Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1844-08-16 / 65. szám

Pozsonyi újdonságok. Pozsony, aug. 19. Becses olvasóinknak egy, nem ugyan helybeli, hanem érdekével azon számos utazója, kik innen Bécsbe felrándulnak, jótékonyan ható ama nevezetes változás jelentésével tartozunk, miszerint az ausztriai kor­mány a dunagőzhajózási igazgatóság folyamodása követ­keztében megengedő, hogy a Pozsonyból naponként reggeli hat órakor felinduló Donau gőzös a birodalmi székvároson keresztül folyó dunacsatornát is járhatván, Leopoldvárosban a Ferdinándféle híd mellett e végre készített állomásnál ki­köthessen. A közönséges kikötőhelynek ez újabbak­ részin­­tes felváltása az e tekintetben egyhangúlag nyilatkozott köz­­­hajtásra nézve kellemes meglepetés, mennyiben a külön­beni kiszállás többféle bajos eredményeit elhárítván, a feluta­zók tömérdek számának nem csekély kérelemmel kínálkozik. Alacsony vízállásnál azonban a gőzösjárás aligha­nem több­szöri megtálongulás által fog gátoltatni, mikép már hallot­­t­­unk is egy két hasonló esetet, midőn aztán tréfa s elménez­­ségdus búcsúszókat mond az utazóknak a parton összegyűlt kedélyes bécsi néptömeg. — A Bazin és Szentgyörgyből alkonyatkor elinduló vasútkocsi sötét este érkezvén váro­sunkba, a közönség mindinkább növekvő részvéte minden esetre megérdemelné, hogy a városi pályaudvaron ne olly flyxhoni sötétség uralkodjék, minek következése természe­tesen nem szokott egyéb lenni, mint kellemetlen zavar és méltó panasz meg elégedetlenség. — Darab ideig itt tanyá­zott mutogatója egy királykigyónak s két albinusnak aligha feketére nem mosatott, mert bámulói a kiszegzett képeknek igen sokan valának a néptömegből, de látogatói mutatványi­nak igen kevesen.­­ Hellenbach báró fiatal zenekedvelő teg­nap léptett fel egy hangversenyben a városi rebutteremben számos cseh hangászait, kiknek működését azonban látoga­tásra nagyon kevesen méltaták. A kalandorszerű zenehős hangászcsapatával egy sok ezerbe került hajón szándékozik lefelé egész Törökhonba utazni, s abbeli reménnyel kecsegteti magát, hogy szereivel a mákonyivókat egy egészen uj paradi­csomba fogja ringatni. — Nemzeti fejlődés s átalakulásunk nehéz munkakorát élvén, a legutóbbi események után szi­vünk mélyében csak egy óhajtás fakad, s általa csak egy óvó­s esde szózat nyilvánul ifjainkhoz , gondosan eszékben forgatván s követvén Horácz gyönyörű mondatát: „múlta talit fecitque puer, sudavit et alsit“, szabad idejüket legin­kább lélek és szívnemesitő, majdani polgári s hazafi műkö­désüknek nemes irányt szabó munkálatok olvasására s igaz elveik elsajátítására szenteljék, lelki erejüket illő foglalko­zásokkal szilárdítsák , mert eljött azon idők szaka, midőn összes erővel emelni kell a hazát, gyermeki buzgósággal s kegyelettel ragaszkodván hozzá — csüggedetlen reménye közt a költő keblének, a ki magasztos honszerelmi félté­kenysége szent lánghevében hallá: „De neked élni kell a hon S örökre mint tavasz virulni; Bus omladékidon Reszketve fognék szétemolni Hazám, hazám!