Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1843-04-20 / 31. szám

31. szám. H­ÍRNÖK Április 20. 1843. A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak , dunavizállás és min­denféle hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vel ; — a Századunk terjedelmes­ politicai s ro­kon tudományi­ értekezésekkel, a Kis litera­túrai, művészeti és közéletben jelesebb tünemé­­nyek találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti s kiadja K­inlásfahi Orosz József. Megjelennek e lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban boriték nélkül 4 p. ír. borítékkal és postán 4 fr. 24 kr. Előfizethetni hely­ben a szerkesztőségnél az irgalmas barátok átellené­­ben a 245. sz. ház 1-ső emeletében, Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmé­nyek s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bénnentes bekü­ldetése kéretik. ___Előfizetés az országgyűlés kezdetével.­ ­ Hírnök és Századunk ikerlapok az országgyűlés kezdetével a status-ü­gyelet középontjában jelenvén meg, a szerkesztőség e kö­rülményt törvényes korlátokban használni törekvendik, ennélfogva czélirányosnak tartotta új előfizetést nyitni mindazok számára, kik az ország­ülés folyamáról hív, gyors, kimerítő s részrehajláiban tudósításokat nyerni kívánnak, megtartván e lapok eddigi szellemüket és minden párton kívüli állásukat. Minthogy pedig a megyei dolgokról, valamint a külső politikáról s az azt illető minden közérdekű s jellem­ző kü­leseményekről, oklevelekről, hírlapi okoskodásokról, mint eddig, úgy ezentúl is hiú­ő körülményes tudósítások fognak közöltetni, és e lapok mostani kiterjedése illy­eús tartalomnak megfelelhetni nem fogna: ezokből a Századunkon kívül, melly tovább is leginkább közjogi értekezéseknek s okleveleknek lesz szentelve, a Hírnök mindenik száma félfél ívvel, s a szükséghez képest többel is, fog bővíttetni, megmaradván többnyire e lapok eddigi külalakja s csinossága. Előfizetési ár e nyolczadfél hónapra helyben 7 pengő forint, postán borítékkal 7 for.­­1$ kr. Eddigi t. ez. előfizetőink a második fél­évi előfizetés feltéteiről annak idején fognak tudósittatni. Tartató m. Magyarország és Erdély. Kinevezések, névváltozta­tás, halálozás; országgyűlési követek; megyei tudósítások: Po­zsony, Zala, Torna, Nyítra, Bács, Marmaros és Liptóból; gazda­sági egyesület. Vegyes közlések: Pest, Nyitra, Liptó, Nagy­­britannia. Parliamenti dolgok: O’Connell. Fr­an­cz­­­ao­r­sz­á­g. Spanyolország. A cortes megnyitása. Elegy. Hirdetések. Magyarország és Erdély. Ö cs. s apóst kir. Felsége Fogarassy Mihály nagy­váradi deák szertartásu káptalanbeli kanonokot a sz. egyedi czimzetes apátsággal legkegyelmesben felruházni méltóz­­tatott.,­­ cs. s apost. kir. Felsége az esztergomvári Sz. Ist­vánról nevezett prépostságot báró lludnyánszky Sámuel esztergomi fökáptalani kanonok és nyitrai főesperestnek, a nyitrai főesperesiséget pedig Krautmann József kanonoknak, és az illykép megürült kanonok­ széket Szemes György komáromi plébánusnak legkegyelmesben megadni méltóz­­tatott, 6 cs. s apóst. kir. Felsége a pozsonyi collég. kápta­lannál megürült kanonokságra Alatsch Jakab budai plébánust, és Cherner Miklós a nagyszombati lyceumban egyházi törvény és történetek oktatóját legkegyelmesben kinevezni méltóztatott. Ö cs. s apóst. kir. Felsége a veszprémi káptalanná! az olvasó-kanonokságra Szmodiss János kanonokot, az éneklő­­kanonokságra Balassa Gábor kanonok és püspököt, az úr­­kanonokságra Szalay Imre kanonokot, a székesegyházi főes­­peresiségre Laszkallner Antal kanonokot, a zalai főespe­­restségre Ruszék József kanonokot, a sü­meghi főesperest­­ségre Kéry János kanonokot, a pápai főesperestségre Beze­­rédy Miklós első