Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1843-10-22 / 84. szám
A Zlirnek kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak , dunavizáliás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével , — a Századunk terjedelmes!) politicai s rokon tudományu értekezésekkel, a Kis futár literatúrai művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. M October 22. 1843. 84. [47.] szám. Szerkeszti s kiadja Balásfalvi Orosz József. Megjelennek e lapok minden vasárnap és csütörtökön. Előfizetés 12-ik félévre postán (6 fr. 48 kr. p., helyben boríték nélkül 6 fr., borítékkal 6 fr. 12 kr. Előfizethetni a szerkesztőségnél az irgalmasok átellenében a 245. sz. ház lső emeletében, Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország és Erdély. Kinevezések. Országgyűlési közlés. 83. és 84-ik kerületi ülések. További vizsgálata a városügybeli kor. választm. munkálatnak. Képviselőtagokká nem-keresztények választhatlanok ; a képviselői választás hat évre határoztatik; a magyar nyelv tudásának föltételül tüzelése elmarad; a képviselőtagok írni olvasni tudjanak. Városi ügyek. Megyei tudósítások Esztergom, Borsod, Verőcze és Alsó-Bejér megyébül.. Vegyes közlések. Ausztria. Akadozások a maroniták részére; hadseregi változások. Nagybritannia. A kormány proclamatiója egy nagy repealgyűlés ellen. O’Connell magatartása. Francziaország. Spanyolország. Kis futár. Zichy Josepha grófkisasszony emlékezete Hirdetések. Magyarország és Jentély. A nm. m. kir. udv. Kamara Steiger Ágost rónaszéki k. sóbánya-tisztet szlatinai ellenőrködő sómázsamesterré, és Jeszerniczky György királyvölgyi ellenőrködő sómázsálót tiszaújlaki sóhivatali írnokká kegyelmesen kinevezni méltóztatott. Országgyűlési közlés. October 19-kén d. e. 92 órakor összegyűltek a kérdétek, a városügybeli vál.munkálat iránt tanácskozásaikat folytatandók , a terem azonban az első fűtés miatt annyira megtelt kellemetlen szaggal és gőzzel, hogy az egészség kockáztatása nélkül az ülést megkezdhetnek nem találták. Majdnem egyhangúlag kivántalván az ülés elhalasztása, az elnökség elegendőnek vélte a 11 óráig teendő kiszellőztetést, s igy akkor az ülést megtarthatónak véleményező , de a többség elégtelennek gondolá ezen időközt, s igy az ülés e napról egészen elhalasztatott. LXXXIIIik kerületi ülés, oct. 20kán d. e. 9 órakor. Megállapittatván szavazattöbbséggel a 18ikai kerületi ülésben a 135 §, mellyben rendeltetik, hogy ha valaki a kisgyülés végzésével, melly által kérésétől elmozdittatik, meg nem elégszik, az esküdtbirósághoz járul: az a napi tanácskozás tárgyai a választ, munkálat következő szakaszai valának : 136. §. Ezen esküdt bíróság következőleg alakittatik: aj) Évenkint a januári közgyűlés a kétségtelen közpolgárok sorából titkos szavazattal választ bizonyos számmal bírákat, kik ismét havonkint elosztatnak, itélendöket a polgári képesség felett; hányat szám szerint? a statútum határozza meg. — A választottak a bírói hitet a közgyűlés színe elött letenni kötelesek, bj) Ezek közül sorshúzás által három a követelő, három a városi tiszti ügyész részére választalik; mind a két fél a sorshúzást két ízben visszautasíthatja; a harmadik ízbeni sorshúzást azonban elfogadni tartozik. 