Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1843-06-01 / 43. szám

43. szám. A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások honi és kü­lföldi political turok , mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piacai denféle hirdetmény­­ei; — a Száz hon tudom­­ányu túrái, művészeti és nyék, találmányok és in foglalkodnak m­avizállás és min­­társabb közlése— political s­zo­­futár litera—, tünemé-t M­ AGAI VILÖNYV e® Szerkeszti s kiadja Balássahi Orosz József. Junius 1. 1843. Megjelennek e lapok minden vasárnap és csütör­tökön. Előfizetés máj. 15től dec. 31ig postán 7 fr 48 kr. p., helyben boriték nélkül 7 fr., borítékkal 7 fr. 24 kr. Előfizethetni a szerkesztőségnél az irgal­mas barátok éretlenében a 245 sz. ház Iső emeleté­­ben, Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető pgyéb közlemények is el­vonathatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes bekü­ldetése kéretik. Ez év második felére az előfizetést ezennel megnyitjuk. Lapjaink ára a megszaporodott tartalom miatt ezentúl félévre postán 6 for. 48 kr., helyben borítékká 1 6 for. 12 kr., boríték nélkül 6 for. pengőben. Azon t. ez. előfizető uraknak, kik lapjaink országgyűlési folyamát teljesen kivonják, máj. 15.__jul. 1-ig néhány példánnyal 1 pengő for, ráfizetése mellett még szolgálhatunk. A szerkesztőség. Tartalom: Magyarország. Névváltoztatás, Kinevezések; országgyű­lési közlés; Zala és Turócz megyei közlemények; vegyes közlé­sek: pozsonyi lóverseny, bihari iparegyesület. Nagybritan­­nia. O’Connellnek egy repealbeszéde. Fra­ncziaor­szág. Algí­ri tudósítások. Spanyolország.. Válasz a trónbeszédre. Por­tugália. Costa Cabral bajos állapota. Tör­ö­k­or­szá­g. Boszniai lázadás. Amerika. Kis futár. Természetgyüjteményi. Hir­detések. Magyarország. Ő cs. s apóst. kir. Felsége Tretter György pestvárosi főbíró vezeték­nevének táry-ra változtatását legkegyelme­sebben megengedni méltóztatott. Ő cs. s apóst. kir. Felsége Gosztonyi Alajos nagy­­kikindai kamarai biztost saját kérelmére a rendes nyugdíjjal legkegyelmesben nyugalmazni méltóztatva. A nm. m. kir. udv. kamara a nádszegi kir. sóhivatalnál megürült ellenőrködő sómázsamesterségre Eötvös Károly tokaji sóhivatali írnokot, továbbá a szinte Nádszegen meg­ürült mázsamesterségre Simonchich Zsigmond veszprémi sómázsálót, az utóbbinak hivatalára pedig Szovácsóczy László ottani sópajtnért, végre ennek helyére Bresztyenszky János sóhivatali gyakornokot alkalmazó. A nm. m. kir. udv. kamara a mohácsi kir. sóhivatalnál megürült ellenőrséget Schuller Leopold tokaji tulajmesterre, továbbá a Pesten megürült sómázsáló állomást Kyacz Ignácz ottani gyakornokra ruházta. A nm. m. kir. udv. kamara a megürült maluzsinai kir. irnokságra s egyszersmind bányatörvényszéki helyettes toll­­vivőségre Scullety István, tanulmányait végzett bányagya­kornokot alkalmazó. A nm. m. kir. udv. Kamara a Lauschmann János budai harminczadi kelmevizsgálót nagyszombati harminczadossá kinevezni méltóztatott. Országgyűlési közlés. Röviden lehetvén csak érinteni múlt számunkban a f. h. 27-ikei kerületi ülés tanácskozásainak folyamát, visz­­szatérünk jelenleg annak hatályos­ részeire. Azon in­dítványt, miszerint választmány volna kiküldendő, melly a városok aggasztó országgyűlési állásának megszüntet­­hetése végett javaslatot terjesszen elő, — mint mondok, élénk tetszéssel fogadák a kér. Az: egyes eltérő vélemé­nyek s árnyéklatos különbözések azonban mégis mutatkoz­tak, s ezek kölcsönzék a vitatkozásoknak egyik érdekét. Egy más követ elismeré a kérdés fontosságát, egyenes utasí­tása lévén egyébiránt mindaddig, mig a közaggodalmat ger­jesztő előleges sérelmek orvosolva s az országyűlés kiegé­szítve nem lesznek, semmibe nem bocsátkozni, úgy az in­dítványhoz