Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1843-12-03 / 96. szám

96. [59.] szám* A fiirnök kinevezések, h­ivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai h­irek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és min­denféle hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vél ; — a Századunk terjedelmest) politicai s ro­kon’tudományu értekezésekkel, a Kis futár litera­túrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. 1 K­­­O­K December 3.1843. Szerkeszti s kiadja Balásfahi Orosz József. Megjelennek e lapok minden vasárnap és csütör­tökön. Előfizetés 12-ik félévre postán (i fr 48 kr. p., helyben boríték nélkül ti fr., borítékkal G fr. 12 kr. Előfizethetni a szerkesztőségnél az irgal­ma s­o­k átellenében a 245. sz. ház lső emeleté­ben, Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes bekü­ldetése kéretik. Figyel­m­­ez­tetj­ük a t. ez. közönséget lapjaink jövő nyJLI-ik évi folyama iránti rendeletük m­­iné­l­ előbbi megtételére , minthogy fölösleg számu példányokat nyomatni nem szándékunk. Az előfizetés ugyanaz marad, t. i. postán 6 frt. 48 kr.; helyben, borítékkal 6 frt. 12 kr.; boríték nélkül pedig 6 frt. égő pénzben. — Helyzetünk azon kedvezősége mellett, hogy az országgyűlési tanácskozások­­at, különösen a téli közlekedés nehézből tévéig minden más honi lapoknál — egy, néha két számmal is — előbb adhatjuk tudósításainkat, lapunk eddigi szelleméhez s irányához ezentúl is hívek maradunk. A szerkesztőség. Tartalom. Magyarország. Kinevezések. Országgyűlési tudósítás. A 113-ik kerületi ülésnek az esküdtszékek iránti részletes­ folyama. I Iyik kér. ülésben a kir. levélre szerkesztett fölirási javaslat hi­telesítve. 78-ik országos ülés mind a két táblán. A Kir. és RRek ülésében a kir. levélre kört fölirási javaslat kér. szőnyegre; a horv. követek fölszólalása miatt zavargások, az ülés eredmény nélkül eloszlatik. 115ik kér. ülésben, a rendkívüli állapot iránti tanács­kozás másnapra halasztalik. 116ik kér. ülésben óvás az alsótábl. elnök tegnapi eljárása ellen, s elállás további annyagi kénszeritéstül a horv. követekre nézve. Tudósítások Liptó és Pozsega megyékből. Vegyes közlések. Ausztria. Nagybritannia. Francziaor­­szág. Spanyolország. Barcelona meghódolt. Poroszor­szág. Kis futár. Magyar iró. Hirdetések. Magyarország. Ö cs. s após!, k. Felsége Zichy Ilypolit gróf mogyo­­ródi plebánust „simegi sz. Jakab“ czimzetes apátsággal — továbbá Németh János szombathelyi kanonokot „ráczkevi sz. Pantaleon“ czimzetes apátsággal felruházni legkegyel­me­s­b­e­n méltóztatott. Ö cs. s apóst. k. Felsége Rósa Károly m­. k. udv. can­­czellariai fogalmazó gyakornokot tiszteletbeli udvari fogal­mazóvá legkegyelmesben kinevezni méltóztatott. A nm. m. k. udv. Kamara Schwan­da János nyugal­mazott kulai kamarai igazgató helyébe Kristofek József eddigi apatini kamarai igazgatót, saját kérelmére, áthelyezni — az ekép megürült apatini kam. igazgatóságra Za­h­o­r­a­y Márton húsz ti kam. igazgatót — továbbá a zombori meg­ürült kam. kasznárságra Marko­vits Antal eddigi rako­­mazi kam. ispánt — végre a bácsi kam. uradalmakban meg­ürült ispánságokra, s ugyanis: Szantován Peidlhauser Julius zombori kam. igazgatósági díjtalan gyakornokot,­­­ Sztapáron B­i­e­n­i­c­z­ky Ágoston palán­kai ti­sz­tirnokot; Vep­­rováczon Frank Károly zombori kam. igazgatósági díjtalan gyakornokot; Apatinban Sp­r­­i­n­g­e­r János díjtalan gyakor­nokot ; Kupuszinán Nagy Károly kulai kam. igazgatósági írnokot, végre a szilbasi utonrendszeresített ispánságra Fogot József tisztirnokot — hű és buzgó szolgálatuk kö­vetkeztében kegyelmesen kinevezni méltóztatott. Az oraviczai k. ellenpróbáló állomása S­z­a­­­b­el­y Ist­ván rézbányái kir. bányamérnök- és beváltó-próbálóra ru­ház­tatott. Országgyűlési közlés. Említettük a 113-ik ker­­ülésről előbbi számunkban közlött rövid értesítésünkben, mikép