Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1843-06-01 / 43. szám
43. szám. A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások honi és külföldi political turok , mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piacai denféle hirdetményei; — a Száz hon tudományu túrái, művészeti és nyék, találmányok és in foglalkodnak mavizállás és mintársabb közlése— political szofutár litera—, tünemé-t M AGAI VILÖNYV e® Szerkeszti s kiadja Balássahi Orosz József. Junius 1. 1843. Megjelennek e lapok minden vasárnap és csütörtökön. Előfizetés máj. 15től dec. 31ig postán 7 fr 48 kr. p., helyben boriték nélkül 7 fr., borítékkal 7 fr. 24 kr. Előfizethetni a szerkesztőségnél az irgalmas barátok éretlenében a 245 sz. ház Iső emeletében, Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető pgyéb közlemények is elvonathatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Ez év második felére az előfizetést ezennel megnyitjuk. Lapjaink ára a megszaporodott tartalom miatt ezentúl félévre postán 6 for. 48 kr., helyben borítékká 1 6 for. 12 kr., boríték nélkül 6 for. pengőben. Azon t. ez. előfizető uraknak, kik lapjaink országgyűlési folyamát teljesen kivonják, máj. 15.__jul. 1-ig néhány példánnyal 1 pengő for, ráfizetése mellett még szolgálhatunk. A szerkesztőség. Tartalom: Magyarország. Névváltoztatás, Kinevezések; országgyűlési közlés; Zala és Turócz megyei közlemények; vegyes közlések: pozsonyi lóverseny, bihari iparegyesület. Nagybritannia. O’Connellnek egy repealbeszéde. Francziaország. Algíri tudósítások. Spanyolország.. Válasz a trónbeszédre. Portugália. Costa Cabral bajos állapota. Törökország. Boszniai lázadás. Amerika. Kis futár. Természetgyüjteményi. Hirdetések. Magyarország. Ő cs. s apóst. kir. Felsége Tretter György pestvárosi főbíró vezetéknevének táry-ra változtatását legkegyelmesebben megengedni méltóztatott. Ő cs. s apóst. kir. Felsége Gosztonyi Alajos nagykikindai kamarai biztost saját kérelmére a rendes nyugdíjjal legkegyelmesben nyugalmazni méltóztatva. A nm. m. kir. udv. kamara a nádszegi kir. sóhivatalnál megürült ellenőrködő sómázsamesterségre Eötvös Károly tokaji sóhivatali írnokot, továbbá a szinte Nádszegen megürült mázsamesterségre Simonchich Zsigmond veszprémi sómázsálót, az utóbbinak hivatalára pedig Szovácsóczy László ottani sópajtnért, végre ennek helyére Bresztyenszky János sóhivatali gyakornokot alkalmazó. A nm. m. kir. udv. kamara a mohácsi kir. sóhivatalnál megürült ellenőrséget Schuller Leopold tokaji tulajmesterre, továbbá a Pesten megürült sómázsáló állomást Kyacz Ignácz ottani gyakornokra ruházta. A nm. m. kir. udv. kamara a megürült maluzsinai kir. irnokságra s egyszersmind bányatörvényszéki helyettes tollvivőségre Scullety István, tanulmányait végzett bányagyakornokot alkalmazó. A nm. m. kir. udv. Kamara a Lauschmann János budai harminczadi kelmevizsgálót nagyszombati harminczadossá kinevezni méltóztatott. Országgyűlési közlés. Röviden lehetvén csak érinteni múlt számunkban a f. h. 27-ikei kerületi ülés tanácskozásainak folyamát, viszszatérünk jelenleg annak hatályos részeire. Azon indítványt, miszerint választmány volna kiküldendő, melly a városok aggasztó országgyűlési állásának megszüntethetése végett javaslatot terjesszen elő, — mint mondok, élénk tetszéssel fogadák a kér. Az: egyes eltérő vélemények s árnyéklatos különbözések azonban mégis mutatkoztak, s ezek kölcsönzék a vitatkozásoknak egyik érdekét. Egy más követ elismeré a kérdés fontosságát, egyenes utasítása lévén egyébiránt mindaddig, mig a közaggodalmat gerjesztő előleges sérelmek orvosolva s az országyűlés kiegészítve nem lesznek, semmibe nem bocsátkozni, úgy az indítványhoz járulandását ettől