Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1844-10-18 / 83. szám
Kétszáznegyvenhatodik országos ülés a t.RR nél October 15-kén. Tanácskozás alá került 1) a magyar ezredekbeni tisztségekre s hadi parancsnokságra született honfiaknak alkalmazása tárgyában készített szenet és felírási javaslat; 23 a nemnemesekre kiterjesztendő hivatalképesség tárgyában készített 2dik izenet, 33 a zsidók dolgáról szóló 2-dik izenet, és 43 a zsidóknak az országban való beköltözése iránti törvényjavaslat; mindnyájára nézve a kerületi szerkezet hagyatott meg. Ezután még a FAR-től átküldött több rendbeli válaszüzenetek mutattattak be, mellyek után a BR. a mélt. FRRhez elegyes ülésbe mentek, honnan visszatérvén, az ott felolvasott négy rendbeli k. k. válasz itt is kihirdettetvén, az ülés eloszlott. Kétszáznegyvenhetedik országos ülés a m. FRRnél, országbírói kegyelmessége elnöklete alatt, oct. 16-kán déli 11 órakor. Napirenden vala a Fiumes Buccari szabad kerületek elrendezése iránti második rendi üzenet tárgyaltatása, raelly körül fontosabb vitatkozások nem támadtak s a nm. gyülekezet a megegyezésre nem jutott pontok iránt a t. RR. okait többnyire olly nyomosaknak nem találta, hogy azok által előbbi nézeteitől elmozdittathatnék. — Ezután felvéteték a községek jegyzői körüli szenet, s azon elnöki kérdésre, valljon fordul-e szükség elő, hogy ezen tárgy körül különös változás vagy rendelkezés történjék? egy magról elismert dolognak állítá, hogy a községi jegyzőknek eddigi helyzete s hivatalos eljárása teljességgel rosznak s megváltozandónak nem mutatkozott, sőt az ebbeli kelléknek egészen megfelelt, azért is itt valamelly különös rendelkezés szükségét annál kevésbbé látta, minthogy e tárgy körül az úrbéri törvény is rendelkezett, a m. FRRnek multkor felállított elve szerint pedig az úrbéri törvények megváltozása szükségesnek nem találtatott. E nézetben a többség is megegyezvén, a t.RRnek szentelni rendeltetett, hogy ezúttal jelen javaslatuktól elállani szíveskedjenek. Az ülésnek többi részét a zsidók honosítása körüli szenet, törv.czikkely és felirási javaslat rostálása foglalá el, mellynek következtében a törvényczikkely lényeges változások nélkül elfogadtatott, a felirási javaslat körül pedig többféle változások ajánltatni fognak. Az ülés két óra felé eloszlott. CCCIX. kerületi ülés oktob. 16-kán. Elnökök és naplóvivő az előbbiek, jegyző Ghiczy. Mindenekelőtt a Vukovártól a magyar tengerpartig építendő vasútvonal iránti szenet és azon vasút építésére nézve a vállalkozó társasággal kötendő szerződésnek feltételeiről szóló javaslat hitelesíttetett. Azután a napirenden levő pénzügyi munkálat került folytatólagosan tárgyalás alá. A fizetendő öszvegnek a törvényhatóságok közti felosztása és miképeni kezelése feletti tanácskozás más alkalomra halasztatván, ezúttal a BR. azon szükséges czélok kijelölésével foglalkoztak, melylyek az országos pénztár jövedelmeiből létesítendők; ezek között az országos választmány javaslata nyomán első helyre tűzetett, a honi közlekedés kifejtésére szükséges közlekedési eszközök létesítése, az ország fővárosából Pestről kisugárzandó fővonali megyei és községi utak elkészítése és fentartása. Erre nézve K. megye követe előadó, miképen küldői az ajánlott subsidiumot legnagyobb részben a fiumei és a központi vasút létesítésére kívánják fordíthatni, s a kőutakról jelen országgyűlésen rendelkezni nem akarnak. Az utána szólott megyei követ is hasonló véleményben nyilatkozott. A szónok ugyanis a választmány javaslatában igen sok vonalt lát kijelölve, fölöslegesnek és czéltalannak találván azoknak ezúttali kijelölését; ezeket, úgymond, csak akkor lehetene czélszerűen kijelölni, ha