“ Megyei kid ősi lások. Lexárd, aug. 5-én. A mai közgyűlésen szép esz­mecsere fejlődik ki a vasutakat tárgyazó jelentések követ­keztében. Néhányan méltánytalannak látták a Bécs-glogg­­niczi vasúttársaságot törvényileg akadályozni a bécs-budai vasútvonal leendhető építésében, és úgy véleked­nek , hogy bár óhajtható, hogy az alföld a debreczeni pálya által nyers­termékeit olcsó áron tovább szállíthassa, és a külföldrei ke­reskedést önhasznára fordítsa, mégsem lehet a dunántúli termesztőktől elzárni azon lehetőséget, egy vasút jótékony befolyását, ha nem mindjárt, legalább jövőre nézve élvez­hetni, annál kevésbé, miután egy budai vonal a fiumei kikö­tőre csak jótékony hatású leendhetne. Mások azon meggyő­ződésüket nyilvániták, hogy paralell vonalok nem létezhet­nek, és azon kísérlet, több vasvonalakat épitni akarni, az egész vállalatot meghiusitná. — Ismét mások azt hivék, hogy Debreczentöl fölfelé a nyers termékek, mázsájától, s egy mérföldtől 1 p. krajezáron alul ezen költséges utón nem szállíttathatnának, és ezért ezek az egészt börzejátéknak tart­ják, melly magoknak a követeknek érdekeivel is visszaél. — Ismét mások óhajták az e tárgy fölötti határzatot elha­lasztani, mig a financiális országos választmány munkála­tait beadandja, s ezek által lehetővé teendi, szorgos vizs­gálat és előterjesztett adatokból ítélhetni.­­ Azonban ezen indítvány sok oldalról megtámadtaték; a többség a határozat elhalasztását veszélyes­nek találta. Határoztatott tehát: a megyék méltóságán alul állván a közönségesen ismert bör­zejátékoknak segédkezet nyújtani, hogy a gloggniczi tár­saság vállalatában semmikép se háboríttassék, a más társa­ságnak pedig semmi kamatbiztosítás se engedtessék, hanem hogy e társaságok szabadságában maradjon, ezen vállala­tokat saját kárukkal is életbe léptethetni; azonban a fiumei vonalt óhajtják a BR., az előbbi utasítások szellemében, a státus költségén építtetni.­­ Ezután egy táblabiró a városi el­rendezést akaró tárgyalás alá vétetni, miután azonban ezen tárgy egy választmány vizsgálata alatt áll, az e fö­lötti tanácskozás mellőzteték. — Legconservativebb láb— labiráink egyike inditványozá: adatnék utasításul kö­veteinknek,­ hogy legelső alkalommal javaslatba hoz­zák az ősiség eltöröltetését, és mindent arra forditsanak, hogy ezen káros intézményt haza ne hozzák, melly indít­vány egyhangúlag elfogadtasék. Egy szónok hosszas elő­adásban hivatkozva az 1843-ik év decemb. 15-ki, január 8 és 16. és február 15-ki stb. ülésekre, az országgyűlési ta­nácskozásoknak nem parlamentáris modora ellen érzéke­nyen kikelt, s az érintett ülésekben előfordult események jövőre leendő elhárítása tekintetéből indítványozá , hogy az országgyűlési tanácskozás rendeztessék; de mivel ez ezen lati­n nyelvészeti még ideiglenesen latin szakmákat, az édes az országgyűlésen már alig történhetik meg, oda kivánó követ urakat utasíttatni, hogy az országgyűlésének, ha jelen országgyűlésen nem is, a jövőn okvetetlen és pedig elöle­­gesen° leendő rendeztetésén egész erővel igyekezzenek, hogy jövőre minden követ a maga utasítása szerinti nézeteit a hely méltóságához illő meg és háboritás nélkül nyilvánít­hassa*}; továbbá hogy az illető elnökökkel kezet fogva, minden személyességeket még csirájában elfojtani iparkod­janak, hogy igy a magyarországi törvényhozás előbbeni méltóságára eljutván**}, lehessen tőle duzs eredményeket várni; különben a indítványozó őszintén megvallja, hogy inkább óhajtaná ezen országgyűlésének boldogabb időkre leendő halasztását, és az arra teendő költségeknek más üdvösi czélokra leendő fordítását. Lip­tó - Sz.