Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1844-11-22 / 93. szám
pően kiállitják. — Megjelent a Magyar titkok VI. füzete is. —• Az annyira jótékony eredményű fővárosi dolgozóház vásárkor sok fegyenccel szaporodott, jelenleg több mint 200 eltévedt ember foglalkozik abban az olly veszélyes börtöni henyélés s társalkodás helyett; van köztük sok puha kacsóju hölgyecske is, kik most czifra napernyőiket, legyezőiket kissé durvább kézbevalókkal kénytelenittettek felváltani. — Egy rajnai lap: „Magyarországi Daguerreoypek“ czim alatt sok mindenféle alaptalan dolgot közöl hazánkról, de itt ott híven jellemzi azt. A többi közt Pestet igy ismerteti: Pest a szó saját értelmében tökéletes fejlődésnek indult uj város. Pompás boltok, hasonlíthatlan vendéglők — keveset mutató egyházak, kitűnő magasságú torony híjával; ime ez képének alapvonása. Élete a kereskedés, a külső, fényes változatossággal, melly azt követni szokta. És igy Pestis egészben egy valódi kereskedő város bélyegét viseli. Pest igen csinos (elegant), ámbár túlnyomó benne a polgári elem; jóléttel bir és igen jól él. Az anyagi életet igen kényelmessé lehet itt tenni; olcsó élelem , igen jó borok (???) hasonlíthatlan szivarok, sokféle angol és franczia kelmék ,most már van belföldi is elég! bájosan virágzó nearczok és több illyféle — kell-e ennél több a kereskedő nép boldogságához? Minden tekintetben kellemes az, hogy itt az ember a szokásos rendőrségi gyámság alól fel van szabadítva. Itt mit sem tudnak az úti, tartózkodási levelekről, a hivatalos házvizsgálatról s több e feléről. E tekintetben Magyarországon a személyes szabadság semmi módon nincs korlátozva. Persze ezen előnyben (Vorzug) a csavargók s mindenféle dibdált nép is részesül. De mégis sok jó van benne, és ha például egy éjszakamerikai érkezik Pestre, itt békében lakhatik, békén űzheti magánfoglalkozását, sőt idő folytával még üzletével meg is telepedhetik itt, anélkül hogy úti bizonyítványt kellene előbb bemutatnia. És már most egy pár szót Budáról is Van itt sok templom , sok régi, keveset mutató ház, terjedelmes előváros, sok jó fürdő, vannak itt kellemes, de kissé kopár és bágyadt zöld hegyek (??) mi tagadhatlanul nagy előny, miután Pest szörnyű prózai lapályon fekszik, és a kecskeméti puszta rész időben egész homoktömegeket szór belé. De álljunk a budai várhegyre, tekintsük végig a fönséges Dunát, legeltessük szemeinket a lánczhíd építésén, melly majd bevégezve, az európai csodaépületek közé fog számíttatni, nézzük a pompás Dunasort, melly a felvirágzó Pestet tünteti elénk, nézzük a legszebb épületek ez óriási sorát, vizsgáljuk a gőzösök meglepő mozgásait a büszke folyamon, és a párhuzam egyszerre felötlik a néző lelkében. Buda egy elélt, régi város. Pest ereiben fiatal, gazdag élet pezseg. Meghajolva és megfeketülve nyúlnak el Buda falai, régi történeteket regélve a tatár és törökről, pártok politicai csatáiról, s más ezer elhangzott dologról. Máskép áll a dolog Pesttel. Pest jövője egy székvagy főváros jövője. Dicsően van azzá alkotva.“— István közönsége a „Honderű“ szerint — a természettudományi társulathoz Prágából őszelő 14éről egy levelet intéze, melly a nevezett társulat múlt vasárnapi közgyűlésében föl olvastatokt. A szép sorok imigy hangzanak : „Sürgető foglalkozásokban eljárván, magam is sajnosan éreztem azon akadályokat, mellynek tavaszutó hava 25-dikén Pestre való utazásomban s következőleg tisztelt társulatuk küldöttsége elfogadásában hátráltattak. Köszönettel fogadom az akkor tartandott üdvözléseknek álküldetését, és örömmel közlöm kegyetekkel reményemet, melly még ezen év lefolyta elölt kedves hazám viszonlátásával kecseget, a hol mindnyájukat szívesen fogadandó leszek. Társulatuk végső megerősítését illető kérelmüket újra felséges királyunk elé terjesztettem; szintúgy a második, társulatuk országilagi törvényesítését óhajtó kivánságukat szeretett édes atyámnak benyújtani siettem, és így azoknak kora elintézésüket méltán remélem , a ki egyébiránt most is kívántam kegyeteknek azon döbbent ígéretemet ismételni, hogy tisztelt társaságuk tehetségem szerinti előmozdítására mindenkor örömest hajlandó vagyok.