Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1844-10-18 / 83. szám

Kétszáznegyvenhatodik országos ülés a t.­RR nél October 15-kén. Tanácskozás alá került 1) a magyar ezredekbeni tisztségekre s hadi parancsnokságra született honfiaknak alkalmazása tárgyában készített szenet és fel­­írási javaslat; 23 a nemnemesekre kiterjesztendő hivatalké­pesség tárgyában készített 2dik izenet, 33 a zsidók dolgá­ról szóló 2-dik izenet, és 43 a zsidóknak az országban való beköltözése iránti törvényjavaslat; mindnyájára nézve a kerületi szerkezet hagyatott meg. Ezután még a FAR-től átküldött több rendbeli válaszüzenetek mutattattak be, mellyek után a BR. a mélt. FRRhez elegyes ülésbe mentek, hon­nan visszatérvén, az ott felolvasott négy rendbeli k. k. vá­lasz itt is kihirdettetvén, az ülés eloszlott. Kétszáznegyvenhetedik országos ülés a m. FRRnél, országbíró­i kegyelmessége elnöklete alatt, oct. 16-kán déli 11 órakor. Napirenden vala a Fiume­s Buccari szabad kerületek elrendezése iránti második rendi üzenet tárgyaltatása, raelly körül fontosabb vitatkozások nem tá­madtak s a nm. gyülekezet a meg­egyezésre nem jutott pon­tok iránt a t. RR. okait többnyire olly nyomosaknak nem ta­lálta, hogy azok által előbbi nézeteitől elmozdittathatnék. — Ezután felvéteték a községek jegyzői körüli szenet, s azon elnöki kérdésre, valljon fordul-e szükség elő, hogy ezen tárgy körül különös változás vagy rendelkezés történjék? egy ma­gról elismert dolognak állítá, hogy a községi jegy­zőknek eddigi helyzete s hivatalos eljárása teljességgel rosznak s megváltozandónak nem mutatkozott, sőt az eb­beli kelléknek egészen megfelelt, azért is itt valamelly kü­lönös rendelkezés szükségét annál kevésbbé látta, minthogy e tárgy körül az úrbéri törvény is rendelkezett, a m. FRRnek multkor felállított elve szerint pedig az úrbéri törvények megváltozása szükségesnek nem találtatott. E nézetben a többség is megegyezvén, a t.­RRnek szentelni rendeltetett, hogy ezúttal jelen javaslatuktól elállani szíveskedjenek.­­ Az ülésnek többi részét a zsidók honosítása körüli szenet, törv.czikkely és felirási javaslat rostálása foglalá el, melly­­nek következtében a törvényczikkely lényeges változások nélkül elfogadtatott, a felirási javaslat körül pedig többféle változások ajánltatni fognak. Az ülés két óra felé eloszlott. CCCIX. kerületi ülés oktob. 16-kán. Elnökök és naplóvivő az előbbiek, jegyző Ghiczy. Mindenekelőtt a Vukovártól a magyar tengerpartig építendő vasútvonal iránti szenet és azon vasút építésére nézve a vállalkozó társaság­gal kötendő szerződésnek feltételeiről szóló javaslat hite­lesíttetett. Azután a napirenden levő pénzügyi munkálat került folytatólagosan tárgyalás alá. A fizetendő öszvegnek a törvényhatóságok közti felosztása és miképeni kezelése feletti tanácskozás más alkalomra halasztatván, ezúttal a BR. azon szükséges czélok kijelölésével foglalkoztak, m­ely­­lyek az országos pénztár jövedelmeiből létesítendők; ezek között az országos választmány javaslata nyomán első hely­re tűzetett, a honi közlekedés kifejtésére szükséges közle­kedési eszközök létesítése, az ország fővárosából Pestről kisugárzandó fővonali­ megyei és községi utak elkészítése és fentartása. Erre nézve K. megye követe előadó, miképen küldői az ajánlott subsidiumot legnagyobb részben a fiumei és a központi vasút létesítésére kívánják fordíthatni, s a kő­­utakról jelen országgyűlésen rendelkezni nem akarnak. Az utána szólott megyei követ is hasonló véleményben nyi­latkozott. A szónok ugyanis a választmány javaslatában igen sok vonalt lát kijelölve, fölöslegesnek és czéltalannak találván azoknak ezúttali kijelölését; ezeket, úgymond, csak akkor lehetene czélszerűen kijelölni, ha