137. §. Az eljárás következő: a A követelő folyamodását a város főbírájának adja be, s a főbíró határnapot rendel, melly napon a bírói szék elött mind a követelő, mind a városi tiszti ügyész az esküdt bírák megválasztása iránt megjelenni köteles. bj Az esküdt bírák megválasztatván, határnap tüzelik ki az Ítélethozásra , ej Ítélethozásra mind a hat esküdt bíró és egy polgári közbiró jelenléte szükséges ; d) A követelő próbáit vagy maga, vagy ügyvivője által élőszóval adja elő; s reá a városi ügyész kifogásait szinte élőszóval megteszi; ej) Az ítélethozásban az esküdt bírák a tény felett ítélnek, és kimondják: a követelő próbái által mit bizonyított be; fj) A polgári közbiró pedig a törvényt alkalmazza . gy A vitatkozás nyilvános, de az ítélethozás titokban történik. 138. §. Az eljárás külső alakját részletesen a szabály határozza meg. 139. §. Az esküdt bíróságot azon szabály, melly a képesség iránt a kisgyűlésre és választmányokra nézve C15. §.j) fenáll, a tény feletti itélethozásban nem kötelezi. 140. §. Ha olly egyén hatolt be a polgári lajstromba, a ki időközben polgár lenni megszűnt, ez kitöröltetését ön maga is kérheti, és ellene kifogást is tenni minden polgárnak szabad. — Az eljárás ez esetben is ugyan az , melly a 133 és 134. szakaszok eseteiben. 141. §. A polgári lajstrom minden választás előtt egész kiterjedésében megvizsgáltatik, és kiigazittatik ; e végből a közgyűlés választmányt küld ki. 142. §. Behralási díj fejében minden polgár egy pengő forintot fizet a városház pénztárába, melly díj a választási és közgyűlési költségek fedezésére szolgál. 143. §. Milly alakban vezettessék a polgári lajstrom: ez iránt a városi szabály határoz. 144. §. Határozhat a szabály büntetést az iránt is: ha valaki a 129. szakaszban említettek közül mesterséges módon magát a polgári lajstromba való beiktatástól elvonta. b) A köz-lakosokról. 145. §. Azok, kik a városban állandóan letelepedtek, de a polgáriságra megkívánt képességgel nem bírnak, köz-lakosoknak neveztetnek. 146. §. A köz-lakosok a polgárisághoz kötöttkülönös jog és kiváltságon kívül minden egyéb magánjogokkal és szabadságokkal bírnak , és e részben a polgárokkal minden tekintetben egyenlők. 147. §. A közlakosok — a nemeseket is ide értve — minden közadózási terheket a polgárokkal egyenlően viselnek. 148. § A polgári őrseregben szolgálatot tenni nem tartoznak, de országos újoncz-ajánlás esetében azok, kik nem nemesek, hadi szolgálatot a köztörvény értelmében személyesen tenni kötelesek. 149. §. A város községéhez tartozni megszűnik,aki máshol telepedett le ; bj) vagy ha nem a városban született közlakos , a városból egy éven túl távol van, és A városban született közlakosokról. 150. §. Azon egyének, kik a városban születtek, a városból semmi oknál fogva ki nem utasittathatnak ; sőt , ha időközben máshol telepedtek volna is le, ha visszaküldetnek, vagy önmaguk vissza kívánkoznak, őket a város még akkor is tartozik vissszafogadni, ha koldusok lennének.—Az idegenekről. 151. §Idegenek, ha honfiak, fekvő javakat a városban szerezhetnek, gyárt állíthatnak , kézművet gyakorolhatnak, és minden egyéb tisztességes keresetet kezdhetnek ; egy szóval a városban megtelepedni jogosítva vannak. 152. §. Mielőtt megtelepedtek volna, egyenes adót nem fizetnek és a város által újonczállítás alkalmával be nem sorozathatnak. El A külföldiekről. 