függesztette föl. Voltak más hatóságok képviselői is, kiknek utasítása szinte más tárgyat tűzött elsőben tanácskozás alá veendővé, s így addig másba ereszkedni nem akartak. Minthogy egyébiránt az indítvány csak előleges lépés nem pedig valóságos tárgyalás, mikép ez világosan megkülönböztetett, minthogy továbbá azon megyék képviselői, melly megyék utasításai között az országgyűlés rendezése tüzeték ki a teendők első sorában, — az indítványt résznyire utasításukkal egyezőnek találták, lehetlen volt mellette nem szavazniok, hozzá tévén azonban más követek, hogy e pont különben is a kir. előterjesztésekben foglaltatván, azok olvastassanak föl s azután sorozat állapittassék meg, a mi szerint a tárgyak szőnyegre hozatandók lesznek. Velős szózatot emelt az indítvány mellett különösen azon követ, ki azt olly szükséges előkészületnek látta, melly nélkül az országgyűlési tanácskozás igen nehezen fogna haladhatni, nem lévén megnyugtatva a városok , pedig ő ezen országyűlésnek legnagyobb feladatát a fáradatlan cselekvőségben látja, ugyannyira, hogy előtte legjobb lesz az, minden felekezetre tekintés nélkül, ki ezen a nemzeti elhaladásnak egy új stádiumát képezendő országgyűlésen legtöbbet a legjobban akar és tud dolgozni. A kir. előterjesztések felolvasására nézve megjegyzé,mképp nem egyedül azért kíván a városok ügyében előkészületes lépéseket tétetni, minthogy az a kir. előterjesztésekben is foglaltatik, hanem mert az a nemzetnek 1790 óta folyvást ismételt legforróbb kívánsága, s olly kérdés, mellynek elintézése nélkül vagy épen nem vagy csak nehezen fogunk haladhatni, elöttünk lévén a korábbi idők példái, midőn a jogaikban gátolt kir. városok húzták és gátolták a tanácskozásokat, kik egyébiránt 1832-ben, midőn a városi belszerkezet kivántatott, ennek hathatósan ellenszegültek, most pedig, megértvén a nemzet és kor kivonatait, miután maguk is nyúltak már belső szerkezetük javításának eszközeihez, biztos reményünk lehet, hogy az ország többi rendeivel karöltve fognak járni. Ha pedig csak a kiegészítés után kezdenénk munkához, akkor igen keveset fognánk tehetni stb. Hasonló módon szónokolt a következő is, a munkásság gyakorlatba vételét, az idővel gazdálkodást ajánlva s figyelmeztetve a kéreseket arra, mikép két hét ótai ittlétük idején nem sokkal történt több mint a múlt országgyűlés alkalmával egy óra alatt. Cselekvésre szólt rá ennélfogva újólag a Réket, s hogy ez minél folytonosabban, félbenszakasztás nélkül történhessék s a követek egészen váratlanul valamelly fontos tárggyal meg ne lepessenek, mikép ez most történt, tárgysorozatot kívánt megállapíttatni, s erre nézve figyelmeztető a kér. Aeket, mikép ezen országgyűlés föladata egészen más mint volt az előbbieké, mert viszonyaink egészen változtak, most, úgymond, nem ismer nagyobb szükséget mint a practicai kérdések tisztába hozatalát, s mivel minden országgyűlésnek megvolt a maga bélyegző jelleme azon tárgy által, mellyben a legkitűnőbb buzgalommal s eredménnyel munkálkodott, úgy a mostaninak, miután időközben a sajtó szabadabb mozgása kellőleg kifejtette az eszméket, a nemzeti jólét emelése jellemét szeretné megadva látni az által, hogy mindenekelőtt az úrbéri váltság hozassék szőnyegre, egyszersmind azonban az anyagi érdekekkel rokon tárgyak sorozatilag megállapítlassanak, mert nem hisz senkit abban a véleményben jogaltnak, miszerint az országgyűlést addig tartandónak gondolná, mig minden megyék kivonatai tárgyaltatni fognak; kéri tehát a sorozat megállapítása végett hogy a jövő hét ker. elnökei 1) a névjegyzék és 2) a kiegészítés kérdését, 3) pedig a kir. előterjesztések fölolvasását tűzhessék napirendre. A szónok előtt és után több városi követ nyilatkozott, kik közül egyik előadása folytában azon reményét fejezé ki, hogy a munkálkodandó választmány a városok belszerkezetére is kiterjesztendi figyelmét, ami általános tetszéssel fogadtatott. A vélemények főleg e kérdésekre nézve ágaznak el: valljon csak a városok országgyűlési szavazatarányának megállapítása vagy pedig egyszersmind belszerkezetük átalakítása iránt is terjesszen-e elő javaslatot a választmány? továbbá: valljon a választmányhoz városi követek is járuljanak-e s milly számban és szavazati súllyal, és részesíttessenek-e a választmányban a káptalanok s kerületek is? E kérdések megoldásához hathatósan járult az, hogy a városok befolyásának szinte oly jelentékeny mint nemzeti emelkedésünkre nézve jótékony befolyása kiemelte vett, a szavazat és belszerkezet kapcsolatos tárgyaltatása ajánltatott, a megyék részérül 16,kerületenkint 4, a városokéról 6 tagnak megválasztása javasolt idén. A tárgysorozat most idő előttinek találtatott, bevárandó lévén még a vizsgáló választmány jelentése , akkor pedig czélszerű leend, szabad tért nyitni a követi nyilatkozatoknak, mellyekből keletkezendő többség fogja elhatározni — kerületi választmány rendezése után — a tárgysorozatot; a jelen országgyűlés jellemzetét illetőleg, mellyre nézve reménylhető, hogy ha az nem fog hátrább maradni az előbbieknél, igen hihető, hogy fő munkálata leendő a sérelmek orvoslása mellett, a haladási kérdések elintézése, s így újólag munkásságra szólittattak a BR., olly drága lévén minden perez , hogy csak egynek is elhalasztása kárt hozhat a hazára. Nyomatékossággal fejté ki nézeteit a szerte ágazott vélemények iránt más követ. Ő szinte minden kerületből 6 megyei követet, a városok részéről pedig általánosan nyolczat, vagy ha kivántalnék, többet is kíván a küldöttséghez választatni. A felveendő tárgyakra nézve a k. előadásoknak elsőbbbséget ad, mivel nemcsak az 1790: 13, melly egyetlen sorozattörvényünk, világos szavai ezt rendelik, hanem a dolog természete is ezt hozza magával, miután a Fejedelem maga központi és pártfeletti állásánál fogva legjobban ismeri az ország azon szükségeit, mellyek minél előbbi elintézést kívánnak. Azonban e kérdés törvényes oldala múlt országgyűlésen eléggé meghányutva lévén, ennek fejtegetésével a Rendek békekűrését fárasztani nem kívánja, s inkább általános szempontokba indul kiállításai támogatásául. Ugyanis éber figyelemmel kísérte a közvélemény ütemének lüktetéseit, de azon általános és mély aggodalmat, melly egyik követ társa által indítványozott cselekvési rendszer okául felhozathatnék, nem lelheti fel. Ő inkább a nemzetben azon öntudatot látja, hogy ha a felzúdult nemzetiségek reactiója egyrészt, nemzeti létét a tanácskozásokban használni kezdett knsers erő másrészt, municipális rendszerét nem veszélyezteti, más veszély, különösen felülről jövő, most alkotmányunkat teljességgel nem fenyegeti. Ugyanis tizenhat esztendei normális lét után egy igazságos fejedelem alatt, ki még ott is, hol korlátlanul igazgat, a tiszta emberiség szellemét követi, meggyőződhetett minden hazafi a felől, hogy alkotmányunk lényege, sőt fokonkint javítása biztosítva van. Nem szeret, úgymond a szónok autoritásra hivatkozni, mert hol az igazság maga szól, ott arra szükség nincs, o tt. Rendek pedg mindenben csak önmeggyőződésüket követik; lehetlen mégis nem említeni b. Wesselényi Miklós„szózatának” véglapjain kifejezett nézeteket, mellyek a kormányhozi szoros csatlakozást, mint elöhaladásunk nélkülözhetlen feltétét és legbiztosb eszközét ajánlják, miután e módot egy férfiú javasolja, kinek tükörtiszta jelleméhez a gyanúsítgatás árnya sem fér, és kit a kormány iránti részrehajlással vádolni nem lehet. Ezen ösvényt javasolja