a fiumei és közép­ponti vasút el fog készíttetni, mert csak ezek fogják a szük­séges irányt kitudni. Meddig gőzhajók nem léteztek hazánk­ban, ugyan ki hitte volna, hogy a dunántúli megyékből Nó­gráditól, Gömörből, ha valaki Pécsbe akar utazni, annak Vácz felé kell menni; nézetem szerint, meddig e vasutak el nem készíttetnek, addig minden munka fölösleges, ezúttal a köz­lekedés előmozdítására kőutakat csak arra kívánnék építtetni, merre vasútvonalak nem lesznek, a többire nézve pedig nem kívánok egyebet ajánlani, mint a szükséges vonalak kijelö­lésére kivántató költségeket. Mondatott továbbá, mikép egy országban sincs szokásban, hol a kőutakat a status építtetné, az mindenütt a községek által eszközöltetik, csupán az ollyan utakhoz nyujtatik segedelem, mellyeket a község ön­erejéből nem képes létesíteni; nálunk is ezen utakat a hely­­hátóság készítette, s ezen szokást továbbra is fentartani szükséges, mert, ha az ország pénzerejét ezekre forditand­­ja, akkor más legszükségesb intézeteket nem létesíthet ; kü­lönben is már a kijelölt vonalakon a hatóságok által épített országutak vannak, s ha arra országos költségek forditatnak, azoknak conservatiojára a hatóságok kevesebb költségeket fognak tenni stb. A. m. követe kőutakat arra, merre vasutak vagy csatornák lesznek vezetendők, építtetni nem kívánt; egyszersmind az ide fordítandó közmunkák helyett a hatóság közköltségén kívánta építtetni, hol azután a nemes és nemne­mes által egyiránt fizetendő igen mérsékelt vámok szedesse­nek. Ellenben a Bt. többsége más nézetből indult ki, a ke­reskedés és ipar előmozdítására legszükséges­nek tartván a közlekedések létesítését; ezek ollyannyira megkivánhatók az országban, mint az emberi testben az élet fentartására az erek.M. megye ősz követe csodálkozását fejezi ki, hogy ta­lálkoznak ollyanok, kik arról tanácskoznak, miszerint kell-e az országban kőutakat építtetni, midőn ulaztunkban nyakig úszunk sárba stb. Ezúttal azonban a UK. a vonalak kijelö­lését é­s arra fordítandó költségek mennyiségét mellőzve, azt tüzelték szavazatra: kivánnak-e a RR. az orsz. pénztár­t­ól a kőutak építésére valamit ajánlani, 35 megye 13 elle­nében igennel szavazott. A kevesebbségben maradt megyék: Nyítra, Sopron, Vas, Zala, Liptó, Komárom, Somogy, Vesz­prém, Fehér, Bács, Turócz, Pozsega, Ugocsa; nem szava­zott Trencsin. Ezután a mennyiségről marm­adt szó, némellyek tíz országos választmány által javasolt egy millió­­tot vélték am­eghatározandóknak, azonban Cs. megye követe előterjesz­tése más fordulatot adott a tanácskozásnak. A szónok ugyanis megemlítő, miképen az országos választmány 12 millióra építé tervét, de miután a BB. azt 10,340,000 leszál­lították, nem lehet az egy milliót megajánlani, mivel akkor más szükségesek nem létesülhetnének ; egyébiránt még azt sem tudjuk, fog-e ezen öszveg pontosan fizettetni, vagy meg­marad-e az ajánlott öszveg, mindezeket a számításból nem szabad kifelejteni; véleményem szerint, úgymond a szónok, legczélszerűbb lenne mindenekelőtt egyenként kijelölni azon tárgyakat, mellyekre a BR. ajánlani akarnak, ezek­­után könyebben lehetne az arányt meghatározni; mi en­gem illet, ámbár legsürgetőbb teendőink közé sorozom a közlekedési jó utak készítését, de arra 4 milliót, hogy a többi teendőre is aránylag jusson, nem adnék, hanem elég­nek tartanám, ha a BR. 2,500,000 ftot határoznának, úgy az utak tervezetének elkészítésére javaslott 250,000 forintot 130,000 ftra vonnám le; továbbá a Dunának a Tiszával csa­torna által leendő egybekötésének terve elkészítésére is egy bizonyos öszveget ajánlanék, mert ezen csatorna léte­sítése szinte a nemzet teendői közé tartozik; azonban erre nézve szabadon nem rendelkezhetünk, mert a