­Miklós, aug. 11. és Liptó megye ez évbeni harmadik és a júniusi lisztujitószék után első köz­gyűlése f. h. 15-én kezdődvén csak tegnap fejeztetett be. Az arról az érintettem tisztujitószéken megbukott párt leg­­jelesbjeinek meg nem jelenése, a megjelenteknek a győzte­sek iránt azon magaviselete, hogy a restauratio előtti hi­vatalos működéseiket is kritizálják, s a győztesek részéről, midőn szeretett első alispánunk igen is elfoglalva, másod pedig orsz.gyűlési követ lévén, a perlekedő felek helyette­sitést szorgalmazzanak, tanúsított abbeli törekvés, hogy a megbukottak közül senki ne hely­ettesíhtessék, mindenkit meg­győzhettek arról, hogy a restaurationális meghasonlások ál­tal felizgatott kedélyek még le nem csillapitvák. Azonban a közbizodalmát érdemlő elnök első alispán olly bölcsen ve­zérlé jelen tanácskozásunkat, hogy eredményeikre nemes Liptó m. csak büszke lehet. Első napon bevett szokás sze­rint egy kisgyülésnek jegyzőkönyve hitelesíttetvén, olvastat­tak a főm. m. k. udv. kanczellariának k. parancsi, s ezeknek elvégeztével a nm. m. kir. irtó-tanácsnak k. intézményei, mellyeknek egyike, az t. i., melly a kebelbeli ezéheket ki­váltságaikban fentartatni parancsolja, hoszabb vitát s kö­vetkező végzést szült: A műipar szabad kifejlődését a me­gye Rendei mindenkép pártolván , miután köztapasztalásból észrevenniök lehetett, hogy a mesteremberek némelly ezéh­­beli kiváltsági czikkek pajzsa alatt egyedárusságot űzni, s a ezéhbe be nem fogadott mesternek keresetét korlátozni tö­rekednek, országgyűlési követeink oda utasitta­­nak, hogy a széhek iránt még a jelen országgyűlésen kimerítő törvény alkottassék. Következve tárgyaltának a törvényhatóságoknak levelezései s orsz.gyűlési jelentések. B. Szkrbenszky Fü­löp­­nek egész dij lefizetése mellett honfiusitás adassék. Hogy a marhalopás, melly a terjedékes pusztákkal bíró alföldön nagyban űzetik, megszüntessék, s­ a marháikkal künn tanyázó pásztorok erkölcstelen életmódjuknak eleje vétessék, nemes Liptó megye megegyezik abban, hogy a Csanádi indítványhoz képest az 1836: 6. t.czikk 31k §. s a 10. t.czikk ide vonat­kozó szakaszainak kényszerítő ereje legyen, mindazonáltal a törvényhozás sikeres módokról, s intézkedésekről gondol­­jék, hogy a kényszerítő törvénynek kivihetősége kellőleg biztosíttassék , s a tagosztályt és legelőelkülönítést mege­lőzni fogott felmérési költségek mikénti elviselése tekinteté­ből a szegényebb sorsú közbirtokosokra, nehogy a jótékony törvény fenakadást szenvedjen, avagy pedig ezek tönkre­­jutását következtesse, figyelem forditlassék. — Kliegl József hazánkfia betűszedő­­s osztógépe egy a hongyülésből ki­nevezett biztosság által szemléltessék meg, melly ha a kí­sérletet kielégitendőnek találandja, a gép országos költség­gel hozassék létre. Vattman József udv. belső seborvos hon­­fiusitása féldijnak elengedése mellett történjék. — A sze­pesi XVI városok kerületének, nemkülönben a Jász-Kun- s Hajduvárosok, s a tengermelléki kerületeknek rendezése a jelen országgyűlésen okvetetlenül eszközöltessék, s ő Fel­ségének kegy. jóváhagyása alá mielőbb felterjesztessék, melly rendezési ügyben a sz. k. városok elrendezése érde­mében kijelölt vezérelvek sinórmértékül szolgáljanak. — A káptalanok or.gyülési szavazatára nézve, és Liptó megye Rendei az 1608. 1. tcz. világos rendelete mellett nemcsak országyűlési üléssel, hanem vokssal is felruházott káptalan­beli követek jelen állását, mivel az országgyűlésre meghi­vatnak, s törvényes büntetés súlya alatt ott megjelenni tar­toznak, viszásnak, sőt reájok nézve sérelmesnek is elis­mervén, követeiknek utasításul adják , hogy a szabad királyi városok országgyűlési szavazata tárgyalás alatt már létező szabályozásának hasonlatosságára még a jelen országgyű­lésen törvény hozassék, melly által a káptalanok ország­gyűlési voksa a képviseleti kellékekkel megegyezőleg méltányosan elrendeztetni fogna.