153. §. Külföldiek, mielőtt meghonosodtak volna, a városban lakhatnak, kereskedést és egyéb vállalatokat űzhetnek , de polgári jogot nem gyakorolhatnak. Ellenben vállalataiktól és birtokaiktól a többi lakosokkal egyaránt adót fizetni, és a város minden közterheit viselni kötelesek. 154. §. A honosodás módja a köztörvényben foglaltatik. F3 A képviselőkről. aa3 Általános elvek. 155. §. A képviselők a polgárság által hat évre választatnak. A képviselő testület hat év múlva egészben megújittatik , de előbbi tagjai ismét választhatók. 156. §. A képviselő testület a tisztviselő karral együtt véve a városnak a közgyűlésben minden köz-és magánjogi dolgaira nézve teljes meghatalmazottja. 157. §. A képviselő testület a tisztviselő karral együtt tanácskozik, külön válva végzést nem hozhat. 158. §. Képviselők nem lehetnek: a3 A nem keresztények; b3 Azok, kik fizetéses közhivatalt viselnek; c3 Katonák és papok; d3 Azok, kik olly bűntett miatt lettek elitélve , melly miatt, ha hivatalt viseltek volna, a büntető törvény rendelete szerint hivatalképesség-vesztéssel lettek volna fenyitendők; e3 Bányavárosokban a bányászok (Haueri és bányász tisztek ; fj) A kik nem polgárok. A 147. §-t előző szakaszokra tett némelly észrevételek eredmény nélkül elhangzottak , a 147. §. azonban a már ez iránt a LXXI. és LXXIII. kerükben megállapított határozatok szerint rendeltetett módosíttatni, úgyszinte a 148 ik szakasz is, a helyettesítési határozat szellemében, kihagyatván az országos ujonczállitásról szóló része, a mint ez a tipik §. kihagyatása által szükségessé lön. — Többrendbeli módosítások javasoltattak a 151 §. iránt is, némelly tagok az „idegen“ szót, melly alatt külföldieket vélvén érthetni, vidékivel kívánták fölcserélni; mások a „minden honfiak“ kifejezést óhajták alkalmazandónak ; minthogy azonban az idegenekrül az 52 §ban már meghatározott fogalom adatok, itt e szót minden értelemzavar nélkül megtarthatónak vélte a többség. — Számos nyilatkozatokra nyújtott alkalmat a 152 §. is, minthogy némelly megyei s városi követek előadása szerint azon idegenek vagy nemesek, kik megtelepedésükről jelentést nem tesznek, adómentesek maradhatnának az adózástól, ha tíz vagy húsz évig űznének is keresetet a városban, minthogy korábbi határozatok szerint csak azok kötelesek magukat bejelenteni, kik polgári jogokat kívánnak gyakorolni, akik tehát erről lemondani akarnának, mentesek lennének a polgári teherviseléstől. Itt azonban egy több szónok csak a 47ik szakasz azon kifejezésében látta a nehézséget, miszerint az mondatik, hogy csak az tekintetik megtelepedettnek, ki független magánkeresetmódot gyakorol; nem vélte egyébiránt czélszerűnek, hogy azonban most tétessék módosítás, elhalaszthatónak vélvén ezt az országos ülésre, miben a többség meg is nyugodott, azon hozzátétellel, hogy, jelentse magát vagy ne, első évi lakásán túl mindenesetre megtelepültnek fog tekintetni. Az ujoncz-állitás iránti rendelet azonban e szakaszból is kihagyaték. — Szólott két megyei követ a 154 §ra nézve is, kívánván, hogy a városokat illetőleg intéztessék el a honosodási viszony, mert ellenkező esetben megtörténhetnek, hogy a municipális jogok és kereskedési szabadság idegenek özönét vonná be, s különösen a betóduló zsidóság miatt Jeruzsálem keletkezhetnék hazánkban; előadásuk azonban nem szült eredményt. A 155 szakasz iránt két részre oszlott a vélemény. Egy rész annak rendelete szerint minden hat évben , más rész harmadévenként óharja a képviselők megválasztatását. Nem lévén helye fölvilágosításoknak, a kérdés szavazatra bocsáttatok s három évre: Pozsony, Zala, Somogy, Esztergom, Pest, Abaúj, Zemplén, Ungh , Heves, Bihar, Csongrád és Arad; hat évre pedig Soprony, Trencsin, Vas, Nógrád, Liptó, Komárom, Bars, Hont, Győr, Veszprém, Baranya, Zólyom, Fejér, Mosony, Tolna, Árva, Bács, Turócz, Pozsega, Verőcze, Szerém, Szabolcs, Szepes, Gömör, Borsod, Beregh, Torna, Ugocsa, Marmaros, Békés, Csanád, Temes és Torontál szavaztak. Sáros és Krassó nem volt jelen, Nyitra és Szathmár nem szavazott. — Élénk fordulatot von a tanácskozás a 158 §nál. Erre nézve ugyanis harmadizben uyitá meg indítványát egy megyei követ, kérvén a kér. Rlek figyelmét és pártfogását, hogy a nemzetiség s hazai nyelv fölvirágoztatása tekinteténél fogva elhatározni méltóztassanak, miszerint az, ki nemzeti nyelvünket nem tudja, képviselővé ne választathassák. Hatástalanul látszék elhangzani az indítvány. Az utána következett szónok csupán a fönforgott szakasz e3 pontjára szobta előadását. Az előbbi szónok kénytelennek érzé magát indítványát megújítani, fölszólítván egyszersmind a kérdeket, döntenék el indítványa sorsát jobbra vagy balra, egyszersmind azonban kijelenté, hogy ellenkező esetre a városoknak szavazatott adni nem fog. Ekkor fölszólalt egyik megyei követ. Meg kell, úgymond, komolyan fontolnunk a határozat következményét. Ha városainkban többséget képezne a magyarság, vagy a képviselőség csupán hivatal volna, lehetlen volna el nem fogadni az indítványt. De miután tudjuk, hogy városaink nagyobb részében a magyarság alig teszi a népesség egynegyedét vagy egy hatodát, miután e szerint a képviselők választása, sőt a bizodalom kifolyása is megszorítlatnék, nehogy a széles alapra fektetett választási jog szűkebb térre szoríttassék, az indítvány elfogadását czélszerűnek nem látja; s ha valahol, inkább kívánná e qualificatiót először a megyékben fölállíttatni. Jelen viszonyaink között, az indítvány részint kivihetlen , részint káros következésű volna, mert így az új törvényt gyűlöletessé teh etnek azon városokban , hol az idegen elem túlnyomó. A magyarnyelv iránt hozott általános törvény elég biztosíték nemzetiségünkre nézve. Iskolákat kell előbb állítanunk, hogy alkalom nyúttassék a magyar nyelv megtanulására. Ennek valósulása után lehet majd határidőt szabni, még most könnyen erőszakolás színét viselhetné az intézkedés, minélfogva az indítvány elfogadását tanácsosnak nem tartja. Egy másik megyei követ, nem osztozék egészen az előtte szónoklott tag véleményében , s záridőt kívánt, ollyképen, hogy a jelenleg polgári és képviselői jogokkal felruházottak ne kényszeríttessenek ugyan magyar nyelvtudásra , a 6 éven túl levő gyermekekre nézve azonban óhajta kimondatni, hogy azok sem polgári, sem képviselői jogokban részesülhetni nem fognak, ha annak idején a magyar nyelvet nem tudandják. Mindkét szónok előadása talált pártolókat. Kik az elsőhöz csatlakoztak, kényszerítést s a városi uj szerkezettől idegenkedést emlegettek, különben is elég biztosítékot várva a nyelv iránti általános törvényjavaslattól, ha az ő Felsége által megerősittetik. Az utóbbi javaslat pártolói csodálkoztak, hogy azok, kik Fiume Buccari stb. ellenében hajthatatlanok voltak, most a városokra