dunatiszai csatorna létesítésére az 1840-ks törvényhozás egy társasá­got hatalmazott fel, be is mutatta ezen társaság az építési igazgatóságnak a tervet, de ez igen nagy nehézséget gör­dített elő; ezek a számításban egymástól fölöttébb külön­böznek, a társaság a tervet 4 millió forintra tette, az építé­szeti igazgatóság pedig azt állítja, hogy a csatorna elkészí­tésére 33 millió szükséges; erre nézve ugyanazon jeles földmérő, ki hazánkban több vizi utak készítésével már fog­lalkozott, megtette saját c­áfolatát, de szükségesnek talá­lom ezen tervet olly tekintélyre bízni, melly a dolgot ki fog­ná egyenlíteni, ezen tervnek megvizsgálását mondom olly tekintélyre kivánnám bízatni, melly már más nagyszerű vizi utak készítésével foglalkozott, akár lenne az Americából, Angliából vagy Hollandiából, melly megvizsgálásra 50 ezer ftot vélnék kijelendőnek , úgy mindazáltal, ha a társaság a csatornát maga építtetné, az ezen öszveget visszafizetni tar­toznék. Kereskedésünk előmozdítására igen szükségesnek tartom a fiumei kikötőt és a Lujza út megváltását, az ezekre javaslott öszvegből semmit sem lehet levonni, s maradna a 250 ezer és 1,200,000 ft; jönne ezután a Tisza szabályozása, itt a 600 ezer forintot 400 ezerre levonnám, úgy a lobbi folyók szabályozására javaslott 400 ezret 300 ezerre, a hitelin­tézet tartalékalaptőkéjére pedig már a 200 ezer meg­ajánlatott. Ezután következik a népnevelés ; igaz ugyan, hogy még a népnevelési választmány javaslata nem tár­gyaltatott, de lehet, mikép azt még e jelen országgyűlé­sen fel fogjuk venni; azonban ha az idő rövidsége miatt ezt nem tehetnek is, minthogy a népnevelés azon tárgy, melly a nemzet legelső teendői közé tartozik, szükséges egy pénz­alapról gondoskodni, s erre én 400 ezeret kívánnék ajánl­tatni. Továbbá az ország, választmány Pest városa erősí­tésére 400 ezer forintot tervezett; részemről a választmány­nak az ország fővárosáról való gondoskodását helyeslem, tudva van mindenki előtt, miképen az 1838-as vitát ha még egypár napig tovább, tart, az egész fővárost semmivé teszi; már­pedig a nemzetnek egy fővárosának kell lenni, ha­ a kereskedés, értelem és ipar központosul; azonban az ajánlott öszveget itt is 150 ezerre leszállítanám, ezzel megmutatja az ország, hogy a fővároson segíteni akar, s a polgárok hoz­záj­árultával ezen várost a szerencsétlenség­től megmenteni lehet. Ellenben a lótenyésztésre jelenleg semmit sem adnék; megismerem ugyan ennek hazánkra le­endő hasznosságát, de ennél nélkülözhetlenebb teendőink vannak, előbb magáról a gazdaság kifejtéséről kell gondos­kodni, mit előmozdítani kívánok, mert a nemzet állapotá­nak kifejtése ettől feltételeztetik, arra 200 ezer forintot kí­vánok ajánlani; a statistikai hivatal felállítása szinte szük­séges, úgy az iparegyesület is a nemzet pártolását méltán igényli, erre tehát 100 ezer, amarra pedig 40 ezer forintot vélnék megajánlandónak. Továbbá illőnek tartom, hogy egy nemzetnek országháza legyen, és­pedig a fővárosban, tudja valahára a nemzet, hogy hol tartja országgyűlését, annak építésére tehát 1 millió ftót határoznék. A múzeumra nézve ugyan az ország Nádorának jelentése még nem tárgyaltatott, de tudjuk, miképen annak megnyithatására némi öszveg kí­vántatik; itt úgy hiszem 150 ezer ftal a szükséget fedezni lehet, ennek megajánlását azon oknál fogva tartom szüksé­gesnek, mivel szégyenítő lenne a nemzetre, ha midőn az épület felépíttetett, azt azon néhány ezer forint hiányában megnyitni nem lehetne, így az általam javaslott öszveg tenne 7.020.000 forintot s a tartalékpénztárban maradna annyi, mennyiből a legszükségesebbek fedezhetők. Végre van még egy tárgy, küldőim felhatalmaztak még a kincstári adósság lerovására