járulandását ettől függesztette föl. Voltak más hatóságok képviselői is, kiknek utasítása szinte más tárgyat tűzött elsőben tanácskozás alá veendővé, s így addig másba ereszkedni nem akartak. Minthogy egyébiránt az indítvány csak előleges lépés nem pedig valóságos tárgyalás, mikép ez világosan megkülönböztetett, minthogy továbbá azon megyék képviselői, melly megyék utasításai között az or­szág­gyűlés rendezése tüzeték ki a teendők első sorában, — az indítványt résznyire utasításukkal egyezőnek talál­ták, lehetlen volt mellette nem szavazniok, hozzá tévén azonban más követek, hogy e pont különben is a kir. előter­jesztésekben foglaltatván, azok olvastassanak föl s azután sorozat álla­pitt­assék meg, a mi szerint a tárgyak szőnyegre hozatandók lesznek. Velős szózatot emelt az indítvány mel­lett különösen azon követ, ki azt olly szükséges előkészü­letnek látta, melly nélkül az országgyűlési tanácskozás igen nehezen fogna haladhatni, nem lévén megnyugtatva a váro­sok , pedig ő ezen országyűlésnek legnagyobb feladatát a fáradatlan cselekvőségben látja, ugyannyira, hogy előtte legjobb lesz az, minden felekezetre tekintés nélkül, ki ezen­­ a nemzeti elhaladásnak egy új stádiumát képezendő or­szággyűlésen legtöbbet a legjobban akar és tud dolgozni. A kir. előterjesztések felolvasására nézve megjegyzé,­m­kép­p nem egyedül azért kíván a városok ügyében előkészületes lépéseket tétetni, minthogy az a kir. előterjesztésekben is fog­laltatik, hanem mert az a nemzetnek 1790 óta folyvást ismé­telt legforróbb kívánsága, s olly kérdés, mellynek elintézése nélkül vagy épen nem vagy csak nehezen fogunk haladhatni, elöttünk lévén a korábbi idők példái, midőn a jogaikban gátolt kir. városok húzták és gátolták a tanácskozásokat, kik egyébiránt 1832-ben, midőn a városi belszerkezet kivánta­­tott, ennek hathatósan ellenszegültek, most pedig, megért­vén a nemzet és kor kivonatait, miután maguk is nyúltak már belső szerkezetük javításának eszközeihez, biztos remé­nyünk lehet, hogy az ország többi rendeivel karöltve fog­nak járni. Ha pedig csak a kiegészítés után kezdenénk munkához, akkor igen keveset fognánk tehetni stb. Ha­sonló módon szónokolt a következő is, a munkásság gya­korlatba vételét, az idővel gazdálkodást ajánlva s figyel­meztetve a kére­seket arra, mikép két hét ótai itt­létük idején nem sokkal történt több mint a múlt országgyűlés alkalmával egy óra alatt. Cselekvésre szólt rá ennélfogva újólag a Réket, s hogy ez minél folytonosabban, félben­­szakasztás nélkül történhessék s a követek egészen vá­ratlanul valamelly fontos tárggyal meg ne lepessenek, mikép ez most történt, tárgysorozatot kívánt megállapíttatni, s erre nézve figyelmeztető a kér. Aeket, mikép ezen országgyű­lés föladata egészen más mint volt az előbbieké, mert vi­szonyaink egészen változtak, most, úgymond, nem ismer nagyobb szükséget mint a practicai kérdések tisztába ho­zatalát, s mivel minden országgyűlésnek megvolt a maga bélyegző jelleme azon tárgy által, mellyben a legkitűnőbb buzgalommal s eredménnyel munkálkodott, úgy a mostani­nak, miután időközben a sajtó szabadabb mozgása kellőleg kifejtette az eszméket, a nemzeti jólét emelése jellemét sze­retné megadva látni az által, hogy mindenekelőtt az úrbéri váltság hozassék szőnyegre, egyszersmind azonban az anyagi érdekekkel rokon tárgyak sorozatilag megállapít­­lassanak, mert nem hisz senkit abban a véleményben jo­­galtnak, miszerint az országgyűlést addig tartandónak gon­dolná, mig minden megyék kivonatai tárgyaltatni fognak; kéri tehát a sorozat megállapítása végett hogy a jövő hét ker. elnökei 1) a névjegyzék és 2) a kiegészítés kérdését, 3) pedig a kir. előterjesztések fölolvasását tűzhessék napi­rendre. A szónok előtt és után több városi