az esküttszék el- vagy nem fogadása ügyében, miután az azt pártoló orsz. munká­latbeli külön vélemény felolvastatott,­­ egy pártoló s egy ellenző előadás történt. Az esküttszékeket pártoló tag a ki­merítő vélemény után csak némel­y megjegyzéseket kívánt még a tárgyra vonatkozólag előterjeszteni, nem látván czél­­szerűnek, hogy az illy nevezetes tárgyaknál, habár minden követ el volna is látva utasítással, a vitatkozás mellőztessék, m­ert kölcsönös megvitatás útján fejlődik a talán kevésbé is­mert institutiók iránt világos nézet, erősül a közvélemény s könnyebbitetik az uj intézkedés behozatalának útja. Az es­­kü­rtszék, úgymond, azon szellemi mozgalom eredménye, melly Európát átrezgi Lizabontól az Orosz birodalom vég­­határainak jeges országáig. A törvények előtti egyenlőség, a bírói független állás, s az ezek által biztosított polgári lét, képezik a státusok létalapját. Ezeknek egyik alkatrésze az esküttszéki institutio, s Hume-val együtt azt állítja a szó­nok, hogy Albion mostani virágzását az esküttszékek által nyerő, ezek által emelkedett politikai jelentőségének magas fokára. Azért hatottak ezek át Amerikába, Francziaország­­ba stb., s azért ragaszkodtak újabb időben Poroszország és Bajor hon polgárai olly határozottan ezen intézetekhez. Ha olly elvekről volna szó, mellyeknek gyakorlati kivitelét s eredményük jótékony voltát a tapasztalás nem bizonyítaná, legkevésbé sem csudálkoznék, ha valaki ezekhez rettegve s óvatosan nyúlna, de miután a kérdéses intézetek üdvös voltának biztos példái állanak előttünk, nem lát okot idegen­kedni azok behozatalától ; mert nélkülök a status élete oly o­lyan, mint a gyertya, melly a sötét pinezében elalszik. Az esküttszéki institutio levonja a leplet az igazság isten­nőjé­ről, mellybe ezt burkolni nem lehet, nem szabad. Mondat­­halik, hogy ez által rögtön nagy változás fog történni társas állapotunkban, s felforgattatnak némel­y eddig fönállott szo­kások; de ha a pusztaszeri országgyűléstől kezdve mostanig áttekintjük a törvényhozás korszakait, látni fogjuk, hogy minden országgyűlésen történtek tetemes változások az idő és körülmények kívonata szerint, mert a nemzetnek bal vi­szontagságok járma alatt az ismert roszat nyögve hordozni nem kell. Ha tehát meg vagyunk győződve arról, hogy va­­lamelly változtatás sem szellemileg, sem anyagilag nem ve­szedelmes, sőt más országokban legüdvösebb gyümölcsöt terem, s a nemzetélet palládiuma gyanánt tekintetik: ennek megszerzése után nekünk is készséggel kell törekednünk , s ennélfogva ő a különvélemény szerint az esküttszékekre szavaz. — Az ellenvéleményű szónok, ki az eljárás szer­kezetében, mint a választmány tagja 15 hónapig működött, kötelességének tartván , törhetlen hűséggel itt is mellette küzdeni, szinte nem látta czélszerűnek e tárgyat megvitatás nélkül szavazatra bocsátani. A szóló, mind azért, mert a jegyzőkönyvben az esküdtszék ellen felhozott okok a kér­désnek jogi oldalát kimerítik; mind azért, mert doctrinális vitát a felett: valljon az esküdtszék vagy az állandó bíróság biztosítja-e jobban az igazság kiszolgáltatását? illy nagy számú gyülekezetben folytatni lehetetlennek tart, hol a fi­gyelmet és csendet, mint a mélyebb hatású parlamentáris vi­táknak első föltételét, a legjobb akarat mellett is fentartani — hasztalan igyekezet, — e tekintet­ben­­ véleményét lehető rö­vidséggel következőkben terjesztő elő. A szóló azt hiszi: 1) Hogy az esküdt benső meggyőződését el nem választhatja — mint azt az institutio szelleme kívánja — a tanúbizonysá­goktól, oklevelektől és jelenségektől. — Ezek egyébiránt oly­­lyan dolgok, mellyek nem szükségesek , ha a meggyőződés létezik , elégtelenek pedig, ha a meggyőződés nem létezik ; melly nem valamelly numericus calculuson, hanem egyedül józan belátáson alapulhat. 