“ — A nemzeti museum nagytudományu elnöke tek. Kubinyi Ágoston ur, múzeumunk számára egyik most Frankhonban lakó Jankovics ur szívességéből egy, maga a tisztelt küldő által igen nagy csín és pontossággal készített rajzot kapott. A rajz nagy Hunyady Mátyásnak pajzsát ábrázolja, melly Párisban a tüzérek múzeumában létezik. A pajzs fából készült s következő latin körirat olvasható rajta: „Alma Dei genitrix Maria, interpella pro rege Mathia.“ — A nemzeti casino idei első hangversenye a milly érdekes, ép olly látogatlan volt. Nem igen kedvező kilátás a pénzes versenyekre, ha az ingyenconcertek is szépen üresen maradnak; másrészről folytonos bizonysága, mikép nálunk a zeneműveltség még távolról sem ért oda, hogy zeneelvek életkellékül tekintessenek. — A derék Lendvayné látszólagos javulása a rudnai csoda gyógyszerei után annyira megörvendezteti mindnyájunkat, hogy egypár hírlap nyilván köszönetet mondana a csodaorvosnak. Azonban hogy e javulás nem volt gyökeres, szomorú tanúsága az, mikép a jeles művésznő betegsége újra régi rész állapotába esett vissza. A beteg visszatért újra az allopathiához, s méltánnyal kell megemlítnünnk, mikép ennek tisztelt kezelői a leglelkiismeretesb gond s egyesült ügyelettel működnek a betegség legyőzésére. Városunk s részint országunk legelső hirü orvosai közül Stahly Onga, továbbá Balassa, Jankovics, Mokussiny, s Sauer tudor s tanár urak többször gyűlnek össze s intézik tanácsaikkal a gyógyítást, melly fölött a folytonos ügyeletet tr. Kovács Endre ur viszi. Az ég adjon óhajtott sikert fáradozásuknak ! — Alig tudnánk hamarjában magyar könyvet nevezni, melly —maga körében— korszerűbb szükségesb, nagyobb hiányt pótló volna, mint Császár Ferencz urnák, görög romai mythologiai zsebszótára, melly nem rég hagyá el a sajtót. Cs.ur e jeles, nagy gonddal s tudományos figyelemmel kidolgozott munkája által ujjal tetéző számos irodalmi érdemeit. A görög s romai classicusok fordítóinak, tanítók mint tanulóknak, a szépirodalommal foglalkozóknak, írók mint olvasóknak, a zsebszótár nélkülözhetsen kézikönyv. Ára a 33. ívnyi, s számos kőnyomatokkal becsesbített vastag könyvnek csak 1 fit 12 kr. pengőben, s nálunk példátlan olcsóság. Az új külföldi Regénytől 4-dik kötete is megjelent a „Cecil“ czímű regény folytatásával. — List a nagy státusgazda fővárosunkban mulat. Múlt csütörtökön a megyei gyűlésben is jelen volt, s élénk részvéttel kiséré a szőnyegen forgott védegylet fölötti érdekes vitákat. — Nádor özönsége, írja a „Honderű“, hosszas távolléte után a szép Pest gőzösön, számos országnagyok s más országgyűlési tagok kíséretében kívánt egésségben szerencsésen haza érkezett az ős Budavárba. A két város partjait embertömegek lepték el, a magas űrt sűrü ágyulövések és hangos eljenekkel üdvözlék. A budai polgárgyalogság által diszitett bombapiaczoni kiszállásnál fényesen világított diadalív*) alatt szállá ki partra, honnan fenséges nejével s gyermekeivel együtt a bécsi kapu felől kocsiza föl királyi lakába, mellynek piaczán s udvarán a pesti polgár lovas és gyalog örsergek, a katonai tisztikar s más hivatalbeliek tisztelkedtek. Későbbre sajátságosan szép tűzjáték (az újhíd oszlopairól) ünnepite az ősz Dunát, s nem csak ez de az egész nagyszerű part fényvilágban lángolt. Özönségét mindenhol hangos éljennel fogadták, s tiszteletére mindkét város nagyrészét kivilágiták. Adja Isten,hogy még soká és sokszor kimutathassa Magyarhon ő Fönsége iránti őszinte ragaszkodását. Soká éljen országunkszeretett Nádora!!! — Pesten egy nagyszerű selyemkelme és szalaggyár biztosított részvényekutján van alakulóban; egy részvény 200 p.