a fiumei és középponti vasút el fog készíttetni, mert csak ezek fogják a szükséges irányt kitudni. Meddig gőzhajók nem léteztek hazánkban, ugyan ki hitte volna, hogy a dunántúli megyékből Nógráditól, Gömörből, ha valaki Pécsbe akar utazni, annak Vácz felé kell menni; nézetem szerint, meddig e vasutak el nem készíttetnek, addig minden munka fölösleges, ezúttal a közlekedés előmozdítására kőutakat csak arra kívánnék építtetni, merre vasútvonalak nem lesznek, a többire nézve pedig nem kívánok egyebet ajánlani, mint a szükséges vonalak kijelölésére kivántató költségeket. Mondatott továbbá, mikép egy országban sincs szokásban, hol a kőutakat a status építtetné, az mindenütt a községek által eszközöltetik, csupán az ollyan utakhoz nyujtatik segedelem, mellyeket a község önerejéből nem képes létesíteni; nálunk is ezen utakat a helyhátóság készítette, s ezen szokást továbbra is fentartani szükséges, mert, ha az ország pénzerejét ezekre forditandja, akkor más legszükségesb intézeteket nem létesíthet ; különben is már a kijelölt vonalakon a hatóságok által épített országutak vannak, s ha arra országos költségek forditatnak, azoknak conservatiojára a hatóságok kevesebb költségeket fognak tenni stb. A. m. követe kőutakat arra, merre vasutak vagy csatornák lesznek vezetendők, építtetni nem kívánt; egyszersmind az ide fordítandó közmunkák helyett a hatóság közköltségén kívánta építtetni, hol azután a nemes és nemnemes által egyiránt fizetendő igen mérsékelt vámok szedessenek. Ellenben a Bt. többsége más nézetből indult ki, a kereskedés és ipar előmozdítására legszükségesnek tartván a közlekedések létesítését; ezek ollyannyira megkivánhatók az országban, mint az emberi testben az élet fentartására az erek.M. megye ősz követe csodálkozását fejezi ki, hogy találkoznak ollyanok, kik arról tanácskoznak, miszerint kell-e az országban kőutakat építtetni, midőn ulaztunkban nyakig úszunk sárba stb. Ezúttal azonban a UK. a vonalak kijelölését és arra fordítandó költségek mennyiségét mellőzve, azt tüzelték szavazatra: kivánnak-e a RR. az orsz. pénztártól a kőutak építésére valamit ajánlani, 35 megye 13 ellenében igennel szavazott. A kevesebbségben maradt megyék: Nyítra, Sopron, Vas, Zala, Liptó, Komárom, Somogy, Veszprém, Fehér, Bács, Turócz, Pozsega, Ugocsa; nem szavazott Trencsin. Ezután a mennyiségről marmadt szó, némellyek tíz országos választmány által javasolt egy milliótot vélték ameghatározandóknak, azonban Cs. megye követe előterjesztése más fordulatot adott a tanácskozásnak. A szónok ugyanis megemlítő, miképen az országos választmány 12 millióra építé tervét, de miután a BB. azt 10,340,000 leszállították, nem lehet az egy milliót megajánlani, mivel akkor más szükségesek nem létesülhetnének ; egyébiránt még azt sem tudjuk, fog-e ezen öszveg pontosan fizettetni, vagy megmarad-e az ajánlott öszveg, mindezeket a számításból nem szabad kifelejteni; véleményem szerint, úgymond a szónok, legczélszerűbb lenne mindenekelőtt egyenként kijelölni azon tárgyakat, mellyekre a BR. ajánlani akarnak, ezekután könyebben lehetne az arányt meghatározni; mi engem illet, ámbár legsürgetőbb teendőink közé sorozom a közlekedési jó utak készítését, de arra 4 milliót, hogy a többi teendőre is aránylag jusson, nem adnék, hanem elégnek tartanám, ha a BR. 2,500,000 ftot határoznának, úgy az utak tervezetének elkészítésére javaslott 250,000 forintot 130,000 ftra vonnám le; továbbá a Dunának a Tiszával csatorna által leendő egybekötésének terve elkészítésére is egy bizonyos öszveget ajánlanék, mert ezen csatorna létesítése szinte a nemzet teendői közé tartozik; azonban erre nézve szabadon nem rendelkezhetünk, mert