is, mert adósok maradni senkinek sem akarnak; ezt azonban ezen budgetből semmikép fizetni nem akarják, hanem a só felemelt árából, minthogy innen a fenn­­álló szerződések értelmében van a nemzetnek követelése. Ezen elszámlálás után a tanácskozás siettetése tekintetéből ismélle beszéde elején tett indítványát, mi közhelyesléssel fogadtatván, mindjárt a választmány javaslatok sorozat sze­rint arra szavaztak a BR., akarnak-e a Lujza út megváltására adni valamit vagy nem: 31 megye 17 ellenében,igenre sza­vazott; a kisebbségben maradt megyék: Sáros, Gömör, Pe­reg, Ugocsa, Marmaros, Arad, Nyitra, Sopron,Trencsin, Vas, Zala, Liptó, Veszprém, Fehér, Pács, Turócz, Pozsega. — Hasonló kérdés mellett, a fiumei kikötőre, és az országos út és csatornahálózat­ tervezet készítésére s a szükséges fölmérésekre szavazás nélkül megtörtént az ajánlás. — A Tisza szabályozásának terve elkészítésére s a munkálat megkezdésére valamelly öszveget szavazat útján 35 megye 14 ellenében ajánlott.­— A többi folyók szabályozására, ide értvén a Dunát is, az ajánlás szavazás nélkül megtörtént. A hitel­intézet alapítására az ajánlandó öszzeg már múltkor elhatároztatott. — Most azon kérdés került elő, kivánnak-e aRR. a népnevelésie valamelly sommát ajánlani? Mire P. m. követe úgymond, én ugyan-a kérdésre a szavazatot nem sürgetem, mert ki az, ki a nevelés szükségét a legfőbb teen­dők közé ne sorozná? azonban el nem halgathatom, mielőtt az ajánlást megtesszük, azt kérdem­, mire ajánlunk? s min­denekelőtt azt kívánom elhatároztatni, hogy hova fogják tenni e pénzt, azt ki fogja kezelni, s micsoda rendszer me­l­lett fog a tanítás történni, mert a Consiliumra bízni nem aka­rom, elég pénzalapja van a népnevelésnek, ott van a fun­dus studiorum, de eddig azt se tudjuk, hogy ennek jövedel­me miképen kezeltetik; előbb ezt tartom megvizsgálandónak, mert azt hiszem, miképen ezen alapítványi jövedelemből igen szép öszveg fordiltathatnék a népnevelésre; illy álla­potban ezen kérdésre, minthogy még a népnevelési választ­mány munkálata nem tárgyaltatod, mint test nélküli tárgyra szavazni sem lehet. Ezen véleményben volt B. ősz követe is. Ezeknek ellenében T. megye követe megemlité, mi­képen a Helytartótanácsra ő se kívánná e tárgyat bízni, de a nemzetnek a népnevelés egyik legforróbb óhajtá­sa , s száz mód van annak előmozdítására ; a nemzet vas­utakat csatornákat akar építtetni, ezeket pénzzel minden­kor meg lehet tenni; de a nevelésben elveszted egy évet millió forintok sem pótolhatják ki, mert erre nemzedékek szükségesek , stb. Mire megjegyezteted az ellenzék részé­ről, miképen azt senki sem vette kétségbe, hogy ezen üdvös czélra adni nem kellene, csupán előbb a tanítási és kezelési rendszert kívánják meghatároztad. Végre a kérdés sza­vazatra tétetvén, azt 29 megye 10 ellenében elfogadta; a kisebbségben maradt megyék: Borsod, Nyitra, Sopron, Vas, Zala, Veszprém, Fehér, Pest, Turócz, Pozsega.­­ Ellenben a lótenyésztés előmozdítására teendő ajánlat 43 szó több­séggel 6 ellenében elvettetett. A kisebbségben maradt me­gyék : Hont, Árva, Szerém, Abauj, Zemplén, Bihar. Úgy továbbá 33 szavazattal 16 ellenében a Pest és Buda váro­soknak a Duna árja elleni biztosítására az ajánlat elmellet­­tetett. Azonban a statisticai hivatal felállítására 31 megye 18 ellenében szavazod ajánlatot; a kisebbségben maradt megyék: Nyitra, Sopron, Trencsin, Vas, Zala, Liptó, Bars, Somogy, Veszprém, Fehér, Esztergom, Turócz, Pozsega, Verőcze, Sáros, Szepes, Bereg, Ugocsa.