2) Hogy az esküdtek, ha vala­melly törvény nekik nem tetszik, vagy azt keménynek gon­dolják, a törvényhozásnak akarat­a és saját meggyőződése ellen a vád alatti tényt nem történtnek kinyilatkoztatják, hogy a vádlott a törvénynek súlya alól menten kibújhassák, és így kötelességüket nem teljesítik egyszer félelemből, máskor pietásból, anélkül, hogy őket a törvénynek megtartására szorítani lehetne. 33 Hogy csak egy neme létezhetik a Jury­­nek, mellynek értelmezése az: egyszerű polgárok, kik sors által választatnak, nagy számban visszavethető!*, és kiknek hivatásuk határozni némelly pontok iránt valamelly ügyben, és megint visszalépni a nép soraiba. A felolvasott különvélemény szerint 120 esküdt a nemesek által egy egész évre fogná választatni; ezen institutio egy amphibium, melly sehol sem létezik, mert az állandó biró-collegium helyébe nem a polgári társaság lépene, mint az esküttszéki institutio szelleme kívánja, hanem egy más testület, melly lényege­­sen különbözik a Jury fogalmától; és midőn a különvéle­ményben a választás elvét kimondották, ki nem látná, hogy a Jury tábláját a pártok fogják betölteni, mert mostani al­kotmányos állásunknál fogva , melly a különféle pártok lé­tezését mintegy méhében hordozza , a pártoskodás eredmé­nyei a practicai életben kikerülhetetlenek. Ezt előre bocsát­­ván, e jelen kérdés politikai oldalát: valljon t. i. hazánk al­kotmányos intézeteivel és a fenálló viszonyokkal összefér­heti az eskü-etszék? a szónok bővebben taglalta, állításit azon elismert axiómára alapítván, hogy törvényeink és al­kotmányos intézeteink a nemzetnek sympathiájára és állan­dóságára csak akkor számolhatnak, ha a nemzetnek gondol­kozás­módjával, közéletével, institutióival összehangzásban, vagy mint a csatorna a viz színével, úgy a törvények a nem­zetnek ideáival, egyenletben (niveauban) vannak. Ha ezt nem tekintve, akár elavult rendeletek mellett marad a tör­vényhozás, mellyek ellen a kifejlett közszellem folytonosan nyilatkozik, akár uj törvényeket hoz, mellyeket a közszel­lem nem kíván ; mind a két esetben nyughatatlanságot, bé­­kételenséget okoz, mert a polgárok az elveszített öszhang­­zást visszanyerni, magukat saját ideáikkal au niveau egyen­letbe­n tenni törekednek, melly igyekezet a törvényhozás hatására elnyomólag hat, azt paralysálja, sőt a törvénynek sikerét megsemmisíti. Ezek folytán a szónok azt állítja, hogy a Jurynek hiv kifejlesztése hazánkban nem lehetséges, mert alkotmányunk inkább a Rendek, mint a képviselői rendszer eszméjén alapul, mert a tömeg az értelmesség alsóbb fo­kain áll, — és így a közszellem , népérettség, és a sociális kiváltságok, némi előleges lapítása nélkül valóságos és üd­vös befolyást ígérő Jury nem is gondolható. Ezt a szónok, egyszerű constatkrozott ténnyel bizonyítja. Polgártársa­ink 710 része még a népképviselők választásához nem járul, de a különvélemény szerint a Jury tagjai ezekből vá­lasztathatók ; tehát azoknak, kiknél a képviselők választá­sához szükséges értelmet fel nem teszünk, mert máskép őket abból kizárni égbe kiáltó igazságtalanság ! — bírásko­dási hatalmat adván, a bírói hivataloskodáshoz megkivántaló képességet tulajdonítunk. Furcsa logica! mihez kell több ér­telem, a képviselők választása vagy bíráskodáshoz? Erre legjobban fognak azon követek felelni, kik midőn a városi választók qualificatiójáról volt szó, okoskodásaik súlyát min­den minimum ellen abban találták, hogy „ezek még csak képviselőket választanak, mihez csekély értelem kívánta­tik ,nem tanácskoznak, nem bíráskodnak, mihez több értelem és egy nagyobb vagyonbeli qualificatio szükséges.