a dunatiszai csatorna létesítésére az 1840-ks törvényhozás egy társaságot hatalmazott fel, be is mutatta ezen társaság az építési igazgatóságnak a tervet, de ez igen nagy nehézséget gördített elő; ezek a számításban egymástól fölöttébb különböznek, a társaság a tervet 4 millió forintra tette, az építészeti igazgatóság pedig azt állítja, hogy a csatorna elkészítésére 33 millió szükséges; erre nézve ugyanazon jeles földmérő, ki hazánkban több vizi utak készítésével már foglalkozott, megtette saját cáfolatát, de szükségesnek találom ezen tervet olly tekintélyre bízni, melly a dolgot ki fogná egyenlíteni, ezen tervnek megvizsgálását mondom olly tekintélyre kivánnám bízatni, melly már más nagyszerű vizi utak készítésével foglalkozott, akár lenne az Americából, Angliából vagy Hollandiából, melly megvizsgálásra 50 ezer ftot vélnék kijelendőnek , úgy mindazáltal, ha a társaság a csatornát maga építtetné, az ezen öszveget visszafizetni tartoznék. Kereskedésünk előmozdítására igen szükségesnek tartom a fiumei kikötőt és a Lujza út megváltását, az ezekre javaslott öszvegből semmit sem lehet levonni, s maradna a 250 ezer és 1,200,000 ft; jönne ezután a Tisza szabályozása, itt a 600 ezer forintot 400 ezerre levonnám, úgy a lobbi folyók szabályozására javaslott 400 ezret 300 ezerre, a hitelintézet tartalékalaptőkéjére pedig már a 200 ezer megajánlatott. Ezután következik a népnevelés ; igaz ugyan, hogy még a népnevelési választmány javaslata nem tárgyaltatott, de lehet, mikép azt még e jelen országgyűlésen fel fogjuk venni; azonban ha az idő rövidsége miatt ezt nem tehetnek is, minthogy a népnevelés azon tárgy, melly a nemzet legelső teendői közé tartozik, szükséges egy pénzalapról gondoskodni, s erre én 400 ezeret kívánnék ajánltatni. Továbbá az ország, választmány Pest városa erősítésére 400 ezer forintot tervezett; részemről a választmánynak az ország fővárosáról való gondoskodását helyeslem, tudva van mindenki előtt, miképen az 1838-as vitát ha még egypár napig tovább, tart, az egész fővárost semmivé teszi; márpedig a nemzetnek egy fővárosának kell lenni, ha a kereskedés, értelem és ipar központosul; azonban az ajánlott öszveget itt is 150 ezerre leszállítanám, ezzel megmutatja az ország, hogy a fővároson segíteni akar, s a polgárok hozzájárultával ezen várost a szerencsétlenségtől megmenteni lehet. Ellenben a lótenyésztésre jelenleg semmit sem adnék; megismerem ugyan ennek hazánkra leendő hasznosságát, de ennél nélkülözhetlenebb teendőink vannak, előbb magáról a gazdaság kifejtéséről kell gondoskodni, mit előmozdítani kívánok, mert a nemzet állapotának kifejtése ettől feltételeztetik, arra 200 ezer forintot kívánok ajánlani; a statistikai hivatal felállítása szinte szükséges, úgy az iparegyesület is a nemzet pártolását méltán igényli, erre tehát 100 ezer, amarra pedig 40 ezer forintot vélnék megajánlandónak. Továbbá illőnek tartom, hogy egy nemzetnek országháza legyen, éspedig a fővárosban, tudja valahára a nemzet, hogy hol tartja országgyűlését, annak építésére tehát 1 millió ftót határoznék. A múzeumra nézve ugyan az ország Nádorának jelentése még nem tárgyaltatott, de tudjuk, miképen annak megnyithatására némi öszveg kívántatik; itt úgy hiszem 150 ezer ftal a szükséget fedezni lehet, ennek megajánlását azon oknál fogva tartom szükségesnek, mivel szégyenítő lenne a nemzetre, ha midőn az épület felépíttetett, azt azon néhány ezer forint hiányában megnyitni nem lehetne, így az általam javaslott öszveg tenne 7.020.000 forintot s a tartalékpénztárban maradna annyi, mennyiből a legszükségesebbek fedezhetők. Végre van még egy tárgy, küldőim felhatalmaztak még a kincstári adósság lerovására