­­­ A bányatörvényköny­­vet illetőleg az az utasítás adatott, hogy miután kebelünkben Szentiványi nemzetség köztudomásra kiváltság mellett bá­­nyászi jogokat s hatóságot gyakorol, s szinte kiváltság, nem különben ennek következtében az illető bányamivelőkkel kötött szerződések alapján a vámbért századok óta szakadat­lanul szedi, az illyen kiváltságos igazai mindenkép meg­­ovassanak. D. A. 383 Vegyes közlemények. Nyitra. Helybeli kir. tanodánk érdemdús oktatói vall­jon milly ernyedetlen ipar s fáradalmakkal törekedjenek megfelelni a hon­i gondjok szárnyai alá adott gyermekek atyai igényeinek: bizonnyal semmi nem képes fényesben kimutatni, mint azon nagy folytonosan növekedő száma a tanuló ifjúságnak, melly e tanoda lelkes oktatóihoz folya­modva minden évben ide önözlik. S valóban ezen fönebb méltányoltuk ipar és szorgalom leginkább kitetszék a közel elmúlt próbatételeken , mikor a magyarosodni indult Nyírra reményteljes sarjadékai mind a vallástani kérdésekre, mind a szoros, tudományos szakmákbeli kísérletekre nem csak tragybritan­nta. Victoria királyné aug. 6-kán reggeli 8 óra előtt sze­rencsésen lebetegedvén, kir. családját egy egészséges fi­­gyelmekkel megajándékozá. A szerencsés eseményt Bóra­kor egy három orvos által aláirt jegyzék ágyudurrogás s harangzúgás közt adá tudtára a közönségnek. A cabinet­­ministerek még 9 előtt összegyülekezvén a windsori kas­télyban, a törvényes szertartások végrehajtása után ismét Londonba visszatértek. A parlamentben is mindkét háznál bejelentetvén a megtörtént szülés, szerencsefeliratok in­dítványoztatok ő felségéhez. Előadó a felsőházban Wel­lington herczeg minden politikai vonatkozástól tartózkodott, Peel azonban az alsóházban kiemeli, mikép e kir. család­szaporodás újabb garanciája az egyenes trónkövetkezés föntartásának. Jelen s az előbbi ülés munkálatai egyébiránt mindkét háznál nagyobbrészt különféle indítványok körüli végső műtételekben állottak — jelesen az ir kegyes ajánlatok s alapítványok iránt. A luami érsek s több kath. püspökök ugyan, kik főleg a zárdák, s jezsuitákat alapítványok fogadásától eltiltó záradékokban botránkozásra okot találnak, tiltakozást nyújtottak be ellenök, de az agg izgató (O’Connell) meg­egyezését jelenteté bele fia O’Connel­l. által, kinyilatkoz­tatván ez, mikép az elv tetszik neki s többre becsüli azt, mint a puszta szavakat, mert a kath. papok világi helyzetét lényegesen emelendi a nélkül, hogy lelki nyájaikral befolyá­suknak ártalmára legyen. J.egnevezetesb volt az aug. 5kei felsőházi ülésben egy tanácskozás, mellyben Minto gróf a tengerészet állását szőnyegre hozván, mondá, miszerint ha Nagybritanniának a taiti vizekben elegendő hajóhatalma lett volna, akkor ott az angol consul személye ellen elkövetett „igen vastag bántalom“ bizonyára nem történendett. Mert a Guizot által adott azon válasz ellen, miszerint Pritchardban a zászlóját lobogtató consul a zászlót levonó magánembertől megkülönböztetendő — tiltakozni hazafi kötelessége. Nagy­britanniának szilárdul kell őrködnie érdekei fölött, mivel bár kétségtelen dolog, hogy a mostani franczia kormány az egyetértést férfiasan iparkodik fentartani, annak tartóssága mindazáltal még­sem olly biztos, miszerint a­miatt a meg­kívántató előgondoskodási rendszabályokat tenni végkép szükségtelen volna. Jellemzőleg szólt a vitatkozás folytá­ban Wellington herczeg mondván : „Midőn terjedelmes véd­­letről szólok, akkor nem értem a csöndes tengeren, a világ egy sajátszerű zugában történt túlságok megújulását, mik országunk tiltakozását magok után vont körülmények közt eredjenek, s a