“ A 100 ff. jövedelmes nemnemes polgártársak­nak tehát előbb választói jogot kell adni, lássuk eredményét, és igy menjünk fokról fokra a jogoknak megadásában. — A. után B. következik, nem Z. Az esküttszék pedig zárköve az alkotmányos intézeteknek. A két javaslat közt, milly ja­vaslatra hajlanánk? a 12 millióm lakos válaszsza önkeblé­­ből ki a legjobbat és okosbat, s az büntessen meg belátása és lélekismerete után mindenkit azon törvények szerint, mellyeket 500,000 nemesnek képviselői hoztak? vagy azon népesség válaszsza a legjobbat és okosbat, és ezek hozza­nak legjobb belátásuk szerint törvényeket, mellyek sze­rint az 500.000 nemes által választott állandó bírák. Íté­letet hozni kötelesek? A szónok a másodikat fogadná el, és ennek életbeléptetése után a többi szükséges rendeletek eszközlésbe vételére törekednék. Először választói jogok­nak gyakorlatára kell a nagy számnak utat nyitni, s csak az­után a bíráskodásra. Népképviseleti rendszer nélkül Juryt behozni anomália. Hogy állunk továbbá az eskültszékek második feltételével: a törvény előtti egyenlőséggel? a ne­mes, a fogságot és halált kivéve, minden testi büntetéstől ment, büntető per és törvényes ítélet nélkül nem büntethe­tik;— a nemnemes, főleg a szántóvető, a földesurnak, szol­­gabirónak, esküdtnek és a falusi bírónak palczája és önké­nye alatt izzad és szenved, és a kíntól majd majd kiszakadó szavát, ha csak az úz Isten nem, más ugyan nem igen hallja. A nemes nem ritkán, bármi ily excelsusokat kövessen el, mégis minden törvény mellett büntetlen búvik ki, ha azt nem­nemes irányában követte el. Nem abban van helyezve a do­log, hogy ez ritkán történik ; de hogy büntetlen történhetik. Ezen természet elleni állapotnak az orsz. választmány által javasolt eljárás véget akar vetni, megállapítni a törvény előtti egyenlőséget; de ki tagadhatja, hogy ezen egyenlőséget 800 éves egyenlőtlenség után csak lassan bírhatni tö­kéletes kifejtésre, és ezen kifejtés okvetetlen veszélyez­tetve van, hogy ha ugyan­azoknak, kik századok óta a legkisebb politikai jogoknak gyakorlatában részt nem vet­tek, kik szolgai állásban a nemesi rendnek önkénye alatt nyögtek, egyszerre és azonnal bíráskodási hatalmat aka­runk adni, éspedig azok felett, kik az igazságkiszolgál­tatás és mindennemű politikai jogok kirekesztő gyakor­latában vannak. Mindent adni akarunk legjobb módja, hogy semmit se kapjanak,­­ pedig az országos választ­mány által javasolt eljárás nyilvánosságot, szóbeli eljárást, törvény elő­tti egyenlőséget, szóval mindennemű önkény el­leni biztosítást nyújt a nemnemesnek; és mindezeket egy esküttszéki tervnek akarjuk feláldozni m olly esküttszéknek, melly a nemesek kezeibe adván az esküdteknek választását, a nemnemesek reményeit kijátszani, és azokat nem édesget­ni, de újabban is elidegeníteni fogja ? A szóló légben lebeg­ni nem szeret, ő az esküttszékeknek létesítését lehetetlen­nek tartja annyival inkább, mert hazánknak közszelleme ezen instituciót nem kívánja , és ez a szólónak második fő ellenvetése. Igaz, hogy a nemnemes, keblében igen sokat kíván, és ha lesz ereje, impetuose is fog kivánni ; de most nem tudja tulajdonkép, mit kíván, és neki mit szabad kíván­nia ; épen azért legszentebb kötelességünk, hogy kívánat­nak mi adjunk irányt, mi igazítsuk és rendezzük el vágyait. S tesszük-e ezt, midőn a helyett, hogy terhein segítenénk, választási jogainkat némi részben reá ruházván, magunkhoz felemelvén azt mondjuk neki: Te felettünk bíráskodhatsz, ha a nemes választó tégedet esküdtnek választ. Ebben gúnyt látván, azon első kötelességünk teljesítésére fog inteni, hogy létét az önkény alól kimentsük, és azt kirekesztőleg a tör­vény alá iktatván, először is azon súlyt vegyük le róla, mellyet önkény szü­l. Ezt, és ismét csak ezt akarja a szónok elérni az országos választmány javasolta eljárás által. Szép az emberiség jogaiért bátran zengő szó ; de midőn tettekre kerül a sor, a szóló a kivihető rendeletnek, bár nem olly li­berális mint a kivihetetlen törvény, elsőbbséget kénytelen adni és ezen vélemény iránya szerint működni, a törvény­hozás kötelessége. Hiában hivatkoznak a különvéleménynek aláírói hazánk közszellemére; ez az esküttszék institutio-

Next