is, mert adósok maradni senkinek sem akarnak; ezt azonban ezen budgetből semmikép fizetni nem akarják, hanem a só felemelt árából, minthogy innen a fennálló szerződések értelmében van a nemzetnek követelése. Ezen elszámlálás után a tanácskozás siettetése tekintetéből ismélle beszéde elején tett indítványát, mi közhelyesléssel fogadtatván, mindjárt a választmány javaslatok sorozat szerint arra szavaztak a BR., akarnak-e a Lujza út megváltására adni valamit vagy nem: 31 megye 17 ellenében,igenre szavazott; a kisebbségben maradt megyék: Sáros, Gömör, Pereg, Ugocsa, Marmaros, Arad, Nyitra, Sopron,Trencsin, Vas, Zala, Liptó, Veszprém, Fehér, Pács, Turócz, Pozsega. — Hasonló kérdés mellett, a fiumei kikötőre, és az országos út és csatornahálózat tervezet készítésére s a szükséges fölmérésekre szavazás nélkül megtörtént az ajánlás. — A Tisza szabályozásának terve elkészítésére s a munkálat megkezdésére valamelly öszveget szavazat útján 35 megye 14 ellenében ajánlott.— A többi folyók szabályozására, ide értvén a Dunát is, az ajánlás szavazás nélkül megtörtént. A hitelintézet alapítására az ajánlandó öszzeg már múltkor elhatároztatott. — Most azon kérdés került elő, kivánnak-e aRR. a népnevelésie valamelly sommát ajánlani? Mire P. m. követe úgymond, én ugyan-a kérdésre a szavazatot nem sürgetem, mert ki az, ki a nevelés szükségét a legfőbb teendők közé ne sorozná? azonban el nem halgathatom, mielőtt az ajánlást megtesszük, azt kérdem, mire ajánlunk? s mindenekelőtt azt kívánom elhatároztatni, hogy hova fogják tenni e pénzt, azt ki fogja kezelni, s micsoda rendszer mellett fog a tanítás történni, mert a Consiliumra bízni nem akarom, elég pénzalapja van a népnevelésnek, ott van a fundus studiorum, de eddig azt se tudjuk, hogy ennek jövedelme miképen kezeltetik; előbb ezt tartom megvizsgálandónak, mert azt hiszem, miképen ezen alapítványi jövedelemből igen szép öszveg fordiltathatnék a népnevelésre; illy állapotban ezen kérdésre, minthogy még a népnevelési választmány munkálata nem tárgyaltatod, mint test nélküli tárgyra szavazni sem lehet. Ezen véleményben volt B. ősz követe is. Ezeknek ellenében T. megye követe megemlité, miképen a Helytartótanácsra ő se kívánná e tárgyat bízni, de a nemzetnek a népnevelés egyik legforróbb óhajtása , s száz mód van annak előmozdítására ; a nemzet vasutakat csatornákat akar építtetni, ezeket pénzzel mindenkor meg lehet tenni; de a nevelésben elveszted egy évet millió forintok sem pótolhatják ki, mert erre nemzedékek szükségesek , stb. Mire megjegyezteted az ellenzék részéről, miképen azt senki sem vette kétségbe, hogy ezen üdvös czélra adni nem kellene, csupán előbb a tanítási és kezelési rendszert kívánják meghatároztad. Végre a kérdés szavazatra tétetvén, azt 29 megye 10 ellenében elfogadta; a kisebbségben maradt megyék: Borsod, Nyitra, Sopron, Vas, Zala, Veszprém, Fehér, Pest, Turócz, Pozsega. Ellenben a lótenyésztés előmozdítására teendő ajánlat 43 szó többséggel 6 ellenében elvettetett. A kisebbségben maradt megyék : Hont, Árva, Szerém, Abauj, Zemplén, Bihar. Úgy továbbá 33 szavazattal 16 ellenében a Pest és Buda városoknak a Duna árja elleni biztosítására az ajánlat elmellettetett. Azonban a statisticai hivatal felállítására 31 megye 18 ellenében szavazod ajánlatot; a kisebbségben maradt megyék: Nyitra, Sopron, Trencsin, Vas, Zala, Liptó, Bars, Somogy, Veszprém, Fehér, Esztergom, Turócz, Pozsega, Verőcze, Sáros, Szepes, Bereg, Ugocsa. Ezután a kincstári tartozás megtérítése felett némi vita keletkezet. Erre nézve kimondatott többek által, miképen ennek megtérítéséről addig szó sem lehet, meddig a nyugtatványokkal bizonyított számadások fel nem