követ nyilat­kozott, kik közül egyik előadása folytában azon remé­nyét fejezé ki, hogy a munkálkodandó választmány a váro­sok bel­szerkezetére is kiterjesztendi figyelmét, a­mi általá­nos tetszéssel fogadtatott. A vélemények főleg e kérdésekre nézve ágaz­nak el: valljon csak a városok országgyűlési szavazatarányának megállapítása vagy pedig egyszersmind belszerkezetük átalakítása iránt is terjesszen-e elő javas­latot a választmány? továbbá: valljon a választmányhoz városi követek is járuljanak-e s milly számban és szavazati súllyal, és részesíttessenek-e a választmányban a káp­talanok s kerületek is? E kérdések megoldásához hatha­tósan járult az, hogy a városok befolyásának szinte oly je­lentékeny mint nemzeti emelkedésünkre nézve jótékony befolyása kiemelte vett, a szavazat és belszerkezet kapcso­latos tárgyaltatása ajánltatott, a megyék részérül 16,­­ke­­rületenkint 4, a városokéról 6 tagnak megválasztása java­solt idén. A tárgysorozat most idő előttinek találtatott, bevárandó lévén még a vizsgáló választmány jelentése , akkor pedig czélszerű leend, szabad tért nyitni a követi nyilatkozatoknak, mellyekből keletkezendő többség fogja elhatározni — kerületi választmány rendezése után — a tárgysorozatot; a jelen országgyűlés jellemzetét illető­leg, mellyre nézve reménylhető, hogy ha az nem fog hát­rább maradni az előbbieknél, igen hihető, hogy fő mun­kálata leend­ő a sérelmek orvoslása mellett, a haladási kérdések elintézése, s így újólag munkásságra szólittattak a BR., olly drága lévén minden perez , hogy csak egynek is elhalasztása kárt hozhat a hazára. Nyomatékossággal fejté ki nézeteit a szerte ágazott vélemények iránt más követ. Ő szinte minden kerületből 6 megyei követet, a városok ré­széről pedig általánosan nyolczat, vagy ha kivántalnék, töb­bet is kíván a küldöttséghez választatni. A felveendő tár­gyakra nézve a k. előadásoknak elsőbbbséget ad, mivel nemcsak az 1790: 13, melly egyetlen sorozatt­­örvényünk, világos szavai ezt rendelik, hanem a dolog természete is ezt hozza magával, miután a Fejedelem maga központi és pártfeletti állásánál fogva legjobban ismeri az ország azon szükségeit, mellyek minél előbbi elintézést kívánnak. Azon­ban e kérdés törvényes oldala múlt országgyűlésen eléggé meghányutva lévén, ennek fejtegetésével a Rendek békekű­­­rését fárasztani nem kívánja, s inkább általán­os szempon­tokba indul ki­állításai támogatásául. Ugyanis éber figye­lemmel kísérte a közvélemény ütemének lüktetéseit, de azon általán­os és mély aggodalmat, melly egyik követ társa által indítványozott cselekvési rendszer okául felhozathatnék, nem lelheti fel. Ő inkább a nemzetben azon öntudatot látja, hogy ha a felzúdult nemzetiségek reactiója egyrészt, nem­zeti létét a tanácskozásokban használni kezdett knsers erő másrészt, municipális rendszerét nem veszély­ezteti, más ve­szély, különösen felülről jövő, most alkotmányunkat teljes­séggel nem fenyegeti. Ugyanis tizenhat esztendei normális lét után egy igazságos fejedelem alatt, ki még ott is, hol korlátla­nul igazgat, a tiszta emberiség szellemét követi, meggyőződ­hetett minden hazafi a felől, hogy alkotmányunk lényege, sőt fokonkint­ javítása biztosítva van. Nem szeret, úgymond a szónok autoritásra hivatkozni, mert hol az igazság maga szól, ott arra szükség nincs, o tt. Rendek pedg mindenben csak önmeggyőződésü­ket követik; lehetlen mégis nem em­líteni b. Wesselényi Miklós„szózatának” véglapjain kifejezett nézeteket, mellyek a kormányhozi szoros csatlakozást, mint elöhaladásunk nélkülözhetlen feltétét és legbiztosb eszkö­zét ajánlják, miután e módot egy férfiú javasolja, kinek tükörtiszta jelleméhez a gyanúsítgatás árnya sem fér, és kit a kormány iránti részrehajlással vádolni nem lehet. Ezen ösvényt