mesterkanonokot, a segásdi főesperestség­­re Tömör János második mesterkanonokot, az első mester­­kanonokságra pedig Szüts István mostani harmadik mester­­kanonok és veszprémi plebánust legkegyelmesben előléptetni méltóz­tatott. Ő cs. s apost. kir. Felsége az eperjesi görög szert. kath. káptalannál a nagyprépostsággal Fakovics Mihály őr­­kanonokot, az olvasó-kanonoksággal Dudinszky Mihály alsó-szlovinkai plébánust, az éneklő-kanonoksággal Gerbery Mihály homrogdi plébánust, az őr-kanonoksággal Molnár András a bécsi sz. Borbála egyházánál­ káplánt], a mester­­kanonoksággal Dudhnovits Sándor munkácsi sz. széki jegy­zőt legkegyelmesben felruházni méltóztatott. Ő cs. s apost. kir. Felsége Schrom Imre és Vincze testvéreknek vezetéknevüket Romy-ra változtatni legkegyel­mesebben megengedni méltóztatott. A nagym. m. k. udv. Cancellaria Laky Vincze fogalma­zói gyakornokot és Villecz Ignácz tisztb. fogalmazót való­ságos udvari fogalmazókká méltóztatott kinevezni. A nm. m. kir. udv. Ka­m­ara a bácsi kamarai uradal­makban újon rendszerezett úrbéri mérnöki hivatallal Porosz­­kay Ignáczot, pestmegyei tiszteletbeli mérnököt felruházni méltóztatott. A nm. m. kir. udv. kamara a marmarosi kamarai igazgatóságnál Krausz Gottfried nyugalmazása által meg­ürült első számolói hivatalra Kesztner József volt másod számolót, ennek helyébe pedig másod számolóvá Schweini­­tzer szigeti tisztartóságnál építésügyeiül kinevezni méltóz­­tatott. Dognácskában Bánátban a hutamesteri állomásra Pa­­chinger Károly oraviczai ellenkisérlő alkalmaztatott. Huszár Mátyás, volt nagyváradi két. királyi épitésigaz­­gató mérnök huzamos betegeskedés után mártius 10. meg­­halálozott. Országgyűlési követek Avasban: Békásy Imre első alispán és Tóth Lajos volt helyettes alispán. Pozsony, ap. 19. Ma, mint Ő Felsége születésnapján városunk szokatlan élénkséget mutat. A székesegyházban tartott nagymisére számos közönségen kívül a helybeli hadi, megyei és városi hatóságok jelentek meg s a holnap tartan­dó tisztujitásra összesereglett megyei nemességgel egyesi­­ték imáikat. A sétatér bosszant a helybeli gyalogság ezre­desének parancsnoklata alatt a sor- és polgári katonaság vola felállítva , s a tisztelgő tüzelések megtétele s az isteni szolgálat után Lamberg gr. dandárnok előtt léptetett el. — A tisztválasztás előtti megyegyűités és conferentia, amaz tegnap ez pedig ma tartattak a Pálffy herczegi teremben, hová tegnap a köznemesség is jócskán betódult, mert hire volt, hogy az adózás kérdése fog bonczoló kés alá vétetni, melly illy előjeleknél fogva mint sok más megyében, úgy nálunk is gyilokká válandó is, ha a tárgy néhány ügyes szó­nok húzása , halasztása s több rendbeli indítványozása által restaurálta utánra nem marasztaltatik. A tiszt­újítás maga a primási lovariskolában fog titkos szavazat útján tartatni, utána pedig azonnal az országgyűlési követek is megvá­laszolni. A gyűlés és választások eredményeiről legköze­lebb. Zala-Eger­szeg, ápr. 9-én. Folyó hó 4-én a nyers erő nálunk is megbuktatta a háziadót — de egyedül csak a roszlelküségnek, és ármánykodók cselszövényeinek esék véres áldozatul. — Még e gyász napot megelőzött egy két nappal bizton remélek annak ünnepélyes diadalát, mivel az az előbb összeült követutasitást készítő választmányban, mellyhez nagyobb nyilvánosság okáért, és hogy a közne­messég is okulhasson — járásonkint köznemesek is rendel­ve valának — egy szó ellenvetés nélkül elfogadva jön — de az izgatók annál nagyobb munkásságot fejtenek ki alattomosan, minél inkább közeledék az elhatározó pil­lanat. — Alig egyik­ fő kolomposuk F. G. ön aláírása alatt a megyében szerteszét küldözgeti körleveleit olly tartalom­mal, hogy az alkotmány veszélyeztetve lévén, a nemesek annak megmentésére tömegestül siessenek a gyűlésre — addig C. B., R. K., H. P. és F. K. táblabirák faluról falura jár­kálva a becsületesség és erény rovására mit se hagyanak kisérletlenü­l annak ámítására és fölbőszitésére.