íraszói, s az aláírások száma folyvást növekedik.— Rég volt a szónak olly szoros értelmében telisdedteli megyeházunk gyülésterme, minden zugaiban, mint nov. 14én vala, mond a „Társalkodó“, s nem csuda, mert rég volt olly közérdekű tárgy szőnyegen, mint e napon. Az állandó hallgatóság számát 3—4 ezerre tehetni, ha pedig a szüntelen ki és behullámzó sokaság számát vennék, még sokkal többre. A hölgyek a karzatnak majd 1s4-ét tölték be. A közérdekű indítvány hazai iparműveink minél buzgóbbb pártolásának s illetőleg nemzeti iparunk, határunkon belüli védelme fentartása s terjesztésének sürgető szükséges létét fejtegetvén, olly általános viszhangra talált mind a KK. és RR. mind a hallgatóság részéről, hogy azt lehesten vala puszta pillanati fölhevülésnek venni; de igen legbensőbb meggyőződés szilárd nyilatkozatának, s igy remélenünk lehet, jobban mint valaha, mikép Magyarországban magyar irodalmunk, törvénykezésünk s mezeigazdaságunk mellett— mert e hármon kívül még egyebet magyart alig bírunk — végre nemzeti iparunknak is elérkezik születési órája. — Tegnapelőtt este magyar hölgyvilágunk ama két dicső testvércsillaga,melly ott, hol magyar érzelem és nemzetiség ügye forog len, mint amaz égi csillagpár, Castor és Pollux ragyog a magyar égen, Batthyány Lajosné és gróf Károlyi Györgyné —Pozsonyból leérkeztük alkalmára, fáklyás zenével tiszteltesének meg. A lelkes szónoklatot Károlyi György grófné lelkes magyar beszéddel viszonzá. — A zeneegylet nov. 17-én adta első hangversenyét 4'12 órakor a pesti nagy redoute-teremben. Hát a kor folytatandja e hangversenyeit? Ha minden jel nem csal, úgy látszik, a pár év ótai hangversenydüh higgadni kezd fővárosunkban, s az emberek lassan kint maradóbb becsű élvezetekhez is vonzódnak. Ezek közé méltán tartoznak a jobb színi élvezetek, miket, kivált nemzeti színházunkban a közönség most inkább mint valaha feltalálhat. — Ez intézetünkben, egy idő óta, különösen eredeti drámáinkra nézve ismét örvendetes haladást tapasztalunk : novi től fogva 12 nap alatt csak egy fordított színmű adatott s ezen egy is Shakspeareé volt, s legközelebb ismét négy új eredeti darab van a sorozaton, mellyek közül Czakó Zs. „Kalmár és tengerész“ czimű 4 felv. drámája, mellyröl a helybeli sajtó már előre sok dicséretest mondott, f. hó 1 -án kerülend színre bérletszünetben. Követni fogja ezt Szigligeti, „Debreczen litkai“val. Mindezek bizonnyal örvendetes elölépések azon fordítási özön ellenében, melly csak két évvel is ezelőtt áradozott nemzeti Thaliánk templomában elannyira, hogy azt sarkaiból kiönteni fenyegetőzők. A veszély azonban, úgy látszik, itt is elmúlt. A magyar egy nagy lázkorból kezd lábadozni, a nyomoru külföldieskedésből, melly társas viszonyaiban úgy, mint irodalmában s mindenütt neki annyi s tán megsirathatlan kárt és hátramaradást okozott. Adja isten, hogy a ránk ragadt közmondás szerint: kárán tanult legyen és soha többé — ne recidivázzon. — Leopoldi vásárunk a kéz- és gyármüvekre igen mostoha volt főleg a pamut- gyolcs-és selyemkelmékben; a posztót s gyapjukészitvényt inkább vették, legjobb keletnek örvende a gyapjú, noha gyalogvásár hetén a finóm egynyirelát nem