nézve máskép nyilatkoznak, s hiányzani látszik azon buzgóság, mellyel a magyar nyelv ügyét akkoriban ölelték. A két ellenkező vélemény összeegyeztethetése végett némellyek azt javassák , hogy csupán a tanácskozások s jegyzőkönyvek rendeltessenek magyarul vitetni; ezt azonban nem találták mások elfogadhatónak, mert ellenmondás volna attól magyar tanácskozást kívánni, ki jogosítva volt belépni a tanácskozó testületbe anélkül, hogy magyarul tudna, nem látták ugyanezen oknál fogva lehetségesnek csupán magát a jegyzőkönyvvitelét is, nem lehetvén megítélhetnie a tanácskozó idegen nyelvűnek, valljon a határozat úgy foglaltatik-e a jegyzőkönyvben, mikép az hozatott. Az e véleményt követők nem merték magokat átengedni azon reménynek is, hogy a polgárok hathatós ösztönt fognának érezni jogok nyerése által nyelvünk tanulására. Felhozák a szászok példáját s legközelebb Pozsony városát, hol annyi országgyűlés tartatott, s mégsem volt olly hatással az összesereglett magyarság csak annyira is, miszerint az „Alle meine Herren und Frauen“ és a toronybeli kiáltozás magyarosulatott volna. Főbb súlyt kölcsönzött ezen előadásoknak egy aggkorú szónok tag is, különösen abbeli figyelmeztetésével, hogy a következetesség egyik legszebb s legszentebb kötelessége a kéreéteknek. Minthogy tehát a magyar nyelvről szóló törvényben általánosan azt rendelték, hogy a közigazgatásnak minden ágai magyarul folyjanak, mivel továbbá kétséget nem szenved , hogy a választási és tanácskozási joggal fölruházott képviselő testület hasonlókép a közigazgatáshoz tartozik: a magyar nyelvnek tudását annak is kötelességévé kell tenni. Különben sem tudhatni még, hogyan történhetik meg az egyesség a FÖRRkel a magyar nyelvről törvényjavaslatra nézve , s valljon mit mondanának ők, mit mondana a kormány, ha mi most hátrálni kezdenénk, s magunk tennénk olly nehézségeket magunknak, mellyekről a Fő-Rendek sem tenek említést. Ez könnyen azon gondolatot ébreszthetné, mikép a Rendek nem fáznak annyira, a mint reszketnek, és nem buzognak annyira, a mint beszélnek. A tót megyék több ízben magok sürgették magyarosittatásukat, s az ember szive szinte repesett keblében; a városok nincsenek illy lelkesedéssel; erőszakolásról azonban nem panaszkodhatnak, mert hisz a Rzek nem egy év alatt kívánják őket magyarositni, mint ezt József császár a német nyelvre nézve cselekedte. — Utána a fönőbb ellenkezőleg fölszólalt tag nyilatkozók, kérvén a kéreéet, hogy az általános törvényjavaslat sorsának elhatároztatásáig ez ügyben ne intézkedjenek, akkor is hatalmukban állandóan részletesen gondoskodni a magyar nyelv terjesztéséről, ha azt ő Felsége jóvá nem hagyandaná. Kérte egyszersmind, hogy e kényes tárgyban a szavazástól elállani méltóztassanak, mi meg is történt, s javaslata fölkiáltással elfogadtaték. — A 15 fik §a3 pontját némelly szónokok kihagyatni sürgeték, minthogy általa az előbbi határozatok nyomán tév és alapra állított választási jog és bizodalom működhetése korlátoztatnék; mások ellenben megtartatni óhajták, nehogy máskép a zsidók minden megkivántató qualificatiók nélkül mintegy nemesi jogokkal ruháztassanak fel, — hosszabb vitatkozás nélkül szavazatra bocsáttatok a kérdés: valljon benmaradjon-e a szerkezetben az a 3 pont vagy kihagyassék ? benmaradására Zemplén, Gömör, Szepes, Beregh, Torna, Pozsony, Soprony.