franczia kormány által kárhoztatva lőnek. Uraim! a­kik ezen tulságok okai, felelősek lesznek érettek. Hiszem hogy a felelőség el nem marad, s a részesek ama tulságoknak a magok viseletéért számadással tartoznak. Nem ereszkedem most abba, valljon Pritchard volt e consulunk vagy nem, és megérdemelte e a szenvedett bánásmódot vagy nem? Nemes barátom kijelenté, a mi igaz, mikép ugyanis nagy bántalom jön elkövetve. De nem kétkedem, hogy elég­tétel fog nyeretni e megsértésért. Lordságtok mindazáltal vé­leményemet helybehagyandják, miszerint nem kell, hogy ten­gerésztiszteink illy megbántásoknál egymáson veszekedés által segítsenek.“ — Maga az indítvány, a tengeri hatalom állása fölötti különös tudósítások adása iránt, kevesebbségben maradt. — Aug. 6-kai felsőházi ülésben Normanby lord pa­naszt emelt ama rendkívüli sietőség felett, mellyel az ülé­sek vége felé a legfontosabb törvényjavaslatok majdnem minden tanácskozás nélkül elfogadtatnak. Erre bizottmány­­nyá alakulván a ház, a szegények iránti törvényjavaslatot egészen azon modorban fogadá el, mellyet Normanby épen korholt vala. Alsóházban a felsőtől lett vasutbilli módosítá­sok elfogadtatván, Thornely indítványára egyszersmind azon záradék jön beillesztve, miszerint harmadosztályú kocsikon az utazási bér angol mérföldenkint egy pennynél többet ne tegyen. Vasárnap jul. 28-án számos izlandi kath. egyházakban imaünnepély tartatott O’Connell és fogolytársaiért. Ez al­kalommal tüzes beszédeket mondottak a szónokok, mik a repeali hírlapokban egész terjedelmükben olvashatók. Ezen beszédek egyike, mellyből a Times is közöl kivonatokat, s mellyet Bourke esperes mondott vala, erősen kikel nemcsak a „kevély Angolország“ ellen, élénk színekkel rajzolva an­nak hosszú és keserű üldözésrendszerét, hanem O’C. féle modorban egyházellenes politicáját is korholja stb. A szóitok végszavai valának: „Mi nemcsak ma emeljük éghez fohász­­unkat imánk tárgyai végett, hanem minden vasárnap tartan- *) Hisz jelenleg is nyilváníthatja minden háboritás nélküli **) Hát mikor vesztette el a magyarországi törvényhozás méltóságát? va­lóban ezt szeretnek tudni, mert erről a krónika nem emlékezik, pontosan s kielégitőleg, hanem kivéve a költészeti, szónok­hani nyelven adák feleletüket. S ez álljon czáfolatul azon felölünk rászakarólag hirdetett, vádra, mintha tanodánk a számosban ide sereglő felsőbb megyei ifjúság tótajkusága miatt, kevésb iparral, lassúbb haladással mivelné nyelvét honunknak. Az első rendű próbatételeket alkalmi szava­latok fűszerezék, a két legfelsőben magyar s latin szó­noklatok, a többiekben pedig tisztán magyar párbeszédek. Vegye az illető oktató testület az érdemlett köszönetét nem táguló buzgalmáért; áldja őket Isten kegyei harmatával s legyenek ezentúl is szorgos ápolói a honi növényeknek! Ausztria. Ő felsége a porosz király aug. 13-kán délelőtt Schön­­brunnból a városba kocsizván, rendkívüli felhatalmazotta pa­lotájában látogatásokat fogadott. Délben Sohönbrunnban nagy tábla tartatott, mellynél kívüle számos nagy vendégek jelen valának. Este a császári ház s porosz király ő felsége az udvari színházat meglátogatván, a számos gyülekezettől legélénkebb örömzajjal fogadtattak. 14-kén délben a fel­séges vendég Bécs nevezetességeit szemle alá vevén, Metter­nich herczeget is meglátogatni kegyeskedék. Estély után Schönbrunnban az egész cs kir. uralkodó háztól búcsút vevén, a városba visszatért s olt meghalván, 15-kén reggeli hetedfél órakor vasúton Brünn s Leib­mischelen át státusai­ba visszautazok.

Next