kerestek annyira mint eleinte, de a közönségest folyvást szorgalmasan vásárták. Gubacs,méz és tömlőbeli faggyúé héten árban emelkedett, de leginkább a dohány, mibül kevés mennyiség vola e vásáron; viasz, hamuzsir és repereolaj jutányos áron kelt. A rosz utak, pénzszükség s majd mindennapos eső nagy hatással volt a vásár s főleg fölös kereskedés elsilányitására. Ipar egyesület. Kik méltányolni tudják a számtudományok befolyásos fontosságát az iparosság különféle munkái és eszközléseinél, azok szívesen fognak az iparegyesület igazgató-választmányának hazafias örömeiben osztozni mindannyiszor, midőn a mathematical tudományokban avatottan jártas férfiak közremunkálását szerencsés megnyerni a számtudományi ismeretek lehető terjesztése körül. S íme kedves alkalma nyílt a választmánynak ismét egy meleg buzgóságú tudomány és ügybarátnak csatlakozásáról értesíteni a közönséget: Gelenczei M. Pál úr, ki már huzamos!) idő óta foglalkozik magánoktatással a matam tudományokból, és ki az iparegyesületnél már a szokásos próbaelőadás alkalmával mind előadási modorának jelességét, mind a magyar műbeszédben folyó és szabatos otthonságát, mind végre számtudományi avatottságát a választmánynak számosan jelen volt tagjai előtt kitűnőleg tanúsította, s ennek következtében a legszigorúbb titkos szavazás mellett érdemesnek találtatott arra, hogy az egyesület körében mint oktató fölléphessen, rendkívüli oktatást kezdett meg őszutó 2kán a betűvetésből, összekötve a számvetésnek nevezetes részeivel... Az előadások hetenkint háromszor: u. m. hétfőn, csütörtökön és szombaton, d. u. 2—3 órakor, magyar nyelven és mindenkire nézve dijmenten fognak folytattatni. Az előadás helye, mint az egyéb leczkeké, az iparegyesületi terem (újvilág utcza 985-dik sz. alatt likey házban). — Pest őszutó 2. Csanádi jegyző: Székesfehérvárról. Midőn a szív érzeteinek koszorújában nefejlecskint látom fényleni a hálaérzetet,remegő pennámat is nefelejcsre intve, azt annak hű festésére emelem ; egy hálaérzetet mutató örömről akarok szólni, hálaérzetekkel áthatott keblek eleven örömünnepét leírni leend tollamnak jelen tárgya, mellyel bár olly elevenen írni tehetségemben állna, mint érzeni, és azt a dagadt kebelekből kiömleni látni szerencsés lehetek. — Azon seregnek, mellyben a haza jövendőjének boldog reményét helyezi, azon kis társulatnak, mellynek mint sarjadzó ivadéknak a drága hon örvend, azon nyájnak, melly még most legel a szép tudományok mezején, a városunkbeli királyi tanoda ifjainak örömét akarom festeni, melly az egész tanodái ifjúságot folyó hó 7kén ellepte; mert nagy tiszteletű s tudós Winkler Engelbert urnak, a tanoda kormányzójának, a tanodai nyáj közszeretetü pásztorának régen várt díszes névünnepe lénylett a tanodai nyáj körében. Örömre társak! illy szavak hangzottak örömben mosolygó ajkain az egész ifjúságnak, melly soká tűnődött, milly örömáldozatot vigyen, hogy azt a pásztor kedvesen vegye, mig végre abban állapodott meg, hogy díszes névünnepe estvéjén fogja örömáldozatát bemutatni. Ugyanis az örömünnep emelésére a tanodatanuloi lak kikert egyik termében gyülének öszve tanodánk ifjai, hol bevárák az örömünnepnap hősét a kormányzót, ki is az örvendetes meghívásra a tanítók, és más érdemes vendégek,mint az ifjúi örömben részt venni akarók kiséretében édes örömmel jelent meg; kit is legelőször egy költészeti növendék mint az öröm hirdető szónoka tizenkét magyar egyenruhában díszesen öltözött ifjaktól környezve, s beszédében az egész tanodai ifjúság örömérzeteit tolmácsolva üdvözlett; az elrebegett örömhangokat követő a költészettanulóktól buzgó tanítójuk közbenjárására előadott pásztori