­­ Betódul azért körülbelül 1500 föbül álló nemesség, de útjában lő­­dözve, és mindenütt mindenféle rokonczátlan kicsapongá­soknak magát átadva , félelmete­s rettegést hagy maga után. A gyűlés reggeli 10 órakor a megyeház előtt megkezdetett, és délután fél egykor a háziadó megbuktatásával végezte­tett. Szóltak mellette 20-nál többen, de legalább is még annyiran szolandók, ha sükere leendelt. Még Deáknak szivet lelket ragadó és varázserejü szónoklata is, melly minden el nem fogott kebelt a legmagasztosb érzelmekre buzdita, ha­tás nélkül maradt. Lelkesen a többi közt még szólót! N­. J. kam. C. L., C. J., S. E., H. G., ki jól hasonlitá a hazát hite­lezőhöz, a nemességet pedig adóshoz, az adós köteles leróni adósságát, és igy a nemesség is, és P. novai esp. ki ritka szónoki készülettel kifejté, miként mind a históriai adatok, mind pedig a hazai törvények szerint hajdankorban is adó­­zott a nemesség, de most is kell adóznia, mivel a haza jólléte és fenmaradása kívánja; de e honszerelemtől lángoló fel­szólalások benyomás nélkül hangzanak el, és csak e szavak hallatszanak: „Nem adózunk, nem portrózunk, nem leszünk parasztok!“ sőt midőn Deák beszéde fonalán az igazságot, törvényt és állományt említé, a szerepét roszul betanult tö­meg belekiáltva mondta : Nem kell nekünk igazság, nem tör­vény stb. Noha volt mégis a tömegben olly köznemes is , ki Deák beszéde hatalmától egészen áthatva azt mondá: eddig csak arany szájú Jánost tudtam, de most már arany szájú Ferenczet is ismerek. Feltűnő vola még H. K. tb. beszéde is, miszerint ez egyedül maga a többi szónok véleményétől el­térve, nemes megyei pénztárt a nemtelen adózókétól egészen elkülönözöttel felállittatni kívánt, de beszéde kapcsolatát tévesztvén, majd a felkelő seregnek fegyverbeni gyakorlását, majd élete s vagyona oda ajánlását, majd pedig lóra ugrását rögtönözé bele, hová volt légyen ez irányozva, a jó Isten tudja, hacsak a népszerűség vadászására nem. Hisz­ nincs a haza most megtámadva, adó mellett pedig nem kell lóra pattanni. Az adó ellen csak maga T. G. írásból olvasott be­széddel nyilatkozván, a kedélyek még nagyobb feligazga­­tásául az adó bilincseit, alkotmány­felforgatását és hogy oda van minden törekvés irányozva, mikint minden nemes, kinek 200 fr. évi jövedelme vagy 500 holdnyi birtoka nincs, vá­ * A Hírnök és Századunk szerkesztősége,­ lasztási jogától megfosztassék, szorgalmasan és ismételve előhozta. Azonban ezen izgatás daczára is sikerült elnöklő első alispánunknak a felbőszített tömeget annyira féken tar­tani, hogy az a szólókat kihallgatni kénytelen vala, és bölcs magaviseletével remek példáját adta annak, miként kellessék az elnökséget viselni, hogy tekintélyt nyájassággal páro­sítva, az a kitűzött magas czélnak tökéletesen megfeleljen. Illy elnök teljes joggal igényelheti magának a köztiszteletet és közszeretetét. Végre eloszolván a gyűlés, a nemesség kitörő örömkiabálások és rivalgások közt a haza rovására kivívott napi diadalát megünneplé. Másnapi ülésben folyta­tólag olvastatván a választmányi munka, ennek minden többi pontjai azok kivételével, mellyeknek a háziadó szolgálhat alapul, általában helybenhagyaltak és elfogadtattak. De mi­után az már csaknem végig felolvastatok volna, kapornaki járásbeli főbiránk jelenté, miként ő Deáknak kehidai lisztjé­től levelet vevén azt ezúttal bemutatja. Ebből értesülve let­tek a BIt. arról, hogy egy csoport nemesség estve 9 óra táj­ban Kehidára érkezvén, féktelen