­­ Ezután a kincs­tári tartozás megtérítése felett némi vita keletkezet. Erre nézve kimondatott többek által, miképen ennek megtérí­téséről addig szó sem lehet, meddig a nyugtatványokkal bizonyított számadások fel nem mutahatnak. Erre Sz. me­gye követe megemlíté, miképen az ország pénztáráról szóló számadások, hol ezen követelések följegyezvék, már három hónapja beadattak ; mire válaszul adatod, hogy ott a követelés mind érintve nincs, mert azon választ­mányok napi dijaira a kincstár már 1827-ben kölcsönözöd. Egy megye követe úgymond, hol látod Sz. követe nemzetet, melly a kormánynak adósa lenne? a kincstárt az ország pénztárától elkülönözni nem lehet, kivált nálunk, hol ö Felségének civillistája nincs; azt mondják ugyan,hogy ezen kölcsön a nemességnek adatod, de hát az nem törvény­hozási költségekre fordíthatott? törvényre pedig a közállo­mány minden egyéneinek szüksége van, stb. Megemlíttetett még, miképen ezen költség lerovására compulustétel szük­séges, stb. Végre a RR. ezen tárgyat elhalasztották azon időre, midőn az orsz. pénztár megvizsgálására kiküldött választmány jelentését beadandja. — Ennek folytában azon kérdés bocsáttatott szavazat alá : akarnak-e a BR. a nemzeti múzeumra, hogy tökéletes felállítása és belső kikészí­tése huzamosabb időre ne maradjon, valamelly öszveget ajánlani: 32 megye 17 ellenében nemre szavazott. A kis­ebbségben maradt megyék: Ungh, Borsod, Bihar, Csográd, Arad, Torontál, Pozsony, Nógrád, Komárom, Bars, Hont, Baranya, Zólyom, Esztergom, Pest, Tolna, Árva. A szava­zás után egy m. követő megjegyzi, miképen sokan azon állítást, hogy a subsidiumon nincs áldás, kétségbe veszik, most annak igazságát ezen szavazat bebizonyította; ki áll jól, hogy jövő országgyűlésen a fiumei vasúttal is igy nem fog történni? A nemzetnek minden épülete igy jár, ott áll dü­ledező félben üresen a Ludovicea, a muzeum, mellyre múlt országgyűlésén a nemzet 500 ezer forintot adott, most annak kinyithatásához szükséges 20 —30 ezer forintot meg­tagadja, ez valóban szégyenitő ránk nézve. Erre vála­szul adatott, miképen a nemzetnek ennél szükségesb teendői vannak, mellyekre áldozat kívántatik, stb. Továbbá a mű­egyetem és reáliskolák létrehozására szükséges ajánlat ke­rült elő. P. követe az üresen álló Ludovicea épületet kívánta műegyetemmé fordíthatni, erre nézve az alapítókat felszólí­tandó­k­n­a­k vélte, s kik ebbe be nem egyeznének, azoknak alaptőkéjüket az ország visszafizetné. — Más oldalról pedig megemlíttetett azon köztudat, miszerint ő Felsége műegyetem és elemiskolák létesítése iránt már rendelkezett. K. m. kö­vete előadó, miképen küldői is megkapták azon felsőbb ren­deletet, m­ellyben az elemi tanodák elrendezése tudatott, de azt törvénybe ütközőnek találták, mivel az iskolai rendszer meghatározása az ország befolyása nélkül, mit eddig magá­nak mindig fentartott, történt, s e szerint az ország jogai csonkittattak stb. Melly előterjesztések után a BR. ö Fel­ségéhez felírást határoztak, mellyben ö Felségének gondos­kodásáért hálás köszönetüket kijelentendik, e mellett egy­szersmind azt is, miképen a nemzet a nevelési rendszer meghatározására törvényes jogait továbbá is fentartani kí­vánja, s annálfogva a terveket minél előbb a t.hozással közle­ni méltóztassék; megjegyeztetett egyszersmind, hogy a fun­dus studiorum a nemzeté, s midőn ennek terhére tétetik ren­delkezés, abban a nemzetnek beszólani, és a tanítási rend­szert megvizsgálni kötelessége.­­A gazdasági­­ iparegye­sületre, melly egyes hazafiak buzgóságának köszöni fenál­­lását, 33 megye 16 ellenében szavazott ajánlatot; a kisebb­ségben maradt megyék: Pozsony,Nyitra, Sopron, Vas, Zala, Liptó, Somogy, Veszprém, Fehér, Turócz, Pozsega, Abau), Szepes, Pereg, Torna, Ugocsa. A Yégio az ország által annyira szorgalmazott Pesten építendő országháza került elő. B. m­. követe figyelmeztető a Rilkét, miképen egy al­kalmas terv elkészítésére országos választmány van Ki- 484

Next