mutahatnak. Erre Sz. megye követe megemlíté, miképen az ország pénztáráról szóló számadások, hol ezen követelések följegyezvék, már három hónapja beadattak ; mire válaszul adatod, hogy ott a követelés mind érintve nincs, mert azon választmányok napi dijaira a kincstár már 1827-ben kölcsönözöd. Egy megye követe úgymond, hol látod Sz. követe nemzetet, melly a kormánynak adósa lenne? a kincstárt az ország pénztárától elkülönözni nem lehet, kivált nálunk, hol ö Felségének civillistája nincs; azt mondják ugyan,hogy ezen kölcsön a nemességnek adatod, de hát az nem törvényhozási költségekre fordíthatott? törvényre pedig a közállomány minden egyéneinek szüksége van, stb. Megemlíttetett még, miképen ezen költség lerovására compulustétel szükséges, stb. Végre a RR. ezen tárgyat elhalasztották azon időre, midőn az orsz. pénztár megvizsgálására kiküldött választmány jelentését beadandja. — Ennek folytában azon kérdés bocsáttatott szavazat alá : akarnak-e a BR. a nemzeti múzeumra, hogy tökéletes felállítása és belső kikészítése huzamosabb időre ne maradjon, valamelly öszveget ajánlani: 32 megye 17 ellenében nemre szavazott. A kisebbségben maradt megyék: Ungh, Borsod, Bihar, Csográd, Arad, Torontál, Pozsony, Nógrád, Komárom, Bars, Hont, Baranya, Zólyom, Esztergom, Pest, Tolna, Árva. A szavazás után egy m. követő megjegyzi, miképen sokan azon állítást, hogy a subsidiumon nincs áldás, kétségbe veszik, most annak igazságát ezen szavazat bebizonyította; ki áll jól, hogy jövő országgyűlésen a fiumei vasúttal is igy nem fog történni? A nemzetnek minden épülete igy jár, ott áll düledező félben üresen a Ludovicea, a muzeum, mellyre múlt országgyűlésén a nemzet 500 ezer forintot adott, most annak kinyithatásához szükséges 20 —30 ezer forintot megtagadja, ez valóban szégyenitő ránk nézve. Erre válaszul adatott, miképen a nemzetnek ennél szükségesb teendői vannak, mellyekre áldozat kívántatik, stb. Továbbá a műegyetem és reáliskolák létrehozására szükséges ajánlat került elő. P. követe az üresen álló Ludovicea épületet kívánta műegyetemmé fordíthatni, erre nézve az alapítókat felszólítandóknak vélte, s kik ebbe be nem egyeznének, azoknak alaptőkéjüket az ország visszafizetné. — Más oldalról pedig megemlíttetett azon köztudat, miszerint ő Felsége műegyetem és elemiskolák létesítése iránt már rendelkezett. K. m. követe előadó, miképen küldői is megkapták azon felsőbb rendeletet, mellyben az elemi tanodák elrendezése tudatott, de azt törvénybe ütközőnek találták, mivel az iskolai rendszer meghatározása az ország befolyása nélkül, mit eddig magának mindig fentartott, történt, s e szerint az ország jogai csonkittattak stb. Melly előterjesztések után a BR. ö Felségéhez felírást határoztak, mellyben ö Felségének gondoskodásáért hálás köszönetüket kijelentendik, e mellett egyszersmind azt is, miképen a nemzet a nevelési rendszer meghatározására törvényes jogait továbbá is fentartani kívánja, s annálfogva a terveket minél előbb a t.hozással közleni méltóztassék; megjegyeztetett egyszersmind, hogy a fundus studiorum a nemzeté, s midőn ennek terhére tétetik rendelkezés, abban a nemzetnek beszólani, és a tanítási rendszert megvizsgálni kötelessége.A gazdasági iparegyesületre, melly egyes hazafiak buzgóságának köszöni fenállását, 33 megye 16 ellenében szavazott ajánlatot; a kisebbségben maradt megyék: Pozsony,Nyitra, Sopron, Vas, Zala, Liptó, Somogy, Veszprém, Fehér, Turócz, Pozsega, Abau), Szepes, Pereg, Torna, Ugocsa. A Yégio az ország által annyira szorgalmazott Pesten építendő országháza került elő. B. m. követe figyelmeztető a Rilkét, miképen egy alkalmas terv elkészítésére országos választmány van Ki- 484