javasolja a jelen országgyűlés czélja is, mert ez, nem lehet más, mint honunkat a kifejtés és haladás útján ismét egy stádiummal tovább vinni. A szónok sem ismer életének más ideálját, mint nemzete haladását, és soha sem fogja elismerni, hogy annak más gátát lehes­sen vetni, mint polgári helyzetünk és összeköttetésünk természetes következéseit s alkotmányunk gyökérelvei­nek fentartását. Ha haladásunk akadályait elfogulatlan szemmel vizsgáljuk, tapasztalni fogjuk, hogy mindenütt leginkább hiányzik a rend. Ezt látjuk az újabb esemé­nyek borzasztó tanúsága szerint a megyék választásnál, a városok elrendezésénél, hitelünk körüli intézkedéseink­nél : mindenütt hiányzik a rend. Reális előmenet és valódi haladás tehát az, mi a rend megalapítására vezet, mi már csak azon tekintetből is elkerülhetlen, mert előbb utóbb szüksé­ges lesz a nemzet számos­ osztályait részesíteni az alkot­mány jótékonyságaiban ; más részről pedig meg kívánnék tartani tanácskozásaik azon szabad szertartásait s alakéit, mellyeken leginkább nyugszik municipális rendszerünk. Ez­zel átellenben senki sem fogja tagadhatni, hogy a közszük­ségek elseje, s minden haladás nélkülözhetlen feltétele ez üdvös elv erősödése. Már­pedig a királyi előadások nem kívánnak egyebet, mint ezt, s így foglalatjuk tovább is meg­nyugtatást nyújthat a közvéleménynek. Egyes pontjaira néz­ve akkor, midőn tanácskozások alá kerülendnek, fentartja észrevételeit. Jelenleg csak azon kvánatra szorítkozik, hogy kezhessenek minél elöbb az elöttünk levő számta­lan tárgyak feletti tanácskozások. — Ez után más megye követe igyekezetét szinte oda irányozd, hogy a nyilat­kozatok megosztottsága a fökérdések lényegére vitessék vissza, javaslatot levén a sorozatnak könnyű módon meg­­készítése iránt, olly képen, ha 8 tagból álló választmány küldetnék ki a végre, hogy a követ urak által hatóságaik utasításából előzeteseknek följegyzett s a választmánynak írásban átadott tárgyalandók miképen sorozása iránt okok­kal támogatott véleményt terjesszenek a KK. és RR. ebbe. Nyilatkoztak számos városi és káptalani követ urak is, kik­nek némellyike szinte orsz.gyűlési állásuk megvizsgáltatását s rendezését kiváná. Mindkét testület követei mélyen bocsát­­kozának a históriai jogalap fejt­egetésébe, mi azon megjegy­zésre szolgáltatott okot, mikép e helyen a tárgy lényegébe bocsátkozni nem lehetvén, bővebb fejtegetések a maga idején lesznek előterjesztendők. Előadása által leginkább figyel­met gerjesztett egyik városi követ, ki egyébiránt utasítása világos szavainál fogva szinte egy egész szavazatot kért minden szab. kir. város részére, melly kérelem, viszhang­­ra nem találhatott. — A d. u. 13/4 óráig tartott kerületi ülés végzéséül, a választmánynak s országgyűlési szavazatarány és városi belszerkezet tárgyában kapcsolatosan leendő mű­ködését s a megyék rész­eről kerületenkint 4, az egy­háziakért és kerületekéről pedig egy egy tagnak hozzájá­rulása mondatott ki. Ötödik országos ülés a (tes KKnál és RRnél má­jus 29. d. e. 10, a magos Főrendieknél pedig 10 és fél órakor. — A sorozat szerinti uj elnökség CSoprony és Sáros­ be­­mutatá­s cs. kir. Felségének névnapi ünnepére kerületileg javait üdvözlő fölirását a KK és RRnek, melly újra egyértel­­mű­leg elfogadtatván. Elnök ö­nmaga L., szk i káptalan kö­vetének szónoklati vezérlete alatt küldöttséget nevezett, melly az üdvözlő iratot a m. Főrendekhez megvigye. — Ol­vastatott továbbá az országgyűlési újság iránti kér. megál­lapodás. Erre Elnök ő nagyméltósága elöterjeszté, mikép a tárgy már előbbi két országgyűlés alkalmával is sző­nyegen forgott, de sok üzenet után is am. Ferendeknél elfogadásra nem talált, több a válaszüzenetekben kifejtett okok miatt, különösen pedig azért, minthogy o­ly bíró.

Next