káromlások, különösen pedig Deák személye ellen irányzott alacson piszkolódások és lődözés közben egy kehidai lakos agyon lövetett, mire az egész lakosság éji nyugalmából felriadva, magát védendő, eszközökhez, mihez a megrémülés első perczben lehetett, nyúlt, és most a nemesek futásban kérésének menedéket, de az utolértek jól elverettek, némellyek megsebesü­lettek, sőt hatan közülök el is fogattak, kik mint véren ért tettesek fog­va is tartatnak. Eddig a levél foglalatja, szóval pedig azt je­lenté főbiránk, hogy a kehidai mezőn egy holttest is találta­tott, és hogy ő rá is lődöztek a nemesek. E vad vandalizmus hajlottára a BR. egészen fellázadva, az indulatok e viharában sokáig nem tudák, valljon szívből kedvelt és mélyen tisztelt Deáknak méltatlan megbántásábanns legtisztább részvétüket nyilvánítsák-e előbb, vagy olly rendszabályokról gondoskod­janak, mellyek a csendzavarókat a törvények szigorúsága szerint megzabolázzák; illy kétes hánykódásban múlék az idő, mig végre Deák, mint szikla a tenger közepette, mellyen a hullámok megtörnek, edzett szivvel felállván, imigy szóla. Higgadt kebellel és hideg vérrel kell venni a dolgot, a kehi­dai eset is csak úgy tekinthető, mintha ehhez hasonló akár­hol a megyében történt volna, a törvényes eljárás csak ez lehet: a bűntettesek, kik véren kapattak, befogatandók és az egész tett kinyomozása végett rendeltség nevezendő ki, melly állásánál fogva a vizsgálódást meg fogja tenni stb. A nagy férfiút újra meg újra bámulnunk kelle, mert ismét tet­tel nyilván tanusstá, hogy nincs érdek e földön, melly­et az igazság és jogosságtól elvonni képes teendhetne. A rendelt­ség tehát másnap Kehidán a vizsgálódáshoz fogott, és nyil­ván kisült, hogy a nemesek mentőkben, jöttekben a faluban lődöztek és hogy azok egyike épen a szöllejéből hazatérő kehidai lakostól kicsavarván a végett megtöltött fegyverét, hogy Zala vizében halat lőhessen, azzal egy másik kehi­dai lakost földre terített, és hogy a puskapattanásra a ke­­hidaiak önvédelmükre összefutván, az jön a következés, hogy a nemesek szétverettek, többen megsebesiltettek és hatan közülök elfogattattak, a holttest pedig nemes emberé, kinek mikép történt halálát kipuhatolni lehetséges nem vala. A rendeltség Kehidáról Bükkre és innen Vitára menvén, onnan a kehidai lakos gyilkosát, innen pedig egy másik ne­mest, ki Deáknak pisztollak­ agyonlövését tűzte ki magának, a megyei fogházba kísértette. Előfordult még ez ülésben F. G. felérintett izgató körlevele is, de Deáknak indítványára azt valamint szerzőjét is igen fontos okoknál fogva inkább megvetésre, mint megboszulásra méltónak tárták a BR. és ugyan azért ez érdemben minden intézkedést mellőztek. Ez a szomorú állása most megyénknek, melly a nagylelkületü két testvér hazafi szellemétől áthatva, egy időtől fogva jobb jövője eb­be indulni kezde, és most 50 évres visszasülyedés­­től legnagyobb agály közt rettegünk. Megyénknek, sőt ha­zánknak szüksége van Deákra, ki ha egyedül csak a háziadó elvállalása által hiszi a haza boldogságát eszközölhetőnek, elvesztettük őt és velünk együtt a haza. Ah­­olly zavarodás­­nak nézünk el­be, mellynek következményeit a legbölcsebb előrelátó is alig képes felszámítani. F. h. 24-ére van kitűzve nálunk a követek választása és ebben a napban rejlik a me­gyénk egy jövője, melly méhében vagy üdvet, vagy átkot hord. Szem és szív csak Deákon csu­gg, mert ő egyedül le­het megoldója a napi kérdésnek. :) Tudományos utazásai­ról s mint szerző is jeles férfiú A szerk. *­ A zalai közgyűlés e pótlólag küldött részleteit érdekkel olvasandják e lapok pártolói, s azért a t. beküldő urnak szívességét megköszönvén, közléseit mindig hálával fogadandjuk, A szerk.

Next