örömjáték, mellyben a pásztori diszöltönyben szereplő ifjak szépen fejtegetve benne örömeiket, közmegelégedésre szerepeltek; s így az ünnepélyt az örömöt leginkább igazoló virágból fűzött, és örömének közt átnyújtott koszorú koronára; s igy letevőkábelként a tisztelet oltáránál áldozatukat, melly hogy kedves vala a pásztornak, eléggé kitűnt örömtől remegő ajkán nyilványult köszönő beszédéből, mellyben hosszú életet kívánva az ifjúságnak atyailag inté , hogy elöljárójuk, s tanítójuk iránti tiszteletük szikrái soha ki ne aludjanak. Én is a kormányzó szavain, eljetek! szózatalommal tdvezlek benneteket nemes érzésektől átmelegült ifjúi keblek; adja az ég, hogy a szép érzés elhintett, s gyökeret vert magva az erény fájává növekedjék : hogy így a drága hon, ha majd tág piaczára lépendetek, bennetek, kik szép reményre jogosítjátok, reménylendő boldog jövendőjét élvezhesse. Egy szemtanú: Jablonicz. Ezen helység templomszentelése ünnepén ugyanezen templom uj remek orgonája is fölállittatott, egy részt a minden jót és hasznost előmozdító egyházi védek kegyes adakozásai által u. m. mlgos Motesiczky István cs. k. Kamarás 1000 ft. m. gr. Apponyi 500 vffja, részint a jól adományozott egyházi pénztár költségei, részint nt. Zaicz Ferencz helybeli lelkész ur ernyedetlen buzgósága által, ki magának az iskola és népnevelés ügyében igazi érdemeket szerzett. Ezen szép művet, a még kevéssé ismert, de szakmájában fölötte ügyes orgonaművész Laskó Márton úr készítő Brezován. Ezen orgona minden műismerők ítélete szerint egy nagyon derék remekmű, 24 regiszerrel egy rezkettyüs egy nyolczadkötővel (oclavcopula,) a művész saját találmánya. Egész kormányzása sárga rézkapcsukokban foly, elhárítja tehát azon nehézséget, hogy nedves időben a játék nehezittelik. — Gróf Amadé Thádér excl.ja cs. k. udvari zenegróf stb. a művészt azon legszívesebb és leghizelgőbb dicsérettel tisztelé meg, hogy az orgona, tekintve jóságát Bécs főváros minden orgonáival bátran mérkőzhetik ; ugyanazon ítéletet mondá felőle Patka Ernő ur nagyszombati székegyházi orgonász, ki különös szívességből művészi játékával az ezen ünnepélynél egy begyült közönséges lelkesedésre buzditá. És igy ezen ünnepély mindenek megelégedését vívta ki magának, azon óhajtással, vajha Laskó Márton úr minél több megbízásokat nyerne, mikkel bebizonyíthatná, hogy az itt kimondott dicséret fölötte alapos, minélfogva ezen sorok szíves fölvétele kéretik a derék művész nagyon megérdemlet ajánlatául. Erdélyi hírek. U. Sz-ben Sz . . . án egy nemes öszvegy él egyetlen leányával néhány év óta egymást érő bosszantásoknak, gyakori lopásoknak, alattomos és nyilvános megtámadásoknak kitéve. Egyetlen bűne: meglehetős anyagi állapotán, s még irigyeitől is elismert, szeplőtlen erényességén kívül tán az, hogy él . E nemes ház másfél évvel ezelőtt a kis számú család távollétében kilősztatolt, és a lopás gyanúja egy az épen tőszomszédban lakó nemes háznál szolgáló leányra és kocsisra nehezülvén, amaz el is fogatott, (emez ki nem adatott) és kereken kivallá a vétket. A káros özvegy, mit gyanított mit nem? elég hogy megkérte a vallató tiszt urat, hogy azon esetben, ha a befogott leány bizonyos úrnőt is belevegyítene a czimboraságba, vetne fátyolt az egész vállalási eseményre, így is lett, és az öszvegy másnak becsületéért elorzott pénzét és portékáit végkép *) Az iv fölött egy olajos papirkoszorúban ezen mint szendeség- és formára , agy költői ihletiségére is nevezetes Chronosticon piroslott: ÍrDvöz Légy közöttünk Vezérek Vezére Víttál a Legböcsebb babér nyelésére Hibáink önkényes (talán önkényes ?) Vég eltörlésére Vígan háLát buzog nekeD Vérünk Vére. 546