolvasását , mellyben a felföldi gyolcs s más hasonne­­müekkeli kereskedőknek a magyar katonai határszéleken való kereskedés csupán alispáni útlevéllel, s ezt is némelly kereskedési tárgyak megszorításával, engedtetik meg, m­ely­­lyekkel különben a kereskedést, a határszéleket kivéve, egész Magyaroszágon szabadon űzhetik, ezen körlevél fog­lalatja, mellynek intézkedései, a határszéleket a magyar ko­rona alól egészen kivetteknek feltételezi, országos sérelem­nek tekintetvén, ellene felírás határoztatott. — Elnökünk egy diák czimü levelet Varasd megyétől bontatlanul ad­ át a rendeknek, tanácskozván a felett, ha valljon azt, az újabb törvények rendelménye szerint, felbontsák-e vagy bontat­lanul visszaküldjék? azonban a rendek, a magyar levele­zésről szóló törvényt, minthogy abban a hozzákapcsolt ré­szekről egy szó említés sem létezik, s igy ezen tárgyra néz­ve ezek az előbbeni állapotban hagyattak, csupán a szükebb értelemben vett magyarországi megyékre alkalmaztatható­­nak ismerők, s annak felbontását elhatározák, elolvastatván örömérzettel vették tudomásul az ebbeni nyilatkozást a Hor­vátországban egy idő óta keletkezett ilirismus ellenében, s örvendünk mindnyájan, mert közel sem mutatkozik.az iliris­mus terjedésének olly szép jövője, mint azt némelly szür­­kankóba burkolt vörös sapkás s magokat erővel Híreknek ke­resztelő h­orvát atyánldiai tombolva hirdetik. — Olvastatott Nógrád levele az orosz propaganda tárgyában, s mi is ha­sonlóul felírást határozánk, melly is másnap, ügyes főjegy­zőnk által feltéve, elolvastatok, s aggodalmunk viszhangzá­­sáról Nógrád megye értesít­tetni rendeltetett. — Hallottunk egy esedező levelet, mellyben egy kath­. leány, ki már hat évek óta a helvet vallásra áttérni óhajtván, sok küzdelmei után a hatheti tanításon is átesett, most mégis a helybeli lel­kipásztor és prépost úrtól az arról szóló bizonyítványt meg nem kaphatja , minek következtében az illető lelkipásztor úr felszólittatni rendeltetett, hogy e tárgybani nyilatkozását még ezen gyűlésre adja be, melly gyűlésünk negyedik nap­ján általa be is adatott, mellyben azon nyilatkozás létetett, hogy az áttérni óhajtó a hatheti tanítást csakugyan kiállot­ta, azonban a kívánt bizonyítvány az illető­­elsőbbséghez küldetvén, mig onnan vissza nem érkezik, azt kiadni nem lehet. Ezen nyilatkozása a lelkész urnak, mellyben a hat­heti tanítás kiállása elismerve vagyon, egyszersmind bizo­nyítvány gyanánt szolgálván a folyamodónak másolatban ki­adatni rendeltetett, s törvényeink rendelése szerint Ő Felsé­gének is feljelentetni határoz­­atot­t. — Tiszti jelentéseink között előfordult ismét a benépesítés, már hat éve, hogy törvényt hoztunk s minden évben négyszer recapitulálunk s még sem — de nem sokára nyílik a tavasz, s ezen jó urak is akkorra ígérték a benépesítést, majd meglátjuk a forróbb nap heve felmelegitendi­e ezen urakat a törvény iránti tisz­teletre. — Továbbá csallóközi járás főbírája jelenté, misze­rint az öreg Duna partján a töltések, a közellevő községek s uraságok marháik s kocsijárásaik által annyira elrongástat­ták, hogy ha azokon rögtön nem segittetik, a közeledő tavasz kisebb dunaárja által is átszaggattatnak, s ezeknek mikinti helyreállításáról utasítást kér. Ezen jelentésre egy választ­mány kiküldetése határoztatott, melly a kérdéses romlásokat megvizsgálván, okozóit kinyomozván, azoknak jó karba téte­lét általok eszközölje. — Torontál panaszát, melly szerint Károlyváros tanácsa magyar szerkezetű levelét visszaküldő, magunkévá tevén, szinte felírást határoztunk. •­ A büntető­törvényszékről közgyűlésünkre került, s a htó-tanáccsal közlendő tárgyak felolvasása után, köztiszteletben álló fő­ügyvédünk azon indítványa, hogy a közelgő országgyűlé­sen törvény alkottassák kötelező a helytartótanácsot, hogy ezután büntetőtörvényszékeinktől is a levelezést elfogadja, közpártolást nyert, s köveljeinknek utasításul adandjuk. —

Next