a jelen országgyűlés czélja is, mert ez, nem lehet más, mint honunkat a kifejtés és haladás útján ismét egy stádiummal tovább vinni. A szónok sem ismer életének más ideálját, mint nemzete haladását, és soha sem fogja elismerni, hogy annak más gátát lehessen vetni, mint polgári helyzetünk és összeköttetésünk természetes következéseit s alkotmányunk gyökérelveinek fentartását. Ha haladásunk akadályait elfogulatlan szemmel vizsgáljuk, tapasztalni fogjuk, hogy mindenütt leginkább hiányzik a rend. Ezt látjuk az újabb események borzasztó tanúsága szerint a megyék választásnál, a városok elrendezésénél, hitelünk körüli intézkedéseinknél : mindenütt hiányzik a rend. Reális előmenet és valódi haladás tehát az, mi a rend megalapítására vezet, mi már csak azon tekintetből is elkerülhetlen, mert előbb utóbb szükséges lesz a nemzet számos osztályait részesíteni az alkotmány jótékonyságaiban ; más részről pedig meg kívánnék tartani tanácskozásaik azon szabad szertartásait s alakéit, mellyeken leginkább nyugszik municipális rendszerünk. Ezzel átellenben senki sem fogja tagadhatni, hogy a közszükségek elseje, s minden haladás nélkülözhetlen feltétele ez üdvös elv erősödése. Márpedig a királyi előadások nem kívánnak egyebet, mint ezt, s így foglalatjuk tovább is megnyugtatást nyújthat a közvéleménynek. Egyes pontjaira nézve akkor, midőn tanácskozások alá kerülendnek, fentartja észrevételeit. Jelenleg csak azon kvánatra szorítkozik, hogy kezhessenek minél elöbb az elöttünk levő számtalan tárgyak feletti tanácskozások. — Ez után más megye követe igyekezetét szinte oda irányozd, hogy a nyilatkozatok megosztottsága a fökérdések lényegére vitessék vissza, javaslatot levén a sorozatnak könnyű módon megkészítése iránt, olly képen, ha 8 tagból álló választmány küldetnék ki a végre, hogy a követ urak által hatóságaik utasításából előzeteseknek följegyzett s a választmánynak írásban átadott tárgyalandók miképen sorozása iránt okokkal támogatott véleményt terjesszenek a KK. és RR. ebbe. Nyilatkoztak számos városi és káptalani követ urak is, kiknek némellyike szinte orsz.gyűlési állásuk megvizsgáltatását s rendezését kiváná. Mindkét testület követei mélyen bocsátkozának a históriai jogalap fejtegetésébe, mi azon megjegyzésre szolgáltatott okot, mikép e helyen a tárgy lényegébe bocsátkozni nem lehetvén, bővebb fejtegetések a maga idején lesznek előterjesztendők. Előadása által leginkább figyelmet gerjesztett egyik városi követ, ki egyébiránt utasítása világos szavainál fogva szinte egy egész szavazatot kért minden szab. kir. város részére, melly kérelem, viszhangra nem találhatott. — A d. u. 13/4 óráig tartott kerületi ülés végzéséül, a választmánynak s országgyűlési szavazatarány és városi belszerkezet tárgyában kapcsolatosan leendő működését s a megyék részeről kerületenkint 4, az egyháziakért és kerületekéről pedig egy egy tagnak hozzájárulása mondatott ki. Ötödik országos ülés a (tes KKnál és RRnél május 29. d. e. 10, a magos Főrendieknél pedig 10 és fél órakor. — A sorozat szerinti uj elnökség CSoprony és Sáros bemutatás cs. kir. Felségének névnapi ünnepére kerületileg javait üdvözlő fölirását a KK és RRnek, melly újra egyértelműleg elfogadtatván. Elnök önmaga L., szk i káptalan követének szónoklati vezérlete alatt küldöttséget nevezett, melly az üdvözlő iratot a m. Főrendekhez megvigye. — Olvastatott továbbá az országgyűlési újság iránti kér. megállapodás. Erre Elnök ő nagyméltósága elöterjeszté, mikép a tárgy már előbbi két országgyűlés alkalmával is szőnyegen forgott, de sok üzenet után is am. Ferendeknél elfogadásra nem talált, több a válaszüzenetekben